A személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a magánszemélyek különadója és a kisadózó vállalkozások tételes adója 2017. dr. Rosenfeld Anita NAV KI ÜTF
A külföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettségeinek változásai ezt az egyszerűsített adóbevallási- és adófizetési módszert választhatják: a külföldi illetőségű előadóművészek a külföldi illetőségű stábtagok változik a 183 napos szabály filmalkotások esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási időszakának időtartama meghaladja a 183 napot (bele kell érteni az előkészítés idejét is) nem kell bevételként figyelembe venni: a tevékenység ellátásával összefüggésben utazásra és szállásra fizetett költségtérítést a magánszemély részére biztosított utazás, szállás ellenértékét az adóalap nem csökkenthető a 30 %-os mértékű átalányköltséggel a megváltozott szabályokat a 2017.01.01-jétől kezdődő jogviszonyokból származó jövedelmekre lehet alkalmazni. 2
A nem önálló tevékenységi körök bővülése állami projektértékelői jogviszony 2016. évi XXXIII. Törvény közfeladat ellátása céljából létrejött, munkavégzésre irányuló különös jogviszony olyan magánszeméllyel létesíthető, aki rendelkezik egy alapjogviszonnyal (kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony) határozott időre szóló keretszerződést köt a Miniszterelnökség a magánszeméllyel a magánszemély a feladat ellátásáért díjazásra jogosult (a rendelkezésre állás időtartamára nem illeti meg díjazás) állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 3
Nem önálló tevékenység változik a bér fogalma ide tartozik: a rendvédelmi szervek munkavállalói részére, illetve a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek részére meghatározott feltételek bekövetkezésekor kifizetett rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés és rendvédelmi egészségkárosodási járadék, honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés és honvédelmi egészségkárosodási járadék 4
Hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazás kiküldetés Kivéve: a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárást 5
Kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés Kivéve: a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást Munkahely: ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye 6
Munkába járás a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató munkába járás esetén kap a saját személygépkocsival történő munkába járás esetén költségtérítés címén a munkahely és a lakóhely/tartózkodási hely közötti oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként 15 forint értékben az önálló tevékenységet folytató magánszemély által a saját gépkocsi hivatalos célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi normaköltség is 15 Ft/km összegre emelkedik 7
Családi kedvezmény mértéke adóalap-kedvezmény havi mértéke kedvezményezett eltartottanként (Ft) 1 eltartott 2 eltartott 3 vagy több eltartott a kedvezmény havi adótartalma kedvezményezett eltartottanként (Ft) 1 eltartott 2 eltartott 3 vagy több eltartott 2016 83 330 12 500 2017 100 000 15 000 66 670 220 000 10 000 2018 116 670 17 500 33 000 2019 133 330 20 000 8
Családi kedvezményre jogosult a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő kedvezményezett eltartott esetében a kedvezményezett eltartott VAGY a vele közös háztartásban élő hozzátartozói, ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is 9
Az eltartottak körének bővülése akik a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetők (figyelembe vehetők lennének) akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után családi pótlékot nem állapítanak meg nem családi pótlékot állapítanak meg a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja 10
Felváltva gondozott gyermek utáni kedvezmény változnak a Cst-ben a családi pótlék szülők közötti megosztására vonatkozó szabályok a felváltva gondozott gyermek esetén: nem szükséges az erre vonatkozó bírósági ítélet vagy a felek közötti egyezség elegendő a felek közös nyilatkozata módosulnak a családi kedvezmény szabályai is a felváltva gondozott gyermekek tekintetében a gyermek mindkét szülő valamint a szülő házastársa vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül, ha jogerős bírósági döntés, egyezség, vagy közös nyilatkozat alapján a szülők felváltva gondozzák gyermeküket 11
Első házasok kedvezménye a kedvezmény érvényesítésének egy időbeli korlátja marad a kedvezmény a házassági életközösség fennállása alatt, legfeljebb 24 hónapon keresztül vehető igénybe nem szűnik meg a kedvezményre való jogosultság, ha ezen időszakon belül valamely hónapban a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá átmeneti rendelkezés: a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazni lehet 12
Munkáltatók, kifizetők adminisztrációs terheit csökkentő módosítások adóelőleg-nyilatkozat nem kell új nyilatkozat, ha magzat után is érvényesítette a családi kedvezményt nem kell a másik fél munkáltatójának tudomásul vétele fel kell tüntetni az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jelét 13
Személyi jövedelemadó bevallás SZJA bevallási rendszer munkáltatói adómegállapítás adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás önadózás 14
Személyi jövedelemadó bevallás Kinek készíti el az adóhatóság a bevallási tervezetet? aki nem kért munkáltatói adómegállapítást, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta aki nem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet aki nem mezőgazdasági őstermelő aki nem ÁFA fizetésére kötelezett magánszemély 15
Az adóbevallási tervezet tartalma Szja tv. hatálya alá tartozó jövedelem és adója Ekho tv. hatálya alá tartozó jövedelem és adója egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem egyszer Különadó tv. hatálya alá tartozó jövedelem és adója Eho tv. szerinti százalékos mértékű eho alapja és az utána fizetendő eho 16
Személyi jövedelemadó bevallás adóbevallási tervezet 2017. március 15. ügyfélkapuval rendelkező adózó az elektronikus felületen elérheti ügyfélkapuval nem rendelkező adózó kérheti a tervezetet papír alapon (sms, e-úton, ÜCC, személyesen) 17
Személyi jövedelemadó bevallás adóévet követő év április 30. (2017. május 2.) papír alapú adóbevallási tervezet + kiegészítő nyilatkozat (kedvezmény, rendelkezés az adóról) megküldése tájékoztatás a befizetendő vagy visszaigényelhető adóról, hiányos adatokról ha az adózó nem tekinti meg online vagy nem kért papír alapú tervezetet 18
Személyi jövedelemadó bevallás az adózó megtekintheti az adóbevallási tervezetet ha nem ért egyet a papír alapú bevallás papíron nem javítható, bevallást kell benyújtani ügyfélkapus adózó az e- felületen javíthatja, kiegészítheti 19
Személyi jövedelemadó bevallás adóévet követő május 20. (2017. május 22.) bevallási, befizetési határidő az adózó e-úton elfogadhatja, kijavíthatja, kiegészítheti bevallásnak minősül ha nem javítja, nem egészíti ki, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti a tervezet az adózó bevallásának tekintendő 20
Személyi jövedelemadó bevallás ha az adózó az adóbevallási tervezetet javította, kiegészítette, vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, akkor a javított, a kiegészített, vagy az adózó által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás válik az adózó szja bevallásává (akkor is, ha a bevallási határidőt követően benyújtott bevallással együtt előterjesztett igazolási kérelmet az adóhatóság elfogadja) ha az adózó több bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának 21
Személyi jövedelemadó bevallás ha az ügyfélkapuval nem rendelkező adózónak visszatérítendő vagy befizetendő adója keletkezett, és határidőben nem kért papíralapú bevallási tervezetet, vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év április 30-áig postai úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól 22
Személyi jövedelemadó bevallás az állami adó- és vámhatóságnak a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia a visszaigénylésre vonatkozó adatok állami adó- és vámhatósághoz történő beérkezése a 37. (4) bekezdés szerinti igény beérkezésének minősül ha az adózó a visszaigénylésre vonatkozó adatokat május 20-ig nem nyújtja be, akkor a visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti 23
Rendelkezés az adóról változnak a rendelkezett összeg átutalásának szabályai feltétele: a magánszemélynek nincs az adóhatóságnál nyilvántartott, 1 000 Ft-ot meghaladó adótartozása az adótartozás megfizetését követően nem kell külön kérelmezni az átutalást 24
Rendelkezés az adóról a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozóan a számlavezető által teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség határideje: az adóévet követő év január 31-e a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az adóhatóság által elkészített, az adóbevallási tervezetben feltüntetett nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti a működő egészségpénztárak, önsegélyező pénztárak átalakulhatnak egészség- és önsegélyező pénztárrá az önsegélyező, az egészségpénztári és az egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is ellátó önkéntes kölcsönös biztosító pénztár is létrejöhet az adó feletti rendelkezés az újfajta pénztártípus esetében is lehetséges 25
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat a rendelkezés alapjául szolgál a magánszemély által az adóévben a nyugdíjbiztosítási szerződésre szerződőként befizetett összegen felül az adóévben jóváírt olyan összeg is, amely korábban nem jogosított az adóról való rendelkezésre (pl. ha a díjfizetés a biztosítón belül számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel történik, függetlenül attól, hogy az mikor érkezett meg a biztosító számlájára). a magánszemély nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, ha a nyilatkozattétel időpontjában rendelkezik ugyan nyugdíjbiztosítási szerződéssel, de ezen időpontig a szerződésen visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történt a magánszemély által rendelt összeget az adóhatóságnak minden esetben, mérlegelés nélkül a biztosítóhoz kell utalnia 26
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat a biztosítónak az adóhatósági átutalást követően az átutalt összeget jóvá kell írnia a szerződésen, kivéve, ha visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény következett be a szerződésen ha a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnik meg, akkor a biztosítónak a biztosított személy részére, illetőleg a biztosított halála esetén az általa megjelölt kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosított örökösének kell teljesítenie az átutalást a 10. év letelte előtt egy összegben is teljesíthető járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összegének korlátja 5 000 forintra csökkent átmeneti szabály: először a 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni 27
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások A kifizetőt terhelő adó alapja a juttatás értékének, mint jövedelemnek az 1,18-szorosa lesz Béren kívüli juttatások a munkavállaló részére az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget (100 ezer forint) meg nem haladó része A munkavállalónak az adóévben SZÉP-kártyára utalt támogatás a) szálláshely alszámlára max. 225e Ft b) vendéglátás alszámlára max. 150e Ft c) szabadidő alszámlára max. 75 e Ft 28
Béren kívüli juttatások ha a munkáltató által juttatott pénzösszeg meghaladja az adóévben a 100 ezer forintot (az éves keretösszeget) a felettes rész a magánszemély jogviszony szerinti jövedelmeként adóköteles az adókötelezettségeket a kifizetés hónapjára kell teljesíteni ha a béren kívüli juttatásra jogosító jogviszony év közben megszűnik, és a megszűnéskor a munkáltató által juttatott pénzösszeg értéke meghaladja az éves keretösszeget (100 ezer Ft-nak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét), akkor a meghaladó rész után a jogviszony megszűnéskor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a jogviszonyra tekintettel kell az adókötelezettségeket megállapítani a már megfizetett közterhek beszámíthatók az adókötelezettségbe a munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is munkavállalónak tekinthető 29
Béren kívüli juttatások a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említettek és a nyugdíjas, valamint az elhunyt tag közeli hozzátartozójának nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbért meg nem haladó rész a szövetkezet közösségi alapjából a magánszemély tagja részére az alapszabály szerint az adóévben nem pénzben juttatott, egyébként adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész 30
Egyes meghatározott juttatások egyes meghatározott juttatásnak tekinthető: a) a munkáltató által a SZÉP-kártya alszámláira utalt juttatásnak az értékhatárokat meghaladó része b) a munkáltató által juttatott pénzösszeg adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a SZÉPkártyára utalt összeg értékhatárt meg nem haladó része adóévi együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része éves rekreációs keretösszeg: a) költségvetési szerv munkáltató esetében 200 ezer forint, b) más munkáltató esetében évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll A munkaviszony év közbeni megszűnése esetén arányosítani kell, kivéve, ha a megszűnés oka a munkavállaló halála. 31
Egyes meghatározott juttatások a 2017. január 1-je előtt a magánszemélynek juttatott Erzsébetutalvány 2016. december 31-ét követően az Szja tv-nek a 2016. december 31-én hatályos 3. 87. pontjában meghatározott termékés szolgáltatáskörben (fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására) váltható be a 2016. december 31-én hatályos 71. szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de 2017. január 1-jén hatályos 71. szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően a juttatásokra 2016. december 31-én vonatkozó szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja így járhat el a társas vállalkozás is a személyesen közreműködő tagja részére nyújtott juttatások tekintetében 32
A tőkejövedelmeket érintő változások Kamatjövedelem 2016.09.01-jétől hatálytalan az a szabály, mely szerint nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a bevételt, amelyre az Art. 7. sz. melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő (2015/60/EU tanácsi irányelv) Osztalékból származó jövedelem az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama (a kockázati tőkealap-jegy hozama helyett) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem módosul a kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóra vonatkozó adatszolgáltatási határidő az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adatairól az adóévet követő év január 31-éig kell adatot szolgáltatni az adóhatóság felé 33
Tartós befektetésből származó jövedelem a kifizetőnek minősülő hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak a tartós befektetésből származó jövedelemről az adóévet követő év január 31-ig kell teljesíteni az adatszolgáltatást a betéti típusú tartós befektetési szerződés esetében is figyelembe kell venni a hozam megállapításánál az árfolyam-változás hatását, ha a szerződésben külföldi fizetési eszköz is szerepel a betéti típusú tartós befektetési szerződés megszűnése, megszakítása esetén a lekötési hozam részeként kell figyelembe venni a megszűnés, megszakítás időpontjára megállapított, a magánszemélyt megillető kamatot, akkor is, ha annak kifizetése ténylegesen még nem történt meg a betéti típusú tartós befektetési szerződés újrakötése esetén az új szerződésen a régi szerződés lekötési időszakának utolsó napjára megállapított, a magánszemélyt megillető kamatot a magánszemély befizetésének kell tekinteni 34
Tartós befektetésből származó jövedelem egy adott befektetési szolgáltatóval egy adott évben a magánszemély csak 1-1 betéti, illetve portfolió típusú (állampapírra, befektetési jegyre kötött) tartós befektetési szerződést köthet kivétel: a tartós befektetési szerződés újrakötése a lekötési időszak ötödik évének végén is lehetőség lesz a részkivétre a magánszemély az ötéves lekötési időszak végén is dönthet úgy, hogy a befektetésének csak egy részét tartja lekötési nyilvántartásban, feltéve, hogy a befizetésnek minősülő összeg a 25 ezer forintot eléri ha a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján kell meghatároznia a lekötési hozam összegét 35
Mobilitási célú lakhatási támogatás a munkáltató olyan munkavállalónak adhatja, akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja 36
Mobilitási célú lakhatási támogatás a munkáltató olyan munkavállalónak adhatja, aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát 37
A lakhatási támogatás havi értéke ha a munkavállaló bérli a lakást a havi bérleti díjból a munkáltató által térített rész ha a munkáltató bérli a lakást a havi bérleti díjból a munkavállaló által meg nem térített rész ha a lakás a munkáltató tulajdonában van és ott biztosítja a lakhatást a lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész 38
Mobilitási célú lakhatási támogatás a támogatás havi értékéből adómentes a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40-%-át meg nem haladó összeg a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 %-át meg nem haladó összeg a foglakoztatás második 24 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 %-át meg nem haladó összeg 39
Mobilitási célú lakhatási támogatás Átmeneti rendelkezés: a 2017. január 1-jét megelőzően megkezdett foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának 2017. január hónapját kell tekinteni ha ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult lenne a támogatásra, akkor azt közülük csak - a döntésük szerinti egyik munkavállaló veheti igénybe a munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről nyilatkoznia kell a munkáltató felé. valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén a jövedelem utáni adókötelezettségeket a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani a munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként köteles adatot szolgáltatni (tartalma: az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek neve, adóazonosító jele, a munkavállaló által bérelt lakás címe) 40
Munkásszállás fogalmának változása a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt, olyan 1 lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan is, amelyben legalább 2 munkavállaló, továbbá olyan több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan is, amelyben lakóhelyiségenként legalább 1 munkavállaló helyezhető el a magánszemélynek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van 41
Lakáscélú munkáltatói támogatás 2016. augusztus 1-jétől - 1.sz. melléklet 9.3.4. pontja a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet helyett az Szja tv. szabályait kell alkalmazni a méltányolható lakásigény az együttköltöző, együttlakó családtagok a korszerűsítés, akadálymentesítés megítélése során az új rendelkezések a kamatkedvezményből származó jövedelem (munkáltatói lakáscélú hitel) esetében is alkalmazhatók 42
Lakáscélú munkáltatói támogatás lakószoba nem lakószoba speciális szabály max. 30 nm, min. 2 m széles falfelülettel rendelkező helyiség, 30 nm feletti 2 lakószobának kell tekinteni a lakószoba hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 nm-t 8 nm-nél nagyobb, de 12 nm-nél kisebb két lakóhelyiséget egy szobának kell tekinteni ha a kapott szobaszám nem egész szám, lefelé kell kerekíteni a szobaszámnál 43
Lakáscélú munkáltatói támogatás az együtt költöző, együtt lakó családtagok fogalma szempontjából a támogatást igénylő munkavállalót is figyelembe kell venni a méltányolható lakásigény szempontjából megfelel a feltételeknek, ha a támogatást igénylő munkavállaló a testvérével együtt költözik a támogatással érintett lakásba, illetve ott a testvérével együtt lakik életvitelszerűen a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként fiatal gyermektelen házaspárnál legfeljebb 3 születendő gyermeket, 1 gyermekes fiatal házaspár esetében további 2 születendő gyermeket, 2 gyermekes fiatal házaspár esetében további 1 születendő gyermeket is számításba lehet venni. fiatal házaspár az a házaspár, amelynek esetében a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét 44
Adómentes juttatások az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás, valamint a bölcsődei, óvodai ellátás a magánszemély által jótékony célú közadakozásból származó pénzben vagy nem pénzben megszerzett bevétel a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak (a magyarságismereti, magyar nyelvi képzések és kutatások támogatására, fejlesztésük ösztönzésére, valamint a kulturális diplomáciai célok támogatására folyósított Márton Áron-ösztöndíj, Klebelsberg Kunó-ösztöndíj) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj, így a tanulók által a Szakképzési Hídprogram keretében kapott ösztöndíj is (a 2016. szeptember 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható) 45
Adómentes juttatások a pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből eredő követelések elengedéséből eredő bevétel akkor is adómentes, ha a követelés elengedésére a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján, vagy az MNB-nek a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló 1/2016. (III.11.) számú MNB ajánlás alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében kerül sor a 2017-ben Budapesten megrendezésre kerülő 17. FINA Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnoksággal összefüggésben adómentes: a FINA-tisztségviselők, versenybírók részére kifizetett juttatás, a sportolók részére kifizetett pénzdíj, a FINA-tisztségviselők, versenybírók, szervezőbizottsági tisztségviselők, a sportolók és önkéntesek részére adott formaruhák, természetben biztosított ellátás, a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások 46
Adómentes juttatások Termőföld haszonbérbe adása a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése Adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem 47
Adómentes juttatások az adómentesség feltétele: az erdőnek minősülő föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosult adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama eléri az 5 évet ha a szerződés az 5 éves időtartamon belül bármely okból megszűnik, akkor a magánszemély köteles a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben megállapítani, bevallani, megfizetni (a szerződés megszűnése évére vonatkozóan) Kivétel, ha a szerződés megszűnésének oka: a szerződő feleken kívül álló ok, a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondása 48
A mezőgazdasági őstermelőket érintő változások módosul a mezőgazdasági őstermelők által elszámolható értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabály a kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági őstermelőnek nem minősülő regisztrált mezőgazdasági termelő nem számolhat el értékcsökkenési leírást a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult lesz ellenőrizni az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát. A nem jogszerű használatról az állami adóhatóság a megállapítást tartalmazó határozat megküldése révén értesül. 49
Az egyéni vállalkozókat érintő változások kisvállalkozói kedvezmény kisvállalkozói adókedvezmény megszűnik az évi 30 millió forintos felső korlát a 2013. 12. 31-ét követően, de 2017. 01.01-jét megelőzően megkötött hitelszerződések kamatának 60 %-a érvényesíthető nem haladhatja meg a vállalkozói bevétel és a vállalkozói költség különbségét a 2016. 12. 31-ét követően megkötött hitelszerződéseknél a kamat teljes összege igénybe vehető - megszűnik a 6 millió forintos korlát 50
Az egyéni vállalkozókat érintő változások nem vehető figyelembe bevételként a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleg nem számolható el költségként a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleg nem számolható el költségként a vállalkozói szja szabályaira, átalányadózásra történő áttérést megelőző időszakra megfizetett eva, a Katv. szerinti tételes adó és a 40 %-os adó 51
Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyeket érintő változás emelkedik a tételes átalányadó éves összege megszűnik az ezen tevékenység után fizetendő egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó éves összege szobánként 38 400 Ft 52
A túlvont ekhos nyugdíjjárulék visszaigénylése ha a nyugdíjas magánszemély nem nyilatkozott a kifizető felé arról, hogy nyugdíjas vagy a Tbj. szerint nem volt kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet az SZJA bevallásban igényelheti vissza a módosított rendelkezés 2016. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható 53
Magánszemélyek különadója nem minősül a különadó alapjának: a felmondási időre járó juttatás és végkielégítés a Kttv. 67. -a és más azonos tartalmú létszámcsökkentés szerint végrehajtott felmentés esetében sem a 2016. 01.01-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell Eljárási szabályok: ha a különadó levonására 2016. 01. 01. után, de még az új szabály hatályba lépése előtt került sor, akkor a magánszemély a volt munkáltatónál kezdeményezheti a közterhek közötti különbözet megállapítását a munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után megállapítja az általános szabályok szerinti közterheket, és azok összegét visszatartja a visszajáró különadó-előleg összegéből a munkáltatónak módosítania kell a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére kiadott igazolást ez az eljárás nem érinti a munkáltatót terhelő közterheket, és ezzel összefüggésben a munkáltatót nem terheli pótlékfizetési kötelezettség 54
A kisadózó vállalkozások tételes adója kétszeresére emelkedik a 40 százalékos mértékű adófizetéshez kapcsolódó bevételi értékhatár ha a kisadózó vállalkozás által a naptári évben megszerzett bevétel meghaladja a 12 millió forintot, akkor 40 %-os mértékű adót kell fizetni ha nem kell az adóév egészében tételes adót fizetni, akkor a tételes adófizetéssel érintett hónapok számának és 1 millió Ft szorzatának összegét meghaladó bevétel után kell fizetni 55
A kisadózó vállalkozások tételes adója nem főállású a kisadózó, ha mentesül a tételes adó alól a kisadózó vállalkozás, ha a kisadózó ha a hónap egészében nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll a hónap egészében a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen 56
A kisadózó vállalkozások tételes adója nem bevétel bevétel az adózó (magánszemély, társas vállalkozás) által költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás az, amit az adózó az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnéséig még nem szerzett meg a bevétel megszerzésének időpontja: az adóalanyság megszűnésének napja 57
A kisadózó vállalkozások tételes adója az adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos változások a bérbeadási tevékenységből származó bevétel szerzési időpontját be kell jelenteni a megszerzést követő 15 napon belül az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem választható ismételten az adóalanyiság 58
A kisadózó vállalkozások tételes adója magasabb összegű tételes adó választása a kisadózó magánszemély jövedelme osztalék utáni adót kiváltó adó a választás bejelentését követő hónaptól kell megfizetni a 75 000 forintot legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata az adó mértéke 15 százalékra csökken 59
Köszönöm a figyelmet! 60