VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmé A forradalmiság g tartalma a szintézis zis a halmozódó tudás s szüks kségszerűen en vezet el az átfogó elméhez hez Galilei, Huygens és s mások m mechanikai részeredmr szeredményei Kopernikusz, Galilei, Tycho de Brahe,, Kepler bolygómozg mozgásra vonatkozó eredményei az égi és s a földi f fizika egyesítése se VI.2. A Principia jelentősége: a módszer m példp ldája a módszerm a modellalkotás 1. leegyszerűsített fizikai létezl tezők és s feltételek telek 2. összehasonlítás s az empirikus adatokkal, törvt rvényekkel és s szabályokkal 3. a kiinduló feltételek telek módosm dosítása: sa: újabb létezl tezők és tulajdonságok hozzáad adása a matematika alkalmazása a természetre az axiomatizmus VI.3.a. A Principia jelentősége: szetfilozófiai fiai forradalom (a) forradalom szetfilozófiában az arisztotelészi szi természetfiloz szetfilozófia fia elvetése Kopernikusz arisztoteliánus bírálata a ptolemaioszi rendszer fet Tycho de Brahe megfigyelései az ég g változv ltozásairól l (+a kompromisszumos modell) Kepler (neo( neo)platonizmusa Bruno teológiai és s természetfiloz szetfilozófiai fiai szakítása sa a középkori k világk gkép p központi k elemeivel Bacon módszertani m meggondolásai az arisztoteliánus dogmák ellen, az empirikus módszer m melt Galilei távcst vcsöves ves megfigyelései és érvei Arisztotelész ellen (+ mi miért helyett hogyan ) VI.3.b. A Principia jelentősége: szetfilozófiai fiai forradalom (b) a mechanikai természetk szetkép p elfogadtatása az előzm zmények (Démokritosz, Epikurosz, Lucretius atomizmusa) Descartes mechanisztikus programja (alak és s mozgás) a korszellem (Galilei, Gassendi, Hobbes, Boyle) Newton az égi és s a földi f világ g különbsk nbségeinek felszámol molása a teleológiai érvelés s száműzése se (az általános megjegyzésekbe) a mechanicizmus természetfiloz szetfilozófiai-fizikai fizikai rendszerré szer- vezése a világ: egymással kölcsk lcsönhatásban lévő l (ütköző, taszító,, vonzó) ) testek; matematikailag leírhat rható erők k hatására ra mozognak; csupán n néhány n ny alapvető tulajdonsággal rendelkező láthatatlan korpuszkulákb kból l (atomokból) állnak (a többi t tulajdonság g látszl tszólagos); törvt rvényeknek engedelmeskednek példátlanul eredményes leírás, magyarázat és s előrejelz rejelzés VI.3.c. A Principia jelentősége: szetfilozófiai fiai forradalom (c) a tudomány (az oksági leírás) és s a hermetikus (okkult, mágikus, m alkimista) megközel zelítés elválaszt lasztásasa eltávolod volodás s az okkult minőségekt gektől l a Principia,, de nem Newton akarata szerint VI.4.a. A Principia jelentősége: a társadalmi t forradalom része r (a) a tudomány fejlődése, eseményei külsk lső (társadalmi, gazdasági, gi, intézm zményi) tényezők k következmk vetkezményei a Principia a kor körülmk lményeinek terméke a (kereskedelmi, katonai) hajózás s fejlődése navigáci ciós s stb. igények csillagászati szati helymeghatároz rozás, árapály jelenség g stb. az ipar (bány nyászat stb.) fejlődése szivattyúk, gépek stb. dinamika, hidrodinamika stb. a társadalmi t mozgalmak leképez pezése (puritanizmus, individualizmus stb.) 1
VI.4.b. A Principia jelentősége: a társadalmi t forradalom része r (b) a Principia diadala a kor választv lasztásasa az óramű világ g kétfk tféle felfogása Leibniz Newton Newton hatása: 1. a fizikára (a) Végül l mégis m polgárjogot nyer az analízis használata a fizikában Newton fluxióelm elméének kiadása Leonhard Euler (1707-1783) 1783) munkáss ssága diplomamunkája: Descartes és Newton nézeteinekn összehasonlítása sa Johann Bernoulli témavezett mavezetésével vel (1723) Mechanica (1736) a newtoni dinamika a matematikai analízis formájában Newton hatása: 1. a fizikára (b) Newton hatása: 1. a fizikára (c) a Szaturnusz pályahp lyaháborgásai- nak kiszámítása sa (1748) Theoria motus corporum solidorum (1765) haladó mozgások forgó mozgások Euler-sz szögek precesszió egyéb b alkalmazások a mechanika (hidrodinamika, akusztika), optika, csillagászat szat terü én Jean Le Rond d'alembert (1717-1783) 1783) Joseph-Louis Lagrange (1736 1813) 1813) analitikus = mechanikus az ész hatékonys konysága a fizikai probléma redukálása matematikai feladattá Newton hatása: 1. a fizikára (d) Résztudományok kialakulása Hidrodinamika Daniel Bernoulli (1700-1782) 1782) Hydrodynamica (1738) Newton hatása: 1. a fizikára (e) Égi mechanika Pierre-Simon, marquis de Laplace (1749 1827) 1827) Exposition du systéme du monde (1796) a Naprendszer stabilitása, sa, kialakulása Traité de mécanique céleste (1798-1827) 1827) Théorie analytique des probabilités (1812) a Laplace-démon 2
Newton hatása: 1. a fizikára (f) Az elektromos és s mágneses m jelenségek tudomány nyának nak fejlődése a Maxwell-egyenekig egyenekig Az elektromos jelenségek stabil létrehozl trehozása Francis Hau(w)ksbee (1670?-1713) folyadékmodell (fluvium) Az elektromosság g vizsgálata Charles François de Cisternay DuFay (1698-1739) 1739) kétféle elektromosság kétfolyadék k (effluvium) modell (1733) Newton hatása: 1. a fizikára (g) Pieter van Musschenbroek (1692-1761) leydeni palack (1746) Benjamin Franklin (1706-1790) 1790) egyfolyadék-modell (±)( Newton hatása: 1. a fizikára (h) Charles-Augustine de Coulomb (1736-1806) 1806) Newton+torzi torziós s mérleg m Coulomb-törv rvény (1777-) Henry Cavendish (1731-1810) 1810) gravitáci ciós s mérése m (1798) mágneses pólusokp Newton hatása: 1. a fizikára (i) Az elektromos és s mágneses m jelenségek közötti kapcsolat André-Marie Ampère (1775-1836) 1836) áramok közöttik erőhat hatások Newton hatása: 1. a fizikára (j) James Clerk Maxwell (1831-1879) 1879) axiomatikus elektrodinamikai elmé A hőtan h fejlődése A hőh Joseph Black (1728-1799) 1799) fajhő,, látens l hő, h, hőmennyish mennyiség, kalorimetria, kalorikum (1757-1763) 1763) Benjamin Thompson [Rumford gróf] (1753-1814) 1814) a hő h = mozgás Newton hatása: 1. a fizikára (k) John Dalton (1766-1844) 1844) a gázok g parciális nyomásának nak problémája (Dalton-törv rvény, 1801) atomhipotézis (1803-1810) 1810) Elméi i hőtanh Jean Baptiste Joseph Fourier (1768-1830) 1830) Théorie analytique de la chaleur (1822) a hővezeth vezetés differenciálegyene 3
Newton hatása: 1. a fizikára (l) Nicolas Léonard L Sadi Carnot (1796-1832) 1832) Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les machines propres à développer cette puissance (1824) reverzibilis körfolyamat k kalorikus mechanikai modellje hatásfok Az anyag atomos szerkezete A fény f problémája a fény f korpuszkuláris ris elmée e (Newton) a fény f (éter)hull( ter)hullámelmée e (Hooke 1670, Huygens 1680, Euler 1750, Young 1810, Fresnel 1820) Newton hatása: 1. a fizikára (m) Az anyag szerkezete D. Bernoulli kinetikus gázelmg zelmé: : p ~ nmv 2 és s a hőmérséktel növekszik n (1738) Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-1765) 276 заметок по физике и корпускуларяой философии (1743-1744) 1744) Размышление о причине теплоти и холода (1750) Слово о происхождения света (1756) Meditationes de Solido et Fluido (1760) Amedeo Avogadro (1776-1856) 1856) molekuláris hipotézis, Avogadro-törv rvény (1811) Newton hatása: 1. a fizikára (n) Robert Brown (1773-1858) 1858) A Brief Account of Microscopical Observations made in the Months of June, July,, and August, 1827, on the Particles Contained in the Pollen of Plants; ; and on the General Existence of Active Molecules in Organic and Inorganic Bodies szettudományra: kémiak A kémiak Lomonoszov: A matematikai kémia k elemei I. lemma: 17.. A testek minden változv ltozása mozgás által megy végbe. v l. tétel: t tel: KövetkezK vetkezésképpen a vegyüek változv ltozása is mozgás által megy végbe. v 2. tétel: t tel: A mozgás s tudománya a mechanika, így a vegyüek változv ltozásait a mechanika törvt rvényeivel lehet magyarázni. 3. tétel: t tel: Ezért a vegyüek változv ltozásait a mechanika törvt rvényeivel lehet magyarázni. zni. szettudományra: biológia (a) A iatrofizikai (iatromechanikai) szemlé Gassendi és s Descartes: hidrosztatika, áramlások, nyomásviszonyok mechanikai gépek, g determinizmus fizikai eszközök: k: hőmérő,, mikroszkóp, mérlegm kvantitatív v mérésekm Santorio (1561-1636) 1636) szettudományra: biológia (b) William Harvey (1578-1657) 1657) a vérkeringv rkeringés s (1616) Wren intravénás s injekció (1653) Boyle levegő és s légzl gzés Giorgio Baglivi (1668-1707) 1707) rostelmé Alfonso Borelli (1608-1679) 1679) a vérkeringv rkeringés s hidraulikus rendszer 4
szettudományra: biológia (c) az élőlények mozgása: mechanikai konstrukciók Stephen Hales (1677-1761) 1761) a víz v z hidrosztatikai nyomása és s a vérnyomás Friedrich Hoffmann (1660-1742) 1742) az ember hidraulikus gép g éter fluidum (1695) vis vitalis (éerő)-elmé Jöns Jacob Berzelius (1779-1848) 1848) Wöhlerig (1824) Newton hatása: 3. a filozófi fiára (a) Az angol empirizmus John Locke (1632-1704) 1704) a tapasztalat középpontba k helyezése A francia felvilágosod gosodás Voltaire (Fran( François-Marie Arouet 1694-1778) 1778) Newton filozófi fiájának alapelemei (1738) Julien Offrey de LaMettrie (1709-1751) 1751) L'homme machine (1748) "Az emberi szervezetet gép g p módjm djára kell felfogni, fizikai törvények megtestesülések seként, amelyek mozgó alkatrészek működésében m jutnak érvényre, úgyhogy semmi szüks kség g nincs természetfeti beavatkozások feltételez telezésére." re." Newton hatása: 3. a filozófi fiára (b) az Enciklopédia (1751-1772) 1772) Paul-Henri d'holbach (1723-1789) 1789) Système de la Nature (1770) Kant (1724-1804) 1804) Az ég általános természetrajza és s elmée e (1755) Kant-Laplace elmé A tiszta ész kritikája (1781) a tér t és s idő mint a priori szemléi i formák Newton hatása: 4. a teológi giára Newton teológiai nézetein A deizmus, ateizmus elterjedése 5