EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 24.10.2013 C(2013) 7240 final Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Címzett: Karas Monika elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Elnök Asszony! Tárgy: A HU/2013/1505 számú üggyel kapcsolatos bizottsági határozat nagykereskedelmi híváskezdeményezés nyilvános, helyhez kötött telefonhálózatból Magyarországon, és a HU/2013/1506 számú üggyel kapcsolatos bizottsági határozat hívásvégződtetés nyilvános, helyhez kötött egyedi telefonhálózatban Magyarországon Észrevételek a 2002/21/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése alapján I. ELJÁRÁS A Bizottság 2013. szeptember 24-én nyilvántartásba vette a magyar nemzeti szabályozó hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 1 bejelentését a Híváskezdeményezés nyilvános, helyhez kötött telefonhálózatból és a Hívásvégződtetés nyilvános, helyhez kötött egyedi telefonhálózatban elnevezésű magyarországi piacok vonatkozásában 2. A nemzeti konzultációra 3 2012. október 4. és 24. között került sor. 1 2 3 A 2009/140/EK irányelvvel (HL L 337., 2009.12.18., 37. o.) és az 544/2009/EK rendelettel (HL L 167., 2009.6.29., 12. o.) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( keretirányelv ) (HL L 108. 2002.4.24., 33. o.) 7. cikke értelmében. Az említett piacok az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról szóló, 2007. december 17-i 2007/879/EK bizottsági ajánlás (HL L 344., 2007.12.28., 65. o., a továbbiakban: az érintett piacokról szóló ajánlás) szerinti 2. és 3. számú piacnak felelnek meg. A keretirányelv 6. cikkének megfelelően. Commission européenne/europese Commissie, 1049 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË - Tel. +32 22991111
A Bizottság 2013. október 10-én kiegészítő információkat kért 4 az NMHH-tól, amely a választ 2013. október 15-én adta meg. További információkérés történt 2013. október 16- án és 17-én, melyekre a válasz 2013. október 17-én érkezett meg. A keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a Bizottság a bejelentett intézkedéstervezettel kapcsolatban észrevételeket tehetnek az érintett nemzeti szabályozó hatóság felé. II. AZ INTÉZKEDÉSTERVEZET LEÍRÁSA II.1. Háttér Az érintett piacok harmadik felülvizsgálatának bejelentésére és bizottsági értékelésére korábban a HU/2011/1223 és a HU/2011/1224 ügyszámon került sor 5. A híváskezdeményezés piaca a helyhez kötött hálózatban kezdeményezett helyi, országos, nemzetközi és internethívásoknak az összekapcsolási pontig történő továbbítását foglalta magában. A piac meghatározása semleges módon történt, mivel magában foglalta a nyilvános kapcsolt telefonhálózatot (PSTN) és az IP-technológián alapuló híváskezdeményezési szolgáltatásokat is. Az NMHH három különálló földrajzi piacot határozott meg, amelyek megfelelnek a helyi inkumbens szolgáltatók tényleges szolgáltatási területének: Magyar Telekom, Invitel és UPC 6. Az NMHH megállapította, hogy a három helyi inkumbens szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, és a következő kötelezettségeket szabta ki rájuk: (i) hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek, (ii) átláthatóság, (iii) a díjak ellenőrizhetősége, (iv) számviteli szétválasztás. A helyhez kötött hívásvégződtetési piac meghatározása technológiasemlegesen történt, és magában foglalt minden olyan szolgáltatást, amelyet a szolgáltatók a hívásoknak az összekapcsolási pontoktól a végfelhasználókig történő továbbítása érdekében nyújtanak. Az NMHH harminchét különálló piacot azonosított, amelyek megfelelnek az egyes helyhez kötött hálózatüzemeltetők szolgáltatási területének. A Magyar Telekomon, az Invitelen és az UPC-n kívül az NMHH mind a 34 alternatív hozzáférésihálózatüzemeltetőről is megállapította, hogy jelentős piaci erővel rendelkezik. Míg a három helyi inkumbens szolgáltatóra a hatóság többféle átfogó kötelezettséget írt elő, az alternatív szolgáltatókra csak a következő kötelezettségeket szabta ki: (i) hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek, (ii) átláthatóság és (iii) a díjak ellenőrizhetősége. Ami a díjak ellenőrizhetőségét illeti, a Magyar Telekom esetében a helyhez kötött híváskezdeményezési és -végződtetési díjak egyaránt egy felülről lefelé építkező LRIC költségmodell alapján lettek meghatározva, míg a többi üzemeltetőnél vagy a híváskezdeményezési, vagy a hívásvégződtetési díjakat a Magyar Telekom jóváhagyott díjain alapuló képlettel kell megállapítani. A Bizottság számos észrevételt tett, egyrészt a helyhez kötött végződtetési piacokon a megfelelő költségelszámolási kötelezettség, másrészt a végződtetési díjakról szóló ajánlásnak 7 megfelelő, alulról felfelé építkező LRIC modell alapján való díjmeghatározás 4 5 6 7 A keretirányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján. C(2011) 4537. A három helyi inkumbens külön-külön harminckilenc, tizennégy, illetve egy számozási területtel rendelkezik. A Bizottság 2009/396/EK ajánlása (2009. május 7.) az EU-ban a helyhez kötött és mobil végződtetési 2
szükségességével kapcsolatban. A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy Magyarországon továbbra is aszimmetria áll fenn a helyhez kötött végződtetési díjak vonatkozásában, amelyet objektív költségeltérések nem igazolnak. II.2. A piac meghatározása Helyhez kötött híváskezdeményezés A piac magában foglalja minden helyhez kötött híváskezdeményezés valamennyi célba való eljuttatását, azaz gyakorlatilag minden helyhez kötött híváskezdeményezést, függetlenül az összekapcsolás technológiai megvalósításától 8. A piac földrajzi kiterjedését tekintve az NMHH megerősítette, hogy a három különálló piac megfelel a korábbi koncessziós területeknek 9. Helyhez kötött hívásvégződtetés Az érintett termékpiac a földrajzi számok hívásának végződtetését foglalja magában, függetlenül az alkalmazott technológiától 10. A piac földrajzi kiterjedése megegyezik az egyes szolgáltatók nyilvános telefonhálózatának méretével. II.3. A jelentős piaci erő megállapítása Az NMHH javaslata szerint a Magyar Telekomról, az Invitelről és az UPC-ről meg kell állapítani, hogy saját földrajzi piacukon jelentős piaci erővel rendelkeznek. A jelentős piaci erő megállapításakor az NMHH az alábbi főbb kritériumokat vette figyelembe: (i) magas piaci részesedés 11, (ii) ellenőrző szerep a nehezen megkettőzhető infrastruktúra felett, (iii) a szolgáltatók mérete 12. A hívásvégződtetési piacon az NMHH azt javasolja, hogy a Magyar Telekom, Invitel és az UPC mellett más, alternatív szolgáltatókról is állapítsák meg, hogy jelentős piaci erővel rendelkeznek. Az NMHH különösen az alábbiakat vette figyelembe: (i) piaci részesedés 13, (ii) ellenőrző szerep a nehezen megkettőzhető infrastruktúra felett, (iii) a kiegyenlítő vásárlóerő hiánya. 8 9 10 11 12 13 díjak szabályozói kezeléséről (a továbbiakban: a végződtetési díjakról szóló ajánlás), HL L 124, 2009.5.20. A piac magában foglalja a keskenysávú hozzáférésen át biztosított és a menedzselt VoIP alapú híváskezdeményezési szolgáltatásokat, az átengedésen és bitfolyamon alapulókat azonban nem. A három inkumbens szolgáltató korábbi koncessziós területei átfedések nélkül teljes egészében lefedik Magyarország területét. A versenyfeltételek és -viszonyok szempontjából ezeken a területeken még mindig érezhető és jelentős hatása van a korábbi inkumbens szolgáltató jelenlétének. A piac része továbbá a tudakozóhoz való hozzáférés végződtetése és a segélyhívó számokhoz (104, 105, 107, 112) való hozzáférés végződtetése is. Ezen hívások végződtetését kizárólag a Magyar Telekom végzi, az NMHH véleménye szerint pedig az ezekre a hívásvégződtetésekre vonatkozó versenyfeltételek megegyeznek a más földrajzi számokra irányuló hívások végződtetésére vonatkozókkal. Piaci részesedésük bizonyos mértékű csökkenése ellenére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók részesedése még mindig megközelítőleg 70%-os az adott piacokon. Az NMHH úgy véli, hogy az inkumbens szolgáltatók előnyösebb helyzetben vannak a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés szempontjából, továbbá vertikális integrációjuk révén méretgazdaságossági előnyökre is szert tehetnek. Saját hálózatában minden szolgáltató 100%-os részesedéssel rendelkezik a hanghívások végződtetése tekintetében. 3
II.4. Szabályozói intézkedések Az NMHH a következő kötelezettségeket írja elő: (i) átláthatóság, beleértve a referenciaajánlat nyilvánosságra hozatalát is, (ii) a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek, (iii) költségalapúság és a díjak ellenőrizhetősége, (iv) számviteli szétválasztás 14 a híváskezdeményezési és hívásvégződtetési piacokon, valamint (v) egyenlő elbánás, kizárólag a hívásvégződtetési piacokon. Az átláthatóság tekintetében az NMHH úgy véli, hogy még mindig jelentős eltérések figyelhetők meg az alternatív és a korábbi koncessziós szolgáltatók (a Magyar Telekom, az Invitel és az UPC) között, ami indokolja a kötelezettségek eltérését. Az NMHH ezért azt javasolja, hogy a referenciaajánlat elkészítésének kötelezettségét csak az utóbbi szolgáltatóknak írják elő. Azonban annak érdekében, hogy a valamennyi kötelezett szolgáltatóra vonatkozó átláthatósági követelményeknek megfeleljenek a híváskezdeményezési és hívásvégződtetési szolgáltatás tekintetében, az alternatív szolgáltatóknak a honlapjukon közzé kell tenniük, milyen feltételek mellett és milyen áron nyújtják ezen szolgáltatásokat. A díjak ellenőrizhetőségére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban az NMHH úgy véli, hogy a híváskezdeményezési és hívásvégződtetési szolgáltatások egymással összefüggő piacokat jelentenek, amelyek a hálózat szinte azonos elemeit használják. Ezek az elemek alátámasztják az NMHH azon következtetését, hogy a piacokat azonos módon kell kezelni. Az NMHH ezenkívül azt is megállapítja, hogy a helyhez kötött hívásvégződtetési és a híváskezdeményezési piacon felmerülő lehetséges piactorzító magatartások között nincsenek akkora különbségek, amelyek eltérő költségszámítási módszerek alkalmazását tennék szükségessé 15. Ezért az NMHH álláspontja szerint a BU- LRIC módszert mind a híváskezdeményezési, mind a hívásvégződtetési piacon alkalmazni lehet, mivel a módszer kielégíti a költségalapúság alapkövetelményeit, amennyiben a szolgáltatás nyújtásához szükséges költségeket a hosszú távú növekményi költségszámítás szerint veszi figyelembe 16. Az NMHH ezért egységes díj alkalmazását javasolja a híváskezdeményezés 17 és a hívásvégződtetés tekintetében, melynek mértéke percenként 0,40 HUF (körülbelül 0,14 eurócent) 18 lenne, kiszámítása pedig a BU-LRIC modell alapján történne, összhangban a helyhez kötött és mobil végződtetési díjakról szóló ajánlással 19. 14 15 16 17 18 19 A szolgáltatóknak a költségelszámoláshoz a HCA FDC módszert kell alkalmazniuk. Az NMHH megerősítette azt a korábbi döntését, miszerint nem ír elő költségelszámolási kötelezettséget az alternatív szolgáltatók számára. Az NMHH hangsúlyozza, hogy az egységes díj alkalmazása számos előnnyel jár, mivel (i) fedezi a technológiailag hatékony szolgáltatók költségeit, (ii) megfelelően ösztönzi a legújabb, hatékony technológiák elterjedését, (iii) javítja a díjak átláthatóságát. A Bizottság kiegészítő információk iránti kérésére az NMHH kifejtette, hogy azokon a területeken, ahol nem építettek ki párhuzamos infrastruktúrát, továbbra is csak a közvetítőválasztásban érvényesül a verseny, valamint hogy a tisztán LRIC alapú díjak képesek a szolgáltatásalapú verseny elősegítésére. A híváskezdeményezés díja független lenne egyrészt a hívást indító előfizető és az átadási pont közötti tényleges fizikai távolságtól, másrészt a napszaktól is. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók IP alapú összekapcsolás esetén hálózati szerződésükben rendelkezhetnek úgy is, hogy a híváskezdeményezési és hívásvégződtetési forgalmi díjat nem percdíj, hanem adatmennyiség alapján számolják. A hívásvégződtetés esetében az adatmennyiség alapján számolt díj egyenértékű percdíja nem haladhatja meg a hívásvégződtetési szolgáltatás megállapított percdíját. Amennyiben valamely szolgáltató vitatja az adatmennyiség-alapú díjak kiszámításának helyességét, jogvitás eljárás lefolytatását kérheti a Hatóságtól. A hívásvégződtetési szolgáltatásra vonatkozó díj napszaktól, valamint az összekapcsolási pont területi 4
A hatékony helyhez kötött végződtetési díjak hatályba lépésének kérdésében az NMHH megjegyzi, hogy nem volt lehetőség a hatékony díj 2013. január 1-jétől való alkalmazására, mivel az érdekelt felektől (2012. október 4. és 24. között) kapott visszajelzések nyomán kiegészítő adatgyűjtést kellett lefolytatni, amely az eljárás meghosszabbításához vezetett 20, ennek alapján az NMHH a kiegészítő információk iránti kérésre adott válaszában úgy nyilatkozott, hogy a hívásvégződtetési díjak jogilag csak akkor érvényesek, ha a jóváhagyott referenciaajánlatban határozzák meg őket. A tisztán BU-LRIC alapú díjakat ezért vagy (i) a Magyar Telekom, az Invitel és az UPC által benyújtott referenciaajánlatok NMHH általi jóváhagyását követő hónap első napjától 21, vagy (ii) az érvényes referenciaajánlat hivatalból való módosításának benyújtását követő hónap első napjától lehet alkalmazni. Az utóbbi lehetőséggel kapcsolatban a Bizottság kiegészítő információk iránti kérésére adott válaszában az NMHH vállalta, hogy hivatalból elfogadja a jelenlegi referenciaajánlatok módosítását, ennek révén biztosítva, hogy a 0,40 HUF összegű, tisztán BU-LRIC alapú helyhez kötött végződtetési díjak legkésőbb 2014. január 1-ig hatályba lépjenek minden szolgáltató esetében. III. MEGJEGYZÉSEK A Bizottság megvizsgálta a bejelentést és az NMHH által rendelkezésre bocsátott kiegészítő információkat, és azok alapján a következő észrevételeket teszi 22 : Egységes szemléletre van szükség a híváskezdeményezési szolgáltatások díjainak ellenőrzése során A Bizottság megállapítja, hogy az NMHH tisztán a BU-LRIC modell alapján kívánja meghatározni a helyhez kötött híváskezdeményezési díjakat. Ebből következően a fogadó hozzáférésihálózat-üzemeltetőt csak a híváskezdeményezés biztosításának forgalomhoz kapcsolódó elkerülhető költségeiért kompenzálják, a forgalomhoz nem kapcsolódó költségekért azonban nem. A keretirányelv 8. cikke és a hozzáférési irányelv 13. cikke alapján az árszabályozási kötelezettség akkor megfelelő, ha lehetővé teszi az adott szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült költségek megtérülését. Ezzel kapcsolatban végső határozatában az NMHH-nak alá kellene támasztania és indokolnia kellene azt az álláspontját, mely szerint a híváskezdeményezésre, amely egy egyoldalú piac, ugyanazt a költségmegtérülési mechanizmust kell alkalmazni, mint a hívásvégződtetési piacra, ahol az összekapcsolási díjak csökkenését rendszerint kompenzálja az összekapcsolási kifizetések csökkenése. 20 21 22 szintjétől függetlenül az összes befejezett hívásra vonatkozóan azonos mértékű. A Bizottság kiegészítő információk iránti kérésére az NMHH kifejtette, hogy a szolgáltatók által kért fokozatos díjbevezetés alkalmazását nem tartja megfelelőnek, mivel a modell kifejlesztésének folyamata miatt már most is túllépték a helyhez kötött és mobil végződtetési díjakról szóló ajánlásban megadott határidőt. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak az NMHH vonatkozó határozatának közzétételét követő 60 napon kell benyújtaniuk a referenciaajánlatot. A referenciaajánlatok elfogadásának hivatalos határideje 90 nap, melyet egyszeri alkalommal 30 nappal meg lehet hosszabbítani. A kiegészítő adatkérések vagy az esetlegesen szükséges nemzeti konzultáció nem számítanak bele a fenti határidőbe. Összességében véve az NMHH szerint a referenciaajánlat elfogadásának folyamata 4 7 hónapig tarthat. A keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdése alapján. 5
A Bizottság különösen arra kívánja felkérni az NMHH-t, hogy fontolja meg a közös és egységes költségeknek a javasolt költségelszámolási módszerbe való belefoglalását annak érdekében, hogy lehetővé váljon a biztosított híváskezdeményezési szolgáltatás költségeinek megfelelő megtérülése. Az NMHH-nak a választott módszeréről és a nagykereskedelmi híváskezdeményezési díjakkal kapcsolatos lényeges adatokról szóló további indokolást mindenképpen be kell nyújtania a Bizottság, a BEREC és a többi nemzeti szabályozó hatóság részére annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a következetes szabályozási megközelítést a belső piacon. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok többféle költségszámítási módszert alkalmaznak a híváskezdeményezési szolgáltatások esetében, és ezek némelyike a jelek szerint teljes mértékben felosztott költségeken alapul 23. Más nemzeti szabályozó hatóságok a nagykereskedelmi híváskezdeményezés díjának oly módon való emelését vették fontolóra, hogy más szabályozott szolgáltatások, elsősorban a helyhez kötött végződtetés bizonyos költségeit is idesorolnák 24. Mindezt figyelembe véve a Bizottság ismét szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a keretirányelv 7. cikke alapján a nemzeti szabályozó hatóságoknak elő kell segíteniük a belső piac fejlődését azáltal, hogy átlátható módon együttműködnek egymással, a Bizottsággal és a BEREC-cel, ezzel biztosítva a keretirányelv és a további vonatkozó irányelvek rendelkezéseinek következetes alkalmazását valamennyi tagállamban. A fentiekre tekintettel, valamint figyelembe véve a BEREC helyhez kötött és mobil végződtetési díjakkal foglalkozó szakértői munkacsoportjának jelenleg folyó, a BU-LRIC alapú helyhez kötött végződtetési díjaknak a többi helyhez kötött piacra való hatását vizsgáló munkáját, a Bizottság arra kéri az NMHH-t, hogy szorosan működjön együtt a Bizottsággal, a BERECcel és a többi nemzeti szabályozó hatósággal annak érdekében, hogy a lehető legalkalmasabb árszabályozási kötelezettséget lehessen meghatározni a helyhez kötött hanghívás-kezdeményezési szolgáltatások piacán jelentkező torzulások kezelésére. A tisztán BU-LRIC alapú, helyhez kötött végződtetési díjak hatályba lépése A Bizottság üdvözli, hogy az NMHH a tisztán BU-LRIC alapú, helyhez kötött végződtetési díjak szintjét 0,40 HUF összegben állapítaná meg. Az NMHH szerint azonban alapesetben bármilyen díjmódosítást csak azután lehet alkalmazni, hogy a határozattervezet elfogadását követő 60 napon belül a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók benyújtják az új referenciaajánlatot, és az jóváhagyásra kerül. Ezen menetrend alapján kevéssé valószínű, hogy a tisztán BU-LRIC alapú helyhez kötött végződtetési díjakat a tervezett időben, még 2013- ban be lehet vezetni. 23 24 Például az UKE nevű lengyel szolgáltató javaslatot tett az LRIC költségelszámolási modellről a felmerült költségek alapján való elszámolásra való áttérésre, melyet a nemzeti szabályozó hatóság többféle eszközzel, például teljesítményméréssel és árpréssel hitelesített (lásd: PL/2010/1152). A ciprusi nemzeti szabályozó hatóság egy felülről lefelé építkező LRIC modellre alapuló árazást vezetett be (lásd: CY/2011/1169), a görög nemzeti szabályozó hatóság egy előretekintő, hosszú távú, az átlagos költségnövekményre alapuló (FL-LRAIC) módszert kezdett alkalmazni (EL/2010/1072), Észtország felülről lefelé építkező, az eredeti bekerülési költséget a teljesen megosztott költségekre vetítő módszert (felülről lefelé építkező HC FDC) alkalmaz (EE/2010/1038), Ausztria pedig az eredeti bekerülési költségeket teljes mértékben felosztó módszert (FAC) vezetett be (AT/2013/1434). Lásd a Bizottságnak a FR/2011/1235 számú ügyben tett megjegyzéseit. 6
Ez nincs összhangban a végződtetési díjakról szóló ajánlással, mely szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak 2012. december 31-ig biztosítaniuk kell a végződtetési díjak költséghatékony (tisztán BU-LRIC alapú) alkalmazását. Az NMHH azonban tisztázta, hogy a végső intézkedés 2013 november közepén történő elfogadása után az érvényes referenciaajánlat módosításának elfogadására hivatalból sor fog kerülni, ezzel biztosítva, hogy a hatékony, helyhez kötött végződtetési díjak legkésőbb 2014. január 1-ig hatályba lépjenek valamennyi szolgáltató esetében. Figyelembe véve a várható végrehajtási időszakot, valamint a végződtetési díjakról szóló ajánlásban megadott végrehajtási határidőt, a Bizottság arra kéri az NMHH-t, hogy mielőbb fogadja el a leghatékonyabb eljárást annak érdekében, hogy az új, költséghatékony, helyhez kötött végződtetési díjak további késedelem nélkül és legkésőbb 2014. január 1-ig életbe lépjenek. A keretirányelv 7. cikkének (7) bekezdése értelmében az NMHH köteles a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a többi nemzeti szabályozó hatóság, a BEREC és a Bizottság észrevételeit. Az NMHH jogosult elfogadni az ennek eredményeként születő intézkedéstervezetet, és amennyiben elfogadja, erről köteles tájékoztatni a Bizottságot. A Bizottság e konkrét bejelentéssel kapcsolatban elfoglalt álláspontja nem érinti a más bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban kialakítandó álláspontját. 7
A 2008/850/EK ajánlás 25 15. pontja alapján a Bizottság ezt a dokumentumot közzéteszi internetes oldalain. A Bizottság megítélése szerint az ebben a dokumentumban szereplő információk nem bizalmas természetűek. Kérjük, hogy a kézhezvételtől számítva három munkanapon belül értesítse a Bizottságot, 26 ha úgy ítéli meg, hogy az üzleti adatok bizalmas kezelésére vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályok szerint ez a dokumentum olyan bizalmas természetű információkat tartalmaz, amelyeket az említett közzététel előtt szeretne töröltetni a szövegből. 27 Kérését indokolással is el kell látnia. Tisztelettel: a Bizottság részéről Robert Madelin főigazgató 25 26 27 A Bizottság 2008/850/EK ajánlása (2008. október 15.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke szerinti bejelentésekről, határidőkről és konzultációkról, HL L 301., 2008.11.12., 23. o. Kérését e-mailben vagy faxon küldheti el: CNECT-ARTICLE7@ec.europa.eu vagy +32 2 298 87 82. Értékelésének eredményeiről a Bizottság a nyilvánosságot a háromnapos határidő lejárta előtt is tájékoztathatja. 8