SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK

UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2014. szeptember 12. SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK TANTÁRGYI ADATLAP NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT 2014/2015. TANÉV I. FÉLÉV

I. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: Az európai integráció és intézményeinek története BTMNSOC102 BTMLSOC101 N L Az óra címe angol nyelven: Introduction to EU studies Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Mihályi Helga Mihályi Helga Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: SZV 1 kedd: 14-16 10. 04. 9-14 11. 22. 14-19 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy 2 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A kurzus az Európai Unió kialakulását és intézményeinek történetét dolgozza. A tananyag tartalmazza egységesülő Európa kialakulásának folyamatát. Vizsgálja az EGK bővülésének történetét a hatoktól a huszonötök Európájáig. Tantárgy tematikája: 1. Az európai integráció előzményei (a kezdetektől az I. Világháborúig) 2. Az európai integráció előzményei (az I. Világháborútól a Római Szerződésekig) 3. Az Európai Unió szerződései (római, egyesítő, EEO) 4. Az Európai Unió szerződései (maastrichti, amszterdami, nizzai) 5. Az Európai Unió fő intézményei (Bizottság, Tanács, Parlament) 6. Az Európai Unió fő intézményei (Bíróság, Számvevőszék, Központi Bank) 7. Az Európai Unió nem fő szervei 8. Döntéshozatali eljárások 9. Acquis communautire 10. Az Európai Unió költségvetése 11. Az Európai Unió Alkotmánya 12. Közösségi politikák Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Dolgozat készítése a félév során egyeztetett témában. Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): A gyakorlati jegyet a dolgozat és a gyakorlatokon való részvétel adja. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): FAZEKAS Judit: Az európai integráció története, Novotny Kiadó, Miskolc, 2000 HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 2002 ZSÚG ZSÚGYEL János: Az európai integráció története, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000 Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű):

BLAHÓ András (szerk.): Európai integrációs alapismeretek Aula, Budapest, 2007 Dr. KISS Judit: Az Európai Unió társadalomföldrajza Holnap Kiadó, Budapest, 2003 NAGY Zoltán: Az Európai Unió költségvetése Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001 Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTMNSOC103 N Francia szociológia I. BTMLSOC103 L Az óra címe angol nyelven: French Sociology I Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 szerda: 12-14 10. 11. 9-14 11. 29. 14-19 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy2 2 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A tárgy keretében a francia szociológia irányzatainak, a legjelentősebb szociológusok munkásságának és néhány fontos műnek az elemzésére kerül sor. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi folyamatok, a történelmi események, a kulturális miliő, a szellemi irányzatok valamint a szociológiai irányultság, látásmód és tudományos eredmények közötti összefüggéseket. A gyakorlatok fejlesztik az absztraháló készséget, a társadalmi problémák iránti érzékenységet, az értelmiségi identitást. Erősítik a hallgatók azon kompetenciáját, hogy a szociológusi munkát a társadalmi önismeretet növelő tevékenységként végezzék. Tantárgy tematikája: 1. Franciaország a II. világháború után 2. A hagyományos politikai irányzatok újraértelmezése 3. A francia társadalom megjelenítése a művészetekben 4. Individualizmus, egzisztencializmus, neomarxizmus 5. Újbaloldal és új jobboldal 6. Eszmék, mozgalmak és az 1968-as lázadások 7. A társadalmi egyenlőtlenségek újraértelmezése Bourdieu munkásságában 8. Bourdieu tőkeelmélete és mezőelmélete 9. Crozier bürokráciaelmélete 10. Foucault a társadalomtudományok archeológiájáról, a hatalomról, az őrültségről és a büntetésről 11. Lyotard posztmodern elmélete 12. Baudrillard munkássága 13. Boudon módszertani individualizmusa 14. Touraine akcionalista szociológiája 15. A francia társadalom aktuális problémái, mint szociológiai kihívások Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): A kötelező irodalom ismeretében aktív munka a gyakorlatokon, órai prezentáció eredményes megoldása, az otthoni dolgozat sikeres megírása. A prezentáció és az otthoni dolgozat követelményei az első órán kerülnek ismertetésre.

Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): A gyakorlati jegyet a félév során nyújtott teljesítményük alapján kapják a hallgatók. Az órai munkával 10 pont, a prezentációval 40 pont, a házi dolgozattal 50 pont érhető el. Az érdemjegy 90-és 100 pont között jeles. 75 és 89 pont között jó. 66 és 74 pont között közepes. 50 és 65 pont között elégséges. 0 és 49 pont között elégtelen. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): POKOL Béla: Szociológiaelmélet. SZÁZADVÉG, 2004. BOURDIEU: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, GONDOLAT,1978. BOURDIEU, P.: La noblesse d état. Paris: LES ÉDITION DES MINUIT, 1989 Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): BOUDON: A racionális döntések elmélete. OSIRIS, 1998. HABERMAS-LYOTARD-RORTY: A posztmodern állapot. OSIRIS,1993. FOUCAULT: Felügyelet és büntetés. A börtön története. GONDOLAT, 1990. Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTMNSOC104 N Kulturális emlékezet és identitás BTMLSOC104 L Az óra címe angol nyelven: Cultural Memory and Identity Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Osváth Andrea Dr. Osváth Andrea Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 kedd: 12-14 12. 13. 9-19 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: előadás kollokvium 2/5 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): Az emlékezés fogalma köré a kultúra-tudományok egy új paradigmája épül folyamatosan, amely érinti a művészeteket, az irodalmat, a vallást, a társadalmat, ezzel együtt természetesen magát az emberi gondolkodást. A rítusok, a hagyományok, az írásbeliség évezredeket átívelő története különbözőképpen jelenik meg a személyes és a kollektív tudatban, alapvetően meghatározza identitásunkat, vallásunkat, normáinkat, hiedelmeinket. Az előadás célja, hogy képet adjon az emlékezet, a kulturális emlékezet és az identitás különböző elméleteiről, történetéről, kapcsolódási pontjairól, kitekintést adva azok filozófiai, pszichológiai és szociológiai vonatkozásaira, ill. érinti más tudományterületek az emberi személyiség jövőjére vonatkozó elképzeléseit is. Tantárgy tematikája: 1 A kollektív emlékezet, kommunikatív és kulturális emlékezet 2 Identitás, tudat, kommunikáció, kultúra, hagyomány 3 Szociális emlékezet: történelem, elbeszélés, identitás 4 A történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás 5 A személyes emlékek és a kollektív emlékezet kapcsolata 6 A kulturális reprezentációk értelmezése 7 Vallás: ellenállás, emlékezés, modernitás 8 Vallás a 21. században: a hívő agy 9 A szociális reprezentáció elmélete 10 Narratív pszichológia 11 A szociális reprezentáció narrációja 12 Hiedelemrendszer és identitás Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Kötelező órai részvétel. Kiselőadás megtartása Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): kiselőadás 40% Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke: ASSMAN, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. (ford. Hidas Zoltán) Atlantisz, Budapest, 1999 GREENFIELD Susan: Identitás a XXI. században. HVG könyvek, Bp., 2009. HALBWACHS, Maurice: A kollektív emlékezet és az idő, In: FELKAI Gábor NÉMEDII Dénes SOMLAI

Péter: Olvasókönyv a szociológia történetéhez I., ÚJ MANDÁTUM, Budapest, 2000. 403 432. p. HIDAS, Zoltán: Megváltó identitás. Fogalomszociológiai vázlat, in: Pannonhalmi Szemle 2008/1, 73 85. p. RICCEUR, Paul: A narratív azonosság, In: LÁSZLÓ János TOMKA Beáta (szerk.): Narratív pszichológia, Budapest, 2001. CASTELLS, Manuel: Az információ kora: gazdasági, társadalmi kultúra. GONDOLAT, Bp.,2008. CSABAI Márta: Testhatárok és énhatárok: az identitás változásának keretei. JÓSZÖVEG MŰHELY, Bp., 2000. BALOGH Béla - DÚL Antal - POPPER Péter: Önismeret, emberismeret,világismeret. Saxum Bt.-Infomed Kft, Bp., 2004. LÁSZLÓ János: Társas tudás, elbeszélés, identitás., SCIENTIA HUMANA/KAIROSZ, Bp., 1999. SPERBER, Dan: A kultúra magyarázata. OSIRIS, Bp., 2001.51-80.p. VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya - NEIDERMÜLLER Péter (szerk.): Az identitás kettős tükrében, TIT - NYOMDA, Bp., 1989. LÁSZLÓ János: Történelem, elbeszélés, identitás. in: http://www.matud.iif.hu/03jan/laszlo2.html Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke: ASSMAN, Jan: Mózes, az egyiptomi. Egy emléknyom megfejtése. OSIRIS, Budapest, 2003 BICZÓ Gábor (szerk.): Az Idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. CSOKONAI, Debrecen, 2004 ERŐS Ferenc: Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitás-stratégiák. OSIRIS, Budapest, 2001 HANKISS Elemér: Az ezerarcú Én. Emberlét a fogyasztói civilizációban. OSIRIS, Budapest, 2005 HOFER Tamás NEIDMÜLLER Péter (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. MTA NÉPRAJZI KUTATÓCSOPORT, Budapest, 1987, 15 66. o. HUNGTINGTON, Samuel, P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. EURÓPA, Budapest, 1998 LUCKMANN, Thomas: Personal Identity as an Evolutionary and Historical Problem, in: uő: Life-World and Social Realities, London, 1983, 95. o. skk. MAUSS, Marcel: Az alany: a személy, in: uő: Szociológia és antropológia. OSIRIS, Budapest, 2004. 393 421. p. NIETZSCHE, Friedrich.: A történelem hasznáról és káráról, in: uő: Korszerűtlen elmélkedések. ATLANTISZ, Budapest, 2004 NORA, Pierre: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája, in: Aetas 1999/3, 142 157. p. OLICK, Jeffrey, K. ROBBINS, Joyce: A társadalmi emlékezet tanulmányozása, in: Replika 37 (1999) PARSONS, Talcott: The Superego and the Theory of Social Systems, in: uő és mások: Working Papers on the Theory of Action. New York, 1953 Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: Kvalitatív kutatási módszerek BTMNSOC105 BTMLSOC105 Az óra címe angol nyelven: Qualitative Research Methods Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth Kinga Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 csütörtök: 12-14 10. 18. 9-14 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy 2/5 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A tárgy a módszertani kurzusok sorába illeszkedve kifejezetten a kvalitatív kutatási módszerekre fókuszál. A tantárgy a kvalitatív kutatás jellegzetességeit, mögöttes elméleteit, adatgenerálási technikáit, kvalitatív kutatások során nyert adatok vizsgálatának, elemzésének lehetőségeit illetve a kvalitatív tanulmányok megírásának módszereit tárgyalja. A kurzus során megismerkednek a hallgatók a kvalitatív kutatás definíciójával, természetrajzával, a kvalitatív és kvantitatív kutatások közti határmegvonás problematikájával. Tárgyaljuk a kvalitatív kutatások mögöttes elméleteit: az interpretivista filozófiai tradíciót, a grounded theory-t, az etnometodológia és szimbolikus interakcionizmus módszertani hagyatékát. Terítékre kerül a kvalitatív kutatástervezés, ezen belül az adagenerálás és az intellektuális rejtvények problémája. Bemutatásra kerülnek a különböző kvalitatív adatgenerálási módszerek, az interjúzás, a terepkutatás, a megfigyelés, az esettanulmány. Foglalkozunk a különböző vizuális adatok elemzési, értelmezési lehetőségeivel. Részletesen foglalkozunk az interjúk különféle szempontú csoportosításával és ennek mentén kialakítható típusaival, mint például az oral history interjú vagy a fókuszcsoportos interjú illetve narratív interjú. Áttekintjük a különféle, kvalitatív kutatások során alkalmazható mintavételi eljárásokat. Foglalkozunk a kvalitatív adatok csoportosításával, elrendezésével, elemzésre való előkészítésével. Megismerkedünk az elemzés hagyományos és számítógépes formáival, ezen belül az ATLAS.ti adatgeneráló szoftverrel. Végül tárgyaljuk a kvalitatív kutatások alapján történő tanulmányírás technikáit, főbb szempontjait. Tantárgy tematikája: Nappali tagozaton: 1. A félévi feladat ismertetése: szeptember második hete. 2. A kutatás témájában szakirodalom feldolgozása I. 3. A kutatás témájában szakirodalom feldolgozása II.: (Erre a hallgatók is készülnek, egy-egy 10 perces prezentációval az előző órán kijelölt szakirodalom ismertetésével). 4. A kutatás operacionalizálása, kutatási terv készítése. N L

5. A kutatás mintavételi terve, az interjúzás. 6. Interjúk készítése. 7. Az interjúk bemutatása, értékelése. 8. Az interjúk elemzése, tanulmány írása. Levelező tagozaton: 1. A kvalitatív kutatások célja, természete 2. A kvalitatív és a kvantitatív kutatás 3. A kvalitatív kutatás mögöttes elméletei 4. Kvalitatív kutatástervezés 5. Az interjúzás I. 6. Az interjúzás II. 7. Terepkutatás 8. Megfigyelések 9. Esettanulmány készítése 10. Kvalitatív adatok elemzése Kvalitatív adatokra épülő tanulmány írása Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Folyamatos jelenlét és részvétel a megadott feladatokban. Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): Nappali tagozaton: Nappali tagozaton a hallgatók 15 oldalas tanulmányt készítenek a félévi kutatás anyagából. Ennek leadási határideje: december 10. Levelező tagozaton: A hallgatók írásbeli formájában számolnak be a gyakorlatokon elhangzottakból és a kötelező irodalmakból a vizsgaidőszakban. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 PATTON, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi kiadó, Budapest. 2001 Bartlett, F. C.: Az emlékezés. Budapest: Gondolat. 1985 Ehmann Bea: A szöveg mélyén. A pszichológiai tartalomelemzés. Budapest: Új Mandátum. 2002 Falus Iván: A megfigyelés. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 125 170. 2004 Guba, E. G., & Lincoln, Y. S.: Effective evaluation: Improving the usefulness of evaluation results through responsive and naturalistic approaches.. San Francisco: Jossey-Bass. 1981 Gyukits György: Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatalkorú roma nők körében. Szociológiai Szemle. 2003/2. 59-83. oldal. Erős Ferenc, Kovács András és Lévai Katalin: Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok? In Medvetánc 2 3: 129 144. 1985 Kónya A: Személyes múlt és történelem: Memoárok. In Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Pléh Cs., László

J. és Oláh A. (szerk.). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 286 293. 2001 Kónya A.: Szubjektív történelem. (Történelem az önéletrajzi visszaemlékezésben) In Emigráció és identitás. 56-os magyar menekültek Svájcban. Kanyó T. (szerk.). Budapest: L Harmattan MTA Kisebbségkutató Intézet, 149 162. 2002 Krippendorf, K.: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest. 1995 László János: A történetek tudománya. Budapest: Új Mandátum. 2005 Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTMNSOC106 N Mintavétel BTMLSOC106 L Az óra címe angol nyelven: Sampling Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Papp Attila Dr. Papp Attila Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 péntek: 14-16 11. 15. 9-19 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy 2/10 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A kurzus a Szociológiai kutatások módszertana, a Közvéleménykutatás és a Többváltozós elemzések című kurzusokkal egységet alkotva a mintavétel különböző módjait világítja meg elsősorban kvantitatív kutatásokban. A kurzus célja az, hogy a hallgatók a félév végére megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a valószínűségi és nem valószínűségi mintavételi eljárásokról és azok gyakorlati alkalmazásáról az SPSS program segítségével. Tantárgy tematikája: 1. Mintavételi eljárások alkalmazási lehetőségei. 2. Mintából való következtetések alkalmazási lehetőségeit, illetve korlátait. 3. Mintajellemzők fontosabb tulajdonságai 4. Mintavételi módszerek ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek buktató 5. Reprezentatív megfigyelés, egyéb részleges megfigyelés. 6. Véletlen mintavételi tervek: független azonos eloszlású minta, egyszerű véletlen minta, rétegzett minta, csoportos minta, többlépcsős mintavétel. 6. Kombinált és mesterséges minták. 7. Nem véletlen mintavételi tervek: Szisztematikus kiválasztás, kvótás kiválasztás, önkényes kiválasztás, koncentrált kiválasztás hólabda módszer. 8. Optimális mintanagyság meghatározása, kisminták problémái. 9. Mintavételi, illetve nem mintavételi hibák típusa, jellemzői és kezelésük lehetőségei. 10. Adatgyűjtés tervezése. 11. Kérdőívszerkesztés szabályai, kritériumai. 12. Adatkezelés, hiányzó értékek kezelése, skála-transzformáció 13. Adatgyűjtés költségének és megbízhatóságának vizsgálata. 14. Komplex esettanulmányok valós társadalmi problémákra koncentrálva. Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Egy kutatási tervhez kapcsolódó mintavételi terv elkészítése megadott határidőre, a félév során. Félév végi ellenőrzés keretében adatelemzés, amelyen belül külön hangsúlyt fektetünk a

statisztikai hiba értelmezésére, a hiányzó adatok kezelésére, a skálatranszformációra. Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): A vizsga keretében 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%-ban teljesíteniük kell. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): RUDAS Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat, ÚJ MANDÁTUM, Budapest, 1998. SZILÁGYI Roland: Mintavételi eljárások. 2007. Egyetemi jegyzet HUNYADI László: A mintavétel alapjai. BKÁE-SZÁMKI, Budapest, 2001 SZENDRŐ Zoltán: Mintavételi hibákkal kapcsolatos fogalmak Szellem és Tudomány 2011/1 Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): MOKSONY Ferenc: Gondolatok és adatok : Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Osiris, 1999 Egyéb tudnivalók: Hallgatói igény és előzetes felkészültség függvényében a tematika változhat

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTMNSOC107 N Német szociológia I. BTMLSOC107 L Az óra címe angol nyelven: German Sociology I. Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Szepessy Péter Dr. Szepessy Péter Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 péntek: 10-12 11. 08. 9-14 11. 29. 9-14 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy 2 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom)kritikai elmélete egy (tudás)kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig a kritika problémáján túl mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét. A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, Arnold Gehlen és Helmuth Plessner filozófiai antropológiája, Thomas Luckmann tudásszociológiája, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a kockázattársadalomról és Gerhard Schulze élménytársadalom -elmélete. A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a kultúra szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma. Tantárgy tematikája: 1. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése I. (Simmel, Tönnies) 2. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése II. ( Sombart, Weber) 3. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése III. (Weber, Schütz) 4. Kitekintés. Filozófiai megfontolások. Scheler, Heidegger. 5. A racionalitás és a felvilágosodás kérdése Adorno és Horkheimer munkáiban Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63. Balogh Karácsony: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. 34-76; 6. Racionalitás, technika, tudomány. Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. 6. fejezet. A negatívtól a pozitív gondolkodás felé: a technikai racionalitás és az uralom logikája. 166-192.

Habermas, Jürgen: Technika és tudomány, mint ideológia in: Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok Atlantisz, Budapest, 1994. 11-58. 7. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései I. Előzmények. Balogh-Karácsony: i.m. 336-359. Balogh-Karácsony: i.m. 269-279. Jürgen Habermas: A cselekvésracionalitás aspektusai. In: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp. 1994. 223-259. 8. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései II. A racionalitás problémája Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011 9. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései III. Racionalizálódás és modernizáció Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 10. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései IV. Rendszer és életvilág Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 11. Habermas: A társadalomtudományok logikájáról Jürgen Habermas: A társadalomtudományok logikája. Atlantisz, Budapest. 1994. 9-69. 12. Habermas: A társadalmi nyilvánosságról Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat Kiadó, Bp. 5-44 Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Gyakorlati jegy. Szemináriumi házi dolgozat, szemináriumi dolgozat, órai munka. A jegy megszerzésének feltételei: szemináriumi kiselőadás, és a félév során öt dolgozat határidőre történő leadása. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla ( 0 ) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből tíz (10) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! A félév végén a diákok egy szemináriumi dolgozat keretében adnak számot tudásukról. (kis zh ) A dolgozatra maximum húsz (20) pontot lehet kapni. A gyakorlati jegyek: 23-25 pont = elégséges (2), 26-29 p. = közepes (3), 30-34 p. = jó (4), 35-45 p. = jeles (5). Részletesebb tájékoztatás az egyéb tudnivalók alatt! Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): Részletesebb tájékoztatás az egyéb tudnivalók alatt! Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): Adorno, Theodor/Horkheimer, Max: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1990. Balogh, István/Karácsony, András: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. Felkai, Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. Felkai, Gábor: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig I-II. Századvég, Budapest 2006. Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. Habermas, Jürgen: A társadalomtudományok logikája. Gondolat Kiadó, Budapest,1994. Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1994. Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. Papp Zsolt (szerk.) Tény, érték, ideológia. A pozitivizmus-vita a nyugatnémet szociológiában, Budapest,

Gondolat Kiadó, 1976. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom, Budapest, Gondolat, 1983. Weber, Max: Gazdaság és társadalom, Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1987. Weber, Max: Tanulmányok, Budapest, Osiris, 1998. Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzusok a modernségről. Helikon Kiadó, Budapest,1998. Simmel, Georg: Szociológia (részletek), in: uő: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1973. Weiss János: A frankfurti iskola. Áron, 1997. Weiss János: Tizenkét előadás a frankfurti iskoláról és a diákmozgalmakról. Áron, 2000. Ötödik,- hatodik előadás. 58-79. Egyéb tudnivalók: A félév során öt dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni.) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. A dolgozatokat elektronikus úton kell eljuttatni a bírálóhoz. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla ( 0 ) pontot kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből tíz (10) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Az első dolgozat leadási határideje: 2014. 10. 10. Tizenkét (12) óra 00. perc! Feldolgozandó: Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63. Irodalom: Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63. Balogh Karácsony: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. 34-76; Weiss János: A frankfurti iskola. Áron, 1997. Weiss János: Tizenkét előadás a frankfurti iskoláról és a diákmozgalmakról. Áron, 2000. Ötödik,- hatodik előadás. 58-79. Második dolgozat leadási határideje: 2013. 10. 17. Tizenkét (12) óra 00. perc. Feldolgozandó: Racionalitás, technika, tudomány. Irodalom: Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. 6. fejezet. A negatívtól a pozitív gondolkodás felé: a technikai racionalitás és az uralom logikája. 166-192. Habermas, Jürgen: Technika és tudomány, mint ideológia in: Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok Atlantisz, Budapest, 1994. 11-58. Harmadik dolgzat leadási határideje: 2013. 11. 07. Tizenkét (12) óra 00. perc. Feldolgozandó téma: A racionalitás problémája Habermas kommunikatív cselekvéselméletében. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. I. Bevezetés. A racionalitás kérdéskörének megközelítései. 21-116. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. A racionalitás problémája. 262-294. Negyedik dolgozat leadási határideje: 2013. 11. 21. Tizenkét (12) óra 00 perc. Téma: Racionalizálódás és modernizáció. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés

elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. II. Max Weber racionalizációelmélete. 117-195. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. Társadalmi racionalizálódás és modernizáció. 294-300. Ötödik dolgozat leadási határideje: 2013. 12. 05. Tizenkét (12) óra 00. perc. Téma: Rendszer és életvilág. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. VI. fejezet. Második közbevetés: Rendszer és életvilág. 356-413. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. Rendszwer és életvilág. 300-321.

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTMNSOC108 N Társadalomelmélet I. BTMLSOC108 L Az óra címe angol nyelven: Social Theory I. Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. habil. Farkas Zoltán Dr. habil. Farkas Zoltán Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: előadás kollokvium 2 3 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A tantárgy kétféléves, amelynek keretében a szociológia alapszakon tárgyalt megalapozásra támaszkodva az úgynevezett intézményes szemléletmód szempontjából áttekintjük az általános szociológiaelmélet, illetve a szociológiai társadalomelmélet főbb kérdésköreit. Ebben a félévben főleg az érdekekkel és az érdekviszonyokkal, a társadalmi erőkkel, az erőviszonyokkal és a hatalommal, valamint a társadalmi tőkével foglalkozunk. Tantárgy tematikája: 1. Az elméleti alapok rövid áttekintése: A cselekvés megközelítése, az intézmények, a cselekvések és a kölcsönhatások, az emberi élet szférái, a társadalmi élet szférája. 2. Az érdekfogalom értelmezései: Az érdekfelfogások legfőbb vonásai; az érdekfogalom és a szociológiai szemléletmód. 3. Az érdek fogalma: Az érdek társadalmi természete; az érdek racionális természete. 4. Az érdek létrehozása és tudatosulása: Az érdek létrehozása; az érdek tudatosulása. 5. Az érdekek és az érdekviszonyok típusai: Az érdekek típusai; az érdekviszonyok típusai. 6. Az erőfogalom értelmezései: Az erő megjelenési formái; az erő tartóssága, forrása és szimmetrikussága. 7. A képességek típusai és a társadalmi képesség: Az emberközi és az intézményes képességek; az intézményes képességek típusai. 8. A társadalmi képességek típusai: A társadalmi jogosultságok; a személyes és a vegyes társadalmi képességek. 9. A társadalmi erő fogalma, létrehozása és következményei: Az erők típusai és a társadalmi erő; a társadalmi erő létrehozása és következményei. 10. A társadalmi erőviszony fogalma és típusai: A társadalmi erőviszony fogalma; a társadalmi erőviszonyok típusai. 11. A hatalom és az uralom: A hatalom és az uralom fogalma; a hatalom fő típusai. 12. A hatalom elfogadottsága és legitimitása: A hatalom racionális elfogadása és legitimitása; a kulturális elfogadottság összetevői. 13. A társadalmi tőke: A társadalmi tőke fogalma és típusai; a társadalmi tőke funkciója. Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Aláírás feltétele: Nappali tagozaton legalább az előadások felén, illetve legalább hat alkalommal, levelező tagozaton a két alkalom közül legalább az egyik alkalommal való részvétel. Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): Szóbeli vizsga: Két tételt kell húzni (a tananyag első és második feléből), a tételek a hallgatóknak kiadva, amelyek részletesebben megfogalmazva a tematika témaköreire vonatkoznak.

Értékelés ötfokozatú skálán: 00-40 %-os teljesítés 1-es, 41-55 %-os teljesítés 2-es, 56-70 %-os teljesítés 3-as, 71-85 %-os teljesítés 4-es, 86-100 %-os teljesítés 5-ös. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): 1. Farkas Zoltán: Társadalomelmélet. Az intézményes szociológia elmélete. Harmadik kötet. Bíbor Kiadó, 2011 2. Farkas Zoltán: Társadalomelméleti vázlat. Második rész: Az érdekek és az erők a társadalmi életben. MIDRA Miskolci Egyetem Digitális Raktár és Adattár. 2013: 35 http://midra.uni-miskolc.hu/?docid=15976 3. Dowding, Keith: Power. Buckingham: Open University Press, 1996 Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): 1. Alexander, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi Kiadó, 1996 2. Balázs Zoltán: Modern hatalomelméletek. Budapest: Korona Kiadó, 1998 3. Bayer József: A politikai legitimitás. Elméletek és viták a legitimitásról és a legitimációs válságról. Budapest: Napvilág Kiadó Scientia Humana, 1997 4. Bourdieu, Pierre: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1999: 156-177. 5. Bourdieu, Pierre: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Budapest: Napvilág Kiadó, 2002 6. Coleman, James S.: Társadalmi tőke. In: Lengyel György Szántó Zoltán (szerk.): A gazdasági élet szociológiája. Budapest: Aula Kiadó, 1994: 99-127. 7. Elster, Jon: A társadalom fogaskerekei. Budapest: Osiris-Századvég Kiadó, 1995 8. Farkas Zoltán: Az intézmények és az érdekek az üzemben. Magyar Elektronikus Könyvtár: http://mek.oszk.hu/09100/09117; 2011 9. Habermas, Jürgen: A kommunikatív etika. A demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és a társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2001 10. Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó, 2011 11. Lengyel György Szántó Zoltán (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest: Aula Kiadó, 1998 12. Lick József: Érdek és tevékenység. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1979 13. Morel, Julius stb. (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, 2000 14. Némedi Dénes (szer.): Modern szociológiai paradigmák. Napvilág Kiadó, 2008 15. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1997 16. Russel, Bertrand: A hatalom. A társadalom újszerű elemzése. Budapest: Typotex Kiadó, 2004 17. Samu Mihály: Hatalomelmélet. Különös tekintettel az államra. Budapest: Korona Kiadó, 2000 Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTSCN206 N Társadalomelmélet I. (Kreditpótló tárgy) BTSCL206 L Az óra címe angol nyelven: Social Theory Tárgyfelelős intézet Tárgyfelelős: Oktató: Szociológiai Intézet Dr. Farkas Zoltán Dr. Farkas Zoltán Tantárgy felhasználhatósága : Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: Azok számára kötelező, akiknek az előzetes 1 egyéni konzultáció szerint krediteljárás során előírásra került. Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: előadás kollokvium 2 6 Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A tantárgy keretében megalapozzuk a társadalmi jelenségek további részletes elemzését. Egyrészt átfogó képet adunk a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokról és irányzatokról. Másrészt az úgynevezett intézményes szemléletmód szempontjából áttekintjük a szociológiai társadalomelmélet alapvető kérdésköreit. Tantárgy tematikája: 1. A szociológiai szemléletmód meghatározása és fő típusai 2. A társadalmi jelenségek magyarázata; az intézményes szemléletmód 3. A cselekvés megközelítése; a szükséglet mint személyes motívum 4. A szükségletkielégítés összetevői és meghatározottsága 5. A cselekvések kognitív motívumai és az irányultságok 6. A kultúra fogalma és szociológiai megközelítése 7. A szabályok és az alkalmazkodás; az intézmény és érvényessége 8. Az intézmények fedezete és kialakítása; az intézmények funkciói 9. Az intézmények fő típusai és a társadalmiság 10. A racionális cselekvés és a racionális döntés 11. A cselekvések típusai és a társadalmi cselekvés 12. A társadalmi kölcsönhatás fogalma, típusai és meghatározottsága 13. A cselekvések rendszere és az emberi élet szférái 14. Az intézményes csoportok és a modern társadalom Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Aláírás feltétele: Nappali tagozaton legalább hat alkalommal az előadásokon való részvétel; levelező tagozaton legalább az előadások felén (a két alkalom közül az egyik alkalommal) való részvétel. Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): Szóbeli vizsga: Két tételt kell húzni (a tananyag első és második feléből), a tételek a hallgatóknak kiadva, amelyek részletesebben megfogalmazva a tematika témaköreire vonatkoznak. Értékelés ötfokozatú skálán: 00-40 %-os teljesítés 1-es, 41-55 %-os teljesítés 2-es, 56-70 %-os teljesítés 3-as, 71-85 %-os teljesítés 4-es, 86-100 %-os teljesítés 5-ös. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): 1. Farkas Zoltán: Társadalomelmélet. Az intézményes szociológia elmélete. Első kötet. Bíbor Kiadó, 2010

2. Farkas Zoltán: Társadalomelmélet. Az intézményes szociológia elmélete. Második kötet. Bíbor Kiadó, 2010 3. Elster, Jon: Nuts and Bolts for the Social Sciences. Cambridge University Press,1989 Előadásvázlat: Farkas Zoltán: Társadalomelméleti vázlat. Első rész. Bíbor Kiadó, 2009 Interneten az előbbi: Farkas Zoltán: Társadalomelméleti vázlat. Első rész: Az egyének, az intézmények és a cselekvések. MIDRA Miskolci Egyetem Digitális Raktár és Adattár. 2013 http://midra.uni-miskolc.hu/?docid=17871 Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): 1. Alexander, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi Kiadó, 1996 2. Felkai Gábor Némedi Dénes Somlai Péter (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum Könyvkiadó, 2000 3. Morel, Julius stb. (szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, 2000 4. Némedi Dénes (szer.): Modern szociológiai paradigmák. Napvilág Kiadó, 2008 5. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 1997 4. Coleman, James S.: Foundations of Social Theory. The Belknap Press of Harvard University Press, 1990 Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTMNSOC109 N Szociológiai kutatások módszertana BTMLSOC109 L Az óra címe angol nyelven: Social Research Methods Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth Kinga Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 péntek: 12-14 09. 13. 9-14 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy 2/5 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A kurzus a szociológiai kutatások általános logikáját és a kutatások tervezését mutatja be. A félév során a hallgatók megismerkednek a szociológiai vizsgálatok alapfogalmaival, a kutatások megtervezésének lépéseivel, a kutatásokat meghatározó elméletekkel. A félév során választ keresünk arra a kérdésre, hogy miért és hogyan kutat egy szociológus, melyek a szociológiai kutatások konceptuális alapjai, hogyan zajlik az operacionalizálás, milyen mintavételi eljárásokkal tudunk kutatást kivitelezni, melyek az adatgyűjtés és adatgenerálás módszerei, illetve melyek az alapvető (elsősorban egy- illetve kétváltozós) elemzési eljárások. A kurzus célja az, hogy az első félévben megismertesse a hallgatókat a társadalomtudományi kutatások alapjaival. A kurzus során megszerzett ismeretek segítik a hallgatókat a bonyolultabb és összetettebb az egyéb módszertani órák során ismertetésre kerülő - elemzési eljárások és koncepciók sikeres elsajátításában. Tantárgy tematikája: 1. A szociológiai kutatás természete 2. A szociológiai vizsgálatok alapfogalmai 3. A kutatások megtervezésének lépései 4. A szociológiai kutatások mögöttes elméletei 5. Mintavételi eljárások 6. Kvantitatív adatgyűjtési módszerek 7. Kvalitatív adatgyűjtési módszerek 8. Egyváltozós adatelemzési eljárások 9. Kétváltozós adatelemzési eljárások 10. A félév lezárása Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Nappali tagozaton a hallgatók egy-egy téma kapcsán kiselőadást tartanak. Ezeknek menete a következő: Kutatási terv készítése Mintavételi eljárások Kérdőívezés Interjúzás

A kísérlet Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): Nappali tagozaton: A félév során a hallgatók 40 perces prezentáció formájában egy adott, szociológia módszertani témát mutatnak be a gyakorlati jegyért. A témákat az első órán jelöljük ki. A gyakorlatokon való részvétel kötelező! Levelező tagozaton: A tárgy írásbelivel zárul, melynek során az órai anyagot és a kötelező olvasmányokból kijelölt részeket kérem számon vizsgaidőszakban! Ponthatárok: 0-20: 1 21-30: 2 31-35:3 36-44: 4 45-50: 5 Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 2004 Héra Gábor Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp., 2005 Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Bp., 2001 Cseh-Szombathy László Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1971 Silverman, David: Doing Qualitative Research. Sage Publications, 2000. Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Bp., 2005. Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki, Bp., 2002. Solt Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29 48. Vicsek Lilla: Fókuszcsoport. Osiris, Bp., 2006. Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: Társadalmi hálózatok és társadalmi tőke BTMNSOC110 N BTMLSOC110 L Az óra címe angol nyelven: Social networks and social capital Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 szerda: 10-12 09. 13. 14-19 11. 22. 9-14 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy 2 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A tárgy azokat az elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a társadalmat hálózatként értelmezik. Foglalkozik a hagyományos és infokommunikációs hálózatok kialakulásával, működésével. Betekintést nyújt azokba az elméletekbe, melyek az emberi kapcsolatokat fejlesztési erőforrásnak, azaz társadalmi tőkének tekintik. Elemzi a mai magyar társadalom helyzetét és jövőbeli perspektíváit a társadalmi tőke akkumulálása és konvertálása szempontjából. Tantárgy tematikája: 1. Az emberi érintkezési viszonyok jellemző formái a különböző korokban 2. A hálózati típusú kapcsolatok sajátosságai 3. A bizalom jelentősége a társadalmi alrendszerek működésében és az életvilágban 4. A magyar társadalom horizontális szerveződésének hiányosságai, és ezek társadalomtörténeti, strukturális gyökerei 5. A bizalmi deficit megnyilvánulásai, háttere és következményei 6. A materiális tőke, a kulturális tőke és a társadalmi tőke 7. A tudásalapú információs társadalom kialakulásának összefüggése a társadalmi tőke felértékelődésével, a hálózati kapcsolatok középpontba kerülésével 8. A csoport típusai és struktúrái 9. Státuszok és szerepek a hagyományos csoportokban és a hálózatokban 10. A csoportnyomás spontán érvényesülése és tudatos alkalmazása 11. Társadalmi hálózatok és tömegtársadalom, globalizáció, fogyasztó lét 12. Elmagányosodás vagy az individuum kiteljesedése 13. Közösségek, Jelentős Másik, elismerésre méltóság 14. A hagyományos és az infokommunikációs kapcsolati hálók feltárásának tapasztalatai empirikus kutatási eredmények alapján 15. 15. A társadalmi tőke feltárásának, akkumulálásának és konvertálásának jelentősége a gazdasági versenyképesség javítása, a területfejlesztés és az életminőség jobbá tétele aspektusából Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Aktív részvétel az órákon. Órai prezentáció tartása, valamint a tananyag gyakorlati alkalmazásának képességét bizonyító egyéni házi dolgozat készítése. A prezentáció és az otthoni dolgozat követelményei az első órán kerülnek ismertetésre.

Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): A gyakorlati jegyet a félév során nyújtott teljesítményük alapján kapják a hallgatók. Az órai munkával 10 pont, a prezentációval 40 pont, a házi dolgozattal 50 pont érhető el. Az érdemjegy 90-és 100 pont között jeles. 75 és 89 pont között jó. 66 és 74 pont között közepes. 50 és 65 pont között elégséges. 0 és 49 pont között elégtelen. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): ANGELUSZ Róbert-TARDOS Róbert (szerk.): Társadalmak rejtett hálózata. Magyar Közvéleménykutató Intézet, Budapest, 1991 BARABÁSI Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest, 2003 BOURDIEU, Pierre: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke In: A társadalmi rétegződés komponensei. Szek.: ANGELUSZ Róbert, Új Mandátum, Budapest, 1997 CASTELLS, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat, Budapest, 2005 FUKUYAMA, Francis: Bizalom. Európa, Budapest, 2007 PANKUCSI Márta: A hagyományos és az infokommunikációs kapcsolati hálók. Kultúra és Közösség, Budapest 2004. I. szám, 34-43. o. PANKUCSI Márta: Az elmagányosodás vagy a megértő közösségek kora In: A XXI. Századi technika társadalmi hatásai. Szerk.: BESENYEI Lajos, MTA Jövőkutatási Szakosztály, 2004. 169-175.o. PANKUCSI Márta: Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom. Információs Társadalom 4/2006. 86-98. o. CASTELLS, Manuel: Toward a sociology of the network society (Contemporary Sociology 29 évfolyam, 2000/5. szám, 693-699.) Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): HANKISS Elemér: Diagnózisok. Magvető, Budapest, 1982 MÉREI Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Osiris, Budapest, 1996 LENGYEL György SZÁNTÓ Zoltán (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Aula, Budapest, 1998 Gillmor, Dan:We the Media: Grassroots Journalism by the People, for the People (O'Reilly, Sebastopol, CA), 2004. Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTMNSOC111 N Társadalomfilozófia BTMLNSOC111 L Az óra címe angol nyelven: Social philosophy Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Szepessy Péter Dr. Szepessy Péter Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 1 csütörtök: 14-16 10. 18. 14-19 11. 08. 14-19 Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: előadás kollokvium 2 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A tantárgy keretében klasszikus társadalom- és történelemfilozófiai szövegeken alapuló előadásokra kerül sor. Tantárgy tematikája: A tantárgy keretében klasszikus társadalom- és történelemfilozófiai szövegeken alapuló előadásokra kerül sor a következő témákban: 1. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége I. 2. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége II. 3. Az ún. szubsztantív történelemfilozófiák jellegzetességei, problémái 4. Az analítikus történelemfilozófia sajátosságai 5. A történelmi fejlődés gondolata és lehetőségei 6. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus 7. Igazságosság, egyenlőség 8. Jogok, emberi jogok, szabadság 9. A történelem végcéljának koncepciója és az utópiák 10. Az idő és a történelmiség 11. A megértés történelmisége Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): A vizsgára bocsátás (aláírás) feltétele a sikeres (megfelelt) zárthelyi dolgozat, és egy prezentáció. Levelező esetében beadandó dolgozat. A dolgozat 8-10 oldal terjedelmű 12 betűtípus 1,5 sortávolság. Leadási határidő: a szorgalmi időszak vége. Téma: egy kötelező irodalom feldolgozása. A prezentáció, dolgozat értékelése: érdemjegy - 1-5-ig. Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): Kollokvium, melynek eredményébe a zárthelyi dolgozat nem számít bele. Az érdemjegybe a prezentáció, dolgozat értékelése beleszámít 20%-ig. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): LENDVAI L. Ferenc ORTHMAYR Imre (szerk.): Újkori társadalomfilozófia I-II., Miskolc: ME, 2000 (részletek a következő szerzőktől: Kant, Burke, Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról Wright, von G. H. : Magyarázat és megértés. In: Bertalan László (szerk): Magyarázat, megértés és

előrejelzés. Budapest, 1987. I. Két hagyomány 43-70. IV. Magyarázat a történettudományban és a társadalomtudományokban 155-186. Danto, Arthur, C.: Az analítikus történelemfilozófia hanyatlása és bukása. Narratívák 4. BERLIN, ISAIAH: Négy esszé a szabadságról, Budapest: Európa, 1990. Történelmi szükségszerűség. 181-333. Freinberg, Joel: Társadalomfilozófia Osiris, Budapest, 2003. Első fejezet: A szabadság fogalma. 15-36., Hatodik fejezet. Emberi jogok. 126-145. MacIntyre, Alasdair: Vitatott igazságok, vitatott racionalitások. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 55-73. MacIntyre, Alasdair: A közjó politikai és szociális struktúrái. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 97-112. Taylor, Charles: A modernitás konfliktusai. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 113-153. Kekes, John: A liberalizmus ellen. Európa. Budapest. 1999. 1. fejezet. 1.3 Alapértékek. 1.4 Nézeteltérések a liberalizmuson belül.1.5. A liberalizmus magja. 26-58. 6. fejezet. 226-245. Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatalógia Atlantisz, 1994. I. A történelem és a történetiség problémája 11-23. VIII.-IX. A történelem lényege 123-153. Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): - Egyéb tudnivalók: -

II. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: BTMNSOC301 N Amerikai szociológia II. BTMLSOC301 L Az óra címe angol nyelven: American Sociology II. Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató: BTK Szociológiai Intézet Dr. Szepessy Péter Dr. Szepessy Péter Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja: K 3 csütörtök: 10-12 09. 13. 9-14 10. 11. 9-14 Fogl. Számonkérés típusa: módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy 2 2 BTMNSOC201 Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban): A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturális-funkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. Tantárgy tematikája: 1. A rendszerelmélet kritikája; a középszintű elméletek MERTON, Robert, King: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat.