SZOCIOLÓGIA ALAPSZAK TANTÁRGYI ADATLAP NAPPALI TAGOZAT 2016/2017. TANÉV II. FÉLÉV

Átírás

1 UTOLSÓ FIRSSÍTÉS: FEBRUÁR 6. SZOCIOLÓGIA ALAPSZAK TANTÁRGYI ADATLAP NAPPALI TAGOZAT 2016/2017. TANÉV II. FÉLÉV

2 I. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Szociológiatörténet II. 2 Tantárgy Neptun kódja: BTSCN203 BTSCL203 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTSCN105 BTSCL105 Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 3 Tagozat: nappali és levelező (3 4 mondatban összefoglalva) A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók. Bevezető óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX. század közepén. Az újkantiánus hatás. Régi és új határán - Ferdinand Tönnies munkássága. Mi az a szociológia, és hogyan műveljük? Georg Simmel. Max Weber: A megértő szociológia előzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. Max. Weber: A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interprtetációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság.

3 A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. Vizsgakérdések: 1. Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom. 2. Simmel szociológiája. 3. A weberi megértő szociológia alapelemei. 4. A weberi politikai szociológia alapkategóriái. 5. A protestantizmus és a kapitalizmus összefüggései. 6. A társadalmi megismerés objektivitása és az értékmentesség értelme.. 7. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája, mint a társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. 8. A kollektív tudat és a társadalmi tény. A társadalmi tények értelmezési szabályai. 9. A társadalmi integráció értelmezése egy konkrét társadalmi tény vizsgálatán keresztül: Az öngyilkosság című monográfia elemzése. 10. Durkheim vallásszociológiája. Erkölcsi és vallási jelenségek magyarázata. Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat. Értékelése: Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Molnár A. K. (szerk.): Max Weber olvasókönyv, Novissima, Miskolc, 1999 Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág, Emile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja l. A kapitalizmus klasszikus szociológiája , Sombart,: , Weber: l. Schütz: l. Ajánlott irodalom: Weber, M.: A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés objektivitása, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, o. Weber, M.: A tudomány mint hivatás, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, o. Weber, M.: A politika mint hivatás, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, o. Weber, M.: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I., Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987, , , és o. Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, in: Felkai, G. Némedi D. Somlai, P. (szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez, 1. k., Új Mandátum, Bp., o. Durkheim, É.: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001, o. Durkheim, É.: A társadalmi tények magyarázatához, Közgazdasági és Jogi, Bp., 1978, , , o. Durkheim, É.: Az öngyilkosság, Osiris, Bp., 2000, Második rész Durkheim, É.: A vallási élet elemi formái. A totemisztikus rendszer Ausztráliában, L Harmattan, Bp., 2003 Weber, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp,

4 Szociológiatörténet II. Tantárgy Neptun kódja: BTSCN204 BTSCL204 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTSCN105 BTSCL105 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyak. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező (3 4 mondatban összefoglalva) A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók. A gyakorlati órák menete: 1. Bevezető óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX. század közepén. Az újkantiánus hatás. W. Dilthey. 2. A megértő szociológia előzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. Irodalom: H. G. Gadamer: Igazság és módszer. Második rész. Az igazságkérdés kiterjesztése a szellemtudományi megértésre l. 3. Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom. Irodalom: Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom Gondolat. Budapest l. Függelék: Eredmény és kitekintés. 4. Simmel formális szociológiája. 5. Max. Weber. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség. Irodalom: A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés objektivitása In Tanulmányok. Osiris, L. vagy Állam Politika Tudomány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, L. 6. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás. Irodalom: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, L. és a L. és a l. és a L. 4

5 7. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. Irodalom. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, L. 8. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. Irodalom: A politika mint hivatás. In: Tanulmányok Osiris, L. 9. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. Irodalom: A mechanikus és az organikus szolidaritás. A társadalmi munkamegosztásról. Osiris Bp l. 10. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. Irodalom: A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, L. és a L. és a L. 11. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Irodalom: Az öngyilkosság. Második rész, Társadalmi okok és társadalmi típusok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, L. 12. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. Irodalom: A vallási jelenségek meghatározásáról. és Az osztályozás néhány elemi formájáról. In: A társadalmi tények magyarázatához l. és l Félévközi számonkérés módja: A hallgatók a félév során egy prezentációt készítenek és két zárthelyi dolgozatot írnak. Értékelése: A hallgatók a félév során két zárthelyi dolgozatot írnak, egy prezentációt mutatnak be, gyakorlati jegyüket az ezeken elért eredményük alapján kapják meg. Kötelező irodalom: WEBER, M.: A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés objektivitása, in: uő: Tanulmányok, OSIRIS, Bp., 1998, o. WEBER, M.: A tudomány mint hivatás, in: uő: Tanulmányok, OSIRIS, Bp., 1998, o. WEBER, M.: A politika mint hivatás, in: uő: Tanulmányok, OSIRIS, Bp., 1998, o. WEBER, M.: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I., KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI, Bp., 1987, , , és o. WEBER, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, in: FELKAI, G. NÉMEDI D. SOMLAI, P. (szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez, 1. k., ÚJ MANDÁTUM, Bp., o. DURKHEIM, É.: A társadalmi munkamegosztásról, OSIRIS, Budapest, 2001, o. DURKHEIM, É.: A társadalmi tények magyarázatához, KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI, Bp., 1978, , , o. DURKHEIM, É.: Az öngyilkosság, OSIRIS, Bp., 2000, Második rész DURKHEIM, É.: A vallási élet elemi formái. A totemisztikus rendszer Ausztráliában, L HARMATTAN, Bp., 2003 WEBER, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, GONDOLAT, Bp, 2007 Ajánlott irodalom: MOLNÁR Attila Károly: Max Weber olvasókönyv. NOVISSIMA NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. NAPVILÁG, 2005 Emile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja l. A kapitalizmus klasszikus szociológiája l. Sombart,: , Weber: l. 5

6 Társadalomelmélet I. Tantárgy Neptun kódja: BTSCN205 BTSCL205 Tantárgyelem: köt. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 3 Tagozat: nappali és levelező A kurzus célja a diákokat az emberi társadalom működésének általános feltételeit elemző átfogó megközelítések ismeretébe bevezetni. A tárgy áttekintést kíván nyújtani a társadalom működésének alapvető mechanizmusairól, a modern társadalom legfontosabb megoldásra váró problémáiról, és a mai társadalom néhány egyéb kiemelt témájáról. Tárgyaljuk a társadalom és kultúra problémáját, a társadalmak és kultúrák egymáshoz való viszonyát, összehasonlíthatóságukat. A kurzus során szó lesz még továbbá a társadalmi rendszer és a társadalmi cselekvés, egyén és közösség kapcsolatáról, az intézmények és normák szerepéről. A globalizáció működési elvéről és kockázatairól. 1. Bevezetés: társadalom, ember, történelem. Fogalomtörténeti alapozás: rendszer, cselekvés, társadalom, stb. Elméletek története, hatástörténet. 2. A társadalom, mint rendszer (Durkheim, Spencer, Parsons, Luhmann) 3. Egyének és cselekvések, a megértés (Weber) 4. A társadalom, mint interakciók halmaza. Schütz, szimbolikus interakcionizmus) 5. A vallás szerepe a kultúrákban és társadalmakban 6. Értékek és kultúrák. (vallás, erkölcs, kultúra, civilizáció összefüggései) 7. Spiritualitás és tudásszociológia. Mannheim, Scheler, 8. Perszonalizmus, Bergyajev, Frank, 9. ZH. 10. Marxista és neomarxista társadalomelméletek. Marx, kritikai elméletek. 11. Neomarxista és újbaloldali elméletek: Habermas, Bourdiau, Giddens 12. A modern társadalom képe: amilyennek látni szeretnénk! A modernitás válságának társadalomelméleti jelei: tudástársadalom, kockázat társadalom, élmény társadalom, információs társadalom, hálózattársadalom, stb. Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat Értékelése:- Kötelező irodalom: BECK, Ulrich: A kockázat-társadalom. SZÁZADVÉG, Budapest, Bergyajev, Nyikolaj: A személy in: Az orosz vallásbölcselet virágkora Vigília, Budapest, II. kötet l. Durkheim, Émile: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001, o. Frank, Szemjon: A társadalom szellemi alapjai. Kairosz Budapest GEHLEN, Arnold: Az ember természete és helye a világban. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1976 Horkheimer-Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat A felvilágosodás fogalma l. A kultúripar l. Lenclud, Gérard: A funkcionalista perspektíva. In: Descola Lencloud Severi 6

7 Taylor: A kulturális antropológia eszméi. Századvég. Budapest l. LUHMANN, Niklas: Szociális rendszerek. AKTI-GONDOLAT KIADÓ, Budapest, Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban Osiris, Budapest, Az ideáció aktusa mint sajátosan szellemi aktus. Lényegmegismerés és valóságélmény. Az ember: aki tud nemet mondani l. Weber, Max: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp, 2007 Ajánlott irodalom:- 7

8 Társadalomelmélet I. Tantárgy Neptun kódja: BTSCN206 BTSCL206 Tantárgyelem: köt. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyak. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező A kurzus célja a diákokat az emberi társadalom működésének általános feltételeit elemző átfogó megközelítések ismeretébe bevezetni. A tárgy áttekintést kíván nyújtani a társadalom működésének alapvető mechanizmusairól, a modern társadalom legfontosabb megoldásra váró problémáiról, és a mai társadalom néhány egyéb kiemelt témájáról. Tárgyaljuk a társadalom és kultúra problémáját, a társadalmak és kultúrák egymáshoz való viszonyát, összehasonlíthatóságukat. A kurzus során szó lesz még továbbá a társadalmi rendszer és a társadalmi cselekvés, egyén és közösség kapcsolatáról, az intézmények és normák szerepéről. A globalizáció működési elvéről és kockázatairól Bevezetés: társadalom, ember, történelem. Fogalomtörténeti alapozás: a megközelítés módja, rendszer, cselekvés, társadalom. Irodalom: Max Weber: A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés objektivitása." 3. A társadalom, mint rendszer (Durkheim, Spencer, Parsons, Luhmann) 4. Egyének és cselekvések, a megértés (Weber) 5. A társadalom, mint interakciók halmaza. Schütz, szimbolikus interakcionizmus) 6. A vallás szerepe a kultúrákban és társadalmakban. Irodalom: Felkai Gábor: A vallászociológia. In: Uő: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig. Századvég, Budapest I. Kötet l. 7. Értékek és kultúrák. (vallás, erkölcs, kultúra, civilizáció összefüggései) 8. Spiritualitás és tudásszociológia. Mannheim, Scheler, Irodalom: Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz l. 9. Perszonalizmus, Bergyajev, Frank, Irodalom: Bergyajev, Nyikolaj: A személy in: Az orosz vallásbölcselet virágkora Vigília, Budapest, II. kötet l. 10. ZH. 11. Marxista és neomarxista társadalomelméletek. Marx, kritikai elméletek. 12. Neomarxista és újbaloldali elméletek: Habermas, Bourdiau, Giddens 13. A modern társadalom képe: amilyennek látni szeretnénk! A modernitás válságának társadalomelméleti jelei: tudástársadalom, kockázat társadalom, élmény társadalom, információs társadalom, hálózattársadalom, stb. Félévközi számonkérés módja: Prezentáció, zárhelyi dolgozat. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Kötelező irodalom: Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz Weber, Max: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp, 2007 Bergyajev, Nyikolaj: A személy in: Az orosz vallásbölcselet virágkora Vigília, 8

9 Budapest, II. kötet l. Durkheim, Émile: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001, o. Frank, Szemjon: A társadalom szellemi alapjai. Kairosz Budapest Lenclud, Gérard: A funkcionalista perspektíva. In: Descola Lencloud Severi Taylor: A kulturális antropológia eszméi. Századvég. Budapest l. Ajánlott irodalom:- 9

10 Szociálpszichológia Tantárgy Neptun kódja: BTSCN207 Tantárgyelem: köt. Tárgyfelelős (név, beosztás): Prof. Dr. Csepeli György, egyetemi tanár Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali (3 4 mondatban összefoglalva) A Szociálpszichológia tárgy célja a hallgatók megismertetése a tananyag megértéséhez szükséges alapfogalmakkal, szakszavakkal, az azokra épülő középfokú elméletekkel, az elméletek szerzőivel, az adatszerző módszerekkel valamint a kapcsolódó empirikus ismeretekkel. Az én-től az identitásig vezető úton a hallgatók bevezetést nyernek az interaktív és a kognitív szociálpszichológia megértéséhez szükséges alapfokú ismeretekkel. Az előadásokat filmek, filmrészletek, kísérleti demonstrációk és viták színesítik. Menetrend II /2 12 Az én és a Másik II /2 12 Az interakció és az interperszonális kapcsolat III /2 12 A szerep III /2 12 A kiscsoport IV /2 12 Az attitűdök IV /2 12 Az értékek V /2 12 Az identitás Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): - Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Követelmények Rendszeres óralátogatás, aktivitás, a félév végén szóbeli vizsga Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Csepeli, Gy Szociálpszichológia mindenkiben. Budapest: Kossuth 10

11 32-49., 29-31, , , Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): - 11

12 Szociálpszichológia gyakorlat Tantárgy Neptun kódja: BTSCN208 Tantárgyelem: köt. Tárgyfelelős (név, beosztás): Prof. Dr. Csepeli György, egyetemi tanár Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyak. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali (3 4 mondatban összefoglalva) A Szociálpszichológia gyakorlat tárgy célja a hallgatók megismertetése a szociálpszichológiai ismeretek megszerzésének módszereivel, a fontosabb kísérletekkel, a kísérleti eredmények általánosíthatóságával és a nyugati kuulturához való kötöttségével kapcsolatos problémákkal. A gyakorlatokat filmek, filmrészletek, kísérleti demonstrációk és viták színesítik. II A szociálpszichológiai kísérletezés. A kísérlet mint módszer. Kísérlet a szociálpszichológiában. Természetes és laboratóriumi kísérletek. Független és függő változók. Aronson, Milgram, Zimbardo kísérletei II Kultúrák ütközése A testtel való bánás. A nemek közötti kapcsolatok. Az étkezés. Az értékek különbségei. A félreértés. A gyanakvás. Az interkulturális frusztráció. Ideológizálás. Konfliktus. III A vezetés Kurt Lewin kísérlete. A Módszerek c. film. A vezető és a vezetettek: Mérei F. kísérlete. A hatalom és a személyiség. III A hálózat A kis csoportok kutatása. A személyek választása. A hálózatkutatás. Erős és gyenge kapcsolatok. Skálafüggetlenség. Kis világok. IV Attribúció Az értelmezés kényszere. Heider és Simmel kísérlete. 12

13 IV Attitűdmérés Attitűdmérő skálák. Skálaszerkesztés. Osgood, Likert, Thurston skálák. F skála, Szociális dominancia skála. V Csoportközi kísérletek Sherif kísérletei, a konfliktus indukciója és redukciója. Tajfel kísérletei, a minimális csoport identitás hatásai. Kisebbség percepció: lluzorikus korrelációs kisérletek Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) - Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Követelmények Rendszeres óralátogatás, aktivitás, a félév végén szóbeli vizsga Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Csepeli, Gy Szociálpszichológia mindenkiben. Budapest: Kossuth , , , Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): - 13

14 Szociológia módszertan Tantárgy Neptun kódja: BTSCN209 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTSCN108 Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali (3 4 mondatban összefoglalva) A félév során megismerkedünk a szociológiai kutatások alapjaival. A kurzus célja az, hogy a hallgatók képesek legyenek a félév végére szociológiai témában kutatást megtervezni, előkészíteni, lebonyolítani és az abból nyert adatokat, összefüggéseket értelmezve kutatási beszámolót készíteni. 1. Bevezetés. A szociológiai kutatás célja. Miért kutat, mit kutat a szociológus? 2. Szociológiai kutatások konceptuális alapjai. A vizsgálatok típusai. Hipotézis. 3. Az operacionalizálás jelentősége a szociológiai kutatások során. 4. A szociológiai kutatások mintavételi eljárásai. 5. Kérdőíves kutatások. 6. Az interjúkészítés. 7. A megfigyelés. ZH írás! 8. A kísérleti módszer és a szociometria. 9. Beavatkozás-mentes vizsgálatok. 10. Kvantitatív adatok előkészítése elemzés céljából. 11. Egyváltozós és kétváltozós elemzések. 12. Többváltozós elemzési eljárások. 13. Kvalitatív interjúk elemzésének módszerei. 14. Hogyan írjunk kutatási beszámolót? A félév lezárása. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A hallgatók számára a félév során legalább hat alkalommal a megjelenés kötelező ez az aláírás feltétele. Emellett kötelező ZH-t írniuk, ez az aláírás másik feltétele, a kettőt együtt kell teljesíteni!! A félév szóbeli vizsgával zárul, a tételeket kiadom a félév elején! Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az órán kijelölt részek az alábbi könyvből: HÉRA Gábor LIGETI György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. OSIRIS, Bp., Valamint: BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. BALASSI, Bp., ( A mintavétel logikája, Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés, Kérdőíves vizsgálatok, és a Kísérletek című részek) 14

15 CSEH-SZOMBATHY László FERGE Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ, (I fejezete: A szociológiai vizsgálatok céljai, alapelvei) Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) MASON, Jennifer: Kvalitatív kutatás. JÓSZÖVEG MŰHELY, Bp., SEIDMAN, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ, Bp., SOLT Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, p: SILVERMAN, David: Doing Qualitative Research. SAGE PUBLICATIONS, VICSEK Lilla: Fókuszcsoport. OSIRIS, Bp.,

16 Szociológia módszertan gyakorlat Tantárgy Neptun kódja: BTSCN210 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTSCN108 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyak. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali (3 4 mondatban összefoglalva) A félév során a hallgatók megismerkednek a kvantitatív és kvalitatív szociológiai kutatások alapjaival, illetve begyakorolják az elsajátított módszertani ismereteket. A gyakorlati óra célja az, hogy a hallgatók képesek legyenek a félév végére szociológiai témában kutatást megtervezni, előkészíteni, on-line és papír alapú kérdőívet, illetve interjúvázlatot készíteni. Ugyanakkor alapvető statisztikai és kvalitatív elemzési fogalmakkal és technikákkal is megismerkednek. 1. Bevezetés. A szociológiai kutatás célja. Miért kutat, mit kutat a szociológus? 2. Szociológiai kutatások konceptuális alapjai. A vizsgálatok típusai. Hipotézis. 3. Az operacionalizálás jelentősége a szociológiai kutatások során. 4. A szociológiai kutatások mintavételi eljárásai. 5. Kérdőíves kutatások. 6. Az interjúkészítés. 7. A megfigyelés. ZH írás! 8. A kísérleti módszer és a szociometria. 9. Beavatkozás-mentes vizsgálatok. 10. Kvantitatív adatok előkészítése elemzés céljából. 11. Egyváltozós és kétváltozós elemzések. 12. Többváltozós elemzési eljárások. 13. Kvalitatív interjúk elemzésének módszerei. 14. Hogyan írjunk kutatási beszámolót? A félév lezárása. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) házi dolgozat és annak prezentálása Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): házi dolgozatra és annak prezentálására kapott érdemjegy Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az órán kijelölt részek az alábbi könyvből: HÉRA Gábor LIGETI György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. OSIRIS, Bp., Valamint: BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. BALASSI, Bp., ( A mintavétel logikája, Konceptualizálás, operacionalizálás, mérés, Kérdőíves vizsgálatok, és a Kísérletek című részek) CSEH-SZOMBATHY László FERGE Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. 16

17 Budapest, KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ, (I fejezete: A szociológiai vizsgálatok céljai, alapelvei) Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) MASON, Jennifer: Kvalitatív kutatás. JÓSZÖVEG MŰHELY, Bp., SEIDMAN, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ, Bp., SOLT Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, p: SILVERMAN, David: Doing Qualitative Research. SAGE PUBLICATIONS, VICSEK Lilla: Fókuszcsoport. OSIRIS, Bp.,

18 Területfejlesztés Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató Tantárgy Neptun kódja: BTSCN211 Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTBNSZM301 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: nappali A tárgy keretén belül a hallgatók a településekkel elsősorban a városokkal és az ott zajló folyamatokkal kapcsolatos alapvető demográfiai - szociológiai ismereteket és szemléletmódot sajátítják el. 1. A település fogalma, típusai 2. A magyarországi településhálózat 3. Az urbanizáció fogalma, szakaszai 4. Az urbanizmus, mint életmód 5. A klasszikus humán ökológia alapkategóriái 6. Ökológiai folyamatok és modellek 7. Zárthelyi dolgozat 8. Az alulintegrált zónák tipológiája és jellemzői 9. Társadalmi kapcsolatok szerepe a lakóhelyi integrációban 10. A területfejlesztés nemzetközi és hazai története 11. A területfejlesztés intézményrendszere 12. A területfejlesztés szereplői 13. A területfejlesztés eszközei Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat Értékelése: Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozat minimum 75%-os szintű teljesítése. A kollokviumi jegy írásbeli vizsga alapján kerül meghatározásra: 90% felett jeles, 81-90% jó, 71-80% közepes, 61-70% elégséges. Kötelező irodalom: BELUSZKY Pál KOVÁCS Zoltán OLESSÁK Dénes: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. Budapest: CEBA, ENYEDI György: A városnövekedés szakaszai. Budapest: Akadémiai Kiadó, SZELÉNYI Iván (szerk.): Városszociológia. Budapest: KJK, Ajánlott irodalom: BÁCSKAI Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Budapest: Osiris, GYÁNI Gábor: Az urbanizáció társadalomtörténete. Budapest: KOMP-PRESS, NAGY Imre: Városökológia. Budapest: Dialóg Campus,

19 Terepgyakorlat II. Tantárgy Neptun kódja: BTSCN213 Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős (név, beosztás): Gyukits György, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali (3 4 mondatban összefoglalva) A terepgyakorlat órák részben kontaktórák, részben pedig egyéni munka formájában zajlanak. A tárgy célja - hogy megismertetve a hallgatókat a terepmunka módszertanával - a hallgatók képessé váljanak önálló munkák megtervezésére, kivitelezésére, az ott gyűjtött anyagok elemzésére. 1. Az elvégzendő kutatási feladat ismertetése. 2. Interjúvázlat készítése. 3. Módszertani felkészítés. (interjútechnikai ismeretek) 4-6 Terepmunka 8-9. Terepmunka eredményeinek értékelése szóbeli beszámoló formájában 10. Gyakorlati jegyek megszerzése. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Legalább három interjú, 8-10 oldalas beszámoló a terepmunkáról, interjúrészletekkel. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50-50% Kötelező irodalom: - (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) - 19

20 A társadalomtudományok jogtudományi alapjai Tantárgy Neptun kódja: BTSCN216 Tantárgyelem: Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Havasi Virág, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali (3 4 mondatban összefoglalva) A tárgy bemutatja, hogy a modern társadalomtudományok hogyan függnek össze a jogtudományokkal, miként alapozták meg történetileg az államtudományok és a jogtudományok a társadalomtudományokat. Kiemelt témaként foglalkozunk az állam és a társadalom kapcsolatával, valamint az emberi magatartás irányításával, ezen belül a magatartási szabályok, így a jogszabályok szerepével. Részletesen tárgyaljuk a jog alapvető kategóriáit és azok társadalomtudományi összefüggéseit. 1. A jog fogalma és funkciói, ezek történeti változása, normák az emberi magatartás szabályozásában 2, Jogforrások hierarchiája, Jogalkotás és jogértelmezés, Joghézag, mérlegelés, méltányosság 3, Magyarország alkotmánya, Alapvető emberi jogok és érvényesítési lehetőségeik 4, Jogági és intézményi tagozódás, Jogi személy, jogképesség, cselekvő képesség 6, A jog keletkezése, érvényessége, hatálya, A jogszabály fogalma, szerkezete és típusai, A jogi eljárások, jogi szereplők, Jogi képviselet, beadványok, jogorvoslatok 7, Kontinentális és angolszász jogrendszer 8, Film1 9, Romani kris 10, Az iszlám joga 11, Film2 12, Ázsiai és afrikai jogrendszereke 13, A jog szerepe a szociális problémák kezelésében (workshop) Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A kötelező irodalom és az előadáson elhangzottak ismerete. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A kötelező irodalom és az előadáson elhangzottak ismerete. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. Bíbor, Miskolc, BADÓ-LOSS: Betekintés a jogrendszerek világába. NYITOTT Könyv Kiadó, Budapest, 2003 Burrows, Mair: European Social Law, Wiley, 1996 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog-és államtudományokba. Bíbor, Miskolc, Pokol Béla: Jogi alaptan. Rejtjel, Budapest, European Journal of Social Law 20

21 A társadalomtudományok közgazdaságtani alapjai Tantárgy Neptun kódja: BTSCN217 Tantárgyelem: Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Havasi Virág, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: - Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali (3 4 mondatban összefoglalva) Az óra keretében igyekszünk a hallgatók gazdasági műveltségét megalapozni a legfontosabb gazdasági fogalmak, jelenségek, összefüggések megismerésével annak érdekében, hogy betekintést nyerjenek a társadalomtudományok közgazdaságtudományi alapjaiba. 1. Közgazdasági iskolák 2. Filmvetítés I. 3. Fogyasztói magatartás 4. Termelés és üzleti szervezet 5. Piaci formák 6. Játékelmélet, jog- és közgazdaságtan, közjavak, externáliák 7. Makrogazdaság alapfogalmai, szereplői, számlarendszerek 8. Bankrendszer 9. Pénz 10. Gazdaságpolitika 11. Globalizáció 12. Gazdasági válságok 13. Filmvetítés II. 14. zh Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Választott ország gazdasági szempontú elemzése a vizsgajegyért, az aláírásért zh-t kell írni! Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Választott ország gazdasági szempontú elemzése a vizsgajegyért, az aláírásért zh-t kell írni! Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan. KJK-Kerszöv, Bp., Bara Z, Szabó K: Összehasonlító gazdaságtan: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Aula, 2007, Budapest Mazzucato, M: The Entepreneurial State. Public Affairs, 2015, New York Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Hámori, B: Érzelemgazdaságtan.Kossuth, 1998, Budapest Szabó, K- hámori, B: Információgazdaság. Akadémiai Kiadó, 2006, Budapest Mérő, L: Mindenki másképp egyforma. Tercium, 1996, Budapest 21