EGY KUTATÁSMÓDSZERTAN VÁZLATA



Hasonló dokumentumok
Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szakdolgozati szeminárium

MINISZTERELNÖKI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

TVSZ 5. számú melléklete. Pályatételekre, az alapvizsga-dolgozatokra és a szakdolgozatokra vonatkozó követelmények

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Szakdolgozat GYIK. Mi az a vázlat?

Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

Tanulás- és kutatásmódszertan

Geográfus MSc és Földtudomány MSc szakos hallgatók diplomamunkájával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

Tanulás- és kutatásmódszertan

Útmutató A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

TÁJÉKOZTATÓ AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS DIPLOMAMUNKÁJÁNAK KÖVETELMÉNYEIRŐL

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

A társadalomkutatás módszerei I.

Akárki volt, Te voltál!

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR UNIVERSITY OF DEBRECEN FACULTY OF ARTS

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Szoftverfejlesztő Informatikai alkalmazásfejlesztő

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

Faipari terméktervező Mérnökasszisztens

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

MagyarOK B1+ munkalapok 6

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.

Véletlen vagy előre meghatározott

Divat- és stílustervező Divat- és stílustervező

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)

Hogyan írjunk szakdolgozatot? v1.1

Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2.

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

SZOCIOLÓGIA SZAK NAPPALI TAGOZAT

A DIPLOMAMUNKA FORMAI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

Szakdolgozat. I. Formai követelmények

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2.

Branch-and-Bound. 1. Az egészértéketű programozás. a korlátozás és szétválasztás módszere Bevezető Definíció. 11.

Könyvelői Klub INGATLANOK ÉS BEFEKTETÉSE SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI KÖNYVELŐI KLUB SZEPTEMBER DEBRECEN

Kutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont

Terepmunka félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, február 23.

I. PREAMBULUM. POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

alap közép felső angol német francia orosz

Tantárgy adatlap Társadalom és lélektan

A KÉPZÉSI TERV FELÉPÍTÉSE

Kincskereső üzemmód: Hol a titok? Mi a trükk? Keressük meg a NAGY kiugrási pontot! 1. HIBA

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

2014. március TÉMA HÉT

Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar. Útmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. (ápoló szakirány számára)

Szakdolgozat tájékoztató

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Alapképzésben, mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók számára

Dr. Bozsik Sándor SZAKMAI GYAKORLAT -SZAKDOLGOZAT

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

Útmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

A tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

Az Önérvényesítők Európai Platformjának Hírlevele október - december

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZABÁLYZAT A HALLGATÓI PLÁGIUMRÓL

A szabadság motívuma

SZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK

CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

TANTÁRGYPROGRAM 2015/16. ŐSZI FÉLÉV

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

A szakdolgozat formai és tartalmi követelményei

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

A tanítás-tanulás két sikertényezője

A TANTÁRGY ADATLAPJA

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL

A dolgozat címe maximum két sor hosszúságú

Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITOLÓGIA ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV

Tájékoztató a szakdolgozatok készítéséhez (pedagógus-továbbképzéseken részt vevők számára)

Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV

POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 1 ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

A modern menedzsment problémáiról

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

A kvantitatív kutatás folyamata

Vaskohászati technikus Melegüzemi technikus

ZÁRÓDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Átírás:

EGY KUTATÁSMÓDSZERTAN VÁZLATA 1. A kutatás témája 2. A szakdolgozat típusa. (Elméleti/történeti/gyakorlati/ egy diszciplínán alapuló/multidiszciplináris/interdiszciplináris/ eredeti forrásokon alapuló/kompilláción alapuló stb.) Ennek eldöntéséhez lásd a konzultáció anyagát! 3. Mi a kutatásunk célja? Milyen kérdésekre keresünk választ a témán belül? (A feladat:1 főkérdés megfogalmazása és annak lebontása 4-8 alkérdésre.) Milyen kutatási szempontból fontos probléma/ák megoldására tesz kísérletet a szakdolgozat? A témán belül milyen elemekre fókuszál a kutatás? Miért pont ezek a főkérdések/ fókuszpontok? (Itt nem elsősorban a személyes motivációra, hanem tudományon belüli tényezőkre vagyok kíváncsi.) 4. Milyen elméleti alapokon nyugszik a dolgozat? Amennyiben alapul vesszük a szakirodalom néhány elméletét ezeket röviden le kell írnunk. Amennyiben nem alkalmazzuk egyik elméletet sem, mert megközelítésmódunk teljesen eredeti, akkor elméletalkotásra van szükség. Ebben is utalnunk kell a tudományág szakirodalmára, adott esetben annak hiányosságai miatt és ki kell fejtenünk saját elméletünket, melynek helyességét a dolgozat fogja bizonyítani. 5. A téma lehatárolása. (térbeli határok, időbeni határok logikai határok stb.) Mi az aminek a megválaszolását nem vállalja fel a szakdolgozat? Milyen egyébként a témával kapcsolatban még kézenfekvő kérdések megválaszolására nem nyílik lehetőség? Miért? Pl. helyhiány, módszerbeli korlátok, időbeli korlátok. 6. A kutatás kulcsfogalmai. A fogalmak pontos szemantikai tartalma, helyük az értelmezési szempontokban, fő és alkérdésekben. 7. Munkahipotézis. Mit gondolunk előzetesen arról, hogy a választott témában a kutatás milyen eredményekre vezet majd? Mit feltételezünk a végeredményt illetően? 8. Vizsgálati egységek. Mi a kutatás alapanyaga? Mit vizsgál a kutatás? (pl. egyének vagy csoportok viselkedése, vagy épp értékrendszere, statisztikai adatok, újságcikkek, szakirodalom stb.) 9. Kutatási módszerek. Milyen módszerrel jut a szükséges információk birtokába? (kérdőíves vizsgálat, a szakirodalom másodelemzése, kvantitatív dokumentumelemzés, kvalitatív dokumentumelemzés, terepkutatás, összehasonlító elemzés, hatásvizsgálat) 10. Az 1-9 pontokkal összhangban mi lesz a dolgozat szerkezeti felépítése? A bevezetés után a tárgyaló rész milyen fő és alfejezetekből fog állni? (Ügyeljenek a tartalomjegyzék tagolására!) 11. Irodalomjegyzék. A szakdolgozat elkészítéséhez felhasználandó szakirodalom és források jegyzéke. (Kérem ügyeljenek a bibliográfiai adatok központozására!) 12. Az irodalomjegyzék tagolása: Faktografikus segédletek: 3-5 Adatbázisok: 3-5 Szakirodalom: 10 Források: 10 A melléklet tartalma 1

"Sorvezető" SZTE Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék - JGYTF Kiadó Azért került sor ennek a szemináriumnak a bevezetésére, mert a tapasztalat az, hogy a témavezető elsősorban tartalmi kérdésekkel foglalkozik, sőt van olyan témavezető, aki egyáltalán nem érinti a módszertant. Márpedig az Önök sikeres szakdolgozat védéséhez az kell, hogy az Önök dolgozata megfeleljen a tudományos dolgozatírás szabályainak. Ez a szempont pedig módszertani szempontokat érint, ezért van ez a szeminárium. A szeminárium követelményének a teljesítése: egy 5 oldalas évfolyamdolgozat beadásával történik. Ebben az évfolyamdolgozatban egy tényleges kutatási téma módszertani vázlatát kell majd adniuk, mégpedig azok szerint a szempontok szerint, amiket itt a 12 óra alatt megbeszélünk. Ennek a dolgozatnak nem egy mini szakdolgozatnak kell lennie. Annak, aki ebben a dolgozatban egy szakdolgozatnak a tartalmi leírását adja, annak a dolgozatát nem tudom elfogadni. Módszertani vázlatra lesz szükség! Természetes, hogy magáról a témáról is kell beszélni, mert alapanyag nélkül nem lehet módszertant csinálni. A főszerepet nem a téma leírása, és boncolgatása kell, hogy játssza, hanem a módszertani leírás. Tipikus hiba a lábjegyzetelés technikája. A lábjegyzetet sokan nem használják, sőt ha valaki dísznek teszi oda a lábjegyzetet, a hivatkozásokat, akkor is kiderül, hogy van-e funkciója annak a lábjegyzetnek, vagy nem. Mostanában az a jellemző, hogy funkciótalan lábjegyzetek miatt kerül visszautasításra a dolgozat. Tehát odateszik a hallgatók, mert tudják, hogy szükséges a hivatkozás, de nincsen funkciója neki, nem illik a lábjegyzet a dolgozat egészéhez. Szigorúbb opponensek esetén, az is fontos, hogy legyen kutatási koncepciója a dolgozatnak, és ezt a kutatási koncepciót a szakdolgozat bevetető részében írják le. Olyan szakdolgozatot, aminek nincsen kutatási koncepciója, nem engedek védésre. Úgyhogy itt a szakdolgozati szeminárium során kiemelt helyet fogunk szentelni a kutatási koncepció, és a hipotézisalkotás kérdéseinek. A szakdolgozati szeminárium kapcsán foglalkozunk: Módszertan kérdésével, a kutatási koncepció kialakításának módszertani kéréseivel. Operacionizálás módszertana A kutatás módszertani kérdéseivel, tehát magának a kutatás módszertanának a kérdéseivel A szakirodalom, és a források felhasználásának módszertani kérdéseivel. A cédulázás módszertani kérdései A hivatkozások módszertana Ezek lesznek a főbb kérdések, amiket az órán tárgyalunk. Ha módszertani szempontokat vizsgálunk, egy metaszinten vizsgálódunk. Nem konkrétan az anyagba vizsgálódunk, hanem az anyag fölé emelkedünk, onnét tekintünk az anyagra, és konkréten erről a szintről kell Önöknek tudatosan leírni, mit miért fognak csinálni. A dolgozat elkészítéséhez én fogok egy szempontrendszert készíteni, nagyon világosan leírom, hogy milyen kategóriákat kell alkalmazni. Ez a szempontrendszer fog irányítania a módszertani kérdések felé. 2

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS CÉLJA Tudományos képzés végén arról kell számot adni, hogy elsajátították a tudományos dolgozatírás szabályait. Képesek ezeket a szabályokat, egy Önök által választott témán alkalmazni, lés hogy képesek egy szóbeli vizsgán történő megvédésére. Tehát a tudományos kommunikációra képesek. Be kell bizonyítaniuk azt is, hogy képesek egy téma egyedi, és önálló feldolgozására. A szakdolgozatnak egyedinek, és megismételhetetlennek kell lenni. Mit szeretnék ezzel hangsúlyozni? Azt, hogy a szakdolgozat nem két, három munka összeollózásából születi. Az nem lesz tudományos munka! Egyedi, egyéni értelmezési hálóval bíró szakdolgozatot kell beadni. Mások munkáját felhasználhatják, de önöknek kell a koncepciót kialakítani! Az államvizsga fő témája a szakdolgozat lesz, tétje van a dolognak. A szakdolgozatnak majd választaniuk kell egy témavezetőt, aki a tartalmi kérdésekkel foglalkozik. Lesz még egy opponense, aki hivatalból fogják vizsgálni, hogy Önök a témát egyedien dolgozták fel, valamint megfelel- a tudományos dolgozatírás szabályainak. Az államvizsgán a témavezetőtől kapnak két-három kérdést, és az opponenstől fognak két-három kérdést kapni. Ideális esetben az államvizsga előtt két-három nappal megkapják ezeket a kérdéseket. Lehet ezekre a kérdésekre készülni, azonban nem, lehet tudni, hogy az államvizsgán merre terelődik majd a beszélgetés. A témában otthon kell lenni. Cél az, hogy megvédjék a dolgozatot! Ez avatja az írásművet tudományos írásművé. A témaválasztás több szempontból nagyon fontos. Itt azt a szabályt állították fel, hogy bármely olyan témát választhatnak Önök, ami a tömegkommunikáció világához kapcsolódik, amely a kommunikáció szakhoz kapcsolódik. Második feltétel: a témaválasztás kapcsolatban legyen, egy olyan tárgyal, amit legalább két féléven keresztül tanultak, vagy szigorlat része volt. Van azonban lehetőség kivételes esetben, hogy eltekintsenek ezektől a szabályoktól, ezt Csekő Melindával kell egyeztetni. 1. MIÉRT FONTOS A TÉMAVÁLASZTÁS? Az államvizsga témáját, az államvizsgán zajló beszélgetés témáját határozzák meg ezzel! Fontos, hogy valamennyire jártasak legyenek abban a témakörben, amelyből önök a szakdolgozati témájukat választják. Nem célszerű egy olyan témába belevágni, amelyről semmilyen ismeretük nincs. Nem célszerű nulláról indulni! Célszerűbb olyan témát választani, amiről már rendelkezünk bizonyos ismeretekkel, ismerünk néhány szakirodalmat, biztosak a téma mögött levő elmélet bizonyos tételeivel. Ha témát választanak, akkor ezzel többé-kevésbé témavezetőt is választanak. Úgy célszerű témát választani, hogy a témához olyan témavezető tartozzon, akivel szimpatizálnak. Volt arra is példa, hogy azért változtattak témát, mert a témavezető nem foglalkozott a szakdolgozóval. Erre a problémára nincs megoldás, azt tudom tanácsolni, hogy jól nézzék meg a témavezetőt, olyat válasszanak, akiben bizodalmuk van. A témavezetőnek rendszeresen konzultálnia kell a szakdolgozóval, erre való az úgynevezett konzultációs lap. Erre a lapra fel kell vezetni a konzultáció időpontját, és témáját. Az a témavezető, aki nem foglalkozik a dolgozóval, azt szokta csinálni, hogy a dolgozat leadása előtt gyorsan aláírja a konzultációs lapot. Nagyon fontos szempont az, hogy mennyire valósítható meg a téma! Vannak olyan izgalmas témák, amelybe szívesen, és nagy motivációval keresünk választ, de a kérdés, hogy képesek vagyunk-e megtalálni ezt a választ? Mindig olyan témát válasszanak, amelynek a megvalósíthatósága reális! Például választhatunk olyan témát, amelyben nagyon kevés szakirodalmat találunk, vagy ha találunk is csak angolul, franciául, vagy spanyolul. Nem biztos, hogy célszerű ilyen témát választani. Amit javasolok, hogy mihelyt témát választanak az interneten azonnal nézzenek utána az OSZK katalógusában a szakirodalomnak! Ha forrásokra akarják alapozni a témafeldolgozást, vagy a téma olyan, hogy nem tudnak mást csinálni 3

minthogy eredeti forrásokat kutassanak, akkor meg kell nézni, hogy ezek a források hozzáférhetőek-e? Rendelkezésre állnak-e azokban a könyvtárakban, amelyek elérhetők az önök számára? Van olyan téma, amelyhez statisztikai adatokat kell alkalmazni, elemezni, kérés az, hogy ezeket a statisztikai adatokat megtalálják-e? Ezeket a kérdéseket mindig figyelembe kell venni! Például Szegeden politikai gondolkodás történetéből írnak dolgozatot, valamiért nagyon népszerű a fasiszta, neonáci irodalom. Itt ugye politikusok, politikai szereplők eredeti írásait kell elemezni! Ehhez eredeti forrásokat nagyon nehéz találni a könyvtárakban, mert 45 után fasiszta sajtótermékeket betiltották, összegyűjtötték, bezúzták csak az OSZK zárt könyvtárában lelhetők fel. Ez most már nyitott könyvtár, de egy vidéken lakónak nem biztos, hogy érdemes kivenni egy szobát, azért, hogy ezt a témát dolgozza fel. Meg kell nézni azt, hogy a forrásokhoz milyen könnyen tudunk hozzá férni! Egyszerűbb témaválasztás mellett megfelelő színvonalú feldolgozással ugyanolyan jó szakdolgozatot tudnak készíteni, mintha egy nagyon kacifántos témát választanak. Nem kell túlbonyolítani a helyzetüket! Bármilyen téma lehet tudományos. Nem kell attól félni, hogy olyan témát választanak, amely nem tudományos. Minden téma lehet tudományos, és tudománytalan is. Nem a téma határozza meg, hogy a dolgozat tudományos lesz, vagy tudománytalan, hanem a témafeldolgozás módszere. A kutatásmódszertől, az adatfeldolgozás módszerétől lesz valami tudományos, nem a témától. 2. SZAKDOLGOZATTÍPUSOK A téma többé kevésbe meghatározza, hogy az önök szakdolgozata melyik típusba fog tartozni. A) TUDOMÁNYOS DISZCIPLÍNÁK SZEMPONTJÁBÓL A tudományos diszciplínák szempontjából felállítható szakdolgozattípusokról beszélek először. A tudományos diszciplínákhoz való viszony alapján szoktak beszélni: 1. egy diszciplínán alapuló szakdolgozatról 2. multidiszciplináris szakdolgozatról 3. interdiszciplináris dolgozatról 1) Az egy diszciplínán alapuló szakdolgozat ilyen szempontból tiszta ügy. Beállunk egy tudomány talajára, lehet ez kommunikáció elmélet, lehet PR, és végig ennek a tudománynak a talaján maradunk. Ennek a tudománynak a fogalmi képletével operálunk a dolgozat kapcsán, a választott tudománynak a kutatás módszertani eszközrendszerét alkalmazzuk. A témaválasztás alátámasztására a választott tudomány egyik elméleték használjuk fel. Például, hogyha én azt mondom, hogy a magyar politikai gondolkodást szeretném kutatni a XIX. század végé, ott is a jobb oldalon, ott is a jobboldali radikális politikai gondolkodást, akkor ez egy, egy diszciplínán alapuló dolgozat lesz. A diszciplína a politika tudomány, a diszciplínán belül pedig a politikai gondolkodás kutatásának a módszertanát, és az ehhez kapcsolódó elméleteket alkalmazzuk. Ha azt mo9ndom, hogy az Ázsia Center PR stratégiáját akarom megvizsgálni, ez is egy, egy diszciplínán alapuló dolgozat lesz. Ugye a PR lesz a diszciplína, és egy konkrét a PR tételit, a PR-ral kapcsolatos elméleteket, egy konkrét anyagon fogom megvizsgálni. Ezeknek az elméleteknek az érvényességét, és ez által ennek segítségével fogom elemezni az Ázsia Center PR stratégiáját. 2) Mit jelent az, hogy egy szakdolgozat multidiszciplínáris? Mint ahogy a név mutatja több diszciplína van benne. Ez azt jelenti, hogy több tudományág, elméleték, kutatásmódszertanát használjuk a téma feldolgozásakor. Mégpedig, úgy, hogy minden egyes fejezetben egy-egy tudományág szemlélet módja lesz a főszereplő. Egy témát több oldalról is vizsgálunk. A példám mindig a drog kérdés szokott lenni. Ebből, úgy lehet egy multidiszciplínális szakdolgozatot csinálni, hogy azt mondom, hogy az első fejezetben a szociológiai vonatkozásokat dolgozom fel, a második fejezetben a büntetőjogi vonatkozásokat, a harmadik fejezetben az 4

orvostudományi vonatkozásokat dolgozom fel, és így tovább. Tehát nagyon jól különválnak a az egyes diszciplináris megközelítési módok. Ettől lesz multidiszciplínáris. 3) Interdiszciplináris szakdolgozat: Ez az a dolgozattípus, ahol a különböző megközelítések keverednek a fejezeteken belül. Azaz, a határok az egyes diszciplínák között elmosódottak. Minden egyes fejezetben elő jöhet politikatudomány, a jogtudomány, a szociológia, az orvostudományi szempontok, valami már szervező elve van a dolgozatnak. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ez a legnehezebb műfaj! Bár a modern tudomány e felé fejlődik, mégsem javasolnám ezt a megoldást önöknek. Ez a téma-feldolgozási mód nagyon közel áll az újságírói stílushoz, így fennáll a veszélye annak, hogy tudományos stílusból átcsúsznak, egy másik kommunikációs stílusba, a tömegkommunikáció világának kommunikációs szabályrendszerébe. Ezt megint csak nem tolerálják. Tudományos dolgozatot kell írni, és nem egy jó újságcikket. Itt a legnagyobb ez esély, hogy eklektikus lesz a dolgozat, és az a tudományos stílust háttérbe szorítja. Ezért nem javaslom! H a témavezető javasolja, és önök megbíznak benne, ám tegyék, de ez a legnehezebb. Most nézzük meg azt, hogyan néz ki ez a dolog a gyakorlatban. Éspedig, hogy egy témából, hogy lehet egy diszciplínán alapuló, multidiszciplináris, illetve interdiszciplináris szakdolgozatot készíteni. Mondok ilyen szakdolgozati témákat. Az egyik téma, a tudomány képe a tudományos fantasztikus irodalomban. a) Csináljunk ebből egy, egy diszciplínán alapuló dolgozatot. Lehet egy történeti dolgozatot csinálni, hogy végig megyünk a sci-fi irodalom történetén, megnézzük a főbb alkotókat, megnézzük, mit üzennek ezek az alkotók a különböző korokban a tudományról. Egy ilyen dolgozatban szükségszerűen meg kell vizsgálni miért azt üzenték, amit üzentek? Erre a kérdésre ott kell keresnünk a választ, hogy milyen volt a tudomány teljesítménye abban a korban, amikor az adott író élt és alkotott. Tehát jó az ötlet, hogy a történelemhez kötni, hiszen a tudomány fejlődéstörténete, és a sci-fi története lehet egy szál. b) Tudunk-e ebből egy olyan dolgozatot csinálni, ami multidiszciplináris? Például a filozófia területék érintheti-e? Gondoljanak csak a mai sci-fi filmekre! Mind arról szólnak, hogy valami alapvető társadalmi, emberi értéket veszélyeztet a tudomány, attól kezdve, ha ezeket elkezdjük boncolgatni, már ott vagyunk a filozófiánál. Arról szól a példa, hogy a legvadabb témából is lehet tudományos dolgozatot csinálni. Most nézzünk egy kevésbé nehéz témát! A téma a liberalizmus, tessék ebből nekem egy multidiszciplínáris szakdolgozati témát készíteni. Ugye ebbe is nagyon sok minden belefér. Mi kézenfekvő diszciplína? A történelem lehet. Ha szociológiát mondunk, akkor pl. különböző korokban milyen társadalmi csoportok tették magukévá a liberális eszmerendszert? Nyelvészet, szemiotika is lehet diszciplína. Megvizsgálja a liberális mozgalmak politika plakátjait, a különböző kontinenseken a különböző országokban milyen szimbólumokat kapcsolnak a liberalizmushoz? Ha erre elmegy közelebb áll a szakjához, a kommunikációhoz, mint az általam felvetett téma. 5

B) SZAKDOLGOZATTÍPUSOK AZ ANYAGFELDOLGOZÁS MÓDSZERE ALAPJÁN 1. ELMÉLETI SZAKDOLGOZAT: filozofikus irányba mennek el, tehát elméleteket, értékeket tárgyalnak általában. 2. TÖRTÉNETI DOLGOZATOK: a történetiségre, az időbeni linearitásra fűzik fel a maguk mondanivalóját. Úgy lehet történeti dolgozatot csinálni, hogy haladuk előre az időben, és megvizsgáljuk, hogy a mi szempontjaink, hogyan változtak az időben való előre haladás során. 3. GYAKORLATI DOLGOZAT: ez az önök esetében például az jelenti, hogy csinálnak egy vizsgafilmet. Elég gyakori, hogy csinálnak pl. egy honlapot. Elfogadható a gyakorlati szakdolgozat de kell hozzá egy elméleti alapvetés. Nem ússza meg a kutatási koncepció leírását. Csinálhatnak ilyen dolgozatot, de megint csak a maguk dolgát nehezítik. Könnyebb szakdolgozat is létezik, és a könnyebb szakdolgozati téma feldolgozásánál könnyebb a jeles eredményt elérni. 4. MONOGRAFIKUS SZAKDOLGOZAT: a téma minden irányú feldolgozását vállalja fel. A monografikus szakdolgozat minden esetben multi, vagy interdiszciplináris szakdolgozat. Teljesen körüljárja a témát. Csak akkor valósítják meg a maguk által választott koncepciót, ha minden aspektust megvizsgálnak. Miért ne lehetne e helyett olyan kutatási koncepciót csinálni ami 5 szempontot vet fel, ezt 5 fejezetben megvalósítja, és ezzel a saját maguk által kitűzött cél megvalósítja. C) A TÉMAVÁLASZTÁS ALAPJÁN Szokunk beszélni divat témákról, és kis poros témákról. Ez is nagy kérdés. Milyen témát válasszak? Olyat, amely itt van a levegőben, amiről mindenki beszél, vagy pedig egy olyan témát, amivel kutya sem foglalkozik. Mind a kettőnek van előnye, meg hátránya is. Mégis azt mondom, hogy a divattémák nehezebbek! A divattémáknak ugyanis sokkal nagyobb az irodalmuk. A témát akkor dolgoztuk fel, ha a témára vonatkozó irodalmat feldolgoztuk. A divattémának nagy irodalma van, a ki poros témánk kisebb irodalma van, sokkal kevesebbet kell olvasni. A másik dolog, ami a divattéma ellen szól az, hogy a divattémában mindenki úgy érzi, hogy szakértő, és boldog boldogtalan bele fog kotyogni a szakdolgozat védésekor az opponenssel folytatott beszélgetésbe. Képzeljék le, hogy önök az antiszemitizmus a mai Magyarországon témáját választják, ugye nem tudom elképzelni, hogy ebben az intézményben van olyan, aki nem tud hozzászólni ehhez a témához. Elképzelhető, hogy ez a hozzászólás érzelmi töltetű lesz, ami szintén nem szerencsés. A kis poros téma az olyan, hogy elképzelhető, hogy opponenst nehezen talál hozzá Csekő Melinda. Nem jó az, hogyha túl sok irányból tudnak beleszólni az opponenssel való párbeszédbe. Nekem volt egy szakdolgozóm, aki a humanistákkal foglalkozott. Nagyon nehéz volt rá találni opponenst, végül a Réz Ádám lett az opponense. Az államvizsgán a Ráz Ádám megpróbálta megfognia szakdolgozót. Ebből egy olyan beszélgetés lett, amit rajtuk kívül senki nem értett. Összefoglalóan, a témaválasztás kapcsán, arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy nem tudományos, vagy tudománytalan a téma, hanem a téma van, és önöknek kell tudományos témát készíteni belőle. Erről lesz szó a következőkben, hogy hogyan csinálunk egy hétköznapi témából tudományos témát. 6

3. A KONCEPTUALIZÁCIÓ FOLYAMATA A konceptualizáció a kutatási koncepció kialakításának a folyamata. Aminek során a téma iránit érdeklődésünkből tudományos érdeklődést csinálunk. A témát általában úgy választjuk, hogy valamit már tudunk róla, de igazából még nem nagyon tudjuk, mit akarunk kezdeni ezzel a témával. Kiválasztjuk a témát, de ez még nem tudományos téma. Még nem tudjuk mit kezdjünk vele, ezt az állapotot nevezzük a strukturálatlan érdeklődés állapotának. A feladat az, hogy ebből strukturált érdeklődést csináljunk. A strukturált érdeklődés, amikor még tudjuk, hol fogjuk megfogni a témát, milyen aspektusból fogjuk vizsgálni a témát. A strukturált érdeklődés az már egy a tudományos érdeklődés. Ezt az állapotot hogyan érhetjük el? Hát a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy beleolvasunk a téma irodalmába, megnézzük, hogy a forrásaink mennyire jó források, a szakirodalom mennyire mélyen foglalkozik a témával, milyen létkérdéseket vet fel a szakirodalom. Ez egy pár napos olvasás a szakirodalomban. Ezek után le kell ülnünk és el kell gondolkodnunk hogy van e olyan pont a témával kapcsolatban, ami a szakirodalomban nem feldolgozott, vagy nem kellőképpen feldolgozott, van e olyan szempont amivel a szakirodalom egyáltalán nem foglalkozik. Nekünk ezeket a szempontokat kell megtalálnunk, és ezeknek a szempontoknak a segítségével kell kialakítanunk saját magunk szempontrendszerét. Mint mondtam a bevezetőben, a szakdolgozatnak egyedinek, egyéninek kell lennie. Egyedivé akkor válik, ha a szakirodalom olvasása közben rádöbbenünk néhány olyan szempontra, amelyet még senki nem vizsgált a témával kapcsolatban. Tehát akkor lesz egyedi a szakdolgozatunk, ha egyedi szempontrendszerünk lesz. Valamit hozzá tudunk tenni a téma szakirodalmi feldolgozásához. 1. A szakdolgozat készítésnek ez az egyik legnehezebb pontja, mert kreativitást igényel. Mert az kell, hogy járjon az agyunk, próbáljuk meg megnézni, hogy a szakirodalom, eddig jutott el az adott területen, próbáljunk meg mást elgondolni, mint amit a szakirodalom szerzői elgondoltat. És ezt próbáljuk meg a téma feldolgozás addigi anyagához hozzá illeszteni. Ez pedig nem megy másként csak kreativitással. 2. Na most, ha valaki nagyon nagy gondban van, úgy érzi, hogy képtelen máshogy nézni az anyagot, mint ahogy a szakirodalomban van, akkor egy másik utat javaslok neki. Mégpedig, hogy dolgozzon olyan alapanyagot, olyan forrásokat, amit más szakirodalom még nem dolgozott fel. Úgy ez is egyedi, és egyéni csak teljesen más miatt lesz egyedi, és egyéni, mégpedig azért, mert soha nem publikált anyagot vonunk be a tudományos vizsgálódás körébe. Ez nagyon sokféle forrás lehet. Ez lehet egy statisztikai anyag, amely a KSH éves kiadványaiban megjelent már, de egyetlen elemző sem használta fel őket. Például az Ázsia Centeres hölgy megkapta az Ázsia Center PR stratégiájának az anyagát. Na most, ezt még senki nem vizsgálta a tudományos irodalomban, végül is ezzel a dolgozata egyedi lett. Egy olyan dokumentumot vont be a vizsgálódás körébe, amit a PR szakemberek eddig még nem elemeztek. Így is lehet egyedi a szakdolgozat. Lehet a szakirodalom szempontjait új anyagra alkalmazni. Tehát két utunk van. Az egyik az, hogy a meglévő anyagokon új szempontokat, új aspektusokat érvényesítünk, a másik hogy a szakirodalomban elfogadott aspektusokat egy új anyagra alkalmazzuk. 7

Mindkét esetben, bár más utat járunk be a végeredmény ugyanaz lesz. Ez szakdolgozat csak a miénk lesz. A szempontrendszert amit használunk a szakdolgozat elkészítésekor, úgy nevezzük, hogy felállítjuk az értelmezési hálót. Terepmunka kapcsán már beszéltünk erről! 4. AZ ÉRTELMEZÉSI HÁLÓ Az értelmezési hálót a mi vizsgálódási szempontjainkból szőjük. Ennek a hálónak nem kell nagyon sűrűnek lenni, ha egy szakdolgozatban 4-6, maximum 6 szempontot fel tudunk állítani abból már egy nagyon csinos szakdolgozat kerekedik. Ez azt jeleni, hogy ha 5-6- szempontunk van, akkor az alapanyagot, amin a témát vizsgáljuk 5-6 szempont mentén kell lerendezni. Az alapanyagból 5-6 szempontnak megfelelő információkat kell kivenni, és nem többet. Ha ez a mi 5-6 szempontunk volt, akkor készem van a szakdolgozatunk. Van egy alapanyagunk, vannak szempontjaink, ezeket kiemeljük, és ebből lesz a szakdolgozatunk. A szempont az egy vizsgálódási aspektust jelent. Ha egy témát választunk, akkor a témát bizonyos aspektusok mentén dolgozzuk fel, azaz nem írunk le mindent a témával kapcsolatban, csak azokat a dolgokat amelyek a mi vizsgálódási aspektusunknak megfelelnek. Hogy ezt a dolgot megértsék egy ókori filozófusnak a tudománnyal kapcsolatos gondolatait szeretném bemutatni. Ez az ókori filozófus Platón volt, ő volt az, aki a tudományt, illetve a tudóst a halászathoz, illetve a halászhoz hasonlította. Azt mondta, hogy a tudós hasonlatos a halászhoz, aki a hálóját belemeríti a tóba. Hasonlóképpen a halászhoz a tudós is a valóság tavába bele meríti a hálóját, és kihúzza a valóság tavából a valóság bizonyos elemeit. Mit mond ezzel Platón? Azt mondja, hogy a tudomány egy olyan tevékenység, amely nem a valóságot írja le, hanem valóságot bizonyos aspektusok mentén vizsgálja. Ez a bizonyos háló, amit a tudós belemerít a valóság tavába, ez lenne az a bizonyos értelmezési háló, amelyet a szempontrendszerünkből szövünk. Kivettük a szempontrendszerünknek megfelelő tényeket a valóság tavából. Mitől függ az, hogy a halász hálójában milyen halak lesznek? Attól függ, hogy milyen sűrű ez a háló. Mennyire sűrű az a szempontrendszer, amelyet a tudós felállít. A szempontrendszer határozza meg azt, hogy milyen anyagot emelünk ki. Ugyanabból a vizsgálódási körből, ugyanabból a vizsgálódási sokaságból az egyik szempontrendszer segítségével az egyik anyagot vesszük ki, egy másik szempontrendszer alapján teljesen már anyagot veszünk ki. Nem kell mindent kiírni a szakirodalomból, nem kell mindent kivenni a statisztikai anyagból, csak azt kell beleírni az elemzendő dokumentumból, amelyek a mi szempontrendszerünknek megfelelnek. 5. TÉMALEHATÁROLÁS Tehát ha a téma a liberalizmus, akkor: Milyen értelmezési hálót lehet készíteni? Mi lesz a tó, mi lesz az alapanyag, mi lesz a vizsgálódási sokaság, mi a háló, milyen elemekből áll össze a háló? A liberalizmus az egy téma, és ha ezen a szinten megmaradunk, akkor a téma iránti strukturálatlan, azaz tudománytalan érdeklődés állapotában maradunk. Ez nem lesz tudományos dolgozat. 8

Tehát fókuszálnunk kell a liberalizmuson belül egy részterületre, ami lehet a magyar liberalizmus, lehet egy ilyen szűkítés is. Ezen belül tovább kell szűkíteni a témát, a magyar liberalizmus melyik korszakáról van szó? Értelmezési hálót csak akkor tudunk csinálni, ha már kellőképpen lehatároltuk a témát. Ez egy szakkifejezés, és ezt is fogom kérni a dolgozatban, a téma lehatárolását. A lehatárolt témán belül kell az értelmezési hálót megalkotni. Nem az óceánban halászunk, hanem egy kis tóban, és ebből lesz mi halászzsákmányunk. Ha a mi tavunk Széchenyi, ahogy Széchényi liberalizmusának sajátosságait vizsgáljuk, és arra a kérdésre keresünk választ. Hogy a mai liberalizmuson belül lévő elemek mennyire vannak jelen Széchényi liberalizmusában. Akkor az értelmezési háló az egyes elemekből áll. Nagyon kevés köze van a két liberalizmusnak egymáshoz. Széchényi liberalizmusa az akkor, ott a XIX sz ban volt, azóta a liberalizmus már nagyon sokat váltózott. Lehet egy kutatási téma az, hogy visszamegyünk, és bebizonyítjuk, hogy az a liberalizmusértelmezés és a mostani csak köszönő viszonyba vannak egymással. Akkor az értelmezési hálónknak már van két eleme, az egyik Széchényi korában a liberalizmus, kettő a mi korunkban a liberalizmus. De akkora mi tavunk már nem csak Széchenyi liberalizmusa, hanem a mai liberális gondolkodók szövegei is. A két kis tóból jön össze a dolgozat. Nem lehet egy szempont, mert akkor a különböző fejezetek miről fognak szólni? Lehet például Széchenyi, és Kossuth liberalizmusa, hasonlítsuk össze a kétféle liberalizmust. Politikai program alapján, a tömegekhez való viszony alapján, vagy például a Pesti Hírlap körüli vitában, És akkor elolvassuk a Pesti Hírlapot, a Kelet Népét, a Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak, és akkor ez lesz a tó, és akkor megnézzük mi a különbség a két politikus között. Így már mindjárt van több szempontunk. Liberális értékek, a tömegekhez való viszony, az átalakulás programja Kossuthnál, és Széchényinél, így kell szétszedni a témát, és azért kell szétszedni, mert egyes fejezetek erről fognak szólni. Ha Ön egy szempontot említ, akkor ez egy strukturálatlan érdeklődére utal. Mindenképpen szét kell szedni a témát. A liberális értékek kifejeződése a művészetekben, a művészeti oktatásban a mai Magyarországon. Meg vizsgálok különböző iskolatípusokat, vagy megvizsgálom a művészeti iskolákat, vagy az alkotók alapján indulok el. Ezen alkotók hány %-a liberális, mit jelentett az ő liberalizmusuk. Az a lényeg hogy szét tudják szedni a témát, hogy lássunk 4-5 szempontot, amit ki tudunk emelni a nagy tóból. Ha Széchényit veszi, akkor az összes Széchényiről szóló szakirodalmat bele fogja venni a dolgozatába, így kaotikus lesz a dolgozat. Pont az a lényeg, hogy a valóság káoszából kiemeljünk 4-5-dolgot, és ezt szerkesszük össze a dolgozatban. Ha a kaotikus valóságot importáljuk a dolgozatunkba, akkor a dolgozatunkban is káosz lesz. 9

a) EINSTEIN A KÖVETKEZŐ KÉPEN DEFINIÁLJA A TUDOMÁNYT A tudomány kísérlet arra, hogy az érzéki tapasztalatok kaotikus sokféleségét, egy logikailag egyöntetű gondolatrendszerbe foglaljuk. Ebben a rendszerben az egyes tapasztalatoknak oly módon kell az elméleti struktúrával össze függeniük, hogy a keletkező összhang egyedi, és meggyőző legyen. Tehát a tudomány az egy olyan valami, ami a káoszba rendet tesz. A világ kaotikus sokféleségét egy logikai rendszerbe illeszti, mégpedig az által, hogy nem vesz be a tudományos vizsgálódásba minden tapasztalatot, csak azt, ami a logikai struktúrával összefügg. Erről beszéltünk az előbb is. Tehát csinálunk egy értelmezési hálót, ez az értelmezési háló lesz a logikai struktúránk, és a logikai struktúrával lemerülünk, a valóság tavába nem vesszük ki a tó teljes tartalmát, csak azt ami a hálón fennakad, azt ami a logikai struktúránkhoz illik. Ez majd úgy néz ki a gyakorlatban, hogy előveszik a szakirodalmat, de nem jegyzeteli ki az egész irodalmat, csak azokat a pontokat, amikor a szakirodalom olyan dolgokról beszél, amely az önök logikájához kapcsolható, így lesz egyedi a szakdolgozatuk. Ha mindent kiírnak a szakirodalomból, akkor a szakirodalmat fogják importálni a dolgozatba. És nem lesz egyedi. Az értelmezési háló mentén gyűjtik az anyagot, az értelmezési háló mentén rendezik el az anyagot, kialakítanak majd 4-5 fejezetet, és erről szól majd a dolgozatuk. Nem lesz benne a valóság, hanem a valóságnak egy az önök által kialakított logikailag elrendezett eleme, és ettől lesz egyedi a dolgozatuk, és ettől lesz érthető a dolgozatuk, és ettől lesz logikus a dolgozatuk. Az anyaggyűjtéssel is kapcsolatban áll az a kérdés, de ha ez a logikai struktúra nincs meg, akkor kár betenni a lábukat a könyvtárba, nem lesz belőle tudományos dolgozat. Nagyon fontos, hogy minden a saját maga által választott témában ezt a bizonyos értelmezési háló kialakítást meg tudja csinálni. A faladat az, hogy tisztázzuk, hogy a témával kapcsolatban mit kívánunk kutatni, azaz, hogy milyen kérdésre keresi a választ a szakdolgozat. Itt az is egy járható út, hogy egy fő kérdést teszünk fel, és utána azt bontjuk részkérdésekre. Az a kérdés mire kíván választ adni a dolgozat. Ezt az egész rendszert elgondolhatják úgy is, hogy van egy főkérdés, és a főkérdéseket alkérdésekre bontják, és ezek az alkérdések leszek a szempontrendszer elemei az értelmezési háló elemei, azok a bizonyos aspektusok, amelyekről beszéltünk. Az összehasonlítás minden esetben nagyon hasznos egy dolgozatban, mert az összehasonlító egybevető elem az kreativitást igénylő tevékenységet feltételez. Lehet a fejezeteket úgy alakítani, hogy az egyik jellemzője, a másik jellemzője, a harmadik fejezet összehasonlítás. Erre nagyon bíztatnám önöket, és akkor már az értelmezési háló bizonyos elemei is megvannak. A tudományos téma többek közt az által válik tudományossá, hogy nem általánosságban beszélünk róla, hanem nagyon pontosan megjelöljük a téma határait. Nem liberalizmusról beszélünk, nem a fogyatékosokról beszélünk általában, nem a bölcsőhalálról beszélünk általában, hanem annak bizonyos vonatkozásairól. A bölcsőhalál kérdése talán a legnehezebb, mert azt mondta a dolgozatkészítő, hogy át akarja tekinteni a történetét is. Na most nagyon nehéz, mert a története nem az lesz, ami az ön által föllelt 5 szakirodalomba van benne, hanem a történet sokkal nagyobb, csak nem ismeri a szakirodalmat. Próbáljuk meg mint térben mind időben mind logikailag lehatárolni a témánkat. Én a XIX. század végi magyar konzervatívokat kutatom. Gyakorlatig így nem lehet kiállni ezzel a kutatási témával. Gyakorlatig leszűkítem a témát a politikai gondolkodás területére, ez ugye egy logikai lehatárolás. Ugye én a XIX. század végi konzervatív politikai gondolkodást kutatom, azzal már kisebb a téma, mert úgy nem általában kell a konzervatívokról beszélnem, sőt mi több nem kell a pártjaikról sem beszélnem, hanem csak a politikai dokumentumaikban, beszédeikben megnyilvánuló politikai gondolkodásról kell beszélnem. De még ez is borzalmasan tág, ezért azt 10

mondom, hogy 5 szempont alapján vizsgálom a XIX. század végi konzervatívok politikai gondolkodását. Vizsgálom a politikai programjukat, ez a politikai program dimenzió. Vizsgálom azt, hogy milyen volt a világképük, milyennek látták ők koruk magyar társadalmát, és annak problémáit. Ezt hívják világkép dimenziónak. Vizsgálom azt, hogy milyen értékrend alapján gondolkoztak, azaz mit jelentett a XIX. század végén konzervatívnak lenni, ez a Széchényi probléma. A mai liberalizmus, és Széchényi liberalizmusa. Nézem a politikai értékeiket, ezzel is szűkítem a témát. Végül megnézem milyen eszközökkel vélték megvalósíthatónak a saját politikai céljaikat. Ezt hívják a politikai gondolkodás kutatásában, úgy hívják, hogy politikai eszközhasználat. Ezek értelmezési szempontok. Ahogy beszéltem róla egyre inkább zsugorodott a téma. Nem fogok elolvasni minden konzervatív visszaemlékezést, minden konzervatív szöveget, hanem csak a konzervatív lapokat vizsgálom. Na most, öt éve olvasom ezeket a lapokat. Még így is elég tág a téma. Mi ebből a tanulság az önök számára? A téma lehatárolása kötelező. Ugyanis saját maguk munkáját növelik, ha ezt nem teszik meg. Akkor mindent számon lehet kérni az önök szakdolgozatán. Ha viszont ügyesen lehatárolják, akkor csak azokat a dolgokat kérhetik számon maguktól, amit maguk a téma határain belül hagytak, amit tudatosan felvállaltak. A téma lehatárolása a hiányosságok elkerülése végett nagyon fontos. Nagyon fontos leszűkíteni a források, a szóba jöhető szakirodalom körét. A téma lehatárolás egy olyan részéről a beszélek amit már emlegettem, de most szeretném ha külön az a fogalom bekerülne a jegyzeteikbe, ez pedig a vizsgálati sokaság. b) VIZSGÁLATI SOKASÁG: Ha konyhanyelven fogalmazunk, akkor az alapanyag, amiből a dolgozatunkat össze fogják rakni. Ez lehet embercsoport, szakirodalmak tömkelege, statisztikai adatok tömkelege, lehet film, lehet egy kérdőíves vizsgálat eredménye, tehát kérdőívek halmaza. Attól függ mi a kutatási koncepciónk. Amennyire a választott témájuk, és a témalehatárolás engedi, a vizsgálati sokaságot is a szűkítsék végső határig. Ugyanis bárki számon kérhet bármilyen könyvet. Ha maguk felvállalnak egy témát, és felvállalnak egy vizsgálati sokaságot, és annak a 10 %-át nem csinálják meg, nem vizsgálják meg a valóságban, akkor az hiányosságként fog mutatkozni a dolgozatban. A szabály az, hogy inkább kicsit vizsgáljunk, de nagyon alaposan. Inkább egy kis anyagon csináljunk mély írást, mint egy nagy anyagot felületesen vizsgáljunk meg. Ugyanis a tudományos igény a mély írásban mutatkozik meg. Önöknek azt kell bizonyítani, hogy a módszereknek a birtokában vannak. Ezt egy kis anyagon is lehet bizonyítani. 6. A KUTATÁS KULCSFOGALMAI Még egy fontos dolog, ami a kutatási koncepció kialakításával kapcsolatos. Mégpedig nagyon világosan tisztázni kell a maguk, majd az olvasó számára, a dolgozat kulcsfogalmait. Vizsgálni kell a kulcsfogalmakat, mégpedig azért mert a tudományos vizsgálódásban a fogalomhasználatnak kiemelkedő jelentősége van. A tudományos kommunikáció, abban különbözik a hétköznapi kommunikációtól, hogy még a hétköznapi kommunikáció fogalmai elmosódottak, többféle szemantikai tartalommal bírhatnak, addig a tudományos kommunikációban a fogalmak tartalmát, a fogalmat jelentését nagyon pontosan meg kell határozni. 11

A tudományos fogalomhasználat azt jelenti, hogy pontosan leírjuk, hogy a használt fogalmak mit jelentenek. a) Ha azt mondom, hogy erkölcs, az a hétköznapi kommunikációban nagyon sokféle tartalommal bírhat. Ez egyik ember számára az erkölcs mást jelent, mint a másik ember számára. b) Ha azt mondom, hogy erkölcs a teológia területén, akkor az a teológiában mást fog jelenteni, mint a hétköznapi ember számára. c) Ha azt mondom, hogy erkölcs a pszichológia területén, akkor az mást fog jelenteni teológia területén, mint pszichológia területén. Ha elhatározzuk, hogy melyik diszciplína talaján állunk, vagy melyik pár diszciplína talaján állunk, miközben a dolgozatunkat írjuk, akkor meg kell nézni, hogy ezek a diszciplínák a mi kulcsfogalmainkon mit értenek. Tehát ha azt mondom, hogy én a korrupcióról akarok írni, akkor nagyon pontosan meg kell határozni nem csak azt, hogy a) milyen aspektusból vizsgálom a korrupciót, nem csak azt, hogy b) milyen anyagon vizsgálom a korrupciót, hanem azt is, hogy c) mit értek a korrupció fogalmán. Pontosan le kell írni, hogy ezt a jelenséget vizsgáltam, és utána válik egyértelművé a fogalom használat. Ezeket a kulcsfogalmakat célszerű az értelmezési hálóhoz kapcsolni. Az értelmezési hálót, amikor kialakítjuk akkor, azt mondjuk, hogy az értelmezési hálóból ezek a kulcsfogalmak következnek, és ahhoz kötve vizsgáljuk az egész jelenséghalmazt. 7. KUTATÁSI HIPOTÉZIS Mindezek alapján meg kell fogalmazzuk azt, hogy milyen eredménnyel járhat a kutatásunk, tehát a kutatási hipotézis megfogalmazása. Leírjuk a problémát, utalunk a témának az aspektusaira, elmondjuk mely aspektusokat választunk, és melyekkel nem foglalkozunk, lehatároljuk a témánkat térben, időben, logikailag, meghatározzuk a kulcsfogalmakat, és akkor azt mondjuk, hogy itt van egy nagyon leszűkített téma, ezt fogjuk vizsgálni, ezeknek kérdéseknek a mentén, és ilyen eredményre fogunk jutni. Megfogalmazzuk kutatási hipotézisünket. Ha idáig eljutunk, akkor le kell ülni, és meg kell írnia dolgozat bevezetőjét. Ugyanis ezeknek a dolgoknak amikről beszélünk a dolgozat bevezető részében benne kell lenni. Ez a dolgozat elméleti megalapozása, ezen fog állni az egész írás. A szakdolgozók nagy része a bevezetőben szokott írni a témáról. Leírja, hogy itt van ez a téma, az a szakirodalom véleménye a témáról, leírja, hogy miért izgalmas ez a téma, még azt is le szokták írni, 12

hogy az ő számunkra miért volt érdekes a téma, de arról egy szót se esik, hogy ez a téma hogyan kerül feldolgozásra. A mai napon minden amiről beszéltünk azt a célt szolgálja, hogy önök le tudják írni, hogy a témát hogyan dolgozzák fel. Milyen kutatói koncepciójuk van a téma feldolgozással kapcsolatban. Nem mondom, hogy a bevezetőben ne írjanak szubjektív dolgokat, de ennek a konceptualizációnak benne kell lenni a bevezetőben. Ha valaki nagyon jól ki tudja dolgozni ezt bizonyos kutatási koncepciót, akkor írhat róla akár 2, 3 vagy 4 oldalon keresztül is. Ha ez az erőssége a dolgozatnak, miért ne csillogtatná meg, hogy ennek a tudásnak a birtokában van. Ha nagyon nem megy, a fő szempontoknak akkor is benne kell lenniük. Általában azt lehet mondani, hogy a bevezetőnek a dolgozat egy tizedét ki kell tenni. Maguknak kell írni egy negyven egy-két oldalas dolgozatot, tehát akkor egy 4-5 oldalas bevezetőt kell írniuk, amiből 3-4 oldal lehet az, amiről ma beszéltünk. BEVEZETŐ TARTALMA Célszerű ennek is egy logikus tervet adni. Először célszerű bemutatni a témát, aztán lehet arról írni, hogy ezt a témát kutatói szempontból több irányból lehet feldolgozni. El lehet játszadozni ezzel, hogy milyen értelmezési hálókat lehet a téma köré rakni. Utána be kell mutatni a saját értelmezési hálónkat, a saját aspektusrendszerünket, a fogalmakkal együtt. Ezután válik nyilvánvalóvá, hogy a dolgozat melyik diszciplínához fog tarozni. a) Az aspektusrendszertől függ az, hogy melyik diszciplínához fog tartozni a dolgozat. b) Jó ha diszciplínán belül megjelölik azokat az elméleti alapokat amikhez kapcsolódik a dolgozat. c) Például a PR-nak biztos vannak olyan alapszabályai, elméletei, melyeket az anyag vizsgálatakor alkalmazni lehet. d) Vagy egymással vitatkozó elméletek vannak a szakirodalomban, és akár mind a kettőt alkalmazni lehetne, akkor célszerű megmutatni mind a kettőt. Nem szabad úgy csinálni, hogy az egyiket elhallgatjuk, mert valaki úgyis rá fog kérdezni. e) Ne rejtegessük a dolgokat, nyíltan beszéljünk róla, hogy két irányba mehetnénk, de mi csak az egyiket választhatjuk. Indokolják meg miért azt az utat választották. Nem rejtegetünk, hanem érvelünk! Megvan az elmélet! f) Utána lehet arról beszélni, hogyan képzelik el a téma lehatárolását, térbeli, időbeli, és a vizsgálati sokaságbeli lehatárolást. Kell szólnia a hipotézisről, itt van ez a problémahalmaz, a) megmutattam, hogy milyen irányba akarok menni, b) miért abban az irányba akarok menni, c) milyen alapanyagit vizsgálok, és d) most kell arról szólni, hogy mit gondolok mi lest a vizsgálódás eredmény. 13

Például kutatói hipotézis az, hogy a fogyatékosokat előnytelen helyzetekben ábrázolják a médiában, a filmekben. Ez egy kutatói hipotézis, ugye arról szól a dolgozat, hogy ezt a hipotézist igazolni kell. e) A hipotézis megfogalmazás után következik az, hogy hogyan fogjuk ezt a hipotézist igazolni. Ez a dolgozatban úgy néz ki, hogy 5 fejezeten keresztül fogjuk igazolni, az elő fejezetben erről lesz szó, erre épül a második fejezet, ami ezt meg ezt a kérdést tárgyalja. Le kell tehát írni az olvasónak, a témavezetőnek, az opponensnek miről fog olvasni. A gondolatmenetet, a hipotézis igazolásának gondolat mentetét meg kell indokolni, alá kell támasztani, hogy miért pont ezt a logikai felépítést választotta. Ezekkel a kérdésekkel el lehet játszani, és gond nélkül lehet 3-4 oldalt írni. Akkor, ha valaki ezt a bevezetőt elolvassa, tudja, hogy mire számítson, nem lóg a levegőben az egész. Képzeljék el azt hogy valaki a drogról ír, mert érdekli, vagy volt a családban ilyen eset, és úgy ennyi van a bevezetőben, és akkor egyszer csak elkezdi, hogy már az ókorba is használtak drogokat. Próbáljunk meg nagyon összefogottak, nagyon koherensek lenni, és az alapoknál kezdeni, ne csak a vakvilágba kezdődjön az első fejezet. OPERACIONIZÁLÁS KÉRDÉSE A KUTATÁSI TERV Az operacionizálás a dolgozat elkészítéséhez szükséges műveletek számbavétele, a dolgozat realizálásához, megvalósításához szükséges lépések számbavétele. Gyakorlati oldalról azt kell megvizsgálnunk, hogy mi mindet kell csinálnunk, hogy ezt a kutatást le lehessen fojtatni. A tennivalókkal kapcsolatos főbb logikai egységeket tartalmazza az a bizonyos elem, ami az operacionalizálás eredményeként születik. Ezt úgy nevezzük, hogy kutatási terv. El kell gondolniuk, hogy mit kutatnak először, hova mennek, mit keresnek azon a helyen, mit akarnak az ott talált anyagból kivenni. Ezt a kutatási tervet úgy kell elképzelni, mit egy útiterv térképet. El kell gondolni mennyi a rendelkezésre álló idő, ez alatt mit kell elvégezni, ezeket logikai egységekbe kell sorolni. A kutatási terv módosulhat. Nem kell ahhoz mereven ragaszkodni, mert mindig a feltárt anyag függvényében kell a következő lépést megtenni, de persze ez nem indokolja azt, hogy az egészet módosítsuk, vagy egyáltalán ne csináljunk ilyen tervet. A terv arra is jó, hogy beosszuk az időnket, felmérjük a lehetőségeinket. Lehet, hogy ha kitalálunk egy témát, csinálunk egy kutatási tervet, és akkor derül ki, hogy a rendelkezésre álló idő kevés lesz. Lehet, hogy tovább kell szűkíteni a témát, hogy meg tudjuk írni a szakdolgozatot. Meg kell egy kicsit tervezni a jövőt, ne mint a vakegér szaladgáljunk könyvtárból a másikba, hanem érezzük azt, hogy tervszerűen haladunk előre. A gyakorlatban nem tudom, hogy hány témavezető kér kutatási tervet, vagy javasol benne változtatásokat, de hivatalosan ennek így kellene történnie. Például én addig a hallgatónak nem szoktam elvállalni, hogy témavezetője leszek valakinek, míg egy kutatási koncepciót, és egy kutatási tervet le tesz az asztalra. Ugyanis honnan tudnám én, hogy kompetens vagyok a téma feldolgozásában. Ha látom, hogy milyen aspektusokat kíván érvényesíteni, hova kíván elmenni, 14

akkor látom, hogy én tudok e neki segíteni. Nem minden témavezető ilyen, de ha a témavezetőnek nem, legalább saját maguknak készítsük el a kutatási tervet. 9. KUTATÁSI MÓDSZEREK KÉRDÉSE Tegyük fel, hogy megvan a koncepciónk, meg van a kutatási terv, most már hozzá kezdenének a kutatáshoz, de nem tudják, hogy hogyan csinálják ezt. Kutatási módszert kell választani. Két csoportba osztják a kutatási módszereket. A beavatkozással járó kutatási módszerek, és a beavatkozás mentes kutatási módszerek, a két elnevezés arra utal, hogy a kutató a kutatás során befolyásolja-e, módosítja-e az általa vizsgált jelenséget. Például, ha embereket vizsgálnak, és az emberek tudják, hogy megfigyelik őket, akkor azonnal máshogy kezdenek el viselkedni, tehát az egy beavatkozással járó kutatási módszer. Sohasem kaphatjuk azt az eredményt, amit akarunk, hiszen az emberek viselkedését eleve befolyásoljuk. 1. Beavatkozással járó kutatási módszerek: a. TEREPKUTATÁS: segítségével nagyon könnyen lehet vizsgálni emberi magatartásformákat. Azonban ezeket a magatartás formákat lehet is módosítani a kutató jelenlétével. El lehet képzelni egy olyan téma esetén, mint például a vidéki tv stúdiók hétköznapjaiban a professzionális elemeket kutatja valaki. Azt nézi meg mennyire profi módon működnek a vidéki Tv stúdiók. Ehhez a kutató elmegy a szegedi körzeti stúdiónak a helyszínére, és egy pár hétig megfigyeli, a stúdió munkatársainak munkáját. A terepkutatás során minden esetben terepnaplót szokott készíteni a kutató, amelybe az általa megvizsgált jelenségeket vezeti be a kutató. Megint csak a szempontrendszerről van szó, minden.. Hogyan képes a munkaidő tíz órájában mindent leírni ebben a terepnaplóba a kutató? Ez lehetetlenség, nem lehet mindent leírni, tudatosan válogatni kell a megfigyelt jelenségek között. A válogatás szempontjai. a mi kutatási aspektusunkkal kapcsolatosak. Sokszor ott a terepen derül ki, hogy milyen szempontokat érdemes vizsgálni. Következő képen szoktak eljárni a kutatók: elkezdenek interjúzni, elkezdik a munkatársakat kérdezgetni, ezekben a nyitott beszélgetésekben vetődnek fel azok a szempontok, amelyeket később tudatosan figyelni szokott a kutató. Tehát ugye nagyon gyakori az úgynevezett hólabda interjú, amikor az egyik interjú alany adja a tippet, hogy kit kell legközelebb megkérdezni. Így elég sokféle emberrel találkoznak, és ennek alapján tudja kialakítani a terepnapló megfigyelési szempont rendszerét. b. KÉRDŐÍVES KUTATÁST: nyílt kérdések: főleg itt jelentős a közvélemény kutató hatása zárt kérdések. 2. Beavatkozás mentes kutatási módszerek: Mindhárom esetben elég nagy hibákat lehet ejteni. A hibák általában abból erednek, hogy a kutató a saját szubjektív szempontjait, a saját szubjektív értékrendszerét alkalmazza a kutatás során. a) A szubjektivitás nem megengedett a társadalomtudományi kutatás során. Képzeljék el azt, hogy a XIX, századi konzervatívok esetében, egy liberális gondolkodó vagyok, és egy konzervatív csoporthoz eleve negatívan viszonyulok, egy negatív értékítélet vezérel engem. Eleve csak a rosszakat látom meg, és veszem ki a szövegből. Ugye az nem lesz egy objektív tudományos eredmény, ami így születik. 15

Másik példa! Egy hallgató a nők felnőttkori továbbtanulásáról írt egy dolgozatot, ugyanakkor a hölgy egy bigott feminista volt. A dolgozatban ilyenek voltak benne, hogy a férfiak nem nézik jó szemmel a nők továbbtanulását, de a nők öntudatra ébredtek! Az nem tudomány! A szubjektivitást kapun kívül kell hagyni. Az olyan témák nagyon veszélyesek, amik nagyon közel álnak hozzánk. Minél közelebb van a téma annál nagyobb a veszélye a szubjektivitásnak. Terepmunkánál úgy szokták kivédeni, hogy segítséget kér a kutató egy másik kutatótól. Elmondja neki, hogy milyenek a terepviszonyok, mit lát. Aztán kérik a másik kutatót, hogy ő is vizsgálja meg a helyszínt. Ezt hívják úgy, hogy interszubjektivitás. Két szubjektum szűrőjén megy át a dolog. Az ellenkező véglet ugyanúgy hiba, és a dolgozat tudományossága szempontjából mindegy milyen irányba vétünk. b) Az elhamarkodott következtetések is egy nagyon fontos hibaforrás. Megfigyelünk dolgokat, ezen a megfigyelések alapján állítunk valamit, a megfigyeléseinkre hivatkozva. Nagyon meg kell vizsgálniuk azt, hogy kellő számú adat alapján állítunk-e valamit. Kellően megalapozottak-e a mi állításaink? Több irányból igazolhatók-e a mi állításaink? Tegyük fel, hogy szeretnénk rosszat mondani a férfiakról, akkor hajlamosak vagyunk egykét negatív eset alapján levonni azt a következtetést, hogy a férfiak ilyenek, meg olyanok. Ez egy hétköznapi következtetésnek el megy, de tudományos következtetés nem! Vagy például, ha valaki a választások kimenetelét vizsgálja, az egyetemisták körében, az egyetemi klub wc-jének feliratai alapján. Ugye az maximum az egyetemi klubba járó egyetemisták véleménye lesz. c) Van egy olyan hibacsoport is amit úgy nevezünk, hogy az elhallgatott bizonyítékok esete. Itt is a tendenciózussággal kapcsolatos a következtetés kapcsolatos a tévedés. Itt is valamit nagyon be akarunk bizonyítani, ha ennek a bizonyítására gyűjtünk az anyagot. Amit keresünk, azt könnyebben megtaláljuk, mint amit nem keresünk. Az állításunknak ellentmondó bizonyítékok felett átsiklik a szemünk. Pro és kontra próbáljunk meg bizonyítékokat keresni. Nem szabad a mi állításunknak ellentmondó tényeket súlytalanak minősíteni. Ha ilyeneket találunk háromszor is vizsgáljuk meg, hogy tényleg súlytalan-e az a bizonyíték! Mi a helyzet akkor ha útközben rájövök, hogy a hipotézis amit felállítottam nem helyes? Szociológus dolgozatban ilyen gyakran előfordul. Ilyenkor leírja, hogy az volt a téma, témalehatárolás, értelmezési háló, hipotézis, és aztán azt mondja, hogy a hipotézist így fogom bizonyítani. A dolgozat tárgyaló részében vizsgálja az anyagot, és akkor egyszer csak azt írja, hogy itt a tények ellentmondanak a hipotézisnek. Ez is a magunkkal szembeni szigorú következetességet bizonyítja. A dolgozat végén akkor azt mondja, hogy a hipotézis csak részben bizonyított. Ilyen esetben két dolgot tehetnek, vagy visszamennek az elejére, és új hipotézist állítanak fel, vagy végig csinálják így. 16

Vallják be, hogy ezen a ponton a tények cáfolják hipotézist, vagy nem cáfolják, mert ezek nem olyan súlyú tények, amit mi a hipotézisünk alátámasztására használunk. A szakdolgozatot állítások, és bizonyítások láncolataként fogják fel. Ha úgy látják, hogy be tudják bizonyítani, hogy ezek a tények nem olyan fajsúlyosak, akkor bizonyítsák be! De ha olyan fajsúlyosak, vonják le a logikus következtetést! A hipotézist meg kell beszélni a témavezetővel. Nagyon vigyázzanak a szubjektivitásból eredő hibákra. Úgy tudjuk elkerülni, ha kilépünk a társadalmi meghatározottságunkból, fölé kell emelkedni ennek a világnak. Így tudjuk elkerülni, hogy ne a saját értékrendünk legyen egy anyag értékmérője, hanem egy tudományos diszciplínában objektíven adott szempontok legyenek az anyag értékmérői. A MÓDSZERTANI VÁZLAT RÉSZEI A kutatási koncepció, módszertani vázlat a szakdolgozat Bevezető részében kell, hogy szerepeljen. 1. A kutatási téma ismertetése A témával annyiban kell foglalkozni, amennyiben a téma befolyásolja azt, hogy milyen módszereket alkalmazunk a kutatáskor és a dolgozat elkészítésekor. Ha írásban lenne, akkor 15-20 sor, vagy annyi sem a témától függően. 2. A szakdolgozat milyen szakdolgozattípushoz tartozik Disciplinák alapján történő felosztás Elméleti 3. A kutatás célja Történeti áttekintő Kompiláción alapul, Forráselemző (eredeti forrásokra alapozva Választ kellene választ adni arra, hogy a témánkon belül amely sokszor igen nagy, ezen belül, a saját dolgozatom milyen kérdésekre igyekszik választ adni. Ennek a módja általában: - Megfogalmazunk egy főkérdést, ami a szakdolgozat irányultságát mutatja. - Ezt le kellene bontani 4-5 alkérdésre. Tehát részletezzük a főkérdést. A témától függően lehet több, vagy kevesebb kérdés. A kutatás céljával kapcsolatban le lehet írni azt, hogy milyen kutatási szempontból fontos problémák merülnek fel a témával kapcsolatban. És ezen lehetséges problémák közül a szakdolgozat milyen problémák konkrét megválaszolására tesz kísérletet. Tulajdonképpen arról beszélünk, hogy a témán belül milyen elemekre fókuszálunk. Leszűkítjük a kutatási szempontjainkat. A 3. pont így kezdődik: Ebben a témában számtalan kutatási probléma adódik. Pl.: ez és ez és ez, amelyeket még nem dolgozott fel a szakirodalom. Vagy, ezeken vitatkozik a szakirodalom, vagy bármely más szempontból érdekes, megválaszolatlan kérdések vannak. 17

Utána írjuk: A mi dolgozatunk sem vállalja fel az összes nyitva levő problémát, csak x, y kérdésekkel kívánok foglalkozni. Ez a főkérdésem, és ebből ered 3-4 alkérdés. Ez nagyon fontos eleme a kutatási koncepciónak. Miért érdekes a téma? Itt nem a szubjektív szempontokat kell elsősorban leírni (bár említés szintjén lehet azt is). Nem a szubjektív érdekesség számít, hanem szakmai szempontból, diszciplináris szempontból miért érdekes. 4. Elméleti alapvetés Konkrét választ kell adni arra a kérdésre, hogy milyen elméleti alapokon nyugszik a dolgozat. Ezeknek az elméleti alapoknak összefüggésben kell lennie azzal a diszciplínával, amely a szakdolgozat bázisa (illetve azokkal a diszciplínákkal, amelyekre alapul ha multidiszciplináris dolgozatról van szó). a) Itt meg kell találni az elméletet, amelyhez kapcsolódunk. (Ez sokszor nem könnyű.) b) Ha nem megy, akkor meg kell próbálni valamilyen elméletet alkotni. (Ez is eléggé nehéz első dolgozatot írók esetében.) Érdemes megpróbálni a szakirodalomhoz, vagy annak valamely iskolájához kötni azt amit írunk. Ugyanis a tudományos kutatás eljut a tudományon belül egy végponthoz, ahol már a felderítetlen terep kezdődik. És onnan, ettől a bizonyos végponttól az ismeretlen feltérképezése irányába a tudományos dolgozat. De ehhez először meg kell mutatni, hogy hol van ez a végpont. Ezt a célt szolgálja az elméletalkotás, vagy elmélet leírás. Röviden le lehet írni ezeket az elméleteket. Mindenképp itt kell beszélni arról, hogy a témával kapcsolatban mit tárt fel eddig a szakirodalom; hogy mit mond el az eddigi a témával kapcsolatos kutatási irányokról a szakirodalom. Ha nincs is egy konkrét elmélet (pl.: strukturalista funkcionalista elméleti szociológiában), akkor legalább a szakirodalom néhány témával, kutatási iránnyal kapcsolatos megállapítását kell leírni: 3-4-5 mondatban. a) Ha olyan témát választunk, aminek nincs szakirodalma: Akkor azt kell leírni, hogy a témát eddig még nem kutatták, igazán nincs szakirodaloma. Távoli irodalmakat is érdemes ilyenkor megjelölni, mert olyan nincs, hogy teljesen a levegőben lóg valami. Valami logikai alapja kell, hogy legyen annak az ugródeszkának, ahonnan az ismeretlen mélyvizébe merítjük a hálónkat. b) Ha csak idegen nyelvű szakirodalom van: És nem akarjuk ezeket olvasni, akkor is jó néhány ilyet megjelölni. Vagyis utánanéztünk, csak valami meggátolt abban, hogy ezt el is olvassuk (nem elérhető, vagy nem értjük azt a nyelvet). Így le kell írni, hogy tudományos folyóiratokban nincs irodalma a témának. 5. A téma lehatárolása Explicit formában le kell írni, hogy mit vizsgál és mint nem vizsgál a dolgozat. Könnyű átlátni, hogy a fő és alkérdések kategóriájához ez a dolog nagyon szorosan kapcsolódik. Amikor megfogalmazzuk a kérdéseinket, hogy mire vagyunk kíváncsiak, mire keressük a választ, abban a pillanatban már lehatároltuk a témát, de ezt nagyon világosan érdemes leírni. A lehatárolás értelme: Ne lehessen belekötni a dolgozatba. Elsősorban az opponens fog kérdéseket feltenni. A szakdolgozat opponense ne kérhessen olyan dolgot számon a szakdolgozaton, ami nem is volt célunk akkor, amikor hozzákezdtünk a kutatáshoz. 18

Ha az opponens a pontos lehatárolás ellenére mégiscsak rákérdez más irányokra, akkor azt kell mondani, hogy a szakdolgozat elején világosan meghatároztuk, hogy mivel foglalkozunk, mivel nem. Csak az kérhető számon a szakdolgozaton, ami a lehatárolásban a kerítésen belül van. (Nyugodtan lehet erre hivatkozni: Nem vizsgáltam, mert nem volt cél.) Lehatárolás: Vannak tehát térbeli, időbeli, logikai határok. Lehetségesek kutatási módszerbeli határok. (Pl.: Ha a témánkat szakirodalmi kompilációval akarjuk megoldani a téma feldolgozását, és nem fogjuk többirányú kutatást folytatni, vagy nem fogunk hatásvizsgálatot folytatni.) 6. A kutatás kulcsfogalmai A kutatás kulcsfogalmai az értelmezési háló szemei. Amikor a témához kapcsolódó elméletet bemutatjuk, ebben ezek a kulcsfogalmak szerepelnek majd. Ezeket a kulcsfogalmakat kell majd megmagyarázni 1. Általános szabály, hogy egy szakdolgozati bevezetőben minimum 3, max. 10. legyen. (Ne álljon fogalomdefiníciókból a bevezető. Csak a legfontosabbak szerepeljenek.) 7. Mi lesz a dolgozat munkahipotézise Itt arról kell beszélni, mit gondolunk előzetesen arról, hogy a választott témán beül, a kiválasztott kérdésekre milyen választ fogunk adni. Tehát előre van egy elképzelése az embernek, mert feltételezi azt, hogy a kutatás milyen eredményekkel fog majd zárulni. Ezt nevezzük munkahipotézisnek. 8. A vizsgálati egységek, vizsgálati sokaság kérdése Itt kell arra választ adni: Mi a kutatás alapanyaga, Milyen alapanyagon folytatjuk a vizsgálódásunkat (Pl.: egyének v. csoport viselkedését vizsgáljuk, értékrendszereket kutatjuk, statisztikai adatokat, szakirodalmat vagy újságcikkeket elemzünk.) 9. Kutatási módszerek Itt arra a kérdésre kell választ adni: milyen módszerrel jutottunk a szükséges információk birtokába. Beavatkozással járó Beavatkozás nélküli módszerek 10. A dolgozat szerkezeti felépítéséről Ez logikailag az eddig szereplők összefoglalása. Itt kell röviden írni arról, hogy a tárgyaló rész milyen fő és alfejezetekből fog állni. Amikor nagyvonalakban bemutatjuk a dolgozat szerkezetét, akkor a szerkezeti egységeket logikai úton össze kell kapcsolni. Pl.: A dolgozat szerkezeti felépítése fő- és alkérdések alapján történik. Nem csak nagy homogén fejezetek vannak, hanem igyekeznünk kell arra, hogy minél inkább tagolt legyen a dolgozat. Minden lényeges logikai egységet külön alfejezetbe rendezhetünk. 11. Irodalomjegyzék Két részből áll: 1 Ezek kutatás közben módosulhatnak? 19

1. Szakirodalmi anyag 2. Források jegyzéke (Ha forráselemzésen alapul a dolgozat, akkor az irodalomjegyzékben viszonylag sok forrás fog szerepelni.) Forrás nagyon sok minden lehet a szakdolgozatban, attól függ, mi a kutatási téma, cél. Az is előfordulhat, hogy egy írásmű az egyik dolgozatban szakirodalom, a másikban forrás. Pl. 1: Ha valaki forráselemző dolgozatot készít a drog kérdésköréről. Mondjuk azt vizsgálja, hogy a szakirodalomban milyen álláspontok alakultak ki a drogfogyasztás visszafogásával kapcsolatban, milyen prevenciós ötletek vannak? Ez egy szakirodalmi bázison nyugvó szakdolgozat lesz, egy szakirodalmi kompiláción nyugvó szakdolgozat lesz. Ez esetben tehát a szakirodalom forrás lesz. Pl. 2: Ha viszont azt mondom, hogy a tizenévesek körében szeretnék egy vizsgálatot folytatni arról, hogy mi a tizenévesek véleménye a drogozókról (saját korosztályukban), akkor a forrása ennek a szakdolgozatnak a kérdőíves kutatás lesz. Annak érdekében, hogy ne lógjon ez az egész szakirodalmi bázis nélkül a levegőben, ezért a drogfogyasztással kapcsolatos néhány irodalmat megnézem, és beteszem a szakirodalmak listájába. Önmagában nem a lelőhely határozza meg azt, hogy valami forrás vagy szakirodalom. Pl.: Ha pszichológiai témánk van és a Hölgyvilágból veszünk egy cikket, aminek nem szakember a szerzője, akkor ez nem szakirodalom. De ha a téma az, hogy a női magazinoknak mi a véleménye a singli-jelenségről, akkor bátran használhatjuk ezeket az újságcikkeket és akkor forrás lesz a szakirodalom. Ami az alapanyag, az mindig forrás. Pl.: Ha egy politológus a magyar politikai gondolkodás forrásait elemzi, és politikusok írásait elemzi, akkor ezek források. Ha megnézzük, hogy más politológus mit mondott ezekről a forrásokról az szakirodalom. A téma határozza meg, hogy mi szakirodalom és mi forrás. Írásban a bibliográfiai adatok központozására ügyelni kell. Másként kell központozni lábjegyzetben és másként az irodalomjegyzékben (részletesen lásd később). Ennek a 11 pontnak okvetlenül szerepelnie kell a dolgozatban, különben nem biztos, hogy elfogadják. 20