Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Átírás

1 1. Témaválasztás A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a szakdolgozat fogalmát, jellemzőit valamint megismerkedjen a témaválasztás alapvető kritériumaival. Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően az anyagot, ha: meg tudja határozni a szakdolgozat megírásának célját; fel tudja sorolni a szakdolgozat legfontosabb kritériumait; fel tudja sorolni a témaválasztás kritériumait; fel tudja sorolni a felhasználható módszereket. Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. Kulcsfogalmak: szakdolgozat, szakirodalom, önálló munka tudományos munka témaválasztás, érdeklődés, felkészültség, forrás, hozzáférhetőség kezelhetőség, idő, probléma valódisága módszerek, bemutatás, kérdőív, interjú, saját kutatás Tevékenység: Olvassa el az alábbi bekezdést! Tanulja meg a szakdolgozat megírásának célját! Gyűjtse ki és tanulja meg a szakdolgozat legfontosabb kritériumait! 1. Mi a szakdolgozat? A szakdolgozat egy sajátos műfajú szellemi alkotás, amely egyben [ ] tanúsítja, hogy a hallgató képes a szakirodalmi alkotómunkára 1 A szakdolgozat (diplomamunka) a hallgató tanulmányait lezáró, önállóan elkészített dolgozat, melynek kreditértékét az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg. A szakdolgozat megvédése a záróvizsga része. 2 A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különösen a választott szakterületeken - önálló munka végzésére. 3 1 Szabó Sára, G. Gombos Péter: Hogyan írjunk (és gépeljünk) szakdolgozatot. Kaposvár: Pofunda, p at (Letöltve: ) 3 Mihályi Péter: A szakdolgozat. (Letöltve: )

2 A szakdolgozat önálló alkotómunka, amely a felsőfokú tanulmányok lezárásaként arra hivatott, hogy bizonyítsa: a szerző elsajátította az adott szakterület alapfogalmait, alapvető összefüggéseit, módszereit, szemléletmódját, s képes önállóan kutató, elemző munkát végezni. 4 A felsőoktatási képzés befejezésekor vagy valamely szakaszának lezárásakor kötelezően készítendő írásbeli dolgozat neve. [ ] Tudományos munka, ha nem is mindig szaktudományos; szerzőjének nem feltétlenül új tényekkel, összefüggésekkel kell megismertetnie olvasóját, hanem a megszerzett tudás biztos rendszerezésével, reprodukciójával. [ ] önállóan végzett kutatásról is számot kell adnia 5 A fenti megfogalmazásokból is látszik, hogy a szakdolgozat nagyon fontos részét képezi a felsőoktatási tanulmányoknak, hiszen a hallgató annak megírásával bizonyítja, hogy érdemes a diplomára, az értelmiségi létre azzal, hogy képes a tanultak rendszerezésével az elméletet gyakorlatban magas színvonalon alkalmazni. Legfontosabb kritériumai: elsajátított elmélet gyakorlati alkalmazása tudás rendszerezése szakirodalmi kutatómunka önállóan végzett munka. A Bolognai Rendszer bevezetésével a felsőoktatási tanulmányokat lezáró dolgozatnak is két szintje, ennek megfelelően két elnevezése is lett: A diplomamunka fogalma A diplomamunka MSc[/MA] szinten, egyetemi szakon, valamint szakirányú továbbképzésben a szakképzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a kiegészítő irodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával, illetőleg segítségével megoldható, és igazolja azt, hogy a jelölt képes a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladat kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére. A szakdolgozat fogalma A szakdolgozat BSc[/BA] szinten és főiskolai szakon a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával megoldható mérnöki, gazdasági, esetleg fejlesztési feladat írásbeli kidolgozása, amely igazolja azt, hogy a jelölt kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában és szakmai irányítással a tervezési, gazdasági, fejlesztési munkában, képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, helyes véleményalkotásra, a témához kapcsolódó 4 Wimmer Ágnes Juhász Péter Jeney Johanna: Hogyan írjunk? : 101 tanács (szak)dolgozatíróknak. Bp.: Alinea, p Könyvtári ismeretek kisszótára. ( szerk. Buda Attila). Bp: Korona, p. 222.

3 szakirodalom feldolgozására, szakszerű összefoglalására. 6 az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg a témaválasztás kritériumait! 2. Témaválasztás: A témaválasztás a szakdolgozatírás legfontosabb része, hiszen ez már eleve meghatározza a hallgató hozzáállását és viszonyát annak megírásához. Nagyon fontos már az elején tisztázni, hogy NEM CÍMET, hanem TÉMÁT választunk (a címadás a legutolsó mozzanatok egyike, amikorra már kiderült, hogy pontosan mit sikerült teljesíteni az elképzelésekből)! Majoros Pál ezt a következőképpen fogalmazta meg: A kutatáshoz, a dolgozatíráshoz témára van szükség. A kutatási téma lesz az a konkrét cél, amelynek elérése érdekében, a már meglévő ismeretek és módszerek birtokában a jelölt belekezd a kutatási tevékenységbe. 7 Témaválasztást befolyásoló tényezők: hallgató érdeklődése hallgató felkészültsége források hozzáférhetősége források kezelhetősége rendelkezésre álló idő probléma valódisága. Hallgató érdeklődése: Mindig olyan témát válasszunk, amivel szívesen foglalkozunk, ami közel áll hozzánk, hiszen heteken vagy hónapokon keresztül kell dolgoznunk rajta/vele. Fontos, hogy ne konzulenst válasszunk (akármilyen szimpatikus is), hanem témát, elkerülve azt, hogy olyasmivel kelljen dolgoznunk, ami számunkra unalmas, amihez nincsen megfelelő képzettségünk, stb. Hallgató felkészültsége: Mindig olyan témát válasszunk, amihez megvan a kellő szakmai tudásunk, elméleti és gyakorlati képzettségünk! Tisztázzuk előbb magunkban, majd a konzulenssel, hogy pontosan mit vállalunk, és az alapján alakítsuk ki a kutatásunk vezérfonalát. ( a jó témaválasztás nem azonos a könnyen megoldható [ ] feladat választásával! 8 ) Források hozzáférhetősége: A téma körvonalazásakor végezzünk egy gyors, kisebb kutatást, amiben felmérjük, hogy milyen források állnak rendelkezésünkre. Kell-e utaznunk vagy meg kell-e rendelnünk, hogy hozzáférjünk valamihez? Van-e nyelvi akadálya annak, hogy forrásokhoz jussunk?, stb. Források kezelhetősége: a rendelkezésre álló források formátuma általunk kezelhető-e, van-e eszközünk a használatához? 6 Útmutató a szakdolgozat és diplomamunka készítéséhez. Bp.: Budapesti Corvinus Egyetem, p. 3. (letöltve: október 11.) 7 Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. [Bp.]: Perfekt, 2007[?] 8 Wimmer Juhász Jeney: Im. p. 20.

4 Főiskolásként az első szakdolgozatom írásakor találkoztam ilyen problémával: sehol nem találtam anyagot az egyik felmerülő kérdésemre, így írtam a LibInfonak (az Országos Széchényi Könyvtár tájékoztató szolgálata), hátha tudnak segíteni. Ők azt a választ adták, hogy mikrofilmen rendelkeznek anyaggal orosz és német nyelven. Mivel nem volt pénzem felutazni Pestre és fizetni a speciális dokumentum használatáért, valamint sem oroszul, sem németül nem beszélek, így ezt a forrást nem tudtam felhasználni a dolgozatírás során, kicsit át kellett alakítanom a dolgozatom alfejezeteit. Rendelkezésre álló idő: Mindig adjunk időt magunknak az alapos munkára és az esetleges csúszásokra, határidő-módosításokra (ez különösen azoknak fontos, akik kérdőíves kutatást végeznek és/vagy interjúkat készítenek, hiszen bele kell kalkulálniuk a válaszadás és a kiértékelés idejét is). Ne tévesszük szem elől az alábbi figyelmeztetést: a dátumok a naptárban sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint ahogyan elsőre látszanak! A hallgatók ugyan vészhelyzetben rendkívüli teljesítményre is képesek, és biztosan lehet néhány nap alatt is szakdolgozatot írni, azonban annak minősége biztosan nem olyan lesz, amire a későbbiekben bármit is alapozni lehetne Probléma valódisága: Igyekezzünk mindig olyan témát választani, ami valóban problémamegoldásra késztet minket ami aktuális (és nem divatos!), mások által még nem túl sokszor feldolgozott, tehát olyat, aminek már van előzménye, és még van fehér foltja is. Ahogyan Szabó Katalin nagyon találóan megfogalmazta: Inkább olyan témát válasszunk, amely holnap lesz érdekes, mint olyant, amiről ma beszélnek! 9 Ha mindezen szempontokat figyelembe véve kiválasztottuk a témát, amivel foglalkozni szeretnénk, akkor végig kell gondolnunk, hogy mit is vállalunk ennek a szakdolgozatnak a megírásával: mit kell/nem kell teljesítenünk, vagyis milyen mértékű a választandó téma szélessége (befolyásolja a dolgozat terjedelmét) mi a célunk, vagyis milyen mélységben kell foglalkoznunk a témával. Meg kell találnunk azt az ideális állapotot, amikor a téma sem nem túl széles, sem nem túl szűk, térben és időben kellően leszűkített. Nem alkalmas sem évfolyam, sem szakdolgozati témának egy tudományág (másnéven diszciplína) bemutatása, mivel ez a fogalom az adott tudomány teljeskörű, mindenre kiterjedő ismeretét kívánja meg. Nem írhatunk általában a jogról, a közgazdaságtanról vagy az informatikáról. Keresnünk kell egy témakört, vagyis szakterületet az adott diszciplínán belül, ami minket érdekel (pl. büntetőjog, mikroökonómia vagy adatbázis-építés). Ha kiválasztottuk a minket érdeklő témakört, akkor már csak konkretizálni kell a pontos kutatási területünket. (Pl. A büntetőjog rendszere az Osztrák Magyar Monarchia idején ; A munkáscsaládok élelmiszervásárlási szokásai Magyarországon az 1970-es években ; Vállalati adatbázisok fejlesztési tendenciái magyar kisvállalatoknál az ezredfordulótól napjainkig) 9 Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Bp.: Kossuth, p. 71.

5 A téma választása meghatározza a felhasználandó módszereket, amik a következők lehetnek: elméleti/történeti bemutatás kérdőíves felmérés interjú saját kutatás.