Újabb eredmények a szorongásos zavarok kezelésében Dr. Unoka Zsolt Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2014 október
DSM-V Szorongásos zavarok Szeparációs szorongás Szelektív mutizmus Specifikus fóbiák Szociális szorongás zavar Pánik zavar Agorafóbia Generalizált szorongásos zavar Szer/Gyógyszer indukálta szorongásos zavar Más betegség okozta szorongásos zavar Más specifikus szorongásos zavarok (wind attacks, Ataque de nervios) Nem specifikus szorongásos zavar
DSM-V Szorongásos zavarokból, ami kimarad Obszesszív-kompulzív zavar (OCD) Poszttraumás stressz zavar
Depresszió és Szorongásos zavarok komorbiditása
Szorongásos zavarok és személyiségzavarok komorbiditása (Friborg et al., 2013) Személyiségzavar és a szorongásos zavarok komorbiditása magas: 0.35 PTSD 0.52 OCD-ig C kluszter kétszer gyakoribb, mint az A és a B Elkerülő > OCD > Dependens Szociális fóbia és elkerülő személyiségzavar PTSD komorbiditása a legheterogénebb
Szorongásos zavarok kialakulásában szerepet játtszó etiológiai és patofiziológiai folyamatok sematikus ábrája (Salum et al., 2013) E1, fő környezeti hatások (E); G1, fő genetikai hatások (G); E2xG2, gén-környezet interakció (GxE; bizonyos környezeti hatásokra specifikus genetikai érzékenység); E4 G4, epigenetikus szabályozás (Epi; gén expresszió környezeti szabályozása); E5 G5, gén környezet korrelációja (rge; az emberek bizonyos környezetnek való kitettségében megfigyelhető individuális különbségeket befolyásoló genetikai hatások). Gének és a környezet befolyásolja az agy fejlődését. Az idegrendszerben kialakuló diszfunkcionális ideghálózatók kóros információfeldolgozáshoz vezetnek, melyek végeredményben hatással van az egyén gondolataira, érzelmeire és viselkedésére. Extrém diszfunkció egy ilyen rendszerben funkcionális károsodást okoz és szorongásos zavarként értelmezzük.
Szeparációs szorongás A. Fejlődési szintnek nem megfelelő rettegés attól, hogy el kell válnia egy kötődési személytől és ez legalább három ilyen követkkezménnyel ját: 1. Túlzott ismétlődő rettegés amikor megelőlegzi, hogy majd szeparálódik az otthonától, kötődési személyektől. 2. Túlzott ismétlődő rettegés attól, hogy elveszti a kötődési személyt, vagy valami baj éri azokat. 3. Túlzott ismétlődő rettegés attól, hogy majd valami olyan történik, ami a kötődési személytől való elszakadáshoz vezet (eltéved, túszul ejtik, baleset éri, beteggé válik). 4. Perzisztens ellenállás az otthon elhagyásával, munkával, iskolával, stb., mert retteg a szeparációtól. 5. Túlzott ismétlődő rettegés attól, hogy egyedül legyen a kötődési személy nélkül. 6. Perzisztens ellenállás azzal szemben, hogy a kötődési személy közele nélkül aludjon el. 7. Szeparáció témájába illő ismétlődő rémálmok. 8. Testi tünetek (mint a fejfájás vagy gyomorfájás, hányinger, hányás) ismétlődő fellépte, amikor a kötődési személytől eltávolodott, vagy annak eshetősége fennáll. B. Felnőtteknél 6 hónapig fennáll C. Funkció zavart okoz.
Ego-alter kötődési stílus Bartholomew-Horowitz(1991) féle prototípusok Biztonságos: teszt nevű ismerősöm közel áll hozzám, ha baj van, mindig számíthatok rá. Nem félek attól, hogy bármikor is cserben hagyna. Félelemteli: teszt nevű ismerősömet nehezen engedem közel magamhoz. Nem érzem, hogy feltétlenül megbízhatnék benne, vagy számíthatnék rá. Félek, ha közel engedném, megbántana. Aggodalmaskodó: Szeretnék közel kerülni teszt nevű ismerősömhöz, de úgy érzem, ő távolságot tart. Attól tartok, fontosabb ő nekem mint én neki. Elutasító: Szeretem, ha nem vagyunk érzelmileg túl közel egymáshoz teszt nevű ismerősömmel. Fontos, hogy független legyek tőle és ne kelljen egymásra támaszkodnunk (Bartholomew, Horowitz, 1991).
Tág tartalom Generalizált szorongásos zavar Aggodalmaskodás Specifikus tartalom alacsony Aggodalmaskodás Spektruma Magas
GAD versus Szorongásos zavarok és depresszió Schematic summary of core neuroimaging findings for GAD versus healthy samples. Left side: structural changes. Right side: functional changes. Red: mostly increased findings in GAD. Blue: mostly decreased findings in GAD. Green: mixed findings. ACC: anterior cingulate cortex. Visualized using the brain surface of the BrainNet Viewer (http://www.nitrc.org/projects/bnv). (For interpretation of the references to colour in this figure legend, the reader is referred to the web version of this article.) Visualization of first findings from comparative studies between GAD and other disorders in areas that have been reported relatively consistently in GAD. From left to right: panic disorder, social phobia, post-traumatic stress disorder, major depression. Red: increased in GAD relative to comparison disorder. Blue: decreased in GAD relative to comparison disorder. ACC: anterior cingulate cortex. Visualized using the brain surface of the BrainNet Viewer (http://www.nitrc.org/projects/bnv). (For interpretation of the references to colour in this figure legend, the reader is referred to the web version of this article.)
GAD modell
Társas kogníció és szorongásos zavarok
Szociális szorongás zavar Proposed neurobiological model of SAD. All regions shown here are more active in SAD than in HCS. The red marked connections are increased in SAD, the blue connections decreased. Abbreviations: DL/MPFC, Dorsolateral/Medial Prefrontal cortex; ACC, anterior cingulate cortex; Ins, insula; Amy, amygdala; Thal, thalamus; PCC, posterior cingulate cortex; Par, cortparietal cortex; Precun, precuneus; Occ, cort occipital cortex; FFG, fusiform gyrus; R, right; L, left (For interpretation of the color information in this figure legend, the reader is referred to the web version of the article.)
Szorongásos zavarok kezelési javallatai
Antidepresszívumok (SSRI) szerepe a szorongásos zavarok relapszus prevenciójában meta-analízis Donovan et al. (2010)
Specifikus fóbiák Viselkedés terápia Expozíciós terápia In vivo Imagináció Virtuális valóság
Meta analysis of functional brain imaging in specific phobia Kognitív-viselkedés terápiát követő változások az agyban (Vörös). Fóbiás inger által betegekben aktiválódott régiók (Zöld). Globus pallidus Amigdala Thalamus Insula Psychiatry and Clinical Neurosciences Volume 67, Issue 5, pages 311-322, 28 MAY 2013 DOI: 10.1111/pcn.12055 http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/pcn.12055/full#pcn12055-fig-0003
Virtuális valóság terápia versus control vagy in vivo: meta-analízis (Powers and Emmelkamp 2008)
Attention Bias Modification Treatment (Hakamata et al., 2010)
Virtuális valóság terápia versus control vagy in vivo: meta-analízis (Powers and Emmelkamp 2008)
Aerobik edzés: meta-analízis (Bartley et al., 2013)
Önsegítő módszerek a szorongásos zavarok kezelésében: Meta-analízis (Haug et al., 2012) önsegítő versus várólista, placebó
Önsegítő módszerek a szorongásos zavarok kezelésében: Meta-analízis terapeuta versus önsegítő
Pszichoterápiák-meta-analízise Szorongásos zavarok kezelésében: Kognitív viselkedés terápia CBT plusz SSRI Pszichodinamikus terápia
Köszönöm a figyelmet!