Osztalékelőleg fizetés magánszemélynek

Osztalékelőleg fizetés magánszemélynek Időállapot: 2014-03-15-2014-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-08-05 10:31:49 Tartalomjegyzék: 1. Az osztalékelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Az osztalékelőleg fizetésének feltételét, elszámolását tartalmazza az anyag. 1. Az osztalékelőleg elszámolásának gyakorlata Osztalékelőlegnek minősül a gazdasági társaságnál a várható adózott eredményből tagja, tulajdonosa részére juttatott összeg, mely összeg kifizetésére évközben, a két egymást követő év beszámolójának elfogadása közben kerül sor. Amennyiben utóbb a számviteli beszámolóból kiderül, hogy osztalékfizetésre a tőkevédelmi szabályok betartásával nem lenne lehetőség, az osztalékelőleget (vagy annak egy részét) a kft. tagoknak a törvényben előírtak alapján, a részvényeseknek a társaság felhívására vissza kell fizetni. Rt-nél további feltétel, hogy ezt a társasági szerződés azt megengedje. Osztalékelőlegben részesülhetnek az osztalékelőleget fizető társaság magánszemély és nem magánszemély (másik társaság) tulajdonosai, tagjai. Ez az anyag azt az esetet mutatja be, amikor az osztalék előleget magánszemély 1. oldal

kapja. Osztalékelőleg fizetés elhatározásakor azt a lényeges szempontot kell figyelembe venni, hogy az előleg nagyságának megállapítása a várható adózott eredmény alapján történhet. Osztalékelőleget a tulajdoni hányad arányában lehet csak fizetni, a kifizetésből egyik tulajdonos (tag) sem zárható ki. Az osztalékelőleg fizetéséhez a korlátozottan felelősséggel rendelkező társaságnál (Kft, Rt) határoznak meg a törvények pontos szabályokat, hiszen ilyen előírások hiányában súlyos következményei lehetnének a társasági vagyon felélésének. 1.1. A kifizető feladata A kifizetésről fő szabályként a társaság legfőbb szerve dönthet, ahol felügyelő bizottság működik, a bizottságnak is jóvá kell hagynia a döntést. A döntés közbenső mérleg alapján hozható meg, mely mérlegből ki kell derülnie, hogy az évközi gazdálkodás eredmény, valamint a szabad eredménytartalék fedezetet nyújt a kifizetésre. A közbenső mérleg elkészítésével kapcsolatos teendőket külön anyag tartalmazza. Részvénytársaságnál az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatóságot arra, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellet a közgyűlés helyett határozzon az osztalékfizetésről. A kft-nél az ügyvezetésnek már nem kell írásban nyilatkoznia a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Az ügyvezető köteles viszont a tényleges kifizetéskor ezt a feltételt ellenőrizni. Ezzel a személyes felelőssége nőtt meg. A Sztv. viszont kimondja, hogy osztalékelőleg csak akkor fizethető ki, ha a közbenső mérleg adatai annak lehetőségét alátámasztják. Osztalékelőleg kifizetésére a közbenső mérlegben kimutatott a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett szabad eredménytartalék és az évközi adózott eredmény használható fel. Ezért minden Sztv. hatálya alá tartozó társaságnak közbenső mérleget kell készíteni. A közbenső mérlegben kimutatott saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá. A közbenső mérleget az első kifizetéskor kell elkészíteni, ennek alapján az üzleti év 2. oldal

végéig lehet osztalékelőleget fizetni. Az új Pt. hatályba lépésével megszűnt az a lehetőség, hogy a mérleg (közbenső mérleg) alapján hat hónapig lehet osztalékelőleget kifizetni. Az üzleti évet követően osztalékelőleg az előző évi közbenső mérleg alapján már nem fizethető. Mivel az osztalékelőleg fizetése még nem tekinthető véglegesen juttatott osztaléknak, ezért azt - mint a neve is mutatja - előlegként kell kezelni a követelések között. Az osztalékelőleg adóját az osztalékban részesülő fizeti, de az adót, az osztalékelőleget fizető állapítja meg, vonja le. Az adó esedékessége az osztalékelőleg kifizetésének a napja. Az osztalékelőleg adója eltérő annak függvényében, hogy az osztalékelőlegben részesülő belföldi vagy külföldi személy. A belföldi illetőségű kedvezményezett adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó osztalékjövedelemre, míg a külföldi illetőségű adókötelezettsége a belföldről származó, belföldi illetőségű személy által teljesített osztalékjövedelemre terjed ki. A társaság által magánszemély tagja, tulajdonosa részére fizetett osztalékelőleg utáni adó (SZJA) 16 %. A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint a kifizetés hónapját követő hó 12-ig megfizeti. Bevallása a kifizetőre előírt gyakorisággal történik. Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni 2006. január 1-től hatályos Eho. tv. az osztalék kifizetéséhez még -bizonyos feltételek mellett- további egészségügyi hozzájárulás megfizetését is rendeli. Fontos tudni, hogy az osztalékelőleg kifizetéséhez semmilyen körülmény között nem kapcsolódik egészségügyi hozzájárulás fizetés. Az osztalékelőleg kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapításakor meg kell határozni, hogy jóváhagyott mérleg alapján 3. oldal

- az osztalékot fizető gazdasági társaságnál a jóváhagyott osztalék fedezetet nyújt-e a kifizetett előlegre, ha igen azt az adózott eredménye terhére számolja el és megszünteti a követelések közötti nyilvántartását. - ekkor a magánszemélyt részére jóváhagyott osztalék végleges adóját meg kell határoznia, és a megállapítás időpontjában az osztalékelőlegből korábban levont 16 százalék adót, mint adóelőleget beszámítva rendezni kell az osztalék adót. Az adómegállapítás legalább az osztalékelőleg összegéig kötelező, az a feletti osztalékrész adóját a kifizető akkor állapítja meg, amikor az osztalék kifizetésére sor kerül. - ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része a kifizetést követő első mérleg szerinti eredmény felosztásakor nem válik osztalékká, mert az adózott eredmény nem nyújt erre fedezetet a szabad eredménytartalék kiegészítésével sem, akkor az osztalékká nem váló osztalékelőleget vagy vissza kell fizetni, vagy a társaság -az adótörvényekre figyelemmel- elengedheti. Visszafizetésnél a magánszemélynek kamatot kell fizetni, vagy a kamatkedvezmény szabályai szerint a kifizetőnek kell adózni. Elengedés esetén az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelme lesz. 1.2. A magánszemély feladata Az osztalékelőleget a magánszemélynek adóbevallásában nem kell bevallania, csak tájékoztató adatként közölnie kell. Ha az osztalékban részesülő magánszemély külföldi illetőségű és a nemzetközi egyezmény az osztalékelőlegre a magyar adószabályban előírt mértéktől eltérő adómértéket határoz meg, vagy az osztalékelőleg egyáltalán nem adóztatható, úgy a nemzetközi egyezmény előírásai szerint kell eljárni, amennyiben a magánszemély a kifizetés napjáig illetőségét igazolja. Ha az osztalékelőlegben részesült magánszemély tagi jogviszonya a mérlegforduló napja előtt megszűnik, az osztalékelőleget vissza kell fizetnie. 1.3. Különleges esetek A fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak az EVA hatálya alá tartozó társaságok által történő kifizetésekre. A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó EVA adózási formát választó társaság magánszemély tagjának kifizetett osztalékelőleg adómentesen fizethető akkor, ha az osztalékelőleg forrása az EVA-tv. hatálya alatt keletkezett adózott 4. oldal

eredmény, tehát nem az EVA-s időszak előtt képződött eredménytartalék. Ebben az esetben a tagi jogviszonyra juttatott osztalékelőleget a magánszemélynél bevételként nem kell figyelembe venni, és a magánszemélynek bevallania sem kell. Ha a korábbi eredménytartalék terhére történik a kifizetés, akkor az osztalékelőleg adója 16 %, és a magánszemély bevallásában is -tájékoztató adatként- szerepeltetni kell. 1.4. Osztalékelőleg fizetése devizában Jellemzően a társaságok könyvviteli nyilvántartásait forintban vezetik ezért az osztalékelőleget, a levont adót forintban kell meghatározni. A társaság a forintban meghatározott nettó osztalékelőleget utalhatja euróban. Elszámolása a következőképpen történik. Meg kell határozni, hogy a kifizetés napján a társaság az elszámolt nettó összegből milyen összegű eurót tud vásárolni. Itt a saját bankjának euró eladási árfolyamát kell megnézni. Ezen árfolyammal számolja ki a forintban fennálló kötelezettség euróban történő teljesítéséhez szükséges eurómennyiséget, amelyet vagy az euró-bankszámláról utal át, vagy az euróvalutapénztárból fizet ki. Ha rendelkezik a társaság euro-s deviza számlával, akkor a kifizetés erről a számláról történik, de itt is meg kell nézni az előző EUR/Ft éréket, és a saját bankszámla EUR/Ft értékének és a bank eladási árfolyamának különbözetét árfolyam nyereségként, vagy árfolyam veszteségként kell elszámolni. 1.5. Példa az osztalékelőleg elszámolására A társaságnak kizárólag magánszemély tagjai vannak. Döntés született 2014 évben 10000 eft osztalékelőleg kifizetéséről, a közbenső mérleg adatai alapján a kifizetés lehetséges. Az előleg kifizetésének elszámolása: Bruttó összeg 10 000 eft SZJA levonás (16 %) 1 600 eft Kifizetés a tagoknak 8 400 eft SZJA utalása APEH-nak 1 600 eft 2015. évben a 2014. év zárásakor kell minősíteni, hogy a kifizetett előleg teljes 5. oldal

egészében osztalékká válik-e. 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem érinti 2.2 Társasági adó Nem érinti 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Nem érinti 2.3.2 Magánszemély A magánszemély részére kifizetett osztalékelőlegből 16 % SZJA kerül levonásra, amennyiben a kifizető nem EVA-s társaság, illetve ha a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó EVA szerint. adózó társaság az EVA időszaka előtt keletkezett eredménytartalékából fizet ki osztalékelőleget. Ha a felvett osztalékelőleg (vagy annak egy része) nem válik végleges osztalékká és a magánszemély annak visszafizetésekor nem fizeti meg a jegybanki alapkamat + 5 % mértékű kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19- szerese. Az adó mértéke az adóalap 16 %-a. A kifizetőt a kamatkedvezményből származó jövedelem után 27 % mértékű Eho fizetési kötelezettség is terheli. Ha a kifizető nem kéri az előleg visszafizetését (elengedi), az adózást az egyéb összevonandó jövedelem adóztatása szerint kell rendezni. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany 6. oldal

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az EVA-s időszakában keletkezett eredménytartalékából kifizetett osztalékból nem von adót, mert gazdasági társaság adóalany által a tagja tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Az EVA időszaka előtt keletkezett eredménytartalék felhasználásakor 16 % SZJA-t von az osztalékelőlegben részesülőtől. Nagyon fontos, hogy a Számviteli tv. hatálya alá tartozó EVA-s társaságoknál is az osztalékelőleg fizetésére vonatkozó szabályok betartásával (társasági szerződés tartalmazza, közbenső mérleg) vegyenek ki pénzt a tulajdonosok akkor is, ha ez külön adófizetéssel nem jár. Így lesz a pénztár kimutatott napi egyenlege mindig valóságnak megfelelő. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem érinti 2.5 Egyéb adók és járulékok Az osztalékelőleg fizetéshez egyéb adó és járulékfizetés nem kapcsolódik. Amennyiben az osztalékelőleg végleges osztalékká válik, vizsgálni kell az esetleges Eho fizetési kötelezettséget (külön anyagban részletezve). Ellenkező esetben ha a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik, 27 %-os EHO-t, ha az osztalékelőleg elengedésre kerül a magánszemély jogviszonya szerinti járulékokat kell megfizetni, illetve a magánszemélytől egyéni járulékként levonni. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Osztalékelőleg kifizetése, SZJA levonása T368 Különféle egyéb követelések K3811 Pénztár számla T3811 Pénztár számla K462 Személyi jövedelemadó elszámolása Éves jóváhagyást követően az osztalék előírása 7. oldal

T493 Adózott eredmény elszámolása K476 Rövidlejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal és tagokkal szemben Az előleg és az osztalék elszámolása a követelések és kötelezettségek összevezetésével T476 Rövidlejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal és tagokkal szemben K368 Különféle egyéb követelések A fenti elszámolás arra az estre vonatkozik, amikor a kifizetett előleg és a véglegesen jóváhagyott osztalék összege megegyezik, és bele is fér a kedvezményesen adózó osztalék összegébe. 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem érinti 3.3 Szja szerinti adózás Nem érinti 4. Iratminták, nyomtatványok A kifizető igazolást ad a magánszemélynek. Az igazolás az APEH honlapjáról letölthető. Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 8. (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka. (2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön 8. oldal

megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. 66. (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) a) osztalék aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés; ab) a kamatozó részvény kamata; ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem; ad) a kockázatitőkealap-jegy hozama; b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. (2) (4) (5) 72. (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére - ha a követelés értékpapírkölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére - vetítve kell kiszámítani. (2) A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19- szerese. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző 9. oldal

rendelkezések szerint jár el. (3) (4) A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt: a) követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség; b) jegyzett, de még be nem fizetett tőke; c) kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében - 30 napot meg nem haladó időtartamra - adott előleg, elszámolásra kiadott összeg; d) az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált; e) az adó, az adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezett követelés; e rendelkezés nem alkalmazható a munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor; 2000. évi C. törvény a számvitelről 21. (1) Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell - a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével - az e törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni. (2) A közbenső mérleget - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani. (3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó 10. oldal

adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat. (4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. (5) Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a 155. szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik. 39. (2) A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (3) A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (4) Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. (5) b) a 21. szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - 11. oldal

adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. 114. (1) Osztalék a gazdálkodó tagjai részére a tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredményből kifizetni jóváhagyott összeg, amelyet az egyszerűsített mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek közé is fel kell venni, függetlenül attól, hogy év közben történt-e osztalékelőleg-kifizetés. (Az év közben fizetett osztalékelőleget a pénzkiadásból származó követelések között kell az egyszerűsített mérlegben szerepeltetni.) 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 18. (5) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 4. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól 1. A külföldi illetőségű magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. 2. A külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű 12. oldal

magánszemélyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki. A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja. 3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja. 4. 5. Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adóhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át. 6. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A letétkezelő, illetőleg a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat. 7. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított okirat angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként akkor is igazolni kell, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. A külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbíthet. A kifizető a nyilatkozatot és az illetőségigazolást megőrzi. Amennyiben hazai befektetési szolgáltató szolgáltatását 13. oldal

határon átnyúló szolgáltatásként nyújtja, a külföldi illetőség igazolásaként elfogadhatja a szolgáltatást igénybevevő személyazonosítására alkalmas okiratát, melyből a szolgáltatást igénybe vevő állampolgársága megállapítható és az adott személy illetőségére vonatkozó teljes bizonyító erejű nyilatkozatát. 8. A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, szakfordítással ellátott okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi illetőségű magánszemély a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy visszaigényli, valamint a külföldi illetőségű magánszeméllyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi illetőségű magánszemély a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a nyilatkozatot megőrzi. 9. Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről 14. oldal

teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. 10. Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. 11. Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi illetőségű magánszemély részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a törvényben előírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik illetőségigazolással, illetőleg haszonhúzói nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti. 12. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi illetőségű magánszemélyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az állami adóhatóságnál teljesít. A külföldi illetőségű magánszemély az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket. 13. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel. 14. A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az adóhatóság határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik. 15. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra 15. oldal

rendszeresített nyomtatványon bevallja. 16. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről XIII. CÍM A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG XXVI. Fejezet A társaság által teljesített kifizetések 3:184. [A tag javára történő kifizetések] (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. (3) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben. 3:185. [Az osztalék] (1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. (2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. 16. oldal

3:186. [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá. (2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. (3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. 3:187. [Az eltérő szabályozás tilalma] Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. XXXIII. Fejezet A részvénytársaság alapítása 3:250. [Az alapszabály tartalma] (2) Az alapítók érvényesen az alapszabályban rendelkezhetnek: f) az igazgatóság felhatalmazásáról - a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban - közbenső mérleg elfogadására. XXXIV. Fejezet Részvényesi jogok és kötelezettségek 3:261. [Részvényesek részére történő kifizetés feltételei] (1) A részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a részvénytársaság fennállása során az e törvényben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített 17. oldal

tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a részvénytársaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül minden pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás, kivéve az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott dolgozói részvény, valamint az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakításával felemelt alaptőkéből ellenérték nélkül juttatott részvény juttatása. 3:263. [Osztalékelőleg] (1) A közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá. (2) Osztalékelőleg fizetéséről az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az igazgatóság javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. (3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a társaság felhívására kötelesek visszafizetni. 48/2010. Számviteli kérdés Társaságunk 2009. üzleti évi beszámolójának mérlegkészítési időpontja 2010. január 15-e, a beszámolót a közgyűlés 2010. január 31-én fogadta el, amelyet még ezen a napon nyilvánosságra is hoztunk. Ebben a beszámolóban a közgyűlés osztalék fizetéséről nem döntött (bár arra a társaság tőkehelyzete lehetőséget biztosított volna), a teljes tárgyévi eredményt az eredménytartalékba helyeztette. A társaság tulajdonosai két hónap elteltével mégis igényt tartanának osztalékra, 18. oldal

A 2009. üzleti évről készített éves beszámoló elfogadásával, illetve nyilvánosságra hozatalával az abban rögzített adatok véglegessé váltak, így a társaságnak azt a döntését sem lehet utólagosan megváltoztatni, hogy a 2009. üzleti év után nem fizettek osztalékot. A társaság eredményéből, illetve eredménytartalékából a 2009. üzleti évi beszámoló elfogadása és a 2010. üzleti évi beszámoló mérlegfordulónapja közötti időszakban csak osztalékelőleg formájában részesedhetnek a tulajdonosok. A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 39. -ának (4) bekezdése osztalékelőleg kifizetésének számviteli bizonylataként a számviteli törvény 21. -a szerinti közbenső mérleget rendeli elkészíteni, kötelező jelleggel. Eltérő, megengedő szabály hiányában tehát még abban az esetben is el kell készíteni a közbenső mérleget, ha az éves beszámoló nyilvánosságra hozatalának végső, 150 napos határidejét megelőzően kerül sor a közbenső mérleg elkészítésére és az osztalékelőleg kifizetésére. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az így elkészített közbenső mérleg - mivel időben szorosan követi az éves beszámoló elkészítését és nyilvánosságra hozatalát - nem hordoz lényeges többletinformációt az éves beszámolóhoz képest, mivel a társaság vagyoni helyzete a két időpont között enyhén javult. Hirtelen romló vagyoni helyzet esetében azonban elképzelhető, hogy a tervezett osztalékelőleg kifizetésére a közbenső mérleg adatai alapján nem lesz lehetőség teljes összegben. (A számviteli törvény nem szabályozza az éves beszámoló után kifizetendő osztalék, illetve a közbenső mérleg alapján kifizetendő osztalékelőleg végső kifizetési határidejét, a mérlegfordulónap és a kifizetés időpontja közötti esetleges vagyonvesztésre a gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmaz előírásokat, többek között az osztalékelőleg visszafizetésének kötelezettségét, ha később bizonyossá válik, hogy arra nem volt elegendő vagyoni fedezet.) [2000. évi C. törvény 39. (4)] 50/2012. Számviteli kérdés Hogyan változtak 2012. január 1- jétől az osztalékelőleg-fizetés szabályai? Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 2012. január 1-jei hatállyal módosította a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) osztalékelőlegre 19. oldal

vonatkozó előírásait. A 2011. december 31-éig hatályos előírások szerint az osztalékelőleget közbenső mérleggel kellett alátámasztani minden esetben. Ez azt jelentette például, ha egy vállalkozásnál negyedévente osztalékelőleget fizettek, úgy azt negyedévente közbenső mérleggel kellett alátámasztani. De előfordult a gyakorlatban havi gyakoriságú osztalékelőleg-fizetés is, amely havi gyakoriságú közbenső mérleget igényelt. 2012. január 1-jétől a hivatkozott törvények módosításai jelentősen egyszerűsítették az osztalékelőleg fizetését, mivel lehetővé teszik a kifizetést a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) vagy közbenső mérleg alapján is, szemben a korábbi szabályokkal, amelyek minden kifizetéshez külön-külön követeltek meg közbenső mérleget. A módosítás kettős könnyebbséget jelent tehát a korábbi előíráshoz képest, egyrészt 6 hónapon belül - az előző kifizetések megfelelő figyelembevételével - a közbenső mérleg többször is alapul szolgálhat az osztalékelőleg kifizetéséhez, másrészt e célból az üzleti évről készített beszámoló is figyelembe vehető 6 hónapon keresztül. [A számviteli törvény 39. (4) bekezdése, 39. (5) bekezdés b) pontja és 40. (1) bekezdés b) pontja, valamint a Gt. 133. -a és 221. (1) bekezdése] 55/2010. Számviteli kérdés Közbenső mérleg alapján 2009. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 százalékos tulajdoni hányad arányában, a 25%- os forrásadó levonása után. Év közben a 25 százalék tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73 százalékos megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot, ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatt A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény előírásai figyelembevételével év közben osztalékelőleg akkor fizethető, ha a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben 20. oldal

kimutatott adózott eredmény arra fedezetet nyújt, a számviteli törvényben előírt módon csökkentett, a közbenső mérlegben kimutatott saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A megállapított osztalékelőleg személyi jövedelemadóval csökkentett összege kerül a magánszemély tulajdonosok részére kifizetésre, a kifizetett osztalékelőleg követelés a magánszeméllyel szemben. A kérdés szerint az egyik tulajdonos eladta üzletrészét. Ez azonban nem változtat azon, hogy a társaságnak vele szemben követelése van, a volt tulajdonosnak pedig kötelezettsége mindaddig, amíg legalább az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalékot nem kap, vagy ha osztalék nem jár neki, amíg az osztalékelőleget vissza nem fizeti. Az adott esetben a problémát hogyan lehet rendezni? A legegyszerűbb rendezési mód az, ha a volt tulajdonos az osztalékelőleget visszafizeti, a megfizetett személyi jövedelemadó visszaigénylésével. A másik lehetőség, ha az új tulajdonos átvállalja a volt tulajdonos kötelezettségét, térítés ellenében vagy térítés nélkül. A társaságnál át kell írni az új tulajdonosra az osztalékelőleget. Hátrányos lehet ez viszont az új tulajdonosra (úgy jelenik meg, mintha ő kapta volna a volt tulajdonos osztalékelőlegét is), különösen akkor, ha az átvállalás térítés nélkül történik. Természetesen az a leginkább járható út, hogy az átvállalást a vételárba történő beszámítással rendezik. A számviteli törvény 39. -ának (3) bekezdése szabályozza azt, hogy mikor fizethető osztalék, milyen feltételek mellett. Ezen előírásból egyértelműen következik, hogy az adózott eredmény az osztalékfizetéshez kiegészíthető a szabad eredménytartalékkal. A taggyűlés által megállapított osztalékot elő kell írni a tagokkal szembeni kötelezettségként. Amennyiben a megállapított tagonkénti osztalék összege meghaladja a tagonkénti osztalékelőleg bruttó, szja-val nem csökkentett összegét, a különbözetet az szja, a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás levonása után a tagoknak ki kell fizetni. Amennyiben az osztalékelőleg bruttó összege meghaladja az osztalékként megállapított (megállapítható) összeget, a különbözetet vissza kell fizetni. Az év közbeni üzletrészeladás az osztalék meghatározásánál csak annyit jelent, hogy osztalékot nem három, hanem két tulajdonosnak fizetnek. Amit viszont még az osztalék tagonkénti összegének megállapítása előtt rendezni kell, az a volt tulajdonos részére adott osztalékelőleggel való elszámolás, a válaszban az 21. oldal

előbbiekben leírt valamelyik formában. [2000. évi C. törvény 39. (3)-(4)] EBH2010. 2151 Osztalékelőleg annak a részvényesnek jár, aki az osztalékelőleg kifizetéséről hozott társasági döntés időpontjában a társaság részvényese volt. Az osztalékelőleg visszafizetése átvállalásának a jogosult részéről történő jóváhagyása nincsen írásbeli alakhoz kötve [1997. évi CXLIV. törvény 9. (2) bekezdés, 225-226. ; 1959. évi IV. törvény 332. ]. A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperest 1991- ben az EKH Kft.-t alapította, és mint egyedüli részvényes, 2001. július 2-án a 3/2001. számú alapítói határozattal elfogadta a felperes 2001. június 30-i fordulónappal készített közbenső mérlegét 168 129 000 Ft mérleg-főösszeggel, és 43 238 000 Ft mérleg szerinti eredménnyel, a 4/2001. számú alapítói határozattal pedig 43 238 000 Ft osztalékelőleg kifizetéséről döntött. Az összeget a felperes 2001. július 6-án utalta át az alperes jogelődjének. A felperes 2001. július 3-án megállapodott a V. Lapkiadó Rt.-vel 94 690 000 Ft pénzeszköz végleges átadásáról, amelynek teljesítésére 2001. július 4-én került sor. Az EKH Kft. a 2001. július 5-én kötött részvény-adásvételi szerződéssel eladta a felperes által kibocsátott valamennyi részvényt az S. Ltd.-nek. A szerződés 4.1. pontja szerint e szerződés akkor lép hatályba, amikor a vételár az eladó számláján jóváírásra kerül. Kikötötték továbbá, hogy az eladó a vételár jóváírását követő öt munkanapon belül köteles a forgatmánnyal ellátott részvényeket a vevőnek átadni, a vevőt e naptól illették, illetőleg terhelték a részvényekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek. A vevő a szerződés 6.12. pontjában kijelentette, hogy tudomással bír a 2001. június 30-i közbenső mérleg alapján 43 238 295 Ft osztalékelőleg kifizetéséről, továbbá a 94 690 000 Ft pénzeszköz végleges átadásának teljesítéséről. Vállalta, hogy a 2001-es üzleti év beszámolójának elfogadásakor a fenti osztalékelőleg kifizetését megszavazza, ha pedig a társaság tevékenysége az osztalékelőleg visszafizetését tenné indokolttá, azt a társaság részéről a saját forrásból visszafizeti és e tekintetben az eladóval szemben megtérítési igényt nem támaszt. A szerződés 4.1. pontjában írtak ellenére a vevő 2001. július 5-én került a részvénykönyvbe bejegyzésre, függetlenül attól, hogy a vételár átutalására ekkor még nem került sor. 22. oldal

A felperes 2002. május 23-án készítette el a 2001. évi mérlegét, amely 34 652 000 Ft veszteséget mutatott. A mérleg kiegészítő mellékletében rögzítésre került, hogy 2001. július 5-én 43 238 000 Ft osztalékelőleg kifizetése történt, amelynek jogszerűsége vitatott. A könyvvizsgáló 2003. június 25-én a társaság 2002. december 31-i éves beszámolójáról készült jelentésében kérte, hogy a társaság alapítója felé a felperes a 2001. évi osztalékelőleg visszafizetéséhez szükséges előterjesztést tegye meg. A felperes a keresetében kérte kötelezni az alperest az alperes jogelődje által felvett 43 238 295 Ft osztalékelőleg és kamatai visszafizetésére. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperesi jogelőd az osztalékelőleg kifizetésének időpontjában már nem volt a felperes részvényese, ezért azt jogosulatlanul vette fel, így azt az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 361. -ának (1) bekezdése szerint jogalap nélküli gazdagodás címén köteles visszafizetni. A keresetét másodlagosan arra alapította, hogy az osztalékelőleg kifizetése a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: 1997. évi Gt.) 226. -ának megsértésével történt. A közbenső mérleg alapján nem volt valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésére az 1997. évi Gt. 225. - ában foglaltak szerint sor kerülhet. A végleges pénzeszköz átadásáról szóló ügylet ugyanis azzal a következménnyel járt, hogy megalapozatlanná tette a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredményt az osztalék kifizetésének időpontjára. Állítása szerint az osztalékelőleg kifizetése az 1997. évi Gt. 226. -ának (2) bekezdésébe is ütközött, mivel az alperesi jogelőd mint részvényes nem vállalta annak visszafizetését, a szerződés 6.12. pontja pedig nem értelmezhető akként, hogy a vevő a visszafizetésre vonatkozó kötelezettséget vállalt volna. Osztalékelőleg visszafizetésére vonatkozó tartozás átvállalásának egyébként sincs helye, továbbá ahhoz a felperes mint jogosult nem járult hozzá. Hivatkozott arra, hogy az alperesnek az 1997. évi Gt. 226. -ának (3) bekezdésében megkívánt jóhiszeműsége sem állt fenn; végül arra, hogy a 2001. évi mérleg alapján az adott évre osztalék fizetésére nem volt lehetőség, ezért az alperes által felvett osztalékelőleg visszajár. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a jogelődje az osztalékelőleg kifizetéséről szóló határozat meghozatalakor részvényes volt, továbbá, hogy a közbenő mérleg alapján annak kifizetésére lehetőség volt. A kifizetésről a részvények új tulajdonosa tájékoztatást kapott. A 2001. július 4-én 23. oldal

teljesített végleges pénzeszközátadásnak e szempontból nem volt jogi jelentősége. Hivatkozott arra, hogy a szerződés 6.12. pontjában a vevő részéről tartozásátvállalás történt, azt jogszabály nem tiltja, arról a felperes tudott és ráutaló magatartással hozzá is járult. Végül előadta, hogy végig jóhiszeműen járt el, rosszhiszeműségét a felperes nem tudta bizonyítani. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Nem fogadta el a felperes jogi álláspontját, miszerint az alperesi jogelőd nem tarthatott igényt az osztalékelőleg kifizetésére, mivel annak kiutalásakor már nem volt a felperes részvényese, így a részvényesi jogokat sem gyakorolhatta. Megítélése szerint az osztalékelőleg fizetéséről a részvénytársaság közgyűlése határoz, e döntés időpontjában konkretizálódik a részvényes osztalékelőleghez való joga, a kifizetés tényleges időpontja e szempontból már nem bír jogi jelentőséggel. Az osztalékelőleg a közgyűlési határozat meghozatala időpontjában részvényes alperesi jogelődöt illette meg, függetlenül attól, hogy az összeg kiutalásakor már nem volt részvényese a társaságnak. Kifejtette, hogy az 1997. évi Gt. 226. -ának (1) bekezdése értelmében osztalékelőleg fizetésének nem volt jogi akadálya. Az alapító által elfogadott - a számviteli törvény szabályai szerint készített - közbenső mérleg alapján valószínűsíthető volt, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének az 1997. évi Gt. 225. -ában foglaltak szerint nem lesz akadálya. Az osztalékelőleg fizetése feltételeinek az erről szóló határozat meghozatalának időpontjában kell fennállniuk. Az ezt követő jogügyletek nem bírnak jelentőséggel. Az 1997. évi Gt. 226. -ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés szerinti osztalékelőleg kifizetésének feltétele, hogy a részvényesek vállalják annak visszafizetését, ha annak feltételei bekövetkeznek, amely nyilatkoznak a kifizetést, nem pedig a határozat meghozatalát megelőzően kell rendelkezésre állnia. A perbeli esetben a visszafizetési kötelezettséget az alperes részvényeit megvásárló vevő a szerződés szerint átvállalta. A másodfokú bíróság megítélése szerint az 1997. évi Gt. 226. -a (2) bekezdésében foglaltak megsértésére a felperes egyébként sem hivatkozhatott. Az osztalékelőleg kifizetéséhez szükséges törvényi feltételek vizsgálata a felperes kötelezettsége volt, ennek elmulasztása részéről olyan felróható magatartásnak minősül, amelyre a Ptk. 4. -ának (4) bekezdése szerint előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A szerződés 6.12. pontjának értelmezése kérdésében mindenben egyetértett az 24. oldal