Vasbeton/Vasbeton Épületfizika 9
Hőhidak A hőhidak definíciója A hőhidak olyan lokális helyek az épület külső hőszigetelő burkán, amelyeknél megnövekedett hőveszteség lép fel. A megnövekedett hőveszteség abból ered, hogy az építményrész a sík alaktól eltér ( geometriai hőhíd ), vagy abból, hogy az érintett szerkezetrészben magasabb hővezetésű anyagok találhatók ( anyagtól függő hőhíd ). A hőhidak hatásai A hőhidak területén a helyileg megemelkedett hőveszteség a belső felületi hőmérséklet csökkenéséhez vezet. Amint a felületi hőmérséklet az úgynevezett θ S "penészgomba hőmérséklet" alá esik, penész képződik. Amennyiben aztán a felületi hőmérséklet a θ τ harmatponti hőmérséklet alá süllyed, akkor a helyiség levegőjében lévő nedvesség a hideg felületeken pára formájában kondenzálódik. Ha egy hőhíd területén penész képződik, akkor a helyiségbe került penészgombaspórák miatt a lakók fokozott egészségügyi károsodást szenvedhetnek. A penészgombaspórák allergén hatásúak és erőteljes allergiás reakciókat válthatnak ki az embereknél, mint pl. orrmelléküreg-gyulladás, orrnyálkahártya-gyulladás ill. asztma. Amennyiben általában hosszan tartó napi szintű az expozíció a lakásokban, akkor nagy a veszélye annak, hogy az allergiás reakciók krónikussá válnak. A hőhidak hatásai tehát összefoglalva: Penészgombaképződés veszélye Egészségügyi károsodás veszélye (allergia, stb.) Páralecsapódás veszélye Fokozott fűtőenergiaveszteség A nem szigetelt erkélycsatlakozás A nem szigetelt erkélylemez csatlakozások esetében a geometrikus hőhíd (az erkélylemez hűtőbordahatása), valamint a tényleges anyagi hőhíd (rosszul hőszigetelő vasbetonlemez) együtthatása erőteljes hőelvonáshoz vezet. Ezáltal a nem szigetelt erkélylemez csatlakozások az épületköpeny legkritikusabb hőhídjaihoz tartoznak. Egy nem szigetelt erkély fokozott hőveszteséget és a felületi hőmérséklet jelentős csökkenését eredményezi. Ez jelentősen megnöveli a fűtőenergia költségét és fokozza a penészgombaképződés kockázatát a nem szigetelt erkélylemez csatlakozási területén. Hatékony hőszigetelés elemmel A a hőtechnikailag és statikailag optimalizált szerkezete által (minimalizált vasalási keresztmetszet, különösen jó hőszigetelő anyagok felhasználása) az erkélylemez csatlakozásoknál nagyon hatékony hőszigetelést tesz lehetővé. Az erkélylemez csatlakozások hővezetése, a sötét színnel jelölt, hideg erkélyektől a világos színnel jelölt, meleg belső terek irányába. Balra: nyílást áthidaló vasbeton födém termikus megszakítás nélkül. Jobbra: termikus megszakítás felhasználásával. 11
Termékmegjelenés Födém felöli oldal Termékinformációkat tartalmazó matrica Erkély beépítési iránya Erkély felöli oldal Húzott vas K típus: Alkotóelemek 12
Beépítési útmutató ábrák Vibrálás számára fenntartott nyílás Felső tűzvédelmi lemez Tűzvédelmi szalag Neopor hőszigetelő test Alsó tűzvédelmi lemez HTE-Modul Nyíróvas A hőszigetelő tartószerkezet. Két fő funkciója van: A hőszigetelő test termikusan elválasztja az erkélylemezt a födémszerkezettől, és ezáltal lecsökkenti a hőhidat. A a terheket az erkélylemezből a födémbe vezeti. 13
Termékmegjelenés K típus: Belső nézet Mivel a terhelés az erkélylemezből a födémbe vezethető át, a húzott vasak és a nyíróvasak a hőszigetelő testen át futnak. A HTE-nyomólap a hőszigetelő testbe van ágyazva. Nyomott támaszként működik, és a nyomóerőt az erkélylemezből a belső födémbe vezeti. A HTE-nyomólap egy acélhajerősítésű nagyszilárdságú betonból áll, mely egy műanyag zsaluzatba van belefoglalva. A felső műanyagsín rögzíti a húzott vasakat. Átmérőjük 8 vagy 12 mm, míg a nyíróvasak átmérője 8 mm. A különböző terhelhetőségi fokozatokban kapható. A terhelhetőségi fokozatok a szükséges terheléshez igazodnak. Terhelhetőségi fokozatonként változik a húzott vasak, a nyíróvasak és a HTE-nyomólapok száma. A K típusú különböző magasságokkal készül, 160 mm-től 280 mm-ig. : HTE-nyomólap nyíróvassal 14
Termékmegjelenés Alapanyagok A nem szimmetrikus felépítésű. Minden esetben ügyelni kell a beépítési irányra. A nyílnak beépítéskor az erkély irányába kell mutatnia. A felső részén lévő azonosító matrica tartalmazza a típussal, terhelhetőségi fokozattal, magassággal, gyártóval, beépítési iránnyal kapcsolatos információkat és a beépítési ábrákat, kiegészítésként a szállítás során mellékelt részletes beépítési útmutatóhoz. Alapanyagok és anyagminőségek K típus: A nyíl mutatja a beépítési irányt Alapanyagok és anyagminőségek Alapanyag Alapanyag-tanúsítvány Húzott vas, nyomólap, nyíróvas Betonacél B500 B Rozsdamentes sima rúdacél, nyersanyaga 1.4571 vagy 1.4404 (S460) Rozsdamentes bordázott betonvas B500B NR, nyersanyagszám 1.4362 vagy 1.4571 DIN 488-1 Beton nyomólap HTE-nyomólap (acélhajerősítésű nagyszilárdságú beton) PE-HD műanyagburkolattal Acél nyomólap S 235 JRG1, S 235 JO, S 235 J2, S 355 J2, S 355 JO DIN EN 10025-2 Hőszigetelő test Tűzvédelmi anyag Neopor polisztirol keményhab (BASF márkájú), vastagsága 80, ill. 120 mm, WLG 031, B1 építőanyag-osztály (kevésbé gyúlékony) A1 építőanyag-osztályú könnyűszerkezeti lemezek, cementkötésű tűzvédelmi lemezek, integrált tűzvédelmi szalagok 15
Tűzvédelmi kialakítás Tűzvédelem folyamatos elhelyezés esetén A tűzálló kivitelben (R90 és R120) is kapható. Hőre habosodó tűzvédelmi szalagok ill. a felső oldalán lévő tűzgátló lemezek biztosítják, hogy a tűz hatására megnyíló fugák hatékonyan be legyenek zárva, így a Schöck Isokorb betonvasaihoz nem juthatnak be forró gázok. K típus tűzálló kivitelben Tűzvédelem pontszerű elhelyezés esetén Azokat a típusokat, melyeket pontszerű elhelyezéssel építenek be, tűzálló kivitel esetén gyárilag körbe (felső oldal, alsó oldal, balra, jobbra) tűzgátló lemezekkel borítják be. QP típus: Tűzálló kivitel körbe tűzgátló lemezekkel borítva 16
Erkély- és födémszerkezet K típus: Erkélylemez csatlakozás közvetett alátámasztással Az erkélyek és más külső épületrészek az MSZ EN 1992-1-1-vel összhangban készülnek. Az erkélyszerkezet a felhasználásával közvetett és közvetlen alátámasztással is készülhet. A közvetlen alátámasztás azt jelenti, hogy az erkélylemez a födémlemezhez csatlakozik és a csatlakozás területén egy falra vagy egy lelógó gerendára fekszik fel. Közvetett alátámasztás esetén az erkélylemez a -bal csak a födémlemezhez csatlakozik. Itt a közvetett alátámasztást ábrázoltuk. A csatlakozó épületszerkezetek alapanyagai A csatlakozó épületszerkezetek alapanyaga Alapanyag Szabványok Betonacél B500A, B500B MSZ EN 10080, MSZ EN 1992-1-1 Beton Normál beton, száraz nyerssűrűség > 2000 kg/m 3 nem könnyűbeton MSZ EN 1992-1-1 Külső épületrészek Belső épületrészek Javasolt minimális szilárdsági osztály C25/30 és a környezeti besorolás figyelembe vétele Javasolt minimális szilárdsági osztály C25/30 és a környezeti besorolás figyelembe vétele MSZ EN 1992-1-1 MSZ EN 1992-1-1 17
Helyszíni vasalás Felső lemezvasalás Egy közvetetten alátámasztott erkélylemez vasalása Alsó lemezvasalás Egy konzolos végigfutó vasbeton erkélylemez vasalása egy a terhet viselő felső vasalásból, egy konstruktív alsó vasalásból és peremszegésből áll. l 0 CV K típus: Átfedési hossz l 0, betontakarás CV A húzott vasak és a nyíróvasak hossza úgy van meghatározva, hogy a lehorgonyzási hosszak esetében betartsuk az MSZ EN 1992-1-1 szabványokat. A CV minimális betontakarást a szabvány szerint 30 mm-ben, 35 mm-ben, vagy 50 mm-ben állapítja meg. 18
Helyszíni vasalás Javasolt a s,req a s Isokorb Felső lemezvasalás a s,req Szükséges felső hosszanti vas Felső lemezvasalás a s,req Alsó lemezvasalás K típus: Helyszíni vasalás közvetett alátámasztás esetén Szükséges alsó hosszanti vas Alsó lemezvasalás Javasolt a s,req a s Isokorb Felső lemezvasalás a s,req Szükséges felső hosszanti vas Felső lemezvasalás a s,req Szükséges felső hosszanti vas Alsó lemezvasalás Szükséges alsó hosszanti vas Kengyel Szükséges alsó hosszanti vas Alsó lemezvasalás K típus: Helyszíni vasalás közvetlen alátámasztás esetén Az erkélylemezek felhasználásával történő vasalásvezetése esetén az alábbiakat kell figyelembe venni: A húzott vasainak toldását a födém és az erkély felöli oldalon is biztosítani kell. Az alkalmazott a s toldóvasalást legalább akkorának kell választani, mint a elem meglévő vasalása (szükséges a s meglévő a s Isokorb ). A Schöck Isokorb nyíróvasait az erkély és a födém felöli oldalon is le kell horgonyozni. Amennyiben a nyíróvas a húzósávba esik, akkor toldani kell. Az erkély felöli oldalon 2 8 mm hosszanti vasat párhuzamosan a hőszigeteléssel kell elhelyezni. Az erkély felöli oldalon 2 8 mm hosszanti vasat párhuzamosan a hőszigeteléssel kell elhelyezni. A vasalás elrendezése (vasalásvezetés) a típusától és az erkélylemez alátámasztásának módjától függ. Ezzel kapcsolatban a pontos adatok minden egyes típusnál le vannak írva. Amennyiben az erkély közvetetten van alátámasztva, akkor a födémbe perembefoglalásként kengyelt és 2 8 mm hosszanti vasat kell a hőszigetelő testtel párhuzamosan elhelyezni. Egy hosszanti vas kerül a felső vasalásba, egy pedig az alsó vasalásba. 19
Szerkezeti viselkedése l M f, max l 21
Teherviselés K típus: Erkélylemez csatlakozás közvetett alátámasztással Terhekből származó nyomaték Konzolos erkélylemezek esetén a teherátadáshoz szükséges, hogy a a nyomatékokat és a nyíróerőket a csatlakozó födémbe átvezesse. A hajlítónyomaték átvezetését a húzott vas (felül) és a nyomólap (alul) biztosítja. Egy hajlítónyomaték erőpárokra bontható, melyek mindig ugyanolyan értékűek, de ellentétes irányba mutatnak. A nyomatékot tehát az F erő és az e belső nyomatéki erőkar szorzata adja. M = F e Így a nyomaték az erkélylemezből szétválik, a felső húzott vasban húzás, a nyomólapban pedig nyomás adódik át a födémlemezbe. Minél nagyobb a, annál nagyobb a belső nyomatéki erőkar és annál nagyobb a hajlítónyomaték, mely átvezetődhet. A maximálisan átvihető negatív nyomatékot m Rd -vel jelöljük. Terhekből származó nyíróerő A nyíróerő (függőleges erő az erkélylemezből) a betonból a vas ívelt sarkába irányul. Ott vetületeire bontható (erővektorháromszög): a nyíróvasban húzóerőre és a HTEnyomólapban nyomóerőre válik szét. A födém felöli oldalon aztán a nyíróvasból kiinduló húzóerő újra megfordul és az egyenes vasrészen és a betonon keresztül a födémbe vezetődik. Mivel a a nyíróvasat húzóerő terheli, ezért a Schöck Isokorb -ot úgy kell beépíteni, hogy a nyíróvas kintről alul, befelé pedig felül fusson. A maximálisan átvihető nyíróerőt V Rd -vel jelöljük. M e Terhekből származó nyíróerő V K típus: Terhekből származó nyíróerő 22
Teherviselés G q g l k K típus: Teherfelvétel Teherfelvétel A felhasználásával készült erkélylemez teherfelvételét az MSZ EN 1992-1-1 alapján határozzuk meg. A képen ábrázoltuk, mely terheket kell normál esetben a méretezéséhez felvenni. Állandó (g d, G d ) és esetleges (q d ) terheket veszünk fel. A befogási pontot 100 mm-rel a hőszigetelő test mögé kell felvenni. M Rd max l k K típus: A nyomaték alakulása V Rd max l k K típus: A nyíróerő alakulása 23
Alakváltozás G q g w l k nélküli erkélylemez alakváltozása 10.000 knm/rad/m w 2 w 1 250.000 kn/m -bal készült erkélylemez alakváltozása Alakváltozás Egy erkélylemez a terhek hatására eldeformálódhat. Az alakváltozás a konzol végén mérhető és a födém elfordulása ill. az erkélylemez deformálódása okozza. A -ot megközelítőleg úgy kell tekinteni, mint két rugót. A felső rugó szimulálja a húzott vasat, az alsó rugó pedig a HTE-nyomólapot. A hajltónyomaték általi terhelés esetén az alsó rugó (HTEnyomólap) összenyomódik, a felső rugó pedig széthúzódik. Ezáltal a -ban α elfordulási szög keletkezik. Ezt statikailag forgórugóként ábrázolhatjuk (ld. ábra). A -ot a födém és az erkélylemez közé helyezzük. Ez azt jelenti, hogy az erkélylemez torzulásából adódó alakváltozáshoz figyelembe kell venni a miatti alakváltozást is. Az alakváltozási faktor a termékfejezetben van megadva. : A húzott vas és a nyomólap rugóként hatnak 24
Alakváltozás/Túlemelés Lehajlási karcsúság ü Vízszintes tengely A zsaluzat túlemelése a betonozás során Túlemelés Hogy az erkély alakváltozását ki tudjuk egyenlíteni, beépítéskor a zsaluzatot túl lehet emelni. A túlemelést normál esetben úgy választjuk meg, hogy beállítjuk az állandó terhekből adódó alakváltozást és az esetleges terhek egy része ±5 mm vízszintesen kombinációját (a Schöck javaslata: g+1/2q). A vízelvezetés irányát figyelembe kell venni. Ezt kifelé vagy befelé is ki lehet alakítani. A kifelé történő vízelvezetés esetén a túlemelést csökkentjük. A befelé történő vízelvezetésnél a magasítást megemeljük. Az erkély túlemelése több tényezőtől is függ: A födémelfordulás szögéből adódó alakváltozás hányadától, az erkélylemez alakváltozásának hányadától, a általi alakváltozás hányadától és az erkély vízelvezetési irányától. A túlemelés meghatározásához az alakváltozás minden alkotóját és a vízelvezetés irányát is figyelembe kell venni. h l k K típus: Lehajlási karcsúság Lehajlási karcsúság Egy lemez magasságának arányát a konzolhosszhoz lehajlási karcsúságnak nevezzük. Az erkélylemez h magasságának aránya az l k konzolhosszhoz (lehajlási karcsúság) hat az erkélylemez rezgésarányára. Azt ajánljuk, hogy korlátozza az erkélylemez h magasságának arányát az l k konzolhosszhoz. Az erkélylemez h magasságának aránya az l k konzolhosszhoz (lehajlási karcsúság) a H magasságától függően minden termékfejezetben meg van adva. 25
Fáradás hőmérsékleti különbségek hatására Egy erkélylemez hőmérsékleti különbségek hatására történő alakváltozása és lehetséges repedésképződés nélkül Egy erkélylemez összehúzódása lehülés hatására, a terhelése Egy erkélylemez kitágulása felmelegedés hatására, a terhelése 26
Fáradás hőmérsékleti különbségek hatására l l : Alakváltozás termikus terhelés esetén Egy erkélylemez felmelegedés hatására kitágul, lehülés esetén pedig összehúzódik. Nem elválasztott erkélylemeznél ezen a helyen kényszer hatására repedések képződhetnek a födémlemezben, melyeken át nedvesség juthat be. A Schöck Isokorb egyben egy dilatációs hézagot is jelent. A húzott vasak és a nyíróvasak a elemben ezáltal újra és újra minimálisan a tengelyükre merőlegesen elhajolnak. l Kísérletekkel ellenőrizték, hogy a 100 teherváltás esetén, l ±2,0 mm kitéréssal 2000 teherváltás esetén, l ±1,7 mm kitéréssel 20 000 teherváltás esetén, l ±1,1 mm kitéréssel meghatározott fárasztó igénybevételnek ellenáll. Ha szimmetrikus erkélylemezből indulunk ki, akkor a Schöck Isokorb húzott vasai és nyíróvasai az erkélylemez közepén nem mozdulnak ki, az erkély szélein lévő vasak erősebben mozdulnak ki. 27
Fáradás dilatációknál Ajánljuk, hogy az erkélylemez hosszát a típusa szerint egy bizonyos méretre korlátozzák. A K típusa esetén ez a méret 11,30 m. Amennyiben az erkélylemez sarkon készül, akkor a sarokból kiindulva csak ennek fele (5,65 m) kivitelezhető. Ha az erkélylemez hosszabb, akkor dilatációkat kell képeznünk. A dilatációnál az erkélylemez elválik. Hogy ne alakuljanak ki a lemezrészeken különböző elhajlások, Schöck Dorn ESD típusú tüskét helyezünk el a dilatációs hézagban. Schöck Dorn: Tágulási hézagok kialakítása 28
Az alátámasztás helye/méretezésnél figyelembe vett hosszak l b K típus: Statikai rendszer l k Az alátámasztást 100 mm-rel a hőszigetelő test éle mögé vesszük fel. l k = rendszerkonzolhossz az Isokorb -méretezéshez l b = geometriai konzolhossz a külső élétől számítva (hőszigetelő test) 29
FEM-irányelv G g q ad/m m K típus: A rugó merevségének közelítő felvétele V M M V K típus: Az erkélylemez igénybevételeinek meghatározása, majd a födémperemre helyezés FEM-irányelv Ajánlott módszer a elemek FEM programmal történő számítására: Az erkélylemez leválasztása a födémről Az erkélylemez igénybevételeinek meghatározása a következő rugóállandók figyelembe vételével. A rugóállandók közelítő értékek a Schöck Isokorb tartószerkezeti viselkedésére 10.000 knm/rad/m (nyomaték) 250.000 kn/m 2 (nyíróerő) A megfelelő típusának kiválasztása és a számított értékek v ed és m ed az épület tartószerkezetére ható külső peremterhekként történő meghatározása. A tartószerkezet (födém/fal) alátámasztásának területén a merevítéseket normál esetben végtelen merevnek tekintjük. Csak abban az esetben kell a lemezszegély mentén lineárisan változó nyomatékokat és nyíróerőket figyelembe venni, ha a csatlakozó és alátámasztó épületrészek merevsége jelentősen különböző. 5 FEM-irányelv A elemmel nem lehet csavaró nyomatékot felvenni. 30
Beépítési előírások UK IK 31
Beépítési irány A nem szimmetrikus felépítésű. Ezért a beépítés irányát mindenképp figyelembe kell venni. A terveken olyan metszeteket kell ábrázolni, ahol a Schöck Isokorb elhelyezkedése felismerhető. 5 Felső rész - alsó rész A nem szimmetrikus felépítésű. Ezért a beépítés irányát mindenképp figyelembe kell venni. A nyomatéki teherátadást a felül lévő húzott vas biztosítja. A terveken olyan metszeteket kell ábrázolni, ahol a Schöck Isokorb elhelyezkedése felismerhető. M e 4 Veszély jelzés - A húzott vasnak felül kell lennie A -ot a megfelelő irányban (fent-lent) kell beépíteni. A húzott vasat felül kell elhelyezni. Azt, hogy melyik a felső oldala, a termékmatrica határozza meg. Terhekből származó nyíróerő K típus helyes beépítése: a húzott vas felül van K típus helytelen beépítése: a húzott vas alul van 32
Beépítési irány 5 Erkély felöli oldal - födém felöli oldal A nem szimmetrikus felépítésű. Ezért a beépítés irányát mindenképp figyelembe kell venni. A nyíróvasat az erkély felöli oldalon alulról a födém felé ferdén felfelé kell elhelyezni, hogy a nyíróerő húzott erőként a vasra átadódjon. 3 jellemző utal a beépítés irányára: Az erkély felé mutató nyíl. Az írás a matricán. Az írás a K típusnál a beépítéskor a födém felöli oldalról olvasható. A nyíróvas iránya. A terveken olyan metszeteket kell ábrázolni, ahol a Schöck Isokorb elhelyezkedése felismerhető. V K típus: Terhekből származó nyíróerő 4 GVeszély jelzés - A beépítés iránya: erkély felöli oldal - födém felöli oldal A -ot a megfelelő irányban (erkély felöli oldal-födém felöli oldal) kell beépíteni. A nyílnak az erkély irányába kell mutatnia. A nyíróvasnak az erkély felől alulról a födém felé ferdén felfelé kell futnia. K típus helyes beépítés: nyíróvas az erkély felől alulról a födém felé ferdén felfelé K típus helytelen beépítés: nyíróvas az erkély felől fentről a födém felé ferdén lefelé 33
Helyszíni betonozásos építési mód A -ot a helyszíni betonozásos- és az előregyártott építési mód esetén is használjuk. Az erkélyt a bal közvetetten vagy közvetlenül is alá lehet támasztani. A továbbiakban az erkély közvetlen alátámasztása esetén helyszíni betonozásos építési módban ábrázoljuk a beépítését. A helyszíni betonozásos építési módban alapvetően az alábbi lépéseket kell betartani: A helyszíni vasalás elhelyezése, a behelyezése, betonozás, szilárdítás a nemzeti előírások alapján, aládúcolás további 28 napig. A nyomólap alakzárását a frissen öntött betonhoz biztosítani kell, ezért a betonozási hézagokat a (UK IK) alsó síkja alatt kell elhelyezni. A termékek részletes beépítési útmutatója a beépítés részben található. UK D UK IK = Betonozási hézag K típus: A zsaluzás és vasalás előkészítése a betonozáshoz. Betonozási munkahézag a falnál = erkélyzsaluzat alsó síkja! UK IK K típus: A vasalás előkészítése után a K típus elhelyezése 34
Helyszíni betonozásos építési mód A nyomólapból a betonba történő teherátvitel a nyomólapnak a frissen öntött betonhoz való alakzárása által történik. Ezért az építkezésen figyelni kell arra, hogy tartsunk a nyomólap mellett egy min. 100 mm-es (10 cm) öntési hézagot. A Schöck Isokorb termékei közül lehetnek olyan típusok is, ahol más távolság szükséges. Erről a termékekről szóló részben olvashat. K típus: A HTE-nyomólap alakzárása e 100 mm UK IK K típus: A helyszíni beton tömörítése során a nyomólap alakzárását figyelembe kell venni! 35
Előregyártott építési mód A -ot helyszíni betonozásos és előregyártott elemes építési módban is használjuk. A -os erkélyt az előregyártott építési módban bele lehet betonozni az erkélylemezbe és az erkélylemezzel együtt lehet az építkezésre szállítani. A továbbiakban egy előregyártott erkélynek és egy előregyártott födémnek a beépítését ábrázoljuk az erkély közvetett alátámasztása esetén. Az ábrázolt vastag előregyártott födém esetén különösen figyelni kell a helyszíni beton és az előregyártott elem közötti nyírókapcsolatra. K típus: A HTE-nyomólap alakzárása A nyomólapból a betonba történő teherátvitel a nyomólapnak a frissen öntött betonhoz való alakzárása által történik. Ezért az építkezésen figyelni kell arra, hogy tartsunk a nyomólap mellett egy min. 100 mm-es (10 cm) öntési hézagot. A Schöck Isokorb termékei közül lehetnek olyan típusok is, ahol más távolság szükséges. Erről a termékekről szóló részben olvashat. K típus: A zsaluzás és vasalás előkészítése az előregyártott lemez beépítéséhez bebetonozott K típusú -bal 36
Előregyártott építési mód 100 mm K típus: A monolit beton sáv kiöntése (nyomott zóna) 37
3 Ellenőrző lista A statikai rendszerhez illő típust választottuk ki? A Q típus csak a tiszta nyíróerő csatlakozásra vonatkozik (csuklós kapcsolat). A kapcsolatra ható terheket a szabvány szerint határoztuk meg? A rendszer konzolhosszát, illetve a támaszok távolságát vettük alapul? A FEM-mel történő számítások esetén a Schöck FEM-irányelveket figyelembe vettük? A mindenkori típushoz szükséges H min minimális lemezvastagságot figyelembe vettük? A V Rd nél a lemez teherhordó képességének határértékeit ellenőriztük? Figyelembe vettük a maximálisan megengedett dilatációs távolságokat? A elemből adódó kiegészítő lehajlást figyelembe vettük? A kiszámított túlemeléseknél a vízelvezetési irányt figyelembe vettük? A kiviteli terveken szerepelnek a túlemelések? Berajzoltuk a kiviteli tervekbe a mindenkori típusokhoz az előregyártott födémek esetén szükséges monolit betonsávokat? A hajlitási karcsúságra megadott határértékeket betartottuk? Meghatároztuk-e a szükséges helyszíni vasalást? Rendelkezésre áll a túlemelt födémhez vagy falhoz történő csatlakozáshoz szükséges épületszerkezeti geometria? Szükség van speciális szerkezetre? Egyeztettük-e az esetleges fokozott tűzállósági igényt, és a kiviteli terveken szereplő típusmegjelölések tartalmazzák-e az erre vonatkozó R90 v. R120 kiegészítést? 38