Társasági adó 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2016., 2017. 2017.02.21. Ácsné Molnár Judit (könyvvizsgáló)
Társasági adó bevallás - 1629. jelű bevallás az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja hi.: 2017. május 31. naptári éves adózónál - 1671. jelű bevallás a 2017.01.01-jétől választott eva, kata, kiva szerinti adózás esetén a társasági adókötelezettségről hi.: megszűnést követő 5. hónap utolsó napja - 1743TAO bevallás a 2017. évben eva, kata, kiva alanyiság megszűnésével társasági adóalannyá vált adózó társasági adóelőleg kötelezettségről hi.: adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül - TAONY nyomtatvány 2016. évi bevallást helyettesítő nyilatkozat: alapítvány, egyesület, egyház stb. hi.: 2017. május 31. NAV által rendszeresített nyomtatványok
Módosító törvények A Tao. tv. 2016. év közbeni, illetve 2017-től hatályos rendelkezéseit módosító törvények: 1.) 2016. évi II. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról; hatályos: 2016.03.10-étől, 2.) 2016. évi LXVI. törvény egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról; hatályos: 2016.06.16-ától, 2016.07.16-ától, 2017.01.01-jétől, 2018.01.01-jétől, 3.) 2016. évi CXXV. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó jogszabályok módosításáról; hatályos: 2017.01.01-jétől, illetve a 2016.11.25- i kihirdetést követő naptól, 4.) 2016. évi CLXXXII. törvény az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról; hatályos: 2017.01.01-jétől, 5.) 2016. évi CLXXI. törvény a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról; hatályos: 2017.01.18-ától. Módosító törvények
Adómérték: 2017., éves adó: 2016. 2017.01.01-jétől a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka. A 1629 jelű bevallásban még 10%-os vagy 10/19%-os adómértékkel kell a 2016. adóévi adókötelezettséget meghatározni (2017.05.31-éig az adót megfizetni). Tao. tv. 19.
Fizetendő adóelőleg: 2017.07.01.-2018.06.30. 1629 jelű bevallásban az adókötelezettség az általános szabályok szerint kerül levezetésre. A 26. -ban foglaltaktól eltérően a 2017. adóév II. félévében, és a 2018. adóév I. félévében fizetendő adóelőleget a 19. 2017.01.01-jétől hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel számítottan (ideértve különösen az adókedvezmények összegét) kell megállapítani. Így kell eljárnia minden adózónak (a 2016. adóévi adómértéktől függetlenül). Ehhez a 1629 jelű bevallásban kimunkált adóalapra a 9%-os adókulcsot kell rávetíteni, és ezt a 9%-kal számított adót lehet csökkenteni felmerülése esetén az adókedvezmény, illetve a beszámítás alapján visszatartott adó összegével. Ez a fizetendő adóelőleg alapja. Tao. tv. 29/A. (52)
Fizetendő adóelőleg 9%-kal számítva - Példa Megnevezés 2016. évi adófizetési kötelezettség (10%) 2017.II. 2018.I. EFt félévi adóelőleg (9%) Adóalap 100 000 100 000 Számított adó 10 000 9 000 Adókedvezmény (70%) a) b) a) b) a) 8 000 b) 5 000 7 000 5 000 6 300 5 000 Fizetendő adó/adóelőleg 5 000 < 9 000 x 70% 3 000 5 000 2 700 4 000 A 9%-kal történő számítás során figyelembe vett kevesebb adókedvezmény [7 000 E Ft helyett 6 300 E Ft) semmi változást nem jelent a 2016. évi adókötelezettség tekintetében; nem kell módosítani a bevallást. Az átszámítás csak az adóelőleg alapjához szükséges. Tao. tv. 29/A. (52)
Fizetendő adóelőleg: 2017.01.01.-2017.06.30. 1529 jelű bevallásban 10/19%-os mértéket alkalmazó adózó esetén a 26. -ban foglaltaktól eltérően a 2017. adóév I. félévében fizetendő adóelőleg = = [(2015. adóévi fizetendő adó x 9/19) + 20 MFt]/2, de legfeljebb a 2015. adóévre fizetendő adó összege/2. Erről a NAV a 2017.01.15-éig határozatban döntött. Eltérő üzleti éves adózónál pl. 2017.03.01.-2017.08.31. időszakra vonatkozóan 2017.03.15-éig (az adóév első hónapjának 15. napjáig) hoz határozatot a NAV az adóelőleg kötelezettség törvény erejénél fogva történő mérsékléséről. Tao. tv. 29/A. (51)
Fizetendő adóelőleg 2017. I. félév - Példa Megnevezés MFt 2015. adóévi adóalap 800 2015. adóévi fizetendő adó (10/19%) 107 2015. adóévi fizetendő adó fele 53,5 2017. adóév I. félévre újraszámított, fizetendő adóelőleg [(107 x 9/19) + 20]/2 35,3 (35,3 < 53,5) Az újraszámított adóelőleg (35,3 M Ft) közel annyi, mint a 2015. adóévi adóalapra 9%-os adómértékkel számított összeg fele [(800 MFt x 9%)/2 = 36 MFt]. Így működik már 2017. I. félévében is a 9%-os adómérték. NAV számolja ki! Tao. tv. 29/A. (51)
Adóalap-módosító tételek 2016., 2017. Változással érintett korrekciós tételek: ingatlan kisajátítás nyeresége, műemlék karbantartás, beruházás, felújítás költsége, mobilitási célú lakhatási támogatás költségei, munkásszállás beruházási, felújítási, fenntartási, üzemeltetési költségei, korai fázisú vállalkozásba történő befektetés, KKV beruházási adóalap-csökkentő tétel, jogdíj-nyereség kedvezménye, ingyenes juttatások amikor elismert a költség, ráfordítás, kapcsolt vállalkozások piaci ártól eltérő áralkalmazása. Adóalap-módosító tételek változásai
Kisajátításon realizált nyereség kedvezménye 2016. Csökkenti az adózás előtti eredményt (hatályos 2016.06.16-ától) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében. Első alkalommal a 2016. adóévre alkalmazható e kedvezmény. Ebből következően, ha pl. 2016-ban a módosítás hatályba lépése előtt történt az ügylet, és így a pozitív különbözet megjelenik a 2016. adóévi eredményben, akkor a kedvezmény érvényesíthető. Tao. tv. 7. (1) ly), 29/A. (26)
Műemlék felújítás kedvezménye 2016. A 2016-ig hatályos rendelkezés szerint csökkenthető az adózás előtti eredmény a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségével a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál. A szabályozás alapján tehát a kedvezményt kizárólag a tulajdonos a fentiek szerinti eszközt nyilvántartó adózó veheti igénybe, kizárólag a felújítási költségek alapján. Tao. tv. 2016.12.31-én hatályos 7. (1) ty)
Műemlék karbantartás, beruházás, felújítás kedvezménye 2017. 2017-től csökkenthető az adózás előtti eredmény a) a műemléki ingatlan*, b)a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan*, és c) a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan** karbantartási [sz) pont], beruházási, felújítási [ty) pont], költsége alapján, azon túl, hogy a karbantartási költségek adóévi összege, valamint a beruházási, felújítási költségek bekerülési értéke (az értékcsökkenés elszámolásával) mérsékli az eredményt. * A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény jogszabállyal védetté nyilvánított műemléki érték [a)]; nyilvántartásba vett, általános védelem alatt álló műemléki érték, azaz országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, összes tartozékával [b)]. ** Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet települési (kerületi) önkormányzat rendeletében védetté nyilvánított építészeti örökség [c)]. Tao. tv. 7. (1) sz), ty)
Műemlék karbantartás, beruházás, felújítás kedvezménye 2017. Igénybe vehető kedvezmény mértéke: karbantartás adóévi költsége, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka; kulturális örökségvédelmi célú, számviteli törvény szerinti beruházás, felújítás bekerülési értékének 2-szerese a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő 5 adóévben az adózó döntése szerinti részletekben. Korlát: A jogosult és döntés szerint kapcsolt vállalkozása(i) által érvényesített összeg Tao. tv. 19. szerinti adókulccsal számított értéke karbantartás esetén adóévenként, adózónként nem lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél, beruházás, felújítás esetén beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak* megfelelő forintösszegnél. *100 M EUR 31 Mrd Ft Tao. tv. 7. (1) sz), ty), x), (28)
Műemlék karbantartás, beruházás, felújítás kedvezménye 2017. Igénybevételre jogosultak: az ingatlant nyilvántartó adózó, ideértve a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan vagyonkezelőjét, a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőjét, a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása(i). Tao. tv. 7. (1) sz), ty), x)
Műemlék karbantartás, beruházás, felújítás kedvezménye 2017. Együttes érvényesítés: Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan az sz) és ty) pont szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az sz) és ty) pont szerinti csökkentés feltételei: a munkák ne hatósági kötelezés eredményeként történjenek, kivéve, ha azt az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő új tulajdonos valósítja meg és érvényesíti, az adózónak a bevallás benyújtásakor álljon rendelkezésére a munkák szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, a kapcsolt vállalkozás által történő érvényesítés feltétele az is, hogy e vállalkozás a bevallással egyidejűleg rendelkezzen az eredeti jogosult írásos nyilatkozatával + adatszolgáltatás az adóbevallásban nyilatkozatot adó és kedvezményezett részéről. Tao. tv. 7. (26), (29)
Műemlék karbantartás, beruházás, felújítás kedvezménye 2017. - Példa Megnevezés Jogosult adózó Beruházási költség 400 Karbantartási költség 200 MFt Kapcsolt váll. Adózás előtti eredmény 50 700 Megállapított csökkentő tétel ty) 800 Igénybe vett csökkentés ty) 100* 200 Igénybe vett csökkentés sz) 20 5** * A jogosult a karbantartási költségek elszámolásának adóévében ugyanazon ingatlana tekintetében döntése szerint csak 100 MFt ty) pont szerinti kedvezményt érvényesít [200 MFt-ot átad a kapcsolt vállalkozásának, s 500 MFt-ot a későbbi adóévekre tartalékol ). ** Az együttesen érvényesített csökkentés (20 M + 5 M) korlátja a jogosult adózás előtti nyereségének a fele (50 M x 50%) 25 MFt. Tao. tv. 7. (1) sz), ty)
Mobilitási célú lakhatási támogatás költségének kedvezménye 2017. 2017-től a munkáltató adómentesen nyújthat mobilitási célú lakhatási támogatást a munkavállalónak feltéve, hogy az Szja tv-ben foglalt feltételek teljesülnek. Csökkenti az adózás előtti eredményt az említett címen [Szja tv. 1. számú mell. 9.7.2. pont] elszámolt juttatás összege amellett, hogy annak költségként, ráfordításként elszámolt összege az adóalapnál elismert. Korlát az adózás előtti nyereség. A mobilitási célú lakhatási támogatás teljes összegére vonatkozik a csökkentés, nem csak az Szja tv. szerint adómentes részre. Tao. tv. 7. (1) k) pont ka) alpont
Munkásszállás beruházási, felújítási, fenntartási, üzemeltetési költségeinek kedvezménye 2017. Csökkenti az adózás előtti eredményt az Szja tv. [1. sz. melléklet 8.6. pont f) alpont] szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg, a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg. Korlát az adózás előtti nyereség. Tao. tv. 7. (1) k) pont kb) alpont
Mobilitási célú lakhatási támogatás és munkásszállás költségének kedvezménye 2017. - Példa Megnevezés EFt Adózás előtti eredmény 5 000 Mobilitási célú lakhatási támogatás költsége 6 000 Csökkentő tétel lakhatási támogatás címén 5 000 Munkásszállás üzemeltetésének költsége 3 000 Csökkentő tétel munkásszállás üzemeltetése címén 3 000 Adóévi csökkentő tétel együtt 8 000 Adóalap 3 000 A két kedvezmény együttes alkalmazása miatt az adózónak elhatárolt vesztesége is keletkezhet ( 3 000 EFt); mindkét csökkentés korlátja külön-külön az adózás előtti nyereség, de együttes korlát nincs előírva. Tao. tv. 7. (1) k)
Munkahelyi bölcsőde üzemeltetési költségei 2017. Nem csökkentő tétel, de az adóalapnál elismert (nem növelő tétel): A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény* szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás. *1997. évi XXXI. törvény 44. : a munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a foglalkoztató [1997. évi LXXX. törvény 4. a) pont 1. és 3. alpontja szerinti személy, szervezet] tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet [1991. évi IV. törvény 58. (5) bekezdés e) pont szerinti tevékenység] folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátásának biztosítására. Tao. tv. 3. sz. mell. B/20.
Korai fázisú vállalkozásba történő befektetés kedvezménye 2017. Adóalap-csökkentő tételt az az adózó érvényesíthet, amely regisztrált korai fázisú vállalkozásba befektet. Az ilyen vállalkozás definícióját külön jogszabály (kormányrendelet) határozza majd meg, amely mellett a Tao. tv. 4. 30. pontja szerinti további feltételeknek is meg kell felelni, többek között azzal, hogy a korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma legyen legalább 2 fő, és abból legalább 1 fő kutató-fejlesztő. A kedvezmény a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értéke tőkeemelés esetén bekerülési érték-növekménye alapján érvényesíthető, annak 3-szorosa összegében. A csökkentés a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő 3 adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint összegben érvényesíthető, figyelemmel a (8)-(8d) bekezdésekben foglaltakra. Tao. tv. 4. 30., 7. (1) m), (8)-(8d)
Korai fázisú vállalkozásba történő befektetés kedvezménye 2017. - Példa Megnevezés 3-szoros érték 2017. 2018. 2019. MFt 2020. Részesedés bekerülési értéke (2017.) 12 M 36 9 9 9 9 Szerzést követő (2018.) 9 + 5 = 9 + 5 = 9 + 5 = 15 9 tőkeemelés 5 M 14 14 14 Adóalap-növelő tétel alkalmazandó, ha az adózó él a kedvezménnyel, de az 1+3 adóéven belül: a részesedést bármilyen jogcímen az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetést kivéve a könyveiből kivezeti; a kivezetés adóévében növelnie kell a csökkentésként érvényesített összeg kétszeresével; a részesedésre értékvesztést számol el; növelő tétel az értékvesztés összege, de legfeljebb a csökkentésként érvényesített összeg. Tao. tv. 7. (1) m), 8. (1) g), i)
KKV beruházási adóalap-csökkentő tétel és korlátai Az adóév utolsó napján KKV-nak minősülő adózó, amelynek egész évben valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP-t is), döntése szerint érvényesítheti a kedvezményt. Adóalap-csökkentő tétel: Új ingatlan, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlan adóévi beruházási értéke, Ingatlan adóévi felújításának, bővítésének, rendeltetés-változtatásának, átalakításának értéke, Új, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz adóévi beruházási értéke, Új szoftvertermék felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke. Nem jogosít kedvezményre: Hibás teljesítés miatt jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermék felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, ha a cserére visszaadott eszközre az adózó igénybe vette a kedvezményt. Korlátok, értékhatárok: Támogatástartalom a közösségi szabályozásnak megfeleltetendő, Adózás előtti nyereség, 30 millió Ft a 2016. adóévben utoljára, 2017-től megszűnik a 30 millió Ft-os értékhatár. Tao. tv. 7. (1) zs), (11)-(12)
KKV beruházási adóalap-csökkentő tétel 2016.-2017. - Példa Megnevezés 1. eset 2. eset 3. eset EFt 4. eset Adózás előtti eredmény 15 000 60 000 15 000 50 000 Adóévi beruházási érték 20 000 10 000 40 000 80 000 Csökkentő tétel 2016. 0 10 000 15 000 30 000 Csökkentő tétel 2017. 0 10 000 15 000 50 000* * 2017-től is korlát az adóévi adózás előtti nyereség, de nincs 30 millió Ft-os beruházási érték-korlát. Tao. tv. 7. (1) zs)
Változások a jogdíj-kedvezmények terén 2016. 2016.07.16-i hatállyal módosult a szabályozás. Célja az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás [BEPS] Projektje kapcsán publikált jelentésnek megfelelően: az adótervezési céllal történő nyereségáthelyezés megelőzése érdekében, hogy egy adott immateriális jószágra tekintettel jogdíj címén realizált nyereség (és nem a bevétel!) csak olyan arányban jogosítson kedvezményre, amilyen arányban az adózó ezen immateriális jószág előállításához ténylegesen, saját maga hozzájárult. A jogdíj-kedvezmények szigorított rendszere az ECOFIN Tanács által jóváhagyott és közzétett Nexus módszertanon alapul.
Változások a jogdíj-kedvezmények terén 2016. Jogdíjnak minősül: a) az alábbi kizárólagos jogok - a szabadalom, - a használatiminta-oltalom, - a növényfajta-oltalom, - a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, - a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és - a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és - a ritka betegségek gyógyszerévé minősítéséből származó eredmény (és nem a bevétel!), b) az a) pont szerinti kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, és c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pont szerinti kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada. [Nem jogdíj (nem jár kedvezmény) szemben a korábbiakkal a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény értékesítése után.] Tao. tv. 4. 20.
Jogdíj-kedvezmények 2016. A jogdíjhoz kapcsolódóan 3 jogcímen érvényesíthető kedvezmény: 1.) Csökkentő tétel a jogdíjra jogosító, be nem jelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege [7. (1) c) pont]. E kedvezmény megtartásához feltétel, hogy az adózó a lekötött tartalékot a lekötés adóévét követő 5 adóévben (a korábbi 3 adóév helyett) újabb jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzésére feloldja. Tao. tv. 7. (1) c), (16)
Jogdíj-kedvezmények 2016. 2.) Csökkentő tétel az adózó (ideértve a jogelődjét is) eszközei között legalább egy éven át folyamatosan nyilvántartott bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó nyereség, feltéve, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó nyereségre nem alkalmazta az 1.) pont szerinti kedvezményt [7. (1) e) pont]. 3.) Csökkentő tétel az adózó választása szerint a kapott jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka [7. (1) s) pont]. Tao. tv. 7. (1) e), s), (14)
Jogdíjhoz kapcsolódó arányosítás 2016. Az adózó csökkentő tételként mindhárom említett kedvezmény tekintetében legfeljebb a 7. (22) szerinti arányra figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe, ha a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) K+F szolgáltatást rendelt meg, vagy (bárkitől) a jogdíjra jogosító immateriális jószágot, bejelentett immateriális jószágot vásárolta (átvette). A csökkentő tétel egésze arányosítás nélkül érvényesíthető, ha az adózó pl. csak a telephelyétől rendelt meg K+F szolgáltatást, vagy ha a kapcsolt vállalkozásától nem rendelt meg K+F szolgáltatást, vagy nincs is kapcsolt vállalkozása és a jogdíjra jogosító bejelentett/be nem jelentett immateriális jószágot maga állította elő (nem vette). Ez esetben a felmerülő növelő tételeket is teljes összegükben kell alkalmazni (ld. később). Tao. tv. 7. (22)
Jogdíjhoz kapcsolódó arányosítás 2016. Arányosítási kötelezettség esetén az adózónál az immateriális jószág előállítása, kifejlesztése érdekében kifejtett saját tevékenységhez kapcsolódó K+F közvetlen költségeket [ saját K+F közvetlen költségek ] kell viszonyítani az összes K+F közvetlen költséghez. Az arányszám a következő: saját K+F közvetlen költségek x 1,3 összes K+F közvetlen költség Számlálóban: szerepeltethetők a független felektől igénybe vett K+F szolgáltatások közvetlen költségei, de nem szerepeltethetők a kapcsolt vállalkozástól ide nem értve a telephelyet megrendelt K+F szolgáltatás költségei, illetve a bárkitől vásárolt immateriális jószág(ok) bekerülési értéke. Nevezőben: szerepeltetni kell valamennyi, az eszköz szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült K+F közvetlen költséget. A K+F közvetlen költségeket a felmerülésük adóévében (időbeli elhatárolástól függetlenül), szokásos piaci áron kell figyelembe venni. A számláló összegét 30%-kal lehet növelni, de legfeljebb a nevező összegéig. Tao. tv. 7. (22)
Jogdíj-kedvezmény arányosítással 2016. - Példa Megnevezés Az adózó által kifejlesztett szabadalom saját K+F közvetlen költsége (számláló) A szabadalomhoz az adózó kapcsolt vállalkozásától megrendelt K+F szolgáltatás költsége Szabadalom hasznosításából származó adóévi jogdíjbevétel EFt 9 000 3 000 1 600 Szabadalomra elszámolt adóévi ráfordítások (értékcsökkenési leírás) 400 Jogdíjból származó nyereség (1 600 400) 1 200 Arányszám korrekció nélkül (9 000/12 000) 75% Korrigált számláló (9 000x1,3) 11 700, legfeljebb 12 000 11 700 Arányszám (30%-os) korrekcióval (11 700/12 000) 97,5% Adózás előtti eredmény 2 000 Csökkentő tétel (1 200x0,5)x97,5%, legfeljebb (2 000x0,5) 585 Tao. tv. 7. (1) s), (22)
Jogdíjhoz kapcsolódó növelő tételek 1.) Ha az adóévet megelőző adóévben a jogdíjnyereség 50%-a miatti csökkentés [7. (1) s) pont] alkalmazásra került, de az adóévben ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon az adózó veszteséget realizált, akkor az (arányos) veszteség 50%-a növelő tétel [8. (1) c) pont]. 2.) Növelő tétel a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt (arányos) veszteség [8. (1) n) pont]. Tao. tv. 8. (1) c), n)
Jogdíjhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések A jogdíjakhoz kapcsolódóan attól függően kell a Tao. tv. régi vagy új szabályait alkalmazni, hogy az adózó mikor 2016.06.30-áig, vagy azt követően szerezte be, állította elő az adott immateriális jószágot [Tao. tv. 29/A. (28)-(32)]. A régi szabályokat kell alkalmazni a legkésőbb 2016.06.30-áig beszerzett, előállított immateriális jószágokra a 2021.06.30-áig lezáruló adóévi adóalapnál, egyes esetekben pedig azok 2016-ig alkalmazandóak, figyelemmel a Tao. tv. 29/A. (29)-(31) bekezdésében foglaltakra. Ez utóbbi akkor áll fenn, ha az adózó olyan kapcsolt vállalkozástól szerzett be 2016.01.01.-2016.06.30. között immateriális jószágot, amely kapcsolt vállalkozás nem volt jogosult kedvezményre. Ilyen lehet például, ha az adózó kapcsolt vállalkozása nem hasznosította az immateriális jószágot (nem volt erre irányuló szerződése, nem szedett jogdíjat). Az új szabályok mind a fogalmi meghatározás, mind a növelő/csökkentő tételek tekintetében a 2016.06.30-át követően beszerzett, előállított immateriális jószágokra alkalmazandóak. Tao. tv. 29/A. (28)-(32)
Jogdíj-kedvezmény régi/új szabályokkal 2016. - Példa Megnevezés Szerzés, előállítás Időpont EFt A eszköz esetében 2016.06.30-áig* 2016.06.30. után*** Jogdíjbevétel (2016.) 28 000 28 000 Jogdíjra elszámolt költség 20 000 20 000 Jogdíjból származó nyereség 8 000 8 000 Adózás előtti eredmény 36 000 36 000 Csökkentő tétel (2016.) 14 000** (28 000 x 0,5), legfeljebb (36 000 x 0,5) 4 000** (8 000 x 0,5), legfeljebb (36 000 x 0,5) * Ez esetben a 2016.06.30-án hatályos (régi) szabályok szerint meghatározott kedvezmény a 2021.06.30- áig lezáruló adóévvel bezárólag alkalmazható, feltéve, hogy az adózó korábban is csökkentette az adózás előtti eredményét a kapott jogdíjra tekintettel (vagy arra jogosult lett volna). ** Végleges a 2016. adóévi (új szabályok szerinti) csökkentés, ha az adózó a következő (2017.) adóévben ugyanezen A eszközén eredményt nem ér el, vagy nyereséget realizál. Ha azonban A eszközéhez kapcsolódóan 2017-ben pl. 1 000 E Ft veszteséget mutat ki, akkor (1 000 E x 0,5) 500 EFt arányosítás nélkül növeli az adózás előtti eredményt a 1729. jelű bevallásában. *** Teljes egészében az adózó által kifejlesztett az eszköz (ezért nincs arányosítás az új szabályok alkalmazásakor). Tao. tv. 7. (1) s), (22), **8. (1) c)
Ingyenes juttatások 2017. Nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az adózó által az adóévben nem adomány céljából adott támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett. Ez utóbbi kitétel szerinti (új típusú) nyilatkozattal élhet például az alapítvány, az egyesület (nem értelmezhető cégek esetében). Ilyen nyilatkozatot tehet az az ingatlanos civil szervezet is, amelynek csak az ingatlanhasznosítás kapcsán jelentkezik korrekciós tétele, függetlenül attól, hogy mennyi (a támogatásra jutó adónál kevesebb) adót fizet, vagy adómentessége miatt adót nem fizet. Az aláhúzással jelöltek csak a 2017-től nyújtott támogatások kapcsán irányadóak. Tao. tv. 8. (1) d), 3. sz. mell. A/13.
Ingyenes juttatás (cég a cégnek) 2017. - Példa Megnevezés Bevételek (100 MFt támogatás nélkül) 500 Költségek, ráfordítások 500 Adózás előtti eredmény (támogatás nélkül) Korrekciós tételek + 300 Adóalap (támogatás nélkül) Tényleges adóalap (100 MFt támogatással) 400 Számított adó (9%) 36 Sportcélú adókedvezmény [20 M < (36 M x 0,7)] 20 Fizetendő adó 16* MFt 0 (nem negatív) 300 (nem negatív) * 16 M > 9 M (100 M x 9%), ezért a kedvezményezett cég a kapott támogatással összefüggésben adhat nyilatkozatot; a támogató nem növel. Tao. tv. 8. (1) d), 3. sz. mell. A/13.
Kapcsolt fél csökkentő tétele 2018. Nincs változás abban, hogy a kapcsolt vállalkozások egymás közötti, szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazása esetén érvényesíthető csökkentő tétel feltétele, hogy a) az a fél csökkenthet, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, b) az adózóval szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az off-shore cég kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, c) az adózó rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét. Előzőek a 2018. évtől kiegészülnek egy további előírással; e szerint: d) az adózónak rendelkeznie kell a másik fél arra vonatkozó nyilatkozatával is, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során. Ez azt jelenti, hogy a másik félnek növelnie kell a különbözetnek megfelelő összeggel. Tao. tv. 18. (2) a) pont aa)-ad) alpontok, 29/A. (34)
Transzferár dokumentáció alóli mentesülés 2017. Külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügylet esetén nem kell transzferár dokumentációt készíteni akkor, ha a belföldi telephely ezen ügylete nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társasági adófizetési kötelezettséget. A mentesítés tehát kizárólag az említett felek között arra vonatkozik, hogy ha a (magyar) telephely olyan jogcímen szerez jövedelmet (pl. kamatjövedelmet kap), amelyet az irányadó egyezmény mentesít a (magyar) adókötelezettség alól, azaz e jövedelem az egyezmény alapján nem lehet része a telephely belföldi adóalapjának, akkor nincs nyilvántartás készítési kötelezettség. Tao. tv. 18. (8a)
Egyösszegű értékcsökkenési leírás 2016. Egyösszegű (a bekerülési érték 100%-ának megfelelő) értékcsökkenési leírás érvényesíthető, ha meghatározott új tárgyi eszközöket a jogszabályban megnevezett szabad vállalkozási zónák* (a korábbi, leghátrányosabb térségek, települések helyett) valamelyikében helyezi üzembe a KKV-nak minősülő adózó. A pontosított rendelkezést az adózó első alkalommal a 2016. adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazhatja. * a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet Tao. tv. 1. sz. mell. 14., 29/A. (26)
Gyorsított értékcsökkenési leírás 2017. A bérbeadó az eszközei között kimutatott az épület, építmény, ültetvény kivételével minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után gyorsított, évi 30%-os értékcsökkenési leírást érvényesíthet. 2017-től kiegészül a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége egyes bérbe/használatba adott vagyoni értékű jogokkal. Ezek a vagyoni értékű jogok a következők: a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény. Tao. tv. 1. sz. mell. 7.
Behajthatatlan követeléssel összefüggő adatszolgáltatás 2017. Csökkentő tétel (változatlanul) a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés. 2017-től az adózó a kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha a társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat. Ennek során arra is ki kell térnie, hogy a követelés behajtása érdekében milyen lépéseket tett meg. Ha a csökkentő tétel alkalmazására független féllel szemben fennálló behajthatatlan követelés kapcsán kerül sor, akkor nincs adatszolgáltatási kötelezettség. Tao. tv. 7. (1) n), (4)
Elhatárolható veszteség K+F tevékenységre tekintettel 2016. Ha az adózó adóalapja a Tao. tv. 7. (1) t) pontja alapján érvényesített csökkentésre tekintettel válik negatívvá, és az Eat.* IX. fejezete szerinti K+F tevékenység után érvényesíthető szociális hozzájárulási (szocho) adókedvezmény igénybevételét választja, akkor az így keletkező negatív adóalapjának az 50%-a minősül elhatárolt veszteségnek [Tao. tv. 17. (14)]. Fenti szabály az Eat. 462/H. szerinti rendelkezésére épül. E szerint ugyanis az a kifizető, amelynek a Tao. tv. 7. (1) t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, a további feltételek fennállása esetén is. 50%-a elhatárolható veszteség adóévi negatív adóalap 50%-a szocho adókedvezmény alapja Tao. tv. 17. (14) * 2011. évi CLVI. törvény
Elhatárolható veszteség K+F tevékenységre tekintettel 2016. Az átmenti rendelkezések szerint az az adózó, amely a 2015. adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően veszi igénybe az említett szocho adókedvezményt, már a 2015. adóévi negatív adóalapjára köteles alkalmazni az 50-50%-os megosztást. Ez azt jelenti, hogy a 2016.07.01-jétől hatályos új lehetőség első ízben a 1529 jelű bevallásban keletkezett veszteségre vonatkozott, ezért a szocho adókedvezmény legkorábban a 2016.06. hónapra volt érvényesíthető a 2016.07.12-éig benyújtott 1608 jelű bevallásban. A megosztás legközelebb a 1629 jelű bevallásban kimutatott veszteségre alkalmazható (döntés szerint). Példa a megosztható negatív társasági adóalapra: Adózás előtti eredmény Növelő tételek (+) Csökkentő tételek ( ) Adóalap EFt ( ) 5 000 1 000 8 000 [t) pont]* 2 000 * Ha több jogcímen merül fel csökkentő tétel, legyen köztük t) pont szerinti. Tao. tv. 29/A. (27)
Változások a sportcélú felajánlások kapcsán 2016. A Tao. tv. 24/A. -ába 2016. év közben beiktatott (21a) bekezdés rendelkezik a sportcélú adófelajánlások esetén az igazolás kiállítója (szakszövetség, minisztérium) és a NAV közötti elektronikus kapcsolattartásról. E szerint az igazolást (annak módosítását, visszavonását) az igazolás kiállítója küldi meg kizárólag a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül a NAV részére, amelyet a NAV a rendelkező nyilatkozat és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használ fel. A szabály azt az egyszerűsítést célozza, hogy az adózó mentesüljön az igazolás megküldési kötelezettsége alól. Ez az elektronikus kapcsolattartás gyakorlatilag a 2016.12.20-i időponttól valósult meg. Ezen időponttól az adózóknak a felajánlásukhoz ('RENDNY) az igazolást nem kell csatolniuk. Fentiek a sportcélú felajánlások kapcsán működnek (elektronikus igazolás); a kultúra és a filmalkotások (kivéve az MNF Zrt.) javára tett felajánlásokhoz továbbra is az adózó csatolja az igazolást (papíralapú igazolás). Tao. tv. 24/A. (21a)
Növekedési adóhitel rendszere 2016.-2017. Nincs változás a növekedési adóhitel (NAHI) működési rendszerében. Séma: Ötszörözési feltételnek megfelelő NAHI ± Arányos korrekciós tételek = Korrigált NAHI Korrigált NAHI-ra jutó adóelőleg/adó Kedvezményezett beruházási érték (ezzel csökkenthető a NAHI-ra jutó adóelőleg, adó) = Halasztott összeg (2 + 6 részlet) A NAHI 2016.12.20-i választása esetén a korrigált NAHI-ra jutó adóelőleg esedékessége: 2017.02.20. és 2017.05.20. adó esedékessége: 2017.08.20., 2017.11.20., 2018.02.20., 2018.05.20., 2018.08.20., 2018.11.20. Ugyanazon adóév tekintetében a NAHI együttesen nem alkalmazható a film-, kultúra-, sportcélú (24/A. szerinti) felajánlással. Tao. tv. 26/A. (5), (7a), (9)-(11)
Beruházások a növekedési adóhitel rendszerében 2016. Kedvező 2016. év közbeni változás, hogy a NAHI-t igénybe vevő adózó a NAHI választását követő 2 adóévben megvalósított új tárgyi eszköz beruházása és létszámnövelése kapcsán a kedvezményezett beruházási értékkel csökkentheti nemcsak a NAHI-ra jutó adó, hanem a NAHI-ra jutó adóelőleg még esedékessé nem vált összegét is (amelyik hamarabb esedékes). Ez azt jelenti, hogy a NAHI-ra jutó adóelőleg két részlete, azaz például a NAHI 2016. évi választása esetén a 2017.02.20-i és 2017.05.20-i esedékességű adóelőleg is csökkenthető a megvalósított beruházások esetén (nem csak a korrigált NAHI-ra jutó adó 6 részlete). Az adóelőleg-csökkentés esetén a 1601, illetve a 16NAHI jelű nyomtatványok önellenőrzése szükséges. Tao. tv. 26/A. (8)
Adókedvezmények A számított adót csökkenti (felmerülése esetén a 80%-os korlátra figyelemmel érvényesített fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70%-áig): Olimpiai pályázat költségeinek támogatása, Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, Élőzenei szolgáltatásra tekintettel kifizetett költség, KKV beruházási hitel kamata, Látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások támogatása.
Olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye 2016. Az adózó adókedvezményt vehet igénybe az általa az adóévben az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős Budapest 2024 Nonprofit Zrt. részére, az olimpiai pályázat lebonyolításával összefüggésben felmerülő költségek támogatására adott pénz, más eszköz, szolgáltatás értéke után, legfeljebb a Zrt. által kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig, a támogatás adóéve + 6 adóév adójából*. Időkorlátos: csak 2016.03.10.-2017.12.31. között nyújtható (a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetén is, az érintett adóévüktől függetlenül). Az igénybevétel feltétele a támogatásnak a támogatási szerződés megkötését követő 30 napon belüli teljesítése. Az adókedvezményt az átutalást követő 8 napon belül be kell jelenteni a SPORTBEJ jelű nyomtatvány megfelelő lapján. A támogatás 75%-a nem elismert ráfordítás (növelő tétel), azaz az eredmény terhére elszámolt összeg 25%-a elismert. (Itt nincs kiegészítő támogatás.) Tao. tv. 22/D., 3. sz. mell. A/17., B/9. *marad az 1+6 adóév a 2017. évi támogatásoknál is
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye 2017. Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, azaz olyan beruházás után, amelynek révén a végső energiafogyasztás csökken, így energiamegtakarításra kerül sor. 6 adóév alatt érvényesíthető (üzembe helyezés, vagy azt követő adóévben + 5 adóévben), maximális összege beruházásonként az összes állami támogatással együtt nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át, de legfeljebb 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény a külön kormányrendelet (ilyen még nincs) szerinti igazolás birtokában vehető igénybe, amely alátámasztja, hogy a beruházás energiahatékonysági célokat szolgál. Tao. tv. 22/E.
Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye 2017. Az adózó adókedvezményt vehet igénybe az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósult élőzenei szolgáltatás ellenértéke, díja után. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül (1407/2013/EU rendelet). Élőzenei szolgáltatásnak a zenész, énekes személyes közreműködésével tartott nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás formájában nyújtott zenei szolgáltatás minősül. Vendéglátóhely: az olyan melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince*, amelynek adóévi árbevételéből legalább 75% az ott bonyolított étel-, italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásból származik. Az adózó akkor jogosult az adókedvezmény igénybevételére, ha élőzenei szolgáltatás valósul meg az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen. Az adókedvezmény mértéke: az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által a zenésznek, énekesnek kifizetett, költségként elszámolt, áfa nélküli ellenérték (díj) összegének 50%-a. Ugyanakkor ez az ellenérték (díj) ennek egésze nem elismert az adóalapnál (növelő tétel). *Jogszabályi definíció hiányában Wikipédia borospince: kifejezetten bor hordókban való tárolására épített pince (12 C körüli hőmérsékletű). Tao. tv. 4. 12a., 49., 22/F., 3. sz. mell. A/3.
Élőzenei szolgáltatás 2017. - Példa Megnevezés 1. Eset 2. Eset Bevétel 11 000 5 000 Zenész költsége 800 800 Adózás előtti eredmény 10 200 4 200 El nem ismert zenész költség* + 800 + 800 Adóalap 11 000 5 000 Számított adó (9%) 990 450 Élőzenei szolgáltatás adókedv. 400** 315*** Fizetendő adó 590 135 Tao. tv. 22/F., 3. sz. mell. A/3. EFt * Akkor nem növelő tétel (elismert a költség), ha az adózó adókedvezményt nem érvényesítene. ** (990 E x 70%) > (800 E x 50%) *** (450 E x 70%) < (800 E x 50%); a fennmaradó (400 E 315 E) 85 EFt nem vihető tovább (az elvész ).
KKV beruházási adókedvezmény és korlátai A hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján KKV-nak minősülő adózó tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől felvett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe abban az adóévben, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilván-tartásában szerepel, illetve ha az a korábbi, amely adóévben a hitelt visszafizette. Az adókedvezmény mértéke: utoljára a 2016. évben a 2001-2013. között kötött szerződés szerinti hitel után fizetett kamat 40%-a, a 2014-től kötött szerződés szerinti hitel után fizetett kamat 60%-a, de adóévenként legfeljebb 6 M Ft; 2017-től a hitelre az adóévben fizetett kamat. 2017-től tehát a szerződéskötés időpontjától függetlenül megszűnt a 40/60%-os, és megszűnt az adóévi 6 M Ft-os korlát is. Tao. tv. 22/A.
KKV beruházási adókedvezmény 2016.-2017. - Példa Megnevezés 1. eset 2. eset EFt 3. eset Adóévben fizetett kamat 20 000 5 000 9 000 Adóévben fizetett kamat 60%-a 12 000 3 000 5 400 Számított adó 70%-a (80%-os kedvezményre nem jogosult) 25 000 10 000 4 000 Adókedvezmény 2016-ban 6 000 3 000 4 000 Adókedvezmény 2017-ben 20 000 5 000 4 000* * 2017-től is korlát az adóévi számított adó 70%-a. Tao. tv. 22/A.
Film-, kultúra-, sportcélú támogatások adókedvezménye 2017. A film-, kultúra-, sportcélú támogatások esetén az adókedvezmény a támogatás adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe (az alaptámogatás elismert költség). Az 1+8 adóév adójából érvényesíthető adókedvezmény első alkalommal film, kultúra esetén a 2017-től, sport esetén a 2011-2012-es támogatási időszakra nyújtott támogatásokra alkalmazható. Az igénybevétel feltétele 2017-től, hogy az adózó kiegészítő támogatásként az alaptámogatás 9%-os adókulccsal számított értékének legalább 75%-át (6,75%) fő szabályként a támogatás adóévében megfizeti (nem elismert költség). A pótlólagos (+7%-os) kiegészítő támogatás megszűnt; de utoljára még a 2016. adóévi eredmény terhére nyújtott támogatásokra alkalmazni kell. Tao. tv. 22. (1), (6), 22/C. (2), (3a), 29/A. (49), (50)
Kiegészítő támogatások meghosszabbított határideje 2016. 1.) A film-, kultúra-, sportcélú támogatások utáni adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó mind az alap-, mind a kiegészítő (75%-os) támogatást a támogatás adóévében átutalja. Változás: Ha az adózó (mindhárom jogcímnél) a kiegészítő támogatás összegét késve, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, akkor adókedvezményt érvényesíthet, de csak csökkentett mértékben, az igazolás szerinti összeg 80%-áig. 2.) A pótlólagos (+7%-os) kiegészítő támogatás (mindhárom jogcímnél) meg- fizetésének határideje is meghosszabbodik. A változás szerint ezt 90 napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásáig lehet átutalni. 3.) Sportcélú támogatás esetén, ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bejelentésére előírt 30 napos határidő a bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a bejelentését a bevallásában teheti meg. Ennek érdekében a 1629 jelű bevallás is tartalmazza a SPORTBEJ nyomtatványnak a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bejelentésére vonatkozó lapjait. (Bejelenteni csak a sportcélú támogatást kell.) Mindegyik [1.)-3.)] változás alkalmazható már a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásokra. Tao. tv. 22. (12), 22/C. (3a)-(3d), (12), 29/A. (36), (37)
Progresszív mentesítés külföldi jövedelem alól 2016. - Példa Ha az adózó az adóévben olyan egyezményes államból szerez jövedelmet, amelyre egyezmény mentesítést (és nem beszámítást) ír elő, akkor a külföldön adóztatható jövedelmet az adózó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha egyezmény ezt lehetővé teszi (progresszív mentesítés). Ez esetben az adózó a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre jutó számított adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal (két tizedesjegyre kerekítve) számítja ki. Így kell eljárni, kivéve az ausztráliai jövedelmet. Megnevezés Összeg M Ft Belföldi jövedelem 300 Progresszív mentesítés alá eső külföldi jövedelem 400 Összes jövedelem mentesítés előtt (adóalap) 700 Összes jövedelemre jutó számított adó 88 (500 x 10%)+(200 x 19%) Átlagos adókulcs 12,57% (88/700) Külföldi jövedelemre eső adó Belföldi jövedelemre fizetendő adó (számított adó) mentesítés után (csökkenthető adókedvezménnyel) Tao. tv. 28. (2) 2016.12.31-éig hatályos rendelkezése 50,28 (400 x 12,57) 37,72 (88 50,28) 56
Mentesítés külföldi jövedelem alól 2017. - Példa 2017-től az adózó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha egyezmény így rendelkezik. 2017.01.01-jétől tehát megszűnt a progresszív mentesítés. Nincs átlagos adókulcs, a külföldi jövedelem alóli teljes mentesítés alkalmazandó (ha az irányadó egyezmény ekként rendelkezik). Megnevezés Belföldi jövedelem 300 Mentesítés alá eső külföldi jövedelem 400 Összes jövedelem (adóalap) 700 Összeg M Ft Adóalap külföldön adóztatható jövedelem nélkül 300 (700 400) Belföldi jövedelemre fizetendő adó (számított adó, amely csökkenthető adókedvezménnyel) 27 (300 x 9%) Tao. tv. 28. (2) 2017.01.01-jétől hatályos rendelkezése
Civil szervezetek tevékenységi elhatárolása 2016*. Általános szabály Az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a Civiltörvény** rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy a Tao. tv. alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Civiltörvény szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő alapcél szerinti/közhasznú tevékenység. Így jár el a köztestület is, a reá irányadó törvényben foglalt eltérésekkel. Tao. tv. 9. (1a), (1b), *Hatály: 2015.11.28. **2011. évi CLXXV. törvény.
Civil szervezet ingatlannal összefüggő tevékenysége A Civiltörvény szerint [2. 11.] nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek: az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása (ezt fogadja el a Tao. tv. is]. A Civiltörvény szerint [20. (1)] a civil szervezet alapcél szerinti/közhasznú tevékenységének bevételeként elkülönítve mutatja ki: az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt. Civiltörvény 2. 11. pont, 20. (1)
Civil szervezet ingatlanhoz kapcsolódó korrekciós tételei 2016. A vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét Növeli az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti/közhasznú tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg [9. (3) c)]; Ilyen jellemzően a bérleti díj; Csökkenti az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti/közhasznú tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg [9. (2) f) második fordulata]; Ide tartozik minden költség, köztük az écs is; Növeli az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. (3) d)]; Ez az Szt. szerinti écs; Csökkenti: az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. (2) f) első fordulata]; Ez a Tao. tv. szerinti écs. Tao. tv. 9.
Ingatlanos civil szervezetek adóalapja 2016. Séma, ahol Ingatlanhasznosítás = megszerzés, használat átengedése, átruházás ± Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye + Ingatlanhasznosítás bevétele + Ingatlan Szt. szerinti értékcsökkenése Ingatlan Tao. tv. szerinti értékcsökkenése Ingatlanhasznosítással kapcsolatos valamennyi költség ± Vállalkozási tevékenység adóalapja Az ingatlanos civil szervezet a fentiek szerint akkor is módosítja az adózás előtti eredményét (azt nullának tekintve), ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége [Tao. tv. 9. (4a)]. Tao. tv. 9.
Köszönöm a figyelmüket!