Stratégiai és üzleti tervezés A vállalkozás környezetének elemzése II. előadás Somodi-Tóth Orsolya
A vállalkozás környezetének elemzése A vállalkozások szoros kapcsolatban állnak környezetükkel, egymásra kölcsönösen hatással vannak. A vállalat környezete nem más, mint azon tényezők, szervezetek, személyek dinamikusan változó összessége, melyekre a vállalat, a vállalat szereplői gazdasági tevékenységük során közvetve, vagy közvetlenül hatással vannak, s amelyek közvetve, vagy közvetlenül ugyancsak hatást gyakorolnak a vállalatra (Imreh et al., 2008). A gazdaság (vállalkozás) alapvetően három fő területre tagolható környezetben működik. A külső környezete két területet foglal magába, míg magát a vállalkozást saját belső környezete jellemzi. A külső környezet elemzése a makro- és mikrokörnyezeti tényezők elemzését jelenti, míg a belső környezet elemzése belső erőforrások és képességek feltárását jelenti a vállalati erőforrások, a szervezeti struktúra és a szervezeti kultúra vizsgálatán keresztül.
A vállalkozás környezetének elemzése A külső környezet elemzésében először ki kell térni azon termék, termékcsoport vagy szolgáltatás helyzetére, amivel a cég foglalkozik. Itt kell bemutatni és elemezni a várható trendeket, fejlődés mértékét, a forgalom változását, részesedéseket, amelyek termékeink, vagy szolgáltatásaink körében relevánsak.
A vállalkozást körülvevő környezet Az 1. szint a vállalkozás tág környezete, amely magába foglalja a gazdasági, társadalmi, politikai, technológiai, ökológiai és szabályozói környezetet. Az iparági környezet (2. szint) elemei a beszállítók, vásárlók, potenciálisan piacra lépők, helyettesítő terméket gyártók, versenytársak. A működési környezet (3. szint) részei lehetnek a vállalat hitelezői, beszállítói, vásárlói, a munkaerőpiac stb. A 4. szint maga a szervezet a belső környezetével együtt, pénzügyi, technológiai, emberi erőforrás stb. (Filep Nagy, 2010).
A vállalkozás környezetének elemzése A vállalkozások környezetelemzésére számos módszer áll rendelkezésre, melyek többségét a stratégiai menedzsment eszköztárába sorolhatjuk. A tág környezet elemzésére használható pl. a PEST és a STEEPLE analízisek, az iparági környezet elemzésére a Porter féle 5 versenyerő analízis és a Stakeholder analízis, a működési környezet elemzésére pl. a BCG-mátrix, a termékéletgörbe analízis, a SWOT analízis, míg a szervezeti szint elemzésére az erőforrás elemzés, az értéklánc elemzés.
PEST-elemzés A makro-környezet a vállalat tágabb környezete, mellyel indirekt, közvetett kapcsolatban áll. A vállalkozás makro-környezetének elemzését nagyon sokféle módszerrel végezhetjük, de az üzleti terv keretei között talán elég az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerrel, a PEST analízissel foglalkozni. A PEST analízis elemzési területei: (1)politikai tényezők (Political); (2) a gazdasági (Economic); (3) szocio-kulturális tényezők (Sociocultural) és a (4) technológiai (Technológical) tényezők
PESTEL-elemzés
PESTEL-elemzés Lehetséges politikai tényezők: kormányzat típusa és stabilitása, törvényhozás, parlament működése (versenytörvények, környezetvédelmi törvények, külföldiek befektetését szabályozó törvények) adópolitika, sajtószabadság, jogállamiság és a bürokrácia és korrupció szintje, szociális és foglalkoztatási jogszabályok, környezet és fogyasztóvédelmi jogszabályok stb Lehetséges társadalmi tényezők: népesség növekedési üteme, egészségügy, oktatás, képzettség alakulása, társadalmi mobilitás és ezek jellemzői, életstílust meghatározó tényezők, vallási csoportok, jövedelem-eloszlás, egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései, a munkához és szabadidőhöz való viszony stb.
PESTEL-elemzés Lehetséges gazdasági tényezők: gazdasági növekedés üteme, infláció, kamatok, GNP és GDP trendjei, munkanélküliség, munkaerő-kínálat, globalizáció hatása, technológiai és egyéb változások hatása a gazdaságra, külkereskedelmi kiadások mértéke, családok elkölthető jövedelmének alakulása, energiaárak és szabályzásuk, támogatási rendszer, infrastruktúra fejlesztése stb. Lehetséges technológiai tényezők: technológiai fejlődés és hatása, internet hatása, kommunikációs költségek csökkenése, K+F+I aktivitás, technológiai transzfer hatása, társadalom innovativitása, technológiai infrastruktúra, licenc-forgalom alakulása, kormányzati műszaki fejlesztési politikák stb.
PEST --> PESTEL A korábban bemutatott elemzés két további dimenzióval bővült: Environmental (környezeti), és Legal (jogi). A PEST elemzésnél a politikai tényezők között figyelembe vettük a jogi összetevőket is, ebben a modellben ez külön dimenziót kapott. Új faktorként szerepel a környezeti tényezők hatásának vizsgálata. Valóban, a környezettudatosság egyre meghatározóbb társadalmunkban, és kihatással van a piaci viszonyokra is. Ebben a dimenzióban szerepelhetnek például a CO 2 kibocsátási szintek változásai, vagy a termékdíjak szabályozásai.
A makro-környezet kimerítő, és minden részletre kiterjedő elemzése elsősorban a stratégiát megalapozó elemzés feladata és közép, vagy rövid távon csak a vonatkozó és ténylegesen befolyásoló tényezőkkel kell érdemben foglalkozni. A szélesebb környezet változása jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás mozgásterét. Ezek vizsgálata hasznos hátteret ad a vállalkozás megalapozott jövőképének és stratégiájának kialakításához.
A PESTEL-elemzés lépései A vállalat számára leginkább releváns általános környezeti szegmensek meghatározása; A környezeti szegmenseken belül azoknak a tényezőknek a kiválasztása, amelyek leginkább hatnak a vállalat működésére; A környezeti tényezők jelenlegi hatásainak és a befolyásoló tényezők közötti összefüggéseknek az elemzése; A környezeti tényezők várható változási tendenciáinak elemzése a stratégiai időhorizonton.
PESTEL-elemzés A PESTEL-elemzés feltárja azokat a változásokat, amelyek a makrokörnyezet jelenlegi és jövőbeni állapota között várhatók. Abban az esetben, amikor a változásoknak többféle kimenetele is lehetséges, ajánlatos különböző forgatókönyveket készíteni a lehetséges hatásokról. A PESTEL-elemzés eredményei jól használhatók a stratégiai tervezés során. A makrokörnyezet várható állapotának feltérképezése képessé tesz elébe menni és nemcsak utólag reagálni a változásokra. A PESTEL-elemzés hasznos lehet a nemzetközi piacra lépés során is.
A makrojövedelem mérése A nemzetgazdaságok teljesítménye a makrojövedelem, amelynek megállapítása mind a belső (vállalatok, állam), mind külső szereplők (nemzetközi szervezetek, bankok, stb.) számára fontos. Érdemes tudni, hogy mekkora jövedelmet termel az ország, a gazdasági szereplők mekkora jövedelemhez jutnak az elsődleges jövedelemelosztás során, valamint mekkora jövedelem áll rendelkezésre végső felhasználás céljára. A méréssel kapcsolatos feladatokat a nemzetgazdaságok gazdaságstatisztikusai végzik. Egy ország teljesítményének különböző időpontbeli összehasonlítása illetve a különböző országok adatainak egybevetése megköveteli, hogy egységes rendszert alkalmazzanak az egyes országok a makrojövedelmének méréséhez.
Nemzetközileg a legelterjedtebb elszámolási rendszer az ENSZ által kialakított és a gyakorlat során tovább fejlesztett, korszerűsített SNA (System of National Accounts) számlarendszere. Tudasbazis.sulinet.hu- A makrojövedelem mérése - videó
A makrojövedelem mérésének céljai A makrojövedelem mérése fontos kiindulópontja a makrogazdaság befolyásolását célul tűző állami gazdaságpolitikának. A számlarendszer segítségével nemcsak a kibocsátást, a jövedelmek keletkezését lehet nyomon követni, hanem a jövedelmek felhasználási arányait, a fogyasztás, beruházás, megtakarítások nagyságát, viszonyát, alakulását. Meg lehet különböztetni a magánszféra és közösségi szféra fogyasztását, kiemelten az állami szektor szerepét. A szektoronkénti elemzés a külfölddel való kapcsolat elemzését is lehetővé teszi, amely szintén az állami gazdaságpolitikai beavatkozás lehetőségeit gyarapíthatja. A makrojövedelem mérésének céljai - videó
Az SNA alapvető mérőszámai - Makrogazdasági mutatók A SNA rendszer kiindulópontja az összes, vagy teljes kibocsátás, (GO mutató) azaz a nemzetgazdaságban egy adott időszak alatt megtermelt minden termék és szolgáltatás, függetlenül attól, hogy hol értékesítették azokat. Jelölése GO Gross Output = teljes kibocsátás Makrogazdasági mutatók - videó
A GDP mutató A Bruttó Hazai Termék, vagy GDP ( Gross Domestic Product) a nemzetgazdaságban adott évben előállított, végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összértéke. A GDP az SNA első számú mutatója. A megtermelt javakat a kibocsátás idején érvényes piaci áron összesítik. Ezzel az összesítéssel a termelés nominális mutatóját kapják. A GDP megfogalmazható jövedelmi oldalról, akkor az adott évben realizált bruttó jövedelemnek nevezzük. Tartalma: az elsődleges jövedelmek összessége (munkabérek, tőkekamatok, osztalékok, nyereségek, bérleti díjak).
Az NDP mutató A GDP mutató párja az NDP (Net Domestic Product), amely az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összegét fejezik ki. A GDP mutatóból az amortizáció levonásával képzett mutató. Ebből adódik, hogy csak az új elsődleges jövedelmeket tartalmazza, a jövedelmeknek a korábban megtermelt, elszámolásra kerülő elhasználódást megtestesítő részét nem.
A GNI mutató Az ország területén keletkező jövedelmek nem azonosak az országban felhasználható jövedelmekkel. A jövedelmek egy része külföldre áramlik, másrészt az adott ország állampolgárai külföldről is juthatnak jövedelemhez. Ezekkel a jövedelemmozgásokkal korrigált mutató a bruttó nemzeti jövedelem, GNI (Gross National Income) amely a nemzetgazdaság állampolgárai (belföldiek) által az adott évben realizált összes, bel és külföldről szerzett bruttó jövedelmét tartalmazza.
Az NNI mutató Az NNI (Net National Income), azaz nettó nemzeti jövedelem mutató a GNI mutató nettó párja, amely már az amortizációt nem tartalmazza. Az NNI a nemzetgazdaság állampolgárai (belföldiek) által az adott évben realizált összes, bel és külföldről szerzett nettó jövedelme.
A GNDI mutató A nemzetgazdaság külföldi kapcsolatai között nemcsak elsődleges jövedelemmozgások lehetségesek, hanem az újraelosztáshoz kötődő származékos jövedelemmozgások. A bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem a GNDI ( Gross National Disposable Income) a nemzetgazdaság állampolgárainak egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelme.
Az NNDI mutató A GNDI mutató nettó párja az NNDI (Net National Disposable Income), azaz a nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem. Az NNDI a nemzetgazdaság állampolgárainak egy adott évben végső felhasználásra fordítható összes nettó jövedelme. (A GNDI amortizáció nélkül.)
A mutatók és a különböző jövedelemkategóriák
Tudasbazis.sulinet.hu Az SNA alapvető mérőszámai - makroökonómia (tesztfeladatok)
A GDP kiszámítása a GO-ból A GO a nemzetgazdaság adott évi összes megtermelt javait összegzi. Ez a teljes érték halmozódást tartalmaz. A további felhasználásra kerülő termékek értékét termelő fogyasztásnak nevezzük. A GDP kiszámításakor a GO-ból a termelő felhasználást (másként: termelő fogyasztást) vonjuk le. Tehát: GDP= GO termelő fogyasztás
A GNDI kiszámítása a GNI-ból A GNI mutató még nem ad arra a kérdésre választ, hogy végső felhasználásra mennyi jövedelem áll a gazdasági szereplők rendelkezésére. Ehhez még azokat a jövedelemmozgásokat is figyelembe kell venni, amelyek transzferekként (pl. segélyekként áramlanak ki illetve be az országba. Az így számított mutató a GNDI. GNDI = GNI + az országba külföldről beáramló transzferek
A GNI kiszámítása a GDP-ből A GDP és NDP megmutatja, hogy az adott nemzetgazdaságban mennyi értéket hoztak létre. De nem tájékoztat arról, hogy az elsődleges elosztás során mennyi jövedelemhez jutottak az adott nemzetgazdaság szereplői. Kiszámítása: GNI = GDP + a hazai gazdasági szereplők külföldi tőke és munkajövedelme - külföldi gazdasági szereplők hazai munka és tőkejövedelme
Az NDP kiszámítása a GDP-ből A GDP még további halmozódást tartalmaz. A termelés érdekében felhasznált eszközök (gépek, berendezések stb.) korábban megtermelt jövedelmet testesítenek meg. Ezek az állótőkék több termelési periódus alatt használódnak el, értéküket fokozatosan számolják el az új termékek értékében. Ez az elszámolás az amortizáció. Tehát minden egyes új termék tartalmaz valamennyi olyan régi értéket, amelyet nem az adott időszakban, hanem korábban hoztak létre. Ha ezt az értéket levonjuk, akkor valóban az adott évi teljesítményt kapjuk. Az NDP ezt az új értéket mutatja. Az NDP kiszámítása: GDP az évi amortizáció.
Az NNI és az NNDI kiszámítása a GNI-ből és a GNDI-ból Az NNI és NNDI nettó mutatók, tehát bruttó párjukból az amortizáció levonásával kapjuk. NNI = GNI amortizáció NNDI = GNDI amortizáció
A makromutatók közötti összefüggések
Példa a makromutatók összefüggéseire Egy gazdaságban a termelőfogyasztás 2000, az amortizáció 220, a bruttó hazai termék 1300, a nettó nemzeti jövedelem 1120, a bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem 1310, a transzfer beáramlás 60 és a tényezőjövedelem kiáramlása 270 egység. Számítsa ki az összes kibocsátást, a bruttó nemzeti jövedelmet, a tényezőjövedelem beáramlását, a kiáramló transzfereket, a nettó nemzeti jövedelmet, a nettó hazai terméket! GO=? GNI=? NNI=? NDP=?
Köszönöm a figyelmet!