Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 10. (OR. en) 9422/1/15 REV 1 LIMITE PUBLIC JAI 405 CFSP/PESC 202 COSI 60 COPS 162 ENFOPOL 129 COTER 70 SIRIS 40 FRONT 112 CATS 60 EDUC 196 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora a Tanács / az Európai Tanács Az Európai Tanács tagjainak a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, 2015. február 12-i nyilatkozatát követő intézkedések: Jelentés az intézkedések végrehajtásáról Az Európai Tanács tagjai a 2015. február 12-i, terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nyilatkozatukban ambiciózus programot tűztek ki célul, amely az alábbi három pilléren alapul: a polgárok biztonságának védelme, a radikalizálódás megelőzése és az értékek megóvása, valamint együttműködés nemzetközi partnereinkkel. Arra kérték a Tanácsot, hogy az Európai Tanács júniusi üléséig számoljon be e prioritások részletes végrehajtásáról. Időközben az Európai Bizottság 2015. április 28-án európai biztonsági stratégiát fogadott el, amelyben a terrorizmus elleni küzdelem kiemelt helyet foglalt el, és támogatja az állam-, illetve kormányfők által meghatározott több irányvonalat. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 1
2015. február 9-én a Külügyek Tanácsa Federica Mogherini főképviselő/alelnök vezetésével nagyratörő következtetéseket fogadott el a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban abból a célból, hogy megerősítsék az észak-afrikai és a közel-keleti országokkal, a Perzsa-öböl menti államokkal és Törökországgal, valamint a balkáni országokkal folytatott együttműködést. I. A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK VÉDELME Az IB-Tanács (belügyminiszterek) a 2015. március 12-i ülésén a lett elnökség javaslatának megfelelően úgy döntött, hogy az alábbi négy kiemelt területre összpontosít annak érdekében, hogy júniusig érezhető előrelépés történjen: a schengeni keretrendszer megerősített alkalmazása, az információmegosztás és az operatív együttműködés bővítése, a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem, valamint a káros internetes tartalom online bejelentésére szolgáló kapacitások fokozása, különös tekintettel az Europolra. Ezzel párhuzamosan prioritást élvezett az uniós utasnyilvántartási adatállományra (PNR) vonatkozó irányelvvel kapcsolatos munka. 1. Az uniós utas-nyilvántartási adatállományra (PNR) vonatkozó irányelv Az EP a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, 2015. február 11-i állásfoglalásában kötelezettséget vállal[t] arra, hogy munkálkodni fog az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv év végéig megvalósuló véglegesítése érdekében, hogy tovább folyhassanak a javaslattal kapcsolatban régóta holtpontra jutott tárgyalások 1. Ezt a kijelentést követően az előadó 2015. február 26-án egy 47 módosítást tartalmazó módosított jelentéstervezetet terjesztett elő, amelyben mindenekelőtt a hatály szűkítését, az adatmegőrzési időszakok lerövidítését, a javaslatnak az EU-n belüli légi járatokra való kiterjesztését, valamint nemzeti adatvédelmi biztos kinevezését javasolták. 2015. április 1-jéig további 791 módosító indítványt nyújtottak be, amiből kiderült, hogy a Parlamenten belül az állásfoglalás ellenére nagyon eltérő vélemények vannak arról, hogy milyennek kéne lennie a jövőbeli PNR-irányelvnek. Ez jelzi azt is, hogy még jelentős jogalkotási munka áll előttünk e fontos javaslattal kapcsolatban. A javaslatot az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) 2015. június 4-én tárgyalja. 1 Az uniós PNR-rendszerre vonatkozó bizottsági javaslat benyújtására 2010 februárjában került sor. A Tanács 2012 áprilisában elfogadta általános megközelítését. Az EP előadója 2012. február 14-én beterjesztette a jelentését, azonban a LIBE-bizottság szavazására csak 2013. április 24-én került sor. E szavazás eredményeként elutasították a Bizottság javaslatát, a többség 30 ellenszavazatával és 25 mellette szóló szavazattal. A plenáris ülés 2013. június 12-én visszaküldte a javaslatot a LIBE-bizottságnak. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 2
A LIBE-bizottság még nem tűzte ki az arra vonatkozó időpontot, hogy mikor tartja a jelentés tervezetéről a szavazást, amely meghatározza majd az EP bizottsága részéről az előadónak adott tárgyalási megbízást a háromoldalú informális egyeztetések megkezdéséhez. A Tanács határozottan elkötelezett amellett, hogy a lehető leghamarabb megállapodás szülessen. Az Europol beterjesztette állásfoglalását arról, hogy az Europol információcsere-infrastruktúrája és bűnügyi információs adatbázisai hogy segíthetik a nemzeti hatóságokat abban, hogy maximálisan felhasználhassák a célzott PNR-adatokat, jobb hírszerzési képet kapjanak, és végezetül megszüntessék azokat a biztonsági hiányosságokat, amelyeket a pusztán nemzeti szintű PNRrendszerek nem tudnának megoldani (a kapcsolatok létrehozása és a határokon átnyúló további információk megszerzése révén). 2. A schengeni keretrendszer megerősített alkalmazása Az állam-, illetve kormányfők az alábbiakra szólítottak fel: haladéktalanul megkezdjük a szabad mozgáshoz való jogot élvező egyének szisztematikus és összehangolt, közös kockázati mutatókon alapuló ellenőrzését a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából releváns adatbázisokban; a Bizottságnak mielőbb operatív iránymutatásokat kell kidolgoznia ehhez. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. március 12-én megállapodott abban, hogy haladéktalanul bevezeti az úti okmányoknak és az uniós jog értelmében szabad mozgáshoz való jogot élvező egyéneknek a releváns (elsősorban a SIS és az SLTD) adatbázisokban való szisztematikus, kockázatértékelésen alapuló megközelítés szerinti ellenőrzését a külső határokon, valamint felkérte a Bizottságot, hogy legkésőbb 2015 júniusáig dolgozza ki a tagállamok által a kockázatértékeléseikben használandó közös kockázatmutatókat (ld.: 6891/15 elnökségi vitaanyag és 7166/15 záródokumentum). Eszerint a tagállamok haladéktalanul bevezetik e szisztematikus ellenőrzéseket a nemzeti kockázatmutatók alapján, és a közös kockázatmutatókat is elkezdik használni, amint azok rendelkezésre állnak. A Bizottság felkérést kapott, hogy 2015. május vége előtt vezesse be a fent említett, a személyek és az úti okmányok ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket a Schengeni kézikönyvbe. A Frontex közös operatív iránymutatások alapján támogatná az összehangolt végrehajtást. A tagállamokat felkérték, hogy számoljanak be az elnökségnek és a Bizottságnak a fent említett ellenőrzések végrehajtásáról. A végrehajtás menetét pedig a határ-munkacsoportnak kell majd értékelnie. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 3
1) Az érintett adatbázisok fokozott ellenőrzését, illetve a tagállamok ezzel kapcsolatos kapacitását illetően a Bizottság nem hivatalos ajánlásokat 2 adott ki, két szakértői megbeszélést rendezett (egyet február elején, egyet pedig április közepén), valamint egy kérdőívet küldött körbe. A tagállamok hozzájárulásai alapján a Bizottság 2015. május 8-án összefoglalót nyújtott be a határmunkacsoportnak a tagállamok által hozott végrehajtási intézkedésekről, hogy előkészítse az IB- Tanácsnak 2015. június közepén való jelentéstételt. Az eddigi eredmények a következőképpen foglalhatók össze: Előrelépés történt az érintett rendőrségi, illetve úti okmányokat tartalmazó adatbázisoknak a kockázatértékelésen alapuló fokozott ellenőrzése terén. A legtöbb tagállam tájékoztató kampányt folytatott az operatív egységek körében, többen kockázatelemző termékeket fejlesztettek ki, néhányan pedig kiemelték, hogy fokozták az együttműködést a nemzeti határszolgálatok és a hírszerző szolgálatok között. Technikai és szakpolitikai különbségek vannak a tagállamok között például a tekintetben, hogy végezhető-e egyidejű ellenőrzés a SIS- és az SLTD-adatbázisban, meg lehet-e egymástól függetlenül tekinteni az úti okmányokra és a személyekre vonatkozó információkat, mennyire gyors az érintett adatbázisok válaszadási ideje az adatok megtekintésekor, mennyire a külföldi terrorista harcosokra szabott a nemzeti kockázatelemző termék, valamint mennyit ruháznak be a felszerelésekbe. A Bizottság júniusig frissíteni fogja a Schengeni kézikönyvet, hogy tisztázza a Schengeni Határellenőrzési Kódex 7. cikke (2) bekezdésének értelmezését, valamint a schengeni külső határoknál végzendő ellenőrzésekre vonatkozó követelményeket. 2) Tovább folyik a közös kockázati mutatók kidolgozása. A Bizottság az e kérdéssel kapcsolatban 2015. február 26-án általa rendezett legutóbbi megbeszélés és a tagállamok hozzájárulásai alapján elkészítette a kockázati mutatók tervezetét. Az Europol a kockázati mutatók e tervezetét összevonta a Dumas munkacsoport mutatóinak jegyzékével, és az érintett felekkel alaposan egyeztetve rendszeresen aktualizálni fogja ezeket a dokumentumokat. A Bizottság a várakozásai szerint a (Bel- és Igazságügyi) Tanács ülését megelőzően véglegesíteni fogja a közös kockázati mutatókat. A Frontex életbe lépteti majd ezek alkalmazását, és összehangolja a tagállamok által végzendő szisztematikusabb ellenőrzések végrehajtását. 2 Az 16880/14 dokumentum, amelynek tartalmát 2015. februárjában a 6891/15 dokumentum fejtette részletesebben ki. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 4
3) A schengeni kérdésekkel foglalkozó munkacsoport (SIS/SIRENE) 2014. december 18-án konkrét ajánlásokat fogadott el, amelyek célja a Schengeni Információs Rendszer alkalmazásának a javítása a külföldi terrorista harcosok vonatkozásában, ahogy ez a 14523/3/14 REV 3 dokumentumban szerepel. Az intézkedések közül néhánynak a címzettjei a tagállami illetékes hatóságok, néhányat pedig uniós szinten kell végrehajtani. A központi szintű intézkedéseket illetően a Bizottság módosította a SIRENE-kézikönyvet 3 és naprakésszé tette a Schengeni Információs Rendszert annak érdekében, hogy egyértelműen látható legyen, ha egy utazási célokra használt okmányt érvénytelenítettek, továbbá hogy gyorsított és célzottabb információcserét tegyen lehetővé a külföldi terrorista harcosok és veszélyes bűnözők esetében. A tagállami hatóságokhoz intézett ajánlások végrehajtása folyamatban van, és a schengeni kérdésekkel foglalkozó munkacsoportnak (SIS/SIRENE) nyomon kell követnie a kérdést. 3. A bűnüldözési és igazságszolgáltatási információk megosztásának, valamint az operatív együttműködésnek a javítása Europol Jelentősen nőtt a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos elemzési munkafájlokhoz (az Utazók (Travellers) elnevezésű fókuszponthoz) való hozzájárulások mennyisége, és javult ezek minősége. Olykor vannak olyan jogi vagy szervezeti kötöttségek, amelyek nem teszik lehetővé az információk megosztását a partnerekkel. Az összekapcsolódást illetően az Europol jelenleg tanulmányozza a lehetőségeket, és előkészítés alatt áll egy olyan, a már létező SIENA-rendszeren alapuló, célzottan a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló kommunikációs rendszer, amely közvetlen összeköttetést biztosítana a terrorizmus elleni tagállami egységek és az Europol, valamint ezen egységek között. Az Eurojust már az Utazók elnevezésű fókuszpont partnere, Albániával kapcsolatban pedig lezárásra vár a közigazgatási folyamat. A tagállamok már használják az Europol Információs Rendszerét a terrorizmus elleni küzdelemhez. A tagállamok külön külföldi harcosok címkével látják el az érintett személyek nevét. Eddig 14 ország hozta meg az Európai Információs Rendszer használatához szükséges intézkedéseket. 3 A Bizottság 2015. január 29-i (EU) 2015/219 végrehajtási határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról szóló 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének felváltásáról (HL L 44., 2015.2.18., 75. o.) 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 5
2015. május 11 12-én Rómában került sor a Dumas munkacsoport ülésére, amelynek megrendezéséhez az Europol is segítséget nyújtott a munkacsoport olasz vezetésével szorosan együttműködve. Az ülés célja az volt, hogy élénkítsék a kapcsolatokat a külföldi terrorista harcosokra specializálódott nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatával, mivel a napirenden kiemelt helyet kapott a figyelmeztető jelzések tevékenységi terv. A tájékoztató tevékenységek területét illetően a Dumas munkacsoport úgy határozott, hogy a következő, októberi ülésre meghívást kap Norvégia, Svájc, Ausztrália, az USA Vámügyi és Határvédelmi Hivatala, valamint az Interpol. A Dumas munkacsoport mutatóinak listáját összevonták a közös kockázati mutatók listájának tervezetével, és ezeket benyújtották az Európai Bizottságnak. Az a döntés született, hogy a Dumas munkacsoport hozzájárul a közös kockázati útmutatók négyhavonkénti aktualizálásához. Az operatív együttműködés területén 2015. március végén sor került egy második képzésre és gyakorlatra a gyorsreagálási hálózat újjáélesztése céljából. A hálózat most már tagállamonként kettő vagy több képzett szakértőből áll. 2015 második felében sor kerül majd egy harmadik képzésre a fennmaradó tagállami szakértők, a harmadik országok és harmadik felek számára. A tervek szerint rendszeres riasztási gyakorlatokra is sor kerül majd. A gyorsreagálási hálózat tájékoztató tevékenysége részének tekinti a harmadik országbeli szakértők bevonását. Az Europol 2015 márciusában benyújtott egy dokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan javítható az Unióban az általános és a hírszerzési információcsere a terrorizmus elleni küzdelem területén (7272/15). A dokumentumról a COSI megbeszélést folytatott. A dokumentumban szerepel egy arra vonatkozó elképzelés, hogy létre kell hozni a Európai Terrorizmusellenes Központot (ECTC) az Europol jelenlegi szervezeti felépítésén belül annak garantálása céljából, hogy a már meglévő platformokat és szolgálatokat a lehető legjobban kihasználhassák. A Bizottság az európai biztonsági stratégiában támogatja egy ilyen központ létrehozását (erősíti az Europol támogatási funkcióit azáltal, hogy az Europolon belüli Európai Terrorizmusellenes Központban 4 egyesíti terrorizmus elleni bűnüldözési kapacitásait ). 4 Az Europol megbízatásának keretében működő Központ részei a következők: 1) az Europol Utazók (Travellers) elnevezésű, külföldi terrorista harcosokkal és kapcsolódó terrorista hálózatokkal foglalkozó fókuszpontja, 2) a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó EU USA program (TFTP), 3) a FIU.NET, a pénzügyi hírszerző egységek decentralizált számítógépes hálózata, amelyet 2016-ban építenek be az Europolba, valamint 4) az Europol lőfegyverekre és robbanó eszközökre vonatkozó, meglévő kapacitásai. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 6
Eurojust Az Eurojust márciusban javaslatokat nyújtott be a COSI-nak a tagállamok közötti, valamint az európai ügynökségekkel való információcsere javítása céljából, és kiemelte, hogy biztosítani kell azt, hogy az egymással megosztott információkat fel lehessen használni bizonyítékként az ítéletek garantálásához. Ez magában foglalta a következőket: A tagállamokat felszólították arra, hogy tartsák jobban tiszteletben a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről szóló 2005/671/IB tanácsi határozatból és az Eurojustról szóló határozat 13. cikkéből eredő kötelezettségeiket, különösen ami az Eurojusttal azokban az esetekben való információcserét illeti, amelyek a tűzfegyverek tiltott kereskedelmét érintik. Az Eurojustnak készen kell állnia arra, hogy részt vegyen az ECRIS (Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer) annak érdekében való lehetséges fejlesztéséről szóló megbeszélésekben, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy hozzáférjenek a harmadik országok állampolgárainak elítélésével kapcsolatos információkhoz. Fokozott információcserére van szükség például az alábbi, már meglévő hálózatok optimális kihasználása révén: az európai uniós tagállamok legfőbb ügyészeinek konzultatív fóruma (konzultatív fórum), a terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartók, az Eurojust harmadik államokbeli kapcsolattartói és az EJTN. A tagállamokat felszólították arra, hogy használják jobban az Eurojustot az operatív esetekben, különösen az Eurojust koordinációs értekezleteit és központjait. Fokozott információcserére van szükség az Eurojust és az Europol között. Az Eurojust kötelezettséget vállalt arra, hogy tovább erősíti az operatív és stratégiai együttműködést a harmadik államokkal a külföldi harcosok tekintetében, különösen azáltal, hogy erősíti az együttműködést az USA-val és az Eurojust törökországi, illetve nyugatbalkáni kapcsolattartójával, fontolóra veszi az Eurojust kapcsolattartó hálózatának kibővítését az észak-afrikai és közel-keleti országokkal, valamint mérlegeli, hogy 2015-ben stratégiai szemináriumot tart ezekkel az országokkal, amelynek középpontjában az igazságügyi együttműködés áll, beleértve a külföldi harcosok jelenségének kezelésével kapcsolatos kihívásokat. Emellett tárgyalásokat folytat arról, hogy az Eurojust összekötő bírókat küld harmadik államokba, beleértve az összekötő bírók szerepéről, valamint az országok kiválasztására vonatkozó kritériumokról folytatott tárgyalásokat is (pl.: mert megoldást kell találni a külföldi terrorista harcosok utazásaival kapcsolatos jelenségre). 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 7
Az Eurojust tovább folytatta annak az összegyűjtését és elemzését, hogy hogyan reagálnak a nemzeti igazságszolgáltatások szintjén a külföldi terrorista harcosok jelenségére. Ezzel kapcsolatban 2015 márciusában megküldtek egy Eurojust-kérdőívet a terrorizmus ügyében eljáró valamennyi nemzeti Eurojust kapcsolattartónak, valamint Norvégia, Svájc és az USA Eurojust összekötő bíróinak. A kérdőív középpontjában a nemzeti szintű jogalkotási fejlemények, valamint a külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások során tapasztalható kihívások és legjobb gyakorlatok állnak, továbbá az igazságszolgáltatás szerepe a terrorista tevékenységektől való elszakításban, a rehabilitációban és a radikalizálódás megelőzésében, illetve visszaszorításában. A kérdőívre adott válaszok szolgálnak majd az Eurojust által 2015 júniusában rendezett, terrorizmussal foglalkozó taktikai megbeszélés alapjául. A kérdőívre adott válaszok hozzájárulnak emellett az Eurojust külföldi harcosokról szóló jelentésének 2015 végére tervezett naprakésszé tételéhez. Az Eurojust 2015. június 5-én előterjeszti majd a konzultatív fórum tagjainak, hogy milyen eredményre jutott azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatás hogyan reagál a külföldi terrorista harcosok jelenségére, hogy megkönnyítse ezzel a tagállami ügyészségek vezető képviselőinek véleménycseréjét. Az Eurojust a külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos jelentésének megállapításait előterjesztette a bíróknak és az ügyészeknek, és a tagállami igazságügyi hatóságok és az Eurojust közötti megfelelőbb információcserére szólított fel az Európai Jogi Akadémia által 2015. május 21 22-én Trierben rendezett, A terrorizmushoz és az erőszakos szélsőségekhez vezető radikalizmus elleni küzdelem című konferencián. Az Eurojust 2015 áprilisában csatlakozott az Europol Utazók elnevezésű fókuszpontjához, és adott esetben meg fogja könnyíteni a fókuszpont keretében megosztott információk nyomán a büntető eljárások indítását. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 8
Büntető igazságszolgáltatási megközelítés A CATS 2015. február 15-én az állam-, illetve kormányfők nyilatkozatainak és a rigai nyilatkozatnak a végrehajtása keretében megvitatta a terrorizmus elleni küzdelem igazságszolgáltatási szempontjait. A delegációk széles körben egyetértettek abban, hogy specifikus intézkedéseket kell fontolóra venni, és fokozni kell a már meglévő eszközök végrehajtását az elnökségi dokumentumban (5917/15) meghatározott öt fellépési területen, nevezetesen az alábbi területeken: i. büntetendőség, ii. hatékony büntetőeljárások lefolytatása, iii. az igazságügyi hatóságok közötti információcsere és együttműködés, iv. a terrorista tevékenységektől való elszakítás, a rehabilitáció és a radikalizálódás megelőzése, illetve visszaszorítása az igazságszolgáltatás keretei között, valamint v. harmadik országokkal való együttműködés. Az európai biztonsági stratégiában már szerepel több konkrét intézkedés. A tagállamok már többször rámutattak arra, hogy fel kell mérni annak megvalósíthatóságát, hogy a 2178(2014) sz. ENSZ BT-határozat követelményeinek fényében módosítsák a 2008/919/IB kerethatározattal módosított, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározatot. Az európai biztonsági stratégia előirányozza, hogy a Bizottság 2015-ben hatásvizsgálatot indít abból a célból, hogy 2016-ban aktualizálja a terrorizmusról szóló 2008. évi kerethatározatot. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvéről jelenleg folyó tárgyalásokat figyelembe fogják venni. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2015. január 21-én létrehozta a külföldi terrorista harcosokkal és az ehhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó bizottságot (COD-CTE), amelynek el kell készítenie az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének tervezetét (CETS 196.) a 2178(2014) sz. ENSZ BT-határozat alapján, amely többek között azt szorgalmazza, hogy legyen büntetendő a terrorista célokból való külföldre utazás, valamint az ilyen utazás megszervezés és finanszírozása. A Bizottság 2015. március 13-án ajánlást nyújtott be egy olyan tanácsi határozattervezetre vonatkozóan, amely felhatalmazást ad a tárgyalásoknak az EU nevében való megkezdésére. Rendkívül intenzív tárgyalásokat követően a Tanács az eljárási szabályzata 12. cikkének (1) bekezdése alapján írásbeli eljárás keretében 2015. április 1-jén elfogadta a fenti határozatot (7300/3/15 REV 3 EU RESTRICTED). Tovább folyik a jegyzőkönyv aláírására és megkötésére irányuló munka, amíg a Bizottság be nem nyújtja az erre vonatkozó javaslatát. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 9
ECRIS A büntetőjogi felelősséget megállapító korábbi ítéletekre vonatkozó információk fontos forrást jelentenek a bűnüldöző és az igazságügyi hatóságok számára. Éppen ezért a bűnügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos gyors és egyszerű információcsere alapvető fontosságú. A legtöbb tagállam jelenleg az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül folytatja az információcserét, havonta több mint 100 000 üzenettel, melyek száma egyre nő. Az ECRIS azonban csak az uniós polgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartások esetében használható ki teljes mértékben. Ugyanis a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok bűnügyi nyilvántartási adatai tekintetében nem áll rendelkezésre hatékony rendszer. A Bizottság jelenleg vizsgálja e probléma megoldásának lehetőségeit, amely az európai biztonsági stratégiában is kiemelt helyet kapott. A Bizottság az elkövetkező hetekben konzultációkat folytat majd annak feltárása érdekében, hogy melyek lennének a legmegfelelőbb további lépések. Megoldásként felmerülhet a találat / nincs találat funkcióval ellátott indexben való keresés, a FIU-Nethez (pénzügyi információs egységek hálózata) hasonlóan decentralizáltan, vagy a SIS-hez (Schengeni Infromációs Rendszer) hasonlóan centralizáltan. Találat esetén a megkereső tagállam az ECRIS-en keresztül vehetné fel a kapcsolatot azon tagállammal/tagállamokkal, amely(ek)nek az érintett személyre vonatkozóan bűnügyi nyilvántartási adatok vannak a birtokában. 4. A tiltott tűzfegyverek elleni küzdelem A Belső Biztonságra Vonatkozó Operatív Együttműködéssel Foglalkozó Állandó Bizottság (COSI) 2015. március 26-án több olyan konkrét intézkedést és tevékenységet is megvitatott, amelyeknek végrehajtása fel fog gyorsulni; ezek az intézkedések többek között az információcserére, a tiltott tűzfegyverekhez való hozzáférés csökkentésére, a tűzfegyverek leszerelésére és hatástalanítására, továbbá a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányulnak (6739/15). Most már az említettek végrehajtása van hátra. A tagállamokat arra biztatták, hogy vegyenek részt a tűzfegyverekkel kapcsolatos operatív cselekvési tervben, és megállapodás született arról, hogy javítani kell az információcserét és a harmadik országokkal folytatott együttműködést. A COSI támogatta a munka említett négy vetületét, és hangsúlyozta, hogy módosítani kell a tűzfegyverekről szóló irányelvet (a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, a 2008/51/EK irányelvvel módosított 91/477/EGK irányelvet), mégpedig úgy, hogy a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozóan magas szintű minimumszabályokat kell megállapítani. Szóba került továbbá a vámhatóságok bevonásának és a képzések nyújtásának fontossága, valamint az internet és az ún. darknet hálózat jelentette sajátos kihívás. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 10
Az európai biztonsági stratégiában a Bizottság bejelentette, hogy 2016-ban felül kívánja vizsgálni a tűzfegyverekre vonatkozó jogszabályokat és egyúttal javaslatokat tesz majd az információcsere javítása, a nyomonkövethetőség megerősítése, a megjelölések szabványosítása és a tűzfegyverek hatástalanítását célzó közös standardok kialakítása érdekében. A vám-együttműködési munkacsoport vámügyi szempontból vitatta meg a tűzfegyverek kereskedelme elleni küzdelmet, és kitért a vámhatóság és a rendőrség közötti együttműködésre is. Az európai tűzfegyverszakértők csoportjának keretében, amely tanácsadást nyújt a bűnüldözési munkacsoport részére, Hollandia az Egyesült Királyság támogatásával önkéntesen vállalta, hogy vezető szerepet tölt majd be a tűzfegyverekről szóló irányelvvel / a joghézagokkal és a módosított fegyverekkel foglalkozó munkacsoportban. Az európai tűzfegyverszakértőknek is az a véleménye, hogy mostanra sürgetővé vált az irányelv módosításának kérdése. Az európai biztonsági stratégiában a Bizottság kiemelte a tűzfegyver-kereskedelem külső dimenziójának fontosságát is, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra, valamint a közel-keleti és észak-afrikai országokra. 5. A tagállami biztonsági szolgálatok közötti együttműködés elmélyítése A lett elnökség kezdeményezésére a tagállami biztonsági szolgálatok 2015. április 16-án tájékoztatták a COREPER-t az együttműködésükről, amely az uniós struktúrákon kívül folyik. 6. A terrorizmus finanszírozása 2015. január 27-én a Bizottság és az ECOFIN Tanács a pénzmosás elleni csomag jóváhagyásával összefüggésben közös nyilatkozatot (5748/15) fogadott el, amelyben a pénzmosás elleni csomagot a terrorizmus elleni küzdelem összefüggésébe helyezte, és olyan további erőfeszítések fontosságára hívta fel a figyelmet, mint hogy fokozni kell a pénzügyi információs egységek közötti európai szintű együttműködést a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén, és hogy az EU által végzett szupranacionális kockázatértékelés keretében ki kell térni a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatokra. A Tanács a 2015. április 20-i ülésén elfogadta az első olvasatban kialakított álláspontját a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló új szabályokra vonatkozóan. Az Európai Parlament, amellyel 2014. december 16-án sikerült megállapodást elérni, 2015. május 20- án fogadta el a csomagot. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 11
A pénzmosás elleni irányelv és rendelet tovább erősíti majd a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló uniós szabályokat, továbbá biztosítja az összhangot a nemzetközi szinten nevezetesen a Pénzügyi Akció Munkacsoport által támogatott megközelítéssel. A rendelet elsősorban a pénzátutalásokat kísérő adatokra vonatkozik. 2015. március 31-én a német és a francia pénzügyminiszter közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz. A levélben arra sürgették a Bizottságot, hogy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban tegyen olyan új kezdeményezéseket, amelyek többek között a következőket célozzák: az EU területén élő olyan terroristák vagyoni eszközeinek befagyasztására szolgáló rendszer, akik nem állnak kapcsolatban nemzetközi terrorista szervezettel (a Lisszaboni Szerződés 75. cikke alapján), az anonim fizetési eszközök ellenőrzésének megerősítése, a műtárgyakért készpénzzel való fizetés megakadályozását célzó szabályozási keret (kulturális örökség), fokozott átvilágítás a nagy kockázatot jelentő térségekbe irányuló pénzügyi forgalom esetében, valamint a pénzügyi információs egységek számára jobb hozzáférés biztosítása a központi nyilvántartásokban található banki adatokhoz. A külföldi harcosok szíriai/iraki jelenségére adott uniós válaszintézkedésként a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program eddig csak ezzel a veszéllyel összefüggésben 1 344 hírszerzési információt szolgáltatott 12 uniós tagállamnak. Az Europol a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos és a pénzügyi információs szakértelme keretében elemzési, stratégiai és operatív szakértelemmel szolgál a tagállami hatóságok számára, beleértve a helyszíni operatív támogatást és az elemzési módszereket is (azaz a terrorista csoportok beszerzési módjainak és beszállítói láncainak trendjeire és mintáira, az eszközellenőrzésre, az utazási szokások elemzésére vonatkozóan). Azáltal, hogy a pénzügyi információs egységek (FIU) 2016-ban beépülnek az Europolba, a terrorizmus elleni küzdelemben több lehetőség lesz biztosítani a finanszírozási képességet. 7. A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiájának részét képező javaslat célja, hogy nemzeti és uniós szinten létrehozza a biztonsági szintek javításához és a számítógépes veszélyforrások kezeléséhez szükséges mechanizmusokat annak érdekében, hogy az Unió egész területén biztonságos és megbízható digitális környezetet biztosítson. 2014 októberében, illetve novemberében két háromoldalú egyeztetésre került sor, melyeket az elmúlt hetekben az EP-vel folytatott technikai megbeszélések követtek. 2015. április 30-án sor került a harmadik háromoldalú egyeztetésre, de még nincs meg minden kérdésben a teljes körű megoldás. Politikai szempontból az EP és a Tanács is a javaslatról való gyors megegyezést támogatja, mivel mindegyikük abszolút hangsúlyozza, hogy növelni kell az EU kommunikációs és információs rendszereinek biztonságát. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 12
Tartalmi szempontból azonban vannak még megoldásra váró alapvető kérdések, ilyenek például a harmonizáció hatályával és szintjével, valamint a területiséggel és a végrehajtással kapcsolatos kérdések. A háromoldalú egyeztetésen elhangzott kérésnek eleget téve, a Bizottság a lezáratlan kérdésekkel kapcsolatban május 27-én információkkal szolgált, amelyek alapján újabb technikai megbeszélések kezdődtek. A következő háromoldalú egyeztetésnek még nincs meg az időpontja, az elnökség azonban továbbra is elkötelezett amellett, hogy júniusban előrehaladást érjen el. Az EU kiberbiztonsági stratégiája több olyan intézkedést is tartalmazott, amelynek célja a kutatási és fejlesztési beruházások, valamint az innováció elősegítésével egyidejűleg a kiberbiztonsági termékek egységes piacának előmozdítása. A Bizottság digitális menetrendjének egyik fő célkitűzése továbbá a digitális egységes piac létrehozása, amelynek egyik pillére az internetes bizalom és biztonság garantálása, amelytől függ az európai gazdasági növekedés és az erős digitális üzleti ágazat létrejötte is. A Bizottság 2015. május 6-án terjesztette elő a digitális egységes piacra vonatkozó csomagot, amelyben kiemeli a digitális egységes piac működése és a kiberbiztonság közötti szoros kapcsolatot. A digitális egységes piacra vonatkozó stratégia egyaránt tartalmaz jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket, középpontjában pedig az áll, hogy a digitális hálózatok és szolgáltatások megfelelő feltételeinek megteremtésével és a digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálásával Európa-szerte javuljon a digitális áruk és szolgáltatások igénybevétele. A Bizottság által 2015. április 28-án előterjesztett európai biztonsági stratégiában a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel együtt kiemelt helyet kapott a számítástechnikai bűnözés, mivel határokon átnyúló dimenziója erőteljes, továbbá olyan terület, amelyen az uniós intézkedés tényleges változást hozhat. A stratégia kiemeli, hogy milyen fontos a hatályos uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása, a magánszektorral való együttműködés, valamint az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjának és az Eurojustnak a munkája. A következő intézkedésekre lesz szükség: a bűnügyi nyomozások útjában álló, nevezetesen az illetékes joghatósággal és a bizonyítékokhoz és információkhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokkal összefüggő akadályok áttekintése, a kiberbiztonsággal és az informatikai támadásokkal kapcsolatos meglévő szakpolitikai eszközrendszer végrehajtása, a kiberbiztonsági kapacitásépítést célzó fellépések előmozdítása a külső támogatási eszközök keretében, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás elleni küzdelemmel foglalkozó jogi aktusok felülvizsgálata. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 13
II. A RADIKALIZÁLÓDÁS MEGELŐZÉSE ÉS AZ ÉRTÉKEK MEGÓVÁSA 1. A jogsértő vagy káros internetes tartalom online bejelentésére szolgáló kapacitások megerősítése, a jogsértő vagy káros internetes tartalmak bejelentésére szolgáló egységet is ideértve A (Bel- és Igazságügyi) Tanács 2015. március 12-én megállapodott arról, hogy a Figyeld a netet! projektre építve az Europol 2015. július 1-jéig létrehozza a jogsértő vagy káros internetes tartalmak bejelentésére szolgáló uniós egységet (EU IRU) a következő négy feladat ellátására: a terrorista és erőszakosan szélsőséges online tartalmak azonosításával (megjelölésével) kapcsolatos feladatok összehangolása és megosztása az érintett partnerekkel, az ilyen tartalmak bejelentéséből adódó feladatok és támogatás gyors, hatékony és eredményes elvégzése, szoros együttműködésben az internetes ágazattal, az illetékes hatóságok támogatása stratégiai és operatív elemzésekkel, európai kiválósági központként való működés a fent említett feladatok tekintetében. Az Europol 2015 márciusában stratégiai feljegyzést (7266/15) nyújtott be a COSI-nak. A feljegyzés szövegét egy vitaindító tervezetben tovább csiszolták, amelyet az Europol által 2015 áprilisában szervezett szakértői találkozón vitattak meg, amelyen a tagállamok és a Bizottság is részt vett, valamint a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának hivatalát is képviselték. Az érintett ágazat bevonásával zajló további szakértői megbeszélések szerint az EU IRU projekt kísérleti szakasza 2015. július 1-jén megkezdődhet, 2016. január 1-jén a második szakaszba léphet, 2016. július 1-jén pedig elérheti a teljes műveleti képességét. A szakaszos megközelítés lehetővé teszi majd, hogy a folyamat során kiigazításokat eszközöljenek. A tagállamoknak még nemzeti kapcsolattartókat kell az EU IRU-ba kijelölniük ahhoz, hogy kialakulhasson a hálózat és az együttműködés. Az EU IRU által a tagállamoknak nyújtott szolgáltatások az egyes tagállamok igényeitől és képességeitől függően különbözőek lesznek. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 14
2. Ellenpropaganda A Bizottság azon fáradozik, hogy fórumot hozzon létre az internetes vállalatokkal. Az internetszolgáltatók közössége fórumának előkészítő munkája kiegészíti az EU IRU tevékenységét. A Bizottság bejelentette, hogy 2015 őszén uniós szintű fórumot indít az informatikai vállalatok részvételével, hogy egy asztalhoz ültesse az előbbieket a bűnüldöző hatóságok és a civil társadalom képviselőivel. A fórum az internetes vállalatokkal együttműködve megvizsgálja a bűnüldöző hatóságoknak az új titkosítási technológiákkal kapcsolatos aggályait is. A szíriai stratégiai kommunikációs tanácsadó csoport (SSCAT) egy olyan belga irányítású projekt, amely két részből tevődik össze: a egyik része egy operatív tanácsadó szolgálat, amelynek feladata, hogy a tagállamokat tanácsokkal lássa el azzal kapcsolatban, hogy az erőszakos szélsőségesség, illetve a terrorizmus elleni küzdelemben folytatott kommunikációs kampányokkal hogyan lehet konkrét eredményeket elérni. A másik része pedig egy olyan hálózat, amelyen keresztül a tagállami képviselők kicserélik az erőszakos szélsőségesség, illetve a terrorizmus elleni küzdelemben folytatott kommunikáció terén bevált gyakorlatokat. A projektet az Európai Bizottság által biztosított, 18 hónapra szóló, vissza nem térítendő támogatásból finanszírozzák. Az SSCAT tanácsadó csapata 2015 első félévében 10 tagállamba látogatott el, illetve tervez látogatást. Az SSCAT hálózata 2015 kezdete óta kétszer ült össze, és jelenleg több mint húsz tagállam vesz benne részt. Az áldozatok európai napjának évente megtartott, az idén március 11-re eső rendezvényét a Bizottság a sértetteket segítő szervezetekkel közösen szervezte meg, és azon a terrorizmus áldozatai is megszólaltak. Kommunikáció és a terrorizmus elleni küzdelem A párizsi terrorista támadásokat követően a politikai szintű integrált válságreagálási intézkedések webes felületén azok fő kommunikációs eszközeként terrorizmus elleni kommunikációs platformot hoztak létre. E fórum célja, hogy hozzájáruljon a készültséghez és az esetleges jövőbeli terrorcselekmények esetén segítse a szakpolitikai válaszintézkedést. Lehetőséget ad az információcserére, továbbá az uniós szinten és a tagállamokban zajló politikai döntéshozatali folyamattal kapcsolatos releváns információk (pl. politikai nyilatkozatok, nyilvános kommunikációs stratégiák, tematikus ülések, rendezvények és programok stb.) táraként szolgál. Az információk nem minősítettek és a megosztásuk önkéntes alapon történik. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 15
A terrorizmus elleni kommunikációs platform nyitva áll a tagállamok, az Európai Tanács elnöke, a Bizottság, az EKSZ, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora és az uniós ügynökségek előtt. Ez az eszköz a tagállamok segítésére szolgál és az igényeiknek megfelelően továbbfejleszthető anélkül, hogy felváltaná a már meglévő kommunikációs csatornákat (különösen ami az operatív/minősített adatokat illeti). A Velencei Klub (a tagállami kommunikációs igazgatók informális hálózata) 2015 júniusában Bécsben találkozót rendez, amelynek középpontjában a radikalizálódás megelőzésével kapcsolatos kommunikációs kihívások, valamint a tagállami kommunikációs stratégiákról és tevékenységekről folytatott véleménycsere áll majd. Figyelmet fognak fordítani az új médiaeszközök igénybevételére is (hatékonyság, megfizethetőség, tájékoztatás, nyomon követés). 3. Az igazságszolgáltatás többek között a börtönök keretében megvalósuló rehabilitáció A lett elnökség kezdeményezésére az igazságügy-miniszterek március 13-án munkaebéd keretében vitatták meg ezt a témát. Věra Jourová biztos a luxemburgi elnökséggel együtt és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának támogatásával az igazságszolgáltatás többek között a börtönök keretében megvalósuló rehabilitáció témájában október 19 20-ra miniszteri konferencia szervezését tervezi. Első lépésként a Bizottság a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi központjával (Hága) együtt 2015. május 18-án szakértői találkozót rendezett, amelyen igazságügyi és büntetés-végrehajtási hatóságok, valamint a radikalizálódással foglalkozó szakértők vettek részt. A Bizottság a vonatkozó kezdeményezések támogatása érdekében átcsoportosította az igazságügy területére irányuló pénzügyi eszközöket: a radikalizálódás, illetve a terrorizmus elleni küzdelem kérdése a 2015. évi éves munkaprogram igazságügynek szentelt részének módosítása révén felkerült a prioritások listájára. Věra Jourová biztos a fenti célra az igazságügyi képzéssel kapcsolatos pályázati felhívásra előirányzott 5,5 millió euróból 1,5 millió eurót különített el, az igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos pályázati felhívásra összesen előirányzott 3,3 millió euróból pedig 1 millió eurót. Az európai igazságügyi képzéssel kapcsolatos pályázati felhívást 2015. őszi jelentkezési határidővel 2015 nyarán teszik majd közzé. A pályázati felhívás a szakemberek továbbképzésére és olyan projektekre irányul, amelyek megkönnyítik a büntető igazságszolgáltatási rendszerek szereplői között a bevált gyakorlatok cseréjét. Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat az Európai Bizottság kérésére kiigazította a képzési programját, és azt a következőkkel egészítette ki: a radikalizálódás, illetve a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó képzési szemináriumok, valamint 2015-ben és 2016-ban az ügyészeknek szóló csereprogramok és tanulmányi látogatások. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 16
A Bizottság tovább fokozza majd a börtön- és büntetés-végrehajtási szolgálatok európai szervezetével (EuroPris) és az Európai Szövetség a Próbára Bocsátás Intézményéért nevű szervezettel (CEP) régóta fennálló együttműködését annak érdekében, hogy megoldást találjon a börtönök keretében megvalósuló rehabilitációnak a deradikalizálódásra és a radikalizálódás megelőzésére is kiterjedő kérdésére. Az európai biztonsági stratégiában ez is kiemelt helyen szerepel. A radikalizálódást figyelő információs központ a szakemberek körében szintén foglalkozik e kérdéssel. Például június 15 16-án Brüsszelben szakértői találkozóra kerül majd sor a visszatérő külföldi harcosok témájában, a börtönök keretében megvalósuló rehabilitációt és radikalizálódást is beleértve. 4. Az oktatással kapcsolatos kezdeményezések 2015. március 17-én az uniós oktatási miniszterek nem hivatalos ülést tartottak, amelyen a francia kormány, az Európai Bizottság és a lett elnökség közös kezdeményezésére megvitatták a radikalizálódás megelőzésének kérdését. Az ülésen a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló nyilatkozatot fogadtak el, amely a későbbiekben tanácsi következtetések tárgya is lehet. A kérdés az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács 2015. május 18-i ülésén is felmerült. A Bizottság a fenti törekvések támogatása érdekében célirányosabb módon kívánja igénybe venni a finanszírozási programokat. Az európai biztonsági stratégiában foglaltak szerint a Bizottság prioritást biztosít majd a radikalizálódás és a fiatalok marginalizálódása elleni küzdelemnek, valamint a társadalmi befogadás előmozdításának az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (Oktatás és képzés 2020), az európai ifjúsági stratégia, a sportra vonatkozó uniós munkaterv és a kulturális munkaterv alapján hozott konkrét intézkedéscsomagokban. Az említett intézkedések alátámasztása érdekében a Bizottság mozgósítja az Erasmus+ és a Kreatív Európa program keretében rendelkezésre álló finanszírozást, többek között oly módon, hogy fokozott támogatást nyújt a tanároknak és a fiatal munkavállalóknak az ifjúsági csereprogramoknak és önkéntes tevékenységeknek, az oktatás- és az ifjúságpolitika terén kötött stratégiai partnerségeknek, a transznacionális hálózatoknak, az iskolai együttműködési platformoknak, az állampolgári ismeretekre vonatkozó közös projekteknek, és a sport területén létrejövő együttműködési partnerségeknek. A Bizottság emellett további kutatást kezdeményez majd a Horizont 2020 keretprogram keretében (elsősorban annak a következő két elemével kapcsolatosan: Társadalmi kihívások és Tudomány a társadalommal és a társadalomért ), hogy jobban megismerjük a radikalizálódás okait és megjelenési formáit. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 17
A Bizottság fel fogja tárni azt is, hogy milyen lehetőségei vannak az oktatás és az egyéb releváns területek például a kultúra, a sport, a foglalkoztatás, a jólét, a biztonság, valamint a társadalmi befogadást eredményező egyéb tevékenységi formák közötti szorosabb együttműködésnek. 5. A tolerancia, a megkülönböztetésmentesség, az alapvető szabadságok, a vallások és egyéb közösségek közötti párbeszéd erősítését célzó kommunikációs stratégiák A lett elnökség és Franciaország kezdeményezésére az uniós kulturális miniszterek 2015. január 11- én együttes nyilatkozatot adtak ki, amelyben a véleménynyilvánítás szabadsága és a művészi szabadság mellett foglaltak állást. Az Általános Ügyek Tanácsa 2105. április 21-én a lett elnökség kezdeményezésére munkaebéd keretében megbeszélést folytatott ezen intézkedések lehetséges végrehajtásáról és megvalósításáról Franciaország, Frans Timmermans bizottsági alelnök és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának nyilatkozata alapján. A Bizottság vállalta, hogy az alapvető jogok előmozdítását, illetve védelmét szolgáló szorosabb kölcsönös együttműködés és határozottabb politikai elkötelezettség érdekében évente eszmecserét fognak szervezni az alapvető jogok Unión belüli helyzetének megvitatására. A 2015 októberében megrendezésre kerülő első eszmecsere a tolerancia és a tisztelet szellemiségének terjesztését járja körbe, kiemelt szerepet szánva az antiszemitizmus táplálta, illetve a muzulmánellenes gyűlölettel szembeni küzdelemnek. Az eszmecserét civil társadalmi konzultáció, illetve az érdekeltekkel folytatott konzultációk fogják megelőzni, és többek között sor fog kerülni két magas szintű egyeztetésre is: egyfelől a vallási vezetőkkel, másfelől a világnézeti szervezetek képviselőivel. A Bizottság 2015. május 8-án elfogadta az EU Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló éves jelentését, amely kiemeli, hogy biztonsági intézkedések meghozatalakor teljes mértékben tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani az alapvető jogokat. A Tanács 2015. június 23-án tartja a Charta alkalmazásáról szóló éves vitáját, amelynek alapja e jelentés lesz. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége továbbra is támogatta az uniós intézményeket és tagállamokat a minden uniós polgárt megillető alapvető jogok védelmével kapcsolatos kihívások megértésében és kezelésében. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 18
6. Szakképzés, munkalehetőségek, társadalmi integráció A lett elnökség kezdeményezésére a Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Tanács (EPSCO) március 9- én következtetéseket fogadott el A befogadóbb munkaerőpiacok útján címmel (6182/15), amelyben egy sor intézkedést fogalmazott meg, ideértve a munkaerőpiacok befogadóképességét javító intézkedések támogatását olyan pénzügyi eszközök révén, mint az Európai Szociális Alap, valamint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja, különös hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrációjának javítására. Az európai biztonsági stratégiával összhangban az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatást biztosít a tagállamoknak a társadalmi befogadás javításához, a szegénység és a diszkrimináció elleni küzdelemhez. Az ESZA forrásainak legalább 20%-át minden tagállamban A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint mindennemű hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem céljára kell elkülöníteni. Összességében jóval több mint 20%-ot különítettek el erre a célra. Az ESZA forrásainak 60,54%-a és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásai az ESZA alábbi öt prioritására összpontosulnak: aktív befogadás, a fiatalok tartós integrációja, munkavállalás, a korai iskolaelhagyás és az egész életen át tartó tanulás. Az európai szemeszter keretében egyes országspecifikus ajánlások a migráns hátterű személyek jobb munkaerő-piaci integrációját helyezik előtérbe. III. EGYÜTTMŰKÖDÉS NEMZETKÖZI PARTNEREINKKEL Elsőbbséget élvez a terrorizmus elleni küzdelemről a Külügyek Tanácsa által 2015. február 9-én elfogadott nagyra törő következtetések végrehajtása, amelyek még inkább érvényre juttatják az állam-, illetve kormányfők által a nemzetközi együttműködés tekintetében megfogalmazott iránymutatásokat. 1. A válságok és konfliktusok stratégiailag újragondolt megközelítésben történő kezelése, különösen déli szomszédságunkban Líbiát illetően a Külügyek Tanácsa 2015 áprilisában megvitatta és elfogadta a válságkezelési megközelítésre vonatkozó második politikai keretet. A keret a terrorizmus elleni küzdelemre is vonatkozik. E politikai keretre és későbbi változataira alapozva el fogjuk készíteni az Európai Unió terrorizmus elleni stratégiáját, amint a helyszíni körülmények ezt lehetővé teszik. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 19
Szíria/Irak tekintetében az EU 2015. március 16-án elfogadta a Szíriára és Irakra, valamint az ISIL/Dáis jelentette fenyegetésre vonatkozó uniós regionális stratégiát és most ennek végrehajtására összpontosít. Jement illetően az EU 2013-ban fogadta el az Afrika szarvára/jemenre vonatkozó terrorizmus elleni stratégiát. A stratégia végrehajtását a jelenlegi felfokozott politikai helyzetre való tekintettel felfüggesztették. 2. Szorosabb együttműködés a harmadik országokkal a biztonsági kérdésekben és a terrorizmus elleni küzdelem terén, különösen a közel-keleti, az észak-afrikai és a Száhel övi országokkal de a Nyugat-Balkánnal is, többek között a partnerekkel együtt megvalósítandó új kapacitásépítő projektek (például a határellenőrzés terén) és célzottabb uniós támogatás révén Közel-keleti és észak-afrikai országok Federica Mogherini főképviselő/alelnök az alábbi prioritásokat fogalmazta meg a Külügyek Tanácsa által elfogadott következtetések végrehajtását illetően: célzott és intenzívebb párbeszéd folytatása a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem terén, a terrorizmus elleni cselekvési tervek, a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó munkaértekezletek, biztonsági/a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakértők kirendelése az uniós küldöttségekre, új kétoldalú kapacitásépítési projektek, stratégiai kommunikáció, projektek a bel- és igazságügyi ügynökségekkel, eszközök a közel-keleti és észak-afrikai országok számára és egy euromediterrán miniszteri találkozó a külföldi terrorista harcosok témájában. A végrehajtás céljából elkészítettük és továbbítottuk a tagállamoknak a politikai prioritások összefoglalóját. Mozgósítottuk az uniós küldöttségeket annak érdekében, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a végrehajtáshoz. Kiválasztottuk a tagállamok által kiküldendő biztonsági/a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakértőket, akik négy kiemelten fontos uniós küldöttségre lesznek kirendelve; a folyamat jól halad, és legkésőbb szeptemberig lezárul. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 20
Prioritásként folytatódott Tunéziával és Libanonnal a terrorizmus elleni együttműködés: Mogherini főképviselő/alelnök a Társulási Bizottság ülésén bevonta Tunéziát a terrorizmus elleni küzdelembe, továbbá részt vett a Bardo Múzeumban történt támadás után Tuniszban rendezett felvonuláson. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora is Tunéziába látogatott a Bardo Múzeumban 2015. március 30-án történt támadást követően. A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora és az EKSZ többoldalú ügyekért felelős igazgatója 2015. februárban szolgálatközi missziót vezetett Tunéziába, hogy feltárják, mely területeken van szükség támogatásra a terrorizmus elleni küzdelemhez. Jelenleg dolgozunk egy terrorizmus elleni projekt előkészítésén, amelyet minél hamarabb szeretnénk elindítani: Mogherini főképviselő/alelnök májusban levelet és memorandumot küldött Tunézia miniszterelnökének, amelyekben meghatározott területeken segítséget és együttműködési lehetőséget kínál a terrorizmus elleni küzdelem terén; ennek alapján folyik jelenleg a segítségnyújtási intézkedések kidolgozása, Tunéziával együttműködésben. A Tunézia miniszterelnökének május 27 28-án Brüsszelben tett látogatása alkalmával megismerhettük az ország véleményét a terrorizmus elleni memorandumról, amely a Tunéziával közösen elfogadandó, a terrorizmus elleni jövőbeli cselekvési terv alapja lesz, és amely arra is kitér, hogy mihamarabb lehetőleg 2015 júniusában EU Tunézia találkozót kellene tartani a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem témájában. Ezenfelül előkészítés alatt áll egy 25 millió eurós (2016 közepén elindítandó) biztonsági ágazati reform, amely a terrorizmus elleni küzdelmet is érinti. Az Eurojust 2015 áprilisában Tunéziával együtt részt vett a jog érvényesülésével, szabadsággal és biztonsággal foglalkozó albizottság ülésén, és szorosabb együttműködést ajánlott: tunéziai tisztviselők látogathatnának az Eurojusthoz, felvetette, hogy 2015 végén/2016 elején szervezzenek szemináriumot a közel-keleti és észak-afrikai országokkal a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott igazságügyi együttműködésről, valamint szorgalmazta, hogy Tunézia jelöljön ki további kapcsolattartó pontokat. 2015. február 23-án a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó munkaértekezletet tartottak Libanonban, amelyen az összes érintett libanoni hivatal, az EKSZ, a Bizottság, terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora, az Europol és a CEPOL mint uniós ügynökségek és a tagállamok is részt vettek. Meghatározták a kapacitásépítés és az együttműködés lehetséges területeit. Ennek alapján folyik jelenleg a terrorizmus elleni küzdelem cselekvési tervének és egy kapacitásépítési projektnek a kidolgozása. Törökországgal június 23-án Ankarában a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó műhelytalálkozót tartunk. Marokkóval és Libanonnal minél hamarabb intenzívebb és célzott párbeszédet fogunk kezdeni a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem terén. 9422/1/15 REV 1 lj/lju/kf 21