Pszichológia mesterképzési szak - Interperszonális és interkulturális pszichológia specializáció - tantárgytematikái

Pszichológia mesterképzési szak Interperszonális és interkulturális pszichológia specializáció tantárgytematikái 2016 * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). Tantárgy felelőse: Dr. Szili Ilona Dr. CsászárNagy Noémi Dr. Szili Ilona MPS0210 Személyiség és klinikai pszichológia mesterfokon N: 60 + 0 5 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. szóbeli vagy írásbeli vizsga A kurzus bevezet a normalitás és abnormalitás elkülönítésének szempontrendszerébe, bemutatja az egyes pszichikus zavarok pszichiátriai nozológiai rendszerekben való diagnosztikus osztályozását, részletezi a BNO X és DSM I nevezéktanát, az egyes kórképek bemutatásánál elméleti modellek segítségével, valamint esetprezentációkon át elemzi a patológiák specifikumait. Önálló tárgyalási egységbe foglalja a rendellenes lelki jelenségekre vonatkozó személyiséglélektani pszichoanalitikus, tanuláselméleti, kognitív lélektani és egyéb elgondolásokat, valamint bemutatja a kórlélektani jelenségek interperszonális modelljeit is. A kurzus bevezet továbbá a pszichiátria medicinális szemléletének világába, megismertet a biológiai modellekkel, a pszichoszociális és pszichodinamikai megközelítéseket együtt, egymáshoz való kapcsolatában tárgyalva. Témáját képezik a főbb pszichoterápiás modellek, a pszichoterápia és a tanácsadás különbségei, kapcsolódási pontjai. A kurzus bemutatja a klinikai adatszerzés orvosi utjait /anamnézis, heteroanamnézis, pszichiátriai exploráció, diagnózis, terápiás terv. Kórképek: A DSM. tengelyei. A lelki betegségek osztályozása a DSMben. 1. Az idegrendszer fejlődési zavarai 2. Szkizofrénia spektrum és más pszichotikus zavarok 3. Bipoláris és kapcsolódó zavarok 4. Depresszív zavarok 5. Szorongásos zavarok 6. Kényszeres és kapcsolódó zavarok 7. Traumával és stresszorral összefüggő zavarok 8. Disszociatív zavarok 9. Szomatikus tünet és kapcsolódó zavarok 10. Táplálkozási és evészavarok 11. Ürítési zavarok 12. Alvásébrenlét zavarok 13. Szexuális diszfunkciók 14. Nemi szerep diszfória 15. Diszruptív, impulzuskontroll és viselkedészavarok 16. Szerrel kapcsolatos és addiktív zavarok 17. Neurokognitív zavarok 18. Személyiségzavarok 19. Parafíliás zavarok 20. Egyéb mentális zavarok 21. Gyógyszer kiváltotta mozgászavarok és gyógyszerek egyéb nemkívánatos hatásai 22. Egyéb, klinikailag figyelmet igénylő állapotok A lelki betegségek személyiség és klinikai pszichológiai háttérelméletei. A klinikai pszichológia fogalma és története. A klinikai pszichológusi szakma, hivatás. A klinikai pszichológia alapelméletei, főbb alkalmazási területei: diagnosztika, terápia és kutatás. A pszichológiai intervenciók rendszere, modelljei. A klinikai pszichológus pszichoterápiás kompetenciája. 1

Bagdy, E. (szerk)(1998): A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja, Animula, Budapest Bíró, S. (szerk.): A DSMITR Diagnosztikai kritériumai, Animula, Budapest Bíró,S. (szerk)(2004): BNO10 zsebkönyv, Animula, Budapest Comer, R. J. (2000): A lélek betegségei, Pszichopatológia, Osiris, Budapest Füredi, J., Tariska P. Németh A. (2003): A pszichiátria kézikönyve, Medicina Kiadó, Budapest Gabbard, G.O. (2007): A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. Nussbaum A. M. (2013): A DSM5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, Oriold és Társai, Budapest. I.1. Spitzer, R. L., First, M.B., Giibbon, M., Williams, J.B. (2005): Kezelési kézikönyv a DSMITR esettanulmányokhoz. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest Tényi, T. (2000): A pszichodinamikus pszichiátria a legújabb pszichoanalitikus eredmények tükrében, Animula, Budapest Tringer, L. (2000): A pszichiátria tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest Trull, T.J., Phares, E.J. (2004): Klinikai pszichológia, Elmélet, módszertan és hivatás, Osiris Budapest Csabai, M., Csörsz, I., Szili, K. (2009): A gyógyító kapcsolat élménye, Oriold és Társai, Budapest Tariska, P. (szerk)(2000): Neuropszichiátria, Medicina, Budapest Gabbard, G.O. (2007): A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest Kulcsár, É. (szerk)(2009): Tanácsadás és terápia, Eötvös Kiadó, Budapest Tringer, L. (2003): Sürgősségi ellátás a pszichiátriában, Medicina, Budapest Tringer, L. (2006): A gyógyító beszélgetés, Medicina, Budapest Gaubatz, M. (2002): Clinical and Counseling Practice. A CaseGuided Approach. Upper Saddle River (NJ): Pearson Education. 2

MPS0120 Fejlődéspszichológia mesterfokon Tantárgy felelőse: Dr. ajda Zsuzsanna N: 60 + 0 5 Dr. Földi Rita Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Páli Judit Dr. ajda Zsuzsanna Ajánlott félév: I. írásbeli vizsga A különböző életkorokhoz, így a gyermekkorhoz, serdülőkorhoz kötődő fejlődéssel együttjáró funkciózavarok, életkori krízisek, patológiás állapotok ismertetése. Az egészséges és patológiás fejlődés okainak, összefüggéseinek tárgyalása, ezek összevetése a környezeti hatásokkal. A kedvezőtlen környezet: trauma, abúzus, elhanyagolás felismerése, a trauma feldolgozás megszervezése. A serdülőkor sajátosságai és hatása az identitás alakulására és a családi rendszer változására. Az időskor pszichológiai jellemzői, az időskor és a társadalmi attitűdök kapcsolata. Az időskori veszteségek, egészséghanyatlás, az életminőség, az önállóság megőrzése. A különböző életkorokban alkalmazott pszichodiagnosztikai tesztek, kérdőívek, viselkedésdiagnosztikai eljárások ismertetése. Normalitás, abnormalitás pszichológiai modelljei, életkorhoz köthető rizikófaktorok. Környezeti hatások, traumafeldolgozás különböző életkorokban. Az autisztikus spektrum (autizmus, kanneri autizmus, Aspergerféle autisztikus pszichopátia és gyermekkori skizofrénia. Szeparációs és teljesítményszorongás, fóbia. Gyermekkori neurózisok. Gyermekkori depresszió. Evés és kiválasztás zavarai. Kóros védekezési módok: kényszer és fóbia. Pszichoszomatikus zavarok gyermekkorban. Ticzavarok. A beszéd zavarai, dadogás, szelektív mutizmus. Epilepszia. Zárthelyi dolgozat Gerő Zs. (szerk.) (1993): A gyermek pszichoterápia elmélete és gyakorlata. IIII. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Trull, T. J. Phares E. J. (2004): Klinikai pszichológia. Osiris, Budapest. ikár A. ikár Gy. Székács E. (szerk.) (2007): Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina, Budapest. F. Földi R. (2004): Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. Magyar Pszichológiai Szemle, 59 (1), 1940. ikár Gy. (1980): Az ifjúkor válságai. Gondolat, Budapest. 3

Dr. Albu Mónika Dr. Albu Mónika Dr. ass Zoltán Dr. Dúll Andrea MPS0230 Kognitív pszichológia és neuropszichológia mesterfokon N: 60 + 0 Tantárgy besorolása: 5 Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. írásbeli vizsga + beadandó feladat A tárgy célja az idegrendszer körülhatárolt sérülése nyomán bekövetkező pszichés funkciókárosodások, kognitív zavarok feltárására és kezelésére alkalmas neuropszichológiai vizsgáló és rehabilitációs módszerek ismertetése és szemléltetése. A vizsgálatok elméleti megalapozásaként tárgyaljuk a pszichés funkciók agyi lokalizációjának kérdéseit: a funkcionálisrendszerszemléletet, a kettős disszociáció és a diszkonnexió elvét. A hallgatónak elméleti és gyakorlati ismereteket kell elsajátítania a fontosabb mentális teljesítményt mérő eljárások elvét, használatát és kiértékelését, valamint értelmezését illetően. A leggyakoribb neuropszichológiai tünetegyüttesek vizuális agnóziák, az egyoldali téri elhanyagolás (neglect). Gerstmannszindróma, térivizuális funkciózavarok, apraxiák, amnesztikus zavarok frontális károsodások azonosításának és pszichológiai kezelésének kérdései. Diagnózisalkotás viselkedésneurológia (Luria) kvalitatív szemlélete, szindrómaelemzés pszichometrikuskvantitatív próbák AQ tünetek és panaszok szerepe a mindennapos életvezetésben, pszichológiai rehabilitáció, kognitív terápiák. A tárgyalt szindrómákat az OORI Koponyaagysérültek Rehabilitációs Osztályával együttműködve készített videotár segítségével, konkrét eseteken szemléltjük. izsgálóeljárások: izuális és téri vizuális vizsgálati módszerek: izuális illúziók, Poppelreuter ábrák, Bender teszt, Benton teszt. Figyelem és munkamemória vizsgálati módszerek: BourdonPieron teszt, Számemlékezet előre, Számemlékezet vissza, Corsi kockák. Emlékezet vizsgálati módszerek: Rey Komplex Ábra, Rey 15 szó, Rivermead iselkedéses Emlékezet izsgálat. Gondolkodás és végrehajtó funkciók vizsgálata: BADS, Raven Progresszív Mátrixok. Intelligencia vizsgálat: MAWI Érzelemvizsgálat: FEEST, ÉSZT beadandó dolgozat (felvett tesztek kielemzése és értékelése) 4

Damasio, A. R. (1996). Descartes tévedése. Érzelem, értelem és az emberi agy. AduPrint, Budapest, 21 88. Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M. (szerk.) (2008). Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Kiadó, Budapest. Kun Miklós Szegedi Márton /Szerk/ (l996): Az intelligencia mérése. Akadémia, Budapest Lurija, A. R. (1975). álogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest (a frontális lebenyszindrómáról, az emlékezetzavarokról és a mozgászavarokról szóló fejezetek, azaz az 52 74., 108 145., 146 158. és 159 171. oldalak.) Szakács Ferenc: Újabb eljárások a MAWI klinikai alkalmazásában in: Mérei, F., Szakács, F.(szerk) Pszichodiagnosztikai ademecum, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest Szegedi, M. (1988): RAEN féle intelligenciavizsgáló eljárás. In: Mérei, F., Szakács, F.(szerk) Pszichodiagnosztikai ademecum, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. erseghi A. (1996). A neglect szindróma. In: Remenár, L., Somlai, J. (szerk.). Neuroophtalmologia. LAM Könyvek, álogatott fejezetek sorozat, 3.3.2. fejezet, 193196. erseghi A. (2005). Kapcsolatban lenni. In: Krasznárné Erdős F. és Feketéné Gacsó M. (szerk.) Tanulmányok az afázia témaköréből. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 94117. Benton, A.S (1983, 1991). BRT Benton isual Retention Test, Arthur L. Benton(2004): OS Hungary Tesztfejlesztő Szeged. Lezak, M. D. (1995). Neuropsychological Assessment (3rd ed.). New York: Oxford University Press Raven haladó progresszív Mátrixok Kézikönyv. (2004).SHL Hungary Kft. Lurija, A. R. (1975). álogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest. Csépe aléria (2005). Kognitív fejlődés neuropszichológia. Gondolat Kiadó Budapest. F. Földi R. (2005). A hiperaktivitás organikus és lelki háttere. Comenius Kiadó, Pécs. Páli Judit (2002). A játék szerepe a neuropszichológiai diagnosztikában és a terápiában. Záródolgozat, OORI. 5

Dr. Szummer Csaba MPS0140 Szociálpszichológia mesterfokon N: 60 + 0 5 Dr. Szummer Csaba Dr. Kovai Melinda Tantárgy besorolása: Kötelező Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. Írásbeli vagy szóbeli vizsga az önismereti és tréningcsoportok technikájának felhasználása a szervezetfejlesztésben, valamint a csoportdinamika szervezeti magatartásban játszott szerepének az elemzése. A csoportdinamikai módszer a társas jelen kölcsönhatásaival foglalkozó, és a visszajelzések fejlesztő erejével dolgozó módszer. A kurzuson a résztvevők megismerkednek az encountercsoportokkal és más csoportdinamikai tréningek elméletével és gyakorlatával. Csoportdinamikai jelenségek A személyiségfejlesztő csoportok szociálpszichológiai tényezői Csoportterápiás elméletek A csoport strukturálódásának fontosabb területei: szerepek, normák A csoportok fejlődési szakaszai a gyakorlatban Áttételi formák a csoportban Az ellenállás és a regresszió formái A személyiségfejlesztő tréningek folyamata; strukturált gyakorlatok vezetésének metodikája Antons K. (2006): A csoportdinamika gyakorlata. Synalorg, Budapest. SchulzeSeeger J. (2010): Trénerek módszertani kézikönyve. ZPress, Budapest. Szummer Csaba Szántó András: Humanisztikus pszichológia és ellenkultúra. Psychologia Hungarica Caroliensis, 2013/2:1030, letölthető: www.tinyurl.com/szummer1 Thorne B., Mearns D. (2011): A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban. Budapest, Oriold és Társai. Yalom, I. (2001): A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Budapest, Animula, 342 350; és 379 400. www.encounter.hu Rogers, Carl, 2009. Találkozások. A személyközpontú csoport. (ford. Klein Sándor) Bp., Edge 2000, 267 272; és 21 128; 6

Dr. argha András MPS0280 Statisztikai eljárások és kutatásmódszertan N: 30 + 0 2 Dr. argha András Dr. Takács Szabolcs Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. írásbeli vizsga A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje az empirikus pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb többváltozós statisztikai eljárásokat, elméleti modelljeiket, terminusaik jelentését és értelmezését, a ROPstat és az SPSS programcsomag használatával. A kurzus foglalkozik továbbá a többváltozós statisztikát alkalmazó kutatási modellek módszertani alkalmazásával. Többszempontos varianciakovarianciaanalízis Többszörös lineáris regresszió Polinomiális regresszió Főkomponensanalízis és faktoranalízis Kanonikus korrelációelemzés Diszkriminanciaanalízis Logisztikus regresszió Loglineáris elemzés Hierarchikus klaszteranalízis Nemhierarchikus (relokációs) klaszteranalízis Nincs. Ketskeméty László és Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Székelyi Mária és Barna Ildikó (2003): Túlélőkészlet az SPSShez. Typotex Kiadó, Budapest. Szokolszky, Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest. Tabachnick, B. G. és Fidell, L. S. (2001): Using multivariate statistics. Boston: Allyn and Bacon. MPS0281 Statisztikai eljárások és kutatásmódszertan gyak. Tantárgy felelőse: Dr. argha András N: 0 + 30 2 Dr. Takács Szabolcs Dr. Smohai Máté Dr. Nagybányai Nagy Olivér Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: III. É zh A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje és konkrét pszichológiai elemzésekben gyakorolja az empirikus pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb többváltozós statisztikai eljárásokat a ROPstat és az SPSS programcsomag használatával, továbbá fejlessze kutatásmódszertani ismereteit és készségeit speciálisan a klinikai és egészségpszichológia területén. 7

A kutatás ismérvei és sajátosságai a klinikai és egészségpszichológiában Többszempontos varianciakovarianciaanalízis Többszörös lineáris regresszió Polinomiális regresszió Főkomponensanalízis és faktoranalízis Kanonikus korrelációelemzés Nincs. Ketskeméty László és Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Székelyi Mária és Barna Ildikó (2003): Túlélőkészlet az SPSShez. Typotex Kiadó, Budapest. Szokolszky, Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest. Trull, T.J. Phares, E. J. (2004): Klinikai pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Tabachnick, B. G. és Fidell, L. S. (2001): Using multivariate statistics. Boston: Allyn and Bacon. 8

Dr. Császár Nagy Noémi MPS1011 Pályaszocializció és sajátélményű önismereti képzés 1. N: 0 + 40 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. CsászárNagy Noémi É Dr. Biró Gyula Ajánlott félév: Kozmaizkeleti Dániel I. aktív részvétel Az önismeret és a személyiségfejlesztés közös célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, az önreflexió javítása és a tudatos viselkedés elősegítése. Olyan folyamat amely során megismerjük személyiségünk fontosabb tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. A pszichoterápia gyakorlásához szükséges klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus képzés elvégzésének feltétele 150 óra, kiképző terapeutánál egy folyamatban teljesítendő önismereti folyamat. Egyetemünk hallgatói számára egyes csoportokban, előzetes hátterüktől és lehetőségeiktől függően alkalmat adunk ezen önismereti kötelezettség teljesítésére. A kurzust többségükben kiképző terapeuták vezetik, akik a hallgatók teljes 150 órányi önismereti fejlődését végigkísérik. A csoportok zárt jellegűek, tehát a négy Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés során összetételük változatlan. Azon hallgatóink számára, akik máshol teljesítik önismereti óráikat és/vagy bármilyen okból félbehagyják tanulmányaikat, módszerdemonstrációs jellegű, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló kurzusokat is indítunk, igénytől függően. A pályaszocializáció során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítják el a hallgatók, amelyekre a pszichológusi szakma gyakorlása során szükségünk lesz. A kurzus egyik speciális fókusza a kommunikációs készségek fejlesztése, strukturált gyakorlatok keretében és verbális interakciós szituációkban. A kurzusnak elsősorban ajánlott irodalma van, adott félévben az oktató az önismereti témákhoz szorosan hozzátartozó forrásokat is megadhat. Balázs L. (2014): Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben. ZPress, Budapest. Rudas J. (2007): Delfi örökösei. Budapest, Lélekben Otthon. Rudas J.(2011): Javne örökösei. Budapest, Oriold és Tsai. Tantárgy felelőse: Dr. Császár Nagy Noémi Dr. CsászárNagy Noémi, Dr. Biró Gyula Kozmaizkeleti Dániel MPS1021 Pályaszocializció és sajátélményű önismereti képzés 2. N: 0 + 40 Tantárgy besorolása: 2 Meghirdetés féléve: tavaszi MPS1011* Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. É aktív részvétel Az önismeret és a személyiségfejlesztés közös célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, az önreflexió javítása és a tudatos viselkedés elősegítése. Olyan folyamat amely során megismerjük személyiségünk fontosabb tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. A pszichoterápia gyakorlásához szükséges klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus képzés elvégzésének feltétele 150 óra, kiképző terapeutánál egy folyamatban teljesítendő önismereti folyamat. Egyetemünk hallgatói számára egyes csoportokban, előzetes hátterüktől és lehetőségeiktől függően alkalmat adunk ezen önismereti kötelezettség teljesítésére. A kurzust többségükben kiképző terapeuták vezetik, akik a hallgatók teljes 150 órányi önismereti fejlődését végigkísérik. A csoportok zárt jellegűek, tehát a négy Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés során összetételük 9

változatlan. Azon hallgatóink számára, akik máshol teljesítik önismereti óráikat és/vagy bármilyen okból félbehagyják tanulmányaikat, módszerdemonstrációs jellegű, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló kurzusokat is indítunk, igénytől függően. A pályaszocializáció során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítják el a hallgatók, amelyekre a pszichológusi szakma gyakorlása során szükségünk lesz. A kurzus egyik speciális fókusza a kommunikációs készségek fejlesztése, strukturált gyakorlatok keretében és verbális interakciós szituációkban. A kurzusnak elsősorban ajánlott irodalma van, adott félévben az oktató az önismereti témákhoz szorosan hozzátartozó forrásokat is megadhat. Dürrschmidt P., Koblitz J., Mencke M., Rolofs A., Rump K., Schramm S., Strasman J. (2008): Trénerek kézikönyve, Z Press, Budapest. Yalom, I. (2001): Irvin D. A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula, Budapest. Tantárgy felelőse: Dr. Császár Nagy Noémi Dr. Császár Nagy Noémi Dr. Kovács Zsófia MPS0190 Pszichológus etika és szakmai jogi ismeretek N: 30 + 0 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. vizsga + beadandó dolgozat A kurzus megismerteti a hallgatókkal a pszichológus etika általános és az egészségpszichológia specifikus problémáinak körét. Tárgyalja a pszichológus etika és az orvosi etika viszonyát. Betekintést nyújt a tipikus szakmai dilemmákba, azok lehetséges megoldásaiba Speciális hangsúlyt kap a pszichológus tevékenysége egy teamen belül, a csoportdinamika, illetve a jó szakmai együttműködés(ek) belső és külső feltételei. A jogi ismeretek körében a kurzus által átadott ismeretek kiterjednek a pszichológus, különösen a gyakorló pszichológus tevékenységének szabályozására, a praxisjog specifikus kérdéseire az egészségügyben és a magánrendelésben, valamint a Pszichológus Kamara speciális kompetenciaterületeire. A kurzus továbbá foglalkozik a pszichológus szakértői tevékenység szabályozásával is. Etikai kérdések: A titoktartás problémája. Milyen esetekben oldható fel a titoktartás? Kettős kapcsolat: kapcsolattartás a pácienssel, hozzátartozókkal, kollégákkal, más szakmák képviselőivel Szakmai kompetenciahatárok az egyes szakpszichológusok és a társszakmák esetében Jogi kérdések: A pszichológia és a jog viszonya, érintkezési pontjai. A pszichológusokkal együttműködő hatóságok szervezeti struktúrája, működése. A pszichológus szakértői tevékenysége. A teszthasználat szakmai és etikai kérdései. Kutatásetika (speciálisan az egészségügyben): Az információ szabályozása. Az etikai engedélyezés folyamata. A pszichológusképzés és továbbképzés felépítése; jogi szabályozása. A pszichológusképzés optimális ütemezése. A szinten tartó továbbképzéssel kapcsolatos követelmények. Praxisjog. A magánrendelés szabályozása. A klinikai pszichológia és a teszthasználat oktatásának szabályozása. A kiképző terapeuták, képző egyesületek alapításának szabályozása. Az információáramlás szabályozása: alkalmasságvizsgálat, Internet, kollegiális együttműködés, kliensek hozzátartozói Etikai vagy jogi témájú dolgozat beadása az oktató által megjelölt résztémákban. arga, K. (2009): Pszichológus etika. 99 dilemma tükrében, Medicina, Budapest 10

Pszichoterápiás Ellátás és Képzés (2011), MentalPort, Budapest Az oktató a félév anyagához speciális, a szakma vonatkozásában releváns jogszabályok ismeretét követeli meg. Tantárgy felelőse: Dr. habil. Kiss Paszkál MPSIP 1110 Bevezetés a társadalomlélektanba, közösségi pszichológiába N: 30 +0 3 Dr. habil. Kiss Paszkál Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. szóbeli/írásbeli A tárgy bevezetést nyújt az emberi viselkedés társadalmi, közösségi kereteibe, azt vizsgáljuk, miként formálja a tágabbszűkebb szociális környezetünk az emberi viselkedést, pszichológiai folyamatokat. A társadalmi keretek között kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi nyilvánosság, közvélemény alakulására, a nézetek szerveződésére, ideológiákra a társadalmi reprezentációra és annak csoporton belüli, csoportközi alakulásának dinamikájára. Megvizsgáljuk a politikai viselkedést, a politikai intézmények működését, személyiség szerepét közéletben. Az érzelmek szerepét vizsgáljuk a csoportközi viszonyokban, valamint a szubjektív jóllét közösségi, társadalmi, kulturális meghatározottságára. A társadalmi nyilvánosság, közvélemény A nyilvánosság kialakulása, szerkezete, dinamikája Tömegkommunikáció és társadalom A közvélemény változása és lehorgonyzása Szociális reprezentációk, sémák, nézetrendszerek A hétköznapi reprezentáció szerkezete, tartalmi jellemzői Társadalmi hálózatok és hatásuk a reprezentációra Társadalmi dominancia és reprezentáció: sztereotípiák, attitűdök és az ideológia szerepe Politikai megismerés, érzelem Politikus, politikai intézmények képe, hozzájuk való viszony Érzelem és értelem a politikai megismerésben, viselkedésben ezetők, vezetés Közösség és szubjektív jóllét A boldogság mérése, szubjektív jóllét Társak és a közösség szerepe a szubjektív jóllétben Kulturális, társadalmi hatások a szubjektív jóllét alakulásában Hunyady, Gy. (1998, ed.) Történeti és politikai pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. Cottam, M., DietzUhler, B., Mastors, E.M., Preston, T. (2004) Introduction to political psychology. Mahwah, NJ: LawrenceErlbaum. Deaux, K. és Philogene, G. (szerk.) Representations of the Social. Oxford: Blackwell. (szekennelt fejezetek) Angelusz R. és Tardos R. (szerk., 2005) Törések, hálók, hidak. álasztói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. Budapest: DKMKA. Angelusz R., Tardos, R; Terestyéni, T. (szerk., 2007) Média, nyilvánosság, közvélemény. Budapest: Gondolat kiadó, Budapest. Haslam, S.A., Reicher, S. D. és Platow, M.J. (2011) The New Psychology of Leadership. Identity, Influence, and Power. New York: Psychology Press. Horányi Ö. (szerk., 2003) Kommunikáció 1: a kommunikatív jelenség. Budapest: General Press. 11

Jost, J, Glaser, J, Kruglanski, A.W., Sulloway, F.J. (2003), A politikai konzervativizmus mint motivált társas viselkedés. In Jost, J: Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. Budapest: Osiris. 525616. Lukács, J. (2008) Demokrácia és populizmus: Félelem és gyűlölet. Budapest: Európa. Tantárgy felelőse: Dr. Szondy Máté MPSIP 1121 Közösségfejlesztés és mentális egészség N: 0 + 30 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Szondy Máté É Ajánlott félév: I. gyakorlati jegy A kurzus célja, hogy áttekintést adjon a pozitív pszichológiáról. Elsősorban az alkalmazott területekre fókuszálva azt mutatjuk be, hogy a pozitív pszichológia hogyan járulhat hozzá a szűkebb, illetve a tágabb közösségek (pl. család, munkahely, társadalom) optimális működéséhez és virágzásához. A pozitív pszichológia múltja, jelene és jövője. Jóllét, boldogság, pozitív érzelmek. Az erények és erősségek rendszere. Megbocsátás. Hála, remény, optimizmus. Mindfulness. Pozitív kapcsolatok. Az anyagiasság és hatásai. Alkalmazott pozitív pszichológia. Pozitív pszichológia a munkahelyen. Pozitív pszichológia az iskolában. Pozitív pszichológia a klinikumban. Pozitív pszichológia és a jó társadalom Fredrickson, B. (2011) A pozitív érzelmek lássgyarapíts elmélete. In.: Csíkszentmihályi, M. Csikszentmihalyi, I.S. (szerk.) Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 114 137. Oláh A. (2012) A pszichológia napos oldala. Magyar Pszichológiai Szemle, 67 (1), 4 18. Oláh A., KapitányFövény M. (2012) A pozitív pszichológia tíz éve. Magyar Pszichológiai Szemle, 67 (1), 19 45. Peterson, C. (2011) Az Erősségek Osztályozása a Működő Értékek (alues In Action, IA) szempontjából. In.: Csíkszentmihályi, M. Csikszentmihalyi, I.S. (szerk.) Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 39 67. Seligman, M. (2011) Flourish élj boldogan! Akadémiai Kiadó, Budapest, 1248, 159 245 Szondy M. (2011) Pozitív pszichológia: perspektívák és kihívások a pszichológia egy új (?) területén. In. Császár, N. Demetrovics, Zs. argha, A. (szerk): A klinikai pszichológia horizontja, Károli Könyvek, KRE és L Harmattan Kiadása, Budapest Szondy M. (2011) Optimizmus, életminőség és pozitív pszichoterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 66 (1), 201221. Szondy M. (in press) A tudatos jelenlét pszichológiája. Kézirat Seligman, M.A. (2008) Autentikus életöröm. Laurus Kiadó, Budapest Lybomirsky, S. (2008) Hogyan legyünk boldogok? Ursus Libri, Budapest Szondy M. (2010) A boldogság tudománya. Jaffa Kiadó, Budapest Szondy M. (2012) Megélni a pillanatot. Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája. Kulcslyuk Kiadó, Budapest 12

Dr. Hadházi Éva N: 30 + 0 MPSIP 1130 alláspszichológia 2 Dr. Mirnics Zsuzsanna Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: III. előadás A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a valláslélektani kutatások területeit, módszereit és főbb eredményeit. Betekintést nyerjenek a vallásosság egyéni és közösségi megélésének lélektani összefüggéseibe, lássák azokat a kölcsönös kapcsolatokat, amelyek a vallásosság és a személyiség működése, a viselkedés és az élményfeldolgozás között megfigyelhetők. A valláslélektan tudományos besorolása, története, A vallásosság motivációs háttere, A vallásosság közösségi vonatkozásai, A hit és az istenképzet alakulása az élettörténet során, Az érett vallásosság jellemzői, A megtérés, allásosság és lelki egészség, A vallásosság szerepe a megküzdési folyamatokban, A kóros vallásosság ergote, alláslélektan, Budapest 2001. F. Schweitzer, allás és életút, Bp. 1999. HorváthSzabó Katalin (szerk.), alláspszichológiai tanulmányok, Bp. 2003. Németh Dávid, Hit és nevelés, Bp. 2002 Otto R., A szent. Budapest 1998. Grom B., Religionspsychologie. Göttingen 1992. Wulff D.M., Psychology of Religion, New York etc. 1991. Heine S., Grundlagen der Religionspsychologie, Göttingen 2005. Hennig Ch. Murken S. Nestler E. (Hg.), Einführung in die Religionspsychologie, Paderborn etc., 2003. R. Paloutzian, Invitation to the Psychology of Religion, Boston etc. 1996. 13

Dr. Kovai Melinda N: 30 + 0 MPSIP 1140 Családszociológia 3 Dr. Kovai Melinda Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. szóbeli vizsga A kurzus célja a család társadalomban betöltött szerepének megismerése. A családi kapcsolatok alakulását demográfiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpolitikai aspektusból vizsgáljuk, különös tekintettel az aktuális nemzetközi és országi tendenciák bemutatására. A népesedés folyamatai, a népességszám jelenkori kérdései. A család funkciói és a családi szerepek. Férfinői szerepek és a gyerekvállalás. Új szocializációs elméletek. Családi és kortársi hatások a személyiség alakulására. Életút, életszakasz: az életút biológiai és társadalmi fogalma, megváltozott egyéni és családi életszakaszok. A párválasztás szociológiája: párkapcsolati formák jelenkori változatai, homogámia és heterogámia, párválasztás és társadalmi mobilitás. Tartós párkapcsolatok fejlődése, életútbeli szakaszai és a konfliktusai. A kapcsolati dezorganizáció és házasságbomlás problémái: különélés és válás. Egyszülős családok, mozaikcsaládok. A gyerekek családi helyzete: a nemzedéki szocializáció gyakorlata, a nevelési elvek és normák változásai. A család és iskola kapcsolata, szülők és a gyerekek kortárskapcsolatai, nemzedékek közötti kapcsolatok, nagyszülők. Családon belüli konfliktusok, erőszak a családban. Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába (több kiadás). Osiris, Budapest, 393426. Monostori Judit Őri Péter S. Molnár Edit Spéder Zsolt (szerk.) (2009): Demográfiai Portré 2009. KSH, Budapest. Őri Péter Spéder Zsolt (szerk.) (2012): Demográfiai Portré 2012. KSH, Budapest. Somlai Péter (2013): Család 2. 0. Napvilág, Budapest, 105207. A TÁRKI témába vágó kutatási jelentései. Bukodi Erzsébet (2005): Partnerszelekció a házasságokban és az élettársi kapcsolatokban. Demográfia 23, 218 254. CsehSzombathy László (1979): Családszociológiai problémák és módszerek. Gondolat, Budapest. CsehSzombathy László (1985): A házastársi konfliktusok szociológiája. Gondolat, Budapest. Herczog Mária (2007): Gyermekbántalmazás, Complex, Budapest. Kapitány Balázs (2010): A kései gyermekvállalás kockázatai. Korfa Online 2010/2. www.demografia.hu Kapitány Balázs (2012): Látogató párkapcsolatok Magyarországon. Szociológiai szemle, 1, 429. Lőrincz László (2006): A vonzás szabályai. Hogyan választanak társat az emberek? In: Szociológiai Szemle, 2. 96110. Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2001. TÁRKI, Budapest. Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Gondolat, Budapest. Spéder Zsolt (2005): Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón. Századvég 3, 347. Spéder Zsolt (szerk.) (2003): Család és népesség itthon és Európában. Századvég, Budapest. Tóth Olga (1999): Erőszak a családban. TÁRKI Társadalompolitikai tanulmányok 12. http://www.tarki.hu/adatbankh/kutjel/pdf/a396.pdf Tóth Olga (2007): Fiatalok párkapcsolatai történelmi háttérrel. In: Új ifjúság: szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről (szerk. Somlai Péter), Budapest, Napvilág, 81109. askovics László (2000): A posztadoleszcencia szociológiai elmélete. Szociológiai Szemle, 10, 4, 320. 14

Dr. habil. Szummer Csaba Dr. habil. Szummer Csaba N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: MPSIP 1150 Gazdaságpszichológia 3 Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. szóbeli vizsga A tantárgy célja: a gazdaságpszichológia kialakulásának, a szemléletformáló klasszikusok elsősorban Katona György munkásságának bemutatása. A gazdaságpszichológia témakörei közül azok kerülnek bemutatásra, amelyek a gazdasági jelenségek és folyamatok pszichológiai meghatározottságát igazolják. A tantárgy keretében áttekintjük a pszichológiai döntéselmélet főbb témaköreit is. A tantárgy keretében az alábbi témaköröket tekintjük át: I. A gazdaságpszichológia gyökerei Európában és Amerikában: Hugo Münsterberg, Tarde és George Katona munkássága. A Katona index (Fogyasztói Bizalom Index) kidolgozása. II. Közgazdasági és pszichológiai alapfeltevések a fogyasztásról. A fogyasztói magatartás kognitív és társas determinánsai. A pénz pszichológiája és a gazdasági szocializáció. III. A leíró és normatív döntéselmélet alapjai. Racionalitás a döntéshozatalban. A heurisztikák szerepe. A paranoid paradoxon. A kollektív döntéshozatalt befolyásoló csoportlélektani jelenségek. I. Etika a gazdasági viselkedésben (egoizmus versus altruizmus birtoklás, adakozás) A megadott tananyag évközi folyamatos feldolgozása. Englander Tibor: iaskodás a bizonytalannal. Akadémiai Kiadó. Bp. 1999. 6982. old. Gazdaságpszichológia (szerk: Hunyady György Székely Mózes). Osiris Kiadó Bp. 2003. 111146. old., 183 296. old., 349380. old., 716761. old., 796831. old. Daniel Kahneman: A korlátozott racionalitás feltérképezése az intuitív döntések és választások szempontjából I. II. (In: KözGazdaság I. évf. 3 szám és. évf. 1. szám. A BCE Közgazdaságtudományi Karának kiadványa. G. Katona: A racionális viselkedés (In: Földi Katalin, Szakács Ferenc (szerk.): Reklámpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1974. 3556. old.) Kovács Zoltán: A döntéshozatal pszichológiai háttértényezői (a honlapról letölthető tananyag) Laudációk, előadások Katona György emlékére (kézirat). Englander Tibor: iaskodás a bizonytalannal. Akadémiai Kiadó, Bp. 1999. Sutherland S.: Irracionalitás (Gondolkodásunk tévútjai) Noran Libro Kiadó, Budapest, 2010. 15

Dr. Sarnyai Csaba MPSIP 1161 allás és táradalom (allás és társadalmi kihívások) N: 0 + 30 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Sarnyai Csaba É en választható tavaszi Ajánlott félév: II. gyakorlati jegy A három részből álló allás és társadalom című tárgy a vallásnak a jelenkori társadalomban betöltött szerepét vizsgálja a) a társadalmi kihívások, b) a perifériára szorult társadalmi rétegek, c) a gender tudományok szempontjai alapján. A allás és társadalmi kihívások című tematikus egység azt vizsgálja, milyen szerepet játszik, ill. játszhat a vallás a mai világban a különböző társadalmi konfliktushelyzetekben. Közelebbi témáink a következők lesznek: az egyházak, ill. vallások társadalmi szerepvállalásának gyökerei és az egyházak tanítása a társadalmi igazságosságról; gazdaság, méltányosság, vallás; az egyházak és a szegénység problémája, a felszabadítás teológiája és a radikális erőszakmentesség; egyházak a globalizált világban; a globalizáció ökumenikus megközelítése. Szövetségben az igazságért a gazdaságban és az ökológiában. www.reformatus.hu/confessio/2005_1/kommentar.htm Igazságosabb és testvériesebb világot. A Magyar Katolikus Püspöki Kar szociális körlevele 1996. http://www.katolikus.hu/korlevel/korlevel.html Árvay D. et al. (szerk.). Romák a XXI. század Magyarországán. Multidiszciplináris konferencia a Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium szervezésében. Budapest: 2001. Czagány G. A Méltányos Kereskedelem lehetőségei Magyarországon Református szemszögből. Fair ilág Méltányos Kereskedelem Szövetség. http://www.fairvilag.hu/letoltesek/cikk/czagany.cikk 16

Dr. Sarnyai Csaba MPSIP 1260 allás és társadalom 2. (allás és társadalmi marginalizáció) N: 30 + 0 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Hámori Ádám en választható tavaszi Ajánlott félév: II. szóbeli/írásbeli A három részből álló allás és társadalom című tárgy a vallásnak a jelenkori társadalomban betöltött szerepét vizsgálja a) a társadalmi kihívások, b) a perifériára szorult társadalmi rétegek, c) a gender tudományok szempontjai alapján. A allás és társadalmi marginalizáció c. kurzus foglalkozik a társadalmi marginalizálódás okaival, és áttekinti a jelenség megközelítésének vallás(ok)hoz kötődő tradícióit (zsidóság, kereszténység, iszlám, buddhizmus). Foglalkozik továbbá a migráció és diszkrimináció kérdésköreivel, a vallás szerepével az egyes, perifériára szorult társadalmi csoportok életében. Legfontosabb témakörök: a hátrányos helyzet fogalom definiálásának nehézségei; átfedések és különbségek a marginalizálódás és a diszkrimináció megítélésében a különböző vallásokban; a vallás, mint hátrányos helyzetet okozó tényező és mint erőforrás (resource) a hátrányos helyzet áthidalásában. Antal Z. Menekülés az életbe, Budapest: 1997. Ferenczi Z. Drog és vallás. Előéletek és előítéletek. Gyakorlati kézikönyv lelkipásztoroknak, diakónusoknak, gyülekezeti munkásoknak. Budapest: 2001. árnagy E.árnagy P. A hátrányos helyzet pedagógiája. Corvinus Kiadó, H.n.: 2000. 17

Dr. Sarnyai Csaba MPSIP 1360 allás és társadalom 3. (Iszlám vallás és társadalom) N: 30 + 0 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Sárközy Miklós en választható tavaszi Ajánlott félév: II. szóbeli/írásbeli A három részből álló allás és társadalom című tárgy a vallásnak a jelenkori társadalomban betöltött szerepét vizsgálja a) a társadalmi kihívások, b) a perifériára szorult társadalmi rétegek, c) a gender tudományok szempontjai alapján. Az Iszlám vallás és társadalom c. kurzus célja, hogy a hallgatók bevezetést nyerjenek az iszlámnak a társadalomról alkotott komplex rendszerébe. A kurzus során első lépésként az iszlám, mint orthopraxis fogalmát vizsgáljuk meg, egyén és közösség viszonyát, mely ismeret nélkülözhetetlen az iszlám megértéséhez. Kiemelt szerepet kap a Korán, mint egyszerre teológiai alkotás és társadalmi törvénykönyv közösségi, társadalmi normákat szabályozó rendelkezéseinek alapos megismertetése, elemzése. A Korán mellett megismerkedünk a klasszikus iszlám jog másik három, társadalmi kérdésekben máig alkalmazott forrásával is: a szunna (hagyomány), az idzsmá (konszenzus), a qijász (analógia) jelentőségét mai élő példákkal érzékeltetjük. Megvizsgáljuk a muszlimok és nem muszlimok közötti viszony, kategóriáit az iszlámban, azok békés és konfliktusos együttélése során alkalmazott muszlim kategóriáit (ahl alkitáb, dár alharb stb.). A társadalmi igazságosság, igazságos társadalom, szolidaritás, egyenlőség muszlim kérdéseit és válaszait is megvitatjuk és angol forrásszemelvények segítségével. Anthologia Nizarica, ford. és szerk. Hajnal I. Sárközy M. (középkori iszmá ilita szöveggyűjtemény, várható megjelenés Budapest 201314.) Goldziher I. Az iszlám kultúrája. Művelődéstörténeti tanulmányok III. Társadalomtudományi Könyvtár. Budapest, 1981. Hodgson, M. S. G. The enture of Islam, Conscience and History of a World Civilization vol. I.: The Classical Age. Chicago, 1977. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. (almuqaddima). Simon Róbert. Budapest, 1995. Jany J. Klasszikus iszlám jog, Budapest, 2006. Korán. Ford. Simon R. Budapest, 1987. Simon R. A Korán világa, Budapest, 1987. 18

Kosztyuné Dr. Nyitrai Erika Kosztyuné Dr. Nyitrai Erika MPSIP 3210 Krízis, trauma intervenciós lehetőségek N: 30 + 0 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: III. írásbeli/szóbeli vizsga A tantárgy célja a krízishelyzetek, valamint a traumatizáltság felismerése, a krízis és trauma fogalmának megértése, az oki tényezők és következmények átlátása, illetve a pszichológiai intervenciós, kezelési módszerek áttekintése. Aktív, párbeszédre nyitott részvétel a konzultációkon, szakszövegek feldolgozása és prezentálása. Kötelező és ajánlott irodalmak, pptprezentációk, esettanulmányok. Hajduska, M.: Krízislélektan, bővített kiadás, ELTE, Eötvös Kiadó, 2010 Herman., J.: Trauma és gyógyulás, Háttér Kiadó, 2003 Ajánlott további irodalom: Bakó, T.: Sorstörés, Psycho Art Kiadó, 2009. Davanloo, H.: A krízis dinamikus rövidterápiája. In: Davanloo, H; Sifneos, PE.:Rövid dinamikus pszichoterápia, Animula Kiadó, Bp., 2001. Havelka J.: A poszttraumás állapotok jellegzetességei, a traumatikus élmények feldolgozásának terápiás nehézségei és a traumafeldolgozás új terápiás megközelítései, In: Pszichoterápia, 2008. XII/4. 242249. Kulcsár Zs. (szerk.) Teher alatt... Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés, Trefort Kiadó, 2009. Kulcsár Zs.: Traumafeldolgozás és vallás, Trefort Kiadó, 2009. Kuritárné Szabó I.; TisljárSzabó E. (szerk): Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna, Oriold és Társai Kiadó, 2015. 19

Dr. SzabóBartha Anett Dr. SzabóBartha Anett N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: MPSIP 3120 A család mint rendszer 3 Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. szóbeli/írásbeli A családterápiás szemlélet részben a kommunikációelméleti irányzatból és az alaklélektanból, részben a mélylélektan társas megközelítésű irányzataiból (René Spitz, Erik Erikson), részben a rendszerelméletből (Luwig von Bertalanffy) fejlődött ki. A kurzus során a családot így, mint rendszert tekintjük, megismerve a legfontosabb alapfogalmakat, működési sajátosságait, egyes intervenciós lehetőségeket. A családi rendszert olyan fogalmakkal írjuk le, mint a nonszummativitás (vagyis hogy a család rendszere több és más, mint tagjainak puszta összessége), a cirkuláris okság (mely a kölcsönhatásokat, az okokozat egymásra épülést hangsúlyozza), az ekvifinalitás (vagyis ugyanazon oknak többféle következménye is lehet, és ugyanazon következménynek többféle oka is lehet), vagy a morfogenezis (vagyis a családi életciklus során a család a szerkezetében is változik, új normákat, szabályokat teremt, hogy létrejöjjön egy új egyensúlyi állapot). Bagdy E. (2002): Bevezetés, In: Bagdy, E. (Ed), Párkapcsolatok dinamikája, (pp. 920), Animula, Budapest. Biró S., Komlósi P. (2001): Családterápiás olvasókönyv Animula, Budapest. Freeman D. E. (1994): Házassági krízisek. A házassági tanácsadás gyakorlata, Animula, Budapest. HorváthSzabó K. (2007): A házasság és a család belső világa, Mentálhigiéné Intézet és Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány. 20

Dr. Szabó Bartha Anett Dr. Szondy Máté Dr. Szabó Bartha Anett MPSIP 3131 Kommunikáció a családban N: 0 + 30 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: É Ajánlott félév: III. szóbeli/írásbeli A tantárgy célja megismerkedni a rendszerszemlélet alkalmazásával, a családokra jellemző egészséges és patológiás kommunikáció alapvető jelenségeivel, és a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is kipróbálni egészséges családok vizsgálata és megfigyelése útján. Rendszerszemlélet a gyakorlatban. Egészséges és patológiás családműködés. Családterápiás irányzatok. izsgálati és terápiás eszközök a pár és családterápiában. Párkapcsolati kommunikáció. Női és férfi kommunikációs sajátosságok. A szexuális fejlődés összefüggése a pár és családműködéssel. Párkapcsolati kommunikáció klinikai mintáknál. Kommunikációs zavar, expressed emotion. A kötődési stílus szerepe és dinamikai összefüggései Jürg Willi kollúziómodellje a gyakorlatban. Egészséges és patológiás konfliktuskezelés a párkapcsolatban. Bántalmazó kapcsolatok. Családon belüli erőszak. Családi krízishelyzetek. Családvizsgálati eszközök: genogram, családrajzok, közös rajz, közös Rorschach, otthonrajz, szociális atom, életútgörbe. Családi első interjú, cirkuláris kérdezés. Feladatok adása a párterápiás helyzetekben. zárthelyi dolgozat/ok Bagdy, E. (szerk)(2002): Párkapcsolatok dinamikája, Animula, Budapest Bíró, S., Komlósi, P. (2001): Családterápiás olvasókönyv, Animula, Budapest Bugán, A. (szerk)(2006):a kapcsolati egyensúlyok szerepe az egészséges alkalmazkodásban, Didakt, Budapest HorváthSzabó, K. (2007): A házasság és a család belső világa, Mentálhigiéné Intézet és Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Minuchin, S. (2004): Családok és családterápia, Animula, Budapest BöszörményiNagy I., Krasner B. R. (2001): Kapcsolatok kiegyensúlyozásának dialógusa, Coincidencia, Budapest Chapman, G. (2002): Családi összhangzattan. Harmat Kiadó, Budapest Haley, J. (1981): Házasságterápia. In.: Buda, B.(szerk.): Pszichoterápia, Gondolat, Budapest. 461500. Evans, P.: (2004): Szavakkal verve... Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban, Háttér Kiadó, Budapest Sherman,R., Fredman, N. (1989):Strukturális technikák a pár és családterápiában. MPT, Budapest 21

Dr. Pólya Tibor N: 0 + 30 MPSIP 3141 Szervezeti magatartás 3 Dr. Pólya Tibor Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: É tavaszi Ajánlott félév: II. gyakorlati jegy A kurzus célja, hogy áttekintést adjon a szervezeti magatartást befolyásoló tényezőkről, az ezekre vonatkozó elméletekről és a vizsgálatukat lehetővé tevő módszerekről. A szervezetelmélet általános kérdései. A szervezés fejlődése. Szervezetek előképei, szimbólumai. Emberképek a szervezetpszichológiában. Teoretikus szervezeti modellek. A szervezet leíró paraméterei. Szervezeti célok, a célok típusai, mi határozza meg, befolyásolja a célokat; látens célok. Formális szervezet, szervezetformák. Az egyén a szervezetben. A szervezet informális szintje. A szervezetek szituációs hatótényezői és a szervezeti kultúra. áltozások és változtatások a szervezetben. Szervezeti konfliktusok. Konfliktusleltárak, típusok, feloldási technikák. A szervezetfejlesztés, mint tervszerű változtatás. A szervezetfejlesztés elvei és feltárásai. Ellenállás a változással szemben. Minőségfejlesztés, a nevelési és oktatási intézmények szervezeti sajátosságai. A szervezet sajátosságainak elemzése a gyakorlatban. Bakacsi Gy., 1996, Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. Guiot, J.M., 1984, Szervezetek és magatartásuk. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Schein, E.H., 1978, Szervezéslélektan. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Torgersen, P. E. Weinstock, I.T., 1983, A vezetés integrált felfogásban. Közg. és Jogi Budapest. Handy, C. B., Aitken, R., 1997, Understanding Schools as Organizations, Penguin Books, Middlesex. Baráth T., Bábosik I., Botka L., M. Nádasi M. 1997, Oktatás nevelés fejlesztés. Közoktatási menedzser II. Okker Kiadó, Budapest. Benedek I., 1995, Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája. OKKER Oktatási Iroda, Bp Halász G., Golnhofer E., Tóth B., 1997, Oktatási rendszer és iskolaszervezet. Közoktatási menedzser I. Okker Kiadó, Budapest. 22

Dr. habil. Szummer Csaba Dr. habil. Szummer Csaba N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: MPSIP 3150 ezetéslélektan 3 Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: III. szóbeli/írásbeli A vezetéslélektan tárgya és területei. A szervezetek átalakulása és a vezetés. ersengésegyüttműködés, dilemma a vezetésben. Hatalom és vezetés. Befolyás és hatalom. A hatalom forrásai, fajtái, veszélyei. Leadership és menedzsment. Mit csinál a vezető? Jellegzetes vezetési helyzetek, vezetői funkciók, szerepek. A tevékenységekhez szükséges kompetenciák. A vezetésre vonatkozó elméletek: klasszikus leadership felfogások. A magatartást középpontba állító döntésközpontú és személyközpontú elméletek. Kontingencia modellek. A vezetés, mint folyamat. A hatalom megosztása. A vezetés sajátos kérdései: az érzelmi intelligencia és a vezetői sikeresség; n ők, mint vezetők. A vezető által létrehozott és alakított szervezeti kultúra. ezetés és nemzeti és szervezeti kultúra. A GLOBE kutatás kérdései. A kultúra klaszterei és jellemzői. Ideális vezetőkép a különböző kultúrákban. Interkulturális menedzsment. Az individuális és a holisztikus megközelítésű interkulturális vizsgálatok. A vezetési kultúrák nemzeti sajátosságai, azonosságok és eltérések. A vezetők fejlesztése. ezetőképző tréningek és fajtáik. ezetésfejlesztés a szervezetben. Coaching, shadowing, mentorálás, mint a szocializációt segítő rendszer. A hallgatók a vezetés legfontosabb pszichológiai elméleteit sajátítják el. Az elméletek hasznosíthatóságát a saját munkájuk szűrőjén értékelik. Szükség esetén változtatnak vezetői attitűdjeiken. Az ajánlott irodalmak elolvasása. KLEIN SÁNDOR: ezetés és szervezetpszichológia. Budapest, SHL Hungary Kft. 2001 ANDERSON, T. D.: Az átalakító vezetés. Új képességekkel egy nagyszerű jövő felé. Budapest, HELFEN Bt., 1992 BAKACSI GYULA: Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1996 BAKACSI GYULA: Szervezeti kultúra és leadership nemzetközi összehasonlításban. In: 50 éves a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Jubileumi tudományos ülésszak, 1998. 13. III. kötet GOLEMAN, D.: A vezetés, amely meghozza az eredményt. Harvard Business Manager, BME., 2/2001 HEINDRICH BALÁZS: Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Human Telex Consulting, 2001 23

Dr. habil. Szummer Csaba Dr. habil. Szummer Csaba MPSIP 3161 Csoportdinamika csoportmódszerek a szervezetfejlesztésben N: 0 + 30 Tantárgy besorolása: 2 Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. É gyakorlati jegy az önismereti és tréningcsoportok technikájának felhasználása a szervezetfejlesztésben, valamint a csoportdinamika szervezeti magatartásban játszott szerepének az elemzése. A résztvevők megismerkednek az encountercsoportok elméletével és gyakorlatával. Ezekben a csoportokban a csoporttagok a szabadság felé törnek attitűdökben, értékrendszerben, nyílt viselkedésben, kapcsolatokban, életstílusban, önmegvalósításban, egy hitelesebb, spontánabb életforma, létezési mód elérését célozzák meg. Az encountercsoport olyan létezési mód, amelyben a tagok közvetlenül, spontán módon és hitelesen fejezik ki aktuális érzéseiket, gondolataikat. Ez a létezési mód intenzív érzelmi bevonódást jelent, felszabadító erejű, egyben felemelő; ugyanakkor kihívást jelent a csoporttagok számára. (Encounter = találkozás, ütközés) Az encountercsoportok a hétköznapi élet megszokott paneljei helyett az nteséget, a másik iránti érdeklődést, az érzelmek nyílt vállalását értékelik, ami nem könnyű, érzelmileg megterhelő, esetenként pedig konfrontációt jelent a csoport más tagjaival. A csoportokban más játékszabályok érvényesek, mint az erősen versengő, ezért többnyire képmutató, érzéketlen, teljesítményelvű, merev és hierarchikus tagozódású külvilágban. A csoport nteséget és nyíltságot kér tagjaitól, cserébe pedig védett környezetet biztosít számukra, amelyben megengedhető válik az érzelmek spontán, nyílt kifejezése, valamint az önbizalom hiányának, a kételkedésnek és a gyengeségnek a vállalása. A csoportba kerülő egyén viszonylag rövid idő alatt rájön, hogy a látszatok fenntartása a csoportban fárasztó, egyben felesleges számára. Míg a kinti világ sokszor azt sugallja, hogy ráfizetünk, ha ledobjuk magunkról álarcainkat és védőpáncéljainkat, mert megaláztatásban és elutasításban lesz részünk, a csoport jutalmazza tagjait gondolataik és különösen érzéseik nyílt vállalásáért és kifejezéséért. Érzelmi bevonódás a csoportfolyamatba Rövid, minimum egyoldalas összefoglaló az adott csoport történéseiről, amelyet az adott csoport napján kell elkészíteni Dave Mearns és Brian Thorne: A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban Szummer Csaba Szántó András: Humanisztikus pszichológia és ellenkultúra. Psychologia Hungarica Caroliensis, 2013/2:1030, letölthető: o www.tinyurl.com/szummer1 www.encounter.hu részvétel a következő workshopon: Cross Cultural Communication, 2015, Pécs, július 1320 (lásd encounter.hu) Rogers, Carl, 2009. Találkozások. A személyközpontú csoport. (ford. Klein Sándor) Bp., Edge 2000, 267 272; és 21 128; Yalom, Irving, évszám nélkül. A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Bp., Animula, 342 350; és 379 400 24