Pszichológia mesterképzési szak - Klinikai- és egészségpszichológia specializáció tantárgytematikái

Átírás

1 Pszichológia mesterképzési szak - Klinikai- és egészségpszichológia specializáció tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). Tantárgy felelőse: Dr. Szili Ilona Dr. Császár-Nagy Noémi Dr. Szili Ilona MPS0210 Személyiség- és klinikai pszichológia mesterfokon N: Tantárgy besorolása: 5 Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: V Ajánlott félév: I. szóbeli vagy írásbeli vizsga A kurzus bevezet a normalitás és abnormalitás elkülönítésének szempont-rendszerébe, bemutatja az egyes pszichikus zavarok pszichiátriai nozológiai rendszerekben való diagnosztikus osztályozását, részletezi a BNO X és DSM IV nevezéktanát, az egyes kórképek bemutatásánál elméleti modellek segítségével, valamint esetprezentációkon át elemzi a patológiák specifikumait. Önálló tárgyalási egységbe foglalja a rendellenes lelki jelenségekre vonatkozó személyiséglélektani pszichoanalitikus, tanuláselméleti, kognitív lélektani és egyéb elgondolásokat, valamint bemutatja a kórlélektani jelenségek interperszonális modelljeit is. A kurzus bevezet továbbá a pszichiátria medicinális szemléletének világába, megismertet a biológiai modellekkel, a pszichoszociális és pszichodinamikai megközelítéseket együtt, egymáshoz való kapcsolatában tárgyalva. Témáját képezik a főbb pszichoterápiás modellek, a pszichoterápia és a tanácsadás különbségei, kapcsolódási pontjai. A kurzus bemutatja a klinikai adatszerzés orvosi utjait /anamnézis, heteroanamnézis, pszichiátriai exploráció, diagnózis, terápiás terv. Kórképek: A DSM V. tengelyei. A lelki betegségek osztályozása a DSM-V-ben. 1. Az idegrendszer fejlődési zavarai 2. Szkizofrénia spektrum és más pszichotikus zavarok 3. Bipoláris és kapcsolódó zavarok 4. Depresszív zavarok 5. Szorongásos zavarok 6. Kényszeres és kapcsolódó zavarok 7. Traumával és stresszorral összefüggő zavarok 8. Disszociatív zavarok 9. Szomatikus tünet- és kapcsolódó zavarok 10. Táplálkozási és evészavarok 11. Ürítési zavarok 12. Alvás-ébrenlét zavarok 13. Szexuális diszfunkciók 14. Nemi szerep diszfória 15. Diszruptív-, impulzuskontroll- és viselkedészavarok 16. Szerrel kapcsolatos és addiktív zavarok 17. Neurokognitív zavarok 18. Személyiségzavarok 19. Parafíliás zavarok 20. Egyéb mentális zavarok 21. Gyógyszer kiváltotta mozgászavarok és gyógyszerek egyéb nemkívánatos hatásai 22. Egyéb, klinikailag figyelmet igénylő állapotok A lelki betegségek személyiség- és klinikai pszichológiai háttérelméletei. A klinikai pszichológia fogalma és története. A klinikai pszichológusi szakma, hivatás. A klinikai pszichológia alapelméletei, főbb alkalmazási területei: diagnosztika, terápia és kutatás. A pszichológiai intervenciók rendszere, modelljei. A klinikai pszichológus pszichoterápiás kompetenciája. Bagdy, E. (szerk)(1998): A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja, Animula, Budapest Bíró, S. (szerk.): A DSM-IV-TR Diagnosztikai kritériumai, Animula, Budapest Bíró,S. (szerk)(2004): BNO-10 zsebkönyv, Animula, Budapest Comer, R. J. (2000): A lélek betegségei, Pszichopatológia, Osiris, Budapest 1

2 Füredi, J., Tariska P. Németh A. (2003): A pszichiátria kézikönyve, Medicina Kiadó, Budapest Gabbard, G.O. (2007): A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. Nussbaum A. M. (2013): A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, Oriold és Társai, Budapest. Spitzer, R. L., First, M.B., Giibbon, M., Williams, J.B. (2005): Kezelési kézikönyv a DSM-IV-TR esettanulmányokhoz. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest Tényi, T. (2000): A pszichodinamikus pszichiátria a legújabb pszichoanalitikus eredmények tükrében, Animula, Budapest Tringer, L. (2000): A pszichiátria tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest Trull, T.J., Phares, E.J. (2004): Klinikai pszichológia, Elmélet, módszertan és hivatás, Osiris Budapest Csabai, M., Csörsz, I., Szili, K. (2009): A gyógyító kapcsolat élménye, Oriold és Társai, Budapest Tariska, P. (szerk)(2000): Neuropszichiátria, Medicina, Budapest Gabbard, G.O. (2007): A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest Kulcsár,. (szerk)(2009): Tanácsadás és terápia, Eötvös Kiadó, Budapest Tringer, L. (2003): Sürgősségi ellátás a pszichiátriában, Medicina, Budapest Tringer, L. (2006): A gyógyító beszélgetés, Medicina, Budapest Gaubatz, M. (2002): Clinical and Counseling Practice. A Case-Guided Approach. Upper Saddle River (NJ): Pearson Education. 2

3 MPS Fejlődéspszichológia mesterfokon Tantárgy felelőse: Dr. Vajda Zsuzsanna N: Dr. Földi Rita Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: V Dr. Páli Judit Dr. Vajda Zsuzsanna őszi Ajánlott félév: I. írásbeli vizsga A különböző életkorokhoz, így a gyermekkorhoz, serdülőkorhoz kötődő fejlődéssel együttjáró funkciózavarok, életkori krízisek, patológiás állapotok ismertetése. Az egészséges és patológiás fejlődés okainak, összefüggéseinek tárgyalása, ezek összevetése a környezeti hatásokkal. A kedvezőtlen környezet: trauma, abúzus, elhanyagolás felismerése, a trauma feldolgozás megszervezése. A serdülőkor sajátosságai és hatása az identitás alakulására és a családi rendszer változására. Az időskor pszichológiai jellemzői, az időskor és a társadalmi attitűdök kapcsolata. Az időskori veszteségek, egészséghanyatlás, az életminőség, az önállóság megőrzése. A különböző életkorokban alkalmazott pszichodiagnosztikai tesztek, kérdőívek, viselkedésdiagnosztikai eljárások ismertetése. Normalitás, abnormalitás pszichológiai modelljei, életkorhoz köthető rizikófaktorok. Környezeti hatások, traumafeldolgozás különböző életkorokban. Az autisztikus spektrum (autizmus, kanneri autizmus, Asperger-féle autisztikus pszichopátia és gyermekkori skizofrénia. Szeparációs- és teljesítményszorongás, fóbia. Gyermekkori neurózisok. Gyermekkori depresszió. Evés és kiválasztás zavarai. Kóros védekezési módok: kényszer és fóbia. Pszichoszomatikus zavarok gyermekkorban. Tic-zavarok. A beszéd zavarai, dadogás, szelektív mutizmus. Epilepszia. Zárthelyi dolgozat Gerő Zs. (szerk.) (1993): A gyermek pszichoterápia elmélete és gyakorlata. I-III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Trull, T. J. Phares E. J. (2004): Klinikai pszichológia. Osiris, Budapest. Vikár A. Vikár Gy. Székács E. (szerk.) (2007): Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina, Budapest. F. Földi R. (2004): Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedészavarok diagnosztikájában. Magyar Pszichológiai Szemle, 59 (1), Vikár Gy. (1980): Az ifjúkor válságai. Gondolat, Budapest. 3

4 Dr. Albu Mónika Dr. Albu Mónika Dr. Vass Zoltán Dr. Dúll Andrea MPS Kognitív pszichológia és neuropszichológia mesterfokon N: Tantárgy besorolása: 5 Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: V Ajánlott félév: II. írásbeli vizsga + beadandó feladat A tárgy célja az idegrendszer körülhatárolt sérülése nyomán bekövetkező pszichés funkciókárosodások, kognitív zavarok feltárására és kezelésére alkalmas neuropszichológiai vizsgáló- és rehabilitációs módszerek ismertetése és szemléltetése. A vizsgálatok elméleti megalapozásaként tárgyaljuk a pszichés funkciók agyi lokalizációjának kérdéseit: a funkcionálisrendszer-szemléletet, a kettős disszociáció- és a diszkonnexió elvét. A hallgatónak elméleti és gyakorlati ismereteket kell elsajátítania a fontosabb mentális teljesítményt mérő eljárások elvét, használatát és kiértékelését, valamint értelmezését illetően. A leggyakoribb neuropszichológiai tünetegyüttesek vizuális agnóziák, az egyoldali téri elhanyagolás (neglect). Gerstmann-szindróma, téri-vizuális funkciózavarok, apraxiák, amnesztikus zavarok frontális károsodások azonosításának és pszichológiai kezelésének kérdései. Diagnózisalkotás viselkedésneurológia (Luria) kvalitatív szemlélete, szindrómaelemzés pszichometrikus-kvantitatív próbák AQ tünetek és panaszok szerepe a mindennapos életvezetésben, pszichológiai rehabilitáció, kognitív terápiák. A tárgyalt szindrómákat az OORI Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztályával együttműködve készített videotár segítségével, konkrét eseteken szemléltjük. Vizsgálóeljárások: Vizuális- és téri vizuális vizsgálati módszerek: Vizuális illúziók, Poppelreuter ábrák, Bender teszt, Benton teszt. Figyelem és munkamemória vizsgálati módszerek: Bourdon-Pieron teszt, Számemlékezet előre, Számemlékezet vissza, Corsi kockák. Emlékezet vizsgálati módszerek: Rey Komplex Ábra, Rey 15 szó, Rivermead Viselkedéses Emlékezet Vizsgálat. Gondolkodás és végrehajtó funkciók vizsgálata: BADS, Raven Progresszív Mátrixok. Intelligencia vizsgálat: MAWI rzelemvizsgálat: FEEST, SZT beadandó dolgozat (felvett tesztek kielemzése és értékelése) 4

5 Damasio, A. R. (1996). Descartes tévedése. rzelem, értelem és az emberi agy. AduPrint, Budapest, Kállai J., Bende I., Karádi K., Racsmány M. (szerk.) (2008). Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Kiadó, Budapest. Kun Miklós Szegedi Márton /Szerk/ (l996): Az intelligencia mérése. Akadémia, Budapest Lurija, A. R. (1975). Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest (a frontális lebenyszindrómáról, az emlékezetzavarokról és a mozgászavarokról szóló fejezetek, azaz az , , és oldalak.) Szakács Ferenc: Újabb eljárások a MAWI klinikai alkalmazásában in: Mérei, F., Szakács, F.(szerk) Pszichodiagnosztikai Vademecum, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest Szegedi, M. (1988): RAVEN féle intelligenciavizsgáló eljárás. In: Mérei, F., Szakács, F.(szerk) Pszichodiagnosztikai Vademecum, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest. Verseghi A. (1996). A neglect szindróma. In: Remenár, L., Somlai, J. (szerk.). Neuroophtalmologia. LAM Könyvek, Válogatott fejezetek sorozat, fejezet, Verseghi A. (2005). Kapcsolatban lenni. In: Krasznárné Erdős F. és Feketéné Gacsó M. (szerk.) Tanulmányok az afázia témaköréből. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, Benton, A.S (1983, 1991). BVRT Benton Visual Retention Test, Arthur L. Benton(2004): OS Hungary Tesztfejlesztő Szeged. Lezak, M. D. (1995). Neuropsychological Assessment (3rd ed.). New York: Oxford University Press Raven haladó progresszív Mátrixok Kézikönyv. (2004).SHL Hungary Kft. Lurija, A. R. (1975). Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest. Csépe Valéria (2005). Kognitív fejlődés neuropszichológia. Gondolat Kiadó Budapest. F. Földi R. (2005). A hiperaktivitás organikus és lelki háttere. Comenius Kiadó, Pécs. Páli Judit (2002). A játék szerepe a neuropszichológiai diagnosztikában és a terápiában. Záródolgozat, OORI. 5

6 Dr. Szummer Csaba MPS Szociálpszichológia mesterfokon N: Dr. Szummer Csaba Dr. Kovai Melinda Tantárgy besorolása: Kötelező Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. V Írásbeli vagy szóbeli vizsga az önismereti és tréningcsoportok technikájának felhasználása a szervezetfejlesztésben, valamint a csoportdinamika szervezeti magatartásban játszott szerepének az elemzése. A csoportdinamikai módszer a társas jelen kölcsönhatásaival foglalkozó, és a visszajelzések fejlesztő erejével dolgozó módszer. A kurzuson a résztvevők megismerkednek az encounter-csoportokkal és más csoportdinamikai tréningek elméletével és gyakorlatával. Csoportdinamikai jelenségek A személyiségfejlesztő csoportok szociálpszichológiai tényezői Csoportterápiás elméletek A csoport strukturálódásának fontosabb területei: szerepek, normák A csoportok fejlődési szakaszai a gyakorlatban Áttételi formák a csoportban Az ellenállás és a regresszió formái A személyiségfejlesztő tréningek folyamata; strukturált gyakorlatok vezetésének metodikája - Antons K. (2006): A csoportdinamika gyakorlata. Synalorg, Budapest. Schulze-Seeger J. (2010): Trénerek módszertani kézikönyve. Z-Press, Budapest. Szummer Csaba Szántó András: Humanisztikus pszichológia és ellenkultúra. Psychologia Hungarica Caroliensis, 2013/2:10-30, letölthető: Thorne B., Mearns D. (2011): A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban. Budapest, Oriold és Társai. Yalom, I. (2001): A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Budapest, Animula, ; és Rogers, Carl, Találkozások. A személyközpontú csoport. (ford. Klein Sándor) Bp., Edge 2000, ; és ; 6

7 Dr. Vargha András MPS Statisztikai eljárások és kutatásmódszertan N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Vargha András V Dr. Takács Szabolcs tavaszi Ajánlott félév: II. írásbeli vizsga A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje az empirikus pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb többváltozós statisztikai eljárásokat, elméleti modelljeiket, terminusaik jelentését és értelmezését, a ROPstat és az SPSS programcsomag használatával. A kurzus foglalkozik továbbá a többváltozós statisztikát alkalmazó kutatási modellek módszertani alkalmazásával. Többszempontos variancia-kovarianciaanalízis Többszörös lineáris regresszió Polinomiális regresszió Főkomponensanalízis és faktoranalízis Kanonikus korreláció-elemzés Diszkriminancia-analízis Logisztikus regresszió Log-lineáris elemzés Hierarchikus klaszteranalízis Nemhierarchikus (relokációs) klaszteranalízis Nincs. Ketskeméty László és Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Székelyi Mária és Barna Ildikó (2003): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó, Budapest. Szokolszky, Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest. Tabachnick, B. G. és Fidell, L. S. (2001): Using multivariate statistics. Boston: Allyn and Bacon. Tantárgy felelőse: Dr. Vargha András MPS Statisztikai eljárások és kutatásmódszertan gyak. N: Dr. Takács Szabolcs Dr. Smohai Máté Dr. Nagybányai Nagy Olivér Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: III. zh A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje és konkrét pszichológiai elemzésekben gyakorolja az empirikus pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb többváltozós statisztikai eljárásokat a ROPstat és az SPSS programcsomag használatával, továbbá fejlessze kutatásmódszertani ismereteit és készségeit speciálisan a klinikai és egészségpszichológia területén. 7

8 A kutatás ismérvei és sajátosságai a klinikai és egészségpszichológiában Többszempontos variancia-kovarianciaanalízis Többszörös lineáris regresszió Polinomiális regresszió Főkomponensanalízis és faktoranalízis Kanonikus korreláció-elemzés Nincs. Ketskeméty László és Izsó Lajos (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Módszertani útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Székelyi Mária és Barna Ildikó (2003): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó, Budapest. Szokolszky, Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest. Trull, T.J. Phares, E. J. (2004): Klinikai pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Tabachnick, B. G. és Fidell, L. S. (2001): Using multivariate statistics. Boston: Allyn and Bacon. 8

9 Dr. Császár Nagy Noémi MPS Pályaszocializció és sajátélményű önismereti képzés 1. N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Császár-Nagy Noémi Dr. Biró Gyula őszi Ajánlott félév: Kozma-Vizkeleti Dániel I. aktív részvétel Az önismeret és a személyiségfejlesztés közös célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, az önreflexió javítása és a tudatos viselkedés elősegítése. Olyan folyamat amely során megismerjük személyiségünk fontosabb tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. A pszichoterápia gyakorlásához szükséges klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus képzés elvégzésének feltétele 150 óra, kiképző terapeutánál egy folyamatban teljesítendő önismereti folyamat. Egyetemünk hallgatói számára egyes csoportokban, előzetes hátterüktől és lehetőségeiktől függően alkalmat adunk ezen önismereti kötelezettség teljesítésére. A kurzust többségükben kiképző terapeuták vezetik, akik a hallgatók teljes 150 órányi önismereti fejlődését végigkísérik. A csoportok zárt jellegűek, tehát a négy Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés során összetételük változatlan. Azon hallgatóink számára, akik máshol teljesítik önismereti óráikat és/vagy bármilyen okból félbehagyják tanulmányaikat, módszerdemonstrációs jellegű, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló kurzusokat is indítunk, igénytől függően. A pályaszocializáció során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítják el a hallgatók, amelyekre a pszichológusi szakma gyakorlása során szükségünk lesz. A kurzus egyik speciális fókusza a kommunikációs készségek fejlesztése, strukturált gyakorlatok keretében és verbális interakciós szituációkban. A kurzusnak elsősorban ajánlott irodalma van, adott félévben az oktató az önismereti témákhoz szorosan hozzátartozó forrásokat is megadhat. Balázs L. (2014): rzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben. Z-Press, Budapest. Rudas J. (2007): Delfi örökösei. Budapest, Lélekben Otthon. Rudas J.(2011): Javne örökösei. Budapest, Oriold és Tsai. Tantárgy felelőse: Dr. Császár Nagy Noémi Dr. Császár-Nagy Noémi, Dr. Biró Gyula Kozma-Vizkeleti Dániel MPS Pályaszocializció és sajátélményű önismereti képzés 2. N: Tantárgy besorolása: 9 2 Meghirdetés féléve: tavaszi MPS1011* Oktatás nyelve: Ajánlott félév: II. aktív részvétel Az önismeret és a személyiségfejlesztés közös célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, az önreflexió javítása és a tudatos viselkedés elősegítése. Olyan folyamat amely során megismerjük személyiségünk fontosabb tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. A pszichoterápia gyakorlásához szükséges klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus képzés elvégzésének feltétele 150 óra, kiképző terapeutánál egy folyamatban teljesítendő önismereti folyamat. Egyetemünk hallgatói számára egyes csoportokban, előzetes hátterüktől és lehetőségeiktől függően alkalmat adunk ezen önismereti kötelezettség teljesítésére. A kurzust többségükben kiképző terapeuták vezetik, akik a hallgatók teljes 150 órányi önismereti fejlődését végigkísérik. A csoportok zárt jellegűek, tehát a négy Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés során összetételük

10 változatlan. Azon hallgatóink számára, akik máshol teljesítik önismereti óráikat és/vagy bármilyen okból félbehagyják tanulmányaikat, módszerdemonstrációs jellegű, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló kurzusokat is indítunk, igénytől függően. A pályaszocializáció során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítják el a hallgatók, amelyekre a pszichológusi szakma gyakorlása során szükségünk lesz. A kurzus egyik speciális fókusza a kommunikációs készségek fejlesztése, strukturált gyakorlatok keretében és verbális interakciós szituációkban. A kurzusnak elsősorban ajánlott irodalma van, adott félévben az oktató az önismereti témákhoz szorosan hozzátartozó forrásokat is megadhat. Dürrschmidt P., Koblitz J., Mencke M., Rolofs A., Rump K., Schramm S., Strasman J. (2008): Trénerek kézikönyve, Z- Press, Budapest. Yalom, I. (2001): Irvin D. A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula, Budapest. Tantárgy felelőse: Dr. Császár Nagy Noémi Dr. Császár-Nagy Noémi Dr. Biró Gyula Kozma-Vizkeleti Dániel MPS Pályaszocializció és sajátélményű önismereti képzés 3. N: Tantárgy besorolása: 2 Meghirdetés féléve: őszi MPS1021* Oktatás nyelve: Ajánlott félév: III. aktív részvétel Az önismeret és a személyiségfejlesztés közös célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, az önreflexió javítása és a tudatos viselkedés elősegítése. Olyan folyamat amely során megismerjük személyiségünk fontosabb tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. A pszichoterápia gyakorlásához szükséges klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus képzés elvégzésének feltétele 150 óra, kiképző terapeutánál egy folyamatban teljesítendő önismereti folyamat. Egyetemünk hallgatói számára egyes csoportokban, előzetes hátterüktől és lehetőségeiktől függően alkalmat adunk ezen önismereti kötelezettség teljesítésére. A kurzust többségükben kiképző terapeuták vezetik, akik a hallgatók teljes 150 órányi önismereti fejlődését végigkísérik. A csoportok zárt jellegűek, tehát a négy Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés során összetételük változatlan. Azon hallgatóink számára, akik máshol teljesítik önismereti óráikat és/vagy bármilyen okból félbehagyják tanulmányaikat, módszerdemonstrációs jellegű, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló kurzusokat is indítunk, igénytől függően. A pályaszocializáció során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítják el a hallgatók, amelyekre a pszichológusi szakma gyakorlása során szükségünk lesz. A kurzus egyik speciális fókusza a kommunikációs készségek fejlesztése, strukturált gyakorlatok keretében és verbális interakciós szituációkban. A kurzusnak elsősorban ajánlott irodalma van, adott félévben az oktató az önismereti témákhoz szorosan hozzátartozó forrásokat is megadhat. Szőnyi G. (2005): Csoportok és csoportozók. Medicina, Budapest. Yalom, I. (2001): Irvin D. A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Animula, Budapest. 10

11 Dr. Császár Nagy Noémi Dr. Császár-Nagy Noémi Dr. Biró Gyula Kozma-Vizkeleti Dániel MPS Pályaszocializció és saját élményű önismereti képzés 4. N: Tantárgy besorolása: 2 Meghirdetés féléve: tavaszi MPS1031* Oktatás nyelve: Ajánlott félév: IV. aktív részvétel Az önismeret és a személyiségfejlesztés közös célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, az önreflexió javítása és a tudatos viselkedés elősegítése. Olyan folyamat, amely során megismerjük személyiségünk fontosabb tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. A pszichoterápia gyakorlásához szükséges klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus képzés elvégzésének feltétele 150 óra, kiképző terapeutánál egy folyamatban teljesítendő önismereti folyamat. Egyetemünk hallgatói számára egyes csoportokban, előzetes hátterüktől és lehetőségeiktől függően alkalmat adunk ezen önismereti kötelezettség teljesítésére. A kurzust többségükben kiképző terapeuták vezetik, akik a hallgatók teljes 150 órányi önismereti fejlődését végigkísérik. A csoportok zárt jellegűek, tehát a négy Pályaszocializáció és sajátélményű önismereti képzés során összetételük változatlan. Azon hallgatóink számára, akik máshol teljesítik önismereti óráikat és/vagy bármilyen okból félbehagyják tanulmányaikat, módszerdemonstrációs jellegű, a hivatásszemélyiség fejlesztésére irányuló kurzusokat is indítunk, igénytől függően. A pályaszocializáció során azokat a viselkedési módokat, technikákat, értékeket, szerepeket, viszonyulási módokat sajátítják el a hallgatók, amelyekre a pszichológusi szakma gyakorlása során szükségünk lesz. A kurzus egyik speciális fókusza a kommunikációs készségek fejlesztése, strukturált gyakorlatok keretében és verbális interakciós szituációkban. A kurzusnak elsősorban ajánlott irodalma van, adott félévben az oktató az önismereti témákhoz szorosan hozzátartozó forrásokat is megadhat. Kennard D., Roberts J., Winter D.A. (1999): Csoportanalitikus beavatkozások. Animula, Budapest. Rudas J. (2001): Önismereti csoportok. Animula, Budapest. Szőnyi G. (2005): Csoportok és csoportozók. Medicina, Budapest 11

12 Dr. Császár Nagy Noémi Dr. Császár Nagy Noémi MPS Pszichológus etika és szakmai jogi ismeretek N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: V őszi Ajánlott félév: I. vizsga + beadandó dolgozat A kurzus megismerteti a hallgatókkal a pszichológus etika általános és az egészségpszichológia specifikus problémáinak körét. Tárgyalja a pszichológus etika és az orvosi etika viszonyát. Betekintést nyújt a tipikus szakmai dilemmákba, azok lehetséges megoldásaiba Speciális hangsúlyt kap a pszichológus tevékenysége egy teamen belül, a csoportdinamika, illetve a jó szakmai együtt-működés(ek) belső és külső feltételei. A jogi ismeretek körében a kurzus által átadott ismeretek kiterjednek a pszichológus, különösen a gyakorló pszichológus tevékenységének szabályozására, a praxisjog specifikus kérdéseire az egészségügyben és a magánrendelésben, valamint a Pszichológus Kamara speciális kompetenciaterületeire. A kurzus továbbá foglalkozik a pszichológus szakértői tevékenység szabályozásával is. Etikai kérdések: A titoktartás problémája. Milyen esetekben oldható fel a titoktartás? Kettős kapcsolat: kapcsolattartás a pácienssel, hozzátartozókkal, kollégákkal, más szakmák képviselőivel Szakmai kompetenciahatárok az egyes szakpszichológusok és a társszakmák esetében Jogi kérdések: A pszichológia és a jog viszonya, érintkezési pontjai. A pszichológusokkal együttműködő hatóságok szervezeti struktúrája, működése. A pszichológus szakértői tevékenysége. A teszthasználat szakmai és etikai kérdései. Kutatásetika (speciálisan az egészségügyben): Az információ szabályozása. Az etikai engedélyezés folyamata. A pszichológusképzés és továbbképzés felépítése; jogi szabályozása. A pszichológusképzés optimális ütemezése. A szinten tartó továbbképzéssel kapcsolatos követelmények. Praxisjog. A magánrendelés szabályozása. A klinikai pszichológia és a teszthasználat oktatásának szabályozása. A kiképző terapeuták, képző egyesületek alapításának szabályozása. Az információáramlás szabályozása: alkalmasságvizsgálat, Internet, kollegiális együttműködés, kliensek hozzátartozói Etikai vagy jogi témájú dolgozat beadása az oktató által megjelölt résztémákban. Varga, K. (2009): Pszichológus etika. 99 dilemma tükrében, Medicina, Budapest Pszichoterápiás Ellátás és Képzés (2011), MentalPort, Budapest Az oktató a félév anyagához speciális, a szakma vonatkozásában releváns jogszabályok ismeretét követeli meg. 12

13 Dr. Szondy Máté MPSKL 3110 Mérőeszközök a klinikai pszichológiában 1. N: Heincz Orsolya Dr. Szili Ilona Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. V írásbeli/szóbeli vizsga A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja a Rorschach teszt és a kapcsolódó háttérelméletek megismerése, valamint a teszt kódjegyeinek és egyes alapvető mutatóinak elsajátítása. A tesztfelvételi helyzet A táblák felszólító jellege Felfogásmód jelölése Forma- és színválaszok jelölése Árnyékolásválaszok, fekete-fehér színválaszok Mozgásválaszok Tartalmak jelölése Különleges reakciók jelölése: leírások, tapadási reakciók Különleges reakciók jelölése: infantilis reakciók, verbalizmusok szenzoros projekciók, elaborációk paramnéziák, rejtett determinánsok leírások, tapadási reakciók defekt reakciók, szexuális válaszok, egyéb különleges reakciók paradox reakciók, dezorientációk jelentésadási tudat, elakadások A Rorschach mutatók számítása és jelentése: T, MF, IT, Szociabilitás index, M%, T%, Obj%, V1 és V2%, Színes index és mások. A hallgató megtanulja a Rorschach-teszt jelöléseit. zárthelyi dolgozat/ok sikeres teljesítése Mérei, F. (2002): A Rorschach próba, Medicina Kiadó, Budapest Exner Rorschach Tesztkönyv (szakfordítás, KRE Könyvtár) 2005 Tantárgy felelőse: Dr. Szondy Máté MPSKL 3121 Mérőeszközök a klinikai pszichológiában 2. N: MPSKL 3110* Heincz Orsolya Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Szili Ilona tavaszi Ajánlott félév: II. zárthelyi dolgozat A félév során a hallgatók, a Mérőeszközök a klinikai pszichológiában 1. tanegység keretében tanult Rorschach-jelölési kompetenciáikat fejlesztik tovább; elsajátítva az értelmezés komplexebb lehetőségeit, és a tesztben használatos konstellációkat. A tesztfelvétel, jelölés, kiszámítás, mutatók, alapértelmezések elsajátításának bázisán, e tudásszintre építve elsajátítják az egyes mutatókból és skálaértékekből származó információk összegzésének, összekapcsolásának és kétfokozatú értelmezésének szellemi lépéseit (személyiségről ill. klinikai információkról való összesítés). 13

14 Kiegészítő skálák a Rorschach tesztben. Elhárító mechanizmusok jegyei. Betegségek Rorschach jegyei Realitásindex Szociabilitási skála Regressziós index Organikus skála Az alkoholizmus szindróma skálája Szociopátia-Neurozis-skála A szimbolikus elaboráció indexe Epileptoiditás-hiszteroiditás skála A szuicidium-veszély jegyei Szuicid predikciós skála A szkizoid személyiség Rorschach mutatói A szkizofrénia skálája ALFA mutató A szkizofrénia prognosztikai indexe Urist-skála Rorschach-mutatók megadásának lehetőségei a pszichológiai (szak)véleményekben. zárthelyi dolgozat Mérei, F. (2002): A Rorschach próba, Medicina Kiadó, Budapest 14

15 Kosztyuné Dr. Nyitrai Erika Kosztyuné Dr. Nyitrai Erika N: MPSKL Egészségpszichológia 1. Tantárgy besorolása: 3 Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: I. V szóbeli/írásbeli vizsga A tárgy az egészségpszichológia klasszikus témaköreit mutatja be komplex biopszichoszociális megközelítésből. Az egészségpszichológia meghatározása, a területei és a története, a biopszichoszociális modell kialakulása. Az egészség-pszichológia társtudományai: magatartásorvoslás, epidemiológia, orvosi antropológia. Az egészség fogalmai és mérése az egyén és a populáció szintjén. Az egészségben, morbiditásban és mortalitásban fennálló társadalmi egyenlőtlenségek alternatív ázatai és kurrens kutatási irányai. A mortalitást és a morbiditást meghatározó individuális különbségek (személyiségtípus, személyiségvonások) kutatásának története és kurrens irányai. A társas integráció, a társas támogatás, a társas tőke kapcsolata a mortalitással és a morbiditással. A betegség, a betegszerep, a betegségmagatartás és az alkalmazkodás a krónikus betegséghez. A fájdalom és a fájdalomcsillapítás alapjai. Az együttműködés problémája, az orvos-beteg interakció és a betegtájékoztatás. A placebo hatás, nocebo hatás és jelentőségük a kutatásban és a gyakorlatban. A halál, a haldoklás és gyász elméletei és kutatásának eredményei. A segítés, segítőhívatás és a kiégés. Az egészségügy szervezeti felépítése és az egészségpszichológus jelenlegi és jövőbeni szerepei. Kállai, J., Oláh, A., Varga, J. (szerk)(2006): Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina, Budapest Kulcsár, Zs. (1998) Egészségpszichológia,ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest Helman, C.G. (2003) Kultúra, egészség és betegség, Medicina Könyvkiadó, Budapest Buda, B. (szerk)(2001): Magatartástudományok, Medicina Kiadó, Budapest Kulcsár Zs. (szerk)(2005): Teher alatt Budapest:,Trefort Kiadó. Kulcsár, Zs., Rózsa, S., Kökönyei, Gy. (szerk)(2004):megázhatatlan testi tünetek,elte Eötvös Kiadó, Budapest Pikó, B. (2003): Kultúra, társadalom, lélektan, Akadémiai Kiadó, Budapest Kopp, M. és mtsai (szerk)(2006): A népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp, M. s mtsai (szerk)(2008): Magyar lekiállapot, Semmelweis Kiadó, Budapest 15

16 Kosztyuné Dr. Nyitrai Erika Dr. Nyitrai Erika Dr. Szondy Máté Dr. Kovács Dóra MPSKL Egészségpszichológia 2. N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: tavaszi Ajánlott félév: II. beadandó dolgozat A kurzus két egymással összefüggő tematikus egységből áll: Az első részben az egészségmagatartást ázó pszichológiai modellek (társas-kognitív modellek, transzteoretikus modell) ismertetése mellett áttekintjük az egyes problémás viselkedések (táplálkozás-túlsúly, fizikai inaktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás, rizikós szexuális magatartás, védőeszközök használatának hanyagolása, a szűrésekről való elmaradás) valamint az egészséget elősegítő viselkedések (pl. testedzés, egészségtudatos döntések) bio-pszicho-szocio-kulturális meghatározóit. A kurzust kiegészítjük a felnőttkori és a serdülőkori depresszió, szorongás, öndestruktív viselkedés (öngyilkosság) primer prevenciós megközelítésével. A kurzus második fele az egészségfejlesztés alapfogalmait mutatja be a fontosabb kérdések és módszerek bemutatásával. Röviden ismerteti az egészségfejlesztés szintereinek jellemzőit, az egyéni, csoportos és társadalmi szintű módszerek sajátosságait. Egészségre vonatkozó elméleti modellek Az egészséges magatartás és életvitel kialakítása, megőrzése és fejlesztése. Hazai helyzet. A prevenció patomorfizáló és egészségközpontú megközelítése Egészségtudatosság Egészségnevelés versus egészség-gondozás. A bontakozás fogalma, mint alapelv Egészségkárosító magatartásformák klinikai egészségpszichológiai vonatkozásai Az egészségfejlesztés koncepciója Az egészségkommunikáció jellemzői Beadandó dolgozat Benkő, Zs. (1999): Ne üljön lelkünkön szenvedés Egészségfejlesztés, mentálhigiéne, hálózatépítés Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Buda, B., Kopp M. (szerk. 2001): Magatartástudományok, Medicina Könyvkiadó, Budapest Demetrovics, Zs., Urbán, R., Kökönyei, Gy.(2008): Iskolai egészségpszichológia, L Harmattan, Budapest Gerevich J. (1997): Közösségi mentálhigiéné, Animula, Budapest Kállai J., Varga J., Oláh, A. (szerk)(2007): Az egészségpszichológia gyakorlata, Medicina, Budapest Barabás, K. (szerk)(2006): Egészségfejlesztés Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina, Budapest Ewles, L. és Simnett, I. (1999): Egészségfejlesztés, Gyakorlati útmutató, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest Kopp, M., Skrabski Á. (1998): Magyar lelkiállapot, Végeken Kiadó, Budapest Urbán R. (2007): A dohányzás egészségpszichológiája, Nyitott Könyvműhely, Budapest 16

17 Dr. Szili Ilona Dr. Szili Ilona MPSKL Pszichopatológia N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavasz - Oktatás nyelve: V Ajánlott félév: II. szóbeli/írásbeli vizsga A pszichopatológia kurzus bevezeti a hallgatót a normálistól /adaptációképestől/ eltérő, rendellenes lelki jelenségek rendszerébe. Sorban elemzi a percepció, figyelem, emlékezet, érzelmi jelenségek szorongás, hangulati élet, affektív működés, gondolkodás és viselkedés patológiájának jellemzőit, leíró rendszerbe foglalását, nevezéktanát, kialakulásának, jelenségtanának és dinamikájának lélektani elméleteit, modelljeit. A tárgy továbbá átvezeti a pszichikus zavarok tünettanát átvezeti a betegségkategóriák szindromatológiai rendszerébe. Percepciózavarok Gondolkodászavarok Intelligencia zavarai Emlékezés és tanulás zavarai Figyelemzavarok Orientáció zavarai rzelem és affektivitás zavarai Mozgászavarok Beszéd zavarai Írás zavarok Cselekvés és reakciózavarok A pszichés státusz fogalma, megadása a pszichológiai (szak) véleményekben - Füredi, J., Németh, A., Tariska, P. (szerk)(2003): A pszichiátria kézikönyve, Medicina, Budapest Juhász, P., Pethő, B. (1983) Általános pszichiátria I. Pszichopatológia, Medicina, Budapest Kulcsár, Zs. (1993): Pszichoszomatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Németh, A.(szerk)(2011): A pszichiátria rövidített kézikönyve, Medicina, Budapest Szakács, F. (szerk)(1990): Patopszichológiai vademecum, Tankönyvkiadó, Budapest Tringer, L (2004): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest Trull, T.J. Phares, E. J. (2004): Klinikai pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Tényi, T.(2009):Ritka pszichiátriai tünetek és szindrómák, Animula, Budapest 17

18 Dr. Császár-Nagy Noémi Dr. Császár-Nagy Noémi MPSKL Pszichoterápiás elméletek N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: V őszi Ajánlott félév: III. írásbeli/szóbeli vizsga A pszichológiai beavatkozásokat legátfogóbb megfogalmazásban intervenciónak nevezzük. Ezek a közvetlen, ún. beszélgető kapcsolattól a tanácsadáson át az egyes befolyásolási technikákig és komplex pszichoterápiás módszerekig terjednek. A kurzus áttekinti és rendszerezi a pszichológiai beavatkozások alapelméleteit, főbb irányzatait és az elméletekre épülő módszertani rendszereket. Foglalkozik a verbális, a szimbolikus gondolkodást felhasználó képi és dramatikus, valamint nem verbális eljárásokkal, és elemzi az egyes módszerek hatásának összetevőit. Fontos célnak tekinti, hogy a hallgatók a pszichoterápia fogalmát és rendszerfelépítését elsajátítva képesek legyenek felismerni és elhatárolni a valódi pszichoterápiákat az elméletileg megalapozatlan és módszertanilag ellenőrizetlen, nem terápiás rendszerektől, valamint tisztában legyenek a segítő kapcsolat nem specifikus tényezőivel. A kurzus keretében meghatározzuk egyúttal az ún. segítő beszélgetés nem specifikus pszichoterápiás effektusait és a módszerspecifikus hatótényezőket. A pszichoterápia, mint rendszer elemei és felépítése célkitűzések, külső és belső feltételek, időtényező, keretek, rövid és hosszú terápiák, szabályok, munkaszövetség, kontraktus, terápia lezárása pszichoterápiás módszerek és formák (egyén, pár, csoport, család); indikációk és kontraindikációk a pszichoterápia legfontosabb hatótényezői; a hatékonyságvizsgálatok követelményei és módszerei zárthelyi dolgozat Buda, B. (2004): Pszichoterápia, Akadémiai Kiadó, Budapest Davanloo, H., Sifneos, P.E. (2001): Rövid dinamikus pszichoterápia, Animula, Budapest Gabbard, G.O. (2009): A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve, Oriold és Társai, Budapest Malan, D. H. (2002): Egyéni dinamikus pszichoterápia, Animula, Budapest Mórotz, K., Perczel Forintos, D. (2007): Kognitív viselkedésterápia, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest Szőnyi G., Füredi J. (szerk., 2008): A pszichoterápia tankönyve, Budapest, Medicina, Budapest. Pintér, G. (szerk)(l993): Pszichoterápiák, Módszerspecifikus irányzatok, Psychiatria Hungarica. Tematikus szám. No. 3. Pszichoterápiás ellátás és képzés (2011): MentalPort, Budapest Szakács, F. (2002): Pszichoterápiai Vademecum I-II. Új Mandátum Kiadó, Budapest Szőnyi, G., Füredi J. (szerk)(2000): A pszichoterápia tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest Trull, T.J., Phares, E.J. (2004): Klinikai pszichológia, Elmélet, módszertan és hivatás, Osiris, Budapest 18

19 Dr. Császár-Nagy Noémi Dr. Császár-Nagy Noémi MPSKL Alappszichoterápiás módszerek és krízisintervenció N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: V őszi Ajánlott félév: III. írásbeli/szóbeli vizsga A tantárgy körében a hallgatók megismerkednek a négy alappszichoterápiás formával, indikációs körükkel és szakmai feltételeikkel, valamint e pszichoterápiás formákban előforduló legfontosabb jelenségekkel. A krízis fogalma. Pszichoterápiás krízisintervenció. A krízisintervenció és a terápiás formák eltérései. A krízisintervenció alkalmazási területei. A krízisek típusai. Pszichoterápiás konzultáció. Keretek, indikációk, kontraindikációk. Szupportív terápia. Az expresszív formáktól való eltérés. Keretek, módszertani sajátosságok, indikációk. Autogén tréning. Keretek, alkalmazási területek, hatásmechanizmus, gyakorlattípusok, kutatások. Bakó T. (2004): Verem mélyén, Budapest, PsychoArt. Csürke J., Vörös V., Osváth P., Árkovits A. (2014): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Budapest, Oriold és Társai. Hajduska M. (2008): Krízislélektan. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. Krapf G. (1992): Az autogén tréning gyakorlata. Csoportos terápia. Szervi és szervrendszeri gyakorlatok című könyve alapján, Budapest, Springer Hungarica Kiadó. Szőnyi G., Füredi J. (szerk., 2008): A pszichoterápia tankönyve, Budapest, Medicina, Budapest. Winston, A.M.D., Rosenthal, R.N., Pinsker, H. (2004): Introduction to Supportive Psychotherapy (Core Competencies in Psychotherapy), APA Publishing. 19

20 Kosztyuné Dr. Nyitrai Erika Dr. Szondy Máté MPSKL Egészségpszichológia 4. N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: V tavaszi Ajánlott félév: IV. írásbeli/szóbeli vizsga A tantárgy szakmai tartalma, elsajátításának célja: A tantárgy keretében megismerkedünk a pszichoszomatikus szemlélettel, illetve a pszichoszomatika mint tudományterület legfőbb képviselőivel. A korai pszichoszomatikus elképzeléseket a modern eredmények tükrében tárgyaljuk és értelmezzük. Bemutatjuk a klinikai egészségpszichológia kialakulásának okait, szükségességét, történeti gyökereit, és rokontudományaival (pszichoszomatikus orvoslás, pszichofiziológia, pszichoneuroimmunonológia, pszichoneuroendokrinológia, magatartásorvoslás,, orvosi pszichológia, komplementer medicina, stb) való kapcsolatát. Külön hangsúlyt helyezünk a klinikai egészségpszichológus tevékenységeinek formáira és kereteire. Sorra vesszük a leggyakoribb krónikus betegségeket, és mindegyik esetében elemezzük a pszichológiai tényezők komplex hálózatát (korai elképzelések, a betegség egészségpszichológiája, biológiai-pszichológiai-szociális tényezők kölcsönkapcsolatának konkrét megnyilvánulása az adott betegségben; a klinikai egészségpszichológus feladatai az adott betegségnél). Csabai, M., Molnár, P. (2009): Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia, Medicina, Budapest Kállai, J., Oláh, A., Varga, J. (szerk)(2007): Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó, Budapest Kopp, M., Berghammer, R. (szerk)(2005): Orvosi pszichológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest Kulcsár, Zs. (szerk)(2004): Megázhatatlan testi tünetek szöveggyűjtemény I.-II, Eötvös Kiadó, Budapest Wise, M. G., Rundell, J. R. (2007): A pszichoszomatikus orvoslás klinikai kézikönyve, Lélekben Otthon, Budapest Comer, R.J. (2000) A lélek betegségei, Osiris, Budapest, 11. fejezet (A szomatikus zavarok pszichoszociális tényezői) Füredi J., Németh A., Tariska P. (2009) A pszichiátria kézikönyve. Medicina, Budapest, Pszichoszomatika, Bevezetés ( ), Onkopszichiátria ( ), Gyomor-bél rendszer pszichoszomatikája ( ), A bőrgyógyászat pszichoszomatikus vonatkozásai ( ), Reumatológiai-mozgásszervi betegségek ( ) Onnis, L. (1993) A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Animula, Budapest 20

21 Dr. Szili Ilona dr. Bíró Gyula Heincz Orsolya MPSKL Klinikai esetprezentáció 1. N: MPS0110*, MPSKL 3121* Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: őszi Ajánlott félév: III. házi dolgozat A kurzus során a hallgatók megismerkednek a klienssel, illetve a beteggel való kapcsolatfelvétel alapvető szakmai szabályaival, valamint az egyes pszichoterápiás irányzatokhoz rendelődő specifikus interjúmódszerekkel. A beteggel való első találkozás formái (tájékozódó beszélgetés, konzultáció, vizsgálat, mint első alkalom) Interjúmódszerek: Dinamikus pszichológiai mélyinterjú Viselkedéselemzés Kognitív pszichológiai interjúmódszer Általános exploráció Strukturált interjú Félig strukturált interjú Pszichopatológiai állapotelemzés (a kogníció, emóció és a viselkedés zavarainak leírása) Célzott beszélgetés, stb. A probléma- illetve állapotfeltáró célkitűzéssel folyó első interjú elemzési szempontrendszerei közül kiemelten foglalkozunk a Bálint Mihály féle kapcsolati beszélgetéssel: a betegség felajánlás, a valódi, de rejtett okok háttértényezői és a betegség, mint egzisztenciális krízis témákkal. Részletesen ismertetjük az Argelander-féle első interjú struktúráját (objektív, szubjektív és szcénikus információk). házi dolgozat Argelander, (2006): Az első pszichoterápiás interjú. Springmed Kiadó, Budapest Bagdy, E. (szerk)(1998): A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja, Animula, Budapest Bíró, S. (szerk): A DSM-IV-TR diagnosztikai kritériumai, Animula, Budapest Bíró, S. (szerk)(2004): BNO-10 zsebkönyv, Animula, Budapest MacKinnon, R. A., Michels, R., Buckley, P. J. (2010): Pszichiátriai interjú a klinikai gyakorlatban, Oriold és társai, Budapest Bagdy, E., Safir, E. (szerk)(2004): Klinikai pszichológiai esettanulmányok, Animula, Budapest Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva, Animula, Budapest Frances, A., Ross, R.: DSM-IV-TR Esettanulmányok, Lélekben Otthon, Budapest Mérei, F., Szakács, F. (1974): A klinikai pszichológia gyakorlata, Medicina Kiadó, Budapest Szakács, F. (2002): Pszichoterápiai Vademecum, Új Mandátum, Budapest 21

22 Dr. Szili Ilona dr. Bíró Gyula Heincz Orsolya D. Szili Ilona MPSKL Klinikai esetprezentáció 2. N: MPSKL 4131* Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: tavaszi Ajánlott félév: IV. házi dolgozat A klinikai pszichológiában használatos mérőeljárások, valamint egyéb, célzott vizsgálatok alapszintű alkalmazási jártasságára építve a hallgatók elsajátítják a klinikai kérdésfeltevést, a vizsgálati terv készítését, valamint az első interjú és a tesztek (vizsgálatok) eredményeinek integrálását a klinikai szakvélemény elkészítése céljából. A félév során a hallgatók klinikai terepeken felvett tesztek és elvégzett vizsgálatok szakanyagát dolgozzák fel, tutoriális segítséggel, szupervíziós rendszerben. Alapismereteket nyernek a klinikai szaktevékenység speciális diagnosztikai és terápia-tervezési folyamatáról és a vizsgálatok feldolgozásának, visszacsatolásának valamint szakvéleménybe foglalásának követelményeiről. A klinikai esetekből nyert információkat oktatói segítséggel pszichopatológiai, pszichodinamikai és pszichiátriai szempontból értelmezik és elemzik. Esetprezentáció, házi dolgozat Bagdy, E.,Safir, E. (szerk)(2004): Klinikai pszichológiai esettanulmányok, Animula Kiadó, Budapest Bíró, S. (szerk): A DSM-IV-TR diagnosztikai kritériumai, Animula, Budapest Bíró, S. (szerk)(2004): BNO-10 zsebkönyv, Animula, Budapest Frances, A., Ross, R. DSM-IV-TR Esettanulmányok, Lélekben Otthon, Budapest Mérei, F. (2002): A Rorschach próba, Medicina, Budapest Bagdy, E. (szerk)(1998): A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja, Animula, Budapest Komlósi, A., Kovács, Á. (1981): A TAT teszt értelmezése. Pszichológiai tanácsadása pályaválasztásban, Módszertani Füzetek 4. Lukács, D. (1989): A Szondi -teszt egységes jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest Mérei, F., Szakács, F. (1974): A klinikai pszichológia gyakorlata, Medicina, Budapest Mérei, F., Szakács, F. (1974): Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek, Medicina, Budapest 22

23 MPSKL Szakmai gyakorlat 2. Tantárgy felelőse: Dr. Mirnics Zsuzsanna N: MPSKLE 4111* vagy MPSKLGY 4111* Dr. Császár Noémi Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Mirnics Zsuzsanna Dr. Szondy Máté tavasz Ajánlott félév: IV. gyakorlati feladat A kurzus célja a segítő beszélgetés technikáinak gyakorlása egészséges személlyel történő gyakorlása tancélos segítő kapcsolatban. A hallgatók szoros szupervízióval vezetett egyéni eseteikből nyert tapasztalataikat folyamatjegyzőkönyvben rögzítik, és oktatói segítséggel, kiscsoportos formában dolgozzák fel. A gyakorlatban tapasztalt jelenségekhez tartozó pszichoterápiás szakirodalmat közvetlenül saját példáik vonatkozásában ismerik meg. a segítő beszélgetés dinamikája a segítő beszélgetés technikái rapport kialakítása a keretek megfogalmazása; terápiás szerződés empátia, kongruencia, feltétel nélküli elfogadás a gyakorlatban kérdések típusai; reflektív és rendszerszemléletű kérdezés gyakorlása szabadon lebegő figyelem, tükrözés visszajelzés adása áttétel és viszontáttétel formái, felismerésük önreflexióra ösztönző beavatkozások a lezárás kérdései belső szupervízió és önreflexió lehetőségei Gyakorlati feladat (jegyzőkönyv) leadása. Allen J.G., Bateman A.W., Fonagy P. (2011): Mentalizáció a klinikai gyakorlatban. Budapest, Oriold és Társai. Flaskay G. (2010): Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban. Medicina, Budapest. Gabbard G. O.(2008): A pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve. Budapest, Oriold és Társai. Thorne B., Mearns D. (2011): A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban Budapest, Oriold és Társai. Casement P. (1999): Páciensektől tanulva. Budapest, Animula Kiadó. Yalom I. (2013): A terápia ajándéka. Budapest, Park Kiadó. 23

24 MPSKL A segítő kapcsolat dinamikájának kezelése Tantárgy felelőse: Dr. Mirnics Zsuzsanna N: MPSKL 3150*, MPSKL 3151* Dr. Császár Noémi Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Dr. Biró Gyula Heincz Orsolya tavaszi Ajánlott félév: IV. referátum A segítő kapcsolat fogalma, a központi kapcsolati konfliktus. Terápiás keretek. A pszichoterápiás indikáció, terápiás terv és a kapcsolatokkal való munka kidolgozása esetpéldákon. Az ellenállás kezelése. A terapeuta intervenciós eszköztára, az áttétel, az ellenállás kezelése az énvédő mechanizmusok. A pszichoterápia eredményességének kritériumai, a terápiás folyamatok hatótényezői. A rövid dinamikus pszichoterápia során elkövetett főbb hibák és azok kezelése. A leválás, a terminálás kérdései. Flaskay G.: A szupportív pszichoterápia elvei és gyakorlata. Flaskay G.: Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban o. Medicina, Bp., 2010./ Harmatta J: Rövid dinamikus pszichoterápiák. In: Szőnyi G., Füredi J. (szerk.): A pszichoterápia tankönyve. Budapest, Medicina o. ill. 2. kiadás: Budapest, Medicina o. Gabbard, G. O.:A hosszú pszichodinamikus pszichoterápia tankönyve ( old.) Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társa Kiadó, Budapest, Malan,D.H.: Egyéni dinamikus pszichoterápia, Animula, Budapest, Szőnyi G., Füredi J. (szerk.): A pszichoterápia tankönyve (szerk.:.) Medicina, Budapest Flaskay G., Gyomlai.: Mentalizacio a pszichoanalitikusan orientált pszichoterapiaban. Pszichoterapia, Lőrincz Zs.: Pszichoanalitikus első interjú és traumafeldolgozás. In: Lukács D. (szerk.): Korai személyiségfejlődés és terápiás folyamat. Budapest, Magyar Pszichoanalitikus Egyesület - Animula,

25 Klinikai- és egészségpszichológia specializáció tárgyai Tantárgy felelőse: Dr. Szondy Máté MPSKLE 3111 Mérőeszközök a klinikai pszichológiában 1. gyak. N: Dr. Szili Ilona Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Heincz Orsolya gyakorlat őszi Ajánlott félév: I. zárthelyi dolgozat A kurzus a Rorschach projektív személyiségvizsgáló eljárás jelölési rendszerében és értékelésében való gyakorlottság növelését tűzi ki célul. A Rorschach teszt értelmezési lehetőségei, mutatóinak jelölése. Felfogásmód jelölése Determinánsok jelölése: - Forma- és színválaszok - Árnyékolásválaszok, fekete-fehér színválaszok - Mozgásválaszok Tartalmak jelölése Különleges reakciók jelölése: - leírások, tapadási reakciók Különleges reakciók jelölése: - infantilis reakciók, verbalizmusok - szenzoros projekciók, elaborációk - paramnéziák, rejtett determinánsok - leírások, tapadási reakciók - defekt reakciók, szexuális válaszok, egyéb különleges reakciók - paradox reakciók, dezorientációk - jelentésadási tudat, elakadások - Táblák felszólító jellege - Rorschach mutatók számítása, értelmezése zárthelyi dolgozat Mérei, F. (2002). A Rorschach próba. Medicina, Budapest Mérei, F., Szakács, F. (1974). Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek. Medicina, Budapest 25