Alktmányjg 1. előadásk Eötvös Lránd Tudmányegyetem Állam- és Jgtudmányi Kar 2017/18. tanév őszi szemeszter Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai http://alkjg.elte.hu/ JOGFORRÁSOK I-II. (összevnt előadásvázlat) 2017. któber 2. és 9. Lápssy Attila (ELTE ÁJK Alktmányjgi Tanszék) Vissy Beatrix és Bdnár Eszter jegyzete alapján 1. A jgalktási tevékenység, mint közhatalm-gyakrlás a népszuverenitás, a demkratikus legitimáció és a jgalktás (At. B) cikk (3)-(4) bekezdés) a hatalmmegsztás elvének érvényesülése a jgalktásban alktmányzó ~ törvényhzó hatalm a törvényhzó hatalm közjgi krlátai: alktmány alktmánybíráskdás, közösségi jg Európai Bíróság nemzetközi jg nemzetközi jgi fórumk, pl. Emberi Jgk Európai Bírósága érvényes és eredményes rszágs népszavazás törvényi ~ rendeleti jgalktás kizárólags törvényhzási tárgykörök az alktmányban minősített és egyszerű többséggel megalktandó törvények elhatárlása törvényalktáshz kapcslódó, a nyilváns vitát biztsító garanciák: pl. társadalmi, sajtónyilvánsság, érdemi vita biztsítása, több lvasatú tárgyalás közpnti ~ területi jgalktás helyi közügyeknek helyi szintű szabályzást (az önkrmányzás autnómiája) 2. Egyedi és nrmatív aktusk elhatárlása 3. A jgrendszer nrmatív elemeinek általáns jellemzése a jgfrrás fgalma anyagi és alaki jgfrrás megkülönböztetése A jgfrrás fgalma egyrészt magát a jgszabályt jelenti, másrészt a jgalktó hatáskört és annak gyakrlását, a jgalktási eljárását, a jgalktó tényt. A jgfrrásk szabályzása kizárólag az alktmány feladata; az alktmány épp attól a jgrendszer alapja, hgy a jgszabályk kötelező erejét és fajtáit maga határzza meg. Az alktmányban felsrltakn kívüli jgfrrás nem létezhet, ezekhez a jgalktási vagy más törvény sem hzzá nem adhat, sem el nem vehet, mert mindkét esetben alktmányba ütközne. A jgszabályk kötelező erejének jgi frrása az Alktmány. (Vö. 121/2009. (XII. 17.) AB hat.) Annak, hgy ki lehet jgalktó (jgalktási hatáskör jgsultja), mi lehet jgszabály, az Alaptörvényben kell szerepelnie, ahhz törvény hzzá nem adhat, abból el nem vehet. az alktmány, mint jgfrrás R) cikk jgrendszerbeli funkció jgrendszerbeli státusza az alaptörvényi minőség megőrzésének garanciái nrmativitás stabilitás (módsíthatóság) a törvény az életvisznyk szabályzásának legfőbb jgi eszköze garanciális eljárásban születő jgszabályk: deliberatív eljárás garanciái törvényhzási tárgykör: teljes, bármely életviszny DE: kizárólags törvényhzási tárgykörök többségi alapú döntéshzatal DE: minősített többséghez kötött jgalktás a rendeletek végrehajtási típusú szabályzási hézagt kitöltő 1
Alktmányjg 1. előadásk Eötvös Lránd Tudmányegyetem Állam- és Jgtudmányi Kar 2017/18. tanév őszi szemeszter Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai http://alkjg.elte.hu/ a rendkívüli jgfrrásk a bírói jg felsőbíróságk (legfelső bíróság és alktmánybíróság) sajáts funkciói alapján kibcsáttt nrmatív aktusk, őrzik a jgrendszer egységét a nemzetközi szerződések az uniós jg elsődleges és másdlags jg megkülönböztetése 4. Nrmatív jgi aktusk Magyarrszágn Alaptörvény [At. R) cikk] jgszabályk [At. T) cikk (1)-(2) bekezdés]: törvény és rendelet uniós jg [Alaptörvény E) cikk (3) bekezdés a rendeletek közvetlenül hatálysak] nemzetközi szerződések [Alaptörvény Q) cikk (3) bekezdés transzfrmáció kell] közjgi szervezetszabályzó eszközök [Jat. 23-24. ]: nrmatív határzat és nrmatív utasítás rendkívüli jgfrrásk [At. 49-50. cikk, 51/A. cikk és 53. cikk] különleges jgrend időtartamára, az alktmányban meghatárzttak szerint és időlegesen adhatók ki, ezekben pl. a törvények alkalmazását fel lehet függeszteni Hnvédelmi Tanács rendelete, köztársasági elnöki rendelet, a Krmány rendelete váratlan támadás, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, terrrveszélyhelyzet esetén egyéb létező és kötelező nrmatív aktusk AB: nrmatív aktust megsemmisítő alktmánybírósági határzat [At. 24. cikk (3) bek.] Kúria: jgegységi határzat [At. 25. cikk (3) bekezdés], illetve önkrmányzati rendeletet megsemmisítő határzat [At. 25. cikk (2) bekezdés c) pnt 5. Jgszabályk érvényessége két alaptípus: törvény és rendelet közjgi érvényességük feltételei (vö. Jat. 2. (4) bekezdés): 1. jgalktói hatáskör megléte (felhatalmazás + feladatkör) 2. eljárási szabályk betartása 3. jgfrrási hierarchiába való illeszkedés 4. kihirdetés 5.1. A jgalktói hatáskör eredeti: a jgalktói hatáskör közvetlenül az alktmányból ered, ezért a jgalktás nem igényel külön felhatalmazó aktust származéks: a jgalktói hatáskör nem közvetlenül az alktmányból, hanem az alktmányban meghatárzttak szerinti jgszabályban adtt felhatalmazásból ered a jgalktók csprtsítása az Alaptörvény alapján hatáskörük jellege szerint: Országgyűlés: mindig eredeti jgalktó [At. R) cikk (1) bek., 1. cikk (2) bek. b) pnt]; Krmány: mind eredeti, mind származéks, utóbbi törvény felhatalmazására [At. 15. cikk (3) bek.]; MNB elnöke: mindig származéks, kizárólag törvényi felhatalmazás alapján [At. 41. cikk (4) bekezdés]; Miniszterelnök: mindig származéks, törvényi vagy krmányrendeleti felhatalmazás alapján [At. 18. cikk (3) bek.]; Miniszter: mindig származéks, törvényi vagy krmányrendeleti felhatalmazás alapján [At. 18. cikk (3) bek.]; NMHH elnöke, MEKH elnöke (mint az önálló szabályzó szervek vezetői): mindig származéks, kizárólag törvényi felhatalmazás alapján [At. 23. cikk (4) bekezdés]; Helyi önkrmányzat: mind eredeti, mind származéks, törvényi felhatalmazás alapján [At. 32. cikk (2) bekezdés]. 2
Alktmányjg 1. előadásk Eötvös Lránd Tudmányegyetem Állam- és Jgtudmányi Kar 2017/18. tanév őszi szemeszter Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai http://alkjg.elte.hu/ A felhatalmazással szemben támaszttt követelmények (Jat. 5. ) Jgsultság kötelezettség (Jat. 5. (4) bekezdés) Egzakt meghatárzás: a felhatalmazás címzettjének, tárgyának, kereteinek rögzítése vö. Jat. 5. (1) bek. Krlátk: a szubdelegáció (a felhatalmazás tvábbadásának) tilalma vö. Jat. 5. (2) bek. a lényegi és teljes jgalktás átruházásának tilalma - vö. Jat. 5. (3) bek. 5.2. Az eljárási szabályk megtartása a közjgi érvénytelenség A közjgi érvénytelenség = a jgállamiság részét képező döntéshzatali eljárási szabályk megsértése miatt előállt alktmányellenesség (pl. 164/2011. (XII. 20.) AB határzat az egyházakról szóló törvény elfgadási eljárásának hibái) 5.3. A jgfrrási hierarchia tiszteletben tartása a jgrendszer egysége NEM az egyes közjgi intézmények közötti hierarchiát mutatja meg, pusztán a jgfrrásaikét! ALAPTÖRVÉNY [At. R) cikk (1) bekezdés, T) cikk (3) bekezdés] TÖRVÉNY [At. T) cikk (3) bekezdés] KORMÁNYRENDELET [At. 15. cikk (4) bekezdés] MNB ELNÖKÉNEK RENDELETE [At. 41. cikk (5) bekezdés] KORMÁNY TAGJÁNAK RENDELETE: MINISZTERELNÖKI RENDELET, MINISZTERI RENDELET [At. 18. cikk (3) bekezdés] ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV VEZETŐJÉNEK RENDELETE (pl. NMHH rendelet, MEKH rendelet) [At. 23. cikk (4) bekezdés] HELYI ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE [At. 32. cikk (3) bekezdés] Jgkövetkezmény: jgfrrási hierarchia sérelme esetén közjgi érvénytelenség miatt megsemmisítés 3
Alktmányjg 1. előadásk Eötvös Lránd Tudmányegyetem Állam- és Jgtudmányi Kar 2017/18. tanév őszi szemeszter Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai http://alkjg.elte.hu/ 5.4 A jgfrrási hierarchiával összefüggő alktmányssági kérdések 1) sarkalats törvények helye a jgfrrási hierarchiában A kétharmads törvényeket az Alktmány csupán eljárási szempntból, a meghzatalukhz szükséges minősített többséggel különbözteti meg az alapvető jgkra vnatkzó egyéb törvényektől; a minősített törvény a jgfrrási hierarchiában nem áll a többi törvény felett. A minősített többség alktmányssági megítélése srán alapvető jelentőségű az, hgy az alktmányi felhatalmazás alapján megalkttt alapjgi vagy intézményi tárgyköröket szabályzó kétharmads törvény tartalmát az Országgyűlés miként alakítja ki (a szabályzási köre mire terjed ki, milyen kérdéseket rendez a minősített többség igényével). Ezt követően aznban amelyet a frmális jgállamiság elveinek a megtartása megkövetel a törvényhzás krábbi döntéséhez már kötve van. (Vö. 4/1993. (II. 12.) AB határzat és 31/2001. (VII. 11.) AB határzat 43/2012. (XII. 20.) AB határzat Alaptörvény és sarkalats törvények) 2) az Országgyűlés és a Krmány jgalktói hatáskörének elhatárlása A Krmány rendeletalktó hatásköre ellentétben az Országgyűlés törvényalktási jgkörével az Alktmány által erősen krlátztt. A Krmány nem rendelkezik az Országgyűlés által el nem vnható, kizárólags jgalktási hatáskörrel, függetlenül attól, hgy eredeti jgalktó hatáskörében vagy törvényi felhatalmazás alapján alkt rendeletet. Az Országgyűlés alktmánys keretek közt bármely társadalmi viszny szabályzását törvényalktási hatáskörébe vnhatja. A Krmánynak törvényben adtt jgalktási felhatalmazás nem biztsít számára kizárólags jgalktási jgkört. Az Országgyűlés a felhatalmazás hatályn kívül helyezésével bármikr törvényhzási hatáskörbe vnhatja a Krmány számára delegált jgalktási jgkört. Így az, hgy a törvényi felhatalmazás alapján a Krmány jgsult valamely társadalmi viszny jgszabályi rendezésére, nem zárja ki az Országgyűlés hatáskörét arra, hgy törvényt alkssn az adtt társadalmi viszny szabályzására. (Vö. 46/2006. (X. 5.) AB határzat) 3) az azns jgfrrási szinten elhelyezkedő nrmák közötti kllízió esete és a jgbiztnság Meghatárztt életvisznyk, illetőleg tényállásk ellentétes vagy az értelmezéstől függően ellentétes törvényi rendezése önmagában nem jelent alktmányellenességet. Az ilyen rendelkezés alktmányellenessé csak akkr válik, ha az egyben az Alktmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár, vagyis ha az ellentétes tartalmú szabályzás anyagi alktmányellenességhez vezet, tehát például ha a rendelkezések valamelyike meg nem engedett diszkriminációt, egyéb alktmányellenes helyzet megteremtését, vagy alktmánys alapjg krlátzását eredményezi. Abban az esetben sérül a jgállamiság alktmánys alapértékből fakadó jgbiztnság követelménye, ha az ellentétes tartalmú törvényi rendelkezések között fennálló kllízió jgalkalmazói jgértelmezéssel a jgbiztnság sérelme nélkül nem ldható fel. (Vö. 35/1991. (VI. 20.) AB határzat és 21/2001. (VI. 21.) AB határzat) 5.5 A kihirdetés alktmánys jelentősége hivatals lapban: Magyar Közlöny (autentikus frmát már az elektrnikus verzió jelenti MK hnlapján http://www.magyarkzlny.hu) vélelem: ezáltal mindenki számára megismerhető kivéve: önkrmányzati rendelet, ezeket a helyi hivatals lapban vagy helyben szkáss módn 6. Közjgi szervezetszabályzó eszközök az államélet irányítására szlgáló aktusk (pl. az adtt testület belső szervezeti, működési szabályzata vagy az adtt vezető irányítása alá tartzó szervek szervezete és működése) két alapvető típusa: nrmatív határzat: taxatíve meghatárztt, közhatalmi szervek (testületek) Pl. Országgyűlés, Krmány, helyi önkrmányzat képviselő-testülete nrmatív utasítás: taxatíve meghatárztt, közhatalm-gyakrló személyek Pl. köztársasági elnök, miniszterelnök, legfőbb ügyész, az OBH elnöke nem állapíthatnak meg a plgárkat kötelező magatartási szabályt jgszabállyal nem lehetnek ellentétesek 4
Alktmányjg 1. előadásk Eötvös Lránd Tudmányegyetem Állam- és Jgtudmányi Kar 2017/18. tanév őszi szemeszter Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai http://alkjg.elte.hu/ 7. A pszeudnrmák meghatárzása és alktmányssági megítélése álnrmák: de jure nem, aznban de fact létező aktusk, lyan infrmális jgértelmezések, pl. tájékztatók, állásfglalásk, iránymutatásk, amikkel a jgi szabályzás hiányát pótlják, meglévő szabálykhz tldanak, de sem az Alaptörvény, sem a Jat. nem ismeri ezeket kiadásuk sérti a jgállamiság elvét, a velük való irányítás alktmányellenesnek minősül A jgalktási törvény garanciális szabályainak mellőzésével hztt minisztériumi és egyéb közpnti szervektől származó, jgi iránymutatást tartalmazó leiratk, körlevelek, útmutatók, iránymutatásk, állásfglalásk és egyéb infrmális jgértelmezések kiadása sérti a jgállamiság elvét, az ezekkel való irányítás alktmányellenes. Ezek ugyanis alkalmasak arra, hgy jgbiznytalanságt teremtsenek, kiszámíthatatlanná tegyék a jgalanyk, a jgalkalmazó szervek magatartását. A bennük fglalt jgértelmezésnek ugyan semmiféle jgi ereje, kötelező tartalma nincs, miután rendszerint az államigazgatás közpnti szervei bcsátják ki, alkalmasak arra, hgy a címzetteket megtévesszék, s a címzettek kötelező előírásként kövessék azkat. A törvényben fglalt garanciális szabályk be nem tartásával alkttt ilyen iránymutatásk könnyen válhatnak a jgi szabályzást pótló, a jgszabályk érvényesülését lerntó irányítási eszközökké, ez a jgállamiság követelményével összeegyeztethetetlen. E jgi iránymutatásk mivel a kibcsátó túllépi hatáskörét semmis, nem létező aktusnak minősül, így semmiféle jgi hatás nem fűződhet hzzá. (Vö. 60/1992. (XI. 17.) AB határzat) 8. A jgszabályk területi, személyi és tárgyi hatálya (elhatárlás + Jat. 6. ) Amilyen területen, amilyen személyi körre nézve, illetve amilyen jgvisznyk tárgya tekintetében az adtt jgfrrás alkalmazható, illetve végrehajtható nem kell róla szükségszerűen rendelkezni 9. A jgszabályk időbeli hatálya Jgszabály időbeli hatályának megállapítására vnatkzó garanciális szabályk (Jat. 7. ) Főszabály: pr futur, a kihirdetést követően (az azt követő napn lép hatályba) kivételek Az időbeli hatály és a jgbiztnság követelményének összefüggései: a kellő felkészülési idő biztsítása, a terhes visszamenőleges hatályú jgalktás tilalma 9.1. A jgbiztnság pillérei A) terhes visszamenőleges hatályú jgalktás tilalma (tételes jgi szabály Jat. 2. (2) bek.) A jgbiztnság követelménye az Alktmánybíróság értelmezésében a jgalktó kötelezettségévé teszi azt, hgy a jgszabályk világsak, egyértelműek és működésüket tekintve kiszámíthatóak, előreláthatóak legyenek a jgszabályk címzettjei számára. A kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a visszamenőleges hatályú jgalktás tilalmának alktmánys elvét. [34/1991. (VI. 15.) AB határzat, 11/1992. (III. 5.) AB határzat, 28/1992. (IV. 30.) AB határzat] Valamely jgszabály nem csupán akkr minősülhet az említett tilalmba ütközőnek, ha a jgszabályt a jgalktó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkr is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jgszabály rendelkezéseit erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint a jgszabály hatálybalépése előtt létrejött jgvisznykra is alkalmazni kell. [57/1994. (XI. 17.) AB határzat] B) a kellő felkészülési idő követelménye (tételes jgi szabály Jat. 2. (3) bekezdés) Az Alktmánybíróság gyakrlata szerint a jgszabály hatálybalépésének időpntját úgy kell meghatárzni, hgy a jgalanyk számára legyen tényleges lehetőség, hgy magatartásukat a jg előírásaihz tudják igazítani. Kellő időt kell biztsítani arra, hgy az érintettek a jgszabály szövegét megismerhessék, és eldöntsék, miként alkalmazkdnak a jgszabály rendelkezéseihez. [34/1991. (VI. 15.) AB határzat, 25/1992. (IV. 30.) AB határzat, 10/2001. (IV. 12.) AB határzat] 5
Alktmányjg 1. előadásk Eötvös Lránd Tudmányegyetem Állam- és Jgtudmányi Kar 2017/18. tanév őszi szemeszter Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai http://alkjg.elte.hu/ 9.2. Hatálybalépés hatályvesztés módsítás a jgszabály hatálybalépésének és hatályvesztésének az időpntja (Jat. 14. (1)-(2) bekezdés) jgszabály vagy jgszabályi rendelkezés hatályn kívül helyezése vagy autmatikus hatályvesztése nem eredményezi a krábban általa hatályn kívül helyezett jgszabály vagy jgszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését a módsító jgszabály vagy jgszabályi rendelkezés hatályn kívül helyezése vagy autmatikus hatályvesztése nem érinti az általa módsíttt jgszabályi rendelkezés hatályát 9.3. Érvényesség hatálysság alkalmazhatóság fgalmának elhatárlása (absztrakt knkrét) 10. A jgbiztnság tvábbi követelménye: nrmavilágsság A jgállamiság elvéből levezethető jgbiztnság követelménye megköveteli, hgy a jgszabály szövege értelmes és világs, a jgalkalmazás srán felismerhető nrmatartalmat hrdzzn. A nrmavilágsság sérelme miatt alktmányellenesség akkr állapítható meg, ha a szabályzás a jgalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérő értelmezésre ad módt és ennek következtében a nrma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára, tvábbá szubjektív, önkényes jgalkalmazást teremt. [26/1992. (IV. 30.) AB határzat] KULCSFOGALMAK alktmány alaptörvény alktmányvédelem jgállamiság jgbiztnság jgfrrás jgszabály jgszabályk hierarchiája törvény és törvényalktás minősített többségű törvényalktás sarkalats törvény részvételi demkrácia rendelet és rendeletalktás eredeti és származéks jgalktás jgalktásra adtt felhatalmazás végrehajtási jgszabály szubdelegáció tilalma jgszabályk érvényessége kihirdetés jgszabályk hatálybalépése jgszabály hatályssága jgszabály alkalmazhatósága kellő felkészülési idő visszamenőleges hatályú jgalktás tilalma jgszabályk hatályn kívül helyezése jgszabályk hatályvesztése jgszabályk módsítása közjgi szervezetszabályzó eszköz egyedi és nrmatív jgi aktusk elhatárlása, létező és nem létező (pszeud) nrmák elhatárlása JOGFORRÁSOK Magyarrszág Alaptörvénye: B) cikk; C) cikk; E) cikk (3) bekezdés; Q) cikk (3) bekezdés; R) cikk; S) cikk; T) cikk; 1. cikk (2) bekezdés a), b) és d) pnt; 9. cikk (4) bekezdés a) pnt; 15. cikk (3)-(4) bekezdés; 16. cikk (2) bekezdés; 18. cikk (3) bekezdés; 23. cikk (4) bekezdés; 25. cikk (3) bekezdés; 31. cikk (2) bekezdés; 32. cikk (1) bekezdés a) pnt, (2)-(3) bekezdés; 41. cikk (5) bekezdés; a jgalktásról szóló 2010. évi CXXX. törvény: 2. ; 4. ; 5. (1), (2)-(4) bekezdés; 7. (1)-(3) bekezdés; 8. (1) bekezdés; 9. ; 10. (1) bekezdés; 12. (1)-(2) bekezdés; 13. (1) bekezdés; 14. ; 23. (1)-(2) és (4) bekezdés; 24. (1), (3) bekezdés; 25. (1) bekezdés; 26. (1), (3)-(4) bek.; alktmánybírósági határzatk: 60/1992. (XI. 17.) AB határzat, indklás II.1-2. (pszeudnrma); 29/2001. (VI. 29.) AB határzat, indklás III.1. (retraktív jgalktás tilalma); 32/2012. (VII. 4.) AB határzat, indklás [51] (retraktív jgalktás tilalma); 28/1992. (IV. 30.) AB határzat, indklás II. (kellő felkészülési idő); 3209/2015. (XI. 10.) AB határzat, indklás [49]- [52] (kellő felkészülési idő); 3047/2016. (III. 22.) AB határzat, indklás [42] (kellő felkészülési idő); 34/2014. (XI. 14.) AB határzat, indklás [116], [120]-[121] (nrmavilágsság); 1/2016. (I. 29.) AB határzat, indklás [54]-[58] (jgbiztnság követelménye); 45/2012. (XII. 29.) AB határzat [92]-[101], [122]-[128] (közjgi érvénytelenség) TANANYAG: Az előadásvázlat a prezentációval kiegészítve. 6