GALAMBOK TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
1 BEVEZETÉS TARTALOMJEGYZÉK 2 1. Bevezetés 2. Galambok bemutatása 3. Örökségünk 4. Eltérő építészeti karakterek bemutatása 5. Építészeti útmutató, ajánlások 3 5 7 12 19 Telepítés Tetőhajlásszög Magasság Tetőforma Színek Kerítések Kertek Tornácok Anyaghasználat Nyílászárók Homlokzatképzés 6. Mai példák 7. Utcák, terek 8. Hirdetések, reklámtáblák 9. Impresszum 32 33 34 35
3 BEVEZETÉS 1 Galambok egy Zala megyei helység. A településképi arculati kézikönyvet abból a célból írtuk, hogy a község természeti adottságait, történelmi és kulturális értékeit bemutassuk. Továbbá a településkép megőrzése céljából irányt kívánunk mutatni az építeni és felújítani szándékozóknak ahhoz, hogyan végezzék el arculatbéli módosításaikat. Személetformáló hatással kívánunk lenni az érintettek körében, mivel fontos hangsúlyozni, hogy egy építkezés illetve felújítás befolyásolja utcája és egész Galambok arculatát is.
4 Ingatlanjuk külső megjelenésbéli felruházásakor ezért javasolt figyelembe venni a helyi építészeti hagyományokat, eljárásmódokat, elsajátítani a közösségi gondolkodásmódot. Pozitív példákat kívánunk bemutatni, követendő módszereket, kiegészítve szemléltető ábrákkal és helyben készült fényképekkel. Más településekről hozott, Galambokon kerülendő módszereket is ismertetünk. Folyamatosan bővülő, nem pedig lezárt dokumentumnak szánjuk a kézikönyvet, melyben a község településképét vesszük kiindulópontnak. Bízunk benne, segítségére lehetünk Galambok településképi arculati kézikönyvével!
GALAMBOK BEMUTATÁSA 2 5 A község Nagykanizsa megyei jogú várostól közúton 14 kilométerre található. Feltételezések szerint neve a galambfélék családjához köthető, más megközelítés alapján szókapcsolatból jött létre, és vannak, akik szerint szláv eredetű a neve. Galambok térségében sok nép megfordult már, így a rómaiak, a gótok, a longobárdok és a kelták. A község neve írásos formában elsőként egy 1231-es adománylevélben szerepelt Golombuk alakban, ekkor Somogy vármegyéhez tartozott. A tatárjáráskor Kádán vezér serege elpusztította a vidék falvait. A település 1331-ben már Zala vármegye területén helyezkedett el; 1355-től a budai káptalan birtoka volt. A község fontos hadiút mellett feküdt, ezt egy 1420- as keltezésű oklevél írta. Egy 1536-os adólajstrom szerint ismét Somogy vármegyéhez tartozott. A hódoltsági időkben a törökök, az osztrákok, de még a zalavári vitézek és a szentgróti kereskedők is sanyargatták Galambokot. Az oszmán megszállók többször felperzselték, de mindig újjáépült. 1690-ben Batthyány Ádám csapatai szabadították fel a török uralom alól, ami után a nagyszombati vörös barátok lettek a település új földesurai. A XVIII. század elején pestis sújtotta a falut. Vályi András leírást készített a községről, ami akkor már újra Zala vármegyéhez tartozott: magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura a Pozsonyi Kis Papság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Komáromnak szomszédságában; mellynek filiája, Kanizsától két mértföldnyire, földgye közp termékenységű, legelője, szőlő hegye, erdeje van, malma helyben, fuhározásra, és eladásra meglehetős alkalmatossága, második Osztálybéli. 1785-ben 760 fős lélekszámmal bírt. Az első katonai felmérés (1763-1787)
6 A második katonai felmérés (1806-1869) A XVIII. század végén és a XIX. század elején gyorsan fejlődött a település. 1805-ben a lakosok száma már 880 fő volt, 1848-ra ez a szám már 1 400 főre nőtt. Az 1848-49-es szabadságharcban 29-en harcoltak a községből. 1851- ben Fényes Elek a következőket írta Galambokról: magyar falu, Zala vmegyében, ut. p. Kanizsához 3 óra: 781 kath., 404 ref. lak., kath. parochiával, és ref. anyaekklézsiával. Róna határa igen termékeny; rétje sok; lakosai sok marhát tenyésztenek. F. u. a pesti papnövendékház. A kiegyezés után is növekedett a népesség. A lakosok java része állattenyésztéssel, főleg szarvasmarha- és lótenyésztéssel foglalkozott. A szegényebbek a környező uradalmakba jártak dolgozni. 1890-ben 2 018 fő volt. Az első és második világháború is áldozatokat követelt a községből, utóbbiban összesen 74-en vesztették életüket. 1945 után a földműves-szövetkezet, majd 1972-től az ÁFÉSZ vált jelentőssé a helyi munka szempontjából. 1948- ban bevezették az áramot a községbe, 1969 óta pedig törpe vízmű működik. 1989-ben üdülőhellyé nyilvánították, még abban az évben megnyílt a CASTRUM camping és 2002-ben a termálfürdő, amely a vendéglátás galamboki lehetőségeit tovább bővítette, emellett a szomszédos Zalakaros turistavonzó hatása is érezhető a településen. Folyamatosan csökkenő népességszámmal rendelkezik Galambok: 1949-ben 1 705, 1970-ben 1 390, 1998-ban 1 310, 2015-ben 1 263 fő lakott a településen.
ÖRÖKSÉGÜNK 3 7 A Zalaapáti-hát keleti lankáin helyezkedik el a település, melynek legrégebbi része a Galambokivízfolyás bal partján alakult ki. Az osztrák katonai térképeken megfigyelhető, ahogy a patakon átnyúlva déli irányban elkezdett terjeszkedni a község. Szerkezetét tekintve többutcás szalagtelkes útifalu; a telkek nagyrészt merőlegesek az utcákra, kivéve a település egyes részein (legszembetűnőbb a Somogyi Béla utca déli része). Galambokon az épületek a telek-oldalhatáron állnak. Előkerttel rendelkezőt valamint kerítésvonalban építettet egyaránt láthatunk. Régi, népi építészeti elemeket felvonultató házakat legnagyobb arányban a Dózsa György, Szabadság és Ady Endre utcában láthatunk. Némelyik a hátsó kert irányában, mások az utcával párhuzamosan hosszan épültek fel. Rövidebb homlokzatukon kéménynyílások vannak, ezenkívül kontyolás nélküli nyeregtetővel, több esetben tornáccal rendelkeznek. A szocializmus építészetére jellemző négyzetes alapzatú, két háromosztatú ablakkal rendelkező, sátortetős, előkertes házakból is akadnak a község különböző területein. Az eddig felsorolt épülettípusok képviselői közül számosat felújítottak. Új építésű családi házak is épültek a rendszerváltás óta, melyek jellemzője, hogy a XXI. századi követelményeknek megfelelően készültek, korszerűek, egy- vagy többszintesek.
8 Épített értékek Urunk mennybemenetele templom A barokkstílusú műemlék épület 1801 és 1808 között épült az Ady Endre utca elején. Szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keleti homlokzati tornyos római katolikus templom a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, az északi oldalához csatlakozó sekrestyével. A keleti homlokzat tengelyében egyenes záródású, kőkeretes, füzérdíszes kapu van, a két szélső tengelyben félköríves záródású, vállkővel és zárókővel ellátott szalagkeretes, üres szoborfülkék láthatók. A főpárkány fölötti oromzat szélein meanderdíszítésű, rajta két kővázával. A hajó és szentély csehsüveg boltozatos, a sekrestye fiókos dongaboltozatú; a hajó bejárati oldalán helyezkedik el a karzat.
9 Galamboki Református Egyházközség temploma Magaslaton, szabadon áll. Egyhajós, poligonális záródású templom, mely keleti homlokzata előtt toronnyal, a záródás felett kontyolt nyeregtetővel rendelkezik. Déli oldalához a bejárat előtt négyzetes alaprajzú, három oldalán kosáríves záródású nyílásokkal megnyitott, kontytetős előcsarnok csatlakozik. A torony két oldalán a főpárkány fölött, az oromzat szélein kővázák foglalnak helyet. Belső tere csehsüveg boltozatos; a hajó bejárati oldalán fakarzat van. Műemléki védelem alatt áll.
10 Lakóház és gazdasági épület (tájház) 1840-ben épült a település főutcáján található tájház épülete, mely egy szabadon álló, deszkakerítéssel körbevett lakóház és gazdasági épület. 1997-ben újították fel, 1998-ban nyílt meg. A berendezés a kor törpebirtokos parasztjainak életmódját tükrözi. A kisebb épület egy boronaistálló, ide csak két tehén és néhány sertés fért be a szaporulatával. Az istállóban fából készült jászol látható. Népi műemlék.
11 Természeti értékek A Zalaapáti-hát a Zalai-dombság egyik kistája Zala és részben Somogy megye területén. A 752 km²-es területű, észak déli irányban hosszan elnyúló, erősen tagolt alacsony hátságot a Dráva, a Zala és a Principális-csatorna fogja közre. Két kis területű természetes állóvizéből az egyik Galamboknál található. A települést leginkább a környezete teszi vonzóvá és festőivé. Galambok határában, ligetes erdők között található Dél-Zala egyik legszebb tava. A község környékén virágzik a védett ciklámen. A HUBF20050 kódú, Csörnyeberek (Zalakomár) nevű Natura 2000-es terület érinti a község külterületét, továbbá megtalálhatók itt többek között az Országos Ökológiai Hálózat és a tájképvédelmi övezet által lefedett területek is.
12 ELTÉRŐ ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK BEMUTATÁSA 4 Galambok belterülete három részre osztható: a település központjában találhatók többek között a templomok, a posta, az óvoda, az iskola valamint a polgármesteri hivatal. A központ szélén helyezkedik el a műemlék tájház. A belterület legnagyobb része falusias beépítésű lakóterület, ahol a telkek többnyire merőlegesek az utcákra. Az épületek telepítésénél a szokásos déli tájolást alkalmazták, ám néhány utcával párhuzamos tájolású épület is megfigyelhető. A település északi részén található egy jelentős méretű zöldterület, ahol egy kis méretű üdülőterület helyezkedik el, itt kemping és wellness panzió is helyet kapott. A bel- és külterület határán megtalálható az ipari, kereskedelmi és gazdasági terület elszórtan, amire jellemző a rendezett környezet, viszont arculatában teljesen eltér a falusias beépítésű településrésztől. Galambok külterülete jellemzően mezőgazdasági területekből valamint nagyobb méretű összefüggő erdőterületekből áll össze.
13 Településközpont A település központi része ad otthont a falu közösségi életének, itt található meg a római katolikus Urunk Mennybemenetele templom, a Galamboki Református Egyházközség temploma, valamint a műemléki tájház, ezen kívül közigazgatási központ is a településrész, mivel helyet ad a polgármesteri hivatalnak a posta épületével együtt. Itt található még az általános iskola hagyományőrző épülete, mellette pedig a könyvtár többszintes épülete is, a szocializmus korához köthető építészeti jegyekkel. A településrész beépítésére jellemző az utcára merőleges és azzal párhuzamos kialakítás is, valamint az előkertes és előkert nélküli telepítés is, ezért vegyes területnek számít. A Petőfi Sándor és Ady Endre utcán található üzletekkel a település képe kisvárosi központokhoz hasonlít, valamint ezen a területen jellemző a középületek szép, felújított állapota, és az esztétikusan rendben tartott közterek. Több helyen találkozhatunk a központban felújított, hagyományőrző sajátossággal bíró épületekkel, amik szép állapotban megőrizték a korábbi korok építészeti jellemzőit.
14
15 Falusias lakóterület A település jellemzően falusias beépítésű, de megjelenik a kisvárosias és kertvárosi beépítés is. Általában előkerttel rendelkeznek a lakóépületek, de akad néhány példa itt is, ami eltér tőle. A falusias területeken találhatók tradicionális népi építészethez tartozó lakóházak, ám ezek egy része elég lepusztult állapotú, felújításra szorulna. Ezek között található a településen az utcára merőleges tájolással, két nagy ablakkal, előkerttel, néhány pedig tornáccal kialakított épület. A hasonló típusú, de felújított épületek között is találunk szép példákat, homlokzati diszítésekkel, viszont vannak a településen ajánlott színektől eltérő, élénk és feltűnő homlokzatkialakítással ellátott épületek, amik kevésbé illeszkednek az utcaképbe. A hagyományos népi lakóépületeken kívül elterjedtek az újabb építésű, valamint a szocializmus idején épült kontyolt nyeregtetős, utcafrontra két nagy homlokzati ablakkal nyitó épületek. Az újépítésű lakóépületek jellemzően többszintesek, kettő, de akár három is megtalálható bennük, egyszerű nyeregtetősek, több nyitással az utcai homlokzatra, ezek inkább a kisvárosias és kertvárosi beépítésű területeken jellemzők.
16 Üdülőterület Galambok üdülőterülete a legészakibb belterületi rész, az Ady Endre utcáról könnyen megközelíthető egy mellékutcán keresztül. Területén wellness fürdő és szálló található, amelyhez kemping is tartozik. Beépítése, építészeti arculata egyedi, az 1980-1990- es évek építészetét idézi. Az épület turisztikai célokat szolgál, található itt egy portaépület a beléptetéshez, és egy fedett kupolás termálfürdő. A terület hátsó részein kerültek elhelyezésre a kemping parcellái, ahol lakókocsi és sátor elhelyezése is lehetséges. Ezekhez kisebb kiszolgáló kabinok kapcsolódnak.
17 Ipari és mezőgazdasági területek A településen található több ipari és mezőgazdasági célra szánt terület, melyek rendezett állapotúak. Itt számos élénk homlokzati színű épületet vagy a megszokottól eltérő anyagból készült raktárépületet láthatunk. Az ipari területek arculatilag kitűnnek a falusias és kertvárosias beépítésű településképből. Az itt jellemző telepítések, magasságok, telekméretek különböznek Galambok többi részétől, ezért önálló építészeti karakterként szerepelnek.
18 Erdőterület Galambok külterületének jelentős hányadát erdő borítja, melyet a település közigazgatási területének középső részén mezőgazdasági területek szakítanak meg. A község nyugati és déli széle erdős. Ezeken a részeken elvétve találunk csak beépített területeket. A Galamboki-tó és környéke vendéglátóhelyekben bővelkedik, és kisebb hétvégi házak is találhatók a közelében. Turisztikai vonzereje miatt érdemes lehet a területet továbbfejleszteni.
19 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 5 Ebben a fejezetben általánosságban jellemző építészeti útmutatók és ajánlások olvashatóak, melyek érzékeltetni kívánják, hogy melyek a javasolt kialakítási lehetőségek, valamint mely általános hibák kerülendőek új épületek építése esetén és meglévő házak felújítása, bővítése során. TELEPÍTÉS FALUSIAS BEÉPÍTÉS Galambok beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint: falusias lakóterület kisvárosias lakóterület üdülőterület A településre az oldalhatáron álló beépítés jellemző. Az épületek hossztengelye nagyrészt az utcára merőleges, indokolatlanul elforgatni ettől a tengelytől nem javasolt. A kert- illetve kisvárosi övezetekben lehet szabadon álló vagy utcafronti telepítés is. Minden esetben a kialakult beépítéshez kell igazodni. KISVÁROSI BEÉPÍTÉS A lakóházak előkertes és utcavonalas beépítéssel kerültek kialakításra. Az utcában kialakult építési vonaltól nem javasolt hátra- vagy előrébb húzni az újonnan épülő házakat. Új épület elhelyezésekor szükséges a szomszédos házakhoz igazodni, ugyanis az egy vonalban álló házak alkotnak harmonikus utcaképet. A település külterületén, a központtól távol több kisebb lakott terület található. Ilyen például Aszópuszta, amely jellegét tekintve gazdasági tevékenységhez vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely. Nagyvölgy külterület, amely erdőőrház, erdészlak, erdészház, útőrház, gátőrház, csatornaőrház stb. funkciót lát el. Pálfidűlő és Szőlőhegy mezőgazdasági funkciójú területek. ÜDÜLŐTERÜLET
20 FALUSIAS BEÉPÍTÉS KISVÁROSI BEÉPÍTÉS ÜDÜLŐTERÜLET
21 TETŐHAJLÁSSZÖG A település területén a családi házak tetőhajlásszöge hasonló. A meglévő épületek közé épülő új házaknak azokhoz hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük. A túl magas illetve alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek Galambok utcaképébe. MAGASSÁG - FALUSIAS BEÉPÍTÉS MAGASSÁG MAGASSÁG - KISVÁROSI BEÉPÍTÉS Törekedni kell arra, hogy egy utcában hasonló magasságú épületek kerüljenek elhelyezésre. A falusias részeken a földszintes, a kertvárosi illetve kisvárosi részeken a többszintes épületek jelennek meg. A meglévő épületek közé ékelődő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük, mint a környezetükben lévő épületek. A túl magas házak nem illeszkednek a falu utcaképébe.
22 TETŐFORMA A községben lévő tetőformák igen változatosak, főként nyereg-, konty- és csonka kontytetők. Új ház tervezésénél a szomszédos épületek figyelembevételével kell illeszkedni a környezethez. A nyeregtetős házakból álló utcaképbe nem kerülhet tördelt, összetett tetőformájú épület vagy lapostetős ház. A hazai gyökerek nélküli, mediterrán stílusú házak tervezése kifejezetten nem ajánlott a Galambokon. A sematikus ábrákon példák láthatók a településképbe illeszkedő és nem illeszkedő tetőformájú épületekre.
23 SZÍNEK A településen a fehér vagy világos földszínek jellemzők. A természetes anyag- és színhasználattal egységes településkép jön létre. Az eltérő, kirívó színű épületek nem illeszkednek a meglévő házakhoz, így kialakításuk kerülendő. Nem elfogadhatóak a rikító fémlemezfedések vagy burkolatok sem. A bal alsó kép erre mutat példát (nem galamboki fotó). Példák a megfelelő színhasználatra. Javasolt a fehér használata, sötét színű faablakokkal.
24 KERÍTÉSEK Galambokon az áttört kerítések használata jellemző. Általában fa vagy fém anyagú, a régebbiek lábazat és oszlop nélküli kialakításúak. Később alacsony, tömör lábazattal, vakolt tégla oszlopokkal kialakított kerítések készültek. A kezeletlen felületű, beton elemes, tömör kerítés kerülendő. Színhasználatuknál törekedni kell a ház színével harmonizáló színek használatára; fa kerítésnél a barna árnyalatai javasoltak. A teljesen áttört, drótfonatos kerítést utcafronton nem javasolt alkalmazni. Utcavonalas beépítések esetén elfogadott a tömör, falazott kerítések használata is. Ajánlott az épület környezetében tapasztaltak szerint kialakítani a kerítést. Példa az áttört kerítésre, amely lábazattal illetve oszlopokkal is megvalósítható.
25 KERTEK A növényalkalmazásra hatással van a terület eredeti vegetációja, mely errefelé a gyertyános kocsánytalan tölgyes illetve kisebb arányban ennek mészkerülő típusa. A névadó fajok a kocsánytalan tölgy és a közönséges gyertyán, melyek méretükből adódóan parkok ékesítésére alkalmasak. A gyertyánnak viszont kihasználható, nagyon előnyös tulajdonsága, hogy jól metszhető, alakítható, így akár sövényt is nevelhetünk belőle. Ezen kívül a csüngő koronájú Pendula igen különleges, az oszlopos Fastigiata és Frans Fountaine utcafásításra is alkalmas, a Lucas fajtából pedig sövény nevelhető. A Monumentalis nevével ellentétben igen kompakt fajta, mely 4-5 méteres magasságának és kecses, kúpos koronájának köszönhetően szép szoliter fája lehet a kertnek. A hársfélék közül a kislevelű hárs jelenléte jellemző a társulásokra, melynek legnépszerűbb fajtái a gömb koronájú Green Globe és a nagyméretű Greenspire, előbbi akár utcafásításra is használható. Rajtuk kívül meg kell említenünk a Rancho és a Kamon fajtákat is. Az előbbi kiskertekben is megállja helyét, míg utóbbi zárt, tömött, kúpos koronájával parkok szoliter ékessége lehet. A nagylevelű hárs ugyancsak jellemző a társulásra, fajtái közül az Ági és az Örebro parkfának kiváló, míg a gömb koronájú Pannónia kiskertekbe, sőt utcafásításra is alkalmas. A díszfák sorából kiemelendő még a mezei valamint a korai juhar. Előbbinek a Royal Ruby és Red Shine fajtái vörösen kihajtó leveleikkel, majd ősszel újra vörösbe öltöző lombjukkal igazán különlegesek. Kerti viszonyok közé is telepíthetőek, terebélyes koronájuk kellemes árnyékot biztosít. Megemlítendő még az Elsrijk, mely azon túl, hogy alkalmas sorfának, akár sövény is nevelhető belőle. A korai juharnak számos közkedvelt fajtája ismeretes, például a parkfának alkalmas Cleveland, Emerald Queen illetve a kiskertekbe is telepíthető, kompakt méretű, keskeny koronát nevelő Fairview, a gömb koronájú Globosum és az oszlopos Columnare.
26 A közönséges nyír is társulásalkotó, aminek alapfaján kívül ismertek kisebb méretű fajtái, amelyek akár kiskerti telepítésre is alkalmasak. A Laciniata szeldelt leveleivel díszít, a Youngii csüngő koronájával gyönyörködtet, míg a Bíbor és Purpurea különlegessége sötétbordós, szinte lilás lombszínében rejlik. A magas kőris ismert fajtája a gömb koronájú Nana, mely alkalmas utcafásításra is, de megemlítendők például a parkfának kiváló Althena, Westhof s Glorie és Atlas fajták is. A galagonyák közül az egy- és kétbibés galagonya is gyakori a társulásokban. Előbbinek ki kell emelni oszlopos Stricta fajtáját, mely igen közkedvelt, utóbbinak pedig Paul s Scarlet fajtája népszerű és igen ellenálló.
27 Az előkertek általában szélesek, hasznosítottságuk változatos. Betölthetnek díszkerti funkciót rózsákkal, buján virágzó párnás évelőkkel illetve örökzöld cserjékkel, tuja és borókafélékkel. Gyakori emellett a haszonkerti hasznosítás is, ily módon meg tudják termelni maguknak a családok a friss zöldségféléket. Igazán hangulatos kialakításúak lehetnek ezek az előkerti veteményeskertek. Helyet kaphatnak itt és az oldalsó kertrészben akár gyümölcsfák is. Néhány, nem a településről vett szép példát mutatunk be igényes előkertek illetve veteményeskertek kialakítására. Az előkerten túl meg kell említeni a pihenőkertet, melyet célszerű a kert utcafronttól távolabb eső részén kialakítani. Ezek olyan díszítő funkciót ellátó kertrészek, ahol a rekreációé a főszerep. A különböző évelők, cserjék, árnyékot adó fák úgy legyenek benne összeválogatva, hogy harmonizáljanak egymással és pihentető környezetet teremtsenek. Kialakításukkor törekedjünk arra, hogy válasszunk ki egy-egy súlypontot képező növényt és köréjük építsük fel a kompozíciót. Ilyen súlypontképzők lehetnek különböző épített kerti elemek is, például egy pavilon, pergola vagy éppen egy tűzrakóhely.
28 TORNÁCOK A magyar népi építészet jellegzetes eleme az oszlopos tornác, ugyanakkor változó arányban fordul elő az egyes településeken. Ahol van tornác, ott az épülethez viszonyított elhelyezkedése tájegységenként illetve a tulajdonos vagyoni helyzete függvényében is változó. Az oldaltornác készült mellvéddel és mellvéd nélkül is. A tornác oszlopainak, mellvédjeinek anyaga többnyire vakolt tégla, de a fa oszlopos megoldás is gyakori. Galambok két legismertebb népi építészeti háza a Somogyi Béla utca mentén, enyhén emelkedő terepen áll. A sárfalú egykori lakóház illetve gazdasági épület ma tájházként szolgál. A lakóház lopott tornáccal rendelkezik, onnan nyílnak deszkaborítású helyiségek.
29 ANYAGHASZNÁLAT Javasolt a kerámia cserép tetőfedésre. Kerülendő a hullámpala és fémlemez alkalmazása. Gépkocsibeállók, terek burkolataként aszfalt és beton helyett javasolt a térburkolat használata. A beton-, aszfaltburkolat helyett javasolt természetes anyagú burkolatkialakítás. Anyaga lehet természetes kő, bazalt.
30 NYÍLÁSZÁRÓK Javasolt a megfelelő arányrendszerű faablakok beépítése a hagyományos parasztházakon, osztott üvegezésű kivitelben. Az ablakokra zsalutábla vagy zsalugáter kerüljön árnyékolónak; a műanyag redőnytokos ablakok beépítése kerülendő.
31 HOMLOKZATKÉPZÉS Galambok épületeinek utcai homlokzatai változók. Minden esetben javasolt a hagyományos szín és formavilág lekövetése új épület építése és meglévő épület felújítása során. A világosra vakolt homlokzatokon sok esetben megjelennek díszítések, melyeket általában egy eltérő vakolatszín használatával emelnek ki. Legtöbb esetben az ablakok illetve a füstlyukak körül alkalmaznak díszítést.
32 MAI PÉLDÁK 6 Meglévő épület felújítása a településkarakterbe illeszkedően Régi házak felújításakor törekedjünk arra, hogy az épület megőrizze eredeti karakterét, stílusjegyeit. Az utcai homlokzaton lévő, rendszerint két kis, osztott faablakot ne cseréljük nagyobbra, ne helyezzünk elé külső tokos, műanyag redőnyt. Betekintés elleni védelemnek inkább zsalutábla vagy zsalugáter kialakítása javasolt. Esetleges energiahatékonysági korszerűsítés esetén a fehér színű nyílászárók helyett célszerű barnás árnyalatú fa szerkezetek beépítése. A hagyományalapú fejlesztés ott kifejezetten ajánlott, ahol még a településkép őrzi egykori képét. A hagyományokat tisztelő felújítások szép példákat eredményezhetnek.
UTCÁK, TEREK 7 33 Galambok közterülete rendezett. Gondozott zöld övezetei meghatározók a település arculatában. A templom melletti szépen parkosított kertben a község lakossága kezdeményezés és gyűjtést követően emlékművet emelt a háború áldozatainak emlékére. A kanyargós főutca (Honvéd, Somogyi Béla, majd Ady Endre utca) valamint a befutó főbb útvonalak (Petőfi Sándor illetve József Attila utca) mentén épült ki a település.
HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 34 Galambokon a minden színben pompázó, tarka reklámtáblák, feliratok, fényreklámok helyett a hagyományos cégérek vagy azokhoz hasonló, visszafogott megjelenésű, stílusos táblák elhelyezése javasolt. Ezeken a cégéreken vagy táblákon sokszor csak közérthető szimbólumokkal hívják fel a figyelmet az adott tevékenységre. Visszanyúlnak a hagyományokhoz, utalnak az ősi mesterségekre és nem bontják meg az épületek homlokzatainak külcsínjét. A színes, nagyméretű molinók kerülendők. A mai reklámfelületek méretükben és színvilágukban teljesen eltérnek a környezetüktől. Feltűnésükkel elnyomják a helyi települési összképet és hangulatot. Nem helyi példák.
35 IMPRESSZUM 9 GALAMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HONLAPCÍM: www.galambok.hu E-MAILCÍM: onkormanyzat@galambok.hu CÍM: 8754 Galambok, Ady Endre utca 2. TELEFON: 06-93 358-130 POLGÁRMESTER: Bertók Ferenc FŐÉPÍTÉSZ: Farkas István FŐÉPÍTÉSZ E-MAILCÍME: galambok@foepitesz.com SZERKESZTETTE: Kovács Krisztián, Sághegyi Adél Laura SZÖVEG: Bujáki Bence, Kőrösi Emese Edit, Kovács Krisztián, Sághegyi Adél Laura FOTÓ: Kovács Krisztián, Sárdi A. Zoltán ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Kőrösi Emese Edit, Németh István Galambok, 2018. április 05. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordozókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintát tudjunk bemutatni, amely a település arculatát, karakterét pozitív irányba módosíthatja. A kézikönyvben kerülendő példaként csatolt fényképek nem a településen szereplő részleteket mutatnak!