CSIBRÁK TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 CSIBRÁK TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Csibrák bemutatása 3. Örökségünk 4. Eltérő építészeti karakterek bemutatása 5. Építészeti útmutató, ajánlások Telepítés Tetőhajlásszög Magasság Tetőforma Terepalakítás Színek Kerítések Kertek Anyaghasználat Burkolatok Ajtók, ablakok, kapuk Homlokzatképzés Részletek 6. Mai példák 7. Utcák, terek 8. Hirdetések, reklámtáblák 9. Impresszum

3 3 BEVEZETÉS 1 Csibrák településképi arculati kézikönyve a településen fellelhető természeti és épített értékek bemutatását szeretné szolgálni. A kézikönyv létrejöttével kívánjuk elérni, hogy mind a helyi lakosságnak, mind pedig a jövőben a településre költözni vágyóknak megmutassuk azokat az épületeket, kerítéseket, kerteket stb., amiket véleményünk szerint a település arculati képébe illeszkedő és követendő példának tekintünk. Alapvető célunk a kézikönyvvel, hogy az olvasó számára segítségül szolgáljon a tudatos építési és építkezési formák megismerésében, illetve alkalmazásában.

4 4 Ha egy település képének esztétikájáról beszélünk, akkor azt nem csak jelképes épületekkel érhetjük el, hanem rendezett, egymáshoz bizonyos szempontok alapján illeszkedő építményekkel. Ezen szempontok közé tartozhat egy épület színe, hangulata, homlokzata, tető kialakítása. Közösen kialakított szabályok segítségével módunkban áll meghatározni azokat a természeti, épített és kulturális értékeket, amelyek követendőek a településen. A térség népi építészete, a hagyományos épületek szépsége, a település egyedi karakterének megóvása, újraélesztése a jövőbe is mutathat, kiegészülve az innovatív építészeti megoldások alkalmazásával. Reméljük elképzeléseink, ötleteink bemutatásával segíthetünk a település megfelelő és korszerű kialakításában.

5 CSIBRÁK BEMUTATÁSA 2 5 Csibrák község a Dél-dunántúli-régióban, Tolna megyében, a Dombóvári járásban fekszik. Elhelyezkedését tekintve a Dunántúli-dombságban, a Tolnai-Hegyhát szélén, a Kapos mellett, a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán, a Dombóvárt Hőgyésszel összekötő út mentén található. A megye délnyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 50 km-re, Dombóvártól kb. 20 km-re fekszik. A község neve írásban 1280-ból maradt fenn Chebrach alakban, azonban a név eredetét eddig még nem sikerült kideríteni. Abban az időben a tolnai fóesperességhez tartozott ban Simon, csibráki pap 8 báni dénárt fizetett a pápai tizedszedőknek. A falu és annak környéke a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett. A török uralom első felében Csibrák még lakott hely volt és a simontornyai szandzsákhoz tartozott. Az itt élők azonban néhány évtized alatt máshova költöztek, később rácok telepedtek le. A XVIII. század első felében a terület a báró Jeszenszky család birtokába került. Nem sokkal később katolikus német család érkezett a faluba, mely így fejlődésnek indult ben az iskoláskorú (6-12 év közötti) gyerekek szám már megközelítette a százat. A község lakóinak többsége földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozott. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótárában a következőket írta Csibrákról: Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei jók, szép szőlőhegye jeles bort terem. A bárói birtokból mintegy kataszteri holdat 1925-ben a helybeli családok egy része között felosztottak. A földhöz jutók saját területükön gazdálkodtak, a többiek helyben, vagy a környező nagybirtokokon Csurgón, Sütvényben, Tüskéspusztán és Vörösegyházán cselédként, illetve részesmunkásként dolgoztak. A második világháború után 1946-ban a község szinte teljes német lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre a környékről hat, Békés megyéből hetven, a Felvidékről pedig tizennégy família érkezett. Az első termelőszövetkezeti csoportot 1949-ben szervezték. Ebben az időben sokan más településen kaptak állást, így naponta ingáztak lakó- és munkahelyük között. A villanyt 1951-ben vezették be Csibrákra és ugyanebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor előbb a tanácsot, majd a termelőszövetkezetet is a kurdihoz csatolták. Az 1970-es évek elejétől kezdve sok helybeli dolgozott az erdőgazdaság fafeldolgozó- és parkettaüzemében, de a rendszerváltás után visszaesett a termelés és bezárták az üzemet. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van a községnek. Az első katonai felmérés ( )

6 6 A második katonai felmérés ( ) Magyarország katonai felmérése (1941)

7 7 ÖRÖKSÉGÜNK 3 Jeszenszky kastély A nyitrai eredetű Jeszenszky család 1702-ben szerezte meg az Amadéktól Csibrákpusztát és Murgát. Csibráknak kezdetben magyar és rác lakossága volt, de aztán 1750 körül németek is letelepednek a faluban. A XIX. század második felére azonban a falu elmagyarosodott. Murga végig megmaradt tisztán német evangélikus településnek. A Jeszenszkyek híresek voltak arról, hogy a jobbágyaikra sok terhet róttak, különösen az evangélikusok szenvedtek sokat a vallási türelmetlenségeik miatt. A XIX. század elején a család nagy területeket szerzett házasságok révén a Gindly uradalomból, de hagyományosan Csibrák számít a család központjának. A kastély legkorábbi része a mai főhomlokzatra merőlegesen álló szárny, még XVIII. század eleji, egyszerű épület lehetett. A mai saroktornyos, középrizalitos épületet a műemlékjegyzék és Genthon szerint Jeszenszky Miklós építette 1828-ban, de a pincék kő ajtókeretei, a barokk rácsok és a homlokzat egészének stílusa alapján korábbi lehet. Belsejében néhány szecessziós ajtó és ablakkeret is fennmaradt. Az épületet a falu ma kultúrházként, néhány család pedig lakásként használja.

8 8 Szent-Anna templom A templom erdős környezetben, alacsony dombon, szabadon áll. Homlokzati tornya az úttal ellentétes irányba, a hajó nyugati végén emelkedik. A poligonálisan záródó szentély középső falához sátortetős, elején nyitott toldalék illeszkedik, benne kálvária csoport. Az öntöttvas szobrokat fakeresztekhez rögzítették és a hajó hosszanti oldalfalaihoz kétszintes toldalékot építettek. A településen található továbbá egy harangláb is, mely szintén a község nevezetességei közé tartozik.

9 9 Természeti értékek Csibrák a Kapos-folyó partján fekvő település. A Kapos vízgyűjtőjét délről a Mecsek északnyugati lejtői, és a Zselic határolják, nyugatról a Belső-Somogy, északról a Külső- Somogy, keletről pedig a Tolnai-Hegyhát, valamint a Völgység fogja közre. A terület nyugtalan, hegyes-völgyes, dombos felszínű, síkság csak a folyó völgyében található. A Kapos-folyó völgye környezetvédelmi szempontból ökológiai folyosóként van nyilvántartva. Ez olyan élősávot jelent, amely lehetővé teszi az állat- és növényfajok számára a vándorlást, ezzel biztosítja a biológiai sokféleség megőrzését. A település teljes területe a Tájképvédelmi övezetbe tartozik. Nyugatról és délnyugatról, illetve északkelet felől a Lengyel-Hőgyészi erdők Natura 2000 területek határolják.

10 10 ELTÉRŐ ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK BEMUTATÁSA 4 Csibrák A település belterületi részének központjában találhatók a közigazgatási és oktatási funkciók, mint a Polgármesteri Hivatal és az általános iskola, valamint egy bolt is. Ezekhez szorosan kapcsolódik egy ipari-mezőgazdasági üzemi terület is, melynek épületformálása, telepítése, épületmagasságai eltérnek a többi részen jellemző falusias beépítéstől. Nagyon szép számban találhatók meg a hagyományörző népi építészet jegyében épült lakóházak, sokuk felújításra szorul, de összességében jó állapotúak. Találhatók itt még a szocializmus idején épült négyzet vagy L alaprajzú, sátortetős, az utcára két nagy homlokzati ablakkal néző lakóépületek, és akad itt néhány többszintes lakóépület is. A település külterületi részeinek nagy része erdős, valamint itt alálható a természeti folyosóként nyilvántartott Kaposfolyó, mely sok élőlény vándorlását biztosítja a településen keresztül. A külterület északi része mezőgazdasági művelésre szánt területeket foglal magába, ezek jelenleg is hasznosított, művelt területek.

11 11 Csibrák belterületi településrész A település belterülete viszonylag széles szalagtelkekkel rendelkezik, ezáltal szellős településkép alakul ki helyenként. A lakóépületek telepítése oldalhatáron álló, előkerttel és előkert nélkül telepített formában váltakozó kialakítással. Legjellemzőbb a hagyományörző népi építészet, nyeregtetős, utcára merőleges tetőgerinccel tervezett, tornácos kialakítású épületek megjelenése, melyekből több épület romos állapotú, vagy felújításra szorul, ennek ellenére található itt néhány szépen felújított is. Főként két nagy homlokzati ablakkal és egy-két füstnyílással ellátott, sok esetben tornác megnyitásos épületek ezek az utcai homlokzaton viszont található itt még több, az utcával párhuzamos, tetőgerinccel telepített lakóépület is. Több helyen látni homlokzati díszítéseket, zsalugátereket, melyek az épület egyéb kiegészítőivel harmonizálnak, és mindenképp megőrzésre érdemesek. Elvétve találni néhány, a szocializmus idejében épült házat is, melyek négyzet alaprajzúak, sátortetős kialakítással, valamint két nagy homlokzati ablakkal nyílnak az utca felé. Valamint, itt is épült egy-két többszintes lakóépület is, melyek egy része garázst is tartalmaz, esetleg teraszos-erkélyes kialakítással épült. Az egyetlen eltérő építészeti karakter, az az üzemi terület, és annak épületei, amelyek a település központjában találhatóak. Van olyan épülete, ami többszintes, lapostetős, viszont van több alacsony hajlású nyeregtetős, nagy alaprajzi méretekkel rendelkező épülete is, melyek szabadon álló telepítésükkel és kialakításukkal eltérnek a falusias településképtől.

12 12 A külterület mezőgazdasági, kertes részei A település külterületeinek déli részét szinte teljes egészében erdők borítják, amelyek nagyjából kétharmadát teszik ki a település teljes területének, ezzel gazdag növény és állat populációt őriznek. A településen folyik keresztül a Kaposfolyó, ami szintén jelentős természeti értékeket hordoz magában. A belterülettől északra fekvő részek mezőgazdasági termelésre szántak, ezek nagy része jelenleg is kihasznált és művelés alatt áll.

13 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 5 Csibrák Az építészeti útmutatóban megfogalmazott irányok segítenek, hogy Csibrák építészeti karakteréhez illő új épületek építése és épület felújítások történjenek. Láthatók ajánlott és kerülendő példák, melyek segítségképpen szolgálnak mind az építtetők, mind a tervezők számára. 13 TELEPÍTÉS Csibrákon az oldalhatáros, előkertes telepítés jellemző, ahol az épületek tengelye általában közel derékszögű az utcákra. A megegyező előkertekkel épülő házak harmonikus utcaképet alkotnak, így javasolt a kialakult építési sávban elhelyezni az új épületeket. Kerülendő a meglévő vonaltól hátrahúzni vagy előrehúzni, valamint a szomszédos épületeknél látható tengelytől elforgatni az újonnan épülő házakat. A lenti képen ajánlott előkertes telepítés látható Csibrákról.

14 14 MAGASSÁG A településen a meglévő földszintes épületek közé épülő új házak magasságát célszerű a szomszédos épületekhez mérten meghatározni. A településen a lakóépületek magassága közel azonos, melyektől eltérni nem javasolt. A környezetben lévő épületeknél magasabb házak nem illeszkednének a falu karakteréhez. A feltüntett ábrák jelölik a javasolt és kerülendő megoldásokat. TETŐHAJLÁSSZÖG Csibrákon álló házak tetőhajlásszöge fok között van. Új épületek építésekor és meglévők felújításakor fontos, hogy az új tetők az utcára jellemző hajlásszöggel készüljenek. A jelenleg megfigyelhető dőléstől eltérni nem tanácsos, így kisebb vagy magasabb hajlásszögek kerülendők annak érdekében, hogy az utcakép megőrizze a településre jellemző karakterét.

15 15 TETŐFORMA A településen lévő házak jellemzően nyeregtetővel és csonka kontytetővel készültek. Ezen tetők építése javasolt új épületek kivitelezésekor. Kerülendő a település arculatába nem illő összetett tető és lapostető kialakítása, így a mai divatos mediterrán típusú ház tervezése nem javasolt. A településen készült kép egy ajánlott csonka kontytetőre mutat példát.

16 16 SZÍNEK A településen gyakori a világos pasztellszínek használata, melyek az új épületek homlokzatainak kialakításánál is javasoltak. Elsősorban a fehér és világos föld színek alkalmazása ajánlott. Kerülendő az élénk, sötét színhasználat. Nem elfogadható továbbá a fémlemez fedés, a rikító burkolat, valamint a homlokzatok túldíszítettsége. A világos homlokzati falakba sötét színű nyílászárók beépítése tanácsos, valamint a homlokzattal harmonizáló vöröses tetőfedés és festett vagy kő lábazat megjelenítése célszerű. Képen egy javasolt színhasználat látható: fehérre festett utcai épülethomlokzat egységes sötét fa nyílászárókkal.

17 17 Csibrák beépítésre szánt egyéb területe Csibrák beépítésre szánt területén több övezetet különböztetünk meg, melyek például a falusias lakóterület vagy a gazdasági-ipari terület. A gazdasági-ipari területen önálló építményként például üzemek, tárolók, igazgatási épületek helyezhetők el. TELEPÍTÉS Gazdasági-ipari területeken szabadonálló beépítési előírás van. MAGASSÁG Javasoltam maximum kétszintes építmények készülhetnek, melyek övezettől függően változhatnak. TETŐHAJLÁSSZÖG Tetőhajlásszög szerkezettől függően változhat. TETŐFORMA: Gazdasági területeken általában csarnokszerkezetek épülnek, melyek statikai számítások alapján adott formában kerülnek megvalósításra. ANYAG- ÉS SZÍNHASZNÁLAT: Anyag-, és színhasználat szintén szerkezetfüggő, világos színek használata ajánlott.

18 18 KERÍTÉS A településen az áttört fém vagy fa kerítések használata javasolt, melyek harmonizálnak az épülettel és illeszkednek az utcaképbe. Az áttört kerítések tömör lábazattal is pilléres osztással is kialakíthatók. A falazott részek felületkezeléséről is gondoskodni szükséges. Kerülendő a drótfonatos, a tömör, és az előregyártott panelekből épült kerítések megvalósítása, valamint sövény ültetése. Az utcai kerítések képe nagy hangsúlyt kap az előkertes beépítésű övezetekben, így fontos része az ingatlannak. Ajánlott kerítések:

19 19 Javasolt kerítések Javasolt, hogy a ház és kerítés településképi szempontból is meghatározó egységet képezzenek. A példákon az épületekkel harmonizáló fém és fa áttört kerítések láthatók, melyeknél megfigyelhetők a kapuk kerítésekhez hasonló kialakításai.

20 20 Kerülendő kerítések: Kisebb településeknél kerülendő a betonelemes kerítések építése. Amennyiben meglévők, azok pasztellszínű lefestése segítheti az utcaképbe való illeszkedést. Kerülendő a fém áttört kerítéseket nád és egyéb belátásgátló anyaggal bevonni, kiemelten az utcai telekhatároknál nem célszerű ezt a módszert használni. A településtől idegen anyagokból készült kerítéseket sem tanácsos elhelyezni.

21 21 KERTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az eredeti vegetációt nagyrészt felváltotta a beépítettség, már csak nyomokban találhatók meg az egykori bokorfüzesek, puha- illetve keményfás ligeterdők maradványai. Legjellemzőbb fajaik a nyár félék és a fűzek, előbbiek közül a fehér és a fekete nyár emelendő ki, alkalmasak a vízparti sávok, strandok fásítására, gyorsan növő fajok, melyek árnyékot biztosítanak. A fekete nyárnak az oszlopos Italica fajtáját kell még megemlítenünk, mely igazán karakteres. Fehér fűzek köréből népszerű a Tristis és a Liempde, utóbbi keskeny, kúpos koronát nevel, jó szélfogó és nagy előnye, hogy hímivarú. A terület természetes vegetációjában helyet kapott a magyar kőris is, mely bátran telepíthető, illetve a keskenylevelű kőrisnek nagyon elterjedt és szép fajtája a Raywood, mely alkalmas utcafásításra is. Parkokba telepíthető a terebélyes koronát fejlesztő, kellemes árnyékot biztosító kocsányos tölgy, illetve kisméretű oszlopos fajtái a Fastigiata és a Fastigiata Koster. Juharok közül a mezei juhar emelendő ki, melynek Elsrijk és Red Shine fajtáiból akár sövény is nevelhető, de habitusuknak és méretüknek köszönhetően utcafásításra és kiskertekbe is kiválóak.

22 22 Cserjefélék köréből jellemzőek somok a területre, közülük is a húsos som és a veresgyűrű som. Előbbinek fogyasztható, ízletes termése adja legnagyobb értékét, azon túl, hogy látványos, míg az utóbbi inkább téli díszítőértéke miatt kedvelt. A húsos somnak elterjedt fajtája pl. az Őszi Tűz és a Kazanlak, veresgyűrű somok közül pedig a Midwinter Fire fajtának lenyűgözőek lángoló színben pompázó vesszői. A kányabangita alapfaja, illetve fajtái is rendkívül impozánsak, az alapfaj és a Roseum fajta nagyobb helyigényű, inkább közterületekre, parkokba célszerű ültetni őket, míg a kompakt méretű Nanum akár kiskertekben alacsony, nyíratlan sövénynek is alkalmazható. A bokorfüzesek jellemező fajai közül megemlítendő a csigolyafűz, melynek kisméretű Nana és Gracilis fajtái igen látványosak. Ebben a megbolygatott környezetben az őshonos fajokon túl meg kell említenünk olyan nem honos, fás- és lágyszárú növényeket, melyeknek helyük van ezen a területen díszítőértékük, vagy igényeik miatt. Fák közül ilyen a platán, valamint a vadgesztenye, mindkettő vízigényes és szereti a jó minőségű talajokat. Bátran alkalmazhatjuk fasorokban vagy parkokban szoliter faként őket. Nyáron virágzók közül is érdemes megemlíteni egy-kettőt, például a szivarfát és a japánakácot. Megjelenhetnek közterületen és kertekben egyaránt a kékszakáll félék, a mályvacserjék, az illatukkal elbűvölő nyári orgonák és nem utolsó sorban a talajtakarónak, vagy alacsony nyíratlan sövénynek alkalmas cserjés pimpó is, melyek mind-mind színpompásabbá teszik a környezetet.

23 23 Ajánlható színes, látványos évelő és egynyári ágyások kialakítása közterületeken. Évelők közül jól alkalmazhatók, illenek a környezetbe a különböző vízpart imitátorok. Ilyenek például a pázsitfűfélék, melyek közül az egyik legnépszerűbb faj a japánfű, legismertebb fajtái a keresztben csíkos levelű Zebrinus, a hosszában csíkos Variegatus és a kisméretű, mutatós Gracillimus. Ugyancsak kiemelendő az évelő tollborzfű, leggyakrabban használt fajtái a krémfehér bugájú Hameln és az egészen alacsony Little Bunny. Jól párosíthatók virágaikkal díszítő évelőkkel, egynyáriakkal, de szoliterként is alkalmazhatjuk a nagyobb méretűeket. Terebélyesebb, nagyobb termetű szoliter díszfüvek köréből megemlítendő az ezüstös pampafű, mely egymagában is jelentős díszítőértéket képvisel. Egynyáriak közül jól alkalmazhatók például a tollas celózia és a tarajos celózia fajtái, a paprikavirág, hamvaska, lisztes zsálya, illetve még számos faj és fajtáik.

24 24 A már említett virágos cserjék nagy része nem igényel komolyabb fenntartást, többségüket ugyan tavasszal célszerű megmetszeni erőteljesen ahhoz, hogy kompakt növények maradjanak, azonban ezen kívül más teendő nincsen velük. Ötvözve őket az őshonos fajokkal nagyon kellemes összhangot tudnak teremteni egy pihenő kertben. Ahhoz, hogy kialakítsunk egy csendes kertrészletet, javasolt különböző érzékekre ható, illatukkal, látványukkal elkápráztató fajokat harmonikusan kombinálni. Lakóházak kertjeiben megjelenhetnek a különböző vízarchitektúrák, tavak, csobogók is, utóbbiak leginkább hanghatásukkal keltenek nyugalmat. Meg kell említenünk azonban, hogy pihenőkerteket mindig a kert hátsó felében célszerű kialakítani, távol az út zajától, a zavartalan pihenés érdekében.

25 25 Az előkerteknek is fontos szerepük van, hiszen ezek láthatók az utcafrontról. Egy szépen kialakított, gondozott épület előtti kertrész igazán hangsúlyos tud lenni, vonzza a tekintetet. Egyik legjellemzőbb növénye a rózsa a településen, mely jó választásnak bizonyul, hiszen egész nyáron át tartó díszítőértéket képvisel a kertben. Gyakoriak még a kisebb örökzöld cserjék, illetve jól mutatnak az előkertekben a díszfüvek is. Az aktívan használt és fenntartott kertekben megjelenhetnek különböző dézsás növények is, melyeknek egyik jellemző példája a leander.

26 26 ANYAGHASZNÁLAT Javasolt tetőhéjazat a vöröses kerámia cserép és a természetes zsindely. Népi hagyományokat őrző településeken kerülendő a fémlemez fedés és hullámpala használata. Kerülendő továbbá egy tetőn többféle cseréptípus alkalmazása.

27 27 BURKOLATOK Járdáknál és gépkocsibeállóknál a természetes térkő használata javasolt, mely illeszkedik Csibrák karakteréhez. Kerülendő az aszfalt és beton használata kültéri burkolatoknál.

28 28 AJTÓK, ABLAKOK, KAPUK A népi építészetben használt ablakok beépítése javasolt a településen álló épületekbe, melyek osztott üvegezéssel, sötét barnán vagy zölden kialakítandók. Az épületbe épített ablakokkal megegyező színben a fűrészelt deszkaborítású és a faragott fa ajtók használata ajánlott. Utcai kapuknál a kerítéssel azonos kialakítású áttört kapuk elhelyezése tanácsos, melyek színben harmonizálnak az épülettel.

29 29 HOMLOKZATKÉPZÉS A település épületeinek utcai homlokzatai jellemzően nyeregtetős vagy csonka kontytetős kialakításúak, amik fő elemei a hosszanti elrendezésű sötét faablakok és tornácokra vezető ajtók vagy arra nyíló nyílások. Az oromfalak füstlyukakkal és néhol homlokzatdíszítésekkel ellátottak. Minden esetben javasolt a hagyományos szín és formavilág lekövetése új épület építése és meglévő épület felújítása során is.

30 30 RÉSZLETEK Csibrákon szép számban találkozni a népi építészet jellegzetes elemeivel, az oszlopos oldal tornáccal. A tornác oszlopai fából vagy vakolt téglából készülhetnek, a településre inkább a fa kialakítások jellemzők. Az oromzattal záródó nyeregtetős épületek hagyományos elemei a hosszanti osztott üvegezésű ablakok, a tornác és a füstlyukak, valamint a nyílásokat keretező díszítések. Az épület környezetében található kisebb építmények, tárgyak is rendelkezhetnek esztétikai értékkel.

31 MAI PÉLDÁK 6 31 Meglévő épület felújítása és új épületek építése a településkarakterbe illeszkedően Falusias területeken épülő új épületeknél a szomszédos épületeken látható lépték és formaképzés használata fontos. Megfelelő részletképzésekkel és modern anyagok használatával környezetbe illeszkedő épületek hozhatók létre. Új épületek esetében és meglévő felújításakor nyílászáróknál javasolt korszerű több rétegű üvegezéssel rendelkező fa ajtók és ablakok beépítése, melyeket árnyékolás céljából velük megegyező színű zsalugáterrel lehet felszerelni. A zsalugáterek népi motívumokkal díszíthetők.

32 UTCÁK, TEREK 7 32 Csibrák domboldalában található a Szent Anna templom és további műemlék. Az utcákat hagyományos népi építészeti értéket tükröző előkertes házak határolják.

33 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 33 Csibrákon a hirdetésekhez és reklámtáblák kialakításához javasolt a cégérek elhelyezése, melyek az épületek homlokzatain vagy a kerítéseken kerülhetnek rögzítésre. Ajánlott vas cégérek láthatók a képeken, melyek modern formában, jelképesen mutatják a hirdetni kívánt funkciókat. Utcai és információs táblák megvalósításához ajánlott anyag a fa, melynek megfelelő használata figyelhető meg a faluban.

34 34 Kerülendő a település karakteréhez nem illeszkedő molinó, fényreklám és óriásplakát alkalmazása.

35 35 IMPRESSZUM 9 CSIBRÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HONLAPCÍM: CÍM: polgarmester.csibrak@gmail.com CÍM: 7225 Csibrák, Fő utca 52. TELEFON: 06-74/ POLGÁRMESTER: Kardos János FŐÉPÍTÉSZ: Farkas István FŐÉPÍTÉSZ CÍME: csibrak@foepitesz.com SZERKESZTETTE: Kovács Krisztián, Pintér Réka, Sághegyi Adél Laura SZÖVEG: Bodnár Emőke, Bujáki Bence, Dinnyés Magdolna, Kovács Krisztián, Kőrösi Emese Edit, Sághegyi Adél Laura FOTÓ: Farkas István, Sárdi A. Zoltán ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Bodnár Emőke, Bujáki Bence, Kovács Krisztián, Kőrösi Emese Edit Csibrák, január 15. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordozókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amely a település arculatát, karakterét pozitív irányban módosíthatja. A kézikönyvben kerülendő példaként csatolt fényképek nem a településen szereplő részleteket mutatnak!