GYULAJ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 GYULAJ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Gyulaj bemutatása 3. Örökségünk 4. Eltérő építészeti karakterek bemutatása 5. Építészeti útmutató, ajánlások Telepítés Tetőhajlásszög Magasság Tetőforma Terepalakítás Színek Kerítések Kertek Anyaghasználat Ajtók, ablakok, kapuk Homlokzatképzés Részletek 6. Mai példák 7. Utcák, terek 8. Hirdetések, reklámtáblák 9. Impresszum

3 3 BEVEZETÉS 1 Gyulaj község Tolna megyében, a Dombóvári járásban, Tamásitól délre, a Gyulaji erdő déli peremén helyezkedik el. A településképi arculati kézikönyvének célja, hogy bemutassa a Gyulaj területén található természeti és épített értékeket. Továbbá a kézkönyv segítségével szeretnénk megmutatni a jelenlegi, illetve a későbbiekben a településre költöző lakosságnak azokat az épületeket, kerteket, kerítéseket stb., melyekről úgy gondoljuk, hogy azok a település arculati képébe illeszkednek, és követendő példának tekinthetők. Szeretnénk, ha a kézikönyv létrejötte segítené a tudatos építési és építkezési formák megismerését, alkalmazását.

4 4 Egy adott környezet, utca-, vagy településkép esztétikai szempontból nem csak akkor lehet megfelelő, ha emblematikus épületeket alkalmazunk. Sokkal inkább érhetjük el a kívánt képet, ha rendezett, egymáshoz színben, hangulatban, homlokzatban vagy tető kialakításában illeszkedő építményeket részesítünk előnyben. Közösen meghatározhatjuk azokat a szabályokat, amik magukban foglalják a településen követendő építészeti, környezeti és kulturális értékeket. Téves a gondolat, hogy a település egyedi karakterének, hagyományos épületeinek megőrzése, újraélesztése feltétlenül a múltat idézné. A megfelelő innovatív építészeti megoldásokkal kiegészülve lehetőségünk van olyan településkép kialakítására, mely a jövő irányába mutat. Ez a dokumentum, szemléletfomráló tulajdonsággal rendelkező kiadvány. Bízunk benne, hogy elképzeléseink bemutatásával hozzájárulhatunk a település korszerű és ideális kialakításához.

5 GYULAJ BEMUTATÁSA 2 5 A Kapos és Koppány folyócskák termékeny vidékén valamennyi településnek különös a története, igaz ez Gyulajra is. Nem lakták ugyan várurak, helyben kastélyépítő gazdái se voltak, a környéket érintő ki- és betelepítések viszont Gyulaj történetét is mozgalmassá tették. A falu határában biztosan állt már földvár, a leírások szerint a honfoglaló törzsek közül a Gut-Keled nemzetség rendezte be itt szálláshelyét, s a XVIII. században a Somogy megyei Karádról több tucat családot telepítettek át ide. Volt idő, a XVIII-XIX. század fordulóján, amikor Döbröközhöz, Szakcshoz hasonlóan Gyulaj is népesebb település volt az akkori Dombóvárnál. Gyulaj mozgalmas történetét érintették ugyan a közelben vagy épp az országban zajló változások, de az itt lakók életét döntő mértékben saját szorgos munkájuk, földszerző, szerető, és földművelő törekvéseik vezérelték. Amíg külső erők nem gátolták a falu lakóit, hogy a maguk erejéből és egymással békében gyarapodjanak és dolgozzanak, addig Gyulaj élt és virult. A veszteségek, a pusztulás akkor következett be, amikor külső hatalom kényszerítette rá akaratát az emberekre. Legnagyobb csapás a falut a török, majd a XX. században a szovjet hódoltság idején érte. A falu határa a vidék legnagyobbjai közé tartozik, Dombóváréval, Szakcséval és Dalmandéval azonos nagyságrendű, több mint 7000 hektár. Ekkora terület megművelése érdekében a XIX. század végén már közel 3000 ember lakott itt. Bár sohasem lett mezőváros, de 1945-ig szinte egyenletesen mezővárosi létszámú (2700 fő fölötti) népessége volt Gyulajnak. A határát érintő, róla elnevezett, dámvadjairól híres Gyulaji erdőben az évszázadok során az ország nagyjai is szívesen vadászgattak, valószínűleg Zsigmond királytól, az erdőt birtokló s egy időben azt zsidó vállalkozóknak bérbe adó Eszterházyakon és József főhercegen át Kádár Jánosig. Az első katonai felmérés ( )

6 6 A második katonai felmérés ( ) A településtörténet érdekessége, hogy különböző korokban a tekintélyes méretű határ egész területén voltak kisebb-nagyobb lakott helyek, s volt idő, amikor a hatalmas erdő még a mai Magyar utca egy részét is beborította. Kistava, Pogányvár, Ráclakás, az uradalmi birtokhatárokon Ürgevár, Tárkány, Vörösház, később a legnagyobb egységesült külterületi falurészen Szőlőhegy (amelynek beszédes településrész nevei Kápolnavölgy, Bíród, Óbíród, Hencsevár, Zsidóvölgy, Pogányvár voltak) jelzik, hogy Gyulaj hasonló, csak talán természetesebben létrejött képződmény lehet a XVII.-XVIII. századból, mint az 1950-es években a környező puszták központjaként kialakítottfölfejlesztett Dalmand. A XIX. század közepétől számos (főként kézműves, vállalkozó iparos és gazdálkodó) sváb és néhány boltos, kereskedő, izraelita család is a falu közösségének részét képezte. A falu társadalmát jellemzi, hogy sokfelől, de leginkább a közeli falvakból, pusztákról Diósberénytől, Ozorától, Decstől Nagykónyin át Páriig vándoroltak vagy házasodtak ide a megvásárolható jó termőföldek által vonzott parasztok. Közülük, akik a XX. század eleji szegénység elől százával Amerikába kivándolroltak), néhányan csak azért, hogy az ott megkeresett pénzből hazatérve a gyulaji határban gyarapíthassák birtokukat. A szorgos népű faluban élénk társadalmi és közösségi élet zajlott: egyletek, katolikus szervezetek, hangyaszövetkezet, dalárda működött már a 20 század elején. A hetvenes évek településhálózat fejlesztési koncepciója alapján Gyulajt is szerepkör nélküli faluvá minősítették, ami többek közt azzal járt, hogy akkortól pl. építési engedélyt sem adhattak ki Gyulaj község területére ban még közel 650, húsz évvel később, 1980-ban már csak ennek fele, mintegy 340 lakott ház állt a népességszámában is harmadára sorvadt faluban. Gyulaj lakosságának a száma napjainkban 1000 fő körülire tehető.

7 7 ÖRÖKSÉGÜNK 3 Jézus Mennybemenetele Római Katolikus Templom A vidéken nagy népességvesztést okozó török hódoltság, majd a Rákóczi szabadságharc utáni évtizedekben a legendák szerint a török időkben Vöröskörösztnél (a mai Vörösegyháza közelében) állt és lerombolt templom helyett, annak megmentett anyagait is felhasználva Gyulajon emelnek tiszteletet parancsoló méretű, ma is felemelően szép belsővel rendelkező barokk templomot. Gyulaj a környékbeli pusztákat, tanyákat, birtokingatlanokat maga köré rendező szerepe talán ennek a vidék legszebb fekvésű templomának a felállításával kezdődhetett, ami a század fordulóján a tőle délre fekvő, rácok lakta Jovánczával való település-egyesítéssel nyerhette el mai centrális helyét és faluformáját.

8 8 Természeti értékek A részben zárt Gyulaji erdőben található Európa legjelentősebb dámvad állománya, mely méltán világhírű. A Gyulaji Rezervátumot 1971-ben alakították ki dámszarvasoknak. A területről a krónikák azt írják, hogy a XIX. században itt volt Magyarország legnagyobb vadaskertje. A 7800 hektár terület 90%-a erdő, az egyik legszebb völgyben pedig két horgásztó is található. A község északi és középső része az Országos ökológiai hálózatba és a Tájképvédelmi övezetbe is beletartozik.

9 9 ELTÉRŐ ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK BEMUTATÁSA 4 Gyulaj Gyulaj területe nagyon változatos domborzatú, még a belterületen belül is nagyobb magasságingadozások vannak a dombok miatt. Ennek köszönhető, hogy a helyi római katolikus templom, az őt megillető, magaslati területen kapott helyett és uralja a településképet. A település több utcás, szalagtelkes kialakítású. Központja a templomhoz képest délre található, síkterületen, ahol helyet kapott a polgármesteri hivatal, könyvtár, orvosi rendelő és bolt. A település beterülete falusias karakterű, megtalálhatók itt a hagyományörző népi építészet jegyében épült lakóházak, valamint a szocializmus idejében, és azután épült egyszintes sátortetős, és többszintes teraszos-erkélyes épületek is megjelennek az utcaképen, ahol a legjellemzőbb az oldalhatáron álló beépítés. A település határain található több kertes terület is, ahol kisebb hétvégi házak kerültek elhelyezésre, az utcától visszahúzva, szabadon álló beépítéssel. A külterületek nagy része a Gyulaji Rezervátumhoz tartozik, de vannak mezőgazdasági művelésre szánt területek is, valamint nagyobb ipari-mezőgazdasági üzemi létesítmények is.

10 10 Gyulaj falusias településrész A település belterületein jellemző a falusias karakter, ami az oldalhatáron álló beépítésnek és a szalagtelkes kialakításnak köszönhetően, hagyományos népi építészeti értékeivel őrizte meg az arculatát évtizedeken keresztül. Legjellemzőbb a hagyományos nyeregtetős, ritkán csonka konty nyeregtetővel ellátott, cserépfedéssel készült, az utcára merőleges tetőgerinccel telepített lakóépületek elhelyezése. Ezek sok esetben oldaltornácos kialakítással épültek, ahol vakolt tégla pillérek és faragott fa oszlopok továbbítják a tetőszerkezet terheit a talaj felé, esetenként mellvéd falak is megjelennek a tornácokon. Utcai homlokzatuk sok esetben nagyon díszes, nem csak vakolatsávokkal, hanem domborművekkel is díszítették a homlokzatokat, főleg az ablak és az eresz környékén, valamint a díszes tornácoszlopok is jellemzőek. Az utcára egy vagy két nagy homlokzati ablakkal nyitnak, valamint egy, esetleg két füstnyílás is található a felső sávban. Megjelennek a településen a szocializmus építészeti stílusában épített lakóházak is, melyek négyzet alaprajzukkal és sátortetejükk, valamint kevésbé diszített homlokzatukkal sorakoznak az utcaképben. Megjelent néhány többszintes épület is, de ezek főleg a közfunkcióknak adnak otthont a településen. Az épületek főként kicsi előkerttel telepítettek, rendezett és szép utcakép alakult ki ennek ksözönhetően a településen.

11 11 A külterület mezőgazdasági, kertes részei A település külterületein találhatók kertes, hétvégiházas telkek, ahol kisebb művelés, növénytermesztés folyik. Az épületek telepítése szabadon álló, az utcátról meglehetősen hátra húzva, valamint kicsi alapterület és egy-két szintes, nyeregtetős kialakítás jellemzi őket. Sok helyen megjelennek a faburkolatok a vakolt felületek mellett az épületek homlokzatán. Találhatók itt még ipari-mezőgazdasági üzemi területek is, melyek eltérnek a falusias településképtől, szabadonálló beépítésük, nagy alapterületük és homlokzatmagasságuk, sok esetben a felhasznált anyagok miatt külön arculatot képeznek, mely nem jelent vizuálisan zavaró hatást a belterületre, hiszen igencsak távol esik tőle. Gyulaj méltán híres a rezervátumáról, mely nagyon népszerű turista látványosság is, nem a csak a vadászok körében. Ez az erdő ad otthont Magyarország egykori legnagyobb vadaskertjének, ahol a szarvas és vaddisznó állomány jelentős. Található itt még egy horgásztó is, ami festői, dombos tájával további turisztikai lehetőségek kiaknázására alkalmas.

12 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 5 Gyulaj Az építészeti útmutatóban olvasható ajánlások és feltüntetett ábrák iránymutatásként szolgálnak a jövőben tervezendő épületkialakításokhoz, annak érdekében, hogy a település karakteréhez illeszkedő megoldások szülessenek. TELEPÍTÉS 12 Gyulajon az oldlahatáros beépítés jellemző. A telkeken általában az épületek az utcára merőlegesen, előkert kapcsolattal helyezekdenek el. A meglévő azonos nagyságú előkertes beépítést új házak esetén is javasolt tartani. Kerülendő a kialakult építési sávtól hátrább vagy előrébb húzni az új házakat, továbbá a környezetben látható tengelytől elforgatni azokat. A feltüntett ábrák segítségképpen szolgálnak a megfelelő telepítés meghatározásához.

13 13 MAGASSÁG A településen a magyar falvakhoz hasonlóan földszintes házak találhatók. Nem tanácsos a kialakult egy szintes épületekből álló szövetbe több szintes épületet elhelyezni. Kisebb településeken a templomnak ajánlott a legmagasabb épületnek lennie. A közel azonos magas épületek harmonikus utcaképet adnak. TETŐHAJLÁSSZÖG Gyulajon közel megegyező fokos tetőhajlásszöggel épült tetők figyelhetők meg, melyekkel megegyező dőlésszögű tetőkialakítás javasolt új épületek és épületfelújítások esetén. A túl alacsony, vagy túl magas tetők nem illeszkednének a kialakult utcaképbe, így azok használata kerülendő. A lenti képen Gyulaj utcarészlete látható, melyen harmonikusan sorakoznak az egyszintes lakóépületek.

14 14 TETŐFORMA A településen a hagyományos nyeregtető, kontytető és csonka kontytető használata terjedt el, melyeket új épületek esetén is javasolt használni. Kerülendő Gyulaj arculatához nem illeszkedő, bonyolult, összetett tetők és lapostetők alkalmazása, mely kialakítások nem illeszkednének környezetükbe. TEREPALAKÍTÁS Gyulaj településének terepviszonya változatos. Új épületek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a terep megfelelő rendezésére építést megelőzően.

15 15 SZÍNEK Gyulajon álló épületek homlokzatainak javasolt színe világos pasztellszín vagy fehér, amikhez ajánlott sötét nyílászárók beépítése, valamint a fallal harmonizáló festett kerítés, kő vagy festett lábazat és vöröses tetőhéjazat. Kerülendő az élénk, rikító és sötét színek alkalmazása, melyek nem illeszkednek a település karakteréhez. Vigyázni kell az egymástól eltérő színekkel is, melyek nem harmonizálnak egymással. Nem elfogadható a településtől idegen anyagok használata sem. Példák megfelelő színhasználatra. Javasolt a világos pasztellszínek vagy fehér használata, sötét színű fa ablakokkal.

16 16 Gyulaj beépítésre szánt egyéb területei Gyulaj falusias lakó és településközponti területe mellett gazdasági és különleges területek is találhatók, melyek beépítéhetők. TELEPÍTÉS A felsorolt beépíthető területeken jellemzően szabadonálló beépítési előírás van. Üzemi épületek (csarnokszerkezet). MAGASSÁG Funkciótól függően egy és két szintes épületek. 4,5-6m építménymagasságig terjedően. TETŐHAJLÁSSZÖG Tetőhajlásszögüket a funkció és az anyaghaszálat határozza meg. Tanyasi épületek általában magastetős épületek, míg az üzemi épületek általában kisebb hajlásszögű csarnokszerkezetek. TETŐFORMA: Leggyakrabban a nyeregtetős kialakítás figyelhető meg ezen épületeknél, de előfordulnak egyéb tetőformák is. Tanya ANYAG- és SZÍNHASZNÁLAT: Funkciótól függő az anyag és színhasználat. Például a tanyák a falusi épületek kisebb változatai, míg a gazdasági épületek általában acélvázasok vagy téglaépületek.

17 17 KERÍTÉS A településen az áttört fa és fém kerítések jellemzőek. Az áttört kerítések falazott lábazattal és pillérekkel megerősíthetők. Az utcai kapukat javasolt a kerítésekkel azonos módon megvalósítani. A kerítés minden elemét célszerű a házakkal harmonizáló színűre festeni. Kerülendő az előregyárott paneles kerítések használata. Utcafronton nem javasolt a drótfonatos kerítés, főleg annak belátásgátló anyaggal történő bevonása (pl.: nád, szövet). A jobb oldalt látható fotó egy áttört, fa, lábazatos kerítésre mutat példát.

18 18 KERÍTÉSEK Gyulajon az áttört fa és fém kerítések a legjellemzőbbek. Minden esetben javasolt az épülettel harmonizáló módon kialakítani az utcaképet nagy mértékben befolyásoló kerítéseket. Az előregyárott betonelemes kerítés idegen a falusias hagyományoktól, így használata kerülendő.

19 19 KERTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az eredeti vegetációt nagyrészt felváltotta a beépítettség, már csak nyomokban találhatók meg az egykori bokorfüzesek, puhailletve keményfás ligeterdők maradványai. Legjellemzőbb fajaik a nyár félék és a fűzek, előbbiek közül a fehér és a fekete nyár emelendő ki, alkalmasak a vízparti sávok, strandok fásítására, gyorsan növő fajok, melyek árnyékot biztosítanak. A fekete nyárnak az oszlopos Italica fajtáját kell még megemlítenünk, mely igazán karakteres. Fehér fűzek köréből népszerű a Tristis és a Liempde, utóbbi keskeny, kúpos koronát nevel, jó szélfogó és nagy előnye, hogy hímivarú. A terület természetes vegetációjában helyet kapott a magyar kőris is, mely bátran telepíthető, illetve a keskenylevelű kőrisnek nagyon elterjedt és szép fajtája a Raywood, mely alkalmas utcafásításra is. Parkokba telepíthető a terebélyes koronát fejlesztő, kellemes árnyékot biztosító kocsányos tölgy, illetve kisméretű oszlopos fajtái a Fastigiata és a Fastigiata Koster. Juharok közül a mezei juhar emelendő ki, melynek Elsrijk és Red Shine fajtáiból akár sövény is nevelhető, de habitusuknak és méretüknek köszönhetően utcafásításra és kiskertekbe is kiválóak.

20 20 Cserjefélék köréből jellemzőek somok a területre, közülük is a húsos som és a veresgyűrű som. Előbbinek fogyasztható, ízletes termése adja legnagyobb értékét, azon túl, hogy látványos, míg az utóbbi inkább téli díszítőértéke miatt kedvelt. A húsos somnak elterjedt fajtája pl. az Őszi Tűz és a Kazanlak, veresgyűrű somok közül pedig a Midwinter Fire fajtának lenyűgözőek lángoló színben pompázó vesszői. A kányabangita alapfaja, illetve fajtái is rendkívül impozánsak, az alapfaj és a Roseum fajta nagyobb helyigényű, inkább közterületekre, parkokba célszerű ültetni őket, míg a kompakt méretű Nanum akár kiskertekben alacsony, nyíratlan sövénynek is alkalmazható. A bokorfüzesek jellemező fajai közül megemlítendő a csigolyafűz, melynek kisméretű Nana és Gracilis fajtái igen látványosak. Ebben a megbolygatott környezetben az őshonos fajokon túl meg kell említenünk olyan nem honos, fás- és lágyszárú növényeket, melyeknek helyük van ezen a területen díszítőértékük, vagy igényeik miatt. Fák közül ilyen a platán, valamint a vadgesztenye, mindkettő vízigényes és szereti a jó minőségű talajokat. Bátran alkalmazhatjuk fasorokban vagy parkokban szoliter faként őket. Nyáron virágzók közül is érdemes megemlíteni egy-kettőt, például a szivarfát és a japánakácot. Megjelenhetnek közterületen és kertekben egyaránt a kékszakáll félék, a mályvacserjék, az illatukkal elbűvölő nyári orgonák és nem utolsó sorban a talajtakarónak, vagy alacsony nyíratlan sövénynek alkalmas cserjés pimpó is, melyek mind-mind színpompásabbá teszik a környezetet.

21 21 Ajánlható színes, látványos évelő és egynyári ágyások kialakítása közterületeken. Évelők közül jól alkalmazhatók, illenek a környezetbe a különböző vízpart imitátorok. Ilyenek például a pázsitfűfélék, melyek közül az egyik legnépszerűbb faj a japánfű, legismertebb fajtái a keresztben csíkos levelű Zebrinus, a hosszában csíkos Variegatus és a kisméretű, mutatós Gracillimus. Ugyancsak kiemelendő az évelő tollborzfű, leggyakrabban használt fajtái a krémfehér bugájú Hameln és az egészen alacsony Little Bunny. Jól párosíthatók virágaikkal díszítő évelőkkel, egynyáriakkal, de szoliterként is alkalmazhatjuk a nagyobb méretűeket. Terebélyesebb, nagyobb termetű szoliter díszfüvek köréből megemlítendő az ezüstös pampafű, mely egymagában is jelentős díszítőértéket képvisel. Egynyáriak közül jól alkalmazhatók például a tollas celózia és a tarajos celózia fajtái, a paprikavirág, hamvaska, lisztes zsálya, illetve még számos faj és fajtáik.

22 22 A már említett virágos cserjék nagy része nem igényel komolyabb fenntartást, többségüket ugyan tavasszal célszerű megmetszeni erőteljesen ahhoz, hogy kompakt növények maradjanak, azonban ezen kívül más teendő nincsen velük. Ötvözve őket az őshonos fajokkal nagyon kellemes összhangot tudnak teremteni egy pihenő kertben. Ahhoz, hogy kialakítsunk egy csendes kertrészletet, javasolt különböző érzékekre ható, illatukkal, látványukkal elkápráztató fajokat harmonikusan kombinálni. Lakóházak kertjeiben megjelenhetnek a különböző vízarchitektúrák, tavak, csobogók is, utóbbiak leginkább hanghatásukkal keltenek nyugalmat. Meg kell említenünk azonban, hogy pihenőkerteket mindig a kert hátsó felében célszerű kialakítani, távol az út zajától, a zavartalan pihenés érdekében. Az előkerteknek is fontos szerepük van, hiszen ezek láthatók az utcafrontról. Egy szépen kialakított, gondozott épület előtti kertrész igazán hangsúlyos tud lenni, vonzza a tekintetet. Egyik legjellemzőbb növénye a rózsa a településen, mely jó választásnak bizonyul, hiszen egész nyáron át tartó díszítőértéket képvisel a kertben. Gyakoriak még a kisebb örökzöld cserjék, illetve jól mutatnak az előkertekben a díszfüvek is. Az aktívan használt és fenntartott kertekben megjelenhetnek különböző dézsás növények is, melyeknek egyik jellemző példája a leander.

23 23 ANYAGHASZNÁLAT A településen javasolt héjazat a vöröses árnyalatú kerámia tetőcserép. A településhez arculatához nem illeszkedő fémlemezfedés és hullámpala használata kerülendő. Járdánál és gépkocsibeállónál a természetes anyagú burkolatkialakítás javasolt. Az épületek körüli utaknál kerülendő az aszfalt és beton használata.

24 24 AJTÓK, ABLAKOK, KAPUK Gyulajon a hagyományokat örző osztott üvegezésű, sötét zöld vagy barna fa nyílászárók használata javasolt. Az ablakok árnyékolás érdekében fa zsalugáterrel felszerelhetők. Kerülendő a műanyag redőnytokos ablakok használata. Fa ajtók az ablakokkal azonos színben javasoltak. A kapukat a kerítésekkel megegyezően és az épületekkel harmonizáló módon tanácsos megvalósítani.

25 25 HOMLOKZATKÉPZÉS A településen az utcára merőleges épületek határozzák meg az utcaképet. Utcai homlokzatok arányrendszerét a népi hagyományoknak megfelelően a két hosszanti elrendezésű ablak, füstlyukak, a tető és az esetlegesen meglévő oldaltornác alkotja. A homlokzat falai javasoltan fehér vagy világos pasztellszínűek, amikbe sötét fa, osztott üvegezésű ablakok és fa ajtók beépítése ajánlott. Gyulajon jellemző az egyszerű formában kialakított díszített homlokzatvakolatok megléte.

26 26 RÉSZLETEK Az építészeti részletek szép formálása a népi építészet jellegzetessége volt. A mai épületeknél is fontos egyegy kémény, zsalugáter, homlokzati részlet kimunkálása úgy, hogy az az épület egészével összhangban legyen. Az épület mellett, az udvarban, utcán lévő tárgyak, építmények is hozzájárulnak az összkép egységéhez. Egy szépen megformált kerti kút, egy gondosan elkészített tornác vagy tetőrészlet is esztétikai értéket hordozhat. A házak őrzik a faépítkezés emlékeit.

27 MAI PÉLDÁK 6 27 Meglévő épület felújítása és új épületek építése a településkarakterbe illeszkedően Népi építészeti értéket hordozó épület felújítása és bővítése kiemelt odafigyeléssel végezhető. Fontos, hogy a hagyományokat örző részletek megmentésre kerüljenek, azokat eltávolítani, átalakítani nem tanácsos, helyreállításuk elsődleges, ezzel a múlt építészeti emlékei megőrzésre kerülhetnek. Gyulaj vidékére a fehér homlokzati falak, sötét nyílászárók, tornácos kialakítások voltak jellemzők, melyek arculata mai korszerű anyagokkal a belső terekben is visszaköszönhet. Mai, új építésű házaknál sem tanácsos megfeledkezni a részletképzésekről.

28 28 UTCÁK, TEREK Gyulaj utcát előkertes, utcára közel merőleges épületek határolják. A település utcái rendezettnek mondhatók, melyhez nagy mértékben hozzájárul a karbantarott előkertek megléte. Gyulajhoz több játszótér és egy nagy füves focipálya is tartozik. A település közelében található halastó is, valamint vadászházak. 7

29 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 29 Falusias környezetben javasolt a vas cégérek és fa táblák használata hirdetésekhez, információs pontokhoz és utcai táblákhoz. Kistelepülés arculatába nem illő molinók, óriásplakátok és fényreklámok használata kerülendő.

30 IMPRESSZUM 9 30 GYULAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HONLAPCÍM: CÍM: jegyzo.gyulaj@tolna.net CÍM: 7227 Gyulaj, Szent Imre tér 1. TELEFON: / POLGÁRMESTER: Selmeci László FŐÉPÍTÉSZ: Farkas István FŐÉPÍTÉSZ CÍME: gyulaj@foepitesz.com SZERKESZTETTE: Kovács Krisztián, Pintér Réka, Sághegyi Adél Laura SZÖVEG: Bodnár Emőke, Bujáki Bence, Dinnyés Magdolna, Kovács Krisztián, Kőrösi Emese Edit, Sághegyi Adél Laura FOTÓ: Farkas István, Sárdi A. Zoltán ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Bodnár Emőke, Bujáki Bence, Kovács Krisztián, Kőrösi Emese Edit Gyulaj, január 15. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordozókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amely a település arculatát, karakterét pozitív irányban módosíthatja. A kézikönyvben kerülendő példaként csatolt fényképek nem a településen szereplő részleteket mutatnak!