BERET TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 BERET TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Beret bemutatása 5 A település története, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk 8 A településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők 4. Jellemző építészeti karakterek bemutatása, településszerkezeti jellemzés Építészeti útmutató 14 Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Telepítés Színek Terepalakítás Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzésre Részletek 6. Mai példák Utcák, terek Hirdetések, reklámtáblák 28 Impresszum

3 Bevezetés 3 BEVEZETÉS 1 Az Encsi járás egyik hangulatos települése, Beret. Mint minden községnek, Beretnek is megvan a maga településképe, aminek fontos alkotóeleme a helység környezete, történeti és kulturális öröksége. Ezek ismertetésére valamint a település évszázadok során kialakult arculatának megőrzésében történő segítségnyújtásra készült Beret község településképi arculati kézikönyve. Fontos kihangsúlyozni, e dokumentumnak szemléletformáló célja, hogy rávilágítson arra: aki a településen építkezni, felújítani kíván, nem csupán saját telkén alakít ki egy neki tetsző arculatot, hanem utcájának, településének képét is befolyásolja. Mi több, a község kis méretéből adódóan az összkép alakítása sokkal nagyobb hatással bír.

4 Bevezetés 4 A kézikönyv útmutatóként kíván szolgálni a községben építkezni vágyók számára. Viszonyítási alapul veszi a település mai arculatát, arra építve tesz javaslatot illetve állít követendő példákat a helyi közösségi építészeti normák figyelembe vételével. Kiegészítő ábrákkal szemléltetjük a helyes eljárási módokat, ismertetjük pár rossz példával a kerülendő alkalmazásokat. Bízunk benne, hogy Beret község településképi arculati kézikönyve segítségül szolgál minden érintettnek!

5 A település bemutatása 5 BERET BEMUTATÁSA 2 Beret Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi járásában található. A községet északról Baktakék, délről Detek határolja. Miskolctól 35 km-re északkeletre fekszik. A legközelebbi város Berethez Encs, 15 km-es távolságban. A település a 3-as számú főút közelében helyezkedik el, amely szakasz az E71-es, európai út része. Beret közúton jól megközelíthető, vasútvonallal viszont nem rendelkezik. A település teljes népessége az 1920-as években 463 fő volt. Ez a szám az 1960-as évekig nem változott jelentősen, majd ekkor, egészen a rendszerváltásig csökkenő tendenciát mutat. Az 1960-as évek eleji, nagyarányú vándormozgalmának makroszintű okai közül ki kell emelni a pontszerű iparosítást, a tömeges munkaalkalmat hozó beruházásokat, a mezőgazdaság kollektivizálását, amelyek nagyszámú városba költözést indukáltak. Ezt a térbeli mozgást erősítette a városokat a falvak ellenében preferáló politikai irányvonal is. Az 1990-es évektől (251 fő) lassú növekedés jellemzi a mutatót. A településen élők száma a 2015-ös adatok alapján 274 fő. 1. térkép Az Első Katonai Felmérés ( )

6 A település bemutatása 6 A községet már a XIII. századi oklevelek is említik, az akkori Bered formában. A Vasonca-patak partján egykor két Beret nevű község volt. V. István király az örökös nélkül meghalt Antal és Latomas földjét Cheteu fia Sándornak és Iváncs fia Péternek adta, és határát is leiratta. A határleírás szerint ez a terület a folyó keleti foglalt helyet. A pataktól nyugatra található rész a tornai várispánság tulajdona volt, az itt lévő 5 ekényi földön, melyhez erdők és berkek is tartoztak, valaha a Gagy nevű várnép élt ben a várnépek földjét IV. László király Baktai Tódor fia Péternek adta, aki e kapott földet cserébe adta Petrews fia Salamonnak a pataktól keletre levő Beretért, s még 60 márkát is adott rá, mivel ez a terület értékesebb volt ban az idevalósi Lukácsot királyi emberként említették Sárosban. A település a XX. század elején Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott. Beret egy közismert alakja, a községben 1857-ben született Szalay László főispán, külügyminiszteri államtitkár, országgyűlési képviselő. 2. térkép A Második Katonai Felmérés ( )

7 Építészeti útmutató 7 A település a Cserehát dombjai közt, egy völgyben húzódó, egyutcás község. A Beret főútjának tekinthető, azt hosszában keresztülszelő Rákóczi útból merőlegesen leágazik a Kossuth utca, majd egy szakaszon párhuzamosan indul el a főúttal. A Rákóczi út a falu központjában, a református templom és a temető irányába rendelkezik egy leágazással. A település vízfolyása a Vasonca, amely korábban jelentős áradásokkal pusztított. A község hagyományos lakóházai a tornácos parasztházak, ezek többnyire cseréptetővel fedettek. A tornácok néhol díszes elemekkel, alakzatokkal bővültek. Találunk példát faragással díszített oromzatra is. Ezek jellemző motívuma a kereszt. A lakóépületek hátsó részében nyári konyha, vagy tároló helyiségek lettek kialakítva. Egyes esetekben a nyári konyha kisebb melléképület formájában jelenik meg. A parasztházak az utcára egy nagyobb, vagy két kisebb ablakkal néznek. A Rákóczi úton, Baktakék irányába haladva a hagyományos épületeket felváltják a kockaházak, ezek fedése cserép, vagy pala. A kockaházak mellé, az autóbejárathoz igazodva garázs épült. A parasztházak dominanciája a község központjától távolodva, Detek irányába is csökken. Egy-egy újépítésű, illetve többszintes házzal is találkozhatunk. Nem számottevő, de előfordul a hullámlemezes fedés is, például a község boltjának tetején. A lakóházak előkerttel, illetve hátsókerttel egyaránt rendelkeznek. Számos lakóház előtt magasodnak, a több 10 méteres magasságot elérő fenyőfák. Találunk szép lucfenyőt, illetve ezüstfenyőt egyaránt. A hátsó kertek számos esetben megműveltek, néhol gyümölcsfákkal vannak telepítve. A településkép hangulatát a színes virágok, rendezett utcai előkertek emelik. Szépen kialakított sziklakertek, illetve kaspók váltják egymást.

8 ÖRÖKSÉGÜNK Építészeti útmutató 8 3 A Bereti Református Egyházközség temploma a Rákóczi úton, egy dombtetőn áll, mellette a község temetője található. Egyes források szerint a templom a XVIII. században épült, bejárata fölött viszont az 1859-es évszámot találjuk. A templom bejárata tömör fa. Az épület színe világos, tornyának fedése lemez. Az építmény további részét pala fedi. Istentisztelet vasárnaponként kerül rendszeresen megtartásra, esküvőket egész évben tartanak. A templom előtt a parkolás könnyen megoldható és ingyenes. Az épület külső falán két emléktábla őrzi a település első-, és második világháborúban elesett hősei emlékét. Természeti értékek A település lankái, illetve nyaranta a szántóföldeken virágzó napraforgó-táblák látványa kimagasló természeti értéket képviselnek. A község határában elterülő legelők növényvilága igen változatos. A szántók erdőszigetei a helyi vadállomány számára búvóhelyként szolgálnak.

9 Építészeti útmutató 9 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 5 Az építész útmutatóban foglaltakkal szeretnénk segítséget nyújtani az új épületek, bővítések, felújítások tervezésénél, hogy olyan épületkialakítások jöjjenek létre, melyek a település karakteréhez illeszkednek. TELEPÍTÉS Bereten az oldlahatáron álló, hosszirányú telekhatárra merőleges telepítés a leginkább jellemező. Új épületeknél ajánlott a környezethez való illeszkedés, így javasolt a meglévő telepítési rendszert követni. Elkerülendő az utcákban kialakult előkertek méretét megnövelni vagy csökkenteni. Az egy vonalban lévő házak harmonikus utcaképet eredményeznek. Továbbá elkerülendő indokolatlanul elforgatni az új épületeket. Minden esetben elsősorban az utca karakteréhez illeszkedve tanácsos telepíteni az új lakóházakat. Az itt felltüntett példán egy megfelelő telepítés látható Beret településén. Az utcától közel azonos távolságokra hátrahúzott épületek sorakoznak.

10 Építészeti útmutató 10 TETŐHAJLÁSSZÖ Falusias környezetben fontos, hogy a meglévő település szövetbe épülő új tetők hasonló tetőhajlásszöggel épüljenek, mint a velük szomszédos épületeknél. A környezetükben található tetőknél ne legyenek magasabb, kisebb szögűek, hogy a kialakuló utcakép harmonikus képet mutasson. Bereten a meglévő épületek tetőhajlásszöge fok, melynek betartása javasolt. MAGASSÁG Bereten a házak közel azonos magasságúak. A meglévő épületek mellé tanácsos hozzájuk hasonló magasságú lakóházat építeni. Falusias környezetben az épületek magasságának megtervezésekor fontos a környezetbe való illeszkedés. Nem javasolt magasabb házakat építeni, hogy a település karakteréhez illő utcakép továbbra is idilli maradjon. A képen Bereten közel azonos magasságú földszintes lakóházak láthatóak az áttört kerítések mögött.

11 Építészeti útmutató 11 TETŐFORMA A településen gyakori tetőforma az oromzatos kontytető, a sátortető és a kontyolt tető, de előfordul nyeregtetős kialakítás is. A felsorolt tetőformák mellé nem kerülhet összetett vagy lapostetős épület, hogy megmaradjon a település karaktere. Törekedni kell a szomszédos épületekhez hasonló tetőformára. Példa Berethez illeszkedő tetőformára, mely oromzatos kontytető.

12 Építészeti útmutató 12 SZÍNEK Beret falusias településen ajánlott a földszínek használata. Az új épületeknél is tancsásos a világosabb árnyalatok vagy a fehér alkalmazása. Kerülendőek az élénk, erős színek, a rikító fémlemez fedések és burkolatok, melyek rontanák az egységes utcaképet. Településre jellemző a vakolt homlokzatdísz, melyek általában a nyílásokat kertezik. Képeken látható javasolt világos tónusú pasztellszínek használata, sötétebb árnyalatú, lehetőleg barna nyílászárókkal.

13 Építészeti útmutató 13 KERÍTÉS Falusias településeknél javasolt az áttört fa vagy fém kerítések használata, melyeket célszerű az épületekkel harmonizáló színnel ellátni. Az utcaképi karakter megtartása érdekében kerülendőek a tömör kerítések. Az áttört kerítéseket falazott pillérekkel és tömör lábazatokkal is elláthatóak, melyeknél szintén fontos a megfelelő szín megválasztása, mely az épülettel és a település karakteréhez is illő. Példákon Beretre ajánlott fa és fém kerítés láthatóak. Javasolt kerítés anyag a fa és a fém, melyeknél tömör lábazat alkalmazható.

14 Építészeti útmutató 14 KERÍTÉSEK Bereten a faragott fa és fém kerítések használata ajánlott. Fontos, hogy a kapuk anyaghasználata és arculata a kerítésekkel megegyező módon legyenek kialakítva. A településen javasolt az áttört kerítések alkalmazása, melyek fémből vagy fából készülhetnek.

15 Építészeti útmutató 15 KERTEK A növényalkalmazást befolyásolja a kistájra jellemző eredeti vegetáció, mely a folyó és patak menti területeken az ártéri puhafás ligeterdő, bokorfüzes, illetve az északi régiókban a cseres tölgyes társulás. Az előbbi jellegzetes fajai közé tartoznak a nyár- és fűzfélék. Leggyakoribb a fekete nyár (Populus nigra) és a fehér fűz (Salix alba), melyek fajtái jól alkalmazhatók méretükből és növekedési erélyükből adódóan főként közterületi zöldfelületeken. A fekete nyár népszerű fajtája az oszlopos habitusú Italica, míg a fűzek közül megemlítendő a Salix alba Tristis, a szomorúfűz. Habár folyóvölgyi területről beszélünk, hegyvidéken vagyunk, így bátran telepíthetünk kúpos koronájú fenyőféléket is, melyek közül a közönséges luc (Picea abies), a szúrós luc (Picea pungens) és fajtái bátran ajánlhatók. Kiskerti körülmények között a nem fagyérzékeny kertészeti kultúrák, illetve gyümölcsfélék pl. alma, körte, szilva, dió is helyet kaphatnak. Díszfák közül megemlíthető még a magas kőris (Fraxinus excelsior), melynek fajtái utcasorfának, de parkfának is jól alkalmazhatók, illetve a cseres tölgyes társulás fajai közül a kislevelű hárs (Tilia cordata) és az ezüsthárs (Tilia tomentosa), melyek Szent István, Brabant fajtái jó törzsnevelésük és közepes növekedési erélyük következtében változatosan felhasználhatók kertekben, közterületeken egyaránt. Cserjefélék közül javasolhatók a csigolyafűz (Salix purpurea) kompakt méretű Gracilis és Nana fajtái, illetve a nyirkos talajokat kedvelő, igénytelen, viszont nagyon látványos kecskefűz (Salix caprea) és a keskenylevelű parti fűz (Salix elaeagnos Angustifolia ) is helyet kaphat a kertekben. Kúszócserjéket is említhetünk, melyek illenek az adott környezetbe. Ilyen például a repkény vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata Veitchii ), mely jól alkalmazható kerítésre felfuttatva térhatárolóként és igen látványos eleme a kerteknek őszi lombszíneződéskor.

16 Építészeti útmutató 16 Használhatjuk a kertekben a mészkövet, illetve helye van a folyók által hordalékként szállított homokos kavicsnak is a kertépítészeti felhasználásban. Miután a víz meghatározó eleme a kistájnak, így nyugodtan megjelenhet a kertekben is tó, csobogó formájában. A kerti tavak növényalkalmazását tekintve telepíthetünk vízi és vízparti növényeket pl. sárga vízitök (Nuphar lutea), nyíllevelű nyílfű (Sagittaria sagitifolia), orvosi kálmos (Acorus calamus), virágkáka (Butomus umbellatus), sárga nőszirom (Iris pseudacorus) és kifejezetten vízimitátor fajokat is pl. sásliliom (Hemerocallis fulva). Ezen kívül jól illenek ebbe a környezetbe még a buja növekedésű évelő fajok pl. őszirózsa (Aster sp.) és különböző egynyáriak.

17 Építészeti útmutató 17 ANYAGHASZNÁLAT Beret települlésképi karakteréhez javasolt a cserép és a természetes pala tetőfedés. Javasolt a térkő burkolat használata kültéri burkolatként a megszokott beton és aszfalt helyett. Kerülendő hullámpala és fémlemez fedés, melyek nem illenek a településképbe.

18 Építészeti útmutató 18 AJTÓK, ABLAKOK, KAPUK Falusias környezetben a fa anyagú nyílászárók használata ajánlott, melyeknél a sötét színek alkalmazása elsődleges. Ablakok körül jellemző a vakolt homlokzatdíszítés, melyekkel kiemelhető a népi építészetre jellemző arányrendszer.

19 Építészeti útmutató 19 TORNÁCOK, RÉSZLETEK A magyar népi építészet hagyományörző eleme a tornác, mely Bereten is több épületnél látható. A tornác anyaga lehet fa és tégla, a településre az oldaltornác jellemző. A falusias karakter jellemzője továbbá a vakolt homlokzatdíszek megjelenése, melyek elsősorban az ablakokat keretezik.

20 Építészeti útmutató 20 HOMLOKZATKÉPZÉS Beret homlokzatain a népi mesterek arányrendszerei tekinthetők meg. Az utcai homlokzatokon jellemzően osztott üvegezésű sötét barna ablakok láthatóak, melyeket gyakran vakolatdíszek kereteznek. A falak színvilága világos, a tetőhéjazatak vöröses szürkés árnyalatúak.

21 Építészeti útmutató 21 MAI PÉLDÁK 6 Hagyományos parasztház felújításakor és új épület építésésekor törekedni kell a település karakteréhez hű kivitelezésre. Az utcai homlokzatoknál ne nyissunk nagy nyílásokat, kövessük a régi mesterek által meghatározott ablak méreteket. Lehetőleg a meglévőkhöz hasonló fa nyílászárók beépítése elsődleges, javasolt kerülni a műanyag redőnytokos ablakokat. Az épületet nyílások körül vakolt homlokzatdíszekkel ajánlott ellátni. A tetőhéjalásoknál kerülendő a képen látható hullámlemez használata.

22 Utcák, Mai példák terek 22 Régi, népi építészeti karaktert hordozó épületek felújítása, vagy új építésű épületek elhelyezése hagyományos épületek környezetében. Kisebb településeknél kimelt fontosságú a hagyományok megőrzése, így felújításkor és bővítéskor vagy új épület tervezésekor figyelemmel kell lenni a kialakult település karakterére. Elsősorban az utcai homlokzatok arányrendszerének megtartása a legfontosabb. Modernebb elképzelések megvalósítására és nagyobb méretű ablakok elhelyezésére az udvar irányában van lehetőség, de javasolt a további homlokzatokon is tartani a népi hagyományoknak megfelelő nyílás méreteket.

23 Utcák, terek 23 UTCÁK, TEREK 7 Bereten az oldlhatáros, előkertes beépítettségnek köszönhetően sok füvesített terület található. A település déli oldalában helyezkedik el a bereti füves focipálya. A református temlpom a környező településekhez hasonlóan a domboldalon kapott helyet. A templomhoz vezető úton az emlékmű körül virágtartók látható, melyek a településen több helyen feltűnnek.

24 Utcák, Hirdetések terek 24 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 Bereten több fából faragott utcai tábla van. Javasolt a reklámokat is fa táblákon vagy kovácsoltvas cégéreken megvalósítani.

25 25 IMPRESSZUM BERET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Beret honlapcíme: Beret község címe: Bet Község Önkormányzatának posta címe: 3834 Beret, Rákóczi út 40/B. Telefon: Polgármester: Lovas Pál Főpítész: Farkas István Főépítész címe: SZERKESZTETTE: Farkas István, Dinnyés Magdolna, Kovács Krisztián SZÖVEG: Dinnyés Magdolna, Kovács Krisztián, Bujáki Bence FOTÓ: Farkas István, Sárdi Zoltán ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Kovács Krisztián, Bujáki Bence Budapest, október 30. A Települési Arculati Kézikönyben felhasználtuk a Kiskúnsági Nemzeti Parktól kapott adatszolgáltatásban szereplő fotókat. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordózókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között, máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amelyek a település arculatát, karakterét kedvező irányba módosíthatják. A kézikönyvben kerülendő példaként szereplő képek nem a településen készültek.