DETEK TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 DETEK TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Detek bemutatása 5 A település története, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk 8 A településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők 4. Jellemző építészeti karakterek bemutatása, településszerkezeti jellemzés Építészeti útmutató 14 Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Telepítés Színek Terepalakítás Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzésre Részletek 6. Mai példák Utcák, terek Hirdetések, reklámtáblák 28 Impresszum

3 Bevezetés 3 BEVEZETÉS 1 Detek településképi arculati kézikönyve megalkotásának célja a település bemutatásán túl, a szakszerű és korszerű (elsősorban arculati) építészeti megoldások prezentálása, kiemelten a kerítések, épületi elemek, egyéb jellemzők összefoglalására, melyeket követendő példaként, ajánlásként mutatunk be az olvasónak. A lakóházak, középületek egysége, a színek, a terepi kialakítások, a kerítések, illetve a különböző elemek karakteri szempontból való illeszkedése adja meg a település egységes, esztétikus megjelenési formáját. Célunk, hogy egy átfogó, összetett kiadványt készítsünk, amely hasznos mind a helyi lakosok, mind a település iránt érdeklődő emberek számára. A dokumentum nem lezárt, hanem egy folyamatosan kiegészülő, szemléletformáló kiadvány. A jövőben történő változásokra nyitott, innovatív jelleggel bír. A kézikönyv közérthetőségét szakszerű ábrákkal, illetve színes, változatos, a településképet bemutató fényképekkel igyekeztünk segíteni. Reméljük, hogy elképzeléseink, a település értékeinek bemutatásával hozzájárulunk a település és annak összetartó közösségének fejlődéséhez.

4 A település bemutatása 4 DETEK BEMUTATÁSA 2 A csereháti Vasonca-patak völgyében, Miskolctól közúton északnyugatra 36, Encstől 13 kilométerre nyugatra található e kis község. A X. században az Aba nemzetség telepedett le a Cserehátban. Szent Istvánnak való hűségtételét követően a család legismertebb tagjának, Aba Sámuelnek a birtokát képző Detek területe is a megalakuló Újvár vármegyéhez lett csatolva. A környékbeli várak királyi birtokai közé tartozott a tatárjárásig. A pusztítást követően, 1272-ben említették először az oklevelekben Detk néven, mint lakatlan birtokot, ekkor V. István király Urbanusnak adományozta. Rá két évre fia, IV. László pedig Kenez fia Jánosnak és Gergely fia Pálnak adta. A XV. század elején a Perényiek birtoka volt, majd pedig a nagyidai vár tartozékaként tartották számon ben parasztlázadás tört ki, amelynek Császár Péter lett a vezére. Az érintett falvak jobbágyai köztük a detekiek elsősorban a császári katonai kegyetlenkedések, fosztogatások miatt keltek fel. A település a XVI-XVII. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Egészen a betelepítésekig gyéren lakott területnek számított; a lakosságot tovább ritkította a pestisjárvány is. 1. térkép Az első katonai felmérés ( )

5 A település bemutatása 5 Deteket Borsod vármegyéből érkezett családok népesítették újra ben a csereháti térségben is felütötte fejét a kolera. A települést csakúgy, mint a Cserehát java részét, elkerülték az es forradalom és szabadságharc csatározásai. Fényes Elek így írja le Deteket: Abauj vm. magyar falu, Forróhoz nyugotra 1 órányira, az ugynevezett Szárazvölgyben: 288 r. kath., 22 gör. kath., 45 ref., 30 zsidó lak. Kath. és ref. egyház. Szántófölde trágya után termékeny; bora jó; erdeje is van. F. u. többen. A község felett időről-időre változtattak a megyeneveken és 1945 között az egyesült Abaúj és Torna vármegyékből kialakított Abaúj-Torna Szikszói járáshoz tartozott, majd 1945-öt követően az 1950-es megyerendezésig újra Abaúj megyéhez tartozott. Végül Borsod-Abaúj-Zemplén megye fennhatósága alá került 1950-ben. Manapság a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát ös adatok alapján a népességszám 258 fő. 2. térkép A második katonai felmérés ( )

6 ÖRÖKSÉGÜNK Utcák, terek 6 3 Többutcás, szalagtelkes község. A településen számos hagyományos, elöl kontyolt nyeregtetős, tornácos, régi építésű lakóépületet találni, amelyek műemléki védelem alatt ugyan nem állnak, viszont az észak-magyarországi népi építészeti karakterisztikát adják vissza. Az épületek telek-oldalhatárok mentén állnak, előkerttel rendelkeznek; változó műszaki állapotban vannak. Az új építésű házak közt akad többszintes is. Szent Péter és Pál apostol templom A barokkstílusú templom 1780-ban épült a régi, elpusztult templom helyett. Deteki Református Egyházközség temploma A torony nélküli, barokkstílusú templom 1819-ben épült, Világháborús emlékmű

7 Utcák, terek 7 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 5 Az építészeti útmutatóban szereplő fejezetek segítséget nyújtanak Detek településen várható építészeti tervezéshez, bővítéshez és felújításhoz. Az itt olvasható ajánlások szemléltetik, hogy hogyan kerülhetőek el a legáltalánosabb hibák. TELEPÍTÉS A településen az oldalhatáros beépítési mód a leginkább jellemző. Célszerű az utcákban megfigyelhető beépítést követni, hogy a lakóházak harmonikus képet mutassanak. Az egy vonalban sorakozó házak kellemes érzést keltenek, míg a sorból előre húzott, hátra húzott, elforgatott épületek nyugtalanítóak. A meglévő telepítés az előkertek meglétét is előírja. Javasolt az előkert méretét a szomszédos telkekkel megegyező méretben kialakítani. A képen egy tanácsos telepítés látható. Az épületek azonos előkerttel ellátottak, áttört kerítésekkel elkerítettek.

8 Utcák, terek 8 TETŐHAJLÁSSZÖ Deteken a meglévő épületeknél megfigyelhető tetőhajlásszöghöz hasonló meredekséggel célszerű az új épületek tetőhajlászögét meghatározni, mely ezen a településen fok között mozog. Ettől eltérni nem célszerű, mert a kialakult harmonikus utcaképet rontanák a túl magas vagy túl alacsony tetők, így a napjainkban kedvelt mediterrán tetők sem elfogathatóak. MAGASSÁG A falusias településen túlnyómó részt földszintes épületek vannak. Új lakóházak esetén javasolt az egy szint megtartása, hogy a település karakteréhez illeszkedő legyen. A hirtelen kimagasodó épületek Detek arculatát nagy mértékben rontanák, így kerülendő a több szintes épületek tervezése. A képen a településre jellemző épületmagasság látható, melyen megfigyelhetőek az azonos előkerttel rendelkeő oromzatos kontytetős lakóházak.

9 Utcák, terek 9 TETŐFORMA Deteken az egyszerűbb, népi hagyományokat mutató tetők elterjedtek, melyek a sátortetők, a kontyolt tetők, az oromzatos kontytetők és a nyeregtetők. Új épületek esetén a tetőket a szomszédokéhoz hasonlóan javasolt kialakítani. Falusias környezetben kifejezetten kerülendőek az összetett tetők, valamint a minimál stílust követő lapostetős házak. Példa a településen gyakori oromzatos kontytetőre.

10 Utcák, terek 10 SZÍNEK A településre nem jellemző a változatos színhasználat, legfőbbképpen halvány színek jelennek meg az épületeken. Ajánlott az új házaknál és felújításoknál is a világos pasztellszíneket használni. Az egységes utcakép érdekében kerülendőek az élénk és sötét színek, nem elfogadhatóak a rikító fémlemez fedések vagy burkolatok sem. Deteken jellemző a vakolt homlokzatdíszítés, melyek kiemelik a hagyományos építészet arányrendszerét. Példák a megfelelő színhasználatra. Javasolt a világos színek használata sötétbarna ablakokkal és ajtókkal.

11 Utcák, terek 11 KERÍTÉS A településnek az áttört kerítés jellemző, melyek készülhetnek fából vagy fémből. A környezethez való illeszkedés érdekében ezek használata célszerű. Kerülendő a tömör, és drótfonatos kerítés használata az utcafronton. Nem javasolt a meglévő drótfonatos kerítés nádszövettel való bevonása. A meglévő tömör kerítések világos árnyalatra történő lefestése segíti az utcakép karakterének megtartását. A kerítéseket javasolt a telken álló épülettel harmonizáló színre festeni. A képen Detekre javasolt fa áttört kerítés látható. Ajánlott a kerítéseket az épülettel harmonizáló színezéssel ellátni.

12 Utcák, terek 12 KERÍTÉSEK A településen az áttört fa és fém kerítések javasoltak, melyekhez anyagában és megjelenésében is illeszkedő kapuk tartoznak. A kerítések színhasználtatát az épületekkel harmonizálva kell megválasztani.

13 Utcák, terek 13 KERTEK Az optimális növényalkalmazást jelentősen befolyásolja a terület eredeti, potenciális vegetációja, mely a térségben alapvetően a cseres tölgyes társulás, a vízfolyások mentén pedig az ártéri ligeterdők. A kertekben, illetve a városi zöldfelületeken tehát javasolt a társulást alkotó fajok egyedeinek, illetve azok fajtáinak alkalmazása. Ez alapján jól alkalmazható a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a csertölgy (Quercus cerris), illetve a kislevelű hárs (Tilia cordata) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa) is, melyek nagy előnye, hogy jó várostűrők. Fajtáik közül gyakran és széles körben telepített fajta a Tilia Szent István és a T. tomentosa Szeleste. Közepes növekedésűek, jó törzsnevelők, melynek köszönhetően alkalmasak utcafásításra, de kerti viszonyok között is megállják helyüket. Juharok közül a mezei juhar (Acer campestre) Elsrijk fajtája javasolható bátran. Közepes növekedésű, jól bírja a szennyezett városi levegőt, utca sorfának kiváló, lisztharmattal szemben ellenálló, akár sövény is nevelhető belőle. Galagonyák közül ajánlható a kétbibés galagonya (Crataegus laevigata), melynek Paul s Scarlet nevű fajtája igen elterjedt és rendkívül impozáns. Jó alkalmazkodó képességű és gyakran alkalmazott faj a korai juhar (Acer platanoides) is. Közkedvelt kompaktabb fajtái a gömb koronájú Globosum, a keskeny koronát nevelő Fairview, az oszlopos koronájú Columnare, illetve a nagytermetű, parkokba alkalmas Crimson King és Cleveland. Folyó menti területeken jól alkalmazhatók a társulásra is oly jellemző zselnicemeggy (Prunus padus) és a magas kőris (Fraxinus excelsior), illetve fajtáik.

14 Utcák, terek 14 Örökzöldeket pl. lucfenyőket (Picea abies, Picea glauca), törpefenyőt (Pinus mugo Pumilio ) is bátran telepíthetünk, hiszen hegyvidéki régióról beszélünk. Azonban kerüljük az oszlopos örökzöldek, alakfák használatát, illetve a ciprusfélék telepítését, mert egyrészt kedvezőtlen a klíma számukra, másrészt tájidegenek, mediterrán hatást keltenek. Megjelenhet a kertekben változatos formában a terméskő is, fontos szempont azonban, hogy egyezzen, vagy legalább megjelenésében, színében hasonlítson a környező hegyek kőzettípusaihoz. Leginkább a homokkő, márga felhasználására törekedjünk. A sziklakertekben a felhasznált kőzettípus zúzalékát alkalmazzuk talajtakarásra, színben eltérőt semmiképp sem, különben diszharmonikussá válik a kompozíció. Ezen kívül törekedjünk a helyi klimatikus viszonyokhoz igazodó, alpesi jellegű növényfajok kiválasztására. Ajánlottak a különböző varjúhájak (Sedum sp.), kövirózsa (Sempervivum sp.), illetve párnás habitusú, virágaikkal díszítő fajok. Cserjék közül javasolható a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), mely kifejezetten ellenálló, igénytelen; a somok (Cornus mas, C. sanguinea) és fajtáik pl. Midwinter Fire, melyek hatalmas előnye téli díszítő értékükben rejlik. A különböző virágágyi rózsák is rendkívül színpompás látványt nyújtanak. Két különleges mogyoró (Corylus avellana) fajta is ajánlható, a csavarodott ágrendszerű Contorta, és a sötétvörös lombozatú Fuscorubra.

15 Utcák, terek 15 Évelők, egynyáriak alkalmazására is számtalan lehetőség van. Választhatunk ágyásszegélyezésre alacsony, elterülő fajokat pl. illatos ternye (Lobularia maritima), molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum), balkonládákba, kőedényekbe csüngő habitusúakat pl. muskátli (Pelargonium peltatum), bársonyos kakassarkantyú (Plectranthus forsterii Marginatus ), vagy éppen virágágyakba magasabb, bokros habitusú fajokat. Ezen kívül vágott virágként való felhasználásra is találunk példákat pl. pompás rézvirág (Zinnia elegans), őszirózsák (Aster sp.). Igényektől függően létesíthetők kifejezetten rekreációt szolgáló pihenőkertek, de konyhakertek is helyet kaphatnak főként a kertek hátsó felében. Az előkertek kialakításánál törekedjünk inkább a reprezentatív, díszítő funkció ellátására, oldva az épített elemek szigorú vonalvezetését.

16 Utcák, terek 16 ANYAGHASZNÁLAT Településképi szempontból javasolt tetőhéjalás a cserép és természetes pala. A hullámpala és a fémlemez nem illik a falusias építészethez, így azoknnak használata nem javasolt. Járdáknál és gépkocsibeállóknál a térkő burkolat használata javasolt a beton és aszfalt helyett.

17 Utcák, terek 17 AJTÓK, ABLAKOK, KAPUK Deteken a népi építészet hagyományait követve a fa ablakok, ajtók és kapuk használata javasolt. Ajánlott a barna, sötétbarna színvilág. Az ablakok utcai homlokzati arányrendszere fontos a hagyományok megőrzése érdekében, így annak megtartása kiemelten fontos. A népi mesterek által kigondolt nyújtott, osztotott üvegezésű, sötét páccal kezelt fa ablakok beépítése javasolt.

18 Utcák, terek 18 TORNÁCOK, RÉSZLETEK Deteken az oldalhatáros lakóházak jelképes eleme a népi építészetben gyakran használt tornác, melyek megtarátsa felújítás után is kiemelten fontos. Településen a fa kerítések elterjedtek a fém mellett, amiket helyi motívumokkal lehet díszíteni.

19 Utcák, terek 19 HOMLOKZATKÉPZÉS Deteken a népi építészetet követve jellemzően oromzatos kontytetők, sátortetők láthatóak cserép tetőhéjalással. A homlokzatok javasolt színvilága világos pasztell. Az utcai homlokzatokon díszvakolattal keretezet ablakok jelennek meg hagyományt követő aránnyrendszerben.

20 Utcák, terek 20 MAI PÉLDÁK 6 Fontos, hogy az új épületek hordozzák a településre jellemző karakterek elemeit, hogy az utcakép harmonikus maradjon. Épületek bővítése lehetőleg az udvar irányában történjenek, hogy a felújított épületek illeszkedjenek környezetükbe. Új lakóházakon és felújítások után is érezhető legyen az utcai homlokzatokra jellemző népi arányrendszer. Az új épületek telepítésénél igazodni kell a szomszédos épületekhez. Felújítás esetén az eredeti anyaghasználat alkalmazandó.

21 Utcák, Mai példák terek 21 Régi, népi építészeti karaktert hordozó épületek felújítása, vagy új építésű épületek elhelyezése hagyományos épületek környezetében. Régebbi házak felújításakor, bővítésekor, korszerűsítésekor fontos, hogy az eredeti épület karakterét megtartva történjenek azok. Tanácsos az utcai homlokzat megtartása, mivel kiemelt fontoságú a település utcaképének hagyományait mutató elemek fennmaradása. Nagyobb méretű nyílások készítése, illetve az épület bővítése az udvar irányába történhetnek. Fontos szempont továbbá a szomszédos épületekhez való illeszkedés.

22 Utcák, terek 22 UTCÁK, TEREK 7 Deteken az oldalhatáros beépítettség jellemző, áttört kerítéssel. Az épületek a hosszanti telekhatárral párhuzamosak és nem az utcára merőlegesek. Az előkerteknek és a zöldsávoknak köszönhetően sok a zöldterület. A református templom és emlékmű körül is füvesített teresedés látható. A település domboldalában a Szent Péter és Pál apostol templom helyezkedik el.

23 Utcák, Hirdetések terek 23 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 Deteken a reklámtáblákat és utcatáblákat ajánlott fa táblákon megjeleníteni, továbbá használhatóak a település karatkerhéz illő vas cégérek. Kerülendőek a plakátok, molinók és fényreklámok alkalmazásai.

24 24 IMPRESSZUM DETEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Detek honlapcíme: Detek község címe: Detek Község Önkormányzat posta címe: 3834 Detek, Kossuth utca 54. Telefon: Polgármester: Szikora Csaba Főpítész: Farkas István Főépítész címe: SZERKESZTETTE: Farkas István, Dinnyés Magdolna, Kovács Krisztián SZÖVEG: Farkas István, Dinnyés Magdolna FOTÓ: Sárdi Zoltán ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Kovács Krisztián, Bujáki Bence Budapest, október 30. A Települési Arculati Kézikönyben felhasználtuk a Kiskúnsági Nemzeti Parktól kapott adatszolgáltatásban szereplő fotókat. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordózókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között, máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amelyek a település arculatát, karakterét kedvező irányba módosíthatják. A kézikönyvben kerülendő példaként szereplő képek nem a településen készültek.