BÁCSSZENTGYÖRGY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 BÁCSSZENTGYÖRGY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Bácsszentgyörgy bemutatása 5 A település története, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk 8 A településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők 4. Jellemző építészeti karakterek bemutatása, településszerkezeti jellemzés Építészeti útmutató 14 Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Telepítés Színek Terepalakítás Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzésre Részletek 6. Mai példák Utcák, terek Hirdetések, reklámtáblák 28 Impresszum

3 Bevezetés 3 BEVEZETÉS 1 Bácsszentgyörgy településképi arculati kézikönyvének elkészítésével szeretnénk hozzájárulni településünk szebbé, élhetőbbé válásához a természeti, történeti és kulturális értékeink bemutatásán keresztül. Célunk a szemléletformálás, és hogy az itt lakók közösségben gondolkodva, a szabályokat közösen megalkotva próbálják meg a lakókörnyezetük, településük egészének a jövőjét elképzelni és tervezni. A települést gyönyörű természeti környezet veszi körül, igyekeznünk kell ehhez méltó épített környezetet kialakítani.

4 Bevezetés 4 A világunkban semmi sincs véletlenül, minden mindennel összeköttetésben van. Településszinten nagyon fontos összefogni, koncepcionálisan átgondolni, mit hagyunk utódainkra. Törekedjenek a hagyományos, településre jellemző megoldások és anyagok használatára. A kézikönyv egy kiinduló pont, nem lezárt dokumentum, szükséges a folyamatos bővítés; a szép házak, új kertek, kerítések ötletesebb megoldások bemutatása mind az építtetőknek mind a tervezőknek. Szeretnénk, ha eddigi értékeink bemutatásra kerülnének és meglévő megoldásainkra az ideköltözőknek és az itt lakóknak is fel tudnánk hívni a figyelmét!

5 A település bemutatása 5 2 BÁCSSZENTGYÖRGY BEMUTATÁSA Bácsszentgyörgy (magyarul: Szentgyörgy (Szent-György (1425), Baracska-Szentgyörgy (1430), Gyúrity(puszta), Györgypuszta, Bácsszentgyörgy; szerbhorvátul (bunyevácul): Đurić ill. Đuriće (hercegszántói használattal); németül: Djuritsch, Juritsch végezetül: egyéb elnevezései: Jurics (1720), Gyurits (1822) majd' 600 éve létező parányi község a Duna és a Kígyós árterének rejtekében. A helységet Szent Györgynek szentelt középkori katolikus templomáról nevezték el. A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helységnevet Gyurity-tyé formálták, ebből magyarban Gyúrity lett, majd ben az országos helységnév-rendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, március 1- jén egészítették ki a középkori Szentgyörgy nevet Bács megkülönböztető névelemmel, mivel magyarlakta területen akkor 17 település nevében szerepelt sárkányölő Szent György neve. A község közigazgatási területe 14,73 négyzetkilométer, Bács-Kiskun megyében, a Bajai járásban, Bajától mintegy 25 km-re délre fekszik. Délről a szerbiai Rasztina és Regőce övezi, a magyar oldalon északról Garával, északnyugatról Dávoddal, nyugatról Hercegszántóval szomszédos. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna. A 2011-es népszámlálási adatok szerint, a község 156 lelket számlált. Ebből a többség magyarnak, hárman-hárman pedig horvátnak és németnek vallották magukat. 1. térkép Az Első Katonai Felmérés ( )

6 A település bemutatása 6 A középkori falut 1425-ben említik először oklevelekben. A helység akkori tekintélyét legkiválóbban az es Bodrog vármegyei tizedlajstrom mutatja. Eszerint a kalocsai érseknek járó egy egész terület dézsmáját itt gyűjtötte össze az itteni Cirjék nevezetű szentgyörgy-i plébános, a helybeli Kövér György nevű bíró szérűjén. A falut csakúgy, mint a térség és az ország középső harmadának számtalan települését a mohácsi csatavesztéssel (1526) kezdődő 150 évnyi hódoltsági időszak tette majdnem néptelenné. Mária Terézia Cothmann nevű főtanácsosa Kovács mérnökkel végigjárta az elpusztított Bácskát, és Gyúritypusztát, mint Nagybaracska éléskamráját felvették az újratelepítendő kamarai puszták jegyzékébe. Az es baracskai ún. úrbéri rendezéssel Gyúrity-puszta végül Baracskához kerül. Sok baracskai ide is költözött, itt talált magának nyugalmas, munkás életet. Egészen új fejezet indult a község életében után. A baracskaiak Nagybaracska határában vásároltak földeket, így sokan eladták jó minőségű birtokaikat s megkezdődött a visszavándorlás. Neszét vették ennek a környező falvak lakói is, a németek, bunyevácok, magyarok s itt vásároltak a híresen jó bácskai földből, itt telepedtek le, itt kezdtek gazdálkodni ben malenkij robot címén, a Szovjetunióba hurcoltak többeket. Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt a II. világháborúig. Magyarok mellett bunyevácok és németek lakták. Az elmúlt idők emlékeit a helytörténeti gyűjtemény őrzi. A kulturális életet a művelődési ház, a klubkönyvtár és egy ifjúsági klub ápolja december 4-én jelentette be a község, hogy határátkelőt létesítenek a vajdasági Hadikfalvával. Az átadásra 2014-ben került sor. 2. térkép A Második Katonai Felmérés ( )

7 Örökségünk 7 Az itt élők hisznek, szeretnének hinni a magyar vidék jövőjében, az élhető kis falvakban. A vidéki élet nehézségei mellett szeretnék, ha a bácsszentgyörgyiek és az ide látogatók megtapasztalnák a falusi élet szépségeit: a táj adta szabadságot, az egymást ismerők kis közösségét. Kis zsáktelepülés a falu, az Isten háta mögött, közvetlenül a déli határnál. Olyan tipikus határszéli település, ahol a leghátsó diófák már Szerbiában vannak. Viszont ezért is tudnak kínálni lakosainknak, és az ide látogatóknak csendet, nyugalmat, a régi parasztudvarok tarka csodáját, horgászati lehetőséget a Kígyósban, nagy sétákat az alföldi síkság löszdombokkal tarkított híresen jó földű bácskai részében. Itt minden évszak más szépséget kínál: a sarjadó búza zöldjét, az érett kalászok táncát, a napraforgók élénkségét, a száraz kukoricalevelek csörgését és a havas táj csendjét. A kis zsákfalunak három hídja is van a Kígyóséren: a Kőhíd, a Fehér- és a Korsós-híd. A faluban sokan maguk termesztik, szárítják a kolbászba és paprikásba való pirospaprikát így - csakúgy, mint Kalocsán és környékén -, itt is látni szép paprikafüzéreket száradni az őszi napsütésben. A falu elrendezésére még ma is jellemző a porták közti nagy tér, a tanyasias jelleg, mely az organikus-alföldies településfejlődés sajátja..

8 ÖRÖKSÉGÜNK Római Katolikus templom Örökségünk 8 3 A Petrovácz Gyula által tervezett, Sárkányölő Szent Györgyről elnevezett római katolikus templomot 1911-ben építették téglából, amit később több alkalommal felújítottak, a kezdeti palatetőt pedig bádogra cserélték. A templom hossza: 25 méter, szélessége 10 méter, belső magassága 10 méter. A kórusba csigalépcső vezet. Tornya 34 méter magasra nyúlik a falu fölé ban egy nagyharangot, 1963-ban pedig egy kis lélekharangot is kapott a templom. Ezúttal - talán anyagi okokból - nem figurális, hanem valamivel egyszerűbb mintázatú ablakokat alkotott itt Zsellér Imre üvegfestő mester. A templomot később átnevezték, jelenleg a Szentolvasó királynéja (október 7.) a névadója A Szent György legendát örökítette meg Prokopp Péter pap-festő Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló festményén, amely a szentély mellékoltárát díszíti, a főoltárképen pedig a Rózsafüzér királynéja látható. A templom előtt áll az első és második világháború áldozatainak emléket állító kereszt, melyen a templom építésének éve is olvasható.

9 Örökségünk 9 Egyéb, vallási témájú örökség, emlékművek Nem messze látható az a Milleniumi Emlékmű, melyet a helyi önkormányzat a millennium tiszteletére állíttatott 2001-ben. Nem messze tőle Schmidt Antal bácsszentgyörgyi születésű ötvenhatos szabadságharcos mementója kapott helyet.

10 Természeti értékek Örökségünk 10

11 Szikes területek, egykori mocsarak Építészeti karakterek bemutatása 11

12 Építészeti karakterek bemutatása 12 JELLEMZŐ ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK, TELEPÜLÉSSZERKEZETI JELLEMZÉS 4 A Települési Arculati Kézikönyben nem különböztetünk meg eltérő karakterű településrészeket.

13 A belterület nem kompakt, hanem helyenként hézagos és szabálytalan utcastruktúrájú. Ennek oka Építészeti karakterek bemutatása 13 általánosan a mély telkek adta telekstruktúra és alacsony beépítettség, egyébként a nyugati településrészen a foghíjtelkek léte és a nem zárt beépítés, míg a déli részen a Kígyós medrek miatti korlátozott beépíthetőség. Bácsszentgyörgy morfológiailag többutcás szalagtelkes falu. Ezek igen változatosak. TELEPÜLÉSSZERKEZET A morfológiai településtípusok kifejezés alatt a belterületi alaprajzok által meghatározott településtípusokat értjük. A szalagtelkes falvak egymás mellett fekvő keskeny, hosszú, szalag alakú belső telkei hosszanti oldalukkal érintkeznek és így alkotnak többszöri sorozatot. A telkek utcafrontjára épített házak hosszan nyúlnak el az oldalhatáron, sokszor a melléképülettel egybeépítve, de jellemző különállóan is, elforgatva, a lakóház tengelyére merőlegesen, az udvar és a kert közé csűrt építve. A telkek meghosszabbításában hátrafelé szántóföldeket alakítottak ki. Az eredetileg egyutcás falvak további utcái részben azokból a dűlőutakból alakultak ki, amelyek hátulról is megközelíthetővé tették a kerteket. Gyakori volt, hogy a keskeny telkeken az egymást követő generációk, a házak hossztengelye mentén újabb toldaléko(ka)t építettek, majd megnyitva a telket, utcát alakítottak ki, amely néhol végérvényesen zsákutca maradt. Így alakultak a szalagtelkes útifaluk többutcássá.

14 Építészeti útmutató 14 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 5 Ebben a fejezetben nem szeretnénk egyoldalúan állást foglalni, leszűkíteni a lehetőségeket, viszont szeretnénk bemutatni, hogyan kerüljük el a legáltalánosabb hibákat. TELEPÍTÉS Bácsszentgyörgyön az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, a telken belüli elhelyezkedés pedig az utcára merőleges rendszerű. Indokolatlanul elforgatni ettől a tengelytől és nagyobb mértékben hátrahúzni nem javasolt. Néhol az utcától azonos távolságra visszahúzott elrendezés jellemző. Itt ettől eltérő beépítés szintén nem javasolt. Az egyvonalban lévő házak adják a harmonikus utcaképet. Nem javasolt jelszerű lakóházat tervezni. Példa a településen megfelelő telepítésre. Az utcától azonos távolságra lévő házak, előkert nélkül, tömör kerítéssel zátsorú hatást keltenek, így a telpítés eltérő tetőforma esetén is harmónikus utcaképet eredményez.

15 Építészeti útmutató 15 TETŐHAJLÁSSZÖG Bácsszentgyörgy területén a családiházak tetőhajlásszöge szinte kivétel nélkül azonosak. A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint környezetükben lévőké. A túl magas, illetve túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek Bácsszentgyörgy utcaképébe. MAGASSÁG Bácsszentgyörgyön a családi házak magassága közel azonos. A meglévő épületek közé ékeldő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük, mint a környezetükben lévőké. A túl magas házak nem illeszkednek Bácsszentgyörgy utcaképébe. Jellegzetes hagyományos alföldi falu utcaképe. Azonos magasságú épületek tömör kerítéssel, egységes mgjelenést alkot.

16 Építészeti útmutató 16 TETŐFORMA A településen lévő tetőformák egyszerű nyereg- vagy sátortetők. Új ház tervezésénél a szomszédok figyelembevételével kell illeszkedni a környezethez. A nyeregtetős házakból álló utcaképbe nem kerülhet tördelt, összetett tetőformájú épület, hanem a szomszédosra hasonló. Az hazai gyökerek nélküli mediterrán stílusú házak tervezése kifejezetten nem ajánlott a településre. Példa a településen a falu karakteréhez illeszkedő tetőformára.

17 Építészeti útmutató 17 SZÍNEK A homlokzatok színvilága többnyire fehér, vagy világos színű. Vigyázni kell az élénk színekkel, melyek egyébként is hamarabb halványulnak az időjárás hatására és igyekezni kell a meglévő színvilághoz illeszkedni, például földszínekkel. Nem elfogadhatóak a rikító fémlemezfedések vagy burkolatok sem. Példa megfelelő színhasználatra. Javasolt a világos pasztellszínek használata, sötét színű fa nyílászárókkal, vöröses cserépfedéssel.

18 Építészeti útmutató 18 KERÍTÉS A településen az épített, tömör kerítés elfogadható, követhető, tekintettel a beépítési módra. A tömör kerítéseket célszerű a ház színével egyező színű vakolt, esetleg nyerstégla felülettel ellátni, felújítani. A kezeletlen felületű beton elemes tömör kerítés kerülendő, vagy színezéssel javasolt. A színhasználat pasztelszínekkel, a ház színével megegyező, harmonizáló formában javasolt. Bácsszentgyörgy településrész azon részein, ahol jellemzően áttört kerítések vannak, főként a település peremén, ott kerüljük a tömör kerítést. A teljesen áttört drótfonatos kerítést utcafronton próbáljuk kerülni. Példa a településen kerítés kialakítására. Sok esetben a keskeny szalagtelkekre épült házakat egy tömör, vagy tömör hatású kapu köti össze. Ilyen például a Petőfi Sándor utca.

19 Építészeti útmutató 19 KERÍTÉSEK Helyenként a kapu kis tömör falszakaszokkal egészül ki, nyerstégla, vagy vakolt felület, sötét színű fa, vagy fém kapuval, ami már-már zártsorú hatást kelt. Javasolt tömör tégla kerítés, nyers, vagy vakolt felülettel, fa nyílászárókkal.

20 Építészeti útmutató 20 KERTEK A települést természeti értéket képviselő területek veszik körül, ezért különösen fontos, hogy az épített környezet kialakítása mellett ügyeljünk a megfelelően gondozott természetes háttér, környezet kialakítására. A település egyes részein is eltérő zöldfelület megjelenés a jellemző a házak környezetében. A Petőfi utcában a telkek az utca irányába zárt képet mutatnak. Ezeken a helyeken növekszik a jelentősége a tömör kerítések mellett futó járda és az úttest között elhelyezkedő zöldfelület szép, gondozott kialakításának. Igazán szép hatást akkor lehetelérni ha nem csak néhány ház előtti terület, hanem egy-egy teljes utca gondozása megtörténik. A település többi részén ligetesebb utcakialakítást találunk.

21 Építészeti útmutató 21 ANYAGHASZNÁLAT Településképi szempontból a cserép, nád, természetes pala tetőhéjalás javasolt. Gépkocsibeállók, terek burkolataként aszfalt és beton helyett javasolt a térburkolat. Kerülendő a településképi és egészségi szempontból is káros hullámpala.

22 Építészeti útmutató 22 AJTÓK, ABLAKOK, KAPUK Jó példák a településen fellelhető, osztott üvegezésű, megfelelő arányrendszerű faablakok, illetve ajtók, kapuk kialakítására.

23 Építészeti útmutató 23 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, RÉSZLETEK A magyar népi építészet jellegzetes eleme a tornác. Anyaga lehet tégla, vagy fa. A falumúzeumban sokmindent megtudhatunk elődeink életéről. Korabeli tárgyak és egy tisztaszoba berendezése is látható, Bácsszentgyörgyön járva érdemes ide ellátogatnunk.

24 Építészeti útmutató 24 HOMLOKZATKÉPZÉS Jobbra jellegzetes XX. század elejéről származó alföldi parasztház, mely a település lakóház építészetének történeti előzménye. Bácsszentgyörgyön is találunk néhány szép régi épülethomlokzatot.

25 Építészeti útmutató 25 MAI PÉLDÁK 6 Hagyományos parasztház felújításoknál törekedjünk arra, hogy az épület megőrizze az eredeti karakterét, stílusjegyeit. Az utcai homlokzaton lévő két kis, osztott faablakot ne cseréljük nagyobbra, ne helyezzünk elé külső tokos, műanyag redőnyt, betekintés elleni védelemnek inkább zsalutábla, vagy zsalugáter kialakítása javasolt. A homlokzat egyéb elemei, az utcai bejárati ajtó és a füstlyukak szintén fontos elemei az alföldi népi építészetnek.

26 Utcák, Mai példák terek 26 Régi, népi építészeti karaktert hordozó épületek felújítása, vagy új építésű épületek elhelyezése hagyományos épületek környezetében. Amennyiben régi ház bővítését tervezzük, településképi szempontból javasolt az utcai homlokzat megtartása. A népi építészet alkotásai, melyek arányrendszere, a szomszéd épületek egymásra figyelő, egyszerű épületei a mai épületek tervezői számára is példát mutatnak. Nagyobb méretű épületrész, vagy nyílászáró az udvar felé, lehetőség szerint az utca felől semleges homlokzati anyaggal burkolva, legyen kialakítva. Példa Bácsszentgyörgy építészeti karakteréhez, hangulatához illeszkedő épületekre.

27 Utcák, terek 27 UTCÁK, TEREK 7 A Petőfi utcai részeken a tömör kerítéssel épített, zártabb beépítés a jellemző. Viszont találunk több olyan utcát is, ahol jelentősebb zöldfelület képződött, például a Schmidt Antal emlékmű környékén. Itt egy kis teresedés is kialakult.

28 Utcák, Hirdetések terek 28 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 A településen a színes fényreklám helyett a hagyományos cégérek elhelyezése javasolt. A színes, nagyméretű molinók, kerülendők.

29 Impresszum 29 IMPRESSZUM BÁCSSZENTGYÖRGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Bácsszentgyörgy honlapcíme: Bácsszentgyörgy Község címe: Bácsszentgyörgy Község Önkormányzat postai címe: 6511 Bácsszentgyörgy, Kossuth L. u. 15. Telefon: Polgármester: Müller József Főpítész: Farkas István Főépítész címe: SZERKESZTETTE: Farkas István, Németh István, Mórucz László, Horváth Adrienne SZÖVEG: Németh István, Mórucz László FOTÓ: Farkas István, Németh istván ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Németh István, Mórucz László Budapest, augusztus 31. A Települési Arculati Kézikönyben felhasználtuk a Kiskúnsági Nemzeti Parktól kapott adatszolgáltatásban szereplő fotókat. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordózókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között, máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amelyek a település arculatát, karakterét kedvező irányba módosíthatják. A kézikönyvben kerülendő példaként szereplő képek nem a településen készültek.