TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE

Átírás

1 TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE

2 2 Köszöntő-3 1. Sántos bemutatása Örökségünk Eltérő karakterű településrészek -9 Egységes arculatú lakóterület Átalakulóban lévő lakóterület Újfalu Gazdasági terület Beépítésre nem szánt terület 4. Ajánlások- Építészeti útmutató Mai példák -29

3 3 Tisztelt Lakosság! Tisztelt Érdeklődő! Ön Sántos község Településképi Arculati Kézikönyvét tartja a kezében, mely a települési környezet megjelenését meghatározó jellemzőit és elvárásait foglalja össze, valamint építészeti szemléletformáló célt szolgál. A kézikönyvet az önkormányzat a nyilvánosság bevonásával, a település teljes közigazgatási területére készíttette el. A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készült, elsősorban a települési döntéshozók, a lakosság és az ide települni vágyók tájékoztatását segítő kiadvány, amely a jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegre törően és mindenki számára érthető módon mutatja be a Sántoson élő közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. Mindenkinek hasznos lehet, aki telket vagy házat szeretne vásárolni a településen, új házat építene vagy meglévőt kíván felújítani, bővíteni, esetleg csupán érdeklődik a település iránt. A Településképi Arculati Kézikönyv a település esztétikus lakókörnyezetének kialakítása illetve védelme érdekében készült. Bemutatja a község épített és természeti értékeit, a település építészeti arculatának jellemzőit, felhívja a figyelmet azokra a hétköznapi szépségekre, melyek létezésükkel észrevétlen meghatározzák környezetünket, hatnak lelkületünkre, hangulatunkra. Helyi példák képi felvonultatásával és magyarázó ábrák segítségével vezeti be az olvasót a helyi építészeti értékek tárházába, hogy ezekre is figyelemmel olyan házat tudjon építeni/kialakítani, ami a település képéhez illeszkedik, azt ízléssel, igényességgel gazdagítja. Az ajánlások célja nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem a meglévő, valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása és az iránymutatás. A kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan továbbíródik. Antalné Keresztes Mária Margit polgármester

4 4 Sántos a Surján-patak mentén fekvő település. A Zselic egyik kapujának tekinthető község Kaposvár közvetlen szomszédságában, attól keletre, 5 kilométerre fekszik. A Kaposba igyekvő Surján-patak völgyét erdő borította dombok övezik, hagyományos szőlőhegyekkel. A község határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület. Sántos nevét csak a törökök kiűzése utáni korszaktól kezdve említik az oklevelekben. Az 1700-as években betelepült nagyszámú német ajkú lakosság nyomán a település hagyományaiban, stílusában máig fellelhető nyomokat hagyott a sváb kultúra. A lakosság száma gyakorlatilag az ezredforduló óta állandósult, mivel a város közelsége miatt a munkalehetőség biztosított az itt lakók számára. Ma lakossága 609 főt tesz ki, házainak száma 190. Valamikor tipikus egy utcás község volt, ma 3 utcája van. Tájszerkezeti sajátosságok a belterület völgyét követő alaprajz, a keleti és nyugati területek erdővel való borítottsága, a középsőterületek szántó művelése, a szőlőművelés. A település arculata jelentős változáson ment át az elmúlt harminc évben, a régi építésű parasztházak, zsupos házak eltűntek és a helyüket kockaházak, az utcafrontra merőleges építésű, sokszor többszintes, teraszos épületek vették át. Iskolát, óvodát a szomszédos településsel közösen tart fenn a település, a község egészségügyi ellátása megfelelő. A településnek saját művelődési háza és könyvtára is van, valamint egy idősek ellátására szolgáló gondozási központ is működik a területén.

5 5 Sántos számos épített és természeti örökséggel rendelkezik, melyek megóvása és hosszú távú fenntartása az utókor számára, a település szívügye. A helyi védettség alatt álló műemlékek és természeti értékek jól feltárják és bemutatják a település történetét az ide látogatók számára. Gazdasági épületek: Helyi védelem alatt álló, régi, nyeregtetős, téglalap alaprajzú gazdasági épületek/ istállók állnak a Magyar utcában és a Fő utcában is (az ősibb településrészen), rusztikus hangulatot teremtve a település ezen részén. Ezeket a melléképületeket a helyiek ma is használják. Ezen helyi védett épületek elhelyezkedését a településen belül az alábbi ábra szemlélteti.

6 6 Lakóház: A gazdasági épületeken túl helyi védettséget élvez a Fő utcán található régi lakóház is, mely jól szemlélteti a korabeli településen jellemző házak stílusát.

7 7 Római katolikus templom: Kis, és relatív fiatal település lévén országos védelem alatt álló műemléki épület nem található a településen. Azonban, ahogy már a korábbiakban említettük számos helyi védelem alatt álló művi emlék, régi középület található Sántoson. Ezek egyike a harangláb, amely eredetileg, a környék más kistelepüléseihez hasonlóan magában, kápolna, vagy templom nélkül épült. Ám a közelmúltban (1999.év) római katolikus templomot építtettek hozzá.

8 8 Kőkeresztek: Település szerte a különböző korokból itt maradt számos kőkeresztet megfigyelhetünk, melyek a település lakosainak és hitüknek állítanak emléket. Régi vasútállomás épülete:védendő épületek közé tartozik az egykori vasútállomás épülete is, mely szintén helyi védelem alatt áll: Régészeti lelőhelyek: A települést érintő régészeti lelőhelyek között található mezőgazdasági terület, zöldterület. Az illetékes hatóság által nyilvántartott régészeti lelőhelyek a településtől északra, észak-keletre külterületen, illetve a belterület határán helyezkednek el (hrsz: 0109/2, 0132/5, 0132/6, 0134/1, 0134/2, 182/1, 182/2).

9 9

10 10 1. Egységes arculatú lakóterület A település lakóterületét falusias beépítési mód jellemzi. Ezen lehatárolt terület öleli fel a település jelentős részét. Minden olyan területet ide soroltunk, ahol a lakóházak jellege, stílusa, tömege hasonló. Ide tartozik a falu legősibb része a Magyar utca és a Fő utca szinte teljes egésze. A terület nagyon egységes képet mutat, jellemző a hosszan elnyúló szalagtelkes felosztás, a földszintes épületek, az oldalhatáron álló beépítési mód, formáját tekintve pedig többségében tipikus kocka házakról beszélhetünk, melyet jellemzően a telek hátsó részének irányába bővítettek ki. Utcafrontra nézve jellemzően két nyílászáró (ablak) került elhelyezésre, többségük még eredeti állapotban vannak, a házakhoz pedig a Magyar utca egyes részein, illetve a Fő utca nyugati oldalán nagyon keskeny előkert tartozik. A Fő utca teljes keleti felén, illetve a Magyar utca néhány épülete esetében az utcafrontra néző homlokzat egy vonalban helyezkedik el a kerítéssel, így ezen házaknál előkert nincs. A tetőformák közül a sátortető és a kontytető dominál, mely utóbbi tetőgerince párhuzamos az utcával. Ezen a településrészen a Magyar utca és Fő út találkozásánál található a település magja. Itt található a település minden intézmén ye: az orvosi rendelő, művelődési ház és könyvtár, valamint a szociális gondozó központ. Ezen intézményi épületek az őket körülvevő lakóterületbe harmonikusan illeszkednek. Ezt a továbbiakban is szeretné fenntartani illetve fejleszteni a település, de kizárólag olyan intézmények, kereskedelmi/szolgáltató/vendéglátó, egyházi, szociális, valamint sportlétesítmények létesítésével, amelyek nincsenek zavaró hatással a központot körbevevő lakóövezetre.

11 11

12 12

13 13 2. Átalakulóban lévő lakóterület A 80-as években épült, főként emeletes vagy tetőtéri beépítéssel rendelkező családi házak találhatóak ezen a területen. A beépítés jellegét tekintve oldalhatáron álló, az utca vonalához illeszkedve. Alapvetően nyeregtetős és kontytetős házak találhatóak itt, a tetőgerinc utcához való viszonya merőleges. Jellemzőek az előkertek, és az áttört, alacsony betonalapzatra telepített fa-, illetve fémkerítések. Az utca és kerítés közötti zöld terület füvesített, telepített növényzet nem jellemző a Magyar utcától délre fekvő szakaszon, viszont a Fő utca keleti oldalán dús növényzet jellemzi a kerítések előtti területet. A bejárat nem utcafronton helyezkedik el, és az ablakok többségében új, korszerű műanyag nyílászárók.

14 14 3. Újfalu: A falu északi végén nyílik az Új utca. Nevéből is sejthető, ez a község legfiatalabb utcája. Párhuzamosan fut a 66-os úttal, oda két helyen is betorkollik. Ez tehát a legújabb része a településnek, ezen újabb beépítésű területeken a telkek jobban tagoltak, elaprózottak és mintaszerű lehatárolás figyelhető meg. Itt is kertes családi házak találhatók, földszintes és emeletes beépítéssel vegyesen. Jellemző, hogy az utca és a kerítés közt széles előtér terül el. Ez minden esetben zöldfelület. Alapvetően nyeregtetős, cserépborítású házak találhatóak itt, a tetőgerinc általában merőleges az utcára. Jellemző az oldaltelken épített tornác, és alacsony betonalapzatra épület áttört fém vagy fa kerítés alkalmazása.

15 15 4. Gazdasági terület Gazdasági terület a település déli részében található, mind bel, mind pedig külterületen: a Magyar utca 3. és Magyar utca 27. szám alatt és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanokon, ahol egy egyéni vállalkozó és egy Kft folytatja tevékenységét, illetve a volt fűrésztelepen és az egykori KAPOSFARM Rt. üzemi területén. Ezeken a területeken kizárólag nem jelentős zavarú hatású gazdasági tevékenység végezhető. A településen ilyen irányú jelentős / gazdasági fejlődése nem várható, így a gazdasági területek száma és nagysága ezzel arányban van a településen.

16 16 5. Beépítésre nem szánt terület - Mezőgazdasági területek: Sántos község külterületének egy része mezőgazdasági hasznosítású. A kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú terület aránya a szőlőhegyek szántóinak és gyepeinek visszatelepítésével jelentősen nagyobb. Az Öreg-hegyen a Fürjteleki-hegyen és a Szarka hegyen jellemző a szőlőművelés. - Erdőterületek: A település keleti és nyugati területei erdővel borítottak. - Belterületen lévő közterületek, parkok, különleges besorolású területek (temető, sportpálya, honvédelmi terület)

17 17 Építészeti útmutató- Egységes arculatú lakóterület Telepítés: Új építkezések esetén fontos lenne továbbvinni az adott utcában legjellemzőbb homlokzati elhelyezést, amely során figyelembe vesszük a tetőgerinc helyzetét és az oromzat kerítéstől mért távolságát, az épületek telken belüli elhelyezkedését. Javasolt az oldalhatáron álló elhelyezés. Melléképületek a főépület mögé, takarásba ajánlott elhelyezni.

18 18 Magasság: Ezen a területen a házak földszintesek. A településképet megbontaná, a szomszédokat zavarná az ennél magasabb építmény elhelyezése, ezért ez kerülendő. Tetőhajlásszög: A település e részén a túl magas illetve túl alacsony hajlásszög, vagy a tördelt, bonyolult tetőforma idegenül hat, ez mindenképpen kerülendő. Ebből kifolyólag célszerű lenne º-os az utca tetővel rendelkező épületeket létrehozni. Csakúgy, mint a házak magassága, a tetők hajlásszöge is közel azonos a településrészen. Az településen tehát az alacsonyabb hajlásszögű tetők a jellemzőek. Új házak építésénél ehhez igazodni kell, a túl magas tetők nem illeszkednek az utcaképbe. Tetőforma: A lakóövezetben többféle tetőforma fordul elő, mind a sátor, mind a kontytető jellemző, de itt-ott előfordul nyeregtető is. Újonnan épülő ház esetében ajánlott figyelembe venni a környezetében található házak tetőformáját és ehhez illeszkedően tervezni az új otthont. Érdemes tehát vagy sátortetőt, vagy az utcával párhuzamosan fekvő tetőgerinccel épült nyereg és kontytetőt alkalmazni. Színek: Általánosságban elmondható, hogy a homlokzat esetében az élénk, rikító színeket érdemes kerülni, helyette a lágyabb árnyalatok, földszínek az előnyösebbek. Színhasználat tekintetében célszerű települési szinten egységes színskálát alkalmazni, amely elősegítheti a továbbiakban az egységesebb településkép kialakulását. A településen általánosságban a visszafogott színhasználat jellemző. A színezésben dominálnak a

19 19 földszínek, a barna, bézs, sárga. A modernebb házaknak jól áll a színesebb külső, arra azonban ügyelni kell, hogy a színezés ne legyen túl kirívó, illeszkedjen az utcaképbe. A tetők esetében is a terra színek használata a jellemző, kerülendő a harsány színválasztás. Ablakok: Az ablakok a ház lelkei, azonos ablakméret más-más ablakosztással egészen eltérő megjelenést, hangulatot ad a háznak. Lehetőleg válasszunk faanyagú nyílászárókat és árnyékolókat. Minden esetben javasolt a természetes, föld színek használata. Vegyük figyelembe, hogy míg a természetes anyagok felújíthatók, átfesthetők, addig a műanyag idővel nem javítható. Az utólag felszerelt fehér redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a rejtett árnyékoló szerkezetek vagy a zsalugáter elhelyezésének lehetőségét. Ma már lehetőség nyílik az eredeti, hagyományos kialakítású és osztású ablakok hőszigetelt üvegezésű, korszerű legyártására. Kerítések: Ezen a településrészen az áttört kerítések telepítése ajánlott. A településrészre a betonalapzatú, fa léces vagy fémkerítés a jellemző. Ajánlott a terméskövek és a kőhatású burkolatok használata a betonalapzaton, amely szebbé teszi az adott utca képét. Kerülendők azonban az általában átlátszatlan és anyagában a településhez nem illő beton- és bádog vagy hullámpala kerítések,drótkerítések. Kertek: Az elő, oldalt- és hátsókertet a kialakult állapot figyelembevételével kell meghatározni. Az utcákban az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, a házak nagyon pici előkerttel, vagy semmilyen előkerttel nem

20 20 rendelkeznek. Növényzet a kerítés és az utca közötti szabad területen nem, vagy alig jellemző, általában füvesített területekkel találkozhatunk. A településkép egységessége érdekében ezt javasolt követni. Ajtók, ablakok: A településrészen általában 2 ablak nyílik az utcafrontra. Az ablakok formája hagyományos szögletes, íves ablakokkal nem igen találkozunk a településrészen. A házaknál jellemzően a bejárati ajtó nem az utcafrontra nyílik, melyet érdemes figyelembe venni új ház építésénél. Építészeti útmutató- Átalakulóban lévő lakóterület Telepítés: A telkek az utcára merőlegesek, melyekre az oldalhatáron álló beépítés a jellemző. Az előkert méretét a kialakult állapothoz illeszkedően javasolt kialakítani. Személygépkocsi tároló új épület esetében annak részeként, vagy azzal egy tömegben alakítható ki. Az eltérő tömegarányú épületek nem egységes utcaképet hoznak létre. Magasság: Az építmények magassága jellemzően azonos. Tetőtéri beépítés és egy emeletes épület kialakítás a jellemző. Az egységes településkép megtartása érdekében kerülendő az ennél magasabb épületek építése.

21 21 Tetőhajlásszög és tetőforma: A nyeregtető vagy csonka kontytető alkalmazása javasolt. Azonos hajlású tetőknél egységes utcakép jön létre, így illeszkedni kell a kialakult állapothoz. Az épületek tetőfedése javasolt cseréppel vagy betoncseréppel. Színek: A házak színezése változatos, azonban jellemző a visszafogott színhasználat- a fehér és halvány föld színek és a természethez illeszkedő anyaghasználat. Kerülendő a túlságosan harsány, kirívó szín- és anyaghasználat. Tetőhéjazat színét illetőn javasolt a sötétebb tónusú anyaghasználat. Kerítések: Ezen a területen, a kerítések leggyakoribb megjelenési formája alacsony betonalapzatú áttört, fémvagy fakerítések. Ez nyitott és barátságos hangulatot kölcsönöz a településnek. Ezt szem előtt tartva kerülendő a tömör kerítések telepítése. Ajtók, ablakok: Annak érdekében, hogy otthonunk kellemes környezet legyen, sok apró részletre figyelni kell. Ezek közül a nyílászáró fontos tényező. Világossá teszi a tereket, védelmet nyújt az időjárástól, megóv a zajoktól, és fontos dísze házunknak. A formáját, színvilágát tekintve alkalmazkodjunk az utcaképhez. Jellemzően több ablak nyílik az utcafrontra, de a bejárat nem itt található. Ezek általában kétszárnyú, két vagy három osztású ablakok, párhuzamos kialakítással. Jellemző a már új/korszerű nyílászárók megléte fehér és barna színben, mely jól illik a homlokzat színéhez. Új építés/felújítás esetén érdemes figyelni a homlokzat és a nyílászárók színének harmonizálására. Kertek: Az elő, oldalt- és hátsókertet a kialakult állapot figyelembevételével kell meghatározni. Az utcákban az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, a házak előkerttel rendelkeznek. A településkép egységessége érdekében javasolt a már kialakult állapotot követni.

22 22 Építészeti útmutató- Újfalu Telepítés: A telkek az utcára merőlegesek, melyekre az oldalhatáron álló beépítés a jellemző. Az előkert méretét a kialakult állapothoz illeszkedően javasolt kialakítani. Személygépkocsi tároló új épület esetében annak részeként, vagy azzal egy tömegben alakítható ki. Az eltérő tömegarányú épületek nem egységes utcaképet hoznak létre. Magasság: Az építmények magassága jellemzően azonos. Földszintes és egy emeletes épület kialakítás a jellemző, de többségben van a földszinti épület mennyisége. Az egységes településkép megtartása érdekében kerülendő az ennél magasabb épületek építése. Tetőhajlásszög és tetőforma: A nyeregtető vagy sátortető alkalmazása javasolt. Azonos hajlású tetőknél egységes utcakép jön létre, így illeszkedni kell a kialakult állapothoz. Az épületek tetőfedése javasolt cseréppel vagy betoncseréppel. Színek: A házak színezésére jellemző a visszafogott színhasználat. Kerülendő a túlságosan harsány, kirívó színés anyaghasználat. Tetőhéjazat színét illetőn javasolt a sötétebb tónusú anyaghasználat. Kerítések: Ezen a területen, a kerítések leggyakoribb megjelenési formája alacsony betonalapzatú áttört, fémkerítések. Ezt szem előtt tartva kerülendő a tömör kerítések telepítése.

23 23 Homlokzat: Az épületek homlokzata általában egyszerű. Nem jellemző különösebb díszítőelem. Általában 2 ablak nyílik az utcafrontra. A ház vakolata, színe jellemzően a ház alapzatának színével vagy a tető alatti szegély színével azonos. Bejárati ajtó nem nyílik az utcafrontra, ezért kerülendő, hogy ezen nyílászáró a ház utcafronti homlokzati oldalán helyezkedjen el. Anyaghasználat tekintetében a vakolt téglafelület dominál. Amennyiben újonnan épült ingatlan esetében ettől eltérni szeretnének, ajánlott a természetes anyagok (terméskő, tégla, fa) használata. Kertek: Az elő, oldalt- és hátsókertet a kialakult állapot figyelembevételével kell meghatározni. A házak előkerttel rendelkeznek. A településkép egységessége érdekében javasolt a már kialakult állapotot követni. Építészeti útmutató- Gazdasági terület A gazdálkodási terület esetében be kell tartani a HÉSZ-ben foglalt előírásokat a beépíthetőség, az építmény jellege, az építménymagasság és zöldfelület tekintetében. Az épületek telepítését, tömegét és elrendezését. Építészeti útmutató- Beépítésre nem szánt terület Az alábbi fejezetben a fennmaradó településrészek kerülnek összefoglalásra. Sántos közigazgatási határán belül több olyan terület is található, melynek természetes megőrzése és beépítetlen jellegének megtartása ajánlott. Ide sorolható a mezőgazdasági területek, erdőterületek, belterületen lévő közterületek, különleges besorolású területek (temető, sportpálya, honvédelmi terület). Törekedni kell ezen területek megőrzésére, védelmére és tisztaságára, a fenntarthatóságot szem előtt tartva. Ha építeni szükséges ezeken a területeken, akkor ügyelni kell a tájba illesztésre. Védjük ezeket a zöld területeket, hogy Sántos megőrizhesse azt a természet közeli hangulatát, amely miatt oly kedves és szerethető az itt élők és az ide látogatók számára egyaránt.

24 24 Utcák, terek A település arculatát nagyban befolyásolja a közterek állapota, melyek gondozása közérdek. Ez fontos egyrészt a helyi lakosoknak, hiszen mindenki szeretné szép környezetben élni mindennapjait. Másrészt, ha látogatóként végigsétálunk egy településen és harmonikus, rendezett utcák, közterek fogadnak, ez pozitív érzéseket vált ki belőlünk és a község szimpatikussá válik számukra. A barátságos, esztétikus településképnek elengedhetetlen része a zöld felületek kialakítása, a virágosítás. Ehhez mindenki hozzáteheti a magáét, ha gondozza az előkertjét, kaszálja a gyepet a portája előtt, virágot, fát ültet. Egy szép előkert és a gondozott közterület emeli a ház fényét is, ahová öröm hazatérni. Ahol szűkebb hely marad a növénytelepítésre, ott egy-egy karakteres, jó tűrőképességű évelő vagy cserje használatával lehet szép utcaképet elérni. A növényválasztásnál figyelembe kell venni a termőhelyi viszonyokat, a felsővezetékek helyzetét. Válasszunk olyan fajt, ami karaktert ad a településrésznek, illetve a régióra is jellemző.

25 25

26 26 Az utcatáblák, hirdetőtáblák tájékoztató jellegükből kifolyólag nélkülözhetetlen elemei egy működő településnek, de körültekintő kialakításukkal beilleszthetőek az utcaképbe is. A természet közeliség megjelenik a különböző infrastrukturális elemekben, vagy anyag-, vagy színhasználatban. A hirdetőfalak, a szemetesek, az iránymutató táblák és a buszmegállók várói fából készültek. A faburkolat és természet közeli szín használata a jövőben is ajánlott ezen elemeknél. A jelenlegi állapoton látható, hogy ezek elhasználódtak és időszerű lenne felújításuk, ami a közeljövőben javasolt egy szebb településkép elérése érdekében.

27 27 Reklámhordozók, hirdetőtáblák A hirdetőtáblák, reklámfelületek, cégérek minden településen szerves részét képezik az összképnek. Tájékoztató jellegük kapcsán nem csak nélkülözhetetlenek, de optimális esetben az utcaképbe is tökéletesen beilleszthetőek, ezáltal lehetőséget biztosítva a szebb településkép elérésére. Nagy kiterjedésű reklámhordozók a településen nem található, illetve a cégérek és feliratok sem csak csekély számban fordulnak elő a belterületen, köszönhetően a lakófunkció túlsúlyának. Néhány helyen találkozhatunk egy-egy kereskedelmi egység cégérével, amelyek általában nem okoznak zavart a településképben. Az intézmények, úgymint háziorvosi rendelő és a közösségi ház, a művelődési ház és a szociális gondozási központ hagyományos stílusú feliratozása illeszkedik egymáshoz és a központi terület összképéhez.

28 28 A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton nem javasolt. A gépészeti berendezés utcafronti falra történő kihelyezése településképileg meghatározó, nem esztétikus.

29 29 Több pozitív példával is találkozhatunk Sántos területén, amely nem csak esztétikus, de a település a felújított, illetve új építésű lakóépületek is alkalmazzák azt az elvet, amely a letisztult formavilágú építészetet jelképezi, és tiszteletben tartják a múltban alkalmazott megoldásokat. Kívánatos ez a hozzáállás a település jövőben egységes arculatának kialakítása érdekében.

30 30

31 31

32 32

33 33 SÁNTOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Honlap: cím: Postai cím: 7479 Sántos, Fő utca 112. Telefon: Polgármester: Antalné Keresztes Mária Főépítész: Szabó László Készítette: Goodwill Consulting Kft. Sántos, 2017.