ALSÓGAGY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 ALSÓGAGY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Baktakék bemutatása A település története, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk A településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők 4. Építészeti útmutató Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Telepítés Színek Terepalakítás Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzésre Részletek 5. Mai példák 6. Utcák, terek 7. Hirdetések, reklámtáblák Impresszum

3 Bevezetés 3 BEVEZETÉS 1 Alsógagy a Cserehátban található kis település. A helyben élők illetve a környezeti adottságok révén, mint minden községnek, Alsógagynak is kialakult mára a saját arculata. A településképi arculati kézikönyv feladata, hogy ismertesse a helység történelmi, kulturális és természeti sajátosságait, valamint segítségül legyen az Alsógagyon építkezőknek és felújítóknak a településképhez igazodó építkezések megvalósításában. Mindehhez szükséges a szemléletformálás. Az építőnek illetve építtetőnek fontos tisztában lennie azzal a ténnyel, miszerint ha építkezik, átalakít, saját ingatlanján túl utcájának, mi több, egész Alsógagynak a külső megjelenésén változtat. E szempontból felelőssége, hogy ez az átalakítás ne legyen tájidegen. E dokumentum nem tekintendő lezártnak. Útmutató célzattal készült, melyben javaslatokat teszünk a helység építészeti hagyományainak figyelembevételével követendő építészeti megoldásokra, kiegészítve szemléltető ábrákkal, továbbá kerülendő negatív példákat is bemutatunk. Bízunk benne, hogy e településképi arculati kézikönyv hasznosnak bizonyul minden építkező és felújító számára!

4 A település bemutatása 4 BAKTAKÉK BEMUTATÁSA 2 A festői csereháti dombok közt, három patak összefolyásánál fekszik Alsógagy. Az Encsi járásban található, Encstől 15 kilométerre, északnyugatra, Miskolctól 45 kilométerre, északkeletre. Nevét az Aba nemzetségbeli Gagy családról kapta, hozzájuk köthető számos belső csereháti település alapítása (feltehetően Alsógagyé is). A honfoglalást követően a Cserehát vidékén az Aba nemzetség telepedett le. A XI. században Aba Sámuel birtoka volt a település környéke is. Miután csatlakozott Szent Istvánhoz, területeiből alakult meg Újvár vármegye. Az 1200-as évekig ezt követően ezen az addig jobbára elhagyatott erdős területen királyi birtokok voltak, melyek a közeli várakat szolgálták ki. A tatárjárást követően, 1256-ban említették először Gogy néven ban megalakult Abaúj vármegye. A XV. századig az Abáké volt Alsógagy. A század során a Gagyi, majd a Vendéghy család birtokába került. Az es parasztlázadás vezére, Császár Péter többek között az Abaúj vármegyei felkelő parasztok főkapitányaként Alsógagy térségében is tevékenykedett. A település a XVI-XVII. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott, ám a török portyázások elértek ide is, mely során felégették a települést, így az lakatlanná vált. Az 1710-es pestisjárvány még tovább ritkította a település környékének lakosságát. 1. térkép Az Első Katonai Felmérés ( )

5 A település bemutatása 5 A XVIII. században szlovákokat telepítettek be Alsógagyra. Az 1831-es kolerajárvány a csereháti térségben is pusztított. Az es forradalom és szabadságharc idejében nem zajlott katonai tevékenység a település közvetlen környezetében. A XIX. században a Fáy család birtokába került, ezt Fényes Elek 1850-es leírása is igazolja, miszerint Alsógagy orosz-magyar falu. Abaúj vármegyében: 48 r. kath., 270 g 18 evang., 17 zsidó lak. F. u. gr. Fáy s m. Ut. p. Forró. A település 1881-től 1945-ig az Abaúj és Torna vármegyék egyesítésével létrehozott Abaúj- Torna vármegye része volt, majd az 1950-es megyerendezésig újra Abaúj megyéhez tartozott. Megyenévtől függetlenül a Csereháti járás része volt. Végül 1950-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye fennhatósága alá került. Napjainkban egy kis, mezőgazdasággal foglalkozó település. Magyarország 2015-ös helynévkönyve alapján 87-en lakják. 2. térkép A Második Katonai Felmérés ( )

6 ÖRÖKSÉGÜNK Örökségünk 6 3 Alsógagy többutcás, szalagtelkes szerkezetű község. Az épületek előkertesek, a telkek oldalhatárai mentén helyezkednek el. A régi építésű házak többsége tornáccal, elöl kontyolt nyeregtetővel rendelkezik, némelyiket felújították. Akad a településen új építésű ház. Műemléki védelem alatt álló épület nem található a településen. Alsógagyi Szentháromság görög katolikus templom XVIII. században épült, barokkstílusú, egyhajós templom ben felújították.

7 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Örökségünk 7 Természeti értékek KERTÉSZETI ÚTMUTATÓ A csereháti dombvidék cseres-tölgyes erdői kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a túrázni vágyók számára.

8 Építészeti karakterek bemutatása 8 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 4 Az építészeti útmutatóban Alsógagyra vonatkozó építészeti eszközök olvashatóak annak érdekében, hogy az új épületek építésekor és a meglévők felújításakor a település karakteréhez illő építészeti megoldások szülessenek. TELEPÍTÉS Alsógagy telkein jellemzően oldalhatáros beépítés figyelhető meg, ahol az épületek tetőgerince a telek hosszoldalával párhuzamos. Lakóházakat kerítéseken túl előkertek választják el a közterület vonalától, melynek méretét ajánlott a szomszédos épületekhez igazodva meghatározni. Nem javasolt az új épületeket a kialakult építési sávból előrehúzni vagy hátrahúzni, a megszokott tengelytől elforgatni, mivel az egy vonalban lévő épületek alkotnak harmonikus utcaképet. A fotó Alsógagy lakóházait mutatja, melyek ritmikusan egymást követve helyezkednek el az utca vonalától körülbelül azonos távolságban.

9 Építészeti útmutató 9 TETŐHAJLÁSSZÖ A településen a népi építészetben megszokott fokos tetőhajlásszögek figyelhetőek meg, melyekhez igazodva kell az új tetőket is kialakítani. Nem tanácsos tőlük eltérően magasabb vagy alacsonyabb hajlásszögű tetők kivitelezése, mert azok rontanák az amúgy kellemes utcaképet. MAGASSÁG Alsógagyon az egy szintes épületek a leggyakoribbak. Utcakép szempontjából fontos, hogy a meglévő épületéhez hasonló magasságú új épületek készüljenek. A hirtelen kimagasodó házak zavaró hatást keltenének. A környezethez való illeszkedés elsődleges a magasságok meghatározásakor. Lenti ábrán épületek harmonikus utcai homlokzatai láthatóak, melyek közel azonos magassággal és tetőhajlásszöggel rendelkeznek.

10 Építészeti útmutató 10 TETŐFORMA A településen jellemzően hagyományos oromzatos kontytetők és kontyolt tetők vannak, újonnan épülő tetőknél nem javasolt ezektől eltérni. Tetőformák tervezésekor ajánlott azokat a közvetlen környezetükhöz igazodva kialakítani. Kerülendőek az összetett tetők és lapos tetők, valamint a kis hajlásszögű mediterrán tetők. Az ábra a településen gyakran előforduló ajánlott tetőtípust, az oromzatos kontytetőt szemlélteti.

11 Építészeti útmutató 11 SZÍNEK Településen jellemző a világos, pasztellszínek használata. Az egységes utcakép érdekében újonnan épülő és felújítandó épületeknél a világos árnyalatok alkalmazása javasolt. Kerülendőek az élénk, erős és sötét színek, melyekkel ellátott épületek nem illeszkednének környezetükbe. Színeknél a tetőkről sem szabad megfeledkezni. A héjazatok anyagát és színét is a településkarakterének megfelelően célszerű megválasztani. A képeken példák láthatóak az ideális színhasználatra. Tanácsos a világos pasztellszínű homlokzatfestés.

12 Építészeti útmutató 12 KERÍTÉS Alsógagy szalagtelkes telkein az áttört fa és fém kerítések használata figyelhető meg. Célszerű az új kerítéseket is ezek alapján kiválasztani. Kerülendőek a tömör és drótfonatos kerítések utcafronti alkalmazása, melyek nem illeszkednének környezetükbe. Javasolt a kerítéseket az épületekkel harmonizáló színezéssel ellátni. Az áttört kerítések tömör lábazattal és falazott pillérekkel megerősíthetőek. Példák a településen jellemző kerítés kialakításokra. Ajánlott a fa vagy fém áttört kerítés.

13 Építészeti útmutató 13 KERÍTÉSEK Alsógagyon az áttört fa és díszített fémkerítések láthatóak, melyeket az épületekkel harmonizáló színezéssel láttak el. Kapukat a kerítésekkel megegyezően célszerű kialakítani. Javasolt az áttört kerítések alkalmazása, melyek jellemzően fémből vagy fából készülnek.

14 Építészeti útmutató 14 KERTÉSZETI ÚTMUTATÓ A növényalkalmazást jelentősen befolyásolja a térség eredeti vegetációja, mely itt az ártéri puha-, illetve keményfás ligeterdő, kisebb mértékben pedig a cseres tölgyes társulás. Tehát ezen társulások jellemző növényeit és azok fajtáit célszerű telepítenünk. A ligeterdei fajok közül a fehér fűz (Salix alba) és a fekete nyár (Populus nigra) a legjellemzőbbek, azonban ezek leginkább parkokba, folyó menti területekre javasolhatók. Leggyakoribb fajtáik a szomorúfűz (Salix alba Tristis ) és a jegenye nyár (Populus nigra Italica ), melyek igazán karakteresek. Jól alkalmazható parkokban a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a csertölgy (Quercus cerris), illetve a kocsányos tölgy (Quercus robur) is, melynek legnépszerűbb fajtája az oszlopos Fastigiata. Hársak közül a kislevelű hárs (Tilia cordata) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa) fordul elő ezekben a társulásokban, nagy előnyük a kedvező várostűrésük. A cordata fajtái közül gyakran és széles körben telepített a Greenspire és Greenglobe, melyek akár utcafásításra is alkalmasak, de nem feledkezhetünk meg a Szent István fajtáról sem. Ezüsthársak köréből a Szeleste, a Teri és a Zentai Ezüst emelendő ki, melyek kisméretűek, szabályos kúpos koronával rendelkeznek és kiválók utcai sorfának, ugyanakkor kerti viszonyok között is megállják helyüket. Juharok közül a mezei juhar (Acer campestre) Elsrijk fajtája javasolható bátran. Közepes növekedésű, jól bírja a szennyezett városi levegőt, utca sorfának kiváló, ellenálló, akár sövény is nevelhető belőle. Ajánlható a kétbibés galagonya (Crataegus laevigata) is, melynek Paul s Scarlet fajtája rendkívül impozáns és ellenálló. Kőrisek közül kiemelendő a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és a magas kőris (Fraxinus excelsior), melyek ugyancsak szerves részei a társulásoknak. Keskenylevelű kőrisek közül azonban nem csak a pannonica jelentős kertészetileg, hanem a Raywood fajta is, mely lilás pirosas őszi lombszínével az utcák dísze lehet. A magas kőriseknek pedig a kompaktabb fajtáit úgy mint a Nana és a Pendula bátran alkalmazhatjuk kertekben is, míg nagytermetű változatai, a Westhof s Glorie és Althena parkokba telepíthetők.

15 Építészeti útmutató 15 Ligeterdei cserjefajok közül több fűzféle is javasolható a kertekbe. Ilyenek például a csigolyafűz (Salix purpurea) kisméretű, látványos fajtái, a Nana és a Gracilis, de a nyirkos talajokat kedvelő kecskefűz (Salix caprea) különleges fajtája, a csüngő habitusú Kilmarnock, valamint a keskenylevelű parti fűz (Salix eleagnos Angustifolia ) is a házikertek ékessége lehet. Jellegzetes társulásalkotó a kányabangita (Viburnum opulus) is, melynek Roseum fajtája labdaszerű, gyönyörű virágzataival díszít, a Compactum előnye pedig kis méretében rejlik. Sövénynek ajánlható a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), mely igénytelen, ellenálló és jól alakítható. Az intenzív fenntartású kertekben bátran megjelenhetnek olyan vízarchitektúrák, mint a tó vagy a csobogó, akár sziklakerttel kombinálva, hiszen hegyvidéki területről beszélünk. Fontos, azonban, hogy kőhasználat terén a helyben megtalálható riolittufát részesítsük előnyben. A sziklakert növényanyagát elhelyezése határozza meg, árnyékos helyeken megjelenhetnek benne pl. meténgfélék (Vinca sp.), vagy éppen az árnyékliliom (Hosta plantaginea) elsősorban vízarchitektúrával kombinált sziklakertekben, napos fekvésbe pedig választhatók pl. sásfélék (Carex sp.). Kerti tóba telepíthető pl. fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), sulyom (Trapa natans), alacsony vízborítottságú részeire pedig kerülhet többek között sárga nőszirom (Iris pseudacorus), gyékény (Typha sp.), mocsári gólyahír (Caltha palustris). Mindezeken túl évelőfoltokat és egynyári virágfelületeket is bátran kialakíthatunk akár az előkertekben, akár közterületeken.

16 Építészeti útmutató 16 ANYAGHASZNÁLAT Településképi szempontból héjazatoknak a cserép és természetes palafedések ajánlottak. Kerülendő a településképi szempontból a hullámpala és fémlemezfedés. Gépkocsi beállók és járdák burkolásakor a térkő használata javasolt. Falusias környezetben kerülendő az aszfalt és beton burkolat alkalmazása.

17 Építészeti útmutató 17 AJTÓK, ABLAKOK, KAPUK Falusias karakterű településeken a fa használata elterjedt. Javasolt világos vakolatú épületekben sötét árnyalatú fa nyílászárók beépítése. A beépítettségnek köszönhetően a kapukkal rendelkező kerítések karakterének is fontos szerep jut, melyeknél ajánlott a fa és fém használata.

18 Építészeti útmutató 18 TORNÁCOK, RÉSZLETEK Alsógagyon elterjed tetőtípus az oromzatos kontytető, melynek fából készült oromzati része gyakran motívumokkal díszített. A településre továbbá jellemző a népi hagyományokra visszatekintő oldaltornác és utcai oldalra beforduló tornác megléte, melyek készülhetnek fából vagy téglából. A tornácok hagyományos motívumokkal való díszítettsége elfogadott.

19 Építészeti útmutató 19 HOMLOKZATKÉPZÉS A településen legtöbb esetében a népi építészetben használt arányrendszer figyelhető meg, melyet az ablakok, tornácok, tetők és épületmagasságok egységes kialakításai alkotnak meg. Alsógagyon jellemző a homlokzatvakolatokkal történő díszítés. A homlokzatok általában világosak, melyeken javasolt a sötét fa nyílászárók használata.

20 Építészeti útmutató 20 MAI PÉLDÁK 5 Hagyományos parasztházak felújításakor, illetve falusias környezetbe épülő új házaknál törekedni kell, hogy az épületek tükrözzék környezetük eredeti karaktereit. A jelentős fontossággal bíró utcai homlokzatok a népi arányrendszernek megfelelően kerüljenek kialakításra. Figyeljünk továbbá a részletképzésekre, melyekkel erősíthető az illeszkedés. Anyaghasználatban és színhasználatban is követendőek a szomszédos épületek. A fotókon mai példák láthatóak, melyek magukon hordozzák a népi hagyományokat.

21 UTCÁK, TEREK Utcák, Mai példák terek 21 Alsógagyon egy jelentős zöld sáv húzódik a két főutcája között, melyeknél több kereszt került elhelyezésre. A település domboldalán található a Szentháromság templom és a temető. Alsógagy utcaképein az oldalhatáros beépítettségű, előkertes lakóházak harmonikus elhelyezése látható, amik általában oromzatos konytetővel és kontyolt tetővel a népi hagyományok arányrendszerével épületek. 6

22 Utcák, Hirdetések terek 22 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 7 Alsógagyon találni fa információs táblákat, melyek reklámfelületként is alkalmazhatók a képeken látható javasolt fém cégérek mellett. A hirdetések lehetnek állítottak és elhelyezésre kerülhetnek a homlokzatokon is. Kerülendők a fényreklámok, molinók és plakátok reklám célú használata kisebb településeken.

23 Impresszum 23 IMPRESSZUM ALSÓGAGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Alsógagy honlapcíme: Alsógagy község címe: Alsógagy Község Önkormányzatának posta címe: 3837 Alsógagy, Rákóczi utca 18. Telefon: Polgármester: Takács László Főpítész: Farkas István Főépítész címe: SZERKESZTETTE: Farkas István, Kőrösi Emese SZÖVEG: Farkas István, Dinnyés Magdolna, Bujáki Bence, Kovács Krisztián FOTÓ: Farkas István, Sárdi Zoltán ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Kőrösi Emese, Dinnyés Magdolna Budapest, október 30. A Települési Arculati Kézikönyvben felhasználtuk a Bükki Nemzeti Parktól kapott adatszolgáltatásban szereplő fotókat. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordózókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között, máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amelyek a település arculatát, karakterét kedvező irányba módosíthatják. A kézikönyvben kerülendő példaként szereplő képek nem a településen készültek.