KOPPÁNYSZÁNTÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 KOPPÁNYSZÁNTÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV Koppányszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 113/2017. (XII. 29.) számú határozatával elfogadva

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők 4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával 5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója utcák, terek, közparkok, közkertek 6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása 7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések 2

3 1.Bevezetés, köszöntő A kézikönyv Koppányszántó lakosságához, a településen építőkhöz kíván szólni elsősorban. Koppányszántó épített környezete országos viszonylatban is magas minőséget képvisel, köszönhetően az elődök által gondosan emelt épületeinek, amelynek legértékesebb elemei a településközpontban, illetve a szőlőhegyen találhatók. A településképi arculati kézikönyv a település természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának az eszköze. Célja a település értékeinek bemutatása, megvédése oly módon, hogy napjaink építési igényei is érvényesülhessenek. A kézikönyv ennek megfelelően igyekszik feltárni és ismertetni Koppányszántó épített környezetének értékeit. Ezen felül ajánlásokat, iránymutatásokat fogalmaz meg a településkép minőségi formálására vonatkozóan. A kézikönyv a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 12. melléklete szerinti tartalommal készült. 3

4 2.A település bemutatása, általános településkép, településkarakter Koppányszántó Tolna megye észak-nyugati szélén, Somogy megye határán a Tamási járásban található kistelepülés. A Nagy-Koppány folyó völgyében elhelyezkedő község a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 65 km-re, Tamásitól 15 km-re, Siófoktól 45 km-re található. Koppányszántó Nagykónyinál a 61. számú közútról a számú összekötő útra kanyarodva közelíthető meg A település népessége 314 fő (2015. évi adat). A község hagyományaiban a nagy kiterjedésű szőlőhegyi kultúra is nagy jelentőséggel bír. Koppányszántó történetének összefoglalása Szántó környéke a honfoglalás idején az Árpád-ház birtokába jutott, és csak évszázadokkal később került adományozás útján más nemzetség tulajdonába. A település területét főurak, nemesi családok, sőt a dömösi préspostság is birtokolta. A préspostság 1530 körül összeírt jegyzékében 21 jobbágyot említ, akik gabonát és bort szolgáltattak be. A pápai regestrum ebben az időben virágzó birtokról számol be. A mohácsi csata után a préspostság itteni birtokát Enyingi Török Bálint, a híres hadvezér foglalta el. Az összeírások alapján ebben az időben 13 porta adózott. A török megszállás után teljesen elpusztult a település, csak jóval később telepítették be magyarokkal. Területe az 1600-as évek közepétől Eszterházi Miklós nádoré lett ban épült fel római katolikus templomuk, melyet 1908-ban megbővítettek. A község egyik látványossága a templomdomb tövében felállított Szentháromságmozaikkép 1919-ből. A községet XIX. század közepén így írták le: Szántó, magyar falu Tolna vármegyében, 1402 kath., 6 zsidó lakossal. Kath. paroch. szentegyház. Gazdag rét és szántóföld. Szőlőhegy. Erdő, vizimalom. Földes ura a veszprémi püspök. Utolsó posta Dorog. (Fényes Elek Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) A település a XX. század elejétől viseli a Koppányszántó nevet. A közelmúltig a falu számára a jó minőségű földek biztosították a megélhetést. A jómódot mutatja, hogy 1913-ban 1697 lakosa volt a falunak, ezzel szemben az elvándorlás miatt ma 80%-kal kevesebben élnek a településen. A település közelmúltban megüresedő házait külföldi állampolgárságú családok vásárolták meg. (forrás: A településszerkezet Koppányszántó a Koppány-folyó mentén futó közlekedési út mentén alakult ki, így a település egyutcás útifalu jelleggel bír. Az alább látható II. katonai felmérés idején mely a 19. sz. első felében készült már a mai utcahálózat nagy része kialakult. A telkek alakja, illetve a változatos telekbeépítés ma is tapasztalható. A településszerkezetet meghatározó eleme az igen hosszú főutca (Fő u., Szabadság u.), melyről később északi irányba ágaztak ki utcák. A főutca sík fekvésű, a kiágazó utcák egy-egy domboldalra futnak fel. Maga a templom is erre a domboldalra épült, melyet a főutcáról egy keskeny gyalogúton lehet megközelíteni. A templom környezetében halmazos beépítés jellemző különböző alakú és méretű telkekkel. A mellékutcák keskenyek, a domborzathoz való illeszkedés miatt a telkek mérete eltérő. A Koppány-patak másik oldalán, a sportpályától délnyugatra egy különálló lakóutca, a Dózsa György utca található. A keskeny keresztmetszetű utcának főleg a déli oldala épült be fésűs elrendezéssel. A telkek mélyek, hátsó részüket szántóként használják. A település lakóházai jellemzően fésűs beépítésben, oldalhatártól kissé eltolva, előkerttel települtek. A melléképületeket a főépület mögött vagy mellett helyezték el. A főutcai telkek mélyek, a dombra futó telkek rövidebbek. Különösen rövid telkek találhatók a Honvéd utcában. 4

5 A település az II. katonai felmérés idején (forrás: A Dózsa György utcától délre található a szőlőhegy mozaikos szerkezetű egysége, ahol számos egykori szőlőterületet felszántottak, illetve felhagytak a művelésével, így beerdősödött. Koppányszántó kataszteri felmérése (19. század) (forrás: 5

6 tornácajtó nyílik, felül két padlásszellőző nyílással. Jellegzetességük az udvarra nyíló, faragott faoszlopos tornác. A népi lakóházakat és az intézményi épületeket több esetben az utcafrontra merőlegesen befordított épületszárnnyal, kiugrással bővítették. Az épületek a keskeny telkek miatt sűrűn állnak, az áttört kerítések rálátást engednek a homlokzatokra és a házak előtti előkertekre. A falszíneknél a világos színek dominálnak. Gyakori a síkpala tetőfedés. Az utcák zöldfelülete ápolt, a település képét szépítik a helyenként látható gazdagon beültetett zöldsávok, előkertek. Koppányszántó belterülete napjainkban Általános településképi jellemzők Koppányszántó településképét a hosszú, enyhén kanyargó főutca, és sűrűn álló, többségében földszintes, nyeregtetős népi stílusú lakóházai, illetve középületei határozzák meg. A magaslaton álló templom a központból tárul fel, a tekintetet a rendezett stációsor és kétoldali fasor vezeti a templomhoz és az előtte álló keresztekhez. A főutca képét a többségében földszintes épületek látványa jellemzi, ahol a népi jellegű házak közé négyzetes alaprajzú sátortetős típusházak ékelődtek be. Egy-egy kétszintes, nyeregtetős épületet is lehet látni. A főutcán ezen kívül az intézményi és a kereskedelmi épületek is állnak. A népi lakóházak némelyikén az eredeti homlokzati kialakítás látható: az utcára két keskeny, háromosztású ablak, illetve tornácnyílás vagy A Szabadság utca részlete egységes magasságú, tömegű lakóházakkal A magasabban fekvő utcák vegyesebb képet mutatnak, de alapvetően ezeknél is a földszintes épületek dominálnak. A Honvéd utca népi lakóházai jól megmaradtak, és mivel a Honvéd utcára a Fő utcáról jó rálátás van, ezért figyelemmel kell lenni az itteni épületek látványának megőrzésére, illetve arra, hogy felújításuk illeszkedjen a meglévő épületek, formák karakteréhez. 6

7 Koppányszántón egy-egy népi lakóépület számos tájegységre jellemző jegyet visel magán. Kilátás a templomdombról. Jól látható a település déli részén az erdők, erdősávok nagy aránya. A település tájkarakterét a dombok és a Koppány-völgy együttes jelenléte, a természetes növénytakaró és az emberi beavatkozásokat tükröző kialakult tájhasználatok határozzák meg. A szőlőhegy beépítése is a domborzati adottságokhoz igazodó, ahol az utak is a környezethez alkalmazkodva alakultak ki, helyenként szűk keresztmetszettel. Koppányszántón a természeti környezet a település déli részén gyakorlatilag fennmaradt. Jelentős összefüggő erdőterületek találhatók a Koppány-folyótól délre, a vízfolyást galériaerdő és mocsaras élőhely kíséri. A külterület északi felét nagy táblás, fátlan, homogén szántóterületek alkotják. 7

8 3.Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Koppányszántó településképi szempontból meghatározó építészeti értékeit szakrális építményei, és a még fennmaradt, a tájegységre jellemző népi építészete jelenti. Az építészeti értékek a belterületen, a természeti értékek jellemzően a külterületen találhatóak. Építészeti értékek A településen műemlék nem található, de folyamatban van a római katolikus templom műemléki védelem alá helyezése. A település épített környezetének jelentős elemei a szakrális építmények: a római katolikus templom, a temetőben álló Kammerermauzóleum és a szőlőhegyi kápolna. A templom Fő utca felől feltáruló képe A településközpontban, a Kossuth utcával párhuzamosan emelkedő domb tetején áll az 1753-ban épült Szent Bertalan római katolikus templom. Az egyhajós templomot 1908-ban átalakították, és 1990-ben újították fel legutoljára. A templom déli homlokzatánál álló feszületekhez újabb kori stációk vezetnek. A stációk előtti kis téren egy emlékműszerű Szentháromság mozaikkép található. A meredek domboldalt, amelyen a templom áll, egy fakorláttal védett támfal védi. A templom előtt idős fák állnak. 8

9 Kammerer Ernő történész sírkápolnája a temetőben A temető északi végén áll Kammerer Ernő félköríves záródású, neogótikus stílusú mauzóleuma. Mennyezete fakazettás. A romos sírkápolnát a közelmúltban helyreállították. Helyi védelemre érdemes építmények elhelyezkedése a településszövetben Helyi védelemre érdemes építmények Koppányszántón nagy számban találunk helyi védelemre érdemes építményeket, amelyek a település főutcáján, a Kossuth utcán, illetve a Dózsa György utca elején találhatóak. A szőlőhegyen áll az 1884-ben épített Urunk Mennybemenetele kápolna. Ezen objektumokat részletesen a települési értékleltár tartalmazza, amelyek közt találunk lakóházakat, templomot, kápolnát, kereszteket, emlékművet is. 9

10 Lakóház a Fő utcában Az épületet utcára merőleges nyeregtetővel építették. Az udvari homlokzat mentén verandával bővített tornác húzódik, a faragott faoszlopok közötti területet íves farácsos szerkezettel díszítették. Az utcai homlokzat az eredeti 2 ablak + tornácajtó nyílásrenddel épült. Az ablakok felett szemöldökpárkányok, felettük osztópárkány található. Az épület arányaiból, homlokzatkialakításából javasolt kiindulni akár új épület tervezésénél is. Lakóház a Szabadság utcában Az épület utcára merőleges nyeregtetővel épült. A hosszanti elrendezésű lakóház homlokzatán eredeti nyílásrendje látható két háromosztású ablakával és a tornácajtóval. Osztott ablakai egyedi kialakításúak. Klasszicizáló hatás érzékelhető az ablakok között dór oszlopot idéző vakolatminták miatt. Az épület eredeti jellegében történt felújítása a nyílászárók meghagyásával jó példával szolgál a településen. 10

11 Piéta-szobor az egykori iskola (Szabadság u. 164.) előtt Helyrajzi szám Helyi védelemre érdemes építmények jegyzéke Utca, házszám Megnevezés 452/5 Dózsa Gy. utca kőkereszt 343/3 Fő utca kőkereszt 395/2 Fő u. 44. lakóház 181 Fő u lakóház 180 Fő u lakóház 52 Fő u lakóház 234 Fő utca Szentháromság mozaikkép 231 Kossuth u. R.k. templom 231 Kossuth u. kőkereszt 231 Kossuth u. Kálvária-keresztek 285/2 Rákóczi u lakóház 285/1 Rákóczi u lakóház 256 Rákóczi u lakóház 366 Szabadság u. 74. lakóház 352 Szabadság u. 88. lakóház 325 Szabadság u. 98. kőkereszt 312 Szabadság u lakóház 295 Szabadság u lakóház 240/1 Szabadság u. 164 kőkereszt 240/1 Szabadság u. 164 Piéta-szobor 240/1 Szabadság u. 164 I. világháborús emlékmű 240/1 Szabadság u. 164 kopjafa 265 temető Ravatalozó épület 265 temető mauzóleum 265 temető Temetői kőkereszt 265 temető Temető bejárati kőkereszt 265 Öreghegy Szőlőhegyi kápolna 11

12 Táj és természeti értékek A településen a Nagy-Koppány-pataktól délre fekvő területek táji és természeti értékekben bővelkednek. A Nagy-Koppány-patak koppányszántói szakasza a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületeihez tartozik, s egyben Natura2000 élőhelymegőrzési terület. Ezen kívül tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területbe tartozik. A belterületen és a külterületen egyaránt találunk egyedi tájértékeket, természeti értékeket. Ezek lehetnek az út menti feszületek, helyi építészeti stílust képviselő présházak a szőlőhegyen, a magaslatokról feltáruló kilátás, egy-egy fasor, illetve idős faegyedek, stb. A település természeti értékein kívül tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek is találhatóak. Ezek a területek egyrészt a természeti oltalom alatt álló területeket, másrészt a szőlőhegyet jelentik. Ebbe a területbe tartoznak a Nagy-Koppány menti vizes élőhelyek, a folyótól délnyugatra fekvő Hársas-erdő, a mozaikos területfelhasználású szőlőhegy és az ettől keletre fekvő szántóföldek. Koppányszántó tájképi értékét a Nagy-Koppány menti fás és fátlan társulások mozaikja, a természetközeli területek nagy aránya adja. Az elmúlt századokban az ember által használt területek fokozatosan növekedtek, amely a település növekedését és erősödését is jelentette és a szőlőhegy, mint kultúrtáj kialakulásához is vezetett A stációk és az azokat kísérő fasor a település egyedi tájértékei Koppányszántó természetközeli területei (magterület, Natura 2000 terület, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület 12

13 4.Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával Koppányszántó közigazgatási területe az alábbi eltérő karakterű egységekre bontható: - történeti településközpont - jellemzően családi házas lakóterület - szőlőhegy - ökológiai szempontból érintett területek (magterület, Natura2000 terület, kiemelten kezelendő tájképvédelmi terület,) A történeti településközpont, a jellemzően családi házas övezet területei és a szőlőhegy tekinthetők településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területeknek, ahol kialakult épített környezet. Az ökológiai szempontból érintett területeken a szőlőhegyet érintő kiemelten kezelendő tájképvédelmi terület kivételével építmények, épületek nem jellemzőek. Eltérő karakterű területek térképe 13

14 Történeti településközpont Koppányszántó történeti településközpontját a Templom tér körül összpontosuló intézményi épületek, és az itt viszonylag nagy számban fennmaradt népi jellegű lakóházak alkotják. A településközpont területét a Fő utca - Szabadság utca Kossuth utca Rákóczi Ferenc utca Templom térhez közeli részei jelentik. Az épületállomány a főutca mentén vegyes: földszintes népi jellegű lakóházak, es évekbeli földszintes sátortetős épületek, tetőtérbeépítéses nyeregtetős épületek és földszintes intézményi épületek képezik. A népi jellegű lakóépületek az utcára merőlegesen álló nyeregtetővel épültek, ahol az utcai homlokzaton jellemzően 2 keskeny ablak helyezkedik el. A Fő utca Templom térhez csatlakozó részén az utcára L alakban befordított épületek állnak. Ez utóbbiakon az utcai homlokzat eredeti nyílásrendje 2+2 (+2+2) ablak+ ajtó. A nagyobb tömegű, tetőtér-beépítéses épületek az utcára merőleges, vagy befordított nyeregtetővel állnak. A Fő utca részlete a településközponti részen: jobbra utcafronton álló épület, mellette előkertes beépítés látható 14

15 A lejtésviszonyok miatt az épületek elhelyezése kétféle módon történt: terepbe süllyesztéssel, illetve a terepből kiemelten, támfallal. A Fő utcának, a Szabadság utcának és a Rákóczi utcának hasonló a keresztmetszete: a járda mellett kb. 1-1,5 m széles zöldsáv (az út és az épületek közötti zöldfelület) húzódik, ahol néhány esetben kisebb fákat, sövényt is láthatunk. A Kossuth utca ehhez képest szűkebb keresztmetszetű. A keskeny telkek miatt sűrűn állnak az épületek. Ahol szélesebb a telek, ott a melléképületet a főépület mellett helyezték el. A központi településrészen áttört kerítéseket készítettek, melyek általában beton lábazattal és fém kerítésmezővel rendelkeznek. A település zöldfelületi rendszerének meghatározó elemei a családi házak hátsó kertjei, amelyek nagy része gondozott és pihenőkertként, gyümölcsösként, veteményeskertként funkcionálnak. A településközpontban található templom a stációkkal 15

16 Jellemzően családi házas településrész A családi házas területen szintén vegyes épületállomány jellemző. A főutcán a 20. század eleji népi lakóházak mellett tetőtér-beépítéses és sátortetős kockaházak találhatók. Az ingatlanok beépítési módja fésűs, azaz oldalhatáron álló, jellemzően kis előkertes kialakítással. Az épületeket az oldalhatárra, vagy az oldalhatártól kis távolságra (legfeljebb 1 m) telepítették. A domboldalon futó utcákon számos népi jellegű lakóház maradt meg. Ezek előkerttel, az utcára merőleges tengellyel épültek. Az épületeket (kontyolt) nyeregtetővel, az utcára néző egy vagy két keskeny, háromosztatú ablakkal, esetenként tornácnyílással építették. Sokuknál eredeti kialakításában látható ma is a faragással ellátott tornácoszlopsor. A Fő utca részlete 16

17 Szőlőhegy A Szőlőhegy a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé tartozik. Koppányszántó közigazgatási területének déli részén helyezkedik el a szőlőhegy, amely felaprózott telekstruktúrájú és zömében a tájba illeszkedő présházak-pincék találhatóak rajtuk. A népi építészet jegyeit tükröző, ma is látható gazdasági épületek a XIX. század második felétől létesültek. Az épületek a kezdetektől a szőlőtermesztést, borászkodást, mint alapfunkciót hivatottak kiszolgálni. A szőlőhegy jóval lazább beépítésű, mint egy átlagos község, mégis a domboldalakat nézve egységes kép tárul a szemünk elé a szőlőterületek, épületek váltakozásával. Szőlőhegy térképi lehatárolása Szőlőhegyi táj 17

18 Ökológiai szempontból érintett területek A belterülettől délre fekvő területek tartoznak az ökológiai szempontból érintett területek közé. Ez a település területének mintegy 35%-át teszi ki. A változatos tájhasználat következményeként mozaikos tájszerkezet alakult itt ki, ami a hagyományos tolnai táj karakterét adja. A Koppány menti vízparti társulások, valamint a vízfolyástól délre található erdőfoltok mellett ide tartozik a Szőlőhegy változatos tájhasználatú területe. Ez utóbbi karakterét a présházas szőlőterületek, kistáblás szántóföldek, és a felhagyott szőlők helyén kialakult természetes növénytakaró adja. Az övezetbe az országos ökológiai hálózat magterületei, a nemzetközi védelem alatt álló Natura 2000 területei és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek tartoznak. Az elsődleges cél ezeken a területeken az értékes természeti környezet és a kialakult tájszerkezet megóvása. Ökológiai szempontból érintett területek térképi lehatárolása 18

19 5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója utcák, közparkok, közkertek E fejezetben, valamint a Jó példák bemutatása című fejezetben bemutatott példák szemléletformáló jellegűek, amelyeknél a hagyományos tömegalakítás, homlokzatképzés, épületrészletek tekintendők követendő, illetve az építészeti kialakítást ösztönző elemeknek, amelyek a tervezés kiindulási pontjául szolgálhatnak. Ajánlások településközpont Magassági arányok A településközpontban jellemzően földszintes épületeket találunk. Emiatt földszintes, vagy földszint plusz tetőteres épületeknél magasabb új épületet nem javasolt építeni. A nagyobb épülettömegű épületek környezetében feltételezett építésnél nem javasolt az alacsony épületmagasság, de a kialakult magasságoknál nagyobb kialakítás sem. A településközpontra, a jellemzően családi házas területre, valamint a szőlőhegyre fogalmazódtak meg ajánlások, tekintettel arra, hogy ezeken a területeken beszélhetünk épített környezetről. 19

20 Alkalmazandó tetőhajlásszög, tetőforma Az alkalmazandó jellemző tetőhajlásszög a meglévő épületek tetőhajlásszögéhez igazodva kerüljön kialakításra, amely épület, épületszárny építése esetén jellemzően közötti. A túl magas, illetve a túl alacsony hajlásszögű tetők nem illeszkednek a településrész utcaképeibe. Az épületeket jellemzően nyeregtetővel javasolt kialakítani. A népi lakóépületekre jellemző csonkakonty kialakítása továbbra is javasolt. 20

21 Megfelelő telepítés, tömegformálás A településrész ingatlanai jellemzően oldalhatáros beépítésűek, kis előkerttel. A főépület folytatásában építették a kiszolgáló, gazdasági épületeket, tárolókat. Új épületet a hosszanti telekhatárra, illetve attól csurgó-távolságot (0,5-1 m) tartva javasolt elhelyezni. Az épületek telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű. Az épületeket hosszanti irányban, a telek belső irányába, a meglévő épület folytatásaként célszerű bővíteni, amennyiben a telek adottságai lehetővé teszik. Több esetben látható ettől eltérő beépítés, amikor a melléképületet a lakóházzal szemben, attól különállóan építették. Ilyen esetben figyelni kell arra, hogy a telepítési távolságok betartásra kerüljenek, illetve arra, hogy a hátsókertet az udvaron keresztül mezőgazdasági géppel (pl. kistraktor) meg tudják közelíteni, rakodás, szántás miatt. A melléképületeket, kiszolgáló épületeket (tárolók, garázs, ól) a főépülettel összhangban javasolt kialakítani, amely vonatkozik a telepítésre, tömegarányokra, anyaghasználatra is. 21

22 Épületek színezése, anyaghasználat Az épületek homlokzatait vakolt felülettel, vagy tégla architektúrás kiképzéssel javasolt kialakítani, illetve ezek harmonikus kombinálásával. Színezésnél a fehér, illetve az átgondolt, nem rikító, földszínek használatára érdemes törekedni. Kerülni kell a harsány színek alkalmazását a homlokzatokon, valamint a nagyáruházakban megvásárolható épületdíszeket, amelyek zavaró hatásúak a falusias környezetben. Helyi védelemre érdemes épületeknél, eredeti épületrészeknél a homlokzatok rekonstrukciója javasolt az eredeti felületképzések helyreállításával. A homlokzatokat az eredeti színezéssel, vagy a hagyományosan használt színezésnek megfelelően kell kialakítani. A tetők héjazati fedésénél javasolt az égetett agyagcserép, vagy az égetett cserép színárnyalatával megegyező vörös-barna színhatású betoncserép alkalmazása. Kerítések kialakítása Az utcafronton a kerítések kialakításánál az áttört jellegre kívánatos törekedni. Lábazatos, pillérek közti kovácsoltvas, vagy lécbetétes kerítések kialakítása javasolt. A kerítések építésénél is törekedjünk arra, hogy kialakításukban, anyaghasználatukban illeszkedjenek a főépülethez. Ezen felül a tömör, falazott kerítések is megjelenhetnek, amennyiben legfeljebb 1,5 méter magasak és kialakításukban illeszkednek a főépülethez, illetve környezetükhöz. 22

23 Ajánlások - Jellemzően családi házas terület Magassági arányok A településrészen zömében lakótelkek találhatóak, családi házakkal. A főépületek jellemzően földszintesek. Javasolt a környezet, a szomszédos ingatlanokhoz történő alkalmazkodás a magassági arányok tekintetében is. Alkalmazandó tetőhajlásszög, tetőforma Az alkalmazandó jellemző tetőhajlásszög a meglévő épületek tetőhajlásszögéhez igazodva kerüljön kialakításra, amely épület, épületszárny építése esetén jellemzően közötti. A túl magas, illetve a túl alacsony hajlásszögű tetők nem illeszkednek a településrész utcaképeibe. Az épületeket jellemzően nyeregtetővel javasolt kialakítani. A népi lakóépületekre jellemző csonkakonty kialakítása továbbra is javasolt. A településrészen a nyeregtetős, kontyolt nyeregtetős, sátortetős épületek is megtalálhatóak. Javasolt az egyszerű tetőformák alkalmazása a környezethez igazodva. 23

24 Épületek színezése, anyaghasználat A településközponthoz hasonlóan az épületek homlokzatait itt is vakolt felülettel, vagy tégla architektúrás kiképzéssel javasolt kialakítani. A két felületképzés esztétikusan kombinálható. Színezésnél a fehér, illetve az átgondolt, nem rikító, földszínek használatára érdemes törekedni. Kerülni kell a harsány színek alkalmazását a homlokzatokon. Új épületet a telek oldalhatárára, illetve attól csurgótávolságot (0,5-1 m) tartva javasolt elhelyezni. Az épületek telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges rendszerű. Megfelelő telepítés, tömegformálás A településrész ingatlanai oldalhatáros beépítésűek, kis előkerttel. A főépület folytatásában építették a kiszolgáló, gazdasági épületeket, tárolókat. 24

25 Kerítések kialakítása A kerítések kialakításánál az áttört jellegre kell törekedni. Az utcafronton lábazatos, pillérek közti kovácsoltvas, vagy lécbetétes kerítések kialakítása javasolt. Ezen felül a tömör, falazott kerítések is megjelenhetnek, amennyiben legfeljebb 1,5 méter magasak és kialakításukban illeszkednek a főépülethez, illetve környezetükhöz. 25

26 Ajánlások Szőlőhegy Magassági arányok A területen javasolt a földszintes épületek kialakítása. Alkalmazandó tetőhajlásszög, tetőforma Az alkalmazandó jellemző tetőhajlásszög a meglévő épületek tetőhajlásszögéhez igazodva kerüljön kialakításra, amely épület, épületszárny építése esetén jellemzően közötti. Az összetett, bonyolult tetőformák helyett a nyeregtető alkalmazása javasolt. Megfelelő telepítés, tömegformálás A gazdasági épületeket, présházakat a domborzati viszonyoknak megfelelően kell telepíteni. Ezzel a tájhoz való illeszkedés mellett földtani problémákat (pl megbolygatott partfalak csúszása) is elkerülhetünk, amelyek az épületet veszélyeztetnék. Utcák, terek, közparkok, közkertek, fasorok: Koppányszántó közterületei gondozottak. Az utcák menti zöldsávokban a gyep jellemzően lenyírt. A szélesebb zöldsávokban már megjelennek a cserjék, sövények, illetve fák. A légvezetékek miatt azonban egységes utcafásításra, fasorok telepítésére eddig még nem kerülhetett sor. A legtöbb előkertben virágos cserjék, évelő növények és hagyományos kerti virágok díszlenek. A terek, közkertek értékes faegyedeit, zöldfelületi elemeit továbbra is karban kell tartani, a kiöregedett fák helyére újabbakat kell ültetni. 26

27 Egyéb ajánlások Sajátos építményfajták, egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó ajánlások: A Fő utca és a Szabadság utca felett áthaladó légvezetékek földkábellel történő kiváltásával a településkép jelentősen javulhatna. A település teljes ellátását szolgáló sajátos építmények (pl. hírközlési, energiaellátási építmények, víztorony) a településképet negatívan befolyásolhatják. A község közigazgatási területén a településképi szempontból meghatározó területeken nem ajánlott a vertikális jellegű sajátos építmények elhelyezése. Fenti építmények viszont hozzátartoznak a település működtetéséhez, az életkörülmények javításához. Ezen építményeket javasolt elsősorban a településképi szempontból meghatározó területen kívüli külterületen elhelyezni. Itt is törekedni kell az építmények tájba illesztésére, a környezet nem zavaró kialakításra. Reklámhordozókra, közterületi homlokzatok vonatkozó ajánlások Főépítmények közterületről látható homlokzatait építészetileg egységes megjelenéssel kell kialakítani. Közterület felé néző homlokzaton parabola antenna, klíma kültéri egység lehetőség szerint ne jelenjen meg a helyi védelem alatt álló épületeken. Hirdetőfelületek létesítésénél a meglévő építészeti elemekhez, és az épület karakteréhez illeszkedő kialakítás javasolt. Javasolt az épületek homlokzatán betűgrafikaként megjelenített cégfeliratok elhelyezése. Ezek a megoldások jobban illeszkednek az utcaképbe, mint a táblákon megjelenített reklámfeliratok. 27

28 6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása A jó példák szemléletformáló jellegűek. Cél a jellegzetes épületek, épületrészek, építmények bemutatása példákon keresztül, amelyek egy épület átalakításánál, felújításánál, vagy új épület létesítésénél hangulatukban, megjelenésükben, anyaghasználatukban kiindulási alapot képezhetnek a tervezésnél. Régi épületek felújítása A népi építészeti jegyeket magánviselő épületeket leghelyesebb az eredeti épületrészek, nyílászárók, vakolatdíszek megtartásával felújítani. 28

29 Új épületek építése A községben alig léteznek a legutóbbi évtizedekben emelt új épületek. A Szabadság utcán található egy tömegarányait és anyaghasználatát tekintve jó példaként említhető lakóház. A szomszédos Nagykónyiban található jó arányú és a faluképbe illeszkedő épület 29

30 Példa hagyományos hangulatú új ablakra Utcai kerítések A településképek összhatását az utcai kerítések is befolyásolják. A lábazattal épített, pilléres, kovácsoltvas vagy fa elemes kerítések pozitívan befolyásolják az utcaképet. 30

31 Kertek, utcák, zöldfelületek A kert teremti meg a kapcsolatot a ház és a természet között, ahol pihenni, kikapcsolódni lehet. Új épület építésekor, vagy az épület bővítésekor törekedni kell a meglévő fás szárú növények megóvására, illetve a burkolt felületek arányának csökkentésére a növényzet növelésével. Javasolt mind árnyékot adó fákat, mind pedig cserjéket, évelőket ültetni, amelyek az esztétikai és a mikroklímára gyakorolt pozitív hatás mellett a térhatárolást, illetve takarás célját is szolgálják. A jól megválasztott növényanyag kisebb ápolási munkával jár. Az örökzöld fák helyett törekedjünk az őshonos lomblevelű fák telepítésére, mert előbbiek nagy felületen ültetve komor hangulatot árasztanak. Az őshonos növények mellett célszerű a szárazságot jól tűrő virágos cserjék, vastag levelű (pozsgás) fajok, illetve díszfüvek telepítése. A haszonkertek művelésének a községben nagy hagyománya van. Érdemes a környéken termesztett, betegségeknek jobban ellenálló zöldség- és gyümölcsfajták termesztését kipróbálni. A lakóházak előtti keskeny zöldsávokban is kívánatos évelőket, alacsony (törpe-) cserjéket ültetni. Rózsákkal beültetett zöldsáv a Fő utca végén 31

32 Példa közterületi padok, hulladékgyűjtők, igényes és esztétikus kialakítására Parkosított teresedés a községközpontban 32

33 7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések A községben nem láthatók a sokfelé előforduló, zavaró, harsány megjelenésű reklámhordozók, csupán a temetőnél található egy igényesen kialakított hirdetőtábla. A reklámozást szolgáló jól megválasztott cégérek élénkíthetik a településképet. Igényes megformálású cégér más Tolna megyei településről 33

34 Impresszum Készítette: településtervező okl. építészmérnök Deák Varga Dénes Szakmai felügyelet: Települési főépítész Hajba Csaba Koppányszántó Község Önkormányzata 7094 Koppányszántó, Szabadság út A kiadvány a tak.lechnerközpont.hu Példatár menü alatt található anyagok alapján készült