Hang ultrahang. Hang: mechanikai hullám (modell)

Hasonló dokumentumok
Hang ultrahang. Hang: mechanikai hullám (modell)

Ultrahang orvosi alkalmazásairól. Hang: mechanikai hullám (modell)

Hang: mechanikai hullám (modell) Ultrahangos képalkotó módszerek. síp. térbeli és időbeli periodicitás. rugó. függvény

Az ultrahang, mint fizikai jelenség; előállítása, tulajdonságai, diagnosztikai alkalmazásának fizikai alapjai

Az ultrahang diagnosztika fizikai alapjai

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

Az élő anyag rugalmas tulajdonságainak felhasználása diagnosztikában és terápiában: ultrahang - módszerek. Hang: mechanikai hullám

Az élő anyag rugalmas tulajdonságainak felhasználása diagnosztikában és terápiában: ultrahang - módszerek. Hang: mechanikai hullám

Az ultrahang, mint fizikai jelenség; előállítása, tulajdonságai, diagnosztikai alkalmazásának fizikai alapjai. Hang: mechanikai hullám

Az ultrahang reflexiója. Az ultrahang orvosi alkalmazásainak alapjai. Visszaverődés. Terápa alapja az ultrahang elnyelődése

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechankai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

vmax A részecskék mozgása Nyomás amplitúdó értelmezése (P) ULTRAHANG ULTRAHANG Dr. Bacsó Zsolt c = f λ Δt = x/c ω (=2π/T) x t d 2 kitérés sebesség

Hang és ultrahang. Az ultrahangos képalkotás, A-, B- és M-képek. Doppler-echo. Echo elv - képalkotás. cδt = d+d = 2d

Ultrahang. A hang. A hanghullámot leíró függvény. Az ultrahang

A hang fizikai tulajdonságai, ultrahang, Doppler-elv

Hangintenzitás, hangnyomás

A hang fizikai tulajdonságai, ultrahang, Doppler-elv Dr. Goda Katalin 2019.

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség

Physics of ultrasonography

Diagnosztikai ultrahang

Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

f A hullámforrás frekvenciája c a közegbeli terjedési sebesség

Biofizika és orvostechnika alapjai

Kiegészítő anyag (videók)

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

1. A hang, mint akusztikus jel

MECHANIKAI HULLÁMOK. A tér egy adott helyén történt zavarkeltés eredménye a tőle r távolságra lévő pontban idő múlva jelenik meg: x c

Mechanikai hullámok, hangtan, ultrahangok

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

Kiegészítő anyag (videók)

Ultrahang és elektromos impulzusok alkalmazása

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Mechanikai hullámok (Vázlat)

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Rezgések és hullámok

Az ultrahang orvosi alkalmazásai

Hullámok, hanghullámok

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Gyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Röntgendiagnosztikai alapok

A hang mint mechanikai hullám

1. Az ultrahangos diagnosztika fizikai alapjai

Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Anyagvizsgálati módszerek

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

Audiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra

az elektromosság orvosi alkalmazásai

A rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében.

Hangterjedés akadályozott terekben

Vezetők elektrosztatikus térben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Optika fejezet felosztása

Mechanikai hullámok, hangtan, ultrahangok

Modern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok

egyetemi tanár, SZTE Optikai Tanszék

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

Az optika tudományterületei

Milyen simaságú legyen a minta felülete jó minőségű EBSD mérésekhez

Optika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor

A talajok összenyomódásának vizsgálata

a terjedés és a zavar irányának viszonya szerint:

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

A hullámok terjedése során a közegrészecskék egyensúlyi helyzetük körül rezegnek, azaz átlagos elmozdulásuk zérus.

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Ultrahang vizsgálatok

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Járműipari környezetérzékelés

Hangterjedés szabad térben

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

Az elektromágneses hullámok

Mechanikai hullámok, hangtan, ultrahangok

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

Folyadékok és gázok áramlása

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Hajder Levente 2017/2018. II. félév

Tartalom. Tartalom. Anyagok Fényforrás modellek. Hajder Levente Fényvisszaverési modellek. Színmodellek. 2017/2018. II.

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Mikroszerkezeti vizsgálatok

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

Ventilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

Átírás:

Hang ultrahang kosmai kérdés: mennyi bor van a hordóban? orvosi kérdés: mennyi levegő van a tüdőben? Augenbrugger (grazi kosmáros orvos ia, 76): perkusszió üreges szervek légtartalmának a vizsgálatára KAD 0.03. síp rugó Hang: mehanikai hullám (modell) térbeli és időbeli periodiitás hidrosztatikai nyomás p teljes = p hidrosztat + Δp nyomásváltozás, hangnyomás longitudinális hullám (gázokban és olyadékok belsejében sak ilyen) transzverzális hullám üggvény nyomás DC + AC amplitúdó ázis t x Δp( t, x) = Δpmax sin π T λ 3 Tkv. II.45. ábra. T = λ, = λ 4

Mehanikai hullámok tartományai rekvenia és intenzitás alapján hangmagasság: alaphang rekveniája hangszín: elhangok aránya (spektrum) 5 6 Tkv. IV.3. ábra. Tkv. IV.4. ábra. κ = A rugalmas közeg szerepe ΔV V Δp kompresszibilitás relatív térogat sökkenés per nyomás A hang/h sebessége különéle közegekben = ρκ p = = v p v max max terjedési sebesség akusztikus impedania/ akusztikus ellenállás/ akusztikus keménység (deiníió) el = I = ρ = ρ κ akusztikus impedania (hasznos alak) 7 lágy szövet: 540 m/s (!) 8 vö. Tkv. II.4. táblázat

Az ultrahang intenzitása Intenzitásgyengülés terjedés közben (abszorpió) J J 0 J 0 / J 0 /e J J = J 0 e sillapítás: μx = Δp e P el = e el intenzitás = energia-áram sűrűség J0 α = 0 lg db J α = 0 μ x lge db μ a diagnosztikai rekvenia tartományban arányos a rekveniával elektromos analógia ajlagos sillapítás: α x 9 μ a diagnosztikai rekvenia tartományban arányos a rekveniával μ ~ k, k ~ (?) logμ ~ k log ha egyenest kapunk, akkor jó a hatványüggvény közelítés ajlagos sillapítás lágy szövetre: α db ~ x m MHz μ α/x (db/m) (MHz) k = 3 k = k = Közegek határán lejátszódó jelenségek Relexió (merőleges beesés) merőleges beesés erde beesés relexióképesség: teljes visszaverődés: J be J tr J be > beesési merőleges R = J visszavert J bejövő = + <<, R optimális satolás: J rel J be = J tr +J rel relexió és transzmisszió J rel sinα = sinβ J tr Snellius-Desartes határelület R izom/vér 0.00 zsír/máj 0.006 zsír/izom 0.0 sont/izom 0.4 sont/zsír 0.48 lágy szövet/levegő 0.99 satoló orrás bõr Tkv. II.47. ábra

Ferde beesés ill. külső elülethez képest erde helyzetű réteg Abszorpió és relexió k n k tényleges helyzet ábrázolt helyzet n k n relatív impulzus amplitúdó (db) minél később/ minél mélyebbről érkezik vissza a relexió, annál gyengébb a relektált intenzitás visszaverődési idő üggő erősítés TGC: time gain ompensation DGC: depth gain ontrol n k k n k n 3 határelület R 0lgR (db) T 0lgT (db) zsír/izom 0.0-0.0 0.990-0.044 izom/vér 0.00-30.0 0.999-0.004 izom/sont 0.4-3.9 0.590 -.9 4 Tkv. 53.o. H keltés. Piezoelektromos jelenség Elektromos jelorrás (szinuszoszillátor)+ transzduer (piezokristály). (a) A pozitív és negatív töltések súlypontja egymásba esik. (b) és () Nyomás hatására a töltések súlypontja szétválik, azaz eszültség keletkezik (direkt ~) ill. eszültség hatására a otthon: gázgyújtó kristály deormálódik (inverz ~). vö. Tkv. VIII.9. ábra a b H keltés: inverz ~ H detektálás: direkt ~ hangal magassugárzója 5 Elektromos jelorrás: szinuszoszillátor pozitív módon visszasatolt erősítő A, visszasatolt A A = β βa =, erősítés= végtelen szinuszoszillátor bemenő jel: nins, kimenet: szinuszos eszültség n(db) n max n max -3 a átviteli sáv pontozott piros nyíl: a szinuszoszillátor rekveniája kihúzott ekete görbe: rekvenia karakterisztika visszasatolás nélkül (log) 6

Az H orrás elépítése öldelt kábel műanyag ház aktív kábel akusztikus szigetelő tompító egység aktív elektróda piezoelektromos kristály, λ/ öldelt elektróda illesztő réteg, λ/4 bőr Az H impulzusok jellemzői transzduer: adó és vevő egyben időbeli szétválasztás olyamatos hullám helyett impulzusok transzduer impulzus ismétlődési idő: ms impulzus ismétlődési rekvenia: 000/s = khz impulzusidőtartam: μs H terjedési sebessége (lágy szövetekben): 540 m/s vétel adás H rekveniája: -0 MHz 7 8 Tkv. VIII.3. ábra Időüggvény A A Spektrum Az H nyaláb kialakulása (egyszerűsített kép) szinusz üggvény T t P =/T 0 vonalas sp. ( vonal) periodikus üggvény T B B P t =/T 0 vonalas spektrum egy pár periódus C C dp/d T t =/T 0 sávos spektrum (Fresnel zóna) Nyaláborma olytonos sugárzó esetén (Fraunhoer zóna) ~ impulzus(üzemű) sugárzó esetén kisit több periódus T D D t dp/d =/T 0 alkalm.: pulzus ultrahang sávos spektrum aperiodikus üggvény E E dp/d t olytonos spektrum 9 0

Az H nyaláb perspektivikus képe Feloldási határ, eloldóképesség A eloldási határt ama két pont közötti távolsággal jellemezhetjük, amelyeket az H segítségével még különálló pontokként detektálhatunk (minél nagyobb az értéke, annál rosszabb a helyzet). Felbontóképesség: a eloldási határ reiproka. J A sugárirányú (axiális) eloldási határ az impulzushossztól ügg. Az impulzushossz ordítottan arányos a rekveniával. Jellemző értékek A laterális eloldási határt a nyalábátmérő szabja meg. axiális irányban az intenzitás változás x rekvenia (MHz): 5 hullámhossz (izomban) (mm): 0.78 0. behatolási mélység (m):.6 laterális eloldási határ (mm): 3.0 0.4 axiális eloldási határ (mm): 0.8 0.5 vö. Tkv. 499.o. τ Axiális eloldási határ τ : d τ τ = τ impulzushossz δ τ = d eloldási határ Az impulzushossz ele az axiális eloldás határa, mivel ekkor éppen érintik egymást az egymás mögötti helyekről induló ehók. ax = impulzusidő Laterális eloldási határ δ lat F ~ R λ F: ókusztávolság R: transzduer átmérő λ: hullámhossz τ ~ T = 3 4

Fókuszálás Huygens elv Vö. Tkv. 500.o.. ábra Fókuszáláskor a nyaláb divergeniája nő a távoltérben és romlik a mélységélesség. 5 A hullámront minden pontja elemi hullámok kiindulópontjának tekinthető. Az új hullámront ezen elemi hullámok burkológörbéje. 6 Elektronikus ókuszálás a pásztázás.. 3. 4. 5..... iránya Pásztázás sokelemes lineáris lapkasoport ( linear array ) sokelemes íves lapkasoport ( urved array ) lapkasoport lapkaméret a pásztázás iránya ókuszálatlan H nyaláb ókuszált H nyaláb (k+)-dik ókuszpont k-dik ókuszpont (k+)-dik ókuszpont 7 a képvonalak távolsága.. 3.... a vonalak.. 3. a vonalak 8 vö. Tkv. 50.o.. ábra vö. Tkv. VII. 36-37. ábrák

H rekveniás eszültségimpulzus-adó késleltető elemek τ τ τ 3 τ 4 τ 5 τ 6 τ 7 τ 8 τ 9 a sugárzó lapkák 3 4 5 6 7 8 9. ϕ a nyaláb iránya Az ultrahangos képalkotás, A-, B- és M- képek. Doppler-eho H rekveniás eszültségimpulzus-adó τ n τ τ τ 3 τ 4 τ 5 τ 6 τ 7 τ 8 τ 9 τ n 3 4 5 6 7 8 9 n. n. sugárirány. hullámront eredő hullámront ókusz Pásztázás és ókuszálás 9 Doppler vö. Tkv. 507.o. 794 Spallanzani: denevérek tájékozódása Eho elv Eho elv speiális transzduerből levegőbe is kisatolható az H intenzitás egy része 8 Colladen megméri a hang terjedési sebességét Δt = d+d = d 0 méröld palakorrú delin 3 3

Eho elv, H képek Kétdimenziós B-kép transzduer pulzus mozgatott transzduer d ekhó B-mód kijelző A-kép (Amplitúdó) sak egydimenziós lehet egydimenziós B-kép (Brightness=ényesség) Δ t= d/ idő 33 34 vö. Tkv. VIII.33. ábra TM-kép Kétdimenziós B-kép és A-kép (szemészeti alkalmazás) Terjedési sebesség igyelembevétele pontos távolságok meghatározására: EKG jel reereniaként (üggőleges) egydimenziós B-kép időbeli változása Tkv. VIII.34. ábra idő (T)M-kép Time Motion 35 ornea: 64 m/s sarnokvíz: 53 m/s humán szemlense: 64 m/s üvegtest: 53 m/s 36

TM-kép B-kép Doppler jelenség Ha a sípoló vonat közeledik, akkor az álló megigyelő az igazinál magasabb hangot észlel, ha pedig távolodik, akkor mélyebbet. (C. Doppler, 84) T = λ, = λ 37 Tkv. VIII.39. ábra 38 : megigyelt rekvenia, : eredeti rekvenia (a) álló orrás és mozgó megigyelő +: megigyelő közeledik a orráshoz : megigyelő távolodik a orrástól (b) mozgó orrás és álló megigyelő (ha v F <<, akkor ugyanaz, mint (a)) () mozgó orrás és mozgó megigyelő (d) mozgó relektáló tárgy (elület), (ha v R << ) v ' = ± ' = vf m v ± ' = v m M F v ' = ± M R 39 Doppler rekvenia = rekvenia változás = r. eltolódás ha v i, v R << (i=m vagy F) átrendezésével a rekvenia változás (Doppler rekvenia, D ) (d) átrendezésével a rekvenia változás (Doppler rekvenia, D ) Δ = Δ = D = ± vi v D = ± R ha v és nem párhuzamosak, akkor v helyett v osθ írandó képletbe 40

Színkódolás transzduer elé: meleg színek, transzduertől elelé: hideg színek Vörösvértestek, mint szóróentumok. CW Doppler berendezés áramlási átlagsebesség mérésére CW: olyamatos hullámú adó és vevő különválasztva (egymás mellett) D v R osθ = pl. =8000 khz v= m/s =600 m/s Θ = 37º BART: Blue Away Red Towards power Doppler 4 D = khz (lebegés jelensége) 4 Tkv. VIII.4. ábra Lebegés piros a lebegés rekveniája megegyezik az zöld intereráló jelek rekveniájának különbségével egy állandó sebesség (v*) Doppler görbék sebességeloszlás (v módus -sal) sávszélesség emlékeztető: α + β α β sinα + sin β = sin os 43 Tkv. VIII.4. ábra sebességeloszlástm-képe eloszlásüggvény egy időpillanatban 44

Doppler görbék minden időpillanatban egy sebességgel jellemezhető áramlás minden időpillanatban egy sebességeloszlással jellemezhető áramlás vö. zene/szívhangok idő-r. reprezentáióban 45 46 sebességeloszlástm-képe Tkv. VIII.4. ábra Felületi ill. 3D rekonstrukió húgyhólyag nyaki verőér magzat ar 47 48

diagnosztika: 0 mw/m = =00 W/m Intenzitás vö. ájdalomküszöb: 0 W/m terápia: W/m intenzitás (W/m ) eltételezetten káros hatású tartomány olytatás: Képalkotó eljárások (4. év. őszi élév) előadás + gyakorlat spatial average temporal average (SATA) intensity; spatial peak temporal peak (SPTP) intensity; spatial peak temporal average (SPTA) intensity; spatial peak pulse average (SPPA) intensity spatial average pulse average károsodás nélküli tartomány besugárzási idő (s) (SAPA) intensity 49 50