Útmutató a portfólió készítéséhez Tanári MA szakos hallgatók részére A 15/2006 sz. OM rendelet 4. számú mellékletének 5.1.3 pontja szerint a tanári mesterképzés hallgatóinak tanulmányaik lezárásához portfóliót kell készíteniük. A tanári mesterszak során végzett munka értékelésében fontos szerepe van a portfóliónak, amely módot ad a hallgató fejlődésének, felkészültségének, képzettségének megítélésére. 1. A portfólió fogalma A portfólió = dokumentumdosszié (etimológiailag: levélhordó tárca ); olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993, 203.). A tanári portfólió tehát azon dokumentumok válogatott és szerkesztett gyűjteménye, amely hűen tükrözi a tanárjelölt tanári tevékenységekkel kapcsolatos ismereteit, képességeit és attitűdjeit. 2. A portfólió célja A portfólió célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni. A portfóliónak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjein, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni. Lényeges, hogy a portfólió által láthatóvá váljon a hallgató szakmai fejlődése, és további előrelépési utakat rajzoljon ki a jelölt számára. 3. A portfólió készítésének folyamata anyaggyűjtés Az anyaggyűjtés bázisát képezheti minden olyan dokumentum, amelyet a hallgató készített vagy róla készítettek a mesterképzés időszakában, bármely képzési területen (szaktudomány, tantárgy pedagógia, iskolai gyakorlat) Így a dokumentumok nagyon széleskörű tárháza sorakoztatható fel. A portfóliónak 7-10 dokumentumot kell tartalmaznia. Dokumentumtípus példák: Órai megfigyelések rögzített változata (irányulhat gyerekre, tanárra, az egész órai tevékenységre) Szakcikk összegzése, értékelése A tanulók értékelése (teszt, feleltetés, portfólió stb.)
Egy gyermek fejlődéséről készült esettanulmány A jelölt tanulásszervezésre vonatkozó felfogása, az olvasottakra való hivatkozással Külső szervekkel való kapcsolat dokumentumai Számítógépes dokumentumok (internetes keresés eredményei) Egy kooperatív munkát tükröző óra dokumentumai (terv, összegzés) Bármilyen terv (óra-, tematikus terv, órán kívüli tevékenység terve) Bármilyen dolgozat, fogalmazvány, ami a sztenderdekkel (kompetenciákkal) összefügg Mindenféle értékelés, amelyet a jelölt bármilyen tanári tevékenységére kapott Látogatások dokumentumai, beleértve a jelölt szakmai látogatásait és a gyerekekkel tett látogatásokat is Közeli és távoli célkitűzések, valamint ezek teljesítése Speciális bánásmódot igénylő gyerekek számára készített egyéni terv Gyerekekkel, tanárokkal, szülőkkel készített interjúk Pedagógiai napló (a gyerekek nevének említése nélkül) Óravázlat Levelezés a szülőkkel Az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának bizonyítékai Előadáson, konferencián készített jegyzetek reflexiókkal Megfigyelések jegyzőkönyvei Évfolyamtársak kritikai észrevételei A jelölt tanításfilozófiájának kifejtése Fényképek, képek, videofelvételek Tanulók portfóliói A jelölt által olvasott és reflektált öt évnél nem régebbi szakcikkek Valamely probléma megoldásának leírása Önképzési tervei, elképzelései Szakmai szervezetben, bizottságban való részvétel A jelölt által készített anyagok (taneszköz, poszter) Önkéntes tevékenység leírása Falus és Kimmel (2003, 66-68. o.) válogatás A válogatás alapját a 15/2006-os OM-rendeletben meghatározott tanári kompetenciák alkotják. Célszerű olyan munkákat kiválasztani, amelyek a legerősebb igazoló erővel bírnak az adott tevékenységterületen elért eredményekkel, fejlődéssel kapcsolatosan. Amennyiben egy dokumentum nem igazolja a szakmai fejlődést, akkor sem szabad a portfólióba elhelyezni, ha a hallgató ahhoz érzelmi szempontból kötődik. Azok a dokumentumok vagy dokumentumrészletek, amelyek nem hordoznak plusz információt a fejlődés bizonyításához, feleslegesek, csak a terjedelmet növelik. reflexió Hogy a portfólió készítésénél valóban összeköttetést teremtsünk annak két síkja; a konkrét dokumentumok és tanári tudásunk, tevékenységünk bemutatása közt, tekintsük át az ehhez használatos legfőbb eszköz, a reflexió néhány alapvető jellegzetességét!
A reflektív gondolkodás, -tanár, -tanulás, -tanárképzés fogalmai az utóbbi évtizedekben a tanárképzési és pedagóguskutatási szakirodalom gyakori kifejezései. (Kimmel, 2002, 2006) Bár a fogalom nagymértékű elterjedése napjaink jellemzője, önmagában véve nem újkeletű. Már Dewey-nál (1933, 1951) is megtalálható az említése. Az ő felfogásában a reflexió tudásunk és vélekedésünk aktív, kitartó és pontos megvizsgálása, a belőlük származó következtetések megfontolásával együtt. Schön (1987) a reflektálást egyfajta kísérletként jellemzi, amelyben a reflexió szerepe nem más, minthogy lehetővé tegye a párbeszédet a reflektáló személy és a problémás szituáció között Értelmezése szerint a szakértő elméleti és praktikus tudására támaszkodva keretbe foglalja a problémát (kognitív struktúra, séma). A reflexiót olyan gondolkodásmódként értékeli, amelynek segítségével képesek vagyunk ésszerűen választani, döntésünkért felelősséget vállalni. (Szivák, 2002. 19.o.) Későbbi kutatások a reflektivitást olyan eszközként írják le, amely lehetőséget biztosít a rutintól való elrugaszkodásra, új szituáció megítélési módok kidolgozására. Az idézett felfogások mindegyikében közös, hogy a reflexió az egyén tudatos cselekvéséhez köthető, ahol a tevékenységeket, döntéseket az egyén jól képes indokolni, ismeri cselekvésének és gondolkodásmódjának jellegzetességeit. Ahogy már megállapítottuk, a tanítás komplex folyamat, sok esetben intuitív, kreatív rögtönzést, gyors reagálást is tartalmaz. Ezért fontos a jó gyakorlat megteremtése érdekében a kritikai gondolkodás, a tevékenység mérlegre tétele, amely kiterjedhet a munka minden elemére. (tananyag, tervezés, módszer, eljárás, eszköz, munkaforma, feladat ). Ez a tanárokat arra készteti, hogy tevékenységüket, szerepüket kutatás tárgyává tegyék. A vizsgálódás önmegszólító kérdések köré szerveződik, önmagukkal való diskurzus keretében. (Villar, 1987) (Köcséné, 2011. 128-154.) A fentiek alapján tehát fontos, hogy a portfólióban láthatóvá váljon a saját tanári tevékenységre való rákérdezés, annak indoklása, következtetések levonása. Az elemzés állításai konkrétan mutassanak rá a dokumentumra vagy annak egy részletére! Ennek segítségével válik valóban igazoló erejűvé a kiválasztott dokumentum a tanári kompetenciára nézve. szerkesztés A szerkesztés során a kiválasztott dokumentumokat valamilyen logika szerint sorrendbe állítjuk, és kapcsolatot teremtünk a dokumentumok és az elemző szövegek között. A szerkesztés egyéni sajátosságokat mutathat. Lényeges, hogy a kezdeti kiindulópontok, az egyéni fejlődési terv segítségével írjuk le saját szakmai utunk elsődleges állapotát, majd annak fejlődési ívét követően a képzés során elért eredményeket, további célokat fogalmazzunk meg. Strukturáló elemként fontos szerepe van a tanári kompetenciáknak, amelyet a 15/2006-os OM rendelet határoz meg. Egy lehetséges felépítés: Tartalomjegyzék Bevezetés (pl. a tanári pálya terén szerzett eddigi tapasztalatok; elvárások a képzéssel szemben; egyéni fejlődési terv, a dokumentum szerkesztésének elvei) A fejlődési út bemutatása a dokumentumok segítségével, az adott kompetenciára való hivatkozással.
(Fontos: egy dokumentum egy-két kompetencia igazolására szolgálhat, esetlegesen utalhat egy harmadik tevékenység területre. A dokumentumok és kompetenciák összefüggéseiről ábra vagy táblázat is készülhet.) Befejezés (Összegzés, további célok és tervek megfogalmazása, amely szervesen következik az előzetesen leírtakból.) Irodalomjegyzék (A portfolióhoz felhasznált irodalomról van szó, amelyet az elemzéshez használtunk. A dokumentumok irodalomjegyzéke természetesen maradhat a dokumentum végén. Mivel a portfolió pedagógiai közlés, a rá vonatkozó hivatkozási szabvány a Magyar Pedagógia publikációs stílusa, amely megtalálható az interneten.) A portfóliót minden félévben a Tanárképző Központ által meghatározott időpontig kell leadni egy nyomtatott példányban, és egy CD-re írt változatban. A nyomtatott példányt a hallgatók a védést követően visszakapják. értékelés A portfólió értékelését a pedagógia/pszichológia és a szakmódszertan oktatói végzik, egységes értékelési szempontok szerint. Az értékelés kritériumai: Elsődleges értékelési szempontok: - A munkában világosan megfogalmazott a hallgató tanári tudásának és tevékenységének szintje. - A portfolió bemutatja és igazolja szerzőjének tanári fejlődését; ez láthatóvá válik a szerkesztésben és az érvelésben egyaránt. - A reflexiókban, elemzésekben konkrét utalás történik a dokumentumokra vagy azoknak egy szakaszára. Az indoklásban megjelenik a szakmai tudatosság; szakirodalmi hivatkozással is alátámasztott, pontos szaknyelvet használó érvelés. Ezáltal a dokumentum és az elemzés szerves egységet alkot. - A dokumentum felépítése koherens, logikus. Formai szempontok: - A dokumentumok hitelessége igazolt. - Pontos, szabványos hivatkozásokat tartalmaz. - Áttekinthető, esztétikus kivitel.
Az útmutató összeállításához felhasznált irodalom: - A tanári szakképzettségek képzési és kimeneti követelményei az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményéről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2010. május 14-i módosításai után.) http://www.nefmi.gov.hu/felsooktatas (letöltés: 2012.01.05.) - Barton, J. & Collins, A. (1993): Portfolios in Teacher Education. Journal of Teacher Education, 44/3, 200-210. - Falus Iván és Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör, ELTE, BTK, Neveléstudományi Intézet. - Köcséné Szabó Ildikó (2011): A tanárrá válás folyamatának néhány kognitív tényezője. In: N. Tóth Ágnes (szerk.) Változó professzió, változó tanárképzés. Savaria University Press, 141-147.