Magyar Köztársaság 625.745.1:624.21 MSZ-07-3700-1991 Közlekedési Ágazati Szabány KÖZÚTI HIDAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI General rules for the establishment of highway bridges MSZ-073700-1987 helyett G 02 Az állami szabvány hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról és a minõségügyrõl szóló 78/1988. (XI. 16.) MT számú rendelet 5-12. -ai tartalmazzák. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Méretek m-ben E szabvány alkalmazása kötelezõ. Elõírásaitól eltérést a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter engedélyezhet. E szabvány tárgya a jogszabályban értelmezett közúti hidak létesítmények általános szabályai. E szabvány a Közúti Hídszabályzat" ágazati elõírás-gyûjtemény része. Tartalom 1. A szabvány hatálya 1. 2. Általános tervezési elõírások 2. 2.1. A tervezés alapadatai 2. 2.2. A mûszaki terv tartalma 3. 3. A hidak általános elrendezése és fõ méretei 6. 3.1. A híd és alátámasztásainak elhelyezése 6. 3.2. A szerkezeti rendszer megválasztása 9. 3.3. A hídpálya felett szabadon tartandó tér méretei 9. 3.4. A híd alatt szabadon tartandó tér méretei 16. 3.5. Az építési vízszint 18. 4. A szerkesztés általános szabályai 18. 4.1. Alépítémények 18. 4.2. Saruk, szerkezeti gerendák 19. 4.3. Pályamegszakítás, pályacsatlakozás 20. 4.4. Pályaburkolatok 21. 4.5. A kiemelt szegély védelme 21. 4.6. Korlátok 22. 4.7. Víztelenítés, vízelvezetés 24. 4.8. Közmûvezetékek 27. 4.9. Villamos felsõ vezeték felcsapódása elleni védelem 27. 4.10. Hidak megvilágítása 27. 4.11. Villámvédelem, védõföldelés 27. 1. A SZABVÁNY HATÁLYA 1.1. A szabvány hatálya kiterjed minden olyan végleges és ideiglenes jellegû áthidalásra (híd, áteresz, védõcsõ, közmûalagút, közmûvezetékek aknái, a továbbiakban: híd), amely az utakról és a járdákról szóló jogszabályok hatálya alá esõ utak és járdák részét képezi. A szabvány hatálya kiterjed a közúti és egyidejû városi villamosvasúti (közúti vasúti) forgalmat bonyolító hidakra, viszont a csak gyalogos és villamosvasúti forgalmat viselõ hidaknak csak a gyalogos forgalom által érintett részére vonatkozik. (Az ilyen hidak többi részére az MSZ-07-2306 ágazati szabvány vonatkozik.) A szabvány rendelkezései irányadók a tervezésre, az építésre, az átalakításra, a megerõsítésre, az újjáépítésre. Az elõbb nem említett hidakra nézve a szabvány irányelvül szolgál. A jóváhagyás idõpontja: 1991. április 30. A hatálybalépés idõpontja: 1991. október 1. Ára: (29 oldal)
MSZ-07-3700-1991 2 1.2. E szabványon kívül a hidakra alkalmazni kell a rájuk vonatkozó egyéb országos és ágazati szabványokat is. 1.3. Vasúti forgalom céljára is szolgáló híd esetén a szabvány elõírásain túl a vasúti hidakra vonatkozó elõírásokat is meg kell tartani. Ellentétes rendelkezések esetén az illetékes hatóság1 döntését kell kérni. 1.4. Azokban az esetekben, amelyekre nézve szabvány nem intézkedik, vagy a szabvány elõírásairól eltérés szükséges, esetenként az illetékes hatóság1 döntését kell kérni. 2. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELÕÍRÁSOK 2.1. A tervezés alapadatai A tervezés megkezdése elõtt rögzíteni kell a 2.1.1. - 2.1.6. szakaszokban felsorolt adatokat. 2.1.1. Az útnak a híd tervezése alapjául szolgáló keresztszelvényei a 3.3.1. szakaszban elõírtak szerint. 2.1.2. A híd terhelési osztálya, amelyet minden esetben az illetékes hatóság1 állapít meg. 2.1.3. Az átvezetett útnak, az áthidalt akadálynak, valamint a térszínnek a híd környékére vonatkozó vízszintes és magassági adatai (helyszínrajz, hossz-szelvény, keresztszelvények, fixpontok jegyzéke, esetleges meglévõ építmények adatai stb.). 2.1.4. Vízfolyás felett építendõ híd esetében a vízfolyással kapcsolatos adatok a 3.4.1. szakaszban elõírtak szerint. 2.1.5. A talaj- és talajvízviszonyokra vonatkozó adatok az MSZ 4488 és MSZ 15001 alapján, az 1. táblázat szerint végrehajtott talajfeltárás eredményeinek alapulvételével. 2.1.5.1. Az 1. táblázat alkalmazásakor kedvezõtlen talajok alatt az MSZ 15001-ben felsorolt talajokat kell érteni. A talajfeltárás elõírt mértéke A legnagyobb szabadnyílás 1. táblázat Az út pályaszerkezete Merev útpályaszerkezet Hajlékony útpályaszerkezet < 2 m 2 + 12 m (max. 3 nyílás) > 12 m, illetve 2+12 mm (3 nyílásnál több) jó kedvezõtlen jó talaj jó talaj kedvezõtlen talaj talaj statikailag határozott statikailag határozatlan statikailag határozott statikailag határozatlan kedvezõtlen talaj K E E R R E R R K K E E R E R R K = közelítõ talajfeltárás E = egyszerû talajfeltárás R = részletes talajfeltárás 1 Jelenleg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
3 MSZ-07-3700-1991 2.1.5.2. Vert cölöpalapozás tervezése során a talajfeltárást nehéz verõszondával végzett vizsgálattal is ki kell egészíteni. 2.1.5.3. Régi alaptest átalakítás nélküli felhasználása vagy szélesítése esetén minden esetben kell talajfeltárást végezni, kivéve, ha a szükséges adatok korábbi talajfeltárás alapján rendelkezésre állnak. Az alaptest fõ méreteit és az alapozás síkját a talajfeltárás során vagy legkésõbb az építkezés megkezdésekor fel kell tárni és a feltárás eredményét a tervben és az építési naplóban rögzíteni kell. A feltárást csak akkor lehet mellõzni, ha az eredeti átadási tervbõl vagy építési naplóból a régi alapozás tényleges méretei meghatározhatók. 2.1.5.4. A talajfeltárás során a talajvíz, valamint az esetleges élõvíz vizsgálatát minden esetben végre kell hajtani. Ha talajfeltárás nem történt, a kivitelezés megkezdésekor kell a vizsgálatot elvégezni. 2.1.6. Az esetleges közforgalmú lépcsõre, a híd világítására, az átvezetendõ közmûvekre, a vizsgáló kocsira stb. vonatkozó adatok. Ezeket az adatokat a tervezést megelõzõ helyszíni szemle során kell rögzíteni. 2.2. A mûszaki terv tartalma A mûszaki terv részei: mûszaki leírás, általános terv, erõtani (statikai) számítás, részletes tervek, anyagkimutatás, talajmechanikai szakvélemény, illetve talaj- és talajvíz-feltárási adatok, vízmûtani adatok és számítások, a vízügyi hatóság elõírása esetén kis minta kísérlettel alátámasztva, esetleges egyéb terviratok és fenntartási (üzemeltetési) terv azokhoz a hidakhoz, melyeknek legnagyobb szabad nyílása nagyobb mint 50 m, vagy szerkezeti hosszuk nagyobb mint 100 m. A tervezõnek a tervhez árvetést, munkaszervezési tervet, ideiglenes létesítmények terveit és szerelési, illetve építéstechnológiai terveket csak akkor kell készíteni, ha az a hatályos elõírások szerint a tervezõ feladata vagy a tervezõi megbízás kifejezetten ezekre is kiterjed. A mûszaki terv minden tervlapján és tartozékán szabatosan fel kell tüntetni a híd nevét és helyét, valamint a tervlapon ábrázolt tervrész megnevezését (pl. 21. sz. hatvan-somoskõújfalui fõút 13+066 km szelvényében építendõ jobbágyi Szuha-patak híd terve. A fõtartó vasalása", vagy Békéssámson piactéri Szárazér híd, a vízfolyás 22+450 km szelvényében. Általános terv"), továbbá a tervezõ szerv megnevezését és a tervet készítõ személy (személyek) nevét. (Felelõs tervezõ, ellenõr stb.) A tervlapokon és anyagkimutatásokban az anyagok minõségét is fel kell tüntetni úgy, hogy az egyéb iratok használata nélkül is azonosítható legyen (pl.: beton megnevezése az MSZ 4719 szerint, acél az MSZ 6280 szerint 37 C, varratminõség az MSZ 6442 szerinti I.8.) 2.2.1. A mûszaki leírás tartalmazza a tervezéshez felhasznált fontosabb mûszaki adatokat, a szerkezet - valamint az esetleges meglévõ vagy kapcsolódó létesítmények - fõbb méreteit, általános leírását, az építés elõzményeit, továbbá mindazt, ami a tervek megértéséhez, illetve a szerkezet terv szerinti kivitelezéséhez az általános és részletes tervek adatain túlmenõen szükséges. A mûszaki leírásnak tartalmaznia kell továbbá mindazon gyártási, szerelési építési, valamint különleges fenntartási stb. utasításokat, amelyek megtartása a szerkezet feltételezett mûködésének biztosításához szükséges. A mûszaki leírás egyes pontjai általában a következõk: a híd elhelyezése (az átvezetett út hídközépre vonatkozó szelvényszáma, az áthidalt akadály megnevezése és a keresztezés szelvényszáma, a hídtengely és az áthidalt akadály tengelyének keresztezési szöge, a ferdeség jellege); a híd helyét megadó vízszintes és magassági fixpontok; a hídpálya iránya és emelkedési viszonyai; a híd és az áthidalt akadály jellemzõ magassági adatai (a híd pályaszintje, a felszerkezet alsó éle, a felfekvések síkja, az alaptestek alsó síkja, a vízfolyás fenékszintje, a mértékadó és a legnagyobb árvízszint, a legközelebbi állami vízmércék helye és 0" pontjának magassága, az áthidalt út vagy vasút pályaszintje, ûrszelvénye, a hajózási ûrszelvény); az építés idõszakában levonuló jeges és jégmentes árvizek esetén teendõ intézkedések; a híd nyílása, illetve nyílásbeosztása;
MSZ-07-3700-1991 4 - a híd támaszköze (támaszközei); a hídpálya szélessége, beosztása, burkolata, pálya- és járda-szigetelése, korlátja stb.; a híd terhelési osztálya, illetve teherbírása; a felszerekezet statikai rendszerének részletes leírása és indokolása; az alapozás módja (talajfeltárás és talajmechanikai szakvélemény adatai, építési vízszint); különleges szerkezeti részek és különleges berendezések (pl. feszítõ-, emelõ- és szállítóberendezések) leírása; partbiztosítási és mederbiztosítási munkák; az útpályához való csatlakozás (szárnyfalak, támfalak, bélésfalak, kúpok stb.); az építés alatti forgalom fenntartása, az esetleges vendéghíd (provizórium) leírása; egyéb adatok (vízelvezetés, világító berendezések, közmûvezetékek elhelyezése, vizsgálókocsi, újjáépítés esetén a régi híd állapota, területkisajátítás stb.); a kivitelezéssel kapcsolatos elõírások (kitûzés, építési módszerek, fontosabb technológiai utasítások, építési sorrend, állványozás, ideiglenes alátámasztások, a túlemelés mértéke, mind az állvány, mind a szerkezet alakváltozásából számítva, saruk, csuklók, dilatációs szerkezetek, munkavédelmi rendszabályok); elõregyártott elemek leírása (az elemek zsaluzása és szállítása, az elhelyezés és a helyszíni kapcsolatok); a legközelebbi község és vasútállomás megnevezése; nem országos közúton építendõ híd esetén annak a községnek a neve, amelynek területén a híd épül; próbaterheléssel kapcsolatos adatok; a fenntartással kapcsolatos különleges tervezõi elõírások (pl. a felszerkezet megemelésének módja a sarucsere esetén; a betonfelület védelme sózással szemben, az acélszerkezet mázolása, nehezen hozzáférhetõ helyek megközelítése, vízelvezetés). 2.2.2. Az általános terven a hidat (alépítményt és felszerkezetet), valamint a híd tartozékait alaprajzokban, vetületekben és metszetekben olyan részletességgel kell ábrázolni, hogy azok mind magassági, mint vízszintes értelemben kitûzhetõk és a fõbb méretek egyértelmûen megállapíthatók legyenek. Az általános tervnek a következõ adatokat kell tartalmaznia: a híd fõ méreteit; az alapozásra, a talajra, a talajvízre és az élõvízre vonatkozó adatokat az MSZ 15000/1 elõírásai szerint; a térszín és az áthidalt akadály szelvényét a hídtengelyben, ferde híd esetén az áthidalt akadály merõleges keresztszelvényét; hajózható vízfolyások esetében a legkisebb vízszintet (LKV), a legkisebb hajózási vízszintet (LKHV) amely a Duna esetében azonos a Duna Bizottság által elfogadott 0" vízszinttel, a mértékadó árvízszintet (MÁSZ), a legnagyobb hajózási vízszintet (LNHV), továbbá az eddig észlelt legmagasabb (jégmentes és jeges) árvíz szintjét (LNV), a hajózási ûrszelvény adatait; nem hajózható vízfolyások esetében a vízügyi érdekek betartására szolgáló hatályos rendelkezések1 által megkívánt adatokat (lásd 3.1.2. szakasz); út felett építendõ híd esetén az áthidalt út pályaszintjét, szelvényszámát, burkolatának adatait és a pálya felett nyitvatartandó ûrszelvényt; a vasút felett építendõ híd esetén a sínkorona-szintet a híd tengelyében és az esetleges egyéb mértékadó helyeken és a vasúti áthidalási ûrszelvényt; a hídszerkezet alsó élének szintjét a jellemzõ helyeken; a hídon átvezetett út pályaszintjét, illetve hossz-szelvényét; a hídra tervezett pályaburkolat és pályaszigetelés, járdaburkolat és -szigetelés fõbb jellemzõit; szerkezeti magasságot; a szerkezeti gerendák és az esetleges sarufészkek magassági adatait; a híd vízelvezetését (burkolat keresztesése, vízelvezetõ vápa hosszesése, víznyelõk, folyókák); az átnézeti helyszínrajzot a legközelebbi lakott hely, az áthidalt akadály és az átvezetett út bejelölésével, mindkettõnek a keresztezési pontra vonatkozó szelvényszámának megadásával és a szelvényezés irányának feltüntetésével, az északi irány megjelölésével; 1 Jelenleg az átdolgozás alatt álló 28/1965. (V.É.20) OVF-KPM sz. utasítás, valamint a 4/1981. (III.11.) KPM-IpM sz. rendelet és a 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IpM sz. közlemény.
5 MSZ-07-3700-1991 kitûzési vázlatot a magassági és vízszintes alappontok helyének feltüntetésével; a híd terhelési osztályát; a hídszerkezet összes részeinek anyagára vonatkozó adatokat; átépítés esetén a meglevõ (megváltoztatandó) állapotra vonatkozó adatokat; az építési vízszintet; az átvezetett és érintett közmûvek és egyéb létesítmények fõbb adatait; alakváltozási vázlat formájában meg kell adni az önsúly hatására elõálló számított alakot t = 0 és t = idõpontokban. Kõ-, beton- és vasbetonhidak általános terve a szerkezetet olyan részletességgel ábrázolja, hogy a szerkezet a terv alapján - az acélbetétek, saruk, a korlát és általában az általános terv léptékében nem ábrázolható részletek kivételével - megépíthetõ legyen. Acélszerkezetek esetén, - ha az általános terv kis léptéke miatt a híd térbeli elrendezését és elemeit nem lehet félreérthetetlenül ábrázolni, - ezek feltüntetésére az általános tervhez nagyobb léptékû külön tervet is kell mellékelni. 2.2.3. Az erõtani számításnak áttekinthetõ és ellenõrizhetõ összeállításban, a "Közúti hidak erõtani számítása" c. ágazati szabványban (MSZ-07-3701) elõírt általános statikai követelmények teljesítésének igazolásán túlmenõen a következõket kell taralmaznia: a méretezés alapjául szolgáló terhelõ erõket és hatásokat; a felhasználni tervezett szerkezeti anyagok minõségét; az erõtani számítás során figyelembe vett határ-, illetve megengedett feszültségeket; a szerkezetek vonalas vázlatát (statikai vázát); a számítás alapjául szolgáló minden egyéb méretet és adatot; az általánosan nem ismert számítási eljárásokra, táblázatokra, illetve képeletekre vonatkozóan a szakirodalmi forrás megnevezését vagy azok tudományos indoklását, illetve levezetését; próbaterhelési lehajlás értékét, illetve a lehajlási hatásábrát; a túlemelések számítását, ha ez az MSZ-07-3701 elõírásai alapján szükséges. 2.2.4. A részletes tervek (részlettervek) tartalmazzanak minden olyan adatot (méretet, minõségi elõírást, anyagösszetételt, jelölést stb.), amely a hídnak és tartozékainak minden részletében pontos és egyértelmû elkészítéséhez szükséges. Ha az általános terv - a fent felsorolt valamennyi adat feltüntetésével - elegendõ a szerkezet egyértelmû megvalósításához, részletes terveket készíteni nem szükséges (pl. csõátereszek esetében). Elõregyártott szerkezetek esetében el kell készíteni az elõregyártott elemek, zsaluzatok, esetleges állványok, szállítóberendezések és szállítási technológia, a tárolás, mozgatás, elhelyezés, ideiglenes merevítések és rögzítések, valamint a csomóponti kapcsolatok tervét. Ha az elõregyártott szerkezet kereskedelmi forgalomban kapható gyári termék, akkor részlettervet nem kell készíteni, de a felsorolt technológiai tervek ekkor is szükségesek. A szigtelés és a burkolat felszínén összegyûlõ víz elvezetését meg kell tervezni. Nagyobb hidaknál külön víztelenítési tervet kell készíteni a 4.7.1. szakasz szerint. 2.2.5. Az anyagkivonat a hídnak és tartozékainak terv szerinti megvalósításához szükséges építõanyagok, félgyártmányok stb. mennyiségét olyan részletességgel és olyan összeállításban tüntesse fel, hogy az a költségvetés készítéséhez és az anyagrendeléshez alapul szolgálhasson. 2.2.6. A költségvetési kiírásban az elvégzendõ munkákat olyan szabatossággal kell körülírni, hogy annak alapján az árvetés elkészíthetõ legyen. 2.2.7. Az árvetést, a munkaszervezési tervet, az ideiglenes létesítmények terveit, valamint a szerelési és építéstechnológiai terveket olyan részletessséggel kell kidolgozni, ahogyan azt a hatályos szabványok, illetve rendeletek elõírják. Az állványozási terv tartalmazza az állvány általános elrendezését, fõ méreteit, az alkalmazható legkisebb famérteket, a fa minõségét, az állvány erõtani számítását - az állvány túlemelését is beleértve - továbbá a különleges részletek terveit. 2.2.8. A talajmechanikai szakvélemény, a talaj- és talajvízfeltárási adatok, a vízmûtani adatok és számítások, az áthidalt vízfolyás több keresztszelvényével,
MSZ-07-3700-1991 6 az esetleges egyéb terviratok tartalmazzák mindazokat az adatokat, amelyekre a hídnak és tartozékainak megtervezése és építése során szükség van. 2.2.9. A híd megjelenését - látható vonalaival - erõsen befolyásoló külsõ szegélytartó (párkánytartó), a kiemelt szegélysáv külsõ és belsõ határelemei és a korlát szerkezeti kialakítása biztosítsa a végsõ betonozási, illetve szerelési munka elvégzése elõtt ezen szerkezeti elemek, illetve zsaluzatok beállítását (szabályozását). 2.2.10. A híd, illetve egyes részeinek alap- és mérettûréseit (beton, vasbeton és feszített vasbeton hidak esetében az MSZ 7658, MSZ 7658/2 és MSZ 7658/3 és az MSZ-07-3202/1 szerinti pontossági osztályokba sorolását és a megkövetelt minõségi szinteket, acélhidak esetében az MSZ-07-3203 szerinti tûréseket) a tervezõnek a tervben elõ kell írni. 2.3. A mûszaki terv jóváhagyása Hidat építeni (építését megkezdeni) csak jóváhagyott mûszaki tervek alapján szabad. A mûszaki terv jóváhagyására a mindenkor érvényben lévõ idevonatkozó jogszabályok az irányadóak. A jóváhagyást az építtetõ vagy megbízottja köteles kérni. A kérelemhez mellékelni kell: mûszaki tervet, a kezelõ (ha nem azonos az építtetõvel) véleményét, vízfolyás feletti híd esetén a vízügyi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, vasútvonal feletti híd esetén az illetékes vasúti szerv elõzetes egyetértõ nyilatkozatát. A jóváhagyott tervet módosítani csak a tervezõ állásfoglalásának kikérése után, a jóváhagyásra illetékes hatóság hozzájárulásával szabad. Amennyiben a módosítás az útügyi hatóságon kívül más hatóságot (pl. vízügyi vagy vasúti hatóságot) is érint (pl. a nyílásbeosztás módosítása, a szerkezet alsó éle szintjének megváltozatása), úgy ezeket a tervmódosítás tárgyában újból meg kell keresni. 3. A KÖZÚTI HIDAK ÁLTALÁNOS ELRENDEZÉSE ÉS FÕ MÉRETEI A híd alkalmazkodjék az átvezetett út magassági és vízszintes vonalvezetéséhez, valamint keresztmetszeti kialkításához. Ívben lévõ híd esetén is az útpályákra vonatkozó irányelvek szerint kell eljárni, és a szabad elõrelátást is úgyanúgy kell biztosítani, mint az út többi szakaszán. 3.1. A híd és alátámasztásainak elhelyezése 3.1.1. A híd ferde voltát és a ferdeség mértékét a híd alaprajzi elrendezésében - a mûszaki-gazdasági optimum megkeresésének érdekében - kellõen mérlegelni kell. A hidak ferdeségét az 1. ábra szerint kell értelmezni. A híd akkor jobb (bal) ferdeségû, ha az úttengelye irányába nézve annak jobb (bal) oldala nyúlik elõre. a) Bal ferdeségû híd b) Jobb ferdeségû híd 1. ábra Hidak ferdeségének értelmezése 3.1.2. A vízfolyás feletti híd elhelyezésére és általános elrendezésére vonatkozó vízügyi és hajózási érdekbõl megtartandó szabályokat, illetve irányelveket a hatályos elõírások1 tartalmazzák. 1 Jelenleg az átdolgozás alatt álló 28/1965. (V.É.20.) OVF-KPM utasítás.
7 MSZ-07-3700-1991 3.1.3. Út felett átvezetõ híd hídfõinek belsõ síkját, illetve közbensõ alátámasztásainak (keretlábak, oszlopok, pillérek) tengelyét általában az áthidalt út tengelyével párhuzamosan kell elhelyezni. Ettõl eltérni csak igen indokolt esetben szabad. 3.1.31. A koronaélen belül alátámasztást, oszlopot elhelyezni nem szabad. Közutakon közvetlenül a koronaélen kívül alátámasztás csak akkor helyezhetõ el, ha az áttört (oszlopszerû), és utána nyílás vagy rézsû következik. Ha az alátámasztás tömör hídfõ, úgy az csak a koronaélen kívül, attól autópályán és autóúton (félautópályán) legalább 2,50 m-re, egyéb utakon pedig legalább 2,0 m-re helyezhetõ el. Ezeket a távolságokat ívben, - a látótávolságok biztosítása érdekében - szükség szerint növelni kell. Az útároknak a hídszerkezet alatti átvezetését a híd tervében kell megoldani, különös tekintettel a támaszok elhelyezésére. A közvetlenül a koronaél vonalán kívül elhelyezett alátámasztó elemek (oszlop, keretlábak stb.) mellett autópályán, autóúton (félautópályán), I. rendû fõúton és II. rendû úton az alátámasztó elemek belsõ élétõl 0,5 m távolságban 0,25 m magas kiemelt szegélybe elhelyezett vezetõkorlátot, egyéb utakon 0,5 m széles kiemelt szegélysávot kell alkalmazni. A vezetõkorlátok, illetve kiemelt szegélysávok belsõ élei közötti távolság tehát az 1,0 m-rel csökkentett koronaszélesség legyen. Egyes alárendeltebb helyi utak esetén ez a méret a 3.3.1.5. szakaszban foglaltak figyelembevételével csökkenthetõ. 3.1.3.2. A koronaélen belül alátámasztást csak a forgalmi sávok közötti elválasztósávban szabad elhelyezni; az alátámasztás úttengelyre merõleges mérete legfeljebb 1,50 m lehet. Az alátámasztás mellett mindkét oldalon autópályákon és autóutakon (félautópályákon) 0,5 m távolságban vezetõkorlátot, elsõrendû fõutakon és másodrendû utakon 0,5 m távolságban 0,25 m magas kiemeltszegélybe helyezett vezetõkorlátot, egyéb utakon 0,5 m széles kiemelt szegélysávot kell alkalmazni (2. ábra). Amennyiben a vezetõkorlát oszlopa az alaptestbe ütközik, úgy annak megfelelõ egyedi megoldást kell alkalmazni. 3.1.4. Vasút felett átvezetõ közötti hidaknál figyelembe kell venni a Vasúti Hídszabályzat1, illetve a MÁV szakhatósági elõírásait is. 1. Elõkészületben
MSZ-07-3700-1991 8 2. ábra Közbensõ alátámasztás elhelyzése elválasztósávban
9 MSZ-07-3700-1991 3.2. A szerkezeti rendszer megválasztása A hídszerkezet rendszerének megválasztása során a forgalmi, mûszaki és gazdaságossági követelmények mellett a híd jelentõsége és környezte szerint szükséges esztétikai követelményeket is figyelembe kell venni. Az alkalmazandó szerkezeti anyag megválasztásakor figyelemmel kell lenni a várható üzemelési idõre (ideiglenes, félállandó, végleges híd) és a fenntartás szempontjaira (pl. mázolás, só okozta korrózió elleni védelem stb.) Végleges híd tervezése során a kevés fenntartást igénylõ anyagokat elõnyben kell részesíteni. A gyorsabban elhasználódó vagy könnyebben meghibásodó szerkezeti elemek (dilatációs szerkezet, saru, korlát) cseréjének egyszerû lehetõségét meg kell tervezni. A teherhordó szerkezet minden részletére vonatkozó megvizsgálásának és az egész felszerkezet megemelésének lehetõségét a szerkezet megfelelõ kialakításával biztosítani kell. Különösen erõteljes korróziónak (pl. füstgáz vagy sóoldatok hatásának) kitett hídhoz, illetve hídelemekhez korróziónak ellenálló szerkezeti anyagot kell tervezni, vagy megfelelõ védelemrõ kell gondoskodni. 3.3. A hídpálya felett szabadon tartandó tér méretei 3.3.1. Szélességi méretek A hídpálya egyes sávjainak szélesség méretét a hídhoz csatlakozó út keresztmetszeti méretei és az áthidalószerkezet hídtengelyben mért szerkezeti hossza határozza meg. A hídtervezés alapját képezõ útkeresztszelvényt - amely nem feltétlenül azonos a meglévõ vagy a híddal egyidejûleg épülõ út keresztszelvényével - a közutak tervezésére vonatkozó szabványok elõírásai és az út kezelõjének javaslata alapján az illetékes útügyi hatósággal egyeztetve a tervezõ állapítja meg. A hídpályán rendeltetésük szerint a következõ hosszanti felületrészeket kell megkülönböztetni: útpálya (ez a kiemelt szegélyek közötti felületrész vagy a korlátok közötti felületrész, ha nincs kiemelt szegély, vagy a híd 50-50 cm-re csökkentett szélességû felületrésze, ha korlát nincs), kiemelt szegélysáv, járda, kerékpárút. Az út távlatban létesítendõ keresztszelvényének megállapítására, a látótávolságok meghatározására stb. a hatályos úttervezési elõírások a mértékadók1. 3.3.1.1. Autópályák hídjain a csatlakozó útpályát változatlan szélességgel át kell vezetni. Különleges esetekben az illetékes hatóság2 engedélyével csökkentett szélességû keresztmetszet alkalmazható. A 3. ábra szerint kell a településen kívüli autópályák és a 4. ábra szerint a városi autópályák keresztmetszeti pályabeosztását tervezni, összhangban az MSZ-07-3713 elõírásaival. Irányonként elválasztott felszerkezetû autópályahidakon a felszerkezeti részek között az 5. ábra szerinti légrés alakítandó ki. A 0,30 m vagy annál szélesebb légrést a személyek leesését megakadályozó berendezéssel kell ellátni. 0,30 m-nél kisebb légrés esetén a légrés alatti szerkezeti részekhez a hozzáférhetõséget biztosítani kell. Félautópálya esetén a híd keresztmetszete megegyezik az autópálya egyik hídjának keresztmetszetével. 1 A "Közutak Tervezése" (MSZ-07-3713) c. ágazati szabvány és a utak tervezési irányelvei" c. mûszaki irányelvek. 2 Jelenleg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
MSZ-07-3700-1991 10 3. ábra Településen kívüli autópályák (K.I.a.) hídjainak pályabeosztása
11 MSZ-07-3700-1991 4. ábra Városi autópályák (B.I.a.) hídjainak pályabeosztása
MSZ-07-3700-1991 12 5. ábra Irányonként elválasztott autópálya hidak felszerkezeti kialakítása 3.3.1.2. Autóutak (5 éven túl üzemeltetett félautópályák) hídjain a csatlakozó útpályát változatlan szélességgel át kell vezetni a 6a. ábrának megfelelõen. Kivételes esetekben, az illetékes hatóság1 engedélyével a 6b. ábra szerinti csökkentett keresztmetszet alkalmazható. Kettõnél több forgalmi sáv esetén a 6. ábra szerinti hídszélességet további sávonként 3,50 m-rel növelve kell figyelembe venni. b.) Csökkentett szélességgel Megjegyzés: A zárójeles értékek K.I.b. - C és B.I.b. - B, C esetére vonatkoznak. 6. ábra 5 éven túl üzemeltetett félautópályák hídjainak pályabeosztása 1. Jelenleg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
13 MSZ-07-3700-1991 3.3.1.3. Elsõrendû fõutak és másodrendû utak hídjainak szélességi méreteit - településein kívül (K.I.c. és K.II.) - a csatlakozó útkorona szélességének megfelelõen a 7.a. ábra figyelembevételével kell megállapítani. Különleges esetekben az illetékes hatóság1 engedélyével a 7.b. ábra szerinti csökkentett keresztmetszet alkalmazható. Településen belül, ahol a hídhoz csatlakozó úton (B.I.c. és B.II.) kiemelt szegély van, vagy annak kiépítésére a fejlesztési terv alapján számítani kell, az útpályát és a járdát változatlan, illetve a fejlesztési terv szerinti szélességben kell átvezetni a 7.c. ábra szerint. Ahol a hídhoz csatlakozó úton nincs kiemelt szegély és annak kiépítésére a fejlesztési tervek szerint nem lehet számítani, a helyi adottságoktól függõen a 7.a. ábra szerinti elrendezést (szükség szerint a járdáknak külön hidakon való átvezetésével), vagy a 7.c. ábra szerinti keresztmetszeti kialakítást kell alkalmazni, a 7.a. ábra szerint hasznos szélességgel és a 3.3.1.8. szakasz szerinti járdával. Településen belül különleges esetekben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium engedélyével a 7.d. ábra szerinti csökkentett keresztmetszet alkalmazható, a leállósávok átvezetése nélkül. 3.3.1.4. Mellékutak hídjain - településen kívül (K.III.) - 20 m szerkezeti hosszig a teljes útpálya szélességet át kell vezetni. A híd keresztmetszetét a 7a. ábra szerint kell kialakítani. 20 m szerkezeti hossz felett a forgalmi sávokat mindkét oldalon 0,75-0,75 m széles biztonsági sávval és kiemelt szegélysávval kell átvezetni a 7b. ábrának megfelelõen, de a vezetõkorlátok közötti szélesség nem lehet nagyobb, mint a csatlakozó útpálya szélessége (az útkorona szélessége 1 m-rel, illetve K.III.b. - B, C és K.III.c. jellegû utaknál 0,5 m-rel csökkentve). Olyan településen belüli hidakon - 20 m szerkezeti hosszig - ahol a csatlakozó úton (B.III.) kiemelt szegély van, vagy annak kiépítésére a fejlesztési tervek szerint számítani kell, az útpályát és a járdát változatlan, illetve a fejlesztési terv szerinti szélességgel kell átvezetni a 7c. ábra szerint. Olyan településen belüli hídakon - 20 m szerkezeti hosszig, - ahol a csatlakozó úton nincs kiemelt szegély, és annak kiépítésére a fejlesztési tervek szerint nem lehet számítani, a helyi adottságoktól függõen: a 7a. ábra szerinti elrendezést szükség szerint a járdáknak külön hidakon való átvezetésével, vagy a 7c. ábra szerinti elrendezést a 7a. ábra szerinti hasznos szélességgel és a 3.3.1.8. szakasz szerinti járdával kell alkalmazni. Településen belüli mellékutak 20 m-nél nagyobb szerkezeti hosszúságú hídjai esetében a 7d. ábra szerinti keresztmetszetet kell alkalmazni a 3.3.1.8. szakasz szerinti járdával. Mellékutak hídjainak szélsõ sávját (szegélysáv és korlát) a 4.6. szakasz (2. táblázat) elõírásai alapján általában a 8a. ábra ("Nem kell sem korlát, sem kiemelt szegély"), a 7b. ábra ("Vezetõkorlát felsõ vízszintes taggal"), a 8b. ábra ("Idomacél hídkorlát kiemelt szegélysávval"), illetve a 7d. ábra ("Idomacél hídkorlát járdával") szerint, de autópálya vagy autóút fölött a 7b. ábra szerint, vasút fölött a 12b. ábra szerint, illetve járda esetén a 4.6.1. szakaszban elõírt belsõ vezetõkorláttal kell kialakítani. Külterületi földutak esetén, ha az útpálya hasznos szélessége <10 m, tervezhetõ a 8b. ábra szerinti keresztmetszet idomacél korláttal a hasznos szélesség határainál, ez esetben a híd sarkán vasbeton korlátlábbal kell a korlátot a jármûütközéstõl megóvni. 1 Jelenleg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
MSZ-07-3700-1991 14 7. ábra Elsõrendû fõutak és másodrendû utak hídjainak pályabeosztása
15 MSZ-07-3700-1991 b, járdával 8. ábra Szegély- és korlátelrendezés egyes mellékutak hídjainál 3.3.1.5. A hídon az útpálya szélessége mellékutakon sem lehet egy forgalmi sáv esetén 3,8 m-nél, két forgalmi sáv esetén 6,5 m-nél kisebb. 3,8 és 6,5 m közötti útpálya-szélesség nem tervezhetõ és a korlátok közötti távolság 6,3 m-nél kisebb általában nem lehet (a széles mezõgazdasági gépekre való tekintettel). Igen kis forgalom esetén ha széles mezõgazdasági gépek közlekedésére nem kell számítani, az útpálya-szélessége 3,80 m és a korlátok közötti szélesség 4,80 m lehet. Autópályák fölött 7,0 m-nél keskenyebb útpálya nem tervezhetõ. 3.3.1.6. A vasutak részére a hídpályán szükséges szélességet az MSZ 8691, MSZ 8691/1, MSZ 8691/2 MSZ 8691/3, MSZ 8691/4, MSZ 8718 és MSZ 8733 elõírásai szerint kell megállapítani. A közúti villamos vasutak és egyéb pályához kötött közlekedési eszközök részére szükséges szélességet az azok engedélyezésére illetékes hatóság elõírásai szerint kell figyelembe venni. 3.3.1.7. A hídpálya fölé emelkedõ bármely szerkezeti elemet (pl. kapuzat, függesztõoszlop), vezetõkorlát és vasbeton hídkorlát kivételével az útpályától legalább 0,50 m, a kerékpárúttól legalább 0,30 m széles kiemelt szegélysávval kell elválasztani. 3.3.1.8. A járda és közforgalmú lépcsõ szélessége forgalmi sávonként 0,75 m. Szélességébe a jármûforgalom részére szolgáló út melletti 0,5 m széles sáv, illetve a vezetõkorlát által elfoglalt 0,32 m széles sáv nem számítható be. Ha a járdát egyik, illetve mindkét oldalról a korlát magasságát meghaladó végigmenõ felületi elem (pl. fal) határolja, a megadott szélességi méreteket 0,30 m, illetve 0,30-0,30 m-rel növelni kell. Kapuzatoknál, ívhidak vállainál a járda szélessége 0,20 m-rel csökkenthetõ. Két- vagy többsávos járdák szélességét a lámpaoszlop helyszükséglete miatt nem kell megnövelni. Önálló gyaloghíd legalább két forgalmi sávos legyen, szélessége 1,50 m, minden további nyom szélessége 0,75.
MSZ-07-3700-1991 16 Üzemi gyalogjárda szélessége lámpaoszlop esetén min. 0,70, egyéb esetben egyedi megfontolás alapján 0,40 m-ig csökkenthetõ. 3.3.1.9. A kerékpárút szélessége egy forgalmi sáv esetében 1,00 m, két azonos irányú forgalmi sáv esetében 1,60 m két ellentétes irányú forgalmi sáv esetében 1,80 m Ha a kerékpárutat egyik, illetve mindkét oldalról korlát, fal vagy fõtartó határolja, a megadott szélességi méreteket legalább 0,30 m-rel, illetve kétszer 0,30 m-rel meg kell növelni. 3.3.2. Magassági méretek 3.3.2.1. A szabadon tartandó tér magassága az útpálya felett legalább 4,70 m, a kerékpárút és a járda felett pedig legalább 2,50 m legyen. Az ûrszelvény felsõ sarkait a 9. és 10. ábra szerint le lehet tompítani. Az útpálya felett szabadon tartandó tér magasságát az áthidalt út forgalmi terhelésének - különös tekintettel a magas szállítmányokra - az út fölött meglévõ vagy tervezett egyéb merev akadályoknak (pl. csõhíd), továbbá a létesítendõ áthidalásnak a magasság növekedésével elõálló költség-többlete figyelembevételével esetleg növelni célszerû. 3.3.2.2. Az útpálya és a járda, illetve a kiemelt szegélysáv közötti magasságkülönbség új mûtárgyon vezetõkorlát esetén 0,25 m, egyébként 0,20-0,25 m legyen. Meglévõ úton a méret 0,15 m-ig való csökkentése eltûrhetõ. Az útpálya és a kerékpárút közötti lépcsõ magassága 0,12 m. A kerékpárút és a járda szükség esetén felfestéssel választható el. Vízfolyás feletti önálló gyalogos- és kerékpárúti hídra nem szükséges kiemelt szegély. 3.3.2.3. A vasútak részére a hídpálya fölött szabadon tartandó tér magasságát az MSZ 8691, MSZ 8718 és MSZ 8733 elõírásai szerint kell megállapítani. A városi villamosvasutak (közúti vasutak) és egyéb pályához kötött közlekedési eszközök részére szabadon tartandó tér magasságát az azok engedélyezésére illetékes hatóság elõírásai szerint kell figyelembe venni. 3.3.3. Ideiglenes hidak Ideiglenes hidak szélességét és a pálya felett szabadon tartandó magasságot - ez elõzõektõl eltérõen - mindenkor a helyi forgalmi igényekenek megfelelõen kell megállapítani, de az útpálya szélessége a forgalmi sáv esetén 3,0 m-nél, két forgalmi sáv esetén 5,5 m-nél kisebb csak kivételesen lehet. Az útpálya két oldalán 0,50-0,50 m széles kiemelt szegélysávot vagy - szükség esetén - a 3.3.1.8. szakasz szerinti szélességû járdát kell alkalmazni. 3.4. A híd alatt szabadon tartandó tér méretei 3.4.1. Vízfolyás feletti hidak A híd mûszaki tervezése során vízügyi és hajózási érdekbõl megtartandó szabályokat, illetve irányelveket, valamint a vízügyi adatokkal kapcsolatos eljárás szabályozását és hatályos elõírások1 tartalmazzák. 3.4.2. Út feletti áthidalások Út feletti áthidalás esetében a szabadon tartandó tér méreteit elsõsorban az áthidalt út keresztszelvénye határozza meg. A hídtervezés alapját képezõ útkeresztszelvényre vonatkozóan a 3.3.1. szakaszban foglaltak mértékadók. Sajáthasználatú utak feletti áthidalások esetében az e szakaszban elõírt méretek a helyi forgalmi igényeknek megfelelõen csökkenthetõk. 1 Jelenleg az átdolgozás alatt álló 28/1965. (V.É.20.) OVF.KPM sz. utasítás, valamint a 4/1981. (III.11.) KPM-lpM sz. rendelet és a 9004/1982. (Köz.Ért. 16.) KPM-IpM sz. közlemény.
17 MSZ-07-3700-1991 3.4.2.1. Szélességi méretek Az autópályák felett szabadon tartandó tér szélességi méreteit a 9. ábra szerint kell meghatározni. A félautópályák felett szabadon tartandó tér szélességi méreteit a 9. ábra értelemszerû alkalmazásával kell megállapítani. 9. ábra Autópályák és autóutak felett szabadon tartandó ûrszelvény Egyéb utak felett, ha az áthidaló úton nincs kiemelt szegéllyel elkülönített járda vagy kerékpárút - általában településen kívüli útszakaszon - a híd alatt szabadon tartandó tér szélességi méreteit a 10. ábra szerint kell megállapítani. Ha az áthidaló úton kiemelt szegéllyel elkülönített járda vagy kerékpárút van, vagy annak kiépítésére a feljesztési tervek szerint számítani kell - általában településen belüli utaknál - ezeket a híd alatt változatlan, illetve a fejlesztési terv szerinti szélességben kell átvezetni. Mellékutak felett szabadon tartandó tér szélességi méreteit a helyi forgalmi igények figyelembevételével, a 3.3.1.5. szakaszban foglaltak értelemszerû alkalmazásával lehet megállapítani. 10. ábra Egyéb utak felett szabadon tartandó ûrszelvény
MSZ-07-3700-1991 18 3.4.2.2. Magassági méretek Az útpálya felett szabadon tartandó tér magasságát a 3.3.2.1. szakasz elõírásai szerint kell megállapítani. A burkolat késõbbi megerõsítése esetén az útpálya feletti szabad magasság 4,50 m-ig csökkenhet. Mellékutak feletti áthidalásoknál a 3.3.2.1. szakaszban elõírt magasság indokolt esetben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium engedélyével csökkenthetõ. 3.4.3. Vasutak és egyéb pályához kötött közlekedési eszközök feletti áthidalások A vasutak felett szabadon tartandó ûrszelvényt az MSZ 8691, MSZ 8718 és MSZ 8733 elõírásai szerint kell megállapítani. A városi villamosvasutak (közúti vasutak) és egyéb pályához kötött közlekedési eszközök részére szabdon tartandó tér méreteit az azok engedélyezésére illetékes hatóság elõírásai szerint kell figyelembe venni. Új áthidalás létesítése esetén törekedni kell arra, hogy a szintbeli keresztezés lehetõsége pl. hídjavítás esetére megmaradjon. 3.4.4. Más akadály feletti áthidalások Járdák (gyalogjárdák, gyalogutak, közforgalmú lépcsõk), illetve kerékpárutak felett létesítendõ áthidalás esetében a 3.3.1.8., illetve 3.3.1.9. és 3.3.2.1. szakaszban, továbbá az MSZ-07-3713 szabványban megadott méretek a mértékadók. Egyéb különleges áthidalások esetében a szabadon tartandó tér méreteit az illetékes hatóság hozzájárulásával kell megállapítani. 3.5. Az építési vízszint Vízfolyás felett vagy talajvízben építendõ hidak tervezésekor a kivitelezési tervekben fel kell tüntetni az építési vízszintet. Ez az a vízszint, amelynek feltételezésével a mûszaki-gazdasági tervek készültek és amelyeknek a bekövetkezése reális valószínûséggel várható. A megvalósítás körülményei ennél magasabb vízállás esetén lényeges megváltozhatnak, ami új tervezést és költségmeghatározást igényelhet, illetve az építés ideiglenes szüneteltetését vonhatja maga után. Az építési vízszint meghatározása mûszaki-gazdasági elemzésén kell, hogy alapuljon és optimális megvalósítást kell, hogy biztosítson. 4. A SZERKESZTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A hídszerkezetet, illetõleg annak egyes részeit úgy kell megtervezni, hogy a hídnak a terep feletti összes szerkezeti része a lehetõ legkisebb idõ-, eszköz- és költségráfordítással legyen vizsgálható, javítás céljából hozzáférhetõ és szükség esetén kicserélhetõ, a meghatározott technológiai sorrendben épülõ részek méretpontatlanságának kiegyenlítésére a késõbbi építési fázisokban lehetõség legyen, a terep alatti szerkezeti részekben a híd tervezett élettartama alatt az építményt veszélyeztetõ károsodás nem léphet fel. A megközelíthetõség állandó vizsgálójárdával, a hídra függesztett mozgatható vizsgálókocsival vagy önjáró vizsgáló gépkocsival biztosítható. Az utóbbi esetben meg kell gyõzõdni arról, hogy a rendelkezésre álló gépkocsi az adott körülmények (hídszélesség, járdaszélesség, szerkezeti magasság, pálya fölé nyúló elemek) között használható-e. 4.1. Alépítmények 4.1.1. Kimosás veszélyének kitett hidat cölöpalapozással vagy kimosás ellen ezzel egyenértékû védelmet nyújtó mélyalapozással kell megtervezni. Síkalapozás tervezése esetén az alapsíkot olyan mértékben kell a mederfenék alá levinni, hogy a kismosási biztonság egy esetleges késõbbi mederkotrást követõen is elegendõ legyen. A mederkotrás feltételezhetõ mértéke - ha a vízügyi hatóság nem ad más adatot - 0,5 m. 4.1.2. Súlytámfalszerûen kialakított hídfõk alapozását úgy kell megtervezni, hogy az állandó jellegû terhelõ erõkbõl és hatásokból számított erõk eredõje az alapsíkra vonatkozóan lehetõleg központos legyen. 4.1.3. Nagy kiterjedésû létesítmények alapjait és felmenõ falazatát célszerû legalább 20 m-enként megszakítani. Célszerû továbbá megszakítani az alaptestet, illetve a felmenõfalat ott is, hol a talaj rétegzõdése, az alapok terhelése vagy az alapozás módja ugrásszerûen változik. A hídfõ magasságánál hosszabb, támfalszerûen kialakított szárnyfalakat, illetve csatlakozó támfalakat és ezek alapjait a hídfõk felmenõ falazatától és alapjától el kell választani. Közös alaptömbre helyezett kisebb hídfõk és szárnyfalak megszakítás nélkül összeépíthetõk. Csõátereszeket, zárt kereteket és védõcsöveket általában akkora darabokra kell osztani, hogy bennük az esetleges egyenlõtlen süllyedésbõl számottevõ igénybevétel ne keletkezzék. A csatlakozásokat úgy kell
19 MSZ-07-3700-1991 kialakítani, hogy a várható süllyedések a szerkezet épségét és vízzáróságát ne veszélyeztessék, továbbá, hogy a csatlakozó részek között lépcsõ ne keletkezhessék. Biztosítani kell, hogy a víz a mûtárgyon a süllyedés bekövetkezése elõtt és után egyaránt zavartalanul átfolyhassék. Ha valamely okból a szerkezet nem osztható darabokra, és a várható süllyedéskülönbségbõl a szerkezetben számottevõ igénybevételek keletkezhetnek, azt - mint rugalmas ágyazású tartót - hosszirányú hajlításra is kell méretezni. 4.1.4. Folyóvízben építendõ végleges pilléreket és hídfõket általában tömör falazatból kell tervezni. Áttört vasbetonszerkezetek csak kisebb vízfolyásokban és ártereken létesíthetõk, ahol a jégjárás vagy úszó tárgyak nekiütközésének veszélye és gyakorisága kisebb. 4.1.5. Folyóvízben építendõ pillérek felmenõ falainak olyan alakot kell adni, hogy azok a legkisebb duzzasztást, illetve kimosást okozzák. Ezért a pilléreket elõl-hátul csúcsíves, kisebb vízsebességek és kisebb vízfolyások esetében félköríves alaprajzzal kell tervezni. Ajánlatos, hogy a pillérek felfelé 1:20 oldallejtéssel vagy olyan kívülrõl homorú harmadfokú parabola alakban keskenyedjenek, hogy a parabola húrjának oldallejtése 1:20 legyen. Az alaptestek mederfenék fölé esõ sarkait alaprajzban le kell kerekíteni. 4.1.6. Jégjárásnak kitett pillérek ár elleni orrát, továbbá a hídfõk és pillérek sarkait legalább a vízjátéknak megfelelõ magasságig kõburkolattal vagy élvédõ szögacéllal kell ellátni. Ideiglenes hidak feloldott (cölöpös, jármos) pilléreit a jégjárás ellen a pillérektõl függetlenül épített jégtörõkkel kell biztosítani. A jégtörõ lehetõleg nagytömegû, de karcsú és a vízfolyással szemben keskenyedõ legyen. A jég elleni védelem a várható legalacsonyabb jeges vízszint alatt 0,5 m-rel kezdõdjék és a folyóvíz nagyságától, jégjárási viszonyaitól függõen 0,5-2,5 m-rel a várható legnagyobb jeges árvízszint felett végzõdjék. 4.1.7. Földbenyúló hídszerkezeti részek esetében figyelemmel kell lenni a kifagyás és a korrózió veszélyére. A szárnyfalak- a részûre merõlegesen mérve - legalább 0,6 m mélységre nyúljanak be a töltésbe. A háttöltéshez konzollal csatlakozó felszerekezeti kialakítás - a konzolvégen fellépõ függõleges eltolódások okozta burkolatromlások és süllyedések miatt- csak különösen indokolt esetben tervezhetõ. Ha a kényszerûségbõl mégis ilyen megoldást kell választani, akkor a konzol végei legalább 1,0 m mélységre nyúljanak be a csatlakozó töltésbe és a felszerkezet magasságában biztosítsák a töltéslezárást. A konzolt és annak a háttöltéshez való csatlakozását úgy kell kialakítani, hogy a tervezett erõjáték biztosítva legyen. (A konzolvég ne mûködhessék támaszként.) 4.1.8. A hídfõ mögötti lépcsõképzõdés megakadályozására a tervben különös gondot kell fordítani. 4.1.8.1. Biztosítani kell, hogy a hídhoz csatlakozó töltés alatti talaj a híd megépítése után csak kisebb mértékben süllyedjen. E célból elõ kell írni, hogy a töltés a hídfõkhöz közvetlenül csatlakozó szakasz kivételével - a hídfõk felmenõ részének megépítése elõtt készüljön el. 4.1.8.2. A hídfõk és a szárnyfalak mögötti háttöltést lehetõleg jól tömöríthetõ, vegyes szemszerkezetû kavicsos homokanyagból kell tervezni. A hídfõhöz csatlakozó töltésrész kövér agyagból, egyenletes szemnagyságú homokból vagy homoklisztbõl nem építhetõ. Elõ kell írni, hogy a háttöltést legfeljebb 0,5 m vtg. közel vízszintes, a háttöltés felé lejtõ rétegekben kell készíteni és géppel tömöríteni. 4.1.8.3. A hídfõ mögött vagy a konzol végénél kiegyenlítõ lemezt (úszólemezt) kell tervezni, amelynek egyik vége a hídfõre vagy konzolvégre támaszkodik, s teljes hosszában benyúlik a töltésbe. A kiegyenlítõ lemez lejtsen a háttöltés felé, szélessége legyen közel azonos a híd útpálya-szélességével vagy annál nagyobb, hossza a töltés magasságától függõ, de legalább 2,0 m legyen. Ha nincs térdfal, akkor a pálya szigetelést és annak védõrétegét a kiegyenlítõ lemezre is rá kell vezetni. Ez az elõírás kerékpárutak és gyalogutak hídjaira nem vonatkozik. 4.1.9. A mûszaki felügyelet megkönnyítése érdekében - általában a híd átlósan szemben fekvõ két sarkán - a töltéslezárás mögött egy-egy 0,60 m széles szolgálati lépcsõt kell tervezni. 4.2. Saruk és szerkezeti gerendák 4.2.1. Szabadonálló hídsaruk felfekvési lapja, illetve alsó éle legalább 0,50 m magasságban legyen a legnagyobb jeges árvízszint felett. Emellett a mértékadó 1 %-os árvízszint felett is legalább 0,20 m magasságot kell biztosítani.
MSZ-07-3700-1991 20 4.2.2. A sarukat vízszintes értelemben úgy kell elhelyezni, hogy azoknak a falazaton fekvõ külsõ éle a szerkezeti gerenda szélétõl legalább az alább megadott a távolságban legyen: ha a híd támaszköze 20 m alatt van 0,10 m, ha a híd támaszköze 20-60 m között van 0,15 m, ha a híd támaszköze 60 m felett van 0,20 m. Ferde hidak esetében a fenti méretek a sarufészeknek a saru tengelyében lévõ külsõ pontjára vonatkoznak (11. ábra, a méret), de a saruk sarka se legyen a szerkezeti gerenda széléhez 0,1 m-nél közelebb. 11. ábra A saru elhelyezése alaprajzban 4.2.3. A sarukat alátámasztó szerkezeti gerenda magassága nem lehet kisebb, mint szélességének fele vagy mint a saru felfekvési felülete kisebbi méretének 1,5-szerese. 4.2.4. A saruk cserélhetõségét és a hídról való megközelíthetõségét, vizsgálhatóságát megfelelõ szerkezeti kialakítással és szükség szerint segédberendezéssel biztosítani kell. 4.2.5. A szerkezeti gerendák felsõ felületét - a saruk és az emelõsajtók helye kivételével - 3-5 % eséssel kell tervezni. 4.3. Pályamegszakítás és pályacsatlakozás 4.3.1. A hídpálya végén, valamint a fõtartó megszakítási helyein (csuklónál vagy egyéb megszakításnál) a híd minden részét (pályaszerkezetet, szélrácsot, korlátot, vasúti sínt) úgy kell kialakítani, hogy a szerkezet feltételezett mûködésének megfelelõ mozgást biztosítsa és hogy a forgalom zökkenõmentes legyen. Térdfalas hídfõ esetén a hídszerkezet vége és a térdfal között legalább 0,1 m távolság legyen. Célszerû a térdfal vagy
21 MSZ-07-3700-1991 a felszerkezet felsõ végének konzolos kialakításával a vizsgáló személy bejutásához szükséges 0,5 m szabad szélesség biztosítása. Törekedni kell arra, hogy a megszakítási helyek, a dilatációs szerkezetek száma a szükséges minimum legyen. Szabadon táguló (nem gátolt dilatációjú) híd dilatációs szerkezetének megtervezésekor az alábbi erõkbõl és hatásokból kell a dilatálás mértékét megállapítani: hõmérsékleti hatás, utófeszítés, zsugorodás és kúszás, véglap-elfordulás, támaszelmozdulás (eltolódás és elfordulás). A hõmérsékleti hatás figyelembevétele során az alábbi hõmérséketi határokkal kell számolni: acélszerkezet és vasbeton lemezzel együttdolgozó acélszerkezet estén + 65 C és - 30 C vasbeton, feszített vasbeton és betonszerkezet esetén + 45 C és -20 C A saruszerkezet megtervezéséhez és a felszerkezet szereléskori beállításához is a dilatációs szerkezethez számított elmozdulásokat figyelembe kell venni. Az új dilatációs szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy azon a víz ne folyhassék át (vízzáró dilatációs szerkezete). A fentiek szerint számított elmozdulások lehetõségét szerelési állapotban is biztosítani kell. Gátolt dilatációjú szerkezetnél a kisebb mértékû (gátolt) mozgásokat a szerkezeti kialakítás tegye lehetõvé. 4.3.2. Földúton épülõ híd esetében a hídon alkalmazott burkolat megfelelõ lezárásáról és a földúthoz való csatlakoztatásáról lépcsõképzõdés megakadályozása céljából gondoskodni kell. A csatlakozások elõtt megfelelõ hosszban (pl. 100 m aszfaltburkolat vagy 15 m terméskõ) sárrázóburkolatot kell kialakítani. 4.3.3. A hidak hídfõjéhez csatlakozó töltés részüje a szárnyfalak végzõdéseinél 1:1,5 hajlásnál meredekebb nem lehet. Rejtett hídfõs megoldásoknál az 1:1,5 részühajlás gyepesített földkúpokkal a hídszerkezet alá is befordítható, de ebben az esetben is a híd felszerkezetének vetületében a rézsün burkolatot kell elhelyezni. 1:1,5-nél meredekebb rézsühajlással kialakított töltéslezárást mindig burkolni kell (pl. burkolt földkúp). 8 m- nél magasabb töltéslezárások (földkúpok és rézsüburkolatok) állékonyságát külön vizsgálattal kell igazolni. 4.4. Pályaburkolatok 4.4.1. Az út forgalmi sávjainak burkolatát a hídon forgalmi szempontból (pl. érdesség, szín) lehetõleg változatlan minõségben kell átvezetni. Ez természetesen nem érintheti a hídpályaburkolatra vonatkozó különleges követelmények által annak anyagában és technológiájában a csatlakozó útburkolathoz képest jelentkezõ bizonyos mértékû, de szükségszerû eltéréseket (pl. nagyfokú tömörség és vízzárás). Az MSZ-07-3213 elõírásait figyelembe kell venni. Az útburkolati jeleket a hídon is a hatályos elõírások szerint kell elkészíteni. 4.4.2. Az útpályát, kerékpárutat és járdát általában változatlan keresztirányú eséssel kell a hídon átvezetni. 4.4.3. Ha az úton burkolat nincs vagy az nem felel meg az úttervezési elõírásoknak, a hídon akkor is az elõírások szerint kell a burkolatot elkészíteni, megfelelõ csatlakozással. 4.4.4. Kerülni kell a pályaburkolat vastagságának hirtelen csökkenését (pl. víznyelõk fala és aknafedlapok mellett), mivel ezek káros alakváltozások és rideg burkolatrepedések kiinduló pontjai lehetnek. 4.5. A kiemelt szegélyek védelme 4.5.1. A hidak pályaszerkezetén a forgalom közvetlen hatásának kitett betonéleket le kell kerekíteni, vagy ezeket megfelelõ védelemmel kell ellátni.
MSZ-07-3700-1991 22 4.5.2. A kiemelt szegélysáv vagy járda kocsipálya felõli élét kõ vagy betonelemmel vagy közel függõleges acéllemezzel lehet megvédeni, de tervezhetõ jó minõségû monolit beton, vagy kõ szegély is. A kiemelt szegélysávnak, vagy járdának a kocsipálya felõli sarkait kiemelt szegélysáv esetében 0,2 m, illetve járda esetén 0,5 m sugarú vízszintes ívvel le kell kerekíteni. Ha a híd járdájához a híd végén kiépített járda csatlakozik, vagy kiépítése a távlati terv szerint várható, a lezárás hídtengelyre merõleges, függõleges síkkal történjék. 4.5.3. Meg kell tervezni a kiemelt szegélyek és szegélysáv sóoldatok elleni védelmét (pl. fokozott mértékben fagyálló beton, impregnálás, védõmáz, védõbevonat). 4.6. Korlátok A csatlakozó úton meglevõ vagy tervezett korlátot a hídon általában változatlan kialakításban kell átvezetni, kivéve, ha a következõ elõírások ennél nagyobb biztonságot nyújtó korlátot követelnek meg. A hídon elhelyezendõ korlátfajtát az útkategóriától, a híd szerkezeti hosszától (l), a pályának az áthidalt akadály legmélyebb pontja feletti magasságtól (h) és az út vízszintes ívsugarától (R) függõen kell megválasztani (2. táblázat). Vasútvonal feletti újonnan épülõ vagy felújított hidakon két vízszintes taggal ellátott vezetõkorlátot kell alkalmazni, kivéve, ha a hídon levõvel azonos kialakítású korlátot kell alkalmazni. 4.6.1. A hajlított acéllemez vezetõkorlát az úttervezési elõírások szerint készül (MSZ-07-3600/1, MI-07-3600/2). A hídon elhelyezett vezetõkorlát útpálya feletti magassága az úton elhelyezett vezetõkorlát magasságával azonos legyen. Hídon a korlátelem bekötése csak hengerelt acéloszlop és távolságtartó idomacél közvetítésével történhet. Ezeken kívül deformációs elem alkalmazása megengedett (U120). A korlátfajta kiválasztása 2. táblázat Korlátfajta Autópályák és autóutak (félautópályák) hídjai Elsõrendû fõutak és másodrendû utak hídjai Mellékutak hídjai Gyalogutak és kerékpárutak hídjai Nem kell sem korlát, sem kiemelt szegély egyidejûleg 1 < 3 m és h < 2 m egyidejûleg 1 < 3 m, h < 2 m és R < 200 m egyidejûleg 1 < 3 m h < 2 m és R < 200 m Vezetõkorlát egyidejûleg 1 < 3 m és 2 m < h < 3 m, vagy 1 < 3 m és h < 3 m Vezetõkorlát felsõ vízszintes taggal, kiemelt szegélybe helyezve h > 3 m 1 > 3 m vagy h > 2 m vagy R < 200 m 1 > 3 m vagy h > 2 m vagy R < 200 m Idomacél hídkorlát járda esetén járda esetén, továbbá a 3.3.1.4. szakasz utolsó mondata szerinti esetben minden esetben Üzemi korlát és kiemelt szegélybe helyezett vezetõkorlát Csökkentett szélesség esetén Kettõs vezetõkorlát kiemelt szegélybe helyezve vasútvonal felett a 4.6. és az 4.6.6. szakasz szerint A vezetõkorlát felsõ vízszintes kiegészítõ csõtagja a pálya felett 1,00 m magasságban legyen. A kiemelt szegély homloksíkja a korlátelem síkja mögött, 65 mm-re legyen (12a. ábra). Üzemi korláttal együtt alkalmazott vezetõkorlátot kiegészítõ taggal nem kell ellátni. Idomacél hídkorláttal ellátott járda útpálya felõli oldalán kiegészítõ taggal ellátott vezetõkorlátot kell elhelyezni olyan esetekben, amikor a jármûvek pályáról történõ lezuhanása az átlagosnál veszélyesebb helyzetet idéz elõ (pl. Duna és Tisza hidakon, vasúti vagy gyorsforgalmú út feletti felüljárókon). Ilyen esetekben a járda legalább kétnyomú legyen. Vasútvonal feletti két víszintes taggal ellátott vezetõkorlát felsõ tagja felsõ élének magassága a pálya felett 1,10 m, hossza a keresztezett vágány(ok) elõtt és után legalább 8 m legyen. A két végét szabványos korlát végelemmel kell lezárni. Az alsó vízszintes tag kialakítására az elõzõ bekezdésekben elmondottakat értelemszerûen kell alkalmazni (12b. és 12c. ábra).