A gyermeket váróv anya táplálkozása Fontos, hogy az anya táplt pláltsági állapota megfelelő legyen, a tápanyagraktt panyagraktárai rai legyenek feltöltve. ltve. Megfelelő energia- és s tápanyagt panyag-ellátottságra van szüks kség a fogamzáshoz, mert a magzat a fogamzás s körüli k időszakban a legérz rzékenyebb. Az anya táplt plálkozása befolyásolja a gyermek fejlődését, hat a szülés s időpontj pontjára, lefolyására. Az egészs szséges terhes anya, ha megfelelően en táplt plálkozik, lkozik, kb. 10-12kg 12kg-ot hízik. A súlyns lynövekedés s kezdetben lassú,, az első 10 hétig h heti 115g, majd az ezt követk vető 30 héten h át t heti 300g. Ez részben r az anyai szervezet változv ltozásaiból l következik, k Részben a magzatburok és s a magzatvíz z súlys lyából l adódik. dik.

A várandv randósság g 3 trimesztere Első 12 hét: h nő az étvágy, reggelenkénti nti hányinger; h a trimeszter végére v a súlygyarapods lygyarapodás s számottev mottevő. A méh m h fala megvastagszik, a szív v munkája megnő,, a keringő vérmennyiség relative csökken. 14-30. hét: h az anya súlygyarapods lygyarapodása, az emészt sztőrendszer kapacitása csökken, csökken a gyomor tónusa, t lassul a gyomor ürülése: egyes tápanyagok felszívódása, sa, hasznosulása sa (Fe( Fe,, folsav B12) hatékonyabb lesz. Megkezdődik dik a magzat tüdejt dejének fejlődése. 25-40. hét: h a magzat számára a növekedn vekedési fázis. f Az anya légzl gzésszáma emelkedik, a vér v r térfogata t 1,5l-rel megnő, gyakori a dyspnoe,, a belek renyhébb bbé válnak, fokozódik a kiválaszt lasztás. s.

A várandv randós s anya tápanyagszükséglete Energiaszüks kséglete 15%-kal nő: n az első 6 hónapban: h 150-200kcal, 6-99 hónap h 300kcal. Fehérj rjéből 7-10g többletre t van szüks kség g (15-65% is lehet): az állati és s növényi n nyi fehérj rjék k egyenlő arányban legyenek. Zsír: : az energia max.. 25%-a: növényi: nyi:állati=50:50%, a szervezet fokozottabban érzékeny a zsíranyagcsere zavaraira, kerülni kell a füstf stölt és s túl t l zsíros húsokat, h zsírszeg rszegény ételkészítési si eljárásokat alkalmazzon. Szénhidr nhidrát: : 300-350g/nap: 350g/nap: rostdús szénhidr nhidrát-forrás, pl.: gyümölcs, zöldsz ldség, cukor maximum 10%.

Vitamin és ásványi anyag: Változatos, vegyes táplt plálkozás s esetén n a szervezet hozzájut. Hiányos táplt plálkozás s esetén n a magzat elvonja, az anyában hiány alakul ki. Az A-vitamin, A B-vitamin B csoport, C-, C, E-vitamin, E jód j és cink iránti igény 25-30% 30%-kal nagyobb. Kalciumból, l, foszforból és s főleg f magnéziumb ziumból l 50%-kal kell növelni n a fogyasztást. st. A folsavszüks kséglet megduplázódik dik (100%), jelentősen növekszik a D-vitamin D igény is. Folyadéksz kszükséglet: utolsó hónapokban emelkedik, sófogyasztástst csökkenteni kell. Étkezések száma ma: 5-6-szori (egyszerre kis mennyiség); zsíros, puffasztó ételek kerülése. Hetente 1-szer 1 belsőség, édesség g ritkán.

Szoptató anya táplt plálkozása Az anyatej legfontosabb összetevőire (fehérje, tejcukor, zsír, Ca) ) a szoptató anya étrendje nincs közvetlen k hatással, ha hiányos a táplt plálkozása, saját t szervezetéből l vonja el azt. Az anyatej zsírsav rsav-,, A-vitamin, A B 2 -vitamin, biotin,, B 12 - vitamin, folsav-, és s C-vitamin C tartalmát t azonban a szoptató anya étrendje befolyásolja, s hiányos bevitel esetén n ezek mennyisége jelentősen csökken az anyatejben. Bizonyos körülmk lmények között k az anyatej cink-,, fluor-, Feés s D-vitamin D tartalma sem független f az anya táplálkozásától. l. A szoptató anyának nak megfelelő tejprodukció esetén átlagban naponta 850ml teje termelődik. Ennyi folyadékkal és s az eredeti energiaszüks kségletének 25-30%-ával (600-700kcal/2920 700kcal/2920-2940kJ) 2940kJ) kell többet t fogyasztania.

Fehérje bevitel: 1dl anyatejhez 2,4g fehérj rjére re van szüks kség; naponta 15-20g 20g-mal kell többet t bevinni fontos a komplett, értékes fehérje források fogyasztása. sa. Zsírbevitel rbevitel: Az összenergia 30%-ánál l ne legyen több, t 50-50% 50% arányban tartalmazzon növényi n nyi és állati eredetű zsiradékot. Szénhidr nhidrát-bevitel: A nagyobb energiabevitel miatt ezt is meg kell növelni. n Elsősorban sorban zöldsz ldség-,, gyümölcsf lcsfélék, barna kenyér, durum tészta t vagy korpás s készk szítmények formájában kell pótolni. p A cukrot, fehér r kenyeret, kifőtt tésztt sztát t csak mérsm rsékelten. 50%-kal nőn a szüks kséglet: : C-, C, A-, A, D-vitaminbD vitaminból, folsavból, l, Ca,, P, Mg, I, Zn-ből. Folyadékfogyaszt kfogyasztás: s: 3l, ami elsősorban sorban gyümölcsl lcslé, zöldséglé,, tej, turmix, szénsavmentes ásványvíz z legyen.

Kerülje a sós, s s, fűszeres f ételeket, Puffasztó ételek nem adhatók, mert bélgb lgörcsöt, hasmenést st okozhat a csecsemőknek, Ha bizonyos ételek fogyasztása sa után n nem ízlik az anyatej a csecsemőnek, akkor ki kell iktatni azokat az ételeket. Dohányz nyzás: Csökkenti a tejtermelést, és s nemcsak, hogy átmegy a nikotin az anyatejbe, de nagyobb koncentráci ciót ér r el, mint a plazmában. A dohányz nyzó anyák újszülötteinek vizeletéből l akkor is nikotin mutatható ki, ha füstmentes f helyen tartják őket. Ha az anya 20-nál l több t cigarettát t szív v naponta, a csecsemő hányhat és s hasmenés s jelentkezhet. Kávé,, alkohol: A koffein 1%-a, az alkohol 0,25%-a a kerül l az anyatejbe, kis mennyiség g veszély nélkn lkül l fogyasztható.. Némely N csecsemő azonban már r kis mennyiségű koffeinre is érzékeny lehet. Ilyenkor nyugtalanná,, ingerlékenny kennyé válik. Az alkoholizáló anya csecsemője pedig aluszékonyabb, hányhat. h

Csecsemő táplálása Csecsemőkor kor: : a megszület letéstől l 1 éves korig (újsz( jszülött: 1-24 nap) Kisded: 1-3 év Óvodás: : 3-63 év Iskolás: : 6-186 év Felnőtt tt: : 18-45 év Csecsemőkorban fontos a megfelelő táplálék k biztosítása, sa, az optimális fejlődés, növekedn vekedés és s betegségekkel gekkel szembeni maximális ellenáll llás s miatt. Követelmény, hogy a táplt plálék k a csecsemő korának, fejlettségének, aktuális állapotának megfelelően, en, mennyiségileg elegendő, minőségileg higéniai követelményeknek megfelelő, könnyen elkész szíthető és s könnyen k emészthet szthető legyen. A fejlődő szervezet energiaigénye nye magas.

Csecsemők k energia-, tápanyagszükséglete Energiaszüks kséglete: 80-120kcal/ 120kcal/ttkg,, 350-500kJ/ 500kJ/ttkg. A ttkg-ra számított szüks kséglet a hónapok h előrehaladt rehaladtával csökken. Energiaszüks kségletének 8-10% 10%-át t fehérj rjével, 40-50% 50%-t t szénhidr nhidráttal, 40-50% 50%-át t zsírral fedezi. Fehérje rje: : 2-2,2g/ 2 2,2g/ttkg/nap Szénhidr nhidrát: : 11-13g/ 13g/ttkg/nap Zsír: : 4-5g/ 4 5g/ttkg/nap; 3% esszenciális zsírsav legyen! Energiaszüks kséglet számítása: sa: kj/nap = 4 tests4 testsúly (kg-ban) ban) testhossz (cm-ben)+1000; 8-10kg-os testsúly között k a szorzathoz 1000 helyett csak 800-at adunk. kcal/nap = testsúly (kg) testhossz (cm)+250; 8kg fölött f a szorzathoz csak 200-at adunk.

Csecsemők folyadéksz kszükséglete Folyadékig kigénye: 120-180ml/ 180ml/ttkg. A csecsemő a szomjazást st rosszul tűri, t veséje gyengén koncentrál, a salakanyagok kiürítéséhez több t folyadékra van szüks ksége. Ha a csecsemő igénye szerint szophat, az anyatej fedezi a folyadéksz kszükségletét t is. Folyadéksz kszükséglet számítása: sa: napi folyadékig kigény (ml) = napi energiaigény ny (kj) 3 napi folyadékig kigény (ml) = napi energiaigény ny (kcal) 1,4

A csecsemő természetes táplálása A csecsemő legjobb táplt pláléka az anyatej. Megfelelő mennyiségben és s arányban, kitűnő minőségben, könnyen emészthet szthető formában tartalmazza mindazt a tápanyagot, t amelyre fejlődéséhez, növekedn vekedéséhez szüks ksége van, és s mind mennyiségében, mind összetételében alkalmazkodik a csecsemőnek a korral változv ltozó szüks kségletéhez. Védőanyagainak köszk szönhető,, hogy az anyatejjel táplt plált lt csecsemők ritkán n kapnak bélfertőzést, légúti megbetegedést, középfülgyulladást, húgyúti fertőzést, stb., illetve ha valamilyen fertőzés s kialakul, az enyhébb lefolyású.

A nagyszámú étel-,, főként f tehéntej allergia nagyrészt annak köszk szönhető,, hogy a csecsemők k korán n kapnak idegen fehérj rjét. A korai tehéntej ntej-expozíció kb. 1,5 -ére növeli a fiatalkori cukorbetegség g kialakulásának kockázat zatát. t. Az anyatejes és s a mesterségesen táplt plált lt csecsemők szellemi fejlődése között k szignifikáns ns különbsk nbség mutatható ki. Ennek oka az, hogy az anyatej tartalmaz arachidonsavat, dokoza-hexa hexaénsavat (DOCA), és s kis mennyiségben más m s 20 és s 22 C-atomos n-6 n és s n-3 n 3 zsírsavakat. Ezek a zsírsavak nélkn lkülözhetetlenek a növekvn vekvő szervezet számára: fontosak a központi k idegrendszer és s a retina membránstrukt nstruktúráinak és s funkcióinak inak a zavartalan kifejlődéséhez. A 4-64 6 hónapig h tartó szoptatás s csökkenti a vashiányos vérszegénység g kialakulásának a kockázat zatát; t; az anyatejből l ugyanis 5 5 annyi (49%) vas szívódik fel, mint pl.: a tehéntejb ntejből l (10-12%). 12%).

Mennyit szopik a csecsemő? Az az ideális, ha azt a legkisebb mennyiséget fogyasztja, amelyen jól j l fejlődik. Ez az első napokban csak néhány n ny gramm. 7-10 nap után n a napi anyatejszüks kséglet általában a testtömeg 1/6 része r (ttkg( ttkg-onkéntnt 150ml). Elég-e e a szopott tejmennyiség? A szopott tej mennyisége méréssel m ellenőrizhet rizhető. Megbízhat zható jele annak, hogy elég-e e az anyatej, ha a csecsemő jól l fejlődik. A súlygyarapods lygyarapodás s az első félévben átlagban 150g hetente, a második félévtf vtől l havonta 500g. 4-66 hónapig h kizárólag anyatejet kapjon, s a leválaszt lasztás megkezdése után n továbbra is szopjon a csecsemő. Az anyatej fedezi a szopós s csecsemő folyadéksz kszükségletét, t, csak betegség g vagy kánikula k idején n szorul teára. Helyesebb azonban, ha tea helyett forralt vizet kap.

Leválaszt lasztás 1 éves korig a kalóriabevitel 40%-át t anyatej fedezze. 4-66 hónapos h korban, ha a csecsemőt t a szopás s már m r nem elégíti ki, esetleg gyarapodásának üteme is csökken, fokozatosan át t lehet térni t a csecsemő korának megfelelő vegyes táplt plálásra. Az új ételek bevezetése fokozatos legyen! Az első napokban 1-21 2 kávéskank skanállal kapjon, figyelni kell a csecsemőt, nem válikv lik-e e nyugtalanná,, nem jelentkezik-e haspuffadás,, kiütés, hasmenés, s, hányh nyás s vagy egyéb b reakció. 1-1 étel bevezetése között k legyen néhány n ny napos (hetes) szünet, hogy rögtr gtön n lehessen tudni, mi okozta az esetleges tüneteket. t

Az új j táplt plálékot a déli d (délel lelőtti) órákban adjuk; 2-42 4 hét h alatt lehet elérni, hogy egy szopást st helyettesíteni teni tudjunk. Elősz ször r a kisétkez tkezések helyett. Mindig a reggeli és s az esti anyatejes étkezés s maradjon a legtovább. Elősz ször r a zöldsz ldségek, gyümölcs lcsök k présnedv snedvével, vel, majd a gyümölcsp lcspéppel ppel kell megismertetni. Elősz ször r alma, sárgars rgarépa, őszibarack levét t kapja 1-11 kávéskanállal, majd paradicsomot, banánt, nt, narancsot (7-8 hónaposan), h stb. Apró magvas gyümölcs lcsöket (szőlő,, málna, m földieper, f kivi, stb.) ne kapjon. A gyümölcs lcsöket nem kell édesíteni (kekszet vagy babapiskótát t hozzákeverni). Egyszerre csak egyféle gyümölcs lcsöt t kapjon, csak később k kombináljuk a megszokott gyümölcs lcsöket egymással. A meghámozand mozandó gyümölcs lcsöt t is meg kell mosni.

Főzelékek beillesztése se A csecsemő első főzeléke általában a burgonya- vagy sárgarépapüré. Ha külön-külön k n már m r megszokta őket, kombinálhat lhatók k egymással. A csecsemőkor végéig v minden főzelf zeléket burgonyával sűrítss tsünk. A főzelf zelékek bevezetése is fokozatos legyen! Kaphat salátát, t, tököt, t t, sütőtököt, s t, céklc klát, parajt, mángoldot,, kelbimbót, nagyobb csecsemők k (8 hónapos h kor után) kelkáposzt posztát, t, karalábét, karfiolt, sósks skát, spárg rgát, stb. A főzelf zelékek kezdetben hígak h legyenek (méz z sűrűségű), s később a csecsemő ízlése szabja meg a konzisztenciát. t. 8-10 hónapos h kortól l lehet egyszerűen en villával val áttörni. A sóska, s ska, paraj magas oxálsav tartalma miatt hetente 1 1 lehet.

A főzelf zelékeket ne vagy csak minimálisan sózzuk s és s csak óvatosan fűszerezzf szerezzük. Szoktassuk a természetes ízekhez a csecsemőt. Ízesítésre: sre: citrom, paradicsom, zöldpetrezselyem, z fehérr rrépa, 8 hónapos h kortól l kapor, őrölt kömény, k majoránna, 10 hónapos h kortól l nem csípős s paprika, póréhagyma, p kevés s fokhagyma, őrölt babérlev rlevél l használhat lható. Lehetőleg ne cukrozzuk a csecsemő ételét! t! A csecsemőtápl plálásban csak a tejcukornak és s a gyümölcscukornak kellene szerepelni. Esetleges allergizáló hatása miatt egy éves kor alatt méz m z adása nem javasolt! (Mák, dió,, mandula 1 éves kor alatt szintén n nem javasolt.) A főzelf zelékek bevezetése után n hamarosan hús-, h, illetve májpéppel ppel dúsítjuk d a főzelf zelékeket. Borjú,, marha, sertés, s, bárány, b szárnyas egyaránt adható. Tejtermékeket, sajtot, túrót t t 8 hónapos h kortól, tehéntejet csak 1 éves kor után n kaphat.

Főtt tojás s sárgs rgáját t ne kapjon 9 hónapos h kor előtt, tojásfeh sfehérjét t pedig csak egy éves kor után. A főzelf zelékek beépítését t követk vetően en dl-enk enként nt 1kk. növényi n nyi olajat adunk a csecsemő főzelékéhez. Olyan zsiradék, amely 8%-nál l több t transz-zs zsírsavat tartalmaz, nem alkalmas csecsemő táplálására. A bébikonzervekbikonzervek ellenőrz rzötten jój minőségűek, tartósítószer szer-mentesek, friss hiány nyában beilleszthetők k a csecsemő étrendjébe. Gluténtartalm ntartalmú cereália 6 hónapos h kor alatt nem adható. A csecsemő elősz ször r csak egy alkotórészt tartalmazó cereáli liát kapjon, keveréket ket csak akkor, ha már m r az összetevőket egyenként nt jól j l tolerálja. lja. Mesterségesen táplt plált, lt, tápszeres t csecsemő leválaszt lasztását szintén n 4-64 6 hónapos h korban kell elkezdeni.

Kisdedek táplt plálkozása A fejlődés és s a növekedn vekedés s csecsemőkorban a legintenzívebb. A kisded növekedn vekedésének üteme lelassul, az étkezések iránti érdeklődése csökken, figyelme környezetk rnyezetének nek megismerésére re irányul. Élettani sajátoss tosság, hogy ízlése napról l napra változik. v Az elfogyasztott mennyiség g olykor lehet nagyobb, máskor m jelentéktelen. Ebben a periódusban kell kialakítani a későbbi, k egész életre szóló jó táplálkozási habitust és s a helyes étkezési módot.

Energiaszüks kséglete: általában 1100-1300kcal/nap 1300kcal/nap Fehérjesz rjeszükséglete: : napi 16-23g 7-15% Zsírig rigénye csökken: 35% (3 éves kor után n 30%) 10% telített, tett, 12-14% 14%-a a 1-szeresen 1 telítetlen, tetlen, 6-8% 6 8%-a a többszt bbszörösen sen telítetlen tetlen napi 3g linolsavat tartalmazzon az étrend koleszterinfogyasztás max.. 100mg/100kcal Szénhidr nhidrát igény: 50-55% 55% kemény nyítő (burgonya-,, gabonakemény nyítő) ) növeln velése, cukorfogyasztás s mérsm rséklése. Rost: számos krónikus betegség g kivédésében szerepük k van, növeli a béltartalmat, b rövidr vidíti a tranzitidőt, t, könnyk nnyíti a székürítést, st, napi 0,5g/ttkg (3 év v fölött f 10g/1000kcal) túlzott rostbevitel az esszenciális tápanyagok, t a Ca, Fe, Cu,, Mg, P, Zn,, aminosavak és s számos vitamin felszívódását t csökkentheti. Folyadéksz kszükséglet: a külsk lső hőmérséklettől, l, fizikai aktivitást stól, a táplt plálék k milyenségétől, l, stb. függf ggően 100-120ml/ 120ml/ttkg.

Mit egyen a gyermek? Az elfogyasztott étel mennyiségét t a gyermek étvágya határozza meg. Ideálisnak a napi 5-sz5 szöri étkezést tekintjük. k. Nem lehet büntetb ntetés s vagy jutalmazás s eszköze. ze. A szülők étkezési magatartásának jelentős s pozitív v vagy negatív hatása van. Étkezés s közben k ne maradjon magára, étellel a szájában ne szaladgáljon. ljon. Vigyázni kell, nehogy félrenyeljenek. f Ne jussanak veszélyes ételekhez. Ne szokjon rár olyan ételekre, amelyek cukrosak, zsírosak vagy sósak. s sak. Ezek étvágytalanságot got okozhatnak, elhízáshoz vezethetnek és s a fogszuvasodás s kialakulását segítik.

A 3 év v feletti gyermekek táplálkozása Gyermekkorban tanulja meg a helyes ételválasztást, st, alakul az ételek preferenciája, formálódik az ízlés, rögzülnek a táplt plálkozási minták, alakul ki a helyes étkezési mód m és s az étkezés s biztonságos, higiénés és kultúrált szintje, az egész életre szóló táplálkozási magatartás. Óvodás s korra a gyermek étkezése ügyesedik, aktívan részt vesz a család életében. Az étkezés s már m r nem csak táplt plálkozás, hanem szociális esemény is. Az étkezések egy részr szét t otthonán n kívül k l kell megoldani. Nagyfokú szellemi fejlődés és s szocializálódás s jellemző erre a korra.

Energiaszüks kséglet: Fiú: : 1000+100 az évek száma = napi kcal Lány: 1000+100 az évek száma ma-200 = napi kcal Fehérjesz rjeszükséglet: : 7-15% 7 Zsír: : 30% Szénhidr nhidrát: : 55-60% A tápanyagszt panyagszükségletet befolyásolja a gyermek: kora, neme, tápláltsági állapota, életmódja (főként), aktivitása, időjárás s is. A táplt plálékfelvételt az egyéni szüks kséglethez kell igazítani. Rost: : 0,5g/ttkg (maximum 25g) Folyadékig kigény: : 60-80ml/ 80ml/ttkg/nap

Napi 5-sz5 szöri étkezés s (3 fő-, f, 2 kisétkez tkezés) 5 étkezés s esetén: R; V: 20%; T+E+U: 60% (E: 40%; T; U: 10-10% 10% 3 étkezés s esetén: R: 35%; E: 40%; V: 25% Különösen fontos a bőséges b reggeli! Közétkeztetésben: napi 3-szori 3 étkezés s esetén n (T, E, U) a gyermek energia- és s tápanyagszt panyagszükségletének 65%-át T; U: 15%; E: 35%, csak ebéd d fogyasztása sa esetén n 40%-át t kell a közétkeztetésnek fedezni. A napi étrend mind az 5 élelmiszercsoportból tartalmazzon összetevőket.