A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét, és a szakképzési hozzájárulás kötelezettséget érintő 2015. évi évközi és 2016. évi változások 1
A munkaviszonyban álló után érvényesíthető új kedvezmény A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók esetében a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. Azon hónapok tekintetében, amelyben a munkavállaló a 25. és 55. életévét betölti, a kedvezmény nem vehető igénybe, tekintettel arra, hogy a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti munkavállalók után más jogcímen járó kedvezmény ekkor még, illetve már érvényesíthető. 2
Mezőgazdasági munkakör: a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó foglalkozás (ilyen különösen a szántóföldinövény-termesztő, a bionövény-termesztő, a zöldségtermesztő, a szőlő-, gyümölcstermesztő, a dísznövény virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, a gyógynövénytermesztő, a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és tenyésztő, a baromfitartó és tenyésztő, a méhész, a kisállattartó és tenyésztő), a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója, és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője. 3
A kedvezmény mértéke A munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka, amely az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. A kedvezménnyel érintett munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása esetén a munkáltató által igénybe vehető kedvezmény összegét a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkenteni kell. Fontos! Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet! 4
A 25 év alatti pályakezdő foglalkoztatásával összefüggő adókedvezmény érvényesítése a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén A munkáltató által érvényesíthető kedvezmények tekintetében nincs arányosítási kötelezettség. Az Mt. szerint munkáltatói jogutódlás esetében a kötelmi alanycsere következtében a felek közötti munkaviszony nem szűnik meg, azt folyamatosnak kell tekinteni, azaz ebben az esetben csak egy folyamatosan fennálló munkaviszonyról beszélhetünk. Az átalakulással érintett hónap tekintetében a jogelőd által nem érvényesített adókedvezményt a jogutód érvényesítheti, oly módon, hogy a kedvezményezett adóalap adómegállapítási időszakban nem haladhatja meg összesen a 100 ezer forintot. 5
A szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése egy adott hónapon belül ugyanazon munkáltatóval új munkaviszony létesítése esetén A jogszabály nem tiltja, hogy azonos hónapban, ugyanazzal a munkavállalóval ismételten létesített munkaviszony esetén a munkáltató az új jogviszony alapján járó bruttó munkabérre vonatkozóan is érvényesítsen a szociális hozzájárulási adóból a fenti jogcímen kedvezményt. Amennyiben az eset összes körülményeire tekintettel egyértelműen bizonyítható, hogy az Art. 1. (7) bekezdés, valamint a 2. (1) bekezdése szerinti körülmények nem állnak fenn, akkor nincs akadálya annak, hogy az adózó egy hónapra vonatkozóan kétszeresen érvényesítse a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt. 6
Biztosítottak bejelentésekor a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát is fel kell tüntetni. [Art. 16. (4) bek.] - 16T1041 adatlap, a bejelentés határideje nem változik 7
A kisadózó bejelentése a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a Katv.-ben meghatározottak szerint teljesíti. A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a Katv-ben meghatározottak szerint kell teljesíteni. 8
A személyi jövedelemadó mértékének változásával összefüggő változások 9
A családi járulékkedvezmény összege ha a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmének összege nem elegendő a családi kedvezmény teljes összegének érvényesítésére, akkor a családi kedvezmény keretösszegéből a jogosult(ak) által ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a biztosított magánszemély által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék összege. Figyelem! Társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni! 10
A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege: a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b) nyugdíjjárulék összege. 11
A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege: a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőlegalap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege. 12
Az adókulcs 15 százalékra történő csökkenése és az adóalap változása hatása a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségre Korrigálták az egyes külön adózó jövedelmek adóalapjánál alkalmazandó szorzószámokat (az adóalapja = a jövedelem 1,18-szorosa az eddigi 1,19- szeres helyett). Az egyes meghatározott juttatások és a béren kívül juttatások adóalapja nem változik 2016. január 1-jétől, így ezen juttatások után a kifizetőnek továbbra is a jövedelem 1,19-szerese után kell a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást megfizetni (béren kívüli után 14 %, egyes meghatározott juttatás után 27%). 13
Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a Tbj. 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint). 14
Iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás 2015. június 19-től az ún. passzív jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti diákok a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagokkal azonos feltételek mellett végezhetnek munkát az iskolaszövetkezetben. [2015. évi LXXIV. törvény] 15
Járulék Azok a 25 év alatti tanulók, hallgatók, akik tanulmányaikat szüneteltetik, az iskolaszövetkezetnél fennálló tagi jogviszonyukra tekintettel nem minősülnek biztosítottnak, az iskolaszövetkezeti munkavállalással összefüggésben járulékokat nem kell fizetniük. 16
Egyéb közterhek A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem eredményez adófizetési kötelezettséget az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával ideértve a 25. életév betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is fennálló jogviszony. Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak 16 % személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége áll fenn, amelyet az iskolaszövetkezet köteles levonni, bevallani, és megfizetni. 17
Egyes kifizetések adójogi megítélése 18
Versenytilalmi megállapodás ( hallgatási pénz ) ellenértékének havonta történő kifizetése Az új Mt. XVIII. fejezete A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások között, a 228. - ában szabályozza a versenytilalmi megállapodást. (A régi Mt. a megállapodás megkötésére vonatkozóan a polgári jog szabályait rendelte alkalmazni. A polgári jogi szerződés nem keletkeztet munkaviszonyt.) Az új Mt. nem rendelkezik arról, hogy a versenytilalmi megállapodásra kizárólag a polgári jog szabályait kell alkalmazni, ezért amennyiben azt a munkaszerződésben rögzítik, és már a munkaviszony fennállása alatt fizetnek ún. hallgatási díjat a magánszemély részére, az munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. 19
Az új Mt. 228. -a szerint: (1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. (3) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat. (4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak. (5) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. -a irányadó. 20
A kifizetéshez kapcsolódó közteherfizetés A versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett ellenérték a Szja tv. szerint munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, ha ezt a munkaviszony fennállása során, a munkabérrel együtt kapja a magánszemély. A Tbj. 4. k) pontja alapján az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet 455. (1) bekezdése értelmében az említett díjazás után a kifizető 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezetett. 21
Munkaviszony jogellenes megszüntetése A régi Mt. alapján A munkaviszony jogellenes megszűntetésének jogkövetkezménye az volt, hogy ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, az a munkaviszony jogellenességét megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnt meg. [régi Mt. 100. (5) bekezdés] Tekintettel arra, hogy a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnt meg, a munkaviszony jogellenes megszűntetése napjától az ítélet jogerőre emelkedése napjáig az elbocsátott munkavállaló a Tbj. 5. (1) bekezdés a) pontja alapján biztosítottnak minősült. Ezért az erre az időszakra kifizetett elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, végkielégítés) a munkavállaló munkaviszonyából származó jövedelmének minősült és a Tbj. általános szabályai szerint járulékfizetési kötelezettség alá esett. 22
Munkaviszony jogellenes megszüntetése 2. Az új Mt. kártérítési alapokra helyezte a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit. Ennek legfontosabb következménye az, hogy a munkaviszony a megszüntető nyilatkozatban foglaltak szerint attól függetlenül megszűnik, hogy a megszüntetést utóbb jogellenesnek minősül a bírósági ítélet alapján. Az új szabályok szerint tehát a munkaviszony azon a napon szűnik meg, amikor az eredeti munkáltatói intézkedés, a munkaviszony jogellenes megszüntetése történt. Az új Mt. 82. -a alapján a bíróság határozattal megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. 23
A kifizetéshez kapcsolódó közteherfizetés Az Eho tv. 3. (1) bekezdés a) pontja alapján 27 %-os egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem után. A volt munkáltató részéről az új Mt. 82. -a szerinti kártérítésből járulékokat nem kell levonni, de az elmaradt jövedelem címén kártérítésként megítélt összeg után a kifizető 27 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. 24
A szakképzési hozzájárulás szabályainak változása 2015. szeptember 1., 2016. január 1. 25
2016. január 1-jén hatályba lépő jogszabályi előírások alapján új kötelezetti kör, új fogalom meghatározások, több előnyös, ösztönző változtatás a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató, valamint a duális felsőoktatási képzés keretében gyakorlati képzésre érvényesíthető alapcsökkentőtétel visszaigényelhetősége 2016. január 1-től, a jelenleg hatályos Szht. 8. (2.a) és (2.b) bekezdése, amelyek a visszaigénylést korlátozták eltörlésre kerülnek. 26
A kötelezeti kör bővülése (2016.) A szakképzésről szóló törvényben meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet. Feltétel: az egyéb szervezet bejelentése arról, hogy a szakképzési hozzájárulást tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel teljesíti. Adóalanyiság: a választás bejelentését követő hónap első napjától. [ 16T201TSZ ; 16T201CSZ ] Fontos! Az Szt. szerinti egyéb szervezet nem köteles szakképzési hozzájárulásra a szociális hozzájárulási adóalapja után(a bruttó kötelezettség nulla forint!) de a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéshez kapcsolódó alapcsökkentő tétel, valamint a beruházási kiegészítő csökkentő tétel összegét visszaigényelés 27 keretében érvényesítheti.
Új fogalmak nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt; kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. -a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi a személyi jövedelemadóról meghatározott egyéni vállalkozó, szóló törvényben az egyéni cég. 28
Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése A hozzájárulási kötelezettség teljesíthető: a) NAV által vezetett számlára történő befizetéssel, b) kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével, illetve c) saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával (feltételek!) 29
A kötelezettség teljesítése gyakorlati képzésre vonatkozó szabályok szerint 1. (tanulók esetében) A szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában kerülnek megszervezésre a szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban, vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is szervezésével. 30
A kötelezettség teljesítése Tanulók esetében, ha gyakorlati képzéssel valósul meg: 1.) tanulószerződés, vagy 2.) együttműködési megállapodás [ha nem köthető tanulószerződés (pl. 3. szakképzésre), vagy alacsony a gyakorlati képzés aránya (pl.összefüggő nyári gyakorlatra).] Feltétel: állami fenntartású iskolai intézményben nappali rendszerű képzések esetében, vagy szakképzési megállapodás alapján költségvetési hozzájárulással kerül megszervezésre 31 a
Alapcsökkentő tétel Az alapnormatíva összege: továbbra is 453 000.- Ft/év/fő alapcsökkentő tétel = az alapnormatíva korrigálva a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összegével 32
Tanulószerződés - Szhj-t csökkentő tétel mértékének megállapítása Az alapcsökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva (453 000 Ft) összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az R. 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, b) az sztv. alapján indított (2015. IX. 1-től) ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a, bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az R. 2. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a. 33
Együttműködési megállapodás csökkentő tétele (csak tanulók esetében merül fel) normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 130-zal történő elosztásával kell kiszámítani.(3485ft/fő/nap). 34
A kötelezettség teljesítése gyakorlati képzésre vonatkozó szabályok szerint 2. (felsőoktatási hallgató esetében) Az államilag támogatott létszám tekintetében gyakorlatigényes alapképzési szak vagy duális képzés (2015. szeptember 1-jétől) keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor. 35
duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a duális képzési tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik. 36
Hallgatói munkaszerződés csökkentő tétele A gyakorlatigényes alapképzési szak, illetve duális képzés keretében gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani.(4530ft/fő/nap). Csak azokra a napokra, amikor a hallgató részt vesz a gyakorlati képzésben. 37
A kötelezettség teljesítése gyakorlati képzésre vonatkozó szabályok szerint 3. (saját munkavállaló esetében) A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára: a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi, valamint egyes - a közúti közlekedéssel összefüggő - hatósági képzés költségeinek elszámolásával. (A saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségeivel.) 38
Saját munkavállaló képzési költségeinek elszámolása A hatályos szabályok szerint az a gazdálkodó számolhat el a bruttó kötelezettsége terhére saját munkavállaló képzésével összefüggő kötelezettség csökkentő tételt, amely havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését is ellátja. 39
Saját munkavállaló képzési költségeinek elszámolása 2016 Lehetővé válik, hogy egy cégcsoport partner-, valamint kapcsolódó vállalkozásai együttesen is teljesíthessék a tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzése kapcsán előírt 45 fős tanulószerződéses létszámkövetelményt. A partner és kapcsolódó vállalkozások ebben az esetben csökkentő tételként külön-külön is figyelembe vehetik a saját munkavállalók képzési költségét a szakképzési hozzájárulásuk teljesítésénél. Továbbra is fennmarad az az elszámolási korlát, amely szerint: a saját munkavállaló képzési költségeinek elszámolásával történő kötelezettségteljesítés esetén a bruttó hozzájárulási kötelezettség mértékét maximum a vállalkozás által a saját tanulója részére a tanulószerződés alapján megszervezett gyakorlati képzéshez kapcsolódóan érvényesíthető alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegével, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig csökkentheti. 40
A gyakorlati képzéssel összefüggésben elszámolható új kötelezettséget csökkentő tételek Az ún. kiegészítő csökkentő tétel a beruházási kiegészítő csökkentő tétel, az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, valamint a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel. Az érvényesíthetőségének elsődleges feltétele: a tanulószerződés, vagyis azok a gazdálkodók alkalmazhatják, amelyek tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzéssel teljesítik kötelezettségüket. 41
Beruházási kiegészítő csökkentő tétel: Az a gazdálkodó, aki kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre (az aktiválás évében). Éves mértéke: tanulószerződéses tanulók éves átlaglétszámának és 1-10 főt foglalkoztató esetén alapnormatíva 38 %-ának 11-50 főt foglalkoztató esetén alapnormatíva 18 %-ának 50 főnél többet foglalkoztató esetén alapnormatíva 9 %- ának szorzata. A tanulók éves létszámát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni. Foglalkoztatotti létszám meghatározása:? 42
A beruházási kiegészítő csökkentő tétel korlátozása A csökkentő tétel legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás összköltségét. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatást kapott a gazdálkodó, akkor a támogatás összegével csökkentetten kell az összköltséget megállapítani. Figyelem! A beruházási kiegészítő csökkentő tétel az előleg bevallás során nem vehető figyelembe, csak éves elszámolásra van lehetőség. 43
Oktatói kiegészítő csökkentő tétel A nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató, kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati képzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást. Mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21 %-a (Az előleg bevallás keretében érvényesíthető.) kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. -a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az egyéni cég. 44
Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel A nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató gazdálkodók számolhatnak el, abban az esetben, ha kizárólag gyakorlati képzést szolgáló tanműhelyben a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzését látják el. Mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva: 25%-a : 45
Kizárólag képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. 46
Egyéb szervezetek 1. Az egyéb szervezet kivéve az egyes miniszterek hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez kapcsolódó gyakorlati képzés esetén kizárólag a tanulószerződés alapján meghatározott csökkentő tételt és a beruházási kiegészítő csökkentő tétel összegét számolhatják el, igényelheti vissza. 47
Egyéb szervezetek 2. Azok az egyéb szervezetek, amelyek tanulószerződés keretében az agrárpolitikáért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, a honvédelemért felelős hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítésben végzik: A gyakorlati képzés szervezését, kizárólag az alapnormatíva 100 százalékával csökkenthetik bruttó kötelezettségüket (ez nulla forint), így ez az általuk visszaigényelhető összeg: 453 000/fő/év Ez az általuk visszaigényelhető összeg! 12 48
Visszaigénylés Nem változott: Ha a gazdálkodó együttműködési megállapodás vagy gyakorlatigényes alapképzési szak keretében hallgatói munkaszerződés alapján folytat gyakorlati képzést, akkor továbbra is a bruttó kötelezettség mértékéig lehet az alapcsökkentő tételt elszámolni. 49
Visszaigénylésre vonatkozó új szabály I. Az a kötelezett, aki bruttó kötelezettségét részben vagy egészben tanulószerződés vagy duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és alap és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét, kis és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget figyelembe veheti. 50
Visszaigénylésre vonatkozó új szabály 2. A nem kis és középvállalkozások esetén a bruttó kötelezettséget meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális képzéshez kapcsolódó alapcsökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylés során. 51
A visszaigénylés korlátozása A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés. A nonprofit gazdasági társaság hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés, ha az árbevétele nem éri el a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének 400%- át. 52
Bevallási kötelezettség A 08-as bevalláson 1-11. hó előleg a tárgyhónapot követő hó 12- éig 12. hó elszámolás január 12-éig. Fontos! Az előleg bevallásban beruházási kiegészítő csökkentő tétel nem számolható el! 53
Nem kell az elszámoló bevallást önellenőrizni A kettős könyvvitelt vezető eltérő üzleti éves, egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság élhetett azzal a lehetőséggel, hogy az elszámoló bevallása után az árbevételének összetételében bekövetkező változásról a Tao. bevallás keretében adhatott számot. Évközi változás: minden egészségügyi szolgáltató közhasznú nonprofit társaság élhet ezzel a lehetőséggel. 54
Köszönöm a figyelmet 55