A Virtuälis Intezet Közep-Euröpa Kutatäsära Közlemenyei Szeged 2014
KÖZTES-EURÖPA T arsadalom tudom änyi folyoirat A Virtualis Intezet K özep-euröpa Kutatasara K özlem enyei 2014/2 3. szäm VI. evfolyam 2-3. szäm (No. 15-16.) SZEGED 2014
KOZTES-EUROPA Tärsadalomtudomänyi folyöirat A Virtualis Intezet Közep-Euröpa Kutatäsära Közlemenyei Föszerkesztö: Dr. habil. PhD PhD Gulyäs Läszlö - Szegedi Tudomänyegyetem Szerkesztö: Dr. PhD Keczer Gabriella - Szegedi Tudomänyegyetem SZERKESZTÖ BIZOTTSAG: Dr. PhD Csüllög Gabor - Eötvös Löränd Tudomänyegyetem Dr. habil. Csäszär Zsuzsanna - Pecsi Tudomänyegyetem Dr. habil. Kökai Sändor - Nyiregyhäzi Föiskola Dr. PhD Suba Jänos - Hadtörteneti Intezet es Muzeum Dr. PhD Sarnyai Csaba Mäte - Käroli Gäspär Reformätus Egyetem Felelös kiadö: Egyesület Közep-Euröpa Kutatäsära 6727 Szeged Löwy Sändor utca 37. Elnök: Dr. habil. Gulyäs Läszlö PhD, PhD e-mail: gulyasl@t-online.hu Technikai szerkesztö: Kädas Gabriella Nyomda: Innovariant Kft., Szeged ISSN 2064-43 7X IIII ISSN 2064-437X
TARTALOM Mltfilf m ini 1 itlliu Eiroska: Cittä Olocausta Fiume - az äldozat värosa...5 h» >>! ittiit'* IlMllliyüny Tivadar es Fiume kapcsolata...13 f tuf f-i hiih'.t I tirlviszonyok es az 1901-es orszäggyülesi kepviselövälasztäs rllhhj* Vikosiiban... 23 hidotmwiy rovat h( ulr* Whird: I crületi különbsegek Bajororszagban...35 11F«!'«/ Ist van Molnär Ernö: A debreceni gyögyszeripar human eröforräs alii i lll MXXI. szäzadban...43 l i llut A mezogazdasägi kistermelök helyzete a Del-Alfoldön...53 I <i h i ill Kata! in: Közterfejlesztesek hatäsai nehäny ev tävlatäbol - HI'UiliipwHii Matyäs ter... 61 iftlifitt I hiniiis A Zsolnay Gyär tündöklese es viszontagsägai... 73 SiiMh'l l'öter Daniel: A szegedi idegenforgalmi szektorban dolgozök lumlillii/iini- es lakhelyenek terbeli jellegzetessegei...83 hrfjit! llhui l ryk/iodko Volodymyr: Kärpätalja közlekedeslogisztikai helyzete...93 h MMt-1 I tttüpii politikai töldraj/anak aktuälis kerdesei h<uni f va Kö/ip-Euröpa: biztonsägpolitikai körkep - fökuszban a V4...105 I ' t HbuulntlliXMiot 6s rägiötörteneti kutatäsok Dillhn i liinids A pecsi kesztyügyärtäs mültja es jövöje...115 hillth- Arl\;tlna Nddasdi Monika: A keleti nyitäs turisztikai aspektusai... 125 b NunI1Iren Harsänyi Endre: A hatärmenti mezögazdasäg tütttllhillmlö lejlesztese, jövöbeli kilätäsai... 135 i >tminu modi'll" workshop t tiiiiii htllna I Iclyi gazdasägfejlesztes - lehetöseg vagy kenyszerpälya?...145 i iihihlt1h w i Hovics Bedta-Horväthne Töth lldikö: A Kadarküti - kislersegben elö roma lakossäg eletkörülmenyei, IIIMIIMlIm/, Imuiläshoz valö viszonya...161 f HWiIhi' l'onsegovics Bedta-Horväthne Töth lldikö: A Kadarküti - NHi vbit,)omi kislersügben elö szepkorüak közössegi tevekenysege, Ülllllirtsi Miclbsügeik...175 Ihikii,hh vi'/ Takdes Anett: Kulturälis-közössegi potenciälok a kadarküti kuwrwigbcn... 191 1Iah o<i> AIdi'tt ( 'slmdne Pozsegovics Bedta: A turizmus fejlesztesi Mielbwbgei, ii Kadarküti -Nagybajomi kistersegben... 205 t 'Atlt * inett Walter Imola: Szenna, a kadarküti kisterseg kulturälis märkäja... 217
szeged.hu Peter (2006): Csongräd megye turisztikai celpontjai es azok lätogatottsägänak nehäny. In: DOSZ Konferenciakiadväny, Budapest. 111-116. old. Peter (2007): A kulturälis turizmus Szeged eleteben (75 eves a Szegedi Szabadteri ). In: T. Kiss Tarnäs (szerk.): Kultüra - müveszet - tärsadalom a globalizälodo viläg- Hiierencia kötet. Szeged. 264-266. old. erenc (2013): Terrneszetfoldrajzi adottsägokat kiaknäzö sportrekreäcios es sportturisznälat Szegeden es környeken. In: Veres Läszlo (szerk.): Regionälis földrajzi tanulmä- Vbonyine Dr. Palotäs Jolän tiszteletere. Egyesület Közep-Euröpa Kutatäsära, Szeged. /0. old. >n, Mother Tongue and Etnicity. Data by municipities and cities. Population. 2011 ; of Population, Household, Dwellings int he Repblic of Serbia. 302 old. ilia Stabila Dupa Limba Matema - Judete, Municipii, Orase, Comune, Romania - tul National de Statistica. http://www.insse.ro/cms/ r.lözsef-molnär D. 1st van (2005): Kärpätalja nepessege es magyarsäga a nepszämläläsi mozgalmi adatok tükreben. II. Rakoczi Ferenc Kärpätaljai Magyar Föiskola Matematika meszettudomänyi Tanszek. Beregszäsz. 115 old. Felhasznält irodalom armen-hall, Michael. C. (2000): Migrant and International Skills and their Relevance tu mrism Industry: Fact and Fiction in the New Zealand Context. Tourism geographies, 2/1,. old. ränt-jancsik Andräs-Rätz Tamara (2007): Turisztikai eröforräsok. A termeszeti es kulturöforräsok turisztikai hasznosltäsa. Käroly Robert Föiskola. Gyöngyös. 289 old. renc (2013): Terrneszetfoldrajzi adottsägokat kiaknäzö sportrekreäcios es sportturisztiluil il Szegeden es környeken. In: Veres Läszlo (szerk.): Regionälis földrajzi tanulmänyolt yine Dr. Palotäs Jolän tiszteletere. Egyesület Közep-Euröpa Kutatäsära, Szeged. 157-170, dor Michalkö Gäbor (2003): A turizmus es migräciö nehäny összefüggese Magyarors/ä Jcmogräfia, 46. evf. 4. sz. 352-374. old. s Rezsö (2004): Szeged jövökepe(i)? Abonyine P. J.-Komarek L. (szerk.) (2004): 40 ÖVM gcdi Tudomäny Egyetem Gazdasäg- es Tärsadalomföldrajz Tanszeke. Szeged. 29-34, old Gäbor (2004): A turizmus elmelet alapjai. Turizmus Akademia. Kodolänyi Jänos FöiolÄ. 8. old. Illös-Mihäly Peter (2008): Vezerfonal szegedi värosnezesekhez. Szegedi idegcnve/ol ^ re. Szegedi Egyetemi Kiadö. Juhäsz Gyula Felsöoktatäsi Kiadö, Szeged. 149. old. I ötcr (2006): Csongräd megye turisztikai celpontjai es azok lätogatottsägänak nehäny Ml>. In: DOSZ Konferenciakiadväny, Budapest. 111-116. old. Pcler (2007): A kulturälis turizmus Szeged eleteben (75 eves a Szegedi Szabadtöri JäläktlBH Kiss Tamäs (szerk.): Kultüra - müveszet - tärsadalom a globalizälodo vilägban, Ko1w iu kötet. Szeged. 264-266. old. Abraham (2010): International Encylopedia of Hospitality Management. Elsevier Ltd, I B :. 705 old. I iiszlö Kätz Tamara (1998): A turizmus hatäsai. Aula Kiadö. Budapest. 491. old. Liis/.lö Rat/. Tamara (2002): A turizmus hatäsai. Aula Kiadö. Budapest. 490. old../er Jänos (2008): A regionälis fcjlödüs crölörräsainak ätrendezödüse, üj sülypoitt; (1 U f«,/ i---- v a..,uu,.,.t a röoiök aa/dasätti IciK kll^j^g
karpatalja kozlekedeslogisztikai helyzete TRANSPORTATION AND LOGISTICS IN THE SUBCARPATHIAN REGION D r. P h D B a j o r T ib o r foiskolai tanar Altalanos Vallalkozasi Foiskola Tarsadalomtudomanyi Tanszek P r y k h o d k o V o l o d y m y r Ungvari Nemzeti Egyetem Kozgazdasagi es Nemzetkozi kapcsolatok Intezet Nemzetkozi Kapcsolatok Tanszekenek tanara Abstract Transcarpathia was in the history always the most backward area of the country. The rail and road network in the XIX-XX. century, in the time evolved, changes in practice lias not been over the past 100 years. The uniform railway system has been broken into three dividedent in 1920 and this made it impossible to operate the Transcarpathian railway freight and passenger transport network. However, internationally in point of view, one of Europe s most important railway line passes through the area. The road network is In a similar situation. Fundamental problem of Transcarpathia Ukraine s capital, Kiev toward - Caipathians Mountains to - only acceptable quality transport built corridor. Other routes of significant Imlfic implementation is unsuited. Transport network condition is the biggest obstacle to, became the business relationships between the EU, Asia and Transcarpathia.The European ii ttnsport corridor may improve o f the area Transcarphatian s. Khrpatalja a Magyar Kiralysagban es az Osztrak-Magyar Monarchiaban * " km patalja, mint a tortenelmi Magyarorszag eszakkeleti hatar menti tersege, kezdetek- till f'ogva hatranyos helyzetu elmaradott terseg az allamalapitastol napjainkig, tartozzek ikiinii'lyik orszaghoz is a tortenelem folyaman. Sot, 1920-ig tulajdonkeppen belso perife- J flkn'i orszagresz is, hiszen Magyarorszag is az osztrak birodalom resze es a Karpatokon Hill ( inlicia is resze a birodalomnak. 1A kiupalokon harom hagon keresztiil lehet belepni a Karpat-medencebe. (Az Azsia feliil Pi kvhk hoditok, harci esapatok itt ertek el a kiralyi Magyarorszag teruletet.) A foldraj-.11 Milollsiigok mellett ez is oka volt annak, hogy a terseg gazdasagi-tarsadalmi fejlesztese- 1ii XIX. sz&zad vegeig allami szinten nem foglalkoztak. Az orosz birodalom fele a ke- {»»lu'ilnlmi utvonal nem Karpataljan keresztiil vezetett, hanem Kassa-Zsolna-Krakko- V1,1»i i S/cntpetervar utvonalon. Ezt az utvonalat hasznaltak fel az elso vasutvonal megis a XIX. szazad kozepen.' hrtipiiltdjiin a legfontosabb hosszii tavu kozlekedesi utvonal a patakok, folyok medre: a W?I i^iilllliis. (iszlbl tavaszig a magasan credo patakok partjain felhalmoztak a tennekeket, HPMllbi'kel, majd az olvadtlskor alkalmilag dssze^csolt lutaiokon szallitottak le a? amt a
ib Budapesten at Becsig, az erdei termekek zomet Szegedig szallitottak. Ennek ben Karpataljan a nagyobb telepillesek a hegyi patakok es a Tisza talalkozasa- * ;ik ki es ezekre a telepiilesekre telepitettek az allami es a helyi kozigazgatasi, es vezeteket (pi. ado- es vamhivatal).2 ninden szakaban hasznalhato szilard, vagy koves burkolatu kozut, gyakorlatilag n a XIX. szazadban nem talalhato. 1. terkep. Karpatalja vasuti halozata a XIX. szazadban Map 1. Transcarpathian railway network of the XIX. century i'orrds: Horvath Ferenc 2000: A zahonyi vasuti csomopont tortenete. Zahony, Tcdestudomanyi Egyesiilet Szabolcs-Szatmar-Bereg Megyei Teriileti Szervezetenek Palyafenntartasi Szakcsoportja. Masodik kiadas Karpatalja keleti teriiletei a kezdeti vasutepitesbol kimaradtak. Ez a helyzet a XIX, asodik feletol valtozik, mikor a Magyar Eszakkeleti Vasuttarsasag kapja meg a jogo! lozat kiepitesere. Az epites soran fontosnak tartjak hangsulyozni a Galician osztrdlt /on keresztiil Lengyelorszag es Oroszorszag fele vezeto vasutvonalak megvalosltdiszai atkeles helyszinet a gazdasagi es politikai szempontok alapjan a helyi vezelchi kdvetelese alapjan 1872-ben jeloltek ki es valositottak meg. A Debreccil idmeti-maramarossziget vasutvonal nyomvonalat, Huszt kovetelesere modositotti'ik, ztosltottak a tiszai atkelessel a varos kozvetlen bekoteset a halozatba. Maramaross/l ' vissza a foly6 baloldalara a vasutvonal.4 A tersegbol kiindulo nyersanyagszallltd:«' narchia fele ez utan mar gyakorlatilag vasuton bonyolitottak le, a tiszai tutajozds s/r (ken, majd rovid idon beliil meg is szunik. Az 1894 95-ben megepitett Nagybocsko iriismezs orszaghatar vasutvonal - amely elsosorban strategiai celokat szolgalt - sotm II IcIIcndUlest liozott a komyek kezmii- es konnyuiparanak (1. terkep). sft vilaghdborut koveto bekeszerzodes Karpatalja vasuthalozatat - mint oly sok viwul Kozep-Eumpaban - kettevagta. A Bustyaba/a Mdramaross/.igel Raho-Kdrdsintf^ lal Maramarosszigeten keresztiil vezetft vonala KomrtniAlkiz. kerf III/1Eza helyzel lja 1 >...: 4.x _ z..u rt
megyebe, Iranern elöbb a Kärpätokat megkerülve - több szäz felesleges km-t megteve - Lviv megyen keresztül erik el a nemzetközi szällitäsi ütvonalakat, megnehezitve ezzel Ukrajna es Kärpätalja kapcsolödäsät a nemzetközi tranzitszällitäsokhoz. A hiänyzö kb. 10-15 km vasütvonal kiepitese lehetöve tenne Kärpätalja keleti reszenek bekapcsoläsät a szällitäsi ütvonalakba, es ezzel együtt a vällalkozäsok es a turizmus fellenditeset is elösegitene. Lehetöve tenne Kärpätalja keleti reszenek - a hegyi turizmus központjänak - közvetlen Kelet- es Del- Euröpäböl valö megközeliteset vonaton. Ez bärmilyen turisztikai fejlesztes alapfeltetele 6 Ukrajna nem Kärpät-medencei orszäg Kärpätalja gazdasägi-törtenelmi-tärsadalmi szempontböl a Kärpät-medencei euröpai uniös orszägokkal közös mülttal rendelkezik. 1945-öt követöen azonban olyan orszäg reszeve vält - Galiciäval együtt amely a koräbbi törtenelmi idökben a Kärpät-medencetöl független törtenelmi mülttal rendelkezik. Az azonban mit sein vältozott, hogy - kelet leie - Galicia közigazgatäsi szekhelye Lemberg (Lviv) vezetesevel, Kärpätaljähoz kcpcsl inagasabb közigazgatäsi szinten äll - elöbb oszträk tartomänyi központkent, jelenleg ukrän gazdasägi-tersegi központkent.7 Kärpätalja szomszedos ällanrai mind tagjai az Euröpai Uniönak, es Kärpätaljäval hatäros területei az unio belsö rendszerenek megfelelö regionälis önällösägot elveznek, mig Kärpätalja egy mäs jellegü ällamigazgatäsi, felepitesü orszäg resze, annak központi szerve Altai meghatärozott feladatkörrel, jogosultsäggal es lehetöseggel. Kärpätalja Ukrajnänak esupän egy megyeje es terveit, fejleszteset Kijevben engedelyezik, illetve hagyjäk jövä. Az orszäg belseje feie gyakorlatilag ket fö üt vezet es mind a kettö a Kärpätok eszakke- Icti oldalän levö tersegek központi värosain es megyein - Lviv es Ivano-Frankovsk - ha- Ind keresztül. Ezek a megyek szinten az Euröpai Uniö tagorszägaival szomszedosak, es N/iuten ervenyesiteni akarjäk sajätos erdekeiket. Ennek következteben minden olyan lehelöseg, amely Kijev felöl erkezik, elöbb ezeket a värosokat eri el, es csak az a lehetöseg Imlad toväbb Kärpätaljäig, amely vagy nein erinti, vagy nem erdekli ezeket a värosokat es vonzäskörzetüket. Tulajdonkeppen megszürik, es ezzel csökkentik a lehetösegeket Ez a tdiiy erösen beszükiti Kärpätalja fejlesztesi terveinek megvalösuläsät (2. terkep).
і mrgaimul von cl KArpcUiiljaU'il. Л katwft Idol dlu'/h к/allllas Iftleg ha mar І*Іщ s nyomlavon drkezik meg scm all Ki'irpi'ilaljan. hnnom ogyoncscn halad Lvivig. MagyarorszAg lelol erkezo vasuli szallllmanyok uli cclja nem Karpitalja, hanom Uifft hclsft leruletei, OroszorszAg es a Tavol-Kclcl. Az Aru az AtrakAst kovetoen azuimwl ;yja Karpataljat. Lathato, hogy az idealis helyzet teljcsen cltorzul (2. abra) 6s I viv egos kiizlekedeslogisztikai jelentdsegehez kepest Fontosabb helyet tolt be а помаді 6s a hazai kozlekedesben. Ezen a helyzeten csak akkor lehet javitani, ha az Aru ІПІЩ s valamilyen hozzaadott erteket кар Karpataljan. Erre kivaloan megfelel а когаыми irdetett ipari park program is.8 tranzitszallitasok karpataljai hasznositasa szempontjabol katasztrofalis kovetke/mtf ccl jarhat a Szlovakiaban tervezett, Kassatol a Dunai vizlepcsoig megepitesre kcrtllfl і nyomtavu vasutvonal megvalositasa. Ebben az esetben Csop es Batyevo minded oscgct elveszti. Megszunnek az atrakoban letesitett munkahelyek es az ahhoz ka l* J6 szolgaltatasok. Vagyis a tranzitforgalombol adodo bevetel lenyegesen Iecsokkeit, >alom nem all meg. Karpatalja nem reszese lesz a nemzetkozi gazdasagi kapcsoln k, hanem csak a tranzitforgalombol itt marado komyezetszennyezes elviseloje. 1. abra. Karpatalja kozlekedesi rendszere koordinata rendszerben szerkesztve Illustration 1. Transcarpathia transport system coordinate system shown Katowicze Lviv Ternopol Kosice Uzhhorod Kosice Csop Mukachevo Tchop Ivan о Franki vs'к Miskolc Debrecen Oradea Forms: Enyedi György (1978): Kelet-Közep-Euröpa loldrajza. Budapest, Közgazdasägi es Jogi Könyvkiadö patalja közvetlen vasüti hatärforgalmi helyzete egyoldalü. Szloväkia feie viszonybiztositott a vasüti forgalom. A magyar-ukran/karpätalja viszonylatban hosszü.akaszon azonban hatärozottan keves a Zähony-Csop es a Batyevö-Epeijeske vasüti kelö, miközben vegig a hatärral pärhuzamosan halad a vasütvonal. Erdemes volna '.sgälni egy Beregszäsz-Fehdrgyannat-Csenger Szatmämemeti vasütvonal kiepite-
Mukacsevo Beregovo-Csop települösek ältal hatärolt terület közlekedesi in 1- Ip tinil.imiival a sürüseg tekinteteben nyugat-euröpai szinten ellätott terület (3. terkep). j sf.ii h lerllleten gyakorlatilag csupän a szolgältatäsok es a mellekütvonalak szlnvonalat i» ihidptiira emelni ahhoz, hogy jelentös fejlödes következzen be. Ipari szolgältato terü- Itet julijiilea csak Csopon es Solomonovöban talälhatö. Azt követöen a nemzetközi foütvo- (mimii, nevc/.etesen az V. euröpai TEN-T korridoron csak 70 krn-re Munkäcson talälhatö. i'piljiiiliiljnn nincsenek jelentös speditör vällalati kepviseletek, kam i on term i n al ok. Nem rpilll Id a szolgältato tevekenyseg. Hozzä keil tenni azonban, hogy a szdban forgo negykeletre a megfelelö, söt sok esetben az alapinfrastruktüra is hiänyzik.10 } Abra. Lvov kozlekedesi csomopont hatasa a Karpatalja vasuti szallitasi utvonalaira Illustration 2. Lviv interchange effect of Transcarpathia rail transport routes Katowicze Kosice Miskolc Forms: Inffastruktüra a Kärpätok Euroregiöban. KSH, 2000. Kärpätalja közüti helyzete Kärpätalja közüti magiszträleja a Csop-Mukacsevo-Lviv föüt mely a TEN-T hälözat, az V. korridor resze. Az V. korridor több ägböl tevödik össze. Jellemzö, hogy a magyar kiadvänyokban csak es kizärölag a Zägräb-Budapest-Ungvär ütvonal, mig a szloväk kiadvänyokon a Zägräb-Becs-Pozsony-Kassa-Ungvär ütvonal kerül megnevezesre. Ungvärtöl egyenes ütvonal vezet Lviv-ig. Sajnälatos mödon, 2007-2014. evek fejlesztesi-beruhäzäsai programjäban szereplö ütlejlesztesek közül meg nem került megvalösitäsra - söt el sem kezdödött - Ukrajnäban: 97
іщ р Icrcmtcse I - V t6rk6p. Kdrpdtalja kozlekedesi infrastrukturcival Nyugat Eurdpai szinten elldtott taflllkfi i Map 3. Transcarpathian area of transport infrastructure with Western European lov«i(i I nnas: Excellence Rt. 2002. A magyar-ukran hatarterseg kozos fejlesztesi koncepcidja S i 3. abra. TEN korridor halozatanak Karpataljan tervezett utvonala Illustration 3. TEN corridor planned network of Transcarpathia path і Р'оггав: Транспортно - логісгичні центри Закарпаття МІСТ МІЖ ЄВРОПОЮ ТА АЗІЄЮ Закарпатське обласне агентство із залучення інвестицій та розвитку територійм. Ужгород 2008 і
larras: УКРАЇНА Закарпатське обласне агентство із залучення інвестицій та розвитку територій, код ЄДРГІОУ 34676141 р/р N" 260042445 у ВАТ АБ Укргазбанк В М. УЖГОРОДІ МФО 312776 Я Nyiigiil-Ukrajnäban а vasüti szällitäsokhoz hasonlöan а közüti szällitäsok elsö elosztö- Wyo In l.viv. Lehetöseg van Ungvär-Ivano Frankovszk iränyäban is forgalom közvetlen telhhiyolllüsära, azonban ez az ütvonal jelenleg alkalmatlan a nemzetközi kamion forgaj*iin Icvczetesere. I igyelmet erdemel azonban, hogy a valösägban Kärpätalja területenek fö közlekedesi tflvuiiiila cz a nyugat-kelet iränyü ütvonal, es nein az V. korridor (4. abra). Ez az egyetlen illvoiitd biztositja Kärpätalja szämära a megyei adminiszträciös központ elereset a megye jvhlavolibb tersegeböl is. Ez a legfontosabb feladata. A Kärpätok magasabban fekvö tele- (illlttacirol a forgalom le- es felvezetese a megye eleteben alapvetö fontossägü, mert semiilllyon mäs közlekedesi infrastruktüra nem äll rendeltetesre a forgalom bonyolitäsähoz. (A Hify, ü/cmelö kisvasutakat is felszämoljäk.) Akär a munkavällalot akarjäk elvinni a mun- Ulldyre, akär a munkahelyet akarjäk elvinni a laköhelyre, az csak ezen az utvonalon le- (iwimcgcs. Megällapithatö, hogy mig Kärpätalja tranzitforgalomban valö reszvetelehez elifinorban a vasuthälözatot keil helyreällitani, addig a megye belsö gazdasägi erdeke a köziilliiilözat megerösitese, fejlesztese. Annäl inkäbb, mert ez az ütvonal rendkivüli mertek- ІН'іі kitett a termeszeti-kömyezeti käroknak (földcsuszamläs-veszelyes). Vizi közlekedes Л XIX. szäzad vegeig Kärpätalja legfontosabb, söt egyetlen teherszällitäsi ütvonala а ГІн/.а volt. A Tisza az egyik legfontosabb kapoccsä vält a hegyvidek es a siksäg, az erdök Й ii puszta, a söbänyäk es az ällatokban bövelkedö alfoldi legelöterületek között. A folyö mcllett füreszmalmokat es söhäzakat letesitettek, a tutajjä äcsolt rönköket ältaläban soval mcgpakoltäk, s a dupla szällitmäny együtt erkezett meg az Alföldre. Tiszaüjlak jelentös N/.crepet jätszott a sö szällitäsäban: kamarai sohivatallal, hajökikötövel rendelkezett. Az iiknaszlatinai söbänyäkböl kitermelt sot tutajokon szällitottäk Tiszaüjlaki'a, majd kisebb Imjökkal szällitottäk toväbb a folyön es szekereken az orszäg belseje feie. (Ugyanakkor az 99
...w., vmvr «/. ur>/.iictk sooanyatc termekeinek piacot biztositani a kär )ilf H Iclyi söbänyäk hätränyära.) A tutajozäs mellett fokozatosan tert höditott a ImjAltlM s; clöször az äru-, majd a szemelyszällitäs is. 1880-ban a vasütvonal eierte t, s attöl kezdve a söt mär vasüton szällltottäk toväbb a tävolabbi niacterülel^mwm vetöen a rönkfät, a faszenet, a gyümölcsöt, a malom- es egyeb köveket niäg ajok szälh'tottäk az alföldi värosokba.11 A XIX. szäzadot követöen a Tisza, mini i ütvonal jelentösege erösen lecsökkent, söt mära pedig meg is szünt. A Tiszu M>»n«n s/igettöl gyakorlatilag hatärfolyö, egeszen a szloväk-magyar-ukrän härmas Imltiilti I :ny az önällö ukrän dönteseket ellehetetleniti. Ez azt is jelenti, hogy a Tiszän MüUtWt szigettöl csak a szomszedos orszäggal közösen fejleszthet Ukrajna. Viszont il gyüjtö területen, fökent Kärpätalja keleti reszen felhasznälhatok a szloväkiai tapitsitlfi : a vizek visszatartäsa, viztärozök epitese, vizi erömüvek letesitese a täjvedelntl»jfrty itok figyelembe vetelevel. (erömüvek, vezetekek, tartöszerkezetek täjba illcs/hv, *< äsa) Energiatakarekos erömüvek letesitesevel es üzemeltetesevel jelentös bot «Mt II» > latna Kärpätalja. l l Legi közlekedes \z ungväri repülöter 1926-ban epült. A XX. szäzad közepeig elsösorban katonal m I* i/olgält, ezt követöen polgäri repülöter lett. Többször inditottäk üjra a menelreild»ife järatokat. Erdekessege a repülötemek, hogy a le- es felszällö gepek csak SzIoVilM* rönek hasznälatäval tudnak közlekedni. A munkäcsi katonai repülöter polgäri othüm* atalakitäsa folyamatban van. A lvivi repülöter felüjitäsa es ätalakitäsa egy nem/dkon u vnnalti nagybefogadö kepessegü repterre - mely alkalmas lenne evente 10 milliö i*itt itazäsi igenyeinek kielegitesere - elsödleges feladattä nötte ki magät az ukrän- leiiptvl ezdsü Labdarügö Europa Bajnoksäg megrendezesekor. Az ungväri es munkäcsi it>p(l ck nem csak az üzleti eiet szämära fontosak, hanem mint a türizmus, a teli sltni'äm» Iröl crkezök szämära is a megközelithetöseg korszerü formäja is, melyek a Kärprtlot 1 -völgyi, Feketevizi, (HopnoripcKUH) gerincet celozzäk meg. Az ungväri repülbu-i öpälyäja meghosszabbitäsänak es egy ügy nevezett Kärpäti Shannon 12 letreho/anft rdckeben celszerü lenne bevonni a munkäba a nemzetközi, elsösorban magyar, s/lti \ s cseh befektetöket. Ellenkezö esetben fenn äll annak a veszelye, hogy a repteftflt»(.löset veglegesen megszüntetik. Logisztikai központok ; i irpätalja del-nyugati területe, a szloväk-magyar-ukrän hatär tersege kb. 100km*os iclyscgbcn infrastruktüräval kiemelten ellätott terület lesz/lehet, a tervezett fejles/lts efcjezöset követöen.11 Az Ungvär-Munkäcs-Beregszäsz-Csap ältal hatärolt teri nas lesz kiemelt - nemzetközi - szintü szolgältatäsok biztositäsära. Ehhez azonbni) a vasüti fövonalak toväbbi korszerüsitese, a tervezett autöpälya nyomvonalak mcg e. Biztositani keil az elerhetösegüket, de alapkövetelmeny hogy ezek is nemzetközi n kivitelezettek legyenek. Kärpätaljän fei keil keszülni arra - a Magyarorszägon is ikiäban mär tapasztalhatö - az esetre is, hogy a nemzetközi vällalatok köpvisclöi, >i, bär Kärpätaljän dolgoznak, de nein ott Inkiutk ölelvln»l«7<*wu,-. * 1 m
! IttyU/lIkiii, termelo es raktarozasi szolgaltato bazis, valamint Ukmjmt I.engycloi Hi Iniiissziaval es Oroszorszaggal kapcsolatos halarltirstigtibcn is milkotlik Uthlt jiift! Mt/pont. Szuksegszeru e miikodo logisztikai kozpontok tevdkenyudgr'iiek dr./ f! rtwi ors/agosan es helyi szinten is. Karpataljan azonban a valbsiigim mlmiiiu/lin»'ptilil es a valosagos gazdasagi-logisztikai kozpont nem esik cgybo. IIV«!, II megye adminisztracios kozpontja, nem csak a tranzitforgiilomlim, httiiom и elzartan kozvetleniil a nyugati orszaghatar melletl UtiAllmlb, A megye й ц4. kdel nyugati es eszak-deli forgalmi kozpontja Munkacs, a megye mimodik Jfculih viirosa. Alkozpontja pedig Csap.14 A megye osszes tobbi vai'osa a Irtin/.illoi' part11liem jatszik meghatarozo szerepet. (Helyi fontossaga cttbl meg jelenhvi leliel, ltd Mit'f/I.) A terkepre nezve azonnal szembetuno Munkacs kozponti cllielye/kedese. ч It'p.l lorgalommal megerositett kozuti, vasuti logisztikai kttzponl egtssz KtirpAlitlJii miikddeset kepes volna szervezni.15 A karpataljai logisztikai kd/.pontok ogyllll tsdjmmlibcn tudnak kepviselni drdekeiket. Ehhez szqkseges lcnne Ungviit politikai. tulininisztrativ kozpont jellegenek megerositesere, valamint a megye Idbbi viimsa tothl beluli lunkcioinak fejlesztesere. Mind KarpAtaljanak, mind a megydl Ovc/6 eurd-, I»«(lllliVi urszagoknak figyelmet kell fordltaniuk a helyi, csak ndliany teleplllds goiuljat i;pl Hlilf'i ludaron atnyulo fejlesztesekre is. Egy ilyen iranyii lejlcsztdsi program lehelose- ft klrlimitana Karpatalja szamara, hogy - vertikalisan ds horizontalisan is megfeleld Ip tieiiikiil szerezve beilleszkedjen Ukrajna gazdasagi-logisztikai rendszerdbe, ervenyrc Nfilt'i iilliilni sajatos erdekeit.16 Jegyzetek I! tilftsi Ferenc (1996): A Kärpät-medence közlekedesi hälozatänak alakuläsa es nemzetközi Upcsolödäsai. In: Frisnyäk Sändor (szerk.): A Kärpät-medence törteneti földrajza. Nyiregyhä- /II МТЛ Szabolcs-Szatmär-Bereg Megyei Tudomänyos Testülete es a Bessenyei György Таmb kep/.ö Föiskola Földrajzi Tanszek. 225-238. o. - Heller, Michail-Nyekrics, Alekszandr 'Oll I Orosz törtenelem. II. kötet: A Szovjetuniö törtenete. Budapest, Osiris. 1. Miijoi Tibor (2010): Zähony, a vasüt es a vasuti ätrako. Doktori disszertäciö. Pecs Tudomäny- Hyelem. I \ A Magyar Eszakkeleti Vasüt Epltesenek Törtenete. Budapest, 1984. Magyar Müszaki es Közlekeildsi Muzeum Könyvtär. Ktj: D 1520. I KArpälalja 2007. november 9. VII. evfolyam 45 (365) szäm online hetilap. I, III Majclän Jänos (2001): A vasüt szerepe a trianoni hatärmegällapltäsokban. - Rubicon. 8-9. 63- (»7. old. I nycdi György (1978): Kelet-Közep-Euröpa földrajza. Budapest, Közgazdasägi es Jogi könyvkiadö. Мікловда В. П., Кубіній Н. Ю., Завадяк Р. І., Сокол І. І., Максимець І. І., Кубіній В. В. ( І РАТЕГІЧНЕ УПРАВЛІННЯ ЕФЕКИВНН1СТЮ ПІДПРИЄМСТВ У КОРПОРАТИВ- I!(>МУ СЕКТОРІ РЕГІОНУ УЖГОРОД ПОЛІГРАФЦЕНТР ЛІРА 2010. 1»upka György 2001: А Kärpätalja szabad gazdasägi övezet. - Napi Jogäsz. 7. 36-38. o. Major Tibor (2008): A hatärmenti ipari fejlesztes kerdesei. In: Galo Miklös-Kiss Lajo.s Andräskukla Krisztiän-N. Szabo Jözsef (szerk.): A tudästeremtö fakultäs eredmenyei, Inventärium 2008 Nyiregyhäza. Nylregyhäzi Föiskola Gazdasägi es Tärsadalomtudomänyi Kara. 2008. novcmber 11.269-274. o. ISSN 1787-7113, ISBN 978-963-9909-06-9 Baranyi Bdla (2005): Hungarian Romanian and 1liingarian-Ukrainian border regions as areas '... Нін (ікіні іші horrleis of F.urone. Pecs Centre for Recional Studies of
... e м.. um ui і ічо/діігнцянк KO/.0(11 ки н huliiluk Ichctftsögeirc. Bmlti n*t. Uzsgorod, Miszlocka linija. Bajor Tibor (2008): Zähony települös törsögi viszonyai az Os/.träk Magyar Monarchiätö! (Ш ainkig. In: Buday Säntha Attila-Zemplenyinc Bartha Julia (szerk.): ßvkönyv 2008 PöeiyT Cttzgazdasägtudomänyi Kara Regionälis Politika es Gazdasägtan Doktori Iskola. 7-19. окщй )ajor Tibor (2009): A közös ipari park az EU es Ukrajna mäsodik hatäron ätnyulö közöslm amja lebet. Nemzetközi konferencia Közös ipari park kialakitäsa a magyar-ukrän hatärotifh JT Törsdgfej lesztesi Egyesület Nyiregyhäza 2009. november 11-12. http://www.klui Im onf2009l 11112/index.htm llös (van (1993): A Kärpätok Euroregiö. - Valösäg. 6. 12-19 o. Felhasznält irodalom, 1.akirodalom Tibor (2008): Zähony települes tersegi viszonyai az Oszträk-Magyar Monarchiätöl napjitln In: Buday Säntha Attila-Zemplenyine Bartha Julia (szerk.): Evkönyv 2008 Pecs, PTE Kt\f zdasägtudomänyi Kara Regionälis Politika es Gazdasägtan Doktori Iskola. 7-19. old. Tibor (2008): A hatärmenti ipari fejlesztes kerdesei. ln: Galö Miklös-Kiss Lajos Andrft i ' ikla Krisztiän-N. Szabö Jözsef (szerk.): A tudästeremtö fakultäs eredmenyei, Inventärllllii )8 Nyiregyhäza. Nyiregyhäzi Föiskola Gazdasägi es Tärsadalomtudomänyi Kara. 2008. (tu über 11. 269-274. o. ISSN 1787-7113, ISBN 978-963-9909-06-9 l'ibor (2009): A közös ipari park az EU es Ukrajna mäsodik hatäron ätnyulö közös prograillju el. Nemzetközi konferencia Közös ipari park kialakitäsa a magyar-ukrän hatäron KIÜTTÖP lejlesztesi Egyesület Nyiregyhäza 2009. november 11-12. http://www.kiut.liul 1І2009111112/index.htm l'ibor (2010): Zähony, a vasut es a vasüti ätrakö. Doktori disszertäciö. Pecs Tudomänyegyg l'ibor dr. (2012): Lehet-e Magyarorszäg Europa logisztikai központja? Magyar Logisztikul önyv Magyar Logisztikai Egyesület 2011. december 14. ISSN 1218-3849 і Bela (2005): Hungarian-Romanian and Hungarian-Ukrainian border regions as areas of tperation along the external borders of Europe. Pecs, Centre for Regional Studies of igarian Academy of Sciences. György 2001: A Kärpätalja szabad gazdasägi övezet. - Napi Jogäsz. 7. 36-38. о. György (1978): Kelet-Közep-Euröpa földrajza. Budapest, Közgazdasägi es Jogi Könyvkia- erenc (1996): A Kärpät-medence közlekedesi hälözatänak alakuläsa es nemzetközi kapcsosai. ln: Frisnyäk Sändor (szerk.): A Kärpät-medence törteneti földrajza. Nyiregyhäza МТЛ lolcs-szatmär-bereg Megyei Tudomänyos Testülete es a Bessenyei György Tanärkepzö <ola Földrajzi Tanszek. 225-238. o. Hichail-Nyekrics, Alekszandr (2003): Orosz törtenelem. II. kötet: A Szovjetuniö törtenete, ipest, Osiris. ice Rt. 2002. A magyar-ukrän hatärterseg közös fejlesztesi koncepciöja. Ferenc (2000): A zähonyi vasüti csomöpont törtenete. Zähony, Közlekedestudomänyi sület Szabolcs-Szatmär-Bereg Megyei Területi Szervezetenek Pälyafenntartäsi Szakcsoi. Mäsodik kiadäs. і 1993: A Kärpätok Euroregiö. - Valösäg. 6. 12-19. o. ktüra a Kärpätok Euroregiöban. KSH, 2000. änos (2001): A vasut szerepe a trianoni hatärmegällapitäsokban. - Rubicon. 8-9., 63-67. old. m
РИ'!,Ий М II., Кубіній II. Ю., ІІІандор Ф. Ф., Щелкунова О. В., Ковал О. Д. МАРКЕТИН- Щ»ІИІ.ІІІІ К >111II(ІАЛРЕГІОНУ УЖІ ОРОД ПОЛІ ГРАФ ЦЕНТР ЛІРА 2009. И»І(І I mil (2002): K6z6p-Kelet- Europa regionalis gazdasagi kapcsolata, kiilonos tekintettel a ЮййУіИ KO/lai sasag 6s az Ukran Koztarsasag kozotti kapcsolatok lehetosegeire. Budapest-Uzsp!И іm.i, Mis/.tecka linija. В tti*itll«'k4ck 6s dokumentumok М»ЦІ ( ' (VI. 29.) Korin, rendelet az ENSZ Transz-Europai Vasuti Egyiittmukodesi Alapitvanyi t»*vi /inc-nyiol (TER) szolo, Genfben, 1992. december 17-en kelt Megallapodas 2001-2005 kof *MHi ItlOs/akra torteno meghosszabbitasarol, valamint a Megallapodas, melleklete es fuggelekei ІЦукіцон s/.erkezetben torteno kihirdeteserol. fip, Ж,ФУШ ukran hatarterseg kozos fejlesztesi koncepcioja. Excellence Rt. 2002. і НИЦІИ Transport and Logistics in Russia and the CIS the Baltics and Eastern Europe 31 march "Mil I npril 1998 Documentation The Adam Smith Institute 1998. *ЙІ ЦіМІ)аі Regionalis Tanacs Ungvar 2011/12/30 391. Karpatalja megye gazdasdgi 6s tdrsailltlini Icjlodesenek programja 2012-ben, es a to fejlesztesi iranyok a 2013 6s 201.6vben (fordl- І0ІШ: dr. BajorTibor 2012.) ІЦйіН'ііорпіо - логістичні центри Закарпаття МІСТ МІЖ ЄВРОПОЮ ТА АЗІЄЮ Закар-, Пінське обласне агентство із залучення інвестицій та розвитку територійм. Ужгород 2008 р. ^КРАЇНА Закарпатське обласне агентство із залучення інвестицій та розвитку територій. І кпд СДРПОУ 34676141 р/р 260042445 у ВАТ АБ Укргазбанк В М. УЖГОРОДІ МФО 312776. 1 'ItpiiUilja lerkepe. Szerkesztette: Kovacs Sandor 2004. DIMAP Bt. ISBN 963 00 3124 8 CM. i