SPORTTEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA
A tehetség három jellegzetessége (Czeizel, 2004) 1. Ritka 2. Összetett 3. Kétgyökerű Ritka: Gauss-féle normális eloszlás paradoxona 70-130 közötti IQ tekinthető normálisnak, ami a sokaság kb. 95% 5% abnormálisak (egyik véglet: értelmi fogyatékos, másik véglet: zseni) Összetett: Általános értelmi képesség (intelligencia, IQ) Specifikus szellemi képesség L.L. Thurstone (1938) megalkotta az elsődleges specifikus szellemi képességeket: térbeli tájékozódás, észlelési sebesség, a verbalitás, szótalálás gyorsasága, emlékezés, számolási készség, indukció képessége /nemi különbségek/ H. Gardner (1983) 7 db tehetségszférát határozott meg: nyelvi, matematikai-logikai, térbeli tájékozódási, zenei, interperszonális, intraperszonális és testmozgási (pszichomotoros képességek) Kreativitás /eredetiség, másképpen gondolkodás/ A motiváció Kétgyökerű: P= G E P: képesség, társadalmi tevékenységben realizálódó teljesítmény G: adottság, vele született genetikai lehetőségek E: környezeti hatások (tanultság) Az edzés vagy a biológiai faktorok határozzák meg a tehetséget? Genetika, biológiai tényezők: Baker és Horton (2004): Elsődleges befolyásoló tényezők: genetika, edzés, pszichológiai faktorok. Másodlagos befolyásoló faktorok: szocio-kulturális- és háttér tényezők (helyszín, demográfiás jellemzők, irányítás, szakembergárda, eszközök )
Környezeti tényezők: Ericcson és mtsai. (1993): Az edzésnek sokkal jelentősebb értéket tulajdonítanak, mint a velünk született tényezőknek Fontos viszont a létesítmény-eszköz ellátottság is. Pszichés tényezők: kitartás/próbálkozás/ monotónia-tűrés, és motiváció. A tudatos felkészülés elmélete (Ericsson, 1993): Az edzésnek, mint elsődleges tényezőnek kiemelt szerepe van a folyamatban A kiemelkedő teljesítmény elérésében az edzésnek és a felkészülésnek van a legmeghatározóbb szerepe Nagy mennyiségű, minőségi, tudatos gyakorlás 10.000 óra, avagy 10 év, mint küszöbérték Az elméletet igazolták: tenisz, középtávfutás, birkózás, labdarúgás, jégtánc és karate sportágakban A 10 év szabály : 10 év vagy 10.000 óra (Ericsson, 1993, Ericsson, Charness, 1994) Az elmélet szerint napi több, mint 3 óra edzés szükséges 10 éven keresztül Az edzés mennyiségét 10%-al lehet csak növelni évről-évre Az elmélet szerint 10 év szükséges a kiemelkedő teljesítmény eléréséhez A tehetségmodellek A pszichológiai alapokon nyugvó tehetségkutatások után különböző tehetségmodellek kidolgozása következett. Ennek egy fontos lépéseként Renzulli (1978) egy olyan tehetségmodellt hozott létre, melyben a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontján helyezte el: Feladat iránti elkötelezettség Kreativitás Átlagon felüli képességek
Renzulli tehetségmodellje (1978) A tehetséges sportoló ezen összetevők olyan interakciójára képesek, hogy tehetségüket bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani. A Renzulli-féle tehetségmodellre épül Mönks és Knoers (1997) többtényezős tehetségmodellje, akik 3 dologgal egészítették ki a háromtényezős tehetségmodellt: Iskola Társak Család Mönks és Knoers tehetségmodellje (1997)
Czeizel (2004) 2x4+1 faktoros tehetségmodellje: Elsősorban a család felelős a gyermek sportolásának első lépéseinek megtételéért, így szerepe kimagasló a sportsikerek elérésében. Gyakran a család nem ismeri fel a gyermek képességeit vagy nincs lehetősége a fejlesztésre, így a kiemelkedő adottság elvész. A korábbi modellek erősségeit és hiányosságait alapul véve Czeizel (2004) megalkotta a 2*4+1 sors faktoros talentummodellt: A sors lehetővé teszi vagy meggátolja, hogy a potenciális adottságokból realizált tehetség váljon. Típusai: Korai halál (biológiai sors): ide tartozik az abortusz, balesetek, amelyek nem teszik lehetővé a tehetség megjelenését. Betegségek (önsorsrontás): életmód, szenvedélyek, nemi bajok és öngyilkosság. Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors): alkotói a szegénység, rossz iskola, háború, bűntény. Czeizel 2x4 faktoros tehetségmodellje (2004)
Labdarúgó tehetségmodell (Williams & Franks, 1998) Humánbiológiai jellemzők, testösszetétel Testmagasság Testsúly Alsó végtag csontjainak átmérője Izomtömeg Szomatotípus Növekedés Testzsír LABDARÚGÓ TEHETSÉG KIBONTAKOZÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Fiziológiai Szociológiai Kognitív tényezők tényezők tényezők Aerob kapacitás Anaerob laktacid kapacitás Anaerob alaktacid kapacitás Szülői háttér Szocioökonómiai státusz Iskolázottság Edző-sportoló interakció Sporttal eltöltött órák száma Kulturális tényezők Williams és Franks (1998) A sporttehetség meghatározása Figyelem Anticipáció Gondolkodás Döntéshozatal Játékintelligencia Kreativitás Motoros készségek (technikai) Személyiség tényezők Önbizalom Szorongás Motiváció Koncentráció Eltérő vélemények vannak a szakemberek körében a sporttehetségről. Sportáganként eltérő aspektusok léteznek a tehetségről. Az élsport feltételezi a tehetséget. A sportágak erősen specializálódtak, sportág-specifikus tehetségeket igényelnek. Kevés kutatás foglalkozik a sporttehetség sportág-specifikus meghatározásával. A sporttehetség-vizsgálatok eredete: A sporttehetség vizsgálatok csakúgy, mint a kreativitás és az általános tehetség vizsgálatok az intelligencia felmérésből fejlődtek ki, emiatt máig egyértelműen a pszichológiai megközelítés dominál a folyamatban. A számunkra lényeges szak-specifikus intelligenciát, mint kinesztetikus intelligenciát (Gardner, 1983) avagy sporttehetséget, azonban mindeddig kevesen vizsgálták, a sportág-specifikus tehetségértelmezés pedig teljesen hiányzik a sportpedagógiai vizsgálatokból. Interdiszciplináris megközelítés: sportpszichológia, sportélettan, antropometriai, sportpedagógia, stb.
Az intelligenciavizsgálatok jelentősége: A tehetség összetevői között megtalálhatóak a magas szintű általános intellektuális képességek, de nem bizonyított, hogy a képességeknek kizárólagos hatása lenne a teljesítményben és a sportteljesítményben. Az intelligencia szintje egyes képességek mutatója lehet ugyan a sportban is, de nem jelenti azt, hogy a magas IQ garancia a tehetség meglétére. Ugyanakkor, ha valakinek az intelligencia-szintje kifejezetten alacsony aligha van esélye arra, hogy tehetséges legyen. Sporttehetség: A sportban az az egyén tehetséges, aki az adott sporttevékenység űzéséhez megfelelő biológiai alapokat, motoros adottságokat örökölt, melyek a környezet hatásaiként az edzéssel, felkészítéssel olyan szintre fejleszthetők, hogy azzal a hosszú távú kiemelkedő eredmény elérésére potenciális lehetőség kínálkozik. Ehhez rendelkezik mindazon antropometriai, fizikai, koordinációs, kondicionális és pszichés képességekkel, melyek nélkül nem képes az átlagon felüli teljesítményt tartósan elérni (Révész, 2008). Tehetséggondozás az élsportban A kiválasztás nem új keletű a módszerek mégis változnak Korlátozott erőforrásaink vannak (utánpótlás, financiális lehetőségek) A sikernek számos összetevője van, csak kevesen jutnak el a csúcsra Felmérések, elemzések nélkül nincs élsport Utánpótlás rendszer kialakítása szükséges A versenyteljesítmény elemzése is fontos Környezet szerepe (szülők, edző, egyesület) A siker kulcsa a csapatmunka Létesítmény, felszerelés, kiegészítő tényezők szerepe kiemelt Hosszú távú karrierlehetőség biztosítása fontos Sportágválasztás Első sporttevékenység = egyenlő a sportági kiválasztással? Tényezők a folyamatban: Saját döntés Szülői hatás
Kortárscsoport Média Egyéb A korai szakosodás problémái: Edzői- szülői segítség szükséges Életkori specifikumok figyelembe vétele felnőttesített gyerek - felnőttkori elvárások Gyermekkor elvétele Korai szakosodást igénylő sportágak (RG, torna, úszás) specifikus helyzete Kiválasztás A kiválasztás adott testalkati, motoros teljesítménnyel rendelkező egyének közül szak-specifikus elvekkel, eszközökkel és módszerekkel történik (Kupper, 1991). Szempontjai: a szociális, fizikai, pszichikai, biológiai érettség vizsgálata az egész személyiséget vizsgáljuk a vizsgálat megfeleljen a versenyző korának, képesség színvonalának, a sportágnak Szakaszai: általános iskolás kor: erő, állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság a sportolás kezdetétől- sportágra néhány éves sportmúlttal- versenysportra
Cél: minél több gyerekben felfedezzük a tehetségre utaló jegyeket, és ezután megfelelően fejlesszük azt. A kiválasztás sikereit meghatározza az adott sportágat választók száma. Jelentős még: mi motiválta őket az adott sportág választásában (siker, sport, egészség). Természetes kiválasztódás: korlátozott lehetőségek miatt általános iskolában jellemző meglévő és szerzett képességek alapján Közvetett kiválasztás: azonos edzésterhelésre a kedvezőbben reagálókat feltételezi, hogy az edzésen a legjobbak is ott vannak a gyakorlatban nehéz megvalósítani Sikeren alapuló kiválasztás: hatásos lehet versenyeredmények alapján feltételezi, hogy a jobb adottságú versenyzők jobb eredményt érnek el Tudományos kiválasztás: pontosabb, megbízhatóbb tudományos módszerekkel diagnosztikus és longitudinális vizsgálatok