HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre tekintettel az Országgyűlés a 2013. évi CIII. törvény (Módtv.) elfogadásával pontosította, kiegészítette a munka díjazásával, bérpótlékokkal és a szabadsággal kapcsolatos rendelkezéseket. Az alábbiakban röviden mutatjuk be a főbb változásokat. 1. A munka díjazása alapbér, távolléti díj Az egyik legfontosabb változás, hogy a havi alapbér meghatározott időre történő számításánál a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összeget kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Tehát egy órára járó alapbért úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért osztani kell a hónapban irányadó általános munkarend szerinti napok számával és osztani a szerződésben rögzített napi munkaidővel. A módosítás tehát már nem tartalmazza a 174-es osztószámot az egy órára járó havi alapbér esetében. A módosítás értelmében a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, bérpótlék figyelembevételével kell
megállapítani, és ezek összegét együttesen kell figyelembe venni az Mt.-ben rögzített korlátozó részletszabályokra figyelemmel. Lényegesen változott a távolléti díj kiszámítása akként, hogy a havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodik az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához, vagyis távollét esetén a munkabér nem függ a beosztás szerinti munkaidőtől. A távolléti díj esetében a jogalkotó függetlenítette a távolléti díj számítását a munkaidő-beosztástól, vagyis már nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató beosztotta-e a munkavállalót munkavégzésre vagy sem. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a távolléti díj esedékességének időpontja a távollét kezdő időpontja; a végkielégítés tekintetében pedig a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, illetve bizonyos esetekben a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja. Ha az alapbér vagy a pótlék-átalány összege a távollét tartama során módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni. 2. Bérpótlékok A módosítás értelmében a bérpótlék összegét minden hónapban azonos módon kell kiszámítani. A bérpótlék számításának alapja a felek eltérő megállapodásának hiányában a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a fenti szabálytól eltérően az egy órára járó alapbér meghatározásakor a havi alapbér összegét a 174-es osztószabállyal összhangban osztani kell az általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, illetve rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével.
A Módtv. pontosítást tartalmaz és egyértelművé teszi, hogy vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben történő vasárnapi munkavégzés esetén is megilleti a munkavállalót. Összefoglalva: az új szabály értelmében vasárnapi munkavégzés esetén 50 %-os vasárnapi bérpótlék jár, ha a munkavállaló foglalkoztatása rendes munkaidőben kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben vagy kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás keretében kerül sor. Az előbb említett munkavállalóknak fentieken túl rendkívüli munkaidőre is jár 50%- os vasárnapi pótlék, valamint azok a munkavállalók is jogosultak rendkívüli munkaidő miatt vasárnapi pótlékra, akik vasárnap nem végezhetnek rendes munkaidőben munkát. Tehát, pihenőnapon történő munkavégzés esetén, ha munkavállaló rendes munkaidőbe nem osztható be vasárnapra, akkor rendkívüli munkaidőre járó pótlékon felül vasárnapi pótlékra is jogosult. 3. Szabadság A pótszabadságok tekintetében új rendelkezés, hogy öt munkanap pótszabadság jár fogyatékossági támogatásra vagy a vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló részére, szemben a korábbi szabállyal, amely legalább 50 százalékos egészségkárosodáshoz kötötte a pótszabadsághoz való jogosultságot. Az apáknak gyermekük születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt munkanap pótszabadság jár. A módosítás szerint, ha az apa munkaviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg, nem a szabadság időarányos része jár - ahogy korábban - hanem mindenképpen ki kell adni az öt munkanap pótszabadságot. A pótszabadságára vonatkozó új szabályt a törvénymódosítás hatálybalépését követően született gyermek esetén kell alkalmazni. A szabadság számításával és kiadásával kapcsolatos legfontosabb változás, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (jellemzően munkaidőkeretben történő foglalkoztatás) esetén is napokban kell kiadni és nyilvántartani a szabadságot, a régi Mt. szabályozásához
hasonlóan, nem pedig órákban. Azaz egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ugyanakkor, az új szabályozás továbbra is lehetővé teszi a szabadság órában történő nyilvántartását. Tehát e módosítás nem teszi kötelezővé, hogy a jelenlegi gyakorlaton a munkáltatók változassanak, de lehetőséget ad arra, hogy órában történő nyilvántartás helyett munkanapban legyen a szabadság nyilvántartva egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. A törvény a fenti választási lehetőséget a betegszabadság elszámolására is bevezette. Módosult a felek megállapodásán alapuló, következő évre átvihető szabadságok száma. Míg eddig az alap és életkor szerint pótszabadságok egyharmadát lehetett az esedékesség évét követő év végéig kiadni, a módosítás eredményeként csak az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre. A törvény szövege ezen felül most már egyértelműen rögzíti, hogy ilyen típusú megállapodás naptári évenként köthető. 4. Kötetlen munkarend A jogalkotó megváltoztatta a kötetlen munkarend törvényi fogalmát is, amely már nem tartalmazza azt a kitételt, hogy a munkáltatónak heti átlagban legalább a munkaidő fele beosztásának jogát kell átengednie a munkavállalónak. A törvény szöveg egyértelművé teszi, hogy a kötetlen munkarend jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíti. A kötetlen munkarend elrendelésének feltétele pontosításra került, így a munkaidő-beosztás joga munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel engedhető át.
5. Munkába járás-hazautazás 2013. július 16. napjától változott a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a hazautazás fogalma. Hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer az általános munkarendtől eltérő munkaidőbeosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Azaz már nem a tartózkodási helytől a lakóhelyig történő utazás számít a hazautazásnak, hanem a munkahelytől a lakóhelyig való közlekedés a meghatározó a hazautazás szempontjából. A definíció azzal is kiegészül, hogy az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztásnál nem hetente, hanem havonta négyszer vehető figyelembe a lakóhelyre történő utazás. Megjegyzés: A fentiek csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik a szakmai tanácsadást. Bár összeállításunk a lehető legnagyobb gondossággal készült, nem vállalhatunk felelősséget semmilyen hibáért, hiányos közlésért vagy véleményért.