4. Fontosnak találtuk az országhatáron átterjedő szennyezés természetre gyakorolt hatásának értékelését.

Válasz a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulásnak a verespataki (Roşia Montană) aranybánya megnyitásával kapcsolatban készült környezeti hatástanulmányra vonatkozó észrevételeire és javaslataira 1. A Roşia Montană Projekt (továbbiakban Verespatak Projekt) esetében cianid alkalmazására nem kerül sor nyitott környezetben. A cianid használatát a nemesfémek feldolgozó üzemen belüli kinyerésére javasolják. Az összes cianid zárt környezetben kerül felhasználásra az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (EU Directive 2006/21/EC 1 ) valamint a román vízszennyezési szabvány (NTPA-001) szerint. Ezek az irányelvek és útmutatások eleget tesznek, vagy meghaladják azokat a nemzetközi szabványokat amelyeket a Vállalat a cianid használatával, kezelésével, szállításával és kibocsátásával kapcsolatban követ. Ilyen például a Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex melyet az Egyesült Nemzetek (UN) dolgozott ki. Ezen túlmenően a cianid kezelése, tárolása és használata során betartják az Európai Unió Európai Vegyipari Tanácsának 2 (EU CEFIC) a cianid használatára, szállítására és kezelésére vonatkozó javaslatait. A cianid nem kerülhet a felszín alatti vizekbe, mivel azt a vizet, amely elhagyja a zárt feldolgozó üzemet, oly mértékben tisztítják, hogy annak minősége megfeleljen az EU irányelv az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről (EU Directive 2006/21/EC) által meghatározott határértékeknek, melyek környezeti szempontból biztonságosnak tekinthetők. 2. Belátjuk, hogy a javasolt projekt hatással lehet a terület útjaira és ezért fenntartási és építési kötelezettséget vállalunk, ezzel biztosítva az infrastruktúra romlásának elkerülését. A szállítási engedélyek, az út- és üzemanyag adók fizetésével, Abrud és egyéb városokkal aláírt jegyzőkönyveknek megfelelően történő anyagi juttatásokkal az RMGC 3 fizeti vagy segíti fizetni a javasolt projekt által érintett területeken található utak és infrastruktúra kiépítését és fenntartását. 3. A bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv, a J. Terv, tartalmazza a részleteket a zagykezelő rendszer (TMF 4 ) bezárására vonatkozóan is. Összefoglalva, a zagytározók szintjét helyreállítják és először egy 30-40 cm vastag agyagos iszapréteget használnak az oxigén távol tartása céljából, majd egy 50-140 cm vastag réteget terítenek az altalajból származó agyagos iszapból. Mindezt 10 cm humuszréteggel borítják az újra-növényesedés elősegítése miatt. A fedőréteg célja a következő: a savas kőzetről történő elszivárgás lehetőségének csökkentése a beszivárgás és az oxigén bejutás limitálásával, csapadék beszivárgás szabályozása a felszínen lefolyó víz elvezetésével, tervezett talajosztályozással és árokrendszeren keresztül a TMF felszíni kifolyójának végső pontjához, a szél és víz általi erózió csökkentése, megfelelő közeg biztosítása a vegetáció kialakulása számára, a zagytározó és az emberek, valamint a vadvilág közötti direkt kapcsolat lehetőségének csökkentése. 1 Directive on Mine Waste 2 European Chemical Industry Council 3 Rosia Montana Gold Corporation 4 Tailing Management Facility 1

A fedett rendszerre érkező és onnan történő felszíni vízlefolyásokat egy tervezett csatornahálózaton keresztül gyűjtik össze és vezetik le. A Verespatak Projekt megvalósítása során fennmaradó többlet földet a TMF felső végénél halmozzák fel, hogy végső takarórétegként használhassák a bezárás során. 4. Fontosnak találtuk az országhatáron átterjedő szennyezés természetre gyakorolt hatásának értékelését. Már megkezdődtek és folytatódni fognak a projekttel kapcsolatos széleskörű tárgyalások a román és magyar hatóságok között, továbbá az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S. A (RMGC) elkötelezi magát az országhatáron átnyúló ügyek kezelésében. A román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM 5 ) irányításával kidolgozott Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) figyelembe veszi az Espoo Egyezményben foglalt romániai kötelezettségeket. Az RMGC projekt teljes egészében Románia határain belül helyezkedik el, és habár a MEWM megállapodott egy konzultációs folyamatban, Magyarország beleegyezése nem szükséges a projekt megvalósításához. Független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a 5 Ministry of Environment and Water Management 2

vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT 6 ) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. 5. A Tisza folyó Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszát ért, a romániai Nagybánya térségében működő aranybányán történt gátszakadás miatti rendkívüli mértékű cianid szennyezés tükrében, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés nevében kifogást emelek olyan technológia ellen, amely bármilyen módon veszélyezteti az itt elő emberek egészségét és a Tisza folyó növény- és állatvilágát. Köztudott tény, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés volt az, aki a 2000 évi januárfebruári cianid szennyezés okán kezdeményezte a Tisza Vízgyűjtő Programrégió létrehozását. 7 A Tisza folyón 2000-ben bekövetkezett cianid katasztrófa tükrében megnyugtató, hogy az Espoo Egyezménynek megfelelően a bánya megnyitását megelőző környezeti hatásvizsgálatot most már a Tisza és Maros folyók teljes vízgyűjtő területére elvégezték. Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. 6 European Union Best Available Techniques 7 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító Tokár István a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke véleménye 3

A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. 6. A zagytározó, valamint az eső és hó olvadékvíz tározók méretezése, mely hatástanulmány hozzám eljuttatott fejezetében (10.) került bemutatásra, a tervezett bányászati tevékenység mutatószámait tekintve környezeti szempontból biztonságosnak tekinthető. A tanulmány készítői egy esetleges környezeti katasztrófa bekövetkezését igen alacsony valószínűségűnek értékelik. Egy esetlegesen bekövetkező váratlan baleset országhatáron átnyúló hatásairól és a hiba helyreállításáról azonban a tanulmány nem szól. 8 8 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító Dr. Botka László Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere véleménye 4

Az országhatáron átterjedő hatás elkerülésének érdekében a Verespatak Projektet túlépítik, a kockázat mérséklésével és beruházás létesítményeinek szigorú szabványok szerinti az EU hatóságok, és a projektet jegyző bankok képviselői és egyéb nemzetközi felügyelők ellenőrzése melletti megvalósításával. Ez irányú törekvés egyik kulcsfontosságú elemeként a KHV tanulmányban figyelembe vettek olyan baleseteket melyek a Verespatak Projekt során bekövetkezhetnek és országhatáron átterjedő hatással bírnának. Ezek a KHV tanulmány 10. fejezetében kerülnek bemutatásra. A figyelembe vett baleseti események a következők: töltésszakadással járó zagyvíz és/vagy zagy elfolyás, baleset következtében cianid kijutása a bányaművelés területére a megépülő szállítási folyosókon keresztül. A feltételezett meghibásodási szcenárióhoz kapcsolódó hatások speciális értékelését végezték el annak érdekében, hogy megállapíthassák eredményezhetnek-e országhatáron átterjedő szennyezést. A feldolgozás alapján megállapítható, hogy a vizsgált balesetszerű események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedő hatásuk. A Szarvaspatakon történő gátszakadás következményeként országhatáron átterjedő balesetszerű szennyezés nem valószínű, mivel tervezése során különleges biztonsági intézkedéseket vettek figyelembe. Néhány tervezési paraméter az ilyen típusú rendszerre vonatkozó román és európai tervezési szabványok előírásinál is szigorúbban lett megadva. Többek között a tározó kapacitást úgy határozták meg, hogy két egymást követő extrém csapadékeseményből 450 mm/m 2 /24h mely megfelel 900 mm/m 2 -nek amit még soha nem regisztráltak Romániában - származó felszíni lefolyást is visszatartson (minden egyes valószínű legnagyobb csapadék (PMP 9 ) árvízi térfogata 2,7 millió m 3 ). Ugyanakkor a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erősségű földrengésnek, melynek átlagos visszatérési időköze 1:475 év [1], azzal az eredménnyel, hogy egy ilyen erősségű földrengés nem károsítja a töltést és az üzemelés az általánosnak megfelelően folytatható. A töltés úgy lett megtervezve, hogy még a bezárást követően is kis károsodással, de ellenálljon az olyan erősségű földrengésnek, mely a 10 000 évente egyszer fordul elő. AKHV tanulmányban folytatott technológiai értékelés részeként készült előzetes értékelés szerint a PMP átlagos visszatérési időköze 1 : 100 000 000 és 1 : 1 000 000 000 év [2] közötti tartományban határozták meg. Meg kell jegyezni, hogy az 1: 1 00 000 évnél nagyobb visszatérési valószínűség az esemény nagyon alacsony valószínűségű előfordulását jelenti (24 óra hosszú esőzés). Speciális biztonsági intézkedéseket vezettek be. A tározó medencét úgy tervezték, hogy ellenálljon bármilyen veszélyes természeti jelenségnek, mely előfordulhat a területen. Ugyanakkor elméleti szcenáriókat dolgoztak ki azt feltételezve, hogy ha nem tesznek eleget az tervezési módszertannak, mely töltésszakadáshoz vezet. Ezek a szcenáriók a feltételezhető legrosszabb eseteket jelentik a TMF technológiai jellemzőinek figyelembe vételével. A vizsgált szcenáriókat a KHV tanulmány 7. fejezete (6.4.3. alfejezet 117-121. oldal) mutatja be részletesen. Ebben az alfejezetben bemutatásra kerülnek egy ilyen baleset potenciális következményei is. A KHV tanulmányban bemutatott cianid koncentráció eloszlási adatokat egy konzervatív elkeveredési modell segítségével adták meg, mely nem veszi számításba a diszperziót és a hígulást, mely természetes körülmények között kialakul egy szennyező hullám levonulása során. A későbbiekben egy sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyező hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során 9 Probable Maximum Precipitation 5

(www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Összefoglalásként megállapítható, hogy potenciális határon átterjedő hatással járó töltésszakadás előfordulási valószínűsége 10-12, ami azt jelenti, hogy egy ilyen esemény minden 1012 évben egyszer fordulhat elő, mely rendkívül alacsony kockázatot jelent. A kockázat elemzési módszer leírása a KHV tanulmány 7. fejezete, 2.1 alfejezetében (15-23. oldal) található. A cianid szállítására kizárólag speciális ISO minősítésű SLS 10 konténereket használnak, mindegyik 16 tonnás. A konténerek mérete megfelel az ISO-nak, így közúti és vasúti szállításuk és szabványos konténer kezelési eszközök alkalmazása lehetséges. A konténer védőkerettel rendelkezik. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezt a szerkezetet lábakkal látták el, mely lehetővé teszi, hogy átmeneti tárolás céljából a szállító járműről leválasszák. A gallér vastagsága 5,17 mm, mely kiegészülve a védő- kerettel további védelmet nyújt az esetlegesen bekövetkező baleset során [4]. A KHV tanulmány (10. fejezet Országhatáron átterjedő hatások) megállapítja, hogy a vizsgált balesetszerű események helyi/regionális szinten negatív hatással bírhatnak, de nincs országhatáron átterjedő hatásuk. Hivatkozások: [1] 7. Fejezet Kockázatok, 2.2.2.2 alfejezet, 27. oldal és 2.4.3 alfejezet, 38. oldal [2] 4.1. Fejezet Víz, 4-18. ábrák, 18. oldal (KHV Tanulmány) [3] Verespatak és az Abrud, Aries és Maros folyók vízrendszerének vízminőségi modellezési 10 Solid to Liquid System 6

tanulmánya: Helyreállítási stratégiák és a potenciális szennyezési események hatásainak értékelése, Paul Whitehead Professzor, Danny Butterfield és Andrew Wade, Readingi Egyetem, School of Human and Environmental Sciences, 2006 December [4] 7. Fejezet Kockázatok, 5. alfejezet, 99. oldal 7. Szívesen fogadjuk a hatásviselők (intézmények vagy civil szervezetek -NGO 11 -k) ötleteit a projekt folyamatos ellenőrzésével kapcsolatban kialakuló együttműködéshez. Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) ellenőrzése nyíltan fog lezajlani, ezzel biztosítva, hogy a részvevők értékelhessék a monitoring hatékonyságát, és javaslatokat tegyenek, illetve segítséget nyújthassanak a továbbfejlesztések bevezetése során. Az ellenőrzési folyamat a bánya teljes élettartama alatt folyni fog azzal a céllal, hogy a haszon mértéket a lehető legnagyobbra lehessen növelni, ugyanakkor a negatív hatások mértékét a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni. A jelenlegi együttműködések kiterjednek az oktatásra és a fiatalok fejlesztésére, képzésére, szociális támogatására és a környezetvédelmi szempontok folyamatos ellenőrzésére és kezelésére. További részletek a Verespatak Fenntartható Fejlődési Programok és Együttműködések c. tanulmányban (4. Melléklet) találhatók. 8. Az országhatáron átterjedő környezeti hatásokkal foglalkozó fejezet nem tartalmaz semmilyen konkrét adatot, modellszámításokat a beruházás megkezdése, működése és bezárása, illetve a különböző környezeti közegegekben váratlan baleset során kikerülő (országhatáron átterjedő) szennyezők terjedésére vonatkozóan 12 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. 11 Non Governmental Organisation 12 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító Dr. Frank József véleménye a Csongrád megyei Önkormányzatok nevében 7

Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. A kockázatot, annak természetéből fakadóan, lehet enyhíteni és mértékét csökkenteni, de nem lehet megszüntetni. Összehasonlításképpen, olyan szokásos cselekedet, mint egy utcán való sétálás vagy a mindennapi tevékenységek elvégzése is magukban hordozzák a baleset lehetőségét. Ezeknek a baleseteknek valószínűsége kétszer nagyobb, mint a veszélyes anyagokat használó ipari tevékenységnek. Tágabb értelemben véve az egész KHV tanulmány a hatások és az ezzel együtt járó kárenyhítések értékelésére összpontosít. A KHV tanulmány 4. fejezete kifejezetten a projekt hatásainak elemzésével foglalkozik. A következő sorok az KHV-ban tárgyalt hatásokról adnak összefoglalást. A Környezeti Hatásvizsgálat során készült tanulmány 7. Kockázati esetek c. fejezetében a természeti és technológiai kockázat értékelés tekintetében kihangsúlyozásra kerül az a tény, a biztonsági és megelőzési beavatkozásokkal és a környezetgazdálkodási és kockázati rendszerek alkalmazásával a legszigorúbb normatívákhoz, szabványokhoz, illetve a tevékenységre vonatkozó legjobb gyakorlathoz, továbbá a hazai és nemzetközi javaslatokhoz viszonyítva elfogadható szintre csökkennek a hatások. Részletesebb értékelést végeztek azokra a baleseti forgatókönyvekre, melyeket a mennyiségi elemzés alapján fontosnak találtak, azaz a kialakulásuk valószínűsége 10-6-nál nagyobb 8

(csökkentett visszatérési idő 1: 1 000 000) ami azt jelenti, hogy komoly következményekkel járhatnak, így magasabb kockázat jár velük, mely szintje az 1-25-ig terjedő skálán a 9-12 szint fölé esik. Összehasonlítva, a mindennapi élet kockázata Dél-Floridában ugyanezen a skálán 1-25 szint közé esik. A Verespatak Projekthez kapcsolódó kockázatok teljes körű értékelését az olasz Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Világszervezet (WHO 13 ) által kifejlesztett gyors környezeti és egészségügyi kockázatelemzési módszerrel végezték el. A természeti veszélyek és kockázatok beazonosítása és elemzése kulcsfontosságú adatokat és információkat szolgáltat a potenciális technológiai balesetek értékeléséhez, mégpedig: zagytározó létesítmény (TMF) tervezése során a tervezési paraméterek úgy kerültek megválasztásra, hogy teljesen lefedjék a területre jellemző szeizmikus kockázatot. A szeizmikus tervezési paraméterek TMF-re és a javasolt telep egyéb létesítményeire történő alkalmazása eredményeként a biztonsági tényező sokkal magasabb, mint román és európai tervezési szabványoknak megfelelő minimálisan elfogadható érték; a projekt által közvetlenül érintett területen az árvízi kockázat nagyon alacsony marad projekt által érintett kis vízgyűjtő terület (Rosia és Corna patakok), a lehatárolás kialakítása, a telepen tervezett záporvízre kialakított víztechnológiai rendszerek összegyűjtő és vízszállító kapacitása, valamint általánosságban maga az Abrud vízgyűjtő miatt; a meteorológiai események által okozott kockázatokat számba vették és az érintett technológiai folyamat során felmerülő veszélyek megállapításánál ezeket figyelembe vették. A morfológiai paraméterek és azok az egyéb, a telep és környezetének természetes lejtéséről származó információkhoz való viszonya azt mutatja, hogy a (minőségileg becsült) földcsuszamlási kockázat alacsony és közepes szintek között alakul, és a következményei nem gyakorolnak jelentős hatást a projekt szerkezeti részeire. A források ércvagyon-csökkenésével kapcsolatban nem jelentkezik jelentős kockázat. A bányaművelési tevékenységet megfontoltan tervezték, úgy hogy csak nyereséges arany és ezüst forrásokat, és a projekt szempontjából fontos építési anyagot (követ) termeljenek ki. A bányakoncesszió vezetése a lehető legkisebbre kívánja csökkenti a tartalékok sterilizálását (limitálja a tartalékokhoz való jövőbeni hozzáférést). A technológiai veszélyek és kockázatok elemzése során a telepen használandó veszélyes anyagok mennyiségét mind összességében, mind kategóriánként kiszámolták, a Mezőgazdasági, Erdő, Víz és Környezetvédelmi Minisztérium (MAFWE 14 ) 1084/2003. sz. rendeletében található értesítési eljárás alapján. A projekt területén raktározásra kerülő veszélyes anyagok értékelése alapján a Seveso Irányelvet átültető 95/2003-as Kormány Döntésben megadott vonatkozó mennyiségek alapján a Projekt a felső és az alsó határ közé esik, ezért az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S.A.-tól elvárják, hogy készítsen egy jelentést a környezeti hatásvizsgálat tanulmányról, melyet megküldve a helyi környezetvédelmi igazgatóságnak, továbbá a helyi polgárvédelmi igazgatóságnak, és egy Biztonsági jelentést a Projekt üzemeltetéséről, a jelentős baleseti kockázat megelőzésére. A jelentős, veszélyes anyagokat is érintő balesetek következményeinek elemzése során nemzetközileg és főleg Európai uniós szinten elfogadott fizikai-matematikai modellek és a SLAB (Kanada) szoftver legújabb verzióját használták. Ez utóbbit a légköri gázoknál sűrűbb anyagok légköri diszperziójának számítására használják, mely helyzetek és szenáriók sokaságát tudja kezelni. Ehhez hasonló az ipari balesetek hatásának és a következményeknek értékelésére fejlesztett EFFECTSGis 5.5 (Hollandia) szoftver. Több szcenáriót is figyelembe vettek eleget téve a belföldi jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel a Belső Kárelhárítási Terv (GD 647/2005.) teljesítésével kapcsolatban. A jelentős balesetek kockázatelemzésének következtetései az alábbiak: 13 World Health Organization 14 Ministry of Agriculture, Forestry, Water and Environment 9

A telep berendezéseinek teljes megsemmisülése csak terroristák klasszikus vagy nukleáris fegyverei által lenne lehetséges. A HCN 15 tartály és a NaCN 16 oldó tartály, mely dúsított oldatokat tartalmaz egyidejű károsodása, illetve egy vagy több szivárgó tartály eredményezheti azt, hogy HCN keveredik a levegőbe. Ugyanebben az esetben, bizonyos helyzetekben és az elkeveredésnek kedvezőtlen időjárási körülmények között a szennyezőforrás 40 m-es körzetében tartózkodó felkészületlen emberek, akiket 1 percnél hosszabb ideig ér gázálarc használata nélkül biztosan meghalnak. Tekintetbe kellene venni azt is, hogy 310 m-es körben a szennyezésnek több mint 10 percig kitett személyek komoly kábulatba eshetnek, mely halálhoz is vezethet. Mérgező hatás - széliránynak megfelelően - a feldolgozó üzem a 2 km-es körzetében jelentkezhet. A mérő és ellenőrző berendezésekben fellépő működési hibák és/vagy mulasztás alacsonyabb ph értéket teremt a lúgozó tartályban, valamint sűrűbb és/vagy detox 17 iszap és hirdocianid sav balesetszerű kibocsátását eredményezi. A 290 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy közel 36 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL 18 határértéket 30 perces kitettséggel egy 157,5 m-es sugarú területen lehet elérni. Ezeknek a köröknek a közepe a CIL 19 tartályok emelvénye. Balesetszerű HCN kibocsátás a derítőből. A baleset a CIL tartályban a ph érték esését a pelyhesítő oldat túladagolásával és a hibás ph monitoring rendszerrel kombinálva alakulhat ki. A 300 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy közel 65 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL határértéket 30 perces kitettséggel egy 104 m-es sugarú területen lehet elérni. A körök közepe a két DETOX berendezés közötti távolság fele. Balesetszerű HCN kibocsátás a DETOX berendezésről. A baleset a metabiszulfát oldat és/vagy rézszulfát oldat túladagolása miatt a reaktorban fellépő ph érték esését a hibás ph monitoring rendszerrel kombinálva alakulhat ki. A magas, 1000 ppm koncentrációnak 1 percen túl kitett terület egy 10 m sugarú körön belül helyezkedik el. A 300 ppm koncentrációnak 10 percen túl kitett terület egy 27 m sugarú kör, az 50 ppm IDHL határértéket 30 perces kitettséggel egy 33 m-es sugarú területen lehet elérni. A körök közepe a két DETOX berendezés közötti távolság fele. Az LPG 20 tároló tartály felrobbanása. Az LPG tároló tartály kapacitása 50 tonna és az üzemen kívül, a fűtőtelep közelében helyezkedik el. A szimulációt a legrosszabb esetre, a teljes tartály felrobbanására végezték el. Az I. küszöbérték 12,5 kw/m 2 sugárzási fűtés mellett egy 10,5 m-es körben, a II. küszöbérték 5 kw/m 2 fűtés mellett egy 15 m-es körben alakul ki. Kár vagy tűz az üzemanyag tartályokban. A szimulációt a legrosszabb esetre végezték el, a teljes dízel üzemanyag felgyulladását és égését figyelembe véve (tűz a tartályban vagy az üzemanyag töltése közben). A Corna töltés szakadása és rés kialakulása. Két hihető szcenáriót vettek figyelembe a zagykezelő rendszerből történő zagy elfolyás szimulálására, és hat hihető esetet dolgoztak ki különböző időjárási körülmények között a derítő vizének és zagy pórusvizének elfolyására, melyek jelentős hatással bírnak a szárazföldi és vízi ökoszisztémára. Zagy elfolyás alakulhat ki 800 m-en a Corna völgyben (töltésszakadás kezdetekor), mely a töltésszakadási folyamat végeztével 1600 m-t is meghaladhatja. A vízminőségi hatások tekintetében megállapítható, hogy a cianid koncentráció 0,03 és 0,5 mg/l között alakul, amikor szennyezőanyag hullám eléri Aradot, a Maros folyó magyarromán határhoz közeli szelvényét. A modellezéssel járó matematikai limitáltság miatt ezek az értékek és a baleset hatása túlbecsült. Ezért ez az eredmény a legrosszabb esetet írja le, mely a Corna töltés egy extrém szakadásán alapul. 15 Hidrogéncianid 16 Nátriumcianid 17 Cianid Detoxification ( cianid méregtelenítés) 18 Immediately Dangerous to Life or Health, azaz az életet és egészséget közvetlenül veszélyeztető 19 Carbon in leach, azaz karbonátos lúgozás 20 Liquefied Petroleum Gas, azaz cseppfolyósított petróleum gáz 10

Egy új, sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyező hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben: HCN megjelenése a zagytározó felszínén. A zagykezelő rendszer tározójának felületén megjelenő HCN szennyezés, és a levegőbe történő bekeveredésének szimulációja azt mutatja, hogy a koncentráció nem haladja meg 400 µg/m 3 órás átlagértéket és a 179 µg/m 3 8 órás átlagértéket. Ezek a HCN koncentrációk alig haladják meg a szag küszöbértéket (0,17 ppm) és jóval a potenciálisan veszélyes értékek alatt maradnak, A Cetate töltés szakadása és rés kialakulása. A Cetate töltés szakadására végzett árvízi modellezéshez használt paramétereket a Csapadék intenzitás, gyakoriság és a felszíni lefolyás értékelése Verespatak projekt számára Radu Drobot című hidrometeorológiai tanulmány szolgáltatta. A rés jellemzőit a BREACH modellel jelezték elő, míg a különböző vízfolyás szakaszokhoz tartozó legnagyobb árvízi hullám magasságát a FLDWAV szoftverrel számították. A számítások során azt feltételezték, hogy összesen 800 000 m 3 /óra az a hozam, amikor az árvízi görbe csúcsa közvetlenül a töltés alatt 4,9 m és az Abrud keskeny völgyében 5,9-7,5 km-re a töltés alatt, miközben az utolsó szakaszon (10,5 km) a vízmélység megközelítőleg 2,3 m az alap vízállás felett és a maximális vízhozam 877 m 3 /s. Lejjebb a szélesebb Arias völgy megengedi, hogy az árhullám egy lényegesen szélesebb 11

ártéren terüljön szét, mely egy erősen lecsillapodott árvízi görbét eredményez. Ezek az eredmények a legrosszabb esetet írják le, mely egy extrém töltésszakadásán alapul. Baleset a cianid szállítása közben. A szállítandó cianid nagy mennyisége miatt (30 t/nap) az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat részletesen elemezték a ZHA Zurich Hazard Analysis módszer segítségével. Ennek eredményeként, pl. kiválasztották a gyártó és a feldolgozó üzem közötti optimális szállítási útvonalat. A cianid szállítására kizárólag speciális ISO minősítésű SLS konténereket használnak, mindegyik 16 tonnás. A konténerek mérete megfelel az ISO-nak, így közúti és vasúti szállításuk és szabványos konténer kezelési eszközök alkalmazása lehetséges. A konténer védőkerettel rendelkezik. A könnyebb kezelhetőség érdekében ezt a szerkezetet lábakkal látták el, mely lehetővé teszi, hogy átmeneti tárolás céljából a szállító járműről leválasszák. A gallér vastagsága 5,17 mm, mely kiegészülve a védő- kerettel további védelmet nyújt az esetlegesen bekövetkező baleset során. Ez a rendszer BAT-nak tekinthető és jelenleg az egyik legbiztonságosabb cianid szállítási lehetőség. Meg kell jegyezni azt a tényt, hogy a tanulmány bemutatja ezeknek a szcenárióknak ez előfordulási valószínűségét (166-171. oldal, Következtetések). A cianid kezeléssel kapcsolatosan elkészült egy tanulmány Verespatak projekt, Cianid kezelési terv címmel, mely teljesíti az Nemzetközi Gazdálkodási Kódex az arany kitermelés során használt cianid gyártására, szállítására és használatára 21 (Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet 22 ) c. kódex előírásait. Az S.C Roşia Montană Gold Corporation 2002 májusában írta alá ezt a kódexet. A 7. fejezethez Kockázati esetek tartozó irodalomjegyzék a 173-176. oldalon került felsorolásra. 9. A kérdezők kijelentéseinek nincs alapja a Verespatak Projekt környezeti hatásvizsgálatában végzett cianid értékeléssel kapcsolatban. A KHV tanulmányban foglalkoztak a zagykezelő rendszerről történő cianid elszivárgás kockázatával és ehhez kapcsolódó mérnöki tanulmányok is készültek a tervezés elősegítése céljából. A tanulmányok a zagykezelő rendszerből a Corna völgybe történő cianid szivárgást, a zagytározó felszínéről a cianid elpárolgását, és az üzem berendezéseiről a cianid lehetséges kijutását vizsgálták. Ezek a jelentős kibocsátási mechanizmusok az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. A feldolgozás során keletkező zagy összegyűjtésére szolgáló tározó töltésének tervezését, mely a Corna völgyben kerülne megépítésre, a vonatkozó romániai és nemzetközi tervezési kritériumok előírásait kielégítően végezték el. Az összes tervezési kritérium bemutatásra került a környezeti hatásvizsgálat tanulmány 7. fejezet 3.2.5.1 alfejezetében, azzal a szereppel, hogy maximális biztonsági szintet közvetítsék a tervezési és üzemelési fázisban, valamint az bezárást előkészítő állapotban. Még ilyen körülmények között is kidolgozásra kerültek a töltés meghibásodására, egyéb technikai problémák miatt jelentkező meghibásodásra vonatkozó elméleti szcenáriók, azt feltételezve, hogy a tervezési metodika nem lesz betartva. Ezek a szcenáriók a legrosszabb eseteket feltételezik, melyek valaha is bekövetkezhetnének, tekintetbe véve a zagykezelő rendszer technikai jellemzőit. A kidolgozott szcenáriók a környezeti hatásvizsgálat tanulmánya 7. fejezet, 6.4.3 alfejezetében (171-121 oldal) kerültek részletes bemutatásra. A felszíni vízben történő cianid transzport folyamat elemzése céljából egy elkeveredési modellt 21 International Management Code for the Manufacture, Transport and Use of Cyanide in the Production of Gold 22 International Cyanide Management Institute 12

fejlesztettek ki, mely nem veszi figyelembe a cianid kémiai diszperzióját, a elpárolgását és lebomlását. Az eredményeket a környezeti hatásvizsgálat tanulmánya 7. fejezet, 6.4.3 alfejezetében található 7.27 táblázat mutatja be. A környezeti hatásvizsgálat tanulmányában bemutatott cianid koncentrációk eloszlásának eredményét egy hagyományos kombinációjú modell számítás eredményeként kaptak, mely elhanyagolja mind azt a diszperziót mely a szennyező hullám levonulása során alakul ki a vízfolyásban (hosszirányú elkeveredés), mind pedig a lehetséges koncentráció csökkentési esetek előfordulását. A modelleredményeket a környezeti hatásvizsgálat tanulmánya 7. fejezet, 6.4.3 alfejezetében található 7.27 táblázat mutatja be. Egy új, sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA segítségével, mely figyelembe veszi a szennyező hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elpárolgását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Magyarországgal ellentétben, mely az Európai Unió tagja, Romániában a Vízkeret Irányelv (VKI) hivatalosan nem lép életbe a várhatóan 2007-es EU csatlakozásig. Mindazonáltal Románia is csatlakozott a az 1994-ben kidolgozott Duna-védelmi Egyezményhez (DRPC 23 ), melynek tagjai EU 23 Danube River Protection Convention 13

tagországok (mint Ausztria és Magyarország) valamint csatlakozásra váró országok, mint Románia és Szerbia. A DRPC megbízta a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottságot (ICPDR 24 ) egy a több-nemzeti Dunamedence vízgyűjtő karakterizálási tanulmányának elkészítésével, mely megfelel a VKI 5. cikkelyében foglaltaknak. Ez a jelentés ( Duna-medence Vízgyűjtőkerületei hivatkozva a VKI Duna-medence Analízis ( Roof Report ) 2004 jelentésére) 2004-ben készült el és 2005 márciusában publikálták, mely Románia esetében kiegészítésre került Apele Romane által publikált Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekkel (11 vízgyűjtő szintű jelentés szintetizálása egy nemzeti jelentésbe). A VKI határidőknek megfelelően 2006-ig ki kell alakítani a monitoring hálózatot és megkezdeni a közmeghallgatásokat. A KHV célja az volt, hogy a román szabályozásnak megfelelő információkat és a jelenlegi hatások mértékék bemutassa az olvasók túlterhelése nélkül. Ezért az adatok bemutatása a kulcsfontosságú szabályozott komponensekre összpontosított. Sokkal nagyobb számú elemzés bemutatása sokkalta nehezebbé tette volna az alap körülmények áttekintését, anélkül, hogy jelentős értékkel járultak volna a tanulmányhoz. Kiegészítésként elmondható, hogy azokat az elemeket és komponenseket, melyek nem hozhatók összefüggésbe a területen folyó jelenlegi tevékenységekkel, nem vizsgálták részletesen. Ez megközelítés a Víz Jelentés (Alap Jelentések 1. Kötet, A vízi környezet állapota). 3.4 fejezetében került részletes bemutatásra. A Jelentés 3-8 sz. táblázatok összefoglalják a meghatározott elemzések körét, és több olyan a kérdésekben megemlített elemet is tartalmaznak, melyek nem szerepel a 3.4.4 fejezetben található 'kiválasztott paraméterek' között. Mindazonáltal összeállítjuk a KHV során használt adatok teljes körét és a nyilvánosság számára elérhetővé tesszük. Az adatok és értékelésük megtalálható a KHV tanulmány 4.1 alfejezet 2.2.3 (felszíni víz) és 2.3.3 (felszínalatti víz) részekben (11. Kötet) Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy különbséget kell tenni a KHV-ban bemutatott alapadatok, melyek célja projekt által esetlegesen kiváltott jelentős hatások mérsékléséhez szükséges kárenyhítések meghatározása és értékelése, és azon alapadatok között melyek az üzemelés és az előírások teljesítése céljából lesznek szükségesek (feltételezve, hogy a projekt megvalósítását engedélyezik), ahol például az IPPC 25 Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés irányelv előírásában szereplő széleskörű paraméter-lista fogja majd meghatározni az alapadatokat. Az IPPC engedély miatt a tulajdonosnak számolnia kell azzal, hogy az engedély időtartama alatt különbségek jelentkezhetnek a kiindulás adatokhoz képest, ilyen körülmények között a tulajdonos érdeke, hogy széleskörűen vizsgálja az elemeket, az értékelést kifejezetten kiterjesztve az EU I. és II. listáján lévő kémiai anyagokra (és kellő időben egyéb anyagokat, beleértve az Európai Közösség elsőbbségi anyagok listáját) ezzel igazolva, hogy nem felelősek olyan szennyezésért, amit nem okozhattak. Továbbá tudvalevő, hogy a VKI közvetlen betartása nem az egyes ipari létesítmények vagy projektek feladata. A VKI egy keret biztosít az illetékes hatóságok számára (Romániában ezek a Víz és Környezetvédelmi Minisztérium az Apele Romane-val közösen), hogy kialakíthassanak egy olyan vízgyűjtő gazdálkodási programot, amivel 2015-ig elérhetik a szárazföldi és tengerparti vizek vizek jó állapotát. Ezeknek a hatóságoknak a feladata, hogy bevezessenek új előírásokat, hogy változtassanak a kibocsátási és vízkészletekre vonatkozó jelenlegi szabályozáson, melyet az érintetteknek be kell tartani. A VKI betartásának másik területe az, hogy az illetékes hatóságoknak 24 International Commission for the Protection of the Danube River 25 Integrated Pollution Prevention and Control 14

lépést kell tenniük a régi és felhagyott bánya és zagy szennyezések hatásának mérséklésére, melyből nagyon sok található Románia területén. Ami a beruházási javaslat pozitív hatását illeti, annak két aspektusa van. Először is, a tervezési folyamat részeként, az RMGC és KHV tanulmányt készítő szakemberek széleskörű konzultációjával, a jelentős negatív hatások mértékét csökkentették. Ez például a legjobb cianid méregtelenítési gyakorlatról való gondoskodást, az EU Bányászati Hulladék Direktíva előírásainak elérését szolgáló irányítást és az ARD gyűjtését és tisztítását végző szennyvíztisztító telep kialakítását eredményezte, mely NTPA 001/2005 (érvényben lévő kibocsátási szabvány) előírásainak megfelelően tisztított szennyvíz kibocsátására alkalmas lásd KHV 2. fejezet. Másodsorban, a régi bányákból jelenleg ellenőrzés nélkül elfolyó rossz vízminőségű savas és nehézfémekben gazdag vizeket és egyéb járulékos hulladékokat összegyűjtik és bevezetik a projekt szennyvíztisztítási rendszerébe, Ez jelentős vízminőség javulást idéz elő a Rosia, Abrud és Aries folyókban és ezt egy nagyon pozitív hozzájárulásként lehet tekinteni Romániának a VKI 2015-re kitűzött vízminőség javítási céljainak elérését szolgáló erőfeszítéseihez. A jövőbeli monitoring programot úgy alakítják ki, hogy megfeleljen minden szabályozási követelménynek és folyamatoson ellenőrizhető legyen a környezetgazdálkodási terv (EMP 26 ),mint új szabályozásnak, valamint a Vízkeret Irányelvnek. 10. Hiányzik a domborzatban, ökológiai feltételekben, területhasználatban, továbbá a felszínborítottságban, lefolyási viszonyokban stb. bekövetkező (országhatáron átterjedő) változtatások közvetlen és közvetett hatásainak, illetve a védett növény- és állatfajok várható károsodásának pontos és részletes leírása. 27 Megértjük, hogy az országhatáron átterjedő hatások aggodalmat váltanak ki ezért független szakértők és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden az országhatáron átterjedő hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedő hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. 26 Environmental Management Plan 27 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, fordító Dr. Frank József véleménye a Csongrád Megyei települési Önkormányzatok nevében 15

Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. 11. Nem tekintjük elfogadhatónak, hogy a várható hatások vizsgálatára vonatkozóan csak a beruházó által készített összefoglaló értékelés áll rendelkezésre, mely nem tekinthető objektívnek. 28 A Roşia Montană Gold Coperation által benyújtott környezeti hatásvizsgálat (KHV) tanulmánya teljes mértékben és szakmailag is megfelel a romániai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM) által javasolt feladat meghatározásnak (ToR 29 ) és eleget tesz a vonatkozó jogi rendelkezéseknek és a nemzetközi gyakorlatnak. Több mint 100 hazai, európai sőt nemzetközi független tanácsadó, (minősített) szakértő és szakember dolgozott a jelentésen. Biztosak vagyunk abban, hogy a KHV megfelelően részletes információkat szolgáltat és következtetési eredményeként a MEWM meghozhatja döntését a Verespatak projektet illetően. A KHV benyújtását követően két szakértői csoport is felülvizsgálta azt. Technikai szakértők, akik több nemzetközi magánszektorban működő bankot és export hitelügynökséget képviseltek megállapították, hogy a KHV eleget tesz az Equator Principles-nek azaz az egyenlítő alapelveknek, melyet arra terveztek, 28 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító Dr. Frank József véleménye a Csongrád Megyei Önkormányzatok nevében 29 Terms of Reference 16

hogy a pénzintézetek megbízható kölcsönnel támogassák azokat a projekteket, melyek kapcsán környezetvédelmi és szociális gondok merülnek fel. Továbbá egy európai szakértőkből álló ad hoc bizottság (független szakértők nemzetközi csoportja IGIE 30 ) nyilvánosan kijelentette, hogy a KHV jól kidolgozott és figyelembe veszi az Ő javaslataikat és indítványaikat. Az IGIE jelentés másolata és az RMGC válasza referencia dokumentumként csatolva lett a KHV mellékletében. 12. Pontosan megállapításra került, hogy cianid eső nem fog bekövetkezni. Egyéb helyeken és körülmények között sem lehet találkozni ezzel a jelenséggel. Továbbá, a vonatkozó irodalmak sem tesznek említést az úgynevezett cianid-esőről, hanem csak a savas eső jelenségről, mely nem alakulhat ki a cianid vegyületek atmoszférában történő kicsapódásától. Az okok, melyek annak megállapítására szolgáltak, hogy a cianid-eső jelenség nem következik be, a következők: A nátrium cianid kezelése, a szállító tehergépjárművekről történő letöltésétől a keletkező zagynak a zagykezelő rendszerbe történő jutásáig folyékony halmazállapotban magas ph-jú (ph több mint 10,5 11,0), különböző nátrium cianid koncentrációjú lúgos oldatként történik; Cianid különböző oldatokból történő elillanása nem következhet be szabad cianid formájában csak HCN esetében; A nátrium cianid oldat kezelése és tárolása csak zárt rendszerekben fog történni; az egyedüil nyitott területek/üzemek ahol HCN kialakulhat és kis kibocsátási szint mellett a levegőbe illanhat a lúgozó tartály és a zagysűrítő, valamint a keletkező zagy tárolását szolgáló zagykezelő rendszer, A fent említett tartályok és a zagykezelő rendszer felületéről történő HCN kibocsátás akkor alakulhat ki, ha az oldatok felszíni rétegében csökken a ph (ez segíti a HCN kialakulását) és a komponens deszorpciója (elillan a levegőbe); A lúgozó tartályban kezelt oldat 300 mg/l cianid koncentrációja 7 mg/l-re (összes cianid) fog csökkeni zagykezelő rendszer kibocsátási pontjáig. A cianid koncentráció drasztikus csökkentése a zagykezelő rendszerbe (TMF) jutás előtt a méregtelenítési rendszerben fog történik; A cianid kémiájának ismeretében, továbbá a múltbéli tapasztalatok alapján úgy becsüljük, hogy a levegőt érő lehetséges HCN kibocsátások a következők: 6 t/év a lúgozó tartályokból, 13 t/év a zagysűrítőből, továbbá 30 t/év (22,4 t vagyis 17 mg/h/m 2 a meleg időszakban és 7,6 t vagyis 11,6 mg/h/m 2 a hideg időszakban) a zagykezelő rendszer felületéről; ami összesen 134,2 kg/nap HCN kibocsátást jelent. A hidrogéncianid levegőbe kerülésékor alacsony nyomás mellett bizonyos vegyületekkel történő reakcióba lépésével ammónia keletkezik; A levegőben lévő HCN koncentráció modellezése (ha a levegőbe jutott HCN nincs kitéve kémiai reakcióknak) kihangsúlyozza, hogy a legmagasabb koncentráció bányaművelési területen belül, nevezetesen a zagykezelő rendszer területén és a feldolgozó üzem bizonyos területein a talajszint közelében alakul ki. A legnagyobb koncentráció 382 μg/m 3 /h; A környező levegő legmagasabb HCN koncentrációja 2,6-szor alacsonyabb lesz, mint a munkahely biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozásban előírt határérték; A bányaművelési terület közelében található lakott terület levegőjében a legmagasabb HCN koncentráció 4 80 μg/m 3 között alakul majd, ami 250 12,5-szer alacsonyabb lesz, mint a munkahely biztonságára vonatkozó nemzeti szabályozásban előírt határérték a levegő minőségére vonatkozó nemzeti és Európai Uniós szabályozás nem ír elő a lakosság egészségére vonatkozó határértéket; 30 International Group of Independent Experts 17

Amennyiben a levegőbe jut, a HCN átalakulása során a nedves közegben (vízpára és esőcsepp) lejátszódó kémiai reakciók eredménye egy jelentéktelen összetevő. Ez azért van, mert a HCN a részlegesen alacsony nyomás mellett vízben gyengén oldódik (ez levegőbe kiszabaduló gázok tulajdonsága) és csapadék nem csökkenti hatékonyan a koncentrációkat (szerk. Mudder, 2001; Cicerone és Zellner, 1983); Annak valószínűsége, hogy a csapadékkal visszatartott HCN koncentráció a project hatás területén és azon kívül jelentősen meghaladná a háttérértéket (0,2 ppb) nagyon alacsony. A fent bemutatott információk alapján teljesen egyértelmű, hogy a HCN kibocsátásnak lehetnek különféle a légkör minőségét érintő helyi hatásai a szabályozási határok között, mint ahogy azt fentebb olvasható, de ezek jelentősége egy lehetséges határon átterjedő, a levegőminőséget érő hatás tekintetében kizárt. Nemkülönben a szakterület irodalma nem tartalmaz információkat a vegetációt és az ökoszisztémát érő lehetséges HCN terhelés hatásairól sem a HCN-al szennyezett levegőt belélegző állatvilágot érő hatásokról. A cianid technológiai folyamatban történő használatára, a cianidok egyensúlyára valamint a cianid kibocsátásra és a cianidok levegő minőségre gyakorolt hatására vonatkozó részleteket a környezeti hatásvizsgálat (KHV) jelentés 2. fejezet, a 4.1 fejezet és a 4.2 fejezet (4.4.3 szakasz) foglalja össze. A KHV tanulmány (10. fejezet, Országhatáron átterjedő hatások) folyó vízgyűjtőjét érintő és határon átnyúló, alsóbb szakaszokat befolyásoló jelentősebb hatások lehetőségére való tekintettel melyek például a Maros és a Tisza magyarországi vízgyűjtőjét érhetik - értékeli a javasolt projektet. A fejezetből kiderül, hogy szabályszerű működési feltételek mellett nem léphet fel jelentős, a vízgyűjtő alsó részeit érintő, illetve határon átterjedő hatás. A zagytározóból esetlegesen a vízrendszerbe kerülő nagy mértékű balesetszerű szennyezés problémája fontos kérdésként merült fel a lakossági meghallgatások során, amikor is a hatásviselők aggodalmukat fejezték ki ezzel kapcsolatosan. Ennek eredményeként további erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a KHV tanulmányban található, a projekt területe alatti, továbbá a magyarországi vízgyűjtők felszíni vizeinek vízminőségét befolyásoló hatásokra vonatkozó adatokat kiegészítsék. A munka során vízminőségi modellezést végeztek különböző vízjárási feltételek mellett a lehetséges üzemelési és baleseti forgatókönyvekre. Az alkalmazott modell az INCA, melyet az EUROLIMPACS Európai uniós kutatási program keretében fejlesztettetek ki az utóbbi 10 év során (www.eurolimpacs.ucl.ac.uk). A modell lehetővé teszi mind a szárazföldi, mind pedig a vízi rendszerek modellezését. A modellt a jövőbeni bányászati tevékenység hatásának, valamint Verespatak környékén található régi bányászati tevékenységekből származó szennyezőanyagok összegyűjtési és tisztítási folyamatainak értékelésére használták. A Verespatakra kifejlesztett modellel nyolc fémet (kadmium, ólom, cink, higany, arzén, réz, króm, magnézium) valamint cianidot, nitrátot, ammóniát és oldott oxigént lehet szimulálni. A modellt a Verespatak feletti vízgyűjtőre továbbá Magyarország határáig a teljes Abrud-Aranyos-Maros vízfolyás-rendszerre, valamint a Tisza folyóra alkalmazták. A modell figyelembe veszi a hígítást, az elkeveredést, valamint a fémeket, az ammóniát és a cianidot érintő, a vízrendszerben lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és kiszámítja a várhatóan kialakuló koncentráció értékeket a vízfolyások különböző kulcsfontosságú szelvényeiben, beleértve a magyar határszelvényt, valamint a Tisza Maros torkolat alatti szelvényét is. A vízrendszer hígítási és elkeveredési képessége, valamint az Európai Unió Legjobb Elérhető 18

Technikáinak (EU BAT) megfelelő, a projekthez igazított technológia alkalmazása miatt, (például a cianid-roncsoló folyamat alkalmazása az elfolyó zagyoknál, amely 6 mg alá csökkenti a zagykezelő létesítményben (TMF) tárolt zagy cianid-koncentrációját), még egy nagy léptékű váratlan esemény (pl. a töltések sorozatos szakadása) során a vízrendszerbe kerülő zagyszennyezés sem eredményezne országhatáron átterjedő vízszennyezést. A modell eredmények azt mutatják, hogy a legrosszabb gátszakadási esetet feltételezve is a cianid és nehézfém koncentrációk az összes vonatkozó határértéket alá csökkennének a vízfolyásban mire az magyar területre lép. Az INCA modellt a jelenlegi bányavíz gyűjtés és tisztítás kedvező hatásainak értékelésére is használták, és az eredmények alapján megállapítható, hogy szabályszerű üzemeltetés mellett jelentős vízminőség javulást értek el a vízrendszeren. További tájékoztatás céljából egy információs lap jelent meg Maros folyó Modellezési Program címmel, mely bemutatja INCA modellel végzett munkákat, továbbá a teljes modellezési tanulmány megtalálható az 5.1 Mellékletben. Az alkalmazott kárenyhítési beavatkozások miatt (például a keletkező zagy kezelésére alkalmazott cianid roncsoló eljárás, mellyel a TMF-ben tárolt kifolyó szennyvíz cianid koncentrációja 10 mg/l alá csökkenthető) még a zagyok felszíni vizekbe történő nagymértékű véletlen kiszabadulása (például a töltések folyamatos szakadása) sem okozhat olyan országhatáron átterjedő szennyezést, mely a jelentősen érintené a magyarországi érzékeny receptorokat. Azt is érdemes megjegyezni, hogy mivel a Verespatak Projekt javasolt zagykezelő létesítménye a vonatkozó EU direktívának megfelelően került megtervezésre, ezért Nagybányán kialakult probléma elkerülhető, továbbá ez egy jelentősen biztonságosabb terv ezért a meghibásodás csak az ismert hosszú-távú időjárási és szeizmikus aktivitási szélsőségek megdőlése esetén képzelhető el. Ilyen körülmények között a projekt területén kívül található érzékeny receptorok erősen érintettek lesznek az olyan események, pl. az extrém árvízi helyzet vagy a földrengés okozta terep instabilitási hatásai miatt, melyek függetlenek a Verespataki aranybánya működésétől. A gátszakadás kockázata nagyon alacsony, mivel a létesítmény tervezése során a kisebb mint1:10 000 év visszatérési idejű csapadék eseményt vették figyelembe. A pontos tervezési kritériumok alább kerülnek bemutatásra. A zagykezelő rendszer (TMF) javasolt töltése a valószínű legnagyobb csapadékból (PMP) származó felszíni lefolyás összegyűjtésére lett megtervezve. Ez általánosan a valószínű legnagyobb árvízzel (PMF 31 ) azonosítható. A tervezési kritériumokat úgy állapították meg, hogy a tározó a működés teljes időtartama alatt két valószínű legnagyobb csapadék esemény tározására legyen alkalmas. A PMP visszatérési időszaka kisebb mint1:10 000 év. Kiegészítésként a töltéshez egy vész túlfolyót terveznek arra a valószínűtlen esetre, ha a második PMP után még egy csapadékesemény következik be. A túlfolyót csak biztonsági okokból építik meg, hogy biztosítsák a megfelelő vízelvetetést ilyen valószínűtlen esetben. A túlfolyón történő vízelvezetéssel elkerülhető lesz tározó túltöltése, mely gátszakadáshoz vezetne. A vállalat egy komplex meteorológiai tanulmányt dolgozott ki, melyben a Verespatak 6 57 km-es körzetében található 20 meteorológiai állomásról összegyűjtött adatokat használták fel. Ezeken az állomásokon a mérési időszak hossza változó, a legkorábbi 1895-el kezdődik és a statisztikai elemzések a téli és nyári időszakra különbontva készültek. A Corna zagykezelő rendszer úgy lett megtervezve, hogy összességében visszatartson (túlfolyás kialakulása nélkül) két egymást követő 31 Probabale Maximum Flood 19

24 óra időtartamú PMP (450 mm/24h + 450 mm/24h) eseményből származó felszíni lefolyást. Az RMGC által rendelt szaktanulmány értékelése szerint a PMP azt a 24 óra alatt összegyülekező legnagyobb vízmennyiséget jelenti (24 h/m 2 ) mely egy 1/10 000 év visszatérési valószínűségű extrém csapadékesemény eredménye. A zagytározó medence tervezési kritériumainál 2 PMP-t vettek figyelembe - mint elméleti feltételezést - mely 100 millió évben egyszer fordulhat elő (KHV tanulmány, 4.1 fejezet Víz, 4.1.8. ábra). 14. A KHV tanulmányban nincs biztosítsa az, hogy a magyar hatóságok részt vehetnek a beruházás környezeti hatásainak folyamatos ellenőrzésében, és nem szól az érintett országok, főleg Magyarország, rendszeres értesítéséről, továbbá a vészhelyzetben azonnal szükséges információ áramlás körülményeiről és eszközeiről 32. A vonatkozó jogi előírásoknak megfelelően az érdekelt nyilvánosság a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó indokolt javaslatot nyújthat be. A 860/2002 sz. rendelet a Környezeti Hatásvizsgálat folyamatáról és a környezeti jóváhagyás biztosításáról 44 (3) cikkelye ezért gondoskodik arról, hogy a nyilvános vita eredménye alapján a környezetvédelemben érintett hatóságok értékelik a nyilvánosság megalapozott javaslatait/megjegyzéseit és a címzetteket felkérik a környezeti hatásvizsgálat tanulmányának egy a kiemelt problémák megoldásával foglalkozó melléklettel történő kiegészítésére. Mivel a közmeghallgatáson részt vett küldött állítása egyrészt a Veresbánya Projekt kapcsán felmerülő néhány úgynevezett szabálytalanságra és jogtalanságra utal, másrészt az RMGC által elindított és környezeti hatásvizsgálati eljárás alá eső projekttel kapcsolatban semmilyen problémát nem azonosít és részletez, az RMGC nincs abban a helyzetben, hogy válaszoljon, továbbá nincs kapacitása arra, hogy bármilyen megjegyzést tegyen ezzel kapcsolatban. 32 A fordítás a www.truestory.ro: Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 76. dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitől, a fordító Dr. Frank József véleménye a Csongrád Megyei Önkormányzatok nevében 20