Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát nemcsak bátran, de készségekkel felvértezve alakítani képes, teljes emberré leginkább alkotás révén lehet nevelni-növelni. Ha pedig mélyebben belegondolunk abba, milyen sokrétűen függenek össze a különböző művészeti ágak szimbólumrendszerei, témái, formai sajátosságai, akkor még jelentősebb eredményt érhetünk el a fejlesztés és nevelés terén a különböző művészeti ágak jelrendszereit, kifejezési technikáit integráltan, komplex módon, egymás kiegészítéseképpen alkalmazva. A művészetpedagógiában évtizedek óta van igény és akarat a művészetek integrált tanítására. Sajnálatos tény, hogy mindez ideig nem született átfogó tantárgyi reform és nem indult olyan képzés, mely a különböző művészeti ágak integrált tanítására képesítené az önmagát ezen a téren tovább fejleszteni vágyó pedagógust. Magyartanár és drámapedagógus vagyok, rajz szakos hallgatóként művészettörténetből záróvizsgáztam, a zenét pedig egykori zenetagozatos diákként és kórusba járó fiatalként egy életre megszerettem. Az általam indított alkotószakkör célja, hogy a művészetek iránti fogékonyságot az alsós gyermekekben felébresszem a különböző művészeti ágakhoz tartozó kifejezésmódok integrált alkalmazása révén. Eddig minden szakköri foglalkozáson megismerkedtünk egy-egy verssel, ritmizáltuk, elénekeltük, elképzeltük, eljátszottuk, majd papíron ábrázoltuk a közösségi élményként feltáruló irodalmi alkotás világát. A tanév későbbi időszakában pedig magunk is megpróbálkozunk majd saját szövegek létrehozásával. Könyvtárostanárként feladatom az olvasás megszerettetése a gyerekekkel. Mások alkotásait befogadni értőn igazán csak az képes, akit változatos és élményszerű módon megtanítottak arra, hogyan tárható fel egy-egy remekmű a maga sokrétűségében. A gyermekeket játékos módszerekkel egészen korán el lehet vezetni az örömteli felismerésig, hogy a műalkotások formai és tartalmi jellemzőinek rendszere milyen sokféle megközelítést tesz lehetővé, hogy egy-egy vers, zene vagy kép milyen felmérhetetlenül gazdag kincsestára a változatosan harmonikus megfeleléseknek, vagyis a szépségnek. A szakkör foglalkozási tervének kimunkálásában az alábbi szerzőknek mondhatok köszönetet: - M. Boda Edit Kecskés András: Tengertánc c. kötetének témafelvetései - Lantos Ferenc Apagyi Mária életműve - Bagdy Emőke sok-sok tanulmánya a művészetpszichológia köréből - Vargha Balázs nyelvi játékai - Deme Tamás pedagógiai kísérletei az integrált művészeti nevelés területén - Boldizsár Ildikó meseterápiás foglalkozásai - Kádár Annamária mesepszichológiai kutatásai - Karácsony Sándor teljes emberképe és viszonypedagógiája - Dienes Valéria orkesztikai, mozgásművészeti munkássága - Debreczeni Tibor, Eck Júlia és Gabnai Katalin drámapedagógai kurzusai, írásai - Makovecz Imre konstruktív, organikus szemlélete, térbeli gondolkodása A képeken a szeptemberi és októberi foglalkozásaink néhány pillanata és az elkészült versillusztrációk láthatók. A szakkörbe járó gyerekek többsége harmadik osztályos, de van négy negyedikes tagunk is. A szakköri foglalkozást minden héten hétfőn fél kettőkor kezdjük és néhányan egészen három óráig együtt tudnak maradni velem a gyerekek közül. Mikó Péterné
Weöres Sándor: Keresztöltés c. versének egyéni újraalkotása majd illusztrálása:
Vers-kép készítése Kosztolányi Dezső Őszi reggeli c. alkotásából
Vargha Balázs egyik versrejtvényének megfejtése majd illusztrálása valósághű módon kiszínezett, védett madaraink képeivel:
Egy közösen, kalákában elkészített versillusztráció a Weöres-vers ritmizálása és eléneklése után: