Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra BHKK Alapítvány 2003

Tartalomjegyzék 1 AZ ERŐFORRÁSOK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSÁNAK TERVEZÉSE A VÉDELMI SZFÉRÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PÉNZBENI ERŐFORRÁSOKRA... 2 1.1 Erőforrás...2 1.2 Tervezés... 3 1.3 Kontrolling... 4 1.4 Szinergikus hatások és az időtényező a védelmi erőforrás tervezésben... 5 1.5 Informatikai kérdések... 5 1.6 Következtetések... 7 2 HELYETTESÍTHETŐ ÉS NEM HELYETTESÍTHETŐ ERŐFORRÁSOK TERVEZÉSE: A SZERVEZETI TUDÁS FELTÉRKÉPEZÉSE... 9 2.1 Bevezetés... 9 2.2 A tudás fontossága...9 2.3 A tudás fogalma... 10 2.4 A tudással kapcsolatos alapfeltételezések... 12 2.5 A szervezeti tudás létrehozása... 15 2.6 A tudás kezelésének sajátosságai a védelmi szférában... 18 2.7 A hadsereg mint tudás-intenzív szervezet... 18 2.8 A tudás feltérképezése és a VTR... 19 2.9 A tudás feltérképezés módszertana... 20 2.10 A feltérképezési folyamat alfajai... 20 2.10.1 A projektszerű feltérképezés... 21 2.10.2 Az intézményesített feltérképezés... 23 2.11 A tudáselemek objektumként történő jellemzése... 23 2.11.1 A tudáselem fontossága szerinti besorolása... 24 2.11.2 A tudáselem átadási módjára jellemző leírás... 24 2.11.3 A tudáselem hordozója szerinti leírása... 27 2.12 A fellelt tudáselemek folyamatként történő jellemzése... 27 2.13 A feltérképezési folyamat viszonya a VTR folyamataihoz... 30 ii

2.14 Konkrét Ajánlások a védelmi szféra számára... 30 2.15 Emberierőforrás-tervezés és a tudástérkép... 30 2.16 Tapasztalatok, tanulságok gyűjtése és a szervezeti tanulás... 31 2.17 Összefoglalás... 31 2.18 Irodalomjegyzék... 31 3 VÉDELMI TERVEZŐ RENDSZER... 33 3.1 A HM védelmi tervező rendszere... 33 3.1.1 A javasolt védelmi tervező rendszer részletes ismertetése... 33 3.1.2 A rendszer felépítése... 33 3.1.2.1 A Stratégiai Tervező Rendszer (STR):... 34 3.1.2.2 A Hadműveleti Tervező Rendszer (HTR)... 35 3.1.2.3 A Haderő Alkalmazást Tervező Rendszer (HATR)... 35 3.1.2.4 A Hadműveleti Felkészítést Tervező Rendszer (HFTR)... 35 3.1.2.5 Az Erőforrás Tervező Rendszer (ETR)... 36 3.1.2.6 A Programozott Erőforrás-igényeket Tervező Rendszerben (EPTR)... 36 3.1.2.7 A Normatív Erőforrás-igényeket Tervező Rendszer (ENTR)... 38 3.1.2.8 A Költségvetés Tervező Rendszer (KTR)... 39 3.1.2.9 A rendszer működésének leírása... 40 3.1.3 A védelmi tervező rendszer ismertetése... 47 3.1.3.1 A védelmi tervezés múltja, jelene, fejlesztésének szükségessége... 48 3.1.3.2 Az új VTR fejlesztésének alapjai... 51 3.1.3.3 A VTR rendszerkísérlet előkészítésénekének főbb feladatai... 59 3.1.4 Összefoglaló... 59 3.1.5 Ábrák... 60 3.1.6 Irodalomjegyzék... 62 3.2 A BM védelmi tervezőrendszere... 63 3.2.1 A BM és szervei védelmi felkészítésének megvalósulása a decentralizált gazdasági tervezés rendszerében... 63 iii

4 KONTROLLING MÓDSZEREK ÉS TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A VÉDELEMGAZDASÁG TERÜLETÉN... 88 4.1 Bevezetés... 88 4.2 A Kontrolling fogalmi keretei és a nonprofit alkalmazás értelmezése... 91 4.3 Kontrolling és honvédelem... 103 4.3.1 Kontrolling a költségvetési szektorban... 103 4.3.2 Kontrolling a védelmi ágazatban, avagy katonai Kontrolling... 107 4.4 Tevékenység (program vagy folyamat) orientált megközelítés a katonai Kontrolling területén... 110 4.4.1 A közszolgálati tevékenység értékelési-mérési problémáinak felülvizsgálata a költségvetési gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a védelmi szolgáltatás minőségének javítása érdekében... 110 4.4.2 A védelmi tevékenység, mint szolgáltatás erőforrás alapon nyugvó folyamat szemléletű megközelítése... 113 4.4.3 A szervezeti teljesítmény mérésének szükségessége, mint a katonai Kontrolling egyik mérföldköve... 117 4.4.4 A mérési probléma finomítása a katonai szervezetek gazdálkodásában... 118 4.5 Irodalom... 124 5 A VÉDELMI ERŐFORRÁS-TERVEZÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ASPEKTUSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZINERGIKUS HATÁSOKRA ÉS AZ IDŐTÉNYEZŐRE... 128 5.1 Példák a szinergia hatás területeire... 128 5.2 A gazdaságmozgósítási helyzetek erőforrás tervezése... 135 5.3 Összefoglalás... 147 6 INFORMATIKAI MEGKÖZELÍTÉS... 148 6.1 Fejlett technológiai megközelítés a védelmi tervezésre... 148 6.1.1 Erőforrás-központú konfiguráció készítés... 152 6.1.2 Első példa... 152 6.1.3 Második példa... 152 6.1.4 Harmadik példa: Az USA haditengerészeti rendszerei (US Navy):... 153 6.1.5 A VTR informatikai támogatásának lehetőségei... 154 iv

6.1.6 Információrendszer, adatbázis központú rendszertámogatás... 154 6.1.7 A tervezési folyamatra szóba jövő ismeret-alapú megoldások, alternatívák... 154 6.1.8 A fő ágak... 158 6.1.9 Dinamikus szimuláció és tudásmenedzsment a tervezési folyamat támogatására 161 6.1.10 Módszertanok ismeretelemzésre, ismeretbázisú és szakértő rendszerek tervezésére... 166 6.1.10.1 Ontológia és a kapcsolódó alapfogalmak... 166 6.1.10.2 Ontológia típusai... 167 6.1.10.3 Egy egységesített ontológia tervezési módszertan... 170 6.1.10.4 Az ontológia tervezési módszertan vázlata... 172 6.1.10.5 Motiváló forgatókönyvek és az informális kompetencia kérdései... 174 6.1.10.6 Szervezeti Ontológia... 178 6.1.11 Hierarchikus tervezés, irányítás és ellenőrzés: A gazdaság és ország mozgósítás területén... 180 6.1.11.1 Az információrendszerek fejlesztésének anyagi, szervezeti kockázatai... 182 6.1.11.2 Az informatikai beruházások haszna avagy a Strassman-tényező... 185 6.1.11.3 Funkciópont-elemzés... 186 6.1.11.4 Funkciópont-metrikák... 187 6.1.11.5 A rendszer méretének kiszámítása... 187 6.1.11.6 Következtetések a funkciópont elemzéssel használatával kapcsolatban... 191 6.1.11.7 A potenciális rendellenességek számának becslése... 192 6.1.11.8 A hibaeltávolítási hatékonyság magas szinjének elérése... 193 6.1.12 Következtetések... 195 6.1.13 Nagyszervezetek információfeldolgozási alkotóelemei... 195 6.1.13.1 Alkotóelemek... 195 6.1.13.2 Bonyolultság... 199 v

6.1.13.3 Nagyméretű szervezetek információ-feldolgozó rendszereinek lehetséges szolgáltatásai a szervezet számára... 200 6.1.13.4 A hierarchikus tervezés alapfogalmai és kapcsolata a (köz)szolgáltatásokkal... 201 6.1.13.5 Összefoglalás a nagy méretű információrendszerek alkalmazásáról... 203 6.1.14 A. Függelék... 206 6.1.14.1 Módszertani megközelítések... 206 6.1.14.2 Ontológia tervező módszertanok... 211 6.1.14.3 Methontology... 213 6.1.14.4 Ontolingua... 214 6.1.14.5 KACTUS... 214 6.1.14.6 PLINIUS... 215 6.1.15 B. Függelék: Adatmodell a gm területére... 216 6.1.16 Hivatkozások... 216 6.1.17 Irodalom... 216 vi

Ábrák jegyzéke 1. ábra Tudásspirál (Nonaka 1994) 16 2. ábra Szervezeti tudás létrehozásának spirálja (Nonaka 1994) 17 3. ábra Egy tudáselem jellegét szemléltető rácsdiagram 27 4. ábra A tudáselem objektum és folyamatvetülete. 29 5. ábra A VÉDELMI TERVEZŐ RENDSZER FELÉPÍTÉSE 52 6. ábra Éves tervezés 60 7. ábra VTR 61 8. ábra Középtávú tervezés 61 9. ábra VTR Középtávú tervezés 62 10. ábra Középtávú programtervezés 62 11. ábra A BM gazdálkodásért felelős rendszer felépítése 85 12. ábra Az érintett BM szervek 86 13. ábra Agazdasági tervezés rendszere 87 14. ábra Az árvízi védekezés és helyreállítás finanszírozása 137 15. ábra Forrásigény grafikon 139 16. ábra Hadműveleti terv vagy Gyakorlat terve 144 17. ábra Hadműveleti terv vagy Gyakorlat terve (2. rész) 145 18. ábra Két különböző erőforrás rendkívüli időszaki igény-függvénye 146 19. ábra Egy veszélyhelyzeti függvény 147 20. ábra A vezetési, irányítási kibernetikai modell 149 21. ábra Az értékelés folyamata 155 22. ábra A logikai következtetési lépések az értékelő folyamatban 157 23. ábra Az M1 kiértékelő modell 159 24. ábra Az M2 kiértékelő modell 159 25. ábra Az M3 kiértékelő modell 160 26. ábra Az M4 kiértékelő modell 160 27. ábra A vezetési / tervezési folyamat magas szintű modellje 162 28. ábra A szervezeti tanulás keretei 163 29. ábra Esettanulmány: Dinamikus szimuláció 164 30. ábra Az ontológiák lehetséges felhasználása 168 31. ábra Az ontológia készítés lehetséges megközelítései 171 vii

32. ábra A szervezeti ontológia 180 33. ábra. A hibák eloszlása a fejlesztési ciklusban 183 34. ábra. A felmérésekből származtatott projektmegvalósulások sikerességi százaléka 185 35. ábra. Az informatikai beruházások és az eszközökhöz viszonyított megtérülés (Strassman nyomán) 186 36. ábra. Egy információrendszer szerkezete 188 37. ábra. Egy információrendszer alkotórészeinek súlyozása 189 38. ábra Nagyméretű szervezetek információfeldolgozási felépítése 198 39. ábra Hierarchikus tervezés az alapszint reakciójának anticipációjával 202 40. ábra A szolgáltatás hierarchiája 203 41. ábra Egy adattárház szerkezete 206 42. ábra Módszer, mechanizmus és a feladatok viszonya. 209 viii

Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat Ismeretelméleti szemléletmódok (Venzin et al. 1998)... 13 2. Táblázat Kutatási paradigmák jellemzői (Comas és Jordi 2001)... 14 3. Táblázat Tudáskonverziós módok (Nonaka 1994)... 16 4. táblázat. Az USA hadseregének statisztikája... 182 5. táblázat. Az információrendszert alkotó elemek piaci életciklusának várható időtartama... 182 6. táblázat. A felmérésekből készített összegzés... 184 7. táblázat. Mérőszámok... 187 8. táblázat. Súlytényezők... 188 9. táblázat. Funkciópont-számítási tényezők... 189 10. táblázat Méretezés analógia alapján... 191 11. táblázat Projekt kockázatbecslés... 191 12. táblázat. Projektköltségbecslés... 192 13. táblázat A fejlesztés során az átlagos hibaszám (Statisztika az USA-ból)... 193 14. Táblázat A hibaeltávolítási eljárások hatékonyságának értéktartományai... 194 ix

A tanulmány készítéséért felelős vezető kutató Dr. Király László a hadtudomány kandidátusa témavezető A tanulmány készítésében részt vevő kutatók Bognár Ferenc alez. BKÁE adjunktus Csontos András mk. ezds. HM.ov. ZMNE doktorandusz dr. univ. Dsupin Ottó ezds. BM hivatalvezető Klimkó Gábor tudományos főmunkatárs, MTA ITA, BKÁE doktorandusz Dr. Molnár Bálint, egyetemi docens BKÁE, tudományos főmunkatárs, MTA ITA Medveczky Mihály GKM szakmai főtanácsadó, ZMNE doktorandusz x

Figyelmeztetés: A dokumentum elektronikus formában történő olvasásakor egyes ábrák a használt gép és operációs rendszertől függően nem jelennek meg helyesen. Ezért ajánlott a Microsoft Windows XP, és XP Office használata. Illetve legalább 128 MB RAM belső memóriával rendelkező gép alkalmazása. A dokumentumok részeinek másolása, adatkereső rendszerben történő tárolása és bármilyen formában, bármilyen eszközön elektronikus, mechanikus, fénymásolt, hangfelvétel, vagy más keresztül történő továbbítása általában nem engedélyezett, csak abban az esetben ha az BHKK alapítvány ilyen felhasználáshoz írásban hozzájárul. BHKK Alapítvány 2002 xi

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. BHKK Alapítvány 2002 Kutatási összefoglaló 1

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. BHKK Alapítvány 2002 1 Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. 1.1 Erőforrás A tervezés legáltalánosabb megfogalmazásában valamilyen jövőbeni, meghatározott valószínűséggel bekövetkező eseményhez erőforrások olyan kombinációját rendeljük hozzá, hogy az esemény lefolyása/eredménye számunkra céljainknak megfelelően a legkedvezőbb legyen. Kutatásunk szempontjából ezen egyszerű definíció is azonnal egy sor további értelmezési kérdést vet fel, és szükségessé tesz további meghatározásokat. A katonai-gazdasági tervezés során gyakran használatos a feladatorientált erőforrás és költségtervezés kifejezés. Így például egy művelet, vagy gyakorlat tervezése során számba kell venni a végrehajtáshoz szükséges élőerőt, eszközöket, anyagokat, készleteket, szolgáltatásokat. Mindezeket összefoglalóan erőforrásoknak nevezzük, melynek egyes elemei önmagukban leírhatók, mennyiségi és minőségi jellemzőkkel pontosan meghatározhatók. A feladat jellegétől függően egy vagy többféle erőforrás kombinációval oldható meg és ez azonnal felveti a helyettesíthető és a nem helyettesíthető erőforrás szempontja szerinti osztályozás szükségességét. A feladat teljesítése egy folyamat-költség modellben írható le, ahol az erőforrás elemekhez kiadások és költségek kapcsolhatók így a folyamat kimenetén megjelenő produktum is ezek ismeretében értékelhető, illetve optimalizálható különböző szempontok szerint (pl. minimális költség; legkedvezőbb anyagfelhasználás; környezeti hatás stb.). A kiadás és a költség fogalmának bevezetése azonnal felveti, hogy pénz az erőforrás definíció szempontjából hogyan értelmezhető? A kutatás során itt azonnal két nézetet kellett ütköztetni, és közös nevezőre hozni. Az egyik nézet szerint a pénz egy különleges, univerzális erőforrás, mivel a konverzió technológiai sajátosságokkal indokolható időigényét leszámítva, felhasználásával tetszőleges erőforrás előállítható, beszerezhető, fenntartható, üzemeltethető. A másik nézet szerint nem tekinthető önálló erőforrásnak, mivel a védelmi szféra költségvetési támogatásból gazdálkodik és a védelmi teljesítmény (szolgáltatás) létrehozása során profit nem termelődik, így a pénznek a hitelezési, befektetési funkciója nem működik. Ugyanakkor rendkívül fontos a pénznek az értékmérő és forgalmi eszköz funkciója, ami nagymértékben elősegíti a különféle erőforrások optimalizációját a különböző (védelmi) feladat-megoldási alternatívák során. A nézetek ütköztetése alapján a kutatás során figyelembe véve a pénzfunkciók korlátozottságát, a pénzt önálló erőforrás elemként kezeljük, amely az erőforrás mátrixban is így szerepeltethető. A védelmi feladatok sokaságának teljesítését egy folyamat-költség modellben értelmezve és értékelve arra a következtetésre jutunk, hogy hasonló feladatok hasonló erőforráskészlettel 2

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. BHKK Alapítvány 2002 oldhatók meg. Ez a tipizálás és szabványosítás alapja, ami viszont megköveteli, hogy az erőforrások legyenek mobilak, könnyen átadhatók, mert így a lokálisan és időlegesen fennálló hiányok könnyebben áthidalhatók. Vizsgáljuk meg, hogy milyen módon alkalmazhatók a fentiek az erőforrás halmaz egy mással össze nem hasonlítható, különleges tulajdonságokkal bíró elemére, a humán erőforrásra. A kutatás során részletesen leírt, különböző tervező rendszernek közös jellemzője, hogy tartalmaznak stratégiai-, műveleti-, erőforrás- és költségvetési tervezést végző blokkokat. Viták tárgyát képezi és különböző szempontú optimalizáció valósul meg, ha a humán erőforrást az erőforrás-tervező blokkon belül vagy azon kívül helyezik el. Mindez nem változtat azon, hogy az erőforrás tulajdonságainak, a tudásnak leírása sajátos módszertant igényel. A stratégiai blokkban határozzák meg azokat a tudáselemeket, amelyek a doktrína szempontjából fontosak, értékesek. A műveleti blokk, a létező és szükséges képességeket veti össze, amelyek a feladatmegoldáshoz nélkülözhetetlenek. Itt a képesség meghatározáshoz szükséges egy tudáselem katalógus, amit a humán erőforrás szolgáltat. A kutatás lényegi eredménye, hogy kiemeli a szervezeti tudást, ami minőségileg más és több, mint amit a klasszikus humán erőforrás kezelő programok (nyilvántartások) nyújtanak. A szervezeti tudás feltérképezése, katalogizálása a katonai szervezetek megszüntetése, átszervezése, létesítése időszakában szolgáltat nélkülözhetetlen információkat a döntéshozóknak. 1.2 Tervezés A tervezés általános definíciójából - valamilyen jövőbeni, meghatározott valószínűséggel bekövetkező eseményhez erőforrások olyan kombinációját rendeljük hozzá, hogy az esemény lefolyása/eredménye számunkra, céljainknak megfelelően a legkedvezőbb legyen - kézenfekvően adódik, hogy azt, mint klasszikus kibernetikai rendszert foghatjuk fel. A rendszer egészének működési folyamata a célok kitűzése, a célokat hierarchikusan összerendező stratégiák, doktrínák és politikák, valamint döntési, végrehajtási és ellenőrzési blokkokra osztható fel. Ezekben a blokkokban történnek meg az igényfelmérés, elemzés, értékelés, pontosítás, módosítás, összesítés, költségelés, stb. műveletei. Az egyes blokkok határai nem túlzottan merevek, egyes műveletek több blokkban is elvégezhetők, sőt el is végzendők. Esetünkben a folyamat végterméke az állampolgár és azok összességének, az ország egészének biztonsága, ami jellemzően olyan "közjó" ami nehezen definiálható (sok szubjektív elemet is tartalmaz), mindenkinek egyaránt kell részesedni belőle, ugyanakkor létrehozásában az egyedek igencsak különböző mértékben vesznek részt. Ez a termék, a biztonság, amelyre az igény igen nagy, de az érte meghozandó áldozatokra való hajlandóság, a közvetlen fenyegetés vagy a háború időszakait leszámítva, meglehetősen alacsony színtű. Ugyanakkor létrehozása a társadalom által megteremtett erőforrások, anyagiés szellemi javak jelentős hányadát köti le, így természetes az az igény, hogy a tervezés, fogyasztás folyamata jól átlátható legyen. 3

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. BHKK Alapítvány 2002 Elméletileg a tervezést leíró kibernetikai rendszer lehet szigorúan centralizált hierarchikus felépítésű, vagy nagyfokú autonómiával bíró alrendszerekből összeálló decentralizált rendszer, illetve ezen két szélsőérték valamilyen kombinációja. Kutatási hipotézisként feltételeztük, hogy a Honvédelmi Minisztériumban megvalósított, illetve megvalósításra tervezett tervezési rendszer a hierarchikus centralizálthoz, míg a Belügyminisztériumban működtetett rendszer - különös tekintettel a területi elemekre - a decentralizáltnak tekintendőhöz áll közelebb. Ugyanakkor a vizsgált területeket feltáró, leíró tanulmányok azt dokumentálják, hogy egyik sem tekinthető teljes, egységesen működő rendszernek, sokkal inkább együttműködésre többé-kevésbé alkalmas alrendszerek halmazának. Ugyanitt az is látható, hogy a különböző szempontok szerint optimalizált működésű alrendszerek nem eredményezik a rendszer egészének optimális működését. 1.3 Kontrolling Az erőforrások rendszerezése, egységes szempontok szerinti leírása, a tervezés-végrehajtás folyamatának algoritmizálása, az együttműködő alrendszerek közös szempontok szerinti optimalizálása szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy a rendszer működése hatékony, a kibocsátott végtermék megfelelő legyen. Ez különösen igaz a védelmi szférában, ahol a biztonság, mint végtermék nehezen definiálható és sok szubjektív elemet tartalmaz. A tervező-végrehajtó rendszert pedig emberek működtetik, így az alrendszerek optimális működtetését sokszínű érdekviszonyok befolyásolják. Ezért alkalmazzuk a kontrollingot, amely koncepció, gondolkodásmód és vezetési eszköz is egyben. A kontrolling kiterjed a szervezet tevékenységének egészére a stratégiától, a működtetésen (gazdálkodás, költségvetés) át a szervezeti célok teljesülésének visszacsatolás szerű ellenőrzéséig. A kontrolling tevékenységben a teljesítménynormák (mutatók) kidolgozásával és mérésével (ráfordítás, teljesítmény, megfelelőség, hatékonyság, folyamatelemzés) információkat ad a vezetésnek és felhívja a figyelmet azokra a területekre, ahol a rendszer egészének optimális működtetése érdekében beavatkozásra/módosításra van szükség. A kontrolling filozófia és módszer a vállalkozások hatékony működtetésére alakult ki, de eredményesen alkalmazható a költségvetésből gazdálkodó védelmi szférában is. Itt egyaránt jelen vannak az alkalmazást egyszerűsítő, illetve azt bonyolultabbá tevő tényezők. Ilyen például a fix költségvetési támogatásból adódóan az alsó fedezeti ponton történő hatékony működtetés követelménye, de itt kell említeni azt is, hogy a teljesített szolgáltatás nem anyagi jellegű és a reá vonatkozó információ (főként a jövőbeni teljesülés miatt) sok bizonytalansági elemet tartalmaz. A védelmi szférában a végtermék, a biztonság nem anyagi jellege miatt nagy a jelentősége a közvetett és komplex mutatók rendszerének kidolgozása. Ilyen lehet például a szervezeti teljesítmény mérése, amelynek során a szervezeti egységre jellemző szakfeladatok meghatározása után hozzárendeljük azt az erőforrás halmazt, amely a feladatmegoldáshoz szükséges. A mennyiségi és az értékbeni mutatók felhasználásával a feladatorientált erőforrás tervezés eredményeképpen meghatározható a szervezet tevékenységének teljes költsége, összes erőforrás igénye, ami elengedhetetlen alapinformáció ahhoz, hogy a tevékenységet valamilyen szempont (anyagfelhasználás, költség, idő, stb.) szerint hatékonyabbá tehessük. 4

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. BHKK Alapítvány 2002 1.4 Szinergikus hatások és az időtényező a védelmi erőforrás tervezésben A védelmi tervezésben az erőforrások feltérképezéséhez, rendszerezésen, a tervező rendszerek, illetve alrendszereik működtetésén és a vezetés számára kellő időben, a beavatkozás elvégzéséhez elegendő mélységű információt nyújtó kontrollingon túl, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, illetve tudatosan alkalmazni kell a szinergikus hatásokat. Szinergikus hatásnak nevezzük azt, amikor több önmagában kicsiny, esetleg elhanyagolhatónak vélt tényezőben bekövetkező változás a rendszer kimenetén (a végtermékben) nagy változást generál. Ilyen szinergikus hatású lehet önmagában a kontrolling, mint gazdálkodási és vezetési filozófia alkalmazása a védelmi tervezés során. A tervező, döntés-előkészítő munkában a költséghatékonysági szemlélet érvényesülése (többet kevesebbért elv) a szervezeti teljesítmény javulását eredményezi. Hasonló jelenség figyelhető meg a térségfejlesztés és a közlekedési infrastruktúra viszonylatában (hadszíntér fejlesztés); a logisztikai szolgáltatásokban vagy olyan korábbról is ismert módszerek tudatos alkalmazása, mint erőforrások, kapacitások, anyagok, eszközök multifunkcionális (kettős - vagy többszörös) használata, aminek a védelmi célú tartalékolásban és a termelői logisztikában van szerepe. Itt olyan egyszerű dolgok, mint a megfelelő termékazonosító kód kiválasztása és alkalmazása, vagy adott térségi erőforrásokra vonatkozó információk térinformatikai feldolgozása és megjelenítése nemzetgazdasági méretben is érzékelhető megtakarítást (elhalasztható ráfordítást) eredményeznek. A védelmi szolgáltatás teljesülése során jelentős erőforrás konverzió megy végbe, aminek objektíven meghatározható technológiai időszükséglete van. Az erőforrások elemzésénél ezt már említettük, mint olyan korlátozó tényezőt, ami nem teszi lehetővé, hogy a pénzt univerzálisan és korlátlanul felhasználható erőforrásnak tekintsük. A hadtudomány, a katasztrófa események elemzése, a válságkezelés gyakorlata mind rámutatnak az időtényező fontosságára, amit a tervezési rendszerünkben egy váratlansági tényezővel vehetünk figyelembe. A váratlansági tényező 1, ha megfelelő idő áll rendelkezésre a védelmi szolgáltatás teljesítéséhez szükséges erőforrás konverziók végrehajtására, míg 0, amikor nincs felkészülési idő (ilyenek a természeti katasztrófa események). Az időtényező a védelmi tervezés rendszerében tudatosan figyelembe vehető és alkalmazható. Ugyanez nem áll fenn ott, ahol a műveleti és erőforrás tervezés a jogi szabályozás eszközeivel találkozik. Ez különösen igaz, pl. egy, gyorsított eljárású pótköltségvetés jóváhagyására, ahol egy jövőbeni eseményre vonatkozó biztonságpolitikai elemzés (felderítői jelentés) alapján kell meggyőzni a döntéshozók 4/5-ét az eljárás sürgősségéről. 1.5 Informatikai kérdések A védelmi szférában felmerülő informatikai kérdések, amelyek a tervezés, irányítás és ellenőrzés kérdéseit érintik, csak több síkon válaszolhatók meg. Az eddigi kutatásaink ezen a területen több részterületet tártak fel, amelyekre különböző válaszok adhatóak. A védelmi tervezést, mint klasszikus kibernetikai rendszert foghatjuk fel. A kutatás korábbi szakaszaiban tanulmányok elemezték a védelmi tervezés és 5

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. BHKK Alapítvány 2002 megvalósításának nyomon követését és ellenőrzését (katonai kontrolling) lehetővé tevő szervezeti, szervezési, munkafolyamat megoldásokat. Az általános informatikai megközelítéseket a rendszerek biztonsági kérdései a védelmi szférában tovább árnyalják. Az általános informatikai biztonsági követelményeknél ezen a területen a legmagasabb fokozatok jöhetnek szóba, ezért a kereskedelmi megoldások lehetőségei is leszűkülnek. Az ilyen magas biztonsági fokozatú rendszerek csak saját tulajdonban lehetnek, még abban az esetben is, ha a gazdasági számítások a teljes tulajdonlás költségeit figyelembe véve mást mutatnak (total cost of ownership). A szervezeti folyamatok mellett, mögött az informatikai irányítás rendszere egy külön dimenziót alkot. A szervezeti irányításnak, tervezésnek és a katonai kontrollingnak a támogatására a legcélszerűbb megoldásnak egy testre szabható, nagy, megbízható vállalatirányítási rendszer beszerzése látszik célszerűnek. A biztonsági szempontok a teljes tulajdonjog megszerzését indokolják. A szoftver és hardver szintű, a logikai és fizikai védelem külön költségeit előre tervezni kell és az előírásokat szigorúan be kell tartani, tartatni. Ilyen lépések és megoldások folyamatban vannak. A beszerzett és majdan beszerzendő szoftver modulok valójában az alap-kiszolgáló rendszereket jelentik. Ezek teljes körű üzembe állítása elengedhetetlen a tovább lépéshez. Ahogy azt a korábbi kutatási szakaszok tanulmányaiban felvázoltuk, az információk összegzésének magasabb szintjei csak akkor valósulhatnak meg, ha ezek a rendszerek megbízhatóan működnek. Ezekre a rendszerekre különböző adat aggregáltsági szintek építhetők rá, amelyek eredményes információszolgáltatási alapként jelennek meg a tervezési és a katonai kontrolling rendszerek számára. A tervezés és a kontrolling alapszintű támogatása ezzel valójában megoldott, az illetékes vezetők, tervezők a múlt és jelen adatait igényelt finomságban és részletezettségben elemezhetik. Viszonylag egyszerű, de jól használható a tervezési feladat elemi lépéseit segítő eszközök is rendelkezésre állnak. A felvázolt informatikai rendszerek minimálisan különböző számolótáblákban meg tudják jeleníteni a tényadatokat, illetve onnan a számítások és tervezési lépések után vissza tudják tölteni a saját rendszerükbe. Ezekkel az eszközökkel egyszerű "Mi van, ha" forgatókönyv elemzéseket is tudnak végezni. Ezek a szintek tehát az adattárház, adatpiac, illetve az "információgyár" fogalmakkal jelzett, a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, elemezhető és kiértékelhető rendszerekkel megoldhatók. A védelmi erőforrások hatékony tervezéséhez azonban ettől a szinttől lényegesen bonyolultabb és nagyobb kockázatú rendszerekre van szükség. Az adattárház, vagy információgyár technológiára ráépítve egy intelligens döntés támogató rendszer kifejlesztése szükséges, amely az informatikában kialakított korszerű és ismeretalapú megoldások révén nagymértékben megkönnyítené a tervezők munkáját, a különböző peremfeltételek, és korlátozások között az optimális, illetve a szub-optimális megoldások megtalálását. Egy ilyen a magyar védelmi tervezési igényeket kielégítő döntéstámogató rendszer csak valamilyen, eredmény érdekeltségű, de kutatásfejlesztési projektben hozható létre. A nemzetközi példák arra mutatnak, hogy ilyen fejlesztés sikerrel végrehajtható. Ezt a szintet meghaladó ismeretalapú rendszer létrehozása is kivitelezhető, alkalmas technológiára támaszkodva. Az alaprendszerek, a tervezési és kontrolling rendszer, a döntés támogató rendszerek fogalmi integrálására egy alkalmas "ontológia" hozható létre, amely lefedi a szervezet fogalmait, legalábbis azokat, amelyek az informatikai rendszerekben előfordulnak. Erre az egységes fogalmi keretre támaszkodva a tervezés, az ütemezés területén egy olyan rendszer építhető ki a szakemberek ismereteire támaszkodva, amely az olyan nehéz problémákat, mint pl. a tervezés segítenek megoldani. A szakemberek ismereteinek az a része, 6

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. BHKK Alapítvány 2002 amely logikai formulákban megfogalmazható a rendszerben rögzíthetőek. Az aktuális adatok: naturáliák, humán erőforrások, stb. az alaprendszerekből az igényelt aggregáltsági fokon kinyerhetők. Az általános és a szakterület specifikus tervezési algoritmusok pedig alternatív terveket tudnak előállítani a lehető legnagyobb mértékben közelítve az optimális megoldásokat. A tervmegoldásokat kiértékelés révén osztályozhatja az ismeretalapú rendszer és kijelölheti a viszonylag "jó" megoldásokat. Az emberi tervezők elemezhetik a javasolt terv alternatívákat, és módosíthatják a peremfeltételeket és korlátokat, esetleg egyéb más paramétereket is. 1.6 Következtetések A kutatási tervben foglaltak és az ott megjelenített hipotézisek alapján elkészült tanulmányok átfogóan elemezték és bizonyították, hogy a védelmi szférában az erőforrások (ideértve a humán és a pénzügyi erőforrást is) hatékony felhasználása érdekében szükséges: - az erőforrások rendszerszemléletű elemzése, mennyiségi és minőségi attribútumok alapján történő azonosítása és osztályba sorolása; - a pénzügyi (pénzbeni) erőforrás bizonyos korlátozó tényezőkkel univerzális erőforrásnak tekinthető. Ilyen korlátozó tényező az erőforrás konverzió végrehajtásához szükséges technológiai időigény, illetve a költségvetési felhasználásból adódóan a profit és tőkeképző funkció hiánya. Ugyanakkor kiemelt jelentőségű a feladatorientált tervezés és az erőforrás allokáció szempontjából az értékmérő és a forgalmi eszköz funkció; - az erőforrások osztálybasorolása szempontjából kiemelt fontosságú a konvertálhatóságuk. Itt különleges helyet foglal el a humán erőforrás, kiemelten annak egy megjelenési formája a szervezeti tudás, amit a haderőfejlesztés során fokozottan kellene értékelni, és figyelembe venni; - az erőforrásokat jelenleg is kezelő pénzügyi, gazdasági, személyügyi informatikai rendszereket célszerű lenne egységes szemléletű és szerkezetű adattárházakba szervezni, amelyek tervezési, döntéstámogatási, kontrolling folyamatok alapját képezik; - a védelmi tervezésben komoly hagyományokkal rendelkezett és újólag is elfogadottá vált a erőforrás-alapú feladatorientált tervezés, mint az erőforrások hatékony felhasználásának és transzparens elszámolhatóságának eszköze. A tervezés megvalósítható mind centrális-hierarchikus, mind decentralizált felépítésű rendszerben, illetve a két szélsőséges megoldásnak az adott szervezetre szabott kombinációjában. A stratégiai-, műveleti-, erőforrás (ide sorolva a humán erőforrást is)-, költségvetési tervezési blokkok autonóm egységenként is képesek működni, de a tudatos rendszerépítés megköveteli az összehangolt fejlesztésüket. A rendszer egészének optimális működését csakis az azonos szempontok szerint optimalizált működésű, együttműködésre képes alrendszerek tudják biztosítani. A tervezésnek ezen a szintjén kereskedelmi forgalmazású szoftverekkel biztosítható az az informatikai támogatottság, amely a tervezőrendszer üzemszerű működéséhez szükséges jelentési, beszámolási, adatfeldolgozási információkat biztosítja; - a védelmi tervezés kereskedelmi IT eszközökkel történő megvalósíthatóságának szintjén is külön kezelendő az informatikai biztonság, 7

Az erőforrások hatékony felhasználásának tervezése a védelmi szférában, különös tekintettel a pénzbeni erőforrásokra. BHKK Alapítvány 2002 ami a tulajdonjogok megszerzésével, a szoftver és hardver szintű logikai és fizikai védelem megvalósításával és szigorú megtartásával kellő mértékben biztosítható; - a megvalósított (suló) védelmi tervező rendszerek a jelenleg is rendelkezésre álló információtechnológiai támogatással is képesek kezelni a rendszerben alapjaiban jelenlévő szinergikus hatásokat (erőforrások multifunkcionális használhatósága, kapacitások konvertálhatósága, térinformatikai megjelenítés, stb.). A műveleti-, erőforrás konverzió-, gazdasági-, költségvetés tervezési folyamatok időtényezői IT rendszerekkel kezelhetők. Jelenleg nem megoldható az időtényező kezelése a jogi szabályozás eszközeivel; - Az erőforrás-alapú feladatorientált tervezés akkor válik a hatékony vezetés eszközévé, ha azt áthatja kontrolling filozófiája és módszere. Azaz kidolgozásra és alkalmazásra kerülnek azok a ráfordítás, teljesítmény és hatékonysági normák és mutatók, amelyek alkalmassá teszik a rendszert a védelmi szféra végtermékének és azt létrehozó szervezeti teljesítménynek a megítélésére. Ez azonban már nem valósítható meg a szokásos IT eszközökkel, hanem jelentős anyagi és szervezeti kockázattal járó információrendszer fejlesztést igényel; - a védelmi tervezés és kontrolling alapvetően ismeretalapú információrendszer fejlesztés megvalósításának kockázatát csökkenti a funkciópont elemzési módszer, ami alapján megbecsülhető a rendszerfejlesztés munkaráfordítás, idő és költségigénye. A kutatás elemzései alapján megállapítható, hogy egy a védelmi tervezési és kontrolling információs rendszer hazai kifejlesztése a magas költségek, az alacsony hatékonyság és a rossz hibaeltávolítási képesség miatt igen kockázatos. Ugyanakkor a kész szervezetirányítási rendszerek átvétele esetén jelentős szervezetszociológiai akadályokkal és ugyancsak magas adaptációs költségekkel kell számolni; 8

Helyettesíthető és nem helyettesíthető erőforrások tervezése: a szervezeti tudás feltérképezése BHKK Alapítvány 2002 2 Helyettesíthető és nem helyettesíthető erőforrások tervezése: a szervezeti tudás feltérképezése 2.1 Bevezetés "Az erőforrások hatékony felhasználásnak tervezése a védelmi szférában" című 1782/VII. sz. OKTK kutatás 2001. évi időszakára vonatkozó munkatervének egyik témaköre a helyettesíthető (kiváltható) és nem helyettesíthető erőforrások tervezése. Ez a résztanulmány a fentebb hivatkozott témakörben a védelmi szféra tudása, mint a védelem szempontjából stratégiai erőforrásnak a fellelésével, feltérképezésével foglalkozik. A résztanulmány célja, hogy egyrészt ajánlásokat fogalmazzon meg a védelmi szféra tudása kezelésének mikéntjére, másrészt módszereket és alkalmas technikákat soroljon fel e tudás feltérképezésére. 2.2 A tudás fontossága A személyzeti munka fontossága, a meghatározó tudással rendelkező tisztek felkutatása és a képességeiknek megfelelő karrier tervezése, a sorállomány megfelelő szintű képzése, hadműveleti bevetés esetén a harcászati képesség fenntartása már a múlt század elején ismeretes volt a hadtudomány művelői számára. Ezt gondolatmenetet vette át a üzleti szféra, amikor a vállalatok versenyképességével foglalkozó stratégiai menedzsment a hadtudomány eszköztárából merített, és onnan jól bevált technikákat, gondolati sémákat használt fel. A tudás szerepe a gazdaságban, a tudás hasznosítása, az új tudás létrehozása és általában a tudásmenedzsment gyümölcsöző területnek bizonyult. A téma felkeltetette a tudományos vezetés (menedzsment), a szervezetelmélet, a pszichológia, a szociológia, az információrendszerek és a kognitív tudományok kutatóinak érdeklődését is, akik a saját nézőpontjukból újszerű megközelítését vélték felfedezni. A vállalatok stratégiai menedzsmentje a külvilág és a belső képességek szerint vizsgálja a vállalatok versenyképességeinek okait. A külvilágra elsődlegességét hangsúlyozó megközelítés alapfeltételezései a következők (Hitt-Ireland-Hoskisson 1995:14) A legtöbb vállalat nagyon hasonló erőforrásokkal rendelkezik, és hasonló versenystratégiák között választhatnak. A rendelkezésre álló erőforrások mobilak, a vállalatok között átadhatóak, így az erőforrásokban fennálló különbségek csak átmenetiek lehetnek. A maximális profitot eredményező versenystratégiák szempontjából a külső környezet meghatározó erővel rendelkezik. Az erőforrás alapú megközelítés mögöttes feltételezései az alábbiak: Az egyes vállalatok eltérő erőforrás készlettel rendelkeznek, még azonos iparágakon belül is. Az erőforrások jelentős része nehezen adható át a vállalatok között. A vállalati versenyképesség alapvető forrása az értékes erőforrások birtoklásából, illetve azoknak a versenytársakénál hatékonyabb kombinálásából és felhasználásából származik. A tudás vállalati erőforrásként történő értelmezése közvetlenül az erőforrás-alapú versenyképesség vizsgálatokhoz vezetett el. fogalmat. Egyes szerzők a versenyképesség (helyenként egyetlen) forrásának tekintik a tudást. A fenti gondolat adaptálható a védelmi szférára is. A külvilágra elsődlegességét hangsúlyozó megközelítés ebben a kontextusban az alábbi lesz: 9