A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése *
|
|
- Ábel Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kiss Gergely ezredes, HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökség, kiképzési osztályvezetõ-helyettes A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése * Az önkéntes haderõ létrehozásával a Magyar Honvédség történetében új korszak kezdõdik. A kormány programjában évi határidõvel megjelölt feladat immár valósággá válhat. A 2002-ben elindított és közel egy évig tartó védelmi felülvizsgálat megállapította, hogy alapvetõen megváltozott hazánk biztonságpolitikai környezete, fenyegetettsége és védelmi szükséglete, amely új követelményeket támaszt és új lehetõséget teremt a magyar haderõ számára. A védelmi felülvizsgálat lezárulásával kialakíthatóvá vált a Magyar Honvédség jövõképe. A haderõ átalakítása következtében egy kisebb létszámú, békében feltöltött, felszerelt, harcképes és harckész honvédség jön létre, melynek mûködése, szükséglete anyagilag finanszírozható, az ország által felvállalható. A Magyar Honvédség létszámának csökkenése, valamint jövõbeni elkötelezettsége lehetõvé és szükségessé teszi a katonai szolgálat önkéntes alapokra helyezését. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövõben, békeidõben szünetel az általános hadkötelezettségen alapuló sorkatonai szolgálat, helyette az önként, hivatásként, foglalkozásként vállalt, meghatározott idõre szóló szerzõdéses szolgálat lép a hivatásos szolgálat mellett. Nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a sorozott hadseregek kora lejárt. A hadviselés, a mûveletek formája megváltozott, a technikai-technológiai fejlõdés olyan magas szintet ért el, hogy a katonai szakma nagyon sokrétû ismereteket, szellemi és fizikai követelményeket teremt, ami csak az önkéntes katonákkal valósítható meg. * A tanulmány a HM OTF 4. sz. Programbizottságánál a HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökségén végzett tudományos munka keretében készült 2004-ben. 107
2 Mindazonáltal megváltozik a hadsereg szociológiai összetétele, amelynek alapját a szolgálati viszony szerint hivatásos és szerzõdéses állományú katonák alkotják. Állománykategória és létszámarány szerint 11 14%-ban tiszt (hivatásos és szerzõdéses), 33 38%-ban tiszthelyettes (hivatásos és szerzõdéses), 33 45%-ban szerzõdéses legénység, valamint 11 15%-ban közalkalmazott, köztisztviselõ szolgál majd a hadseregben. Az önkéntes katonai szolgálatra való áttérés minõségi változást eredményez a Magyar Honvédség életében. Az így kialakult haderõ szakszerûség-centrikussá válik, melyben a ráfordítások szakmai eredményességgel és költséghatékonysággal párosulnak. Alapvetõen megváltozik a szolgálati foglalkoztatottság tartalma és szerkezete. A mindennapi elfoglaltság során a katonai szervezetek tagjainak meghatározó feladata a kiképzés lesz. A Magyar Honvédség számára meghatározott képességi követelményeket ugyanis csak megalkuvás nélküli kiképzõ, felkészítõ munkával lehet elérni. A tartós szerzõdéses szolgálattal rendelkezõ legénység kiképzettsége, szakmai tudása mûködési költség-csökkenést jelenthet a nagy értékû technika karbantartásában, mûködtetésében, az eszközök kezelésében. A sokoldalúan kiképzett katona jelenti az alapját az alegységek képességeinek. E képességek határozzák meg ugyanis az alegységek alkalmazhatóságát a kihívásoknak és a reagálásoknak megfelelõen. A flexibilis modulrendszerû katonai szervezetek kiválóan alkalmasak a váratlan kihívásokra reagáló erõkoncentráció létrehozására. A sorállomány szerzõdéses katonákkal való kiváltása felveti a napi foglalkoztatottság alapvetõ átszervezését. A csapatéletben jelentõs mértékben csökkenteni kell az improduktív, nem a képességek fejlesztésére irányuló tevékenységet (õrszolgálat, konyhai kisegítõ munka, épület állagmegóvás), melyet eddig fõ részben a sorkatonák végeztek. A kis létszámú kiválóan kiképzett, harcra felkészített és jól megfizetett szerzõdéses katonák nem a kiszolgálói feladatokra szegõdnek el. E szolgáltatás jellegû tevékenységek jelentõs része polgári munkavállalókkal kiváltásra kerülnek. Ezzel jelentõsen átalakul a haderõ finanszírozási rendszere. A személyi költségek gyökeres átalakításával (a szolgálati viszony és állománykategória függvényével) együtt új típusú mûködési (szolgáltatási) költségek merülnek fel, melyek az erre szerzõdött gazdálkodó szervezetek mûködési költségeit és profitját is tartalmazzák. A szerzõdéses haderõre való áttérés egy hosszú folyamat egyik utolsó állomása, amely befejezi a katonai rendszerváltozás több, mint egy évtizede elhúzódó folyamatát. Ezzel ugyanis végleg lezárul a tömeghadsereg-szemlélet, és kultúraváltás következik be a védelmi (katonai) felfogásban. A kényszersorozáson alapuló feltöltést és utánpótlást békeidõben felváltja a toborzáson és pályára irányításon alapuló humán erõforrás-gazdálkodás. Alapvetõen változik meg a hadsereg társadalmi megítélése, a védelem (biztonság) szolgáltatássá válik, melyet, egy sajátos hivatást, foglalkozást ûzõ embercsoporthoz kötnek. Ezzel együtt a társadalom tagjaiban az a tény is tudatosodik, hogy a katonai feladatokkal együtt járó veszélyek is részét képezik az önként és tudatosan vállalt szolgálatnak. A haderõ mindenkori igényeinek és követelményeinek megfelelõ kiképzési rendszer kialakítása mindenkor alapvetõ fontosságú feladat. Ennek érdekében 108
3 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE 2004-ben kidolgozásra került egy merõben új kiképzési rendszer, amelynek alapját a Nemzeti Biztonsági Stratégiára (NBS) és a Nemzeti Katonai Stratégiára (MKS) épülõ doktrínák, az azokhoz illeszkedõ haderõ struktúra, valamint a haderõ alkalmazási elvei képezik. A kiképzési rendszer átalakításának alapjai A Magyar Honvédség védelmi képességeinek a 65/2002. (HK 22.) HM utasítás szerinti felülvizsgálata befejezõdött, a Védelmi Felülvizsgálatot Irányító Bizottság javaslatait elkészítette. Ennek alapján a Kormány a 2236/2003. (X. 1.) sz. határozatában megfogalmazta a Magyar Honvédség közötti idõszakra vonatkozó átalakításakor, új struktúrájának kialakításakor követendõ szempontokat, a nagybani szervezeti felépítést és létszámadatokat, valamint kialakításával kapcsolatos kormányzati feladatokat. A honvédelmi miniszter a 01/2003. sz. utasításában határozta meg az ezzel összefüggõ tárcaszintû feladatokat. A védelmi felülvizsgálat keretében kidolgozott javaslatok, a különbözõ határozatokban, utasításokban és tervekben megfogalmazott feladatok megerõsítik, hogy a haderõ-átalakítása a Magyar Honvédség valamennyi elemére és mûködési területére, ezen belül a kiképzésre is kiterjed. Az MH kiképzését befolyásoló tényezõk A haderõ-átalakítást jellemzõ fontosabb változások: a NATO kollektív védelmi rendszeréhez hozzájárulni képes szervezetek létrehozása; a Szövetségnél hiányként jelentkezõ felajánlható új képességek kialakítása és a meglévõ képességek fejlesztése; az új típusú kihívások és kockázatok kezeléséhez szükséges képességek létrehozása; a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges katonai szervezetek létrehozása; az egyes feladatok végrehajtására rendelt szervezetek kijelölése; új szervezetek, szervezeti elemek létrehozása; egyes katonai szervezetek képességeinek átalakítása; az önkéntes haderõre áttérés, a haderõ állományszerkezetének átalakítása; a haderõ állománykategóriái közötti feladat átrendezõdés; a haderõ békemûködési rendjének átalakítása; új mûveleti eljárási módok bevezetése; haditechnikai eszközcsere, modernizáció; nem szükséges képességek megszüntetése, haditechnikai eszközök kivonása. A haderõ-átalakítás legfontosabb jellemzõje a képesség orientáltság. A 10 év folyamán a szervezeti átalakítás, az önkéntes haderõre történõ áttérés, a technikai fejlesz- 109
4 tés, a kiképzés eredményeként új képességek jönnek létre, vagy meglévõ képességek fejlõdnek, emelkednek magasabb szintre. Az átalakítás három szakaszban történik, amelyek legfontosabb jellemzõi az alábbiak: I. szakasz ( ): szervezeti átalakítás; az önkéntes haderõre történõ áttérés; a szervezetek többségénél az alapképességek, néhány esetben a teljes képesség kialakítása. II. szakasz ( ): teljes képességek kialakításának folytatása; technikai fejlesztés mûködési és alkalmazási feltételek kialakítása. III. szakasz) ( ): technikai fejlesztés, mûködési és alkalmazási feltételek kialakításának befejezése; képességek megszilárdítása. A szakaszos átalakítás következtében a szervezetek elsõsorban a technikai fejlesztés elhúzódása miatt nem egyidõben érik el képességeiket. Az alap- és teljes képesség fogalma az így keletkezõ eltérõ képességbeli szinteket jelöli. Az alapképesség létrejötte fõként a szervezeti átalakításhoz és a kiképzéshez kötõdik, alapvetõen a meglévõ technikai eszközökkel, mûködési feltételekkel, esetleg kis mértékû fejlesztés, vagy modernizáció mellett. A teljes képesség a védelmi felülvizsgálat által megfogalmazott célkitûzések teljesülése esetén jön létre, alapvetõen a tervezett technikai fejlesztés, modernizáció végrehajtásával, illetve a mûködési és alkalmazási feltételek létrehozásával. A haderõ-átalakítás fontos feladata az új típusú kihívások és kockázatok kezeléséhez szükséges képességek, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges katonai szervezetek létrehozása, amelyek rotációs alapon békeidõben is alkalmazásra kerülhetnek. Ezek feladat-végrehajtásra való készenlétét az alkalmazási képesség jelöli. Az alkalmazási képesség az alap- és/vagy teljes képességre alapozottan speciális képességfejlesztés (bevetés elõtti felkészítés) végrehajtásával, illetve a feladat-végrehajtáshoz szükséges alkalmazási feltételek biztosításával jön létre. A kiképzés területén jelentkezõ új feladatok A bekövetkezõ változások determinálják, illetve behatárolják a kiképzés jövõbeni irányultságát, amelynek keretében a régiek mellett végre kell hajtani egy sor újonnan jelentkezõ kiképzési feladatot. Közülük a legfontosabbak: az új képességek kialakítására irányuló kiképzés; a meglévõ képességek fejlesztése és szintentartása; az új szervezetek, szervezeti elemek összekovácsolása; az új alkalmazási módokra történõ felkészítés.; 110
5 a nemzetközi feladatokra kijelölt erõk folyamatos felkészítése; a személyi állomány egyéni és az elõmeneteli rendhez kapcsolódó kiképzése; az új technikai eszközök alkalmazására történõ felkészítés. A Magyar Honvédség új feladatrendszerének jellege megköveteli a modern, korszerû eszközökkel felszerelt önkéntes haderõ létrehozását, amelynek felkészítése és kiképzése az eddigi formában nem tartható fent. Az egyéni kiképzés A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE a) A szerzõdéses katonák egyéni kiképzése A szerzõdéses katonák egyéni kiképzésének fajtái kibõvülnek, illetve konkretizálódnak a szinten tartás, egyéni képességfejlesztés és elõmeneteli továbbképzés kategóriáival. Az egyéni kiképzés fajtái az alábbiak: alapkiképzés (általános katonai-, könnyû lövész- és szakalapozó kiképzés); szakbeosztásra történõ kiképzés; szakkiképzés; szinten tartás; egyéni képességfejlesztés; elõmeneteli továbbképzés. Az alapkiképzés 5 6 hónap idõtartamban, két szakaszban kerül végrehajtásra. Az I. szakasz (az elsõ három hónap) tartalma az általános katonai- és könnyû lövész kiképzés, amely fegyvernemtõl, szakcsapattól független, minden katonára kötelezõ kiképzési forma. Helyszíne az MH Tapolca Kiképzõ Központ, illetve Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képzõ Központ (KPTKK) objektumai (saját katonáik, hallgatóik vonatkozásában). A II. szakasz (a következõ két-három hónap) tartalma a fegyvernem, szakcsapat irányultságú szakkiképzés. Helyszíne az MH Tapolca Kiképzõ Központ objektumai (saját katonáik vonatkozásában). Amennyiben a szakkiképzés feltételei ezeken a helyeken nem biztosítottak, illetve gazdaságosan nem biztosíthatók, a szakkiképzés helyszíne lehet a KPTKK, a haderõnem kijelölt bázisai, továbbá vásárolt szolgáltatásként polgári szervezetek. Az alapkiképzésre történõ bevonultatás évi hat alkalommal történik. A szintentartás az elért kiképzettségi szint megtartására irányuló, alapvetõen önképzés jellegû állandó tevékenység. Az egyéni képességfejlesztés a meghatározott kiképzettségi szint elérését megalapozó, a kiképzésért felelõs állományilletékes parancsnok terve és követelménye szerint szervezett és irányított, rendszeresen ismétlõdõ tevékenység. Az elõmeneteli továbbképzés az elõmeneteli rendhez kapcsolódó, az elõmenetelért felelõs állományilletékes parancsnok terve alapján, katonai képzési intézményben, vagy kiképzõ központban végrehajtott idõszakos tevékenység. b) A hivatásos állomány egyéni kiképzése Az önkéntes haderõre történõ áttéréssel jelentõsen megváltozik a haderõ állománya. (A három állománykategória a hivatásos és szerzõdéses tiszt-, tiszthelyettes, szerzõ- 111
6 déses legénységi állomány). Ezzel együtt profiltisztábbá válik a három állománykategória feladatrendszere. (Erõsödik a tiszti állomány vezetõ-, a tiszthelyettes állomány irányító szerepe, míg az alapvetõ végrehajtó erõ a szerzõdéses legénységi állomány.) Az alapképzés, illetve a beosztásra történõ felkészítés után a hivatásos állomány egyéni kiképzésének fõ jellemzõje a kiképzettségi szint állandósulása, illetve az egyéni érdekeken alapuló képességfejlesztés. A kötelékek kiképzése a) A katonai szervezetek kiképzettségi szintjei Az I/1pontban definiált képességek (alap-, vagy teljes képesség) a katonai szervezetek részére meghatározott feladatok végrehajtására vonatkozó alkalmassági állapotot jelölnek, melyet fõként a személyi állomány feltöltöttsége, az egyének és kötelékek kiképzettségi szintje, a felszereltség, az alkalmazás feltételeinek rendelkezésre állása jellemez. Ebbõl következik, hogy adott képességhez meghatározott kiképzettségi szint rendelhetõ. Az alap- és teljes képesség a kötelék teljes egészére (harci, harci támogató, harci kiszolgáló támogató), vagy egyes elemeire jellemzõ harc- és szakfeladat végrehajtásra alkalmas állapotot jelöl. Emellett vannak olyan tevékenységek, amelyek végrehajtására valamennyi köteléknek képesnek kell lennie fegyvernemtõl, vagy szakcsapattól függetlenül. Ezt az állapotot a kötelékek általános katonai kiképzettségi szintje fejezi ki. Ennek alapján a haderõ részére meghatározott feladatrendszernek, alkalmazási rendnek és képesség szinteknek a következõ kötelék- kiképzettségi szintek felelnek meg: általános képesség kiképzettségi szint: a készenlét fokozásához, a mûveletek elõkészítéséhez szükséges, illetve a mûveletek közben elõforduló alaptevékenységek végrehajtására alkalmas állapot valamennyi szervezetre vonatkozóan; alapképesség kiképzettségi szint: a harci, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató szervezetek szakfeladatai végrehajtására alkalmas, illetve a fegyvernemi és szakcsapatok kisalegységeinek (rajok, szakaszok) összekovácsoltsági állapota; teljes képesség kiképzettségi szint: a mûveleti egységek, parancsnokságok összfegyvernemi feladatainak végrehajtására alkalmas összekovácsoltsági állapota; alkalmazási képesség kiképzettségi szint: kijelölt mûveleti egységek, parancsnokságok bevetésre alkalmas állapota. Az egyes kiképzettségi szinteknek való megfelelést a rendszeres idõközönként végrehajtott ellenõrzések, illetve a folyamatosan végzett szintentartó kiképzés, míg a magasabb kiképzettségi szintre jutást a képességfejlesztés biztosítja. Az alapképesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani, amikor az ellenõrzés eredményei alapján a szervezet nem felel meg ennek a szintnek, vagy amikor a meghatározó beosztásokban lévõ szerzõdéses legénységi állomány 25%-a a fluktuáció miatt kicserélõdött. A teljes képesség kiképzettségi szint programját kell 112
7 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE végrehajtani a technikai eszközök váltásakor, vagy amikor a szervezet ebbe a kategóriába kerül besorolásra. Az alkalmazás, illetve pihenés után a mûveleti egység az ellenõrzés alapján besorol valamelyik kiképzettségi szintre, ahol újra megkezdi a szinten tartó, vagy képességfejlesztõ kiképzést. b) A katonai szervezetek átállítása az új kiképzési rendszerre Az új kiképzési rendszerre történõ áttéréskor valamennyi szervezetet be kell sorolni, és el kell juttatni valamelyik képesség szintre (alapképesség-, teljes képesség kiképzettségi szint) és ezek után az alkalmazási rendnek (rotáció) megfelelõ ciklikus kiképzést kell folytatni. A továbbiakban: az általános képesség kiképzettségi szint felmérését valamennyi kötelékre vonatkozóan végre kell hajtani, elsõ alkalommal az új kiképzési rendszerre történõ áttéréskor, vagy új kötelék létrehozásakor. A továbbiakban ennek a kiképzettségi szintnek a fenntartása képezi alapvetõen a kötelék általános katonai kiképzésének alapját; az alapképesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani, amikor a meghatározó beosztásokban lévõ szerzõdéses legénységi állomány 25%-a a fluktuáció miatt kicserélõdött, vagy ha a kötelék az ellenõrzés során nem felel meg a teljes készenlét kiképzettségi szint követelményeinek; a teljes képesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani a technikai eszközök váltásakor, vagy ha a köteléket az alapképesség szintrõl erre a szintre sorolják; az alkalmazási képesség kiképzettségi szint a katonai szervezet (mûveleti egység) legmagasabb készenléti szintje, amelynek programját az alkalmazásra kijelölt katonai szervezeteknél kell végrehajtani (bevetés elõtti felkészítés). c) A kötelékek ciklikus kiképzése A haderõ-átalakítás eredményeként megtörténik a feladat szervezet képesség összerendelése. A különbözõ feladatok végrehajtásában nem az egész Magyar Honvédség vesz részt, hanem különbözõ szervezetek eltérõ követelményekkel. Ebbõl következik, hogy a kiképzés szervezetenként, szervezet-csoportonként eltérõ jelleget ölt, emiatt az MH egészére nem lehet egységes kiképzési rendszert alkalmazni, így a kiképzettséget nem szükséges azonos szinten tartani valamennyi szervezetnél. Figyelembe véve az alkalmazás rendjében bevezetendõ rotációt, valamint azt, hogy a haderõ-átalakítás 10 éves idõszakában az egyes katonai szervezetek különbözõ idõszakokban érik el a teljes készenlétüket, megállapítható, hogy a meghatározott képességhez tartozó kiképzettségi szint folyamatosan változik, így a kötelékek kiképzésének egyik legfontosabb jellemzõje a ciklikusság (alkalmazás pihentetés kiképzés). Miután a katonai szervezetek az új kiképzési rendszerre történõ átállítás során végrehajtják az általános képesség kiképzettségi programot, illetve elérik a számukra 113
8 meghatározott képességhez (alap-, vagy teljes képességhez) tartozó kiképzettségi szintet, áttérnek a ciklikus kiképzési rendre. A szárazföldi katonai szervezetek ciklikus kiképzési rendje A ciklus három szakaszból épül fel (6 6 hónap idõtartam): I. szakasz: az új kiképzési rendre történõ áttéréskor meghatározott alap-, vagy teljes képesség kiképzettségi szint szinten tartása képességfejlesztés az alkalmazási szint elérése céljából (külön intézkedésre). A kötelék kiképzés elsõ idõszakában a parancsnokok és törzsek felkészítése és az alegységek kiképzése folyik. Ebben a ciklusban a kötelékeket mentesítik az egyéb nem kiképzés jellegû feladatoktól. A katonai szervezetek számára biztosítják a szükséges erõforrásokat. A ciklusba szakaszszintig az azonnali reagálási helyzeteket kell gyakorolni, míg század- és zászlóaljszinten a harctéri rendszerek tevékenységének összehangolására kell a hangsúlyt fektetni. II. szakasz: alkalmazás, készenléti szolgálat. A második ciklusban az alegységek (zászlóaljak) magas készenléti szinten vannak. Készen állnak harcfeladat ellátására, vagy (missziós) harcfeladatot látnak el (Pl: KFOR, Irak stb.). III. szakasz: pihentetés egyéni képességfejlesztés szintentartás/ kollektív képességfejlesztés az alap-, vagy teljes képesség szinten (ellenõrzés eredményétõl függõen). A harmadik ciklus az úgynevezett pihentetési ciklus, amelyben a szabadságokat, pihenõnapokat kiadják a személyi állománynak. Ezen idõszak alatt folyik az állomány tanfolyam jellegû kiképzése (átképzõ és elõmeneteli tanfolyamok). Az I. és III. szakasz tartalmát képezi az általános képesség kiképzettségi szint szintentartása is. A légierõ szervezetek lépcsõzetes kiképzési rendje A légierõ szervezeteinél a ciklikus kiképzési rend nem alkalmazható az állandó készenléti szolgálat ellátásának követelménye miatt, mivel az állandó, magas fokú kiképzettségi szintet feltételez. Emellett nem rendelkeznek a katonai szervezetek rotációjához szükséges mennyiségû szervezettel sem. Ciklikus kiképzés csak olyan értelemben képzelhetõ el, amikor a repülõ és helikopter szervezetek a kisköteléktõl a nagyobb kötelékig, a nemzeti köteléktõl a nemzetközi kötelékben végrehajtott feladatokig haladnak rendszeres ismétlõdéssel. Ciklikus kiképzés csak a szövetségi részleges/teljes alkalmazási képesség elérése után lehetséges, ami egyébként a haderõ-átalakítás célkitûzései között szerepel. A különbözõ kiképzettségi szinteket az alábbiak szerint kell értelmezni: alapképesség kiképzettségi szint: a repülõ- és kezelõ személyzetek, váltások, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató szervezetek szakfeladatai végrehajtására alkalmas állapota; 114
9 teljes képesség kiképzettségi szint: a mûveleti egységeknek, parancsnokságoknak a nemzeti és szövetségi készenléti szolgálat ellátására, valamint az összfegyvernemi feladatainak végrehajtására alkalmas összekovácsoltsági állapota; alkalmazási képesség kiképzettségi szint: részleges/teljes szövetségi feladat-végrehajtási készenlét a felajánlott erõkkel (külön igényre). Mindezt figyelembe véve a Légierõ szervezeteinél egy egymásra épülõ, lépcsõzetes kötelék-kiképzési rendet kell bevezetni. I. lépcsõ: a repülõ- és kezelõ személyzetek, váltások képességfejlesztése az alapképesség elérése céljából; II. lépcsõ: alapképesség szinten tartása képességfejlesztés a teljes képesség kiképzettségi szint elérése céljából; III. lépcsõ: a teljes képesség kiképzettségi szint szintentartása képességfejlesztés az alkalmazási képesség elérése érdekében (külön intézkedésre) Az I. és II. lépcsõ tartalmát képezi az általános képesség kiképzettségi szint szintentartása is. A kiképzés ellenõrzése, tapasztalatok feldolgozása A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE A párhuzamosságok elkerülése és az egységes elöljárói ellenõrzési követelmény- és értékelési rendszerek létrehozása érdekében az MH katonai szervezetei kötelék kiképzésének ellenõrzési rendszerét a harcászati felmérõ és értékelõ programok (TACEVAL/OPEVAL/CREVAL) ellenõrzési rendjéhez kell igazítani. A TACEVAL (Tactical Evaluation) harcászati komplex értékelési rendszer, a NATO Szövetséges Mûveleti Fõparancsnokság által kialakított követelményeket tartalmazó program csomag az alárendelt légi parancsnokságok és egységek részére, beleértve a nemzet által NRF AIR kötelékbe kijelölt és minõsített parancsnokságokat és egységeket is. A CREVAL (Combat Readiness Evaluation) harcászati komplex értékelési rendszer, a NATO Szövetséges Mûveleti Fõparancsnokság által kialakított követelményeket tartalmazó program csomag az alárendelt szárazföldi parancsnokságok és törzsek és egységek részére, beleértve a nemzet által NRF kötelékbe kijelölt és értékeléssel jóváhagyott parancsnokságokat és egységeket is. A kiképzés ellenõrzõ tevékenysége szerepének és fontosságának megtartása mellett növelni kell a visszacsatolás más formáinak így a törzsek és parancsnokságok elemzõ-értékelõ tevékenységének szerepét. A hadmûveletei/mûveleti követelmények változásaira rugalmasan reagálni képes kiképzés rendszer mûködtetése érdekében a Magyar Honvédségben ki kell alakítani a saját és alárendelt szervezetek kiképzési tevékenységének az elemzésére és a tapasztalatok gyors hasznosítására való képességet, amelyet a törzsek és parancsnokságok béketevékenységének szerves részévé kell tenni. 115
10 Kiképzõ központok helye és szerepe a kiképzésben A sorállomány részére 2002 márciusában bevezetésre került a kéthavonkénti bevonultatási és kiképzési rend, mely mindhárom kiképzõ központ kapacitását igénybe vette július 1-jétõl a szerzõdéses katonák emelt szintû kiképzését is a kiképzõ központok hajtották végre. Mindhárom kiképzési központ leterheltsége és kiképzési struktúrája közel azonos volt. Az átmeneti idõszakban a hadköteles katonák részére a 2 hónapos egyéni kiképzés az MH ALFÖLDI Kiképzõ Központban és az MH SAVARIA Kiképzõ Központban került végrehajtásra. A sorállomány utolsó leszerelési idõpontját követõen a kiképzõ központok felszámolási munkálatai megkezdõdhettek, és december 31-én befejezõdtek januártól az MH TAPOLCAI Kiképzõ Központban sorállományú alapkiképzés már nem folyt. A központban a szerzõdéses legénységi állomány 2 hónapos alapkiképzése mellett a jóváhagyott állománytábla alapján elkezdõdött az 5 hónapos (3+2) alap- és szakkiképzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítása. A tervezett rend szerint a Magyar Honvédség TAPOLCAI Kiképzõ Központ (TKK) az egyéni kiképzés, a KGYLP bázisán létrehozásra kerülõ MH BAKONY Harckiképzõ Központ (BHK) pedig a kötelékkiképzés alapvetõ bázisává válik. A TKK hajtja végre az MH teljes állománya alapkiképzését évenkénti hatszori bevonultatással, valamint a szakkiképzés azon fajtáit, amelyekhez a feltételek a kiképzõ központban biztosítottak lesznek. A Bakony Harckiképzõ Központ egyesíti a kötelék- és törzskiképzés alábbi, jelenleg más-más katonai szervezet irányítása alatt mûködõ bázisait: a Központi Gyakorlótér jelenleg is meglévõ elemeit; a Táborfalva Központi Gyakorlóteret; az Újdörögd laktanyát a helységharc gyakorlópályával. Az MH BAKONY Harckiképzõ Központ jóváhagyott szervezete és állománytáblája nem teszi lehetõvé a kötelék- és törzskiképzés teljes spektrumának lefedését, ezért a központ üzemeltetése vásárolt polgári szolgáltatásokkal egészül ki. Az így kompletté váló harckiképzõ központ végzi a Magyar Honvédség harcoló, harci támogató és harci támogató-kiszolgáló alegységeinek, egységeinek harcászati kiképzését, a törzsek kiképzését és a parancsnokok felkészítését. Mind a kötelékek, mind pedig a törzsek kiképzése figyelembe veszi az alkalmazás rendjében bevezetendõ rotációt, így a kötelékek kiképzésének várható ciklikusságát (alkalmazás pihentetés kiképzés). A BHK-ban folyó harckiképzés célja, hogy a helyõrségi kis alegység szintû kiképzésre alapozva, az addig elért kiképzettségi szintek figyelembe vételével, a meghatározott rotációs rend szerint biztosítsa az alegységek teljes, vagy alkalmazási képesség kiképzettségi szintjét. Tegye képessé mind az alegységeket, mind pedig a parancsnokokat és a törzseket szövetségi, vagy koalíciós keretek között háborús és nem háborús katonai mûveletekben való részvételre. A harckiképzõ központot úgy kell fejleszteni, hogy legyen képes NATO szabvány kiképzés végrehajtására (szabvány harceljárások, törzsmunka módszerek, dön- 116
11 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE tési mechanizmusok, információáramlási rend stb.). A fejlesztések közül ezért prioritást kell kapnia a konstruktív szimulátorok, szimulációs rendszerek (MARCUS és MARS) folyamatos továbbfejlesztésének, valamint a MILES harctéri lézeres szimulátoros készlet 2004 évben tervezett rendszerbe állításának. A harckiképzõ központ mûködésének, hatékonyságának további elõfeltétele a harcászati doktrínák, harcszabályzatok mielõbbi kidolgozása, adaptálása. A kiképzést támogató alrendszer feladata a kiképzési feladatok végrehajtásához szükséges erõforrások, anyagi-technikai feltételek, kiképzési létesítmények, eszközök, anyagok biztosítása. A feladatokat a kijelölt pénzügyi szervek, az elhelyezési, haditechnikai, hadtáp és közlekedési anyagnem felelõsök együttesen, a logisztikai biztosítás keretei között végzik. Az anyagi-technikai támogatás megvalósításánál biztosítani kell a kiképzési feladatok, az adott idõszakra vonatkozó prioritások és a költségvetési lehetõségek összhangját. A rendszeresített haditechnikai eszközöket és harcanyagokat a kiképzéshez csak a legszükségesebb mértékben lehet felhasználni. Elõnyben kell részesíteni a kizárólag kiképzési célra rendszeresített eszközöket, szimulátorokat, csökkentett hatású harc- és imitációs anyagokat, lõszereket, amelyek hatékonyan és költségtakarékosan biztosítják a kiképzési feladatok végrehajtását, a környezetvédelmi elõírások betartását. A helyõrségekben kevésbé használt kiképzés-technikai eszközöket az MH Tapolcai Kiképzõ Központba kell áttelepíteni, illetve a csapatoknál tovább kell folytatni a kiképzés feltételeinek kialakítását a költséghatékonyság növelése érdekében. Az MH Bakony Harckiképzõ Központ létesítményein (lõ- és gyakorló terek) és eszközein (MARCUS, MILES) lefolytatott feladatok kiszolgálásának erõforrás szükséglete tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a feladatok kiszolgálása alapvetõen vásárolt szolgáltatásokra alapozva történik. Az MH katonai szervezetei kezelésében levõ helyõrségi és laktanyai létesítmények és eszközök üzemeltetését állománytáblás támogató alegységek végzik. A képzés, valamint az elõmeneteli rend keretében folytatott továbbképzések hatékonyságának növelése érdekében szélesíteni kell, és általánossá kell tenni a multimédiás és távoktatási rendszerek alkalmazását. A magasabb szintû képzés, valamint a kiképzést folytatók fokozottabb támogatása érdekében folytatni kell a megkezdett fejlesztést, a feladattárak és oktató programok körének bõvítésével. A kiképzés feltételei reális tervezéséhez, indokolt költségeinek meghatározásához, kiképzés-támogató erõforrás-tervezõ modell -t kell kidolgozni. A modell alkalmazásának alapját a kiképzési feladatok teljes körére (haderõnemi, fegyvernemi, szakági kiképzés) részletesen kidolgozott kiképzési feladatrendszer, valamint az egyes feladatokhoz rendelt tételes normák képezzék. A gazdálkodási rendszer az erõforrás-tervezõ modell alkalmazásával biztosítsa az eszközök és források hatékony felhasználását, a parancsnokok gazdálkodási, tervezési feladatainak végrehajtását. 117
12 A kidolgozott feladat- és követelményrendszeren (normákon) alapulva a kiképzési erõforrás-tervezés folyamatosan biztosítsa a Tárca Védelmi Tervezõ Rendszer Erõforrás-tervezõ Alrendszere gördülõ tervezéséhez szükséges adatokat. A kiképzés támogató rendszer átalakítását, korszerûsítését az átmeneti idõszakban kell végrehajtani. A mûködtetés tapasztalatait az idõszak végén összegezni, elemezni kell. Az ésszerû módosítások és korrekciók végrehajtásával az idõszak végére a rendszert véglegesíteni kell. Az új kiképzési rendszer bevezetésének szakaszai A kiképzési rendszer átalakítása a haderõ-átalakítás rendjéhez igazodva három szakaszban kerül végrehajtásra, amelyek fõbb jellemzõi az alábbiak: I. idõszak ( ): a feladat szervezet képesség szerint összehangolt haderõnek megfelelõ differenciált és feladatorientált kiképzési rendszer bevezetése; áttérés az önkéntes haderõ jellegének megfelelõ kiképzésre; a különbözõ képességszintekhez igazodó kiképzési szintek megfogalmazása és alkalmazásuk bevezetése; a kötelékek ciklikus és lépcsõzetes kiképzésének bevezetése; az új képességek kialakítását biztosító kiképzés végrehajtása; az MH integrációját segítõ kiképzési formák meghatározóvá tétele; a belépõ új technikai eszközökre történõ kiképzés elõkészítése és megkezdése; a kiképzési normák kidolgozása és bevezetése; a fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer továbbfejlesztése; a kiképzés anyagi-technikai biztosítási lehetõségeinek fejlesztése. II. idõszak ( ): a szövetségi követelményeknek való részleges/teljes megfelelésre történõ kiképzés végrehajtása; NATO kiképzési doktrínák és szabályzó okmányok bevezetése; az OPEVAL/TACEVAL ellenõrzési rendszer teljes kiterjesztése; a belépõ új technikai eszközök alkalmazására történõ kiképzés végrehajtása; a kiképzés személyi és technikai feltételrendszerének fejlesztése. III. idõszak ( ): a szövetségi követelményeknek való teljes megfelelésre történõ kiképzés végrehajtása; NATO kiképzési doktrínák és szabályzó okmányok alkalmazásának teljes körûvé tétele; a kiképzés személyi és technikai feltételrendszerének megszilárdítása. A kiképzési költségek tervezése két forráson alapul. Az elsõ forrás az MH katonai szervezetei kiképzési tervei, amelyek évente jelentkezõ változóként vannak a rendszerben. 118
13 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE A második az MH ÖLTP által az utóbbi évek felhasználási normái, szakanyagnem felelõsi bontásban. Ez egy tapasztalati adathalmaz, amely a megvalósult kiképzési rendezvényeken felhasznált erõforrásokat mutatja ki. A HM GTH-nál folyó 10 éves erõforrás tervezés is a fenti változókat használja kiinduló adatként a kiképzés területén. A kiképzés reálisabb költségtervezésének alapjait az alegységek kiképzésének szabványosítása teremtette meg, amely során kidolgozásra kerültek a szárazföldi csapatok harci, fontosabb harci támogató és harci támogató kiszolgáló alegységeinek (raj, szakasz és század) elemi és modellfeladatai, valamint a légierõ fegyvernemi kiképzésének szabványosítható, normásítható elemei. Jelenleg folyik az egyes küldetéstípusokhoz tartozó kiképzési csomagok kialakítása, amely azt mutatja meg, hogy egy alegységnek az alkalmazási készenlét eléréséhez figyelembe véve leendõ küldetését melyik modellfeladatot milyen szinten és hányszor kell végrehajtania, begyakorolnia. A rendszer bevezetése esetén a munka végterméke egy feladatorientált és szabvány alapú kiképzés lesz, amely melléktermékként a kiképzési költségek meghatározását is maga után vonja. A modellfeladat alapú kiképzés tesztelése 2005-ben, a rendszerbe történõ bevezetése pedig a 2006-ban induló kiképzési évben tervezett. Az éves szinten jelentkezõ kiképzési költségek alakulását befolyásolta a követelmény oldalról a katonai szervezetek száma, várható alkalmazási módja, helye és ideje, valamint az elérendõ képességek szintje határozza meg. Befolyással bír még erre a kiképzési rendszer korszerûsége (hatékony, költséghatékony és rugalmas megoldások), a katonai szervezetek eddig elért kiképzettségi szintje, továbbá a kiképzési követelményekben meghatározott prioritások. A kiképzési rendszer átalakításának feladatai A kiképzés megszervezésekor a következõ alapvetõ feladatokat kell elvégezni: a katonai szervezetek kiképzettségi szint szerinti besorolását; valamennyi szervezet feladatának pontosítását és a feladatnak megfelelõ kiképzettségi szint meghatározását (feladatorientált kiképzés); a rotáció figyelembevételével valamennyi szervezet alkalmazási rendjének, valamint alkalmazásra való készenléti idejének és az ahhoz tartozó kiképzettségi szintjének meghatározását (differenciált felkészítés); valamennyi szervezetre vonatkozó általános képességek meghatározását; az alap-, a teljes- és az alkalmazási készenlét kiképzettségi szint követelményeinek meghatározását; az egyes kiképzettségi szintekhez tartozó szinten tartó, illetve képességfejlesztõ kiképzés tartalmának, idõtartamának meghatározását; az alkalmazás pihentetés kiképzés ciklusának megtervezését valamennyi katonai szervezet vonatkozásában. 119
14 A kiképzési rendszer korszerûsítésének feladatai: a) Az intézkedési jogkörök újraszabályozása a vezetés-irányítás jog- és hatáskörének vizsgálata, a normatív intézkedések kiadványozási jogának szabályzása; a Magyar Honvédség Kiképzési Doktrína második kiadás kidolgozása és kiadása; a HM HVKF Kiképzési, Gyakorlatok, Ellenõrzési és Értékelési Intézkedés kidolgozása; a Magyar Honvédségben folytatott kiképzés felsõszintû irányításának rendjérõl szóló. 32/ (HK. 3) MHPK intézkedés átdolgozása; a hazai és nemzetközi gyakorlatok szabályozásának kidolgozása. b) A kiképzés vezetési-irányítási rendjének és okmányrendszerének felülvizsgálata A békevezetési rend változásainak megfelelõ kiképzés irányítási, tervezési és végrehajtási rend és egységes vezetési okmányrendszer kidolgozása a HVK szinttõl a zászlóalj szintig; A HM HVK feladata a kiképzési követelmények, alap dokumentumok (doktrína, kiképzés irányításának rendje, középtávú kiképzési célkitûzések és követelmények, éves kiképzési intézkedés, nemzetközi és hazai gyakorlatok), alap programok kidolgozása (irányítási szint); A középszintû irányító szervek végzik a kiképzés tervezését (tervezési szint); A csapattagozat a kiképzés gyakorlati megvalósításának színtere (végrehajtási szint). c) A különbözõ katonai szervezetek kiképzettségi szintjével szemben támasztott követelmények pontosítása az egyes katonai szervezetek készenléti kategóriájának, tervezett alkalmazási rendjének pontosítása és kiképzési követelményeinek összehangolása; a haderõ kiképzettségével szemben támasztott NATO-követelmények pontosítása és bevezetése az MH-ban; egységes cél-, követelmény- és feladatrendszer kialakítása a felmérési és ellenõrzési rendszer, illetve egyéb NATO-követelmények alapján. d) A kiképzés tartalmának felülvizsgálata az egyéni kiképzés formáinak és rendszerének pontosítása valamennyi állománykategóriára vonatkozóan; a különbözõ alkalmazási kategóriájú katonai szervezetek kiképzési formáinak és rendszerének pontosítása; a fegyvernemi és szakkiképzés rendjének és tartalmának pontosítása; a kiképzés nyilvántartási, értékelési rendjének átalakítása; az osztályba-sorolási rendszer korszerûsítése, a versenyeztetési rendszer kidolgozása. c) A kiképzési feladat- és követelményrendszer kidolgozása a kötelékek minimális kiképzési feladat- és követelményrendszerének kidolgozása; 120
15 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE a kiképzettségi szint meghatározásához szükséges mutatók kidolgozása; az alkalmazás elõtti közvetlen felkészítés programjának kidolgozása; a lõgyakorlatok rendszerének Egységes Lövészeti Szakutasításban történõ kidolgozása; az alapkiképzés és az általános katonai kiképzés programjának kidolgozása; az MH SZFP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása; az MH LEP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása; az MH BHP szakirányítása alá tartozó beosztásokra a szakkiképzési programok kidolgozása; az MH ÖLTP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása. f) A kiképzési feladatok költségei normarendszerének kidolgozása az egyes kiképzési feladatok, gyakorlások és gyakorlatok bekerülési költségeinek meghatározása; a kiképzési költségek számvetéséhez szükséges mutatók kidolgozása; a nemzetközi és hazai gyakorlatok költségtervezési eljárásainak összehangolása; a hazai gyakorlatok központi költségkeretei létrehozása lehetõségeinek vizsgálata. g) A NATO dokumentumok jogharmonizációja A kiképzés NATO követelményeit tartalmazó dokumentumai MH-ban történõ bevezetésének folyamatos végzése. h) A Kiképzõ Központ mûködési rendjének kialakítása a laktanyai kiszolgáló alegységek szervezetének, létszámának felülvizsgálata; a laktanya õr-, kiszolgáló- és ellátó állománya létszámszükségletének meghatározása, állománytáblák kialakítása. i) A kiképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása a kiképzõ központban és a csapatoknál a kiképzõ központ rendeltetésének felülvizsgálata, feladatkörük szükség szerinti módosítása; a kiképzõ rajparancsnoki állomány feltöltése a kiképzõ központban és a csapatoknál; a szakbeosztásra történõ felkészítés kiképzõ központban történõ végrehajtás személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása; a szerzõdéses legénységi állomány kiképzõ központban történõ szakkiképzési, át- és továbbképzési feltételeinek kialakítása; a kiképzõ állomány kiképzése; a kiképzõ állomány módszertani felkészítése. j) Az önkéntes tartalékos állomány kiképzési rendjének kialakítása Az önkéntes tartalékos állománnyal feltöltött alegységek összekovácsolási módjainak kidolgozása. 121
16 k) A törzskiképzés rendjének kialakítása a törzsgyakorlások, gyakorlatok rendszerének kialakítása; a különbözõ felkészítési formák tartalmának, irányultságának korszerûsítése; a szimulációs rendszereken történõ gyakoroltatás rendjének kialakítása; a nemzetközi és hazai gyakorlatok rendszerének kidolgozása, pontosítása; szimulációs eszközökkel támogatott gyakorlatok könyvtárának létrehozása. l) A kiképzést támogató alrendszer korszerûsítése az alrendszer funkcióit teljes körûen ellátó szervezet kialakítása; korszerû szimulációs és kiképzés-technikai eszközbázis kialakítása; az MH és nemzetközi igényeket kielégítõ kiképzõ bázisok, lõterek fejlesztése. m) Ellenõrzés Terv kidolgozása a meghatározott feladatok ellenõrzésének koordinálására. Mindezen feladatok egy része már végrehajtásra került, más részük teljesítése pedig az elkövetkezõ idõszak feladata lesz. 122
A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI
Sári Gábor A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI (a Katonai logisztika időszerű kérdései konferencián 2014. december 3-án megtartott előadás alapján) Absztrakt: A központi logisztikai feladatokat
Részletesebben2 Az Országgyűlés.../2007. ( ) OGY határozata a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól Az Országgyűlés a honvédelemről és a Magyar Honvéds
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA 1~ ; 2007 prá,! 0 & H/2921. számú országgyűlési határozati javaslat a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól Előadó : Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter Budapest,
RészletesebbenA RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN
Sári Gábor sgkatona@gmail.com A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN Absztrakt Megkezdődött a kiképzés új rendszerének fejlesztése, az MH Kiképzési
RészletesebbenMAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy
MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG 2008.04.11. SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy 1 A KÖZELMÚLT 20 ÉVE 1987.07.01- től. 1991.11. 01-től. 1997.09. 01-től. 2007.01. 01-től. MN LÉRE PSÁG
RészletesebbenA KATONAI LOGISZTIKA BIZTOSÍTÁS GYAKORLATA
A KATONAI LOGISZTIKA BIZTOSÍTÁS GYAKORLATA KÉPESSÉG- ÉS FELADAT TERVEZÉS A TÁRCA VÉDELMI TERVEZŐ RENDSZER (TVTR) KÉPESSÉG- ÉS FELADAT TERVEZŐ ALRENDSZER (KFTAR) TERVEZÉSI FOLYAMATÁBAN Rovács Gábor 1 A
Részletesebben2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 16. HUMÁN SZAKMACSOPORT
34. sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.
RészletesebbenKIKÉPZÉS FELKÉSZÍTÉS
KIKÉPZÉS FELKÉSZÍTÉS A CSAPAT LOGISZTIKAI SZAKKIKÉPZÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A LÉGIERŐNÉL Sári Gábor 1 A kiképzési rendszer professzionális jellegűvé alakítása érdekében került kiadásra a HVKF 65/2004
RészletesebbenA honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem
RészletesebbenPrax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és
Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar
RészletesebbenFizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál
Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:
Részletesebben2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 16. HUMÁN SZAKMACSOPORT
31. sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.
RészletesebbenTARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4.
CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Alapító okiratok A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság alapító okirata (a módosításokkal
RészletesebbenMANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15
MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2008. 01. 07. mk. alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY 2008. ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2011. 01. 26. Dr. Szabó Tibor MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE 2011
RészletesebbenA honvédelmi miniszter. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseiről szóló 26/2002. (IV. 12.) HM rendelet módosításról
RészletesebbenHONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY MANS munkacsoportok összesített ütemterve MUNKACSOPORT 2005. NOVEMBER 2005. DECEMBER 2005. JANUÁR Szakmai Feladat: A kiválasztási rendszerre
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2009. 01. 16. Dr. Felházi Sándor mk. ezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI
RészletesebbenHIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 68. szám. A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE augusztus 27., péntek. Tartalomjegyzék. III. Utasítások, jogi iránymutatások
HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2010. augusztus 27., péntek 68. szám Tartalomjegyzék III. Utasítások, jogi iránymutatások 82/2010. (VIII. 27.) HM utasítás a Honvédelmi Minisztérium szervezeti
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2013. 02. 07. Dr. Szabó Tibor alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2014. 01. 10. Dr. Szabó Tibor alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)
HONVÉDELMI MINISZTER ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.
RészletesebbenA MH Logisztikai Központ helye, szerepe és feladatai a log. gazdálkodás rendszerében
A MH Logisztikai Központ helye, szerepe és feladatai a log. gazdálkodás rendszerében Erdődi Zsolt ezredes MH Logisztikai Központ mb. logisztikai igazgató 2014.04.15. 1 Témakörök 1. A védelemgazdasági és
RészletesebbenT E R V E Z E T. A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM. r e n d e l e t e
T E R V E Z E T A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM r e n d e l e t e egyes juttatásokkal kapcsolatos honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények
RészletesebbenA honvédelmi miniszter../2006. (MK ) HM utasítása
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE számú példány A honvédelmi miniszter./2006. (MK ) HM utasítása a Magyar Köztársaság Honvédelmi Miniszterének Humánpolitikai Irányelvei a 2006-2007. személyügyi
RészletesebbenMH KKB & MH KPTSZI Szentendre. feladatvégzése számokban
MAGYAR HONVÉDS DSÉG KÖZPONTI KIKÉPZ PZŐ BÁZIS MH KKB & MH KPTSZI Szentendre feladatvégzése számokban Isaszegi János mk. vőrgy előadása a HM SZEF részére 2009. március 16. 2008. Végrehajtott feladatai 1.
RészletesebbenVéget ért az EUFOR 15. váltásának szolgálata. Cs. Sárkány Beáta hadnagy Fotó: Hegedűs Csaba őrnagy
Véget ért az EUFOR 15. váltásának szolgálata Cs. Sárkány Beáta hadnagy Fotó: Hegedűs Csaba őrnagy Ünnepélyes keretek között köszöntötte Böröndi Gábor dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság
RészletesebbenTudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)
Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár
RészletesebbenA K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól
A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen
KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek
RészletesebbenAZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOSOK SZEREPE A JÖVŐBENI MAGYAR HADERŐBEN
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK URBÁN LAJOS AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOSOK SZEREPE A JÖVŐBENI MAGYAR HADERŐBEN Azáltal, hogy békeidőben Magyarország áttért az önkéntes haderőre, számos kihívással, de ugyanakkor
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar 1. számú példány 1. A tantárgy kódja: HFELB81 TANTÁRGYI PROGRAM 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): A harcászati szintű katonai felderítés
RészletesebbenA TÜZÉR SZAKOSZTÁLY ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE
. számú példány Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2002. 12. 16. MHTT Tüzér szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY 2003. ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE 2002 2
RészletesebbenA könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Szűcs Endre alezredes A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve című doktori
RészletesebbenÁllami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben
Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet
Részletesebben2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 6. VEZETÉS, IRÁNYÍTÁS SZAKMACSOPORT
13.sz. melléklet a 34000/129-6/2019.ált. nyt. számhoz 2019. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII.
RészletesebbenNemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenTájékoztató a Hjt. végrehajtási rendeleteinek módosításával kapcsolatos rendelkezésekről
HONVÉDELMI MINIS ZTÉRIUM KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HIVATAL Tájékoztató a Hjt. végrehajtási rendeleteinek módosításával kapcsolatos rendelkezésekről A Magyar Közlöny 2011. évi 60. számában 2011. június 7-én
RészletesebbenTARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2012. december 28. Határozatok
CXXXIX. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2012. december 28. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Határozatok A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat alapító okirata (a módosításokkal egységes
RészletesebbenKATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport
KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport 1) Az MH NTE alkalmazásának tapasztalatai az Afganisztáni Hadszíntéren (témavezető: Dr. Pohl Árpád) 2) Az Afganisztánban
RészletesebbenA 2010/2011. tanév II. szemeszterében végrehajtásra kerülő tanfolyamok kezdési időpontjai és tervezett létszámai
A Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állományának meghirdetett belső tanfolyamai. A 2010/2011. tanév II. szemeszterében végrehajtásra kerülő tanfolyamok kezdési időpontjai és tervezett
RészletesebbenA MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENS FELÁLLÍTÁSÁNAK LEGFONTOSABB TAPASZTALATAI
ELŐADÁSOK VASS JÁNOS A MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENS FELÁLLÍTÁSÁNAK LEGFONTOSABB TAPASZTALATAI Vass János mk. ezredes 1995-ben részt vett a Magyar Műszaki Kontingens felállításának munkálataiban, majd a kontingens
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
Részletesebben1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,
RészletesebbenA honvédelmi miniszter. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter /2017. ( ) HM r e n d e l e t e a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló
RészletesebbenVAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG
VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG 1 A védelmi igazgatás rendszere Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó fejezetének 48-54. cikkejei: - rendkívüli állapot - szükségállapot
RészletesebbenMegfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon
Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon 2013. március 25. A katonai felsőfokú vezetőképző tanfolyam túlnyomó többségükben ezredesi rendfokozatot viselő
RészletesebbenKATONAI TANANYAG. 1. Szolgálati szabályzat ismeretek HONVÉD VEZÉRKAR KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG
HONVÉD VEZÉRKAR KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG 8. melléklet a 1518/137/26-201/2013. nyt. számhoz KATONAI TANANYAG A 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes
RészletesebbenZrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során
RészletesebbenTARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. Jogszabályok
CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 22/2012. (XI. 13.) HM rendelet A honvédségi jármûvek fenntartásáról szóló 18/2009.
RészletesebbenKATONAI TANANYAG. 1. Szolgálati szabályzat ismeretek. 2. Alaki kiképzés
4. sz. melléklet a HHK/1123-1/2014. nyt. számhoz KATONAI TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 90. (1)
RészletesebbenI. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Jogállás és alapadatok
2 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A honvédelmi miniszter a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Ughy Antal ezredes 2003 2 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Ughy Antal ezredes A GYAKORLATTERVEZÉS KORSZERÛ ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN DOKTORI (PhD)
RészletesebbenTájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről
HONVÉDELMI MINIS ZTÉRIUM KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HIVATAL Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről A Magyar Közlöny 2010. évi 201. számában
RészletesebbenTagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban.
Szerkesztő Bizottság Elnök Gáspár Tibor Tagok Adorjáni István, Anda Árpád, Bella András, Báthy Sándor, Csák Gábor, Hazuga Károly, Horváth János, Kasza Zoltán, Kulcsár István, Rádli Tibor, Svéd László,
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenÁTTEKINTÉS A FOGYASZTÓI LOGISZTIKAI RENDSZER HOSSZÚ TÁVÚ (2012.-2021.) KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAIRÓL
Sári Gábor sgkatona@gmail.com ÁTTEKINTÉS A FOGYASZTÓI LOGISZTIKAI RENDSZER HOSSZÚ TÁVÚ (2012.-2021.) KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAIRÓL Absztrakt A Honvédelmi Miniszter az országvédelmi feladatok ellátását
RészletesebbenÉletpálya és mobilitás a honvédelemben
Életpálya és mobilitás a honvédelemben ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel Mobilitás Társadalmi mobilitás Vándorlás Karriermobilitás Munkaerőáramlás Átjárhatóság Vándorlás lakhatási támogatás
RészletesebbenTájékoztató az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos szolgálatformáról
Tájékoztató az Önkéntes Területvédelmi Tartalékos szolgálatformáról A Magyar Honvédség átalakítja és megújítja önkéntes tartalékos rendszerét, melynek új elemeként, a helyi közösségekre építve hozta létre
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN
KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Mogyorósi József ezredes MH Katonai Közlekedési Központ központparancsnok FELHASZNÁLT IRODALOM HM KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLAT FŐNÖKSÉG: Az MN. Közlekedési Szolgálat
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenTARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2011. április 21. Határozatok
CXXXVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2011. április 21. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Határozatok 67/2011. (III. 16.) KE határozat 69/2011. (III. 16.) KE határozat 71/2011. (III.
RészletesebbenA honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány TERVEZET A honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről,
RészletesebbenTüzér honvédtiszt-jelöltek éleslövészete a várpalotai lőtéren
Tüzér honvédtiszt-jelöltek éleslövészete a várpalotai lőtéren A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Támogató Tanszék III. és IV. éves tüzér honvédtiszt-jelöltjei
RészletesebbenCsaládi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)
Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE
Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá
RészletesebbenAZ ABV MENTESÍTŐ ALEGYSÉGEK SZAKKIKÉPZÉSI KONCEPCIÓJA A MAGYAR HONVÉDSÉG KIKÉPZÉSI DOKTRÍNÁJÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN
VIII. Évfolyam 2. szám - 2013. június Berek Tamás Szabó Sándor berek.tamas@uni-nke.hu szabosan@yahoo.com AZ ABV MENTESÍTŐ ALEGYSÉGEK SZAKKIKÉPZÉSI KONCEPCIÓJA A MAGYAR HONVÉDSÉG KIKÉPZÉSI DOKTRÍNÁJÁNAK
RészletesebbenA Magyar honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság szakmai-tudományos folyóirata. sereg szemle
A Magyar honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság szakmai-tudományos folyóirata sereg szemle Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik, és jó vitézi resolutio! (Zrínyi Miklós) AZ MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG
RészletesebbenA LOGISZTIKAI TISZTEK OKTATÁSI KÉPZÉSI KIKÉPZÉSI - FELKÉSZÍTÉSI RENDSZERE A KÖVETELMÉNYEK DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN
Sári Gábor sgkatona@gmail.com A LOGISZTIKAI TISZTEK OKTATÁSI KÉPZÉSI KIKÉPZÉSI - FELKÉSZÍTÉSI RENDSZERE A KÖVETELMÉNYEK DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN Abszrakt Az Országgyűlés döntést hozott a katonai
RészletesebbenMAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN
MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.
RészletesebbenA Kar FEUVE rendszere
4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti
RészletesebbenKIKÉPZÉS - FELKÉSZÍTÉS
KIKÉPZÉS - FELKÉSZÍTÉS AZ ÖNKÉNTES HADERŐRE TÖRTÉNŐ ÁTTÉRÉS LOGISZTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Bevezetés II. RÉSZ. Buzai László 1 Az évezred és az évszázadok fordulópontján az európai régió katonai erőviszonyaiban
RészletesebbenVasúti Erősáramú Konferencia
Vasúti Erősáramú Konferencia 2015. NOVEMBER 17-19. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. Pályaműködtetési szerződés a Magyar Állam és a MÁV Zrt. között 2016-2025 A MÁV Zrt. 2016-ra tervezett
RészletesebbenA LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM TAPASZTALATAI A TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
1 Dr. Jakab László Phd. alezredes Egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülőműszaki Intézet Sárkányhajtómű Tanszék A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM
RészletesebbenÁllami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben
XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs
RészletesebbenBíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15.
Honvédelmi szervezetek tapasztalatai az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényesítése terén, különös tekintettel az ismételt üzembe helyezésekkel kapcsolatos
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv
Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv
RészletesebbenA honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete
A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli
RészletesebbenBudapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete
Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete A Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
Részletesebben2016. évi ellenőrzési terv
A Közgyűlés X-145/271.670/2015. sz. határozatának 1. melléklete 2016. évi i terv I. fejezet i terv elkészítése során felhasznált kimutatások, elemzések, egyéb dokumentumok Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri
RészletesebbenA HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Nyt. szám: 34000/21/970/2018. ált. A HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2018-2020 BUDAPEST, 2018. Terület Ssz. Az intézkedés megnevezése Az intézkedés előzménye Az intézkedés
RészletesebbenKATONAI TOBORZÁS. Kérjük az érdeklodoket, hogy a polgármesteri hivatalban jelentkezzenek. KAPCSOLATBAN
1 KATONAI TOBORZÁS Tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot, hogy az országos szinten megalakuló Önkéntes Területvédelmi Tartalékos rendszer kialakításával kapcsolatos toborzó és tájékoztató eloadás megtartását
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI. BALOGH IMRE vezérőrnagy 1
BALOGH IMRE vezérőrnagy 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI A Magyar Honvédség légierő feladatait a 61/2000. (VI. 21.)
RészletesebbenKatasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
RészletesebbenA válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
RészletesebbenA BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS HADMŰVELETI KÖVETELMÉNYEI ÉS KAPCSOLATA A KATONAI MŰVELETEK TERVEZÉSÉVEL
A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS HADMŰVELETI KÖVETELMÉNYEI ÉS KAPCSOLATA A KATONAI MŰVELETEK TERVEZÉSÉVEL Barabás Sándor 1 Tábornok és Tiszt Urak, Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Konferencia! Barabás Sándor ezredes
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a évi belső ellenőrzési tervről
Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Pandur Erika E L Ő T E R J E S Z T É S a 2018. évi belső ellenőrzési tervről A Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA 2012.10.02. KATASZTRÓFAVÉDELEM MEGHATÁROZÁSA A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Katasztrófavédelem:
RészletesebbenJogalkotási előzmények
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a évi belső ellenőrzési tervről
Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Pandur Erika E L Ő T E R J E S Z T É S a 2019. évi belső ellenőrzési tervről A Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK
Katonai alapismeretek középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Azoknál a
RészletesebbenA KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER. Seres György 2005
A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER Seres György 2005 A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER Seres György 2005 2003-ban ban,, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS. a személyi állomány 2008. évi illetményfejlesztéséről és a kereset növelését szolgáló intézkedésekről
HONVÉDELMI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM. sz. példány MEGÁLLAPODÁS a személyi állomány 2008. évi illetményfejlesztéséről és a kereset növelését szolgáló intézkedésekről A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) munkaadói
RészletesebbenA fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete
A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila
RészletesebbenÉrtesítés. Fsz. Dátum Tevékenység jellege, ideje Várható hatások
MAGYAR HONVÉDSÉG sz. példány BAKONY HARCKIKÉPZŐ KÖZPONT Nyt. szám : 141-36/2017 Értesítés Értesítem Önt, hogy az MH BHK kezelésében lévő honvédségi területeken az éleslövészetek és egyéb katonai tevékenységek
RészletesebbenPolgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek
Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges
RészletesebbenHonvédelmi alapismeretek
Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TISZTE L T HA LLGA TÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlá- sa kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres
RészletesebbenA katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei:
Seres György: A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER 2003-ban, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét 1. Csak emlékeztetőül mutatom be az akkori előadás néhány
RészletesebbenA katasztrófavédelem megújított rendszere
A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének
Részletesebben