Előterjesztés a Szenátus május 5-i ülésére. Tárgy:

Átírás

1 Előterjesztés a Szenátus május 5-i ülésére Tárgy: 2010 évi diplomás pályakövetési vizsgálat eredménye Előterjesztő: Gadár László Karrier Iroda vezető Előterjesztés tárgyának kutatási vezetője: Formádi Katalin egyetemi adjunktus, Turizmus Tanszék

2 Tisztelt Szenátus! A évi felsőoktatásról szóló CXXXIX. 34. (6) pontja az intézmények számára kötelezettséget ír elő a pályakövetésre, amelyet a Pannon Egyetem a Karrier Irodán keresztül teljesít. Korábbi években 2007-ben és 2009-ben történt szervezett pályakövetési vizsgálat a Karrier Iroda vezetésével évtől a TÁMOP A-10/1/KONV projekt támogatásával a pályakövetési vizsgálat teljes mértékben megfelel az országos módszertannak, amelyet az Educatio Nonprofit Kt. koordinál, amely mérhető információkat szolgáltat a hazai felsőoktatásból kikerülő diplomásokról, így összehasonlíthatóvá teszi a felsőoktatási intézményeket. Jelen előterjesztésben a Pannon Egyetemen 2007 és 2009 között végzett öregdiákok köréből vett 483 fős reprezentatív mintán végzett telefonos kérdőíves adatfelvétel eredményeinek bemutatása szerepel. Reprezentativitást kvóta adatok alapján értük el: végzés éve, kar, tagozat, nem alapján. A pályakövetési vizsgálat sorozat célja a diplomás pályakezdő munkaerő iránti keresletének és a volt hallgatók munkaerőpiaci helyzetének felmérése. A végzett hallgatók karrierútjának és a valós munkaerőpiaci elvárásoknak, trendeknek az ismeretében az intézmény képessé válik arra, hogy választ adjon az újabb és újabb munkaerőpiaci kihívásokra, hatékonyan és célirányosan befolyásolja az oktatási folyamatokat. A kutatás legfőbb célja a volt diákok szakmai életpályájának és az Alma Materben szerzett ismeretek és kompetenciák hasznosíthatóságának feltérképezése volt. A kutatás a között végzettek körében reprezentatív mintavétellel készült. Az eredmények összefoglalója A kutatás során felmérésre került a megkérdezettek Demográfiai jellemzők Múltbeli és jövőbeli tanulmányok Munkaerőpiaci sikeresség Kapcsolat öregdiákként az egyetemmel Az összefoglaló nem tartalmaz minden eredményt, mindössze az előterjesztők által leglényegesebbnek ítélt válaszok szerepelnek. A teljes kutatási zárójelentés megtalálható az előterjesztés dokumentumában. Demográfiai jellemzők Jelenleg a fővárosban lakik a megkérdezettek 20%-a, megyei jogú városban 30%, egyéb városban 32%, községben 18% A Georgikon Karon végzettek esetén magasabb a községben élők aránya A legfiatalabb megkérdezett diplomás 1988-ban, a legidősebb 1946-ban született A megkérdezettek 62,5%-a nő és 37,5%-a férfi A megkérdezettek 82,8%-a a veszprémi kampuszon, 13%-a a keszthelyi kampuszon, 4,1%-a a nagykanizsai kampuszon diplomázott Az utóbbi két változó teljes mértékben megfelel a végzettek arányának, mivel annak megfelelően került összeállításra a lekérdezendő minta. 2

3 Tanulmányok A megkérdezettek 70,6%-a nappali, 29,4%-a levelező rendszerben tanult A MIK-en a legmagasabb a levelező tagozaton végzettek aránya a nappalisokhoz képest, míg a GK-n a legalacsonyabb A nappali tagozaton végzettek jelenlegi átlagéletkora 27,6 év, a levelező tagozatosoké 38,1 év A megkérdezettek 87,2%-a egy szakon, 12,2%-a két szakon, 0,6%-a három vagy több szakon végzett. Csak az MFTK-n végeztek kettőnél több szakon, míg Nagykanizsán mindenki egy szakot végzett el. Aki két szakot végzett, döntő többségben azonos szakterületen végezte el a második szakot. A jelenleg tanulmányokat folytatók (a megkérdezettek 18,6%-a) 53,3%-a a Pannon Egyetemen, 46,7%-a más intézményben tanul. A tanulóknak 16,9%-a alapképzésben, 50,6%-a a mesterképzésben, 14,6%-a doktori képzésben tanul. 58,9%-uk államilag finanszírozott, 41,1%-uk költségtérítéses formában tanul, 55,2%-uk levelező, 37,9%-uk nappali tagozaton. A képzési területek között a jelenleg tanulók aránya kiemelkedően magas a természettudományi és társadalomtudományi képzési területen végzettek esetén, és alacsony az informatikai és agrártudományi területek esetén. A jelenleg nem tanulók (a megkérdezettek 81,4%-a) 15,8%-a biztosan, 23,4%-a valószínűleg, 24%-a valószínűleg nem, 38,6%-a biztosan nem szándékozik tovább tanulni. Nincs jelentős, kimutatható különbség a karok, képzési területek, és képzési helyszínek között a továbbtanulási szándékban. A tagozat szempontjából már látható különbség, a levelező tagozaton végzettek kevésbé, a nappali tagozaton végzettek jelentősebb mértékben szándékoznak tovább tanulni. Emellett a településtípusok között is látható volt különbség, a községben lakók esetén a továbbtanulási szándék alacsonyabb, míg a főváros és megyei jogú városokban lakók esetén magasabb. A megkérdezettek 53,3%-a a Pannon Egyetemen kíván tanulni, 27,2%-a biztosan nem a Pannon Egyetemen. A biztosan nem a Pannon Egyetemet választók nem az elégedetlenség miatt döntenek így, hanem a nagy távolság a lakóhely és egyetem között (Budapest főleg), megfelelő szakirányú képzés hiánya, továbbá más egyetem kipróbálásának szándéka vezérli őket. Munkaerőpiaci sikeresség A megkérdezetteknek 88,6%-nak volt már állandó munkahelye. Az MFTK esetén 22,9%- nak még nem volt, mert esetükben a továbbtanulás dominált. A nagykanizsai kampuszon végzettek 100%-a már rendelkezett munkahellyel. A gazdasági, műszaki, informatikai és pedagógiai területen végzettek esetén magasabb a munkahellyel rendelkezés aránya a képzési területeket nézve. 4,3% a munkanélküliek aránya, amely megfelel az országos átlagnak. GTK-n, MFTK-n és GK-n végzettek vannak közöttük. A munkával nem rendelkezők 5%-a jelenleg is tanul Az aktívak 79,7%-a cégnél, intézménynél dolgozik teljes állásban, alkalmi szerződéssel 4,6% dolgozik (ez az MFTK-n végzettek esetén a legjellemzőbb), és 1,2% saját vállalkozásban dolgozik. Agrárterületen a legnagyobb arányú a saját vállalkozást vezető öregdiákok aránya, emellett gazdasági területen végzettek dolgoznak saját vállalkozásban. 3

4 A dolgozók 57%-a nyilatkozott arról, hogy munkája teljes mértékben, 15,5%-uk nagy mértékben, 15,5%-uk kis mértékben, 12%-uk egyáltalán nem illeszkedik a végzettségéhez. Az adatok elemzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy nem feltétlenül a teljes illeszkedés a legjobb, mivel egyes képzések esetében a részleges kapcsolódás a diploma konvertálhatóságára is utalhat. A MIK esetében a diplomások 94,7%-a a végzettségnek megfelelő munkában dolgozik, az MK-n 82,9%, a GTK, GK, MFTK 75% körüli illeszkedést mutatott. Vizsgálatra kerültek különböző munkajellemzők is, amelyeket két fő csoportra lehet osztani: munka jellemzőire vonatkozó és a magánéleti és személyes szükségletekhez köthető jellemzők. Az első csoportba sorolt jellemzőkkel az MK-n végzettek voltak legelégedettebbek, míg a MIK-en és GTK-n végzettek legkevésbé. A második csoportba sorolt jellemzőknél épp ellentétesen alakult ugyanez a sorrend. Kapcsolat öregdiákként az egyetemmel A végzettek 61%-a váltaná ki az öregdiák tagsági kártyát, ezzel belép az egyetem alumni szervezetébe. A kártyához fűződően 8,7% ajánlana fel valamilyen vásárlási kedvezményt a kártyatulajdonosok számára. A megkérdezettek 42%-a venne részt az öregdiák mentor programban, amivel segíteni tudja jelenlegi hallgatók tanulmányait, esetleg elhelyezkedését. Kiemelkedő volt az agrár, illetve a műszaki képzési területen ez a segítő vállalás. A megkérdezettek 96,5%-a ajánlaná a Pannon Egyetemet másoknak, amely a legjobb marketing az intézmény számára. Az ajánlás elsősorban a képzés magas szakmai színvonalának köszönhető. A pályakövetési vizsgálat 2011 tavasszal folytatódik, az országos pályakövetési módszertan alapján on-line úton történik, mely a kérdőív felépítésére vonatkozó előírásokat tartalmaz az intézmények számára, amely kismértékben kiegészíthető intézményi kérdésekkel. A kérdőívet képzésterületenként fogjuk összeállítani, így annak összeállításába a karok képviselőit is be kívánjuk vonni. Ennek köszönhetően az előírt kérdőív a visszajelzések alapján még továbbfinomítható. A jelenlegi és a később készülő minden pályakövetési vizsgálat eredménye a jövőben elérhető lesz a TÁMOP A-10/1/KONV projektben készülő Vezetői Információs Rendszerben is. Veszprém, április 28. Tisztelettel: Gadár László TÁMOP alprojekt vezető Formádi Katalin kutatásvezető 4

5 A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja ben abszolutóriumot szerzett hallgatók telefonos mintavételes vizsgálata (mintafelvétel: december) Kutatásvezető: Formádi Katalin Felelős vezető: Gadár László április 14. 5

6 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás célja, előzménye Az őszi kutatás módszertana Általános egyetemi adatok, reprezentativitás A megkérdezettek társadalmi gazdasági adatai Szakmai tanulmányok Korábbi szakmai tanulmányok Jelenlegi tanulmányokat folytatók Jelenleg nem tanulók továbbtanulási szándéka Munkaerőpiaci sikeresség Elhelyezkedés a diplomával Jelenlegi munkaerőpiaci státusz Munkával való elégedettség Inaktívak jellemzői Öregdiák, alumni szervezet megítélése Pannon Egyetem megítélése Mellékletek Kérdőív Egyetemi karok megítélése a diplomások véleménye alapján Nagykanizsai képzések megítélése a diplomások véleménye alapján

7 1. Bevezetés 1.1. A kutatás célja, előzménye A pályakövetési vizsgálat sorozat célja a diplomás pályakezdő munkaerő iránti keresletének és hallgatóink munkaerőpiaci helyzetének felmérése a Pannon Egyetem végzettjei körében. A kutatás elősegíti a Pannon Egyetem megújítását, felhívja a figyelmet az új képzési területekre, lehetséges változtatásokra, továbbá erősíti az egyetem és az öregdiákok közötti kapcsolat elmélyítését, így a Karrier Iroda és Alumni szervezet működéséhez is hozzájárul. A végzett hallgatók karrierútjának és a valós munkaerőpiaci elvárásoknak, trendeknek az ismeretében a felsőoktatási intézmények képesekké válnak arra, hogy választ adjanak az újabb és újabb munkaerőpiaci kihívásokra, hatékonyan és célirányosan befolyásolják az intézmények oktatási folyamatait is. A pályakövetési vizsgálat egyik fontos célkitűzése egyfajta napi kapcsolat biztosítása a felsőoktatási intézmény és az öregdiákok között. Az egyéni igényeket is kiszolgálni képes Karrier Iroda hatékonyan elősegítheti a végzett hallgatók elhelyezkedését, hozzájárulhat a munkavállaláshoz szükséges gyakorlati tapasztalatok megszerzéséhez és segítheti beilleszkedésüket a munka világába. Összességében a felmérés eredményei hozzájárulnak a Pannon Egyetem minőségbiztosítási rendszerének fejlesztéséhez. A pályakövetési feladatokat a évi felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény is előírja a felsőoktatási intézmények számára a 34. (6) pontjában, mely szerint: A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. A jelenlegi DPR vizsgálatot megelőzte egy 2008 őszén készült on-line felmérés. A korábbi felmérés során az egyetem összes képzésén és kampuszán január 1. után végzetteket kérdeztük meg. A kutatás legfőbb célja a volt diákok szakmai életpályájának és az Alma Materben szerzett ismeretek és kompetenciák hasznosíthatóságának feltérképezése volt. A most induló kutatás-sorozat a TÁMOP A-10/1/KONV pályázat támogatásával valósult meg, mely több szakaszra épül. Az őszi adatfelvétel során az 7

8 intézményben végzettek körében legalább háromévente személyes megkeresésen alapuló vagy telefonos standard kérdőíves vizsgálatot kell folytatni. A vizsgálat az utolsó három évben végzettek körére terjed ki, azok megfelelő elemszámú mintája alapján. A tavaszi időszakban az évente abszolutóriumot szerzett összes hallgató körében kell egy, három, illetve a későbbiekben öt évvel a végzés után online vagy postai úton kérdőíves vizsgálatot végezni. Az őszi adatfelvétel háromévente, míg a tavaszi felmérés évente ismétlődik, így a vizsgálatsorozat alkalmas lesz a végzett hallgatók életpályájának nyomon követésére. A őszi kutatás jelenlegi fázisa a között végzett hallgatók munkaerőpiaci státuszának feltérképezésére irányult az országos pályakövetési módszertannak megfelelően. A Pannon Egyetemen 2007 és 2009 között végzett hallgatói köréből vett 483 fős reprezentatív mintán telefonos kérdőíves adatfelvételt végeztünk. Reprezentativitást kvóta adatok alapján értük el: végzés éve, kar, tagozat, nem. Célunk az volt, hogy felderítsük a felsőfokú végzettség megszerzését követő néhány évben bekövetkezett változásokat, volt hallgatóink munkaerőpiaci helyzetét és továbbtanulási terveit. Arra voltunk kíváncsiak, hogy volt diákjaink mennyire sikeresen tudtak munkába állni, milyenek az első tapasztalataik, végzettségüknek megfelelő területen dolgoznak-e és mennyire elégedettek munkájukkal Az őszi kutatás módszertana A mostani felmérés célja, hogy a Pannon Egyetemen végzettek elhelyezkedését évről évre követni tudjuk a képzések minőségének és hatásfokának ellenőrzésére. Jelen kutatási jelentés a TÁMOP A-10/1/KONV által előírt ütemezésnek megfelelően a őszi adatfelvétel eredményeit mutatja be. Az adatok lekérdezésére a veszprémi kampuszon november 1. és december 15. közötti időszakban került sor, a keszthelyi és nagykanizsai kampuszokon pedig januárban-februárban, telefonon keresztül és anonim módon. A kérdőív lekérdezése átlagosan 7,65 percet vett igénybe (1,7 szórással, 0,07 hibahatárral). A kérdőív időtartamát meghatározta a Diplomás Pályakövető Rendszer módszertani előírása, kötelező blokkjainak terjedelme. Telefonos kutatás miatt törekedni kellett arra, hogy a kérdezési idő tolerálható legyen az öregdiákok számára, így a kötelező kérdésblokkokon kívül viszonylag korlátozott számú kérdés került bele. 8

9 A őszi felmérés alapjául szolgáló kérdőív a mellékletben megtekinthető. A telefonos felmérés az alábbi fő témákat foglalta magában: A végzettek társadalmi-gazdasági háttéradatai (nem, életkor, lakóhely) Korábbi szakmai tanulmányokkal kapcsolatos kérdések (a végzés éve, szakképesítés(ek), kampusz, kar, képzési terület, tagozat) Jelenlegi tanulmányok és továbbtanulási tervek Munkaerőpiaci státusz és a munkával kapcsolatos elégedettség felmérése (munkavégzés területe, munkakeresési tapasztalatok, munkajellemzők megítélése) Egyetem és az öregdiák, alumni szervezet megítélése (kapcsolat az egyetemmel) A telefonos lekérdezés során a kérdezők a lekérdezés pillanatában, EvaSys rendszerben elektronikusan rögzítették a kérdésekre kapott válaszokat. A lekérdezett adatok azonnali elektronikus rögzítését költség- és időhatékonyság indokolta. A megkérdezettek körébe a Pannon Egyetemen éveiben abszolutóriumot szerzett hallgatók kerültek bele. (Nem kerültek bele a mintába a távoktatásban résztvevők és a felsőfokú szakképzésben tanult öregdiákok). A volt diákok eléréséhez szükséges címlisták alapját a Neptun rendszer adatbázisa és a leszereléskor kitöltetett adatkezelési nyilatkozatok alapján, a Karrier Iroda által készített adatbázis szolgáltatta, melyekből a mintavétel kialakításakor figyelembe vett változók mellett érvényes telefonszámokra volt szükség. A mintavételi eljárás kialakításakor négy változót vettünk figyelembe: végzés éve (legalább abszolutóriumot szerzett) évben kar: Gazdaságtudományi Kar, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Mérnöki Kar, Műszaki Informatikai Kar, Georgikon Kar tagozat: nappali-levelező hallgatók neme: nő-férfi A reprezentativitás biztosításához a hallgató kiválasztása a kialakított kvótán belül véletlenszerűen történt (pl ban 281 GTKs, nappali nő végzett, ebből kell 33 főt megkérdezni, ezért minden 9. hallgatót megkérdeztünk, amíg a kvóta szerinti mintaszámot nem értük el). A minta megoszlását képzési helyszínek szerint a

10 táblázat mutatja. A kutatásban a Pannon Egyetemen végzett diplomásokat telefonon megkerestük és felkértük őket a vizsgálatban való részvételre, röviden tájékoztattuk őket a felmérés céljáról. A kérdőív technikai lekérdezése az egyetem területén történt, az egyetemi infrastruktúra használatával, hallgatók bevonásával. A lekérdezésekre hétköznap és szombati napokon került sor, és vasárnap nem zavartuk a megkérdezetteket. A lekérdezés során a legnagyobb problémát a hallgatói elérhetőség okozta: telefonszámok egyáltalán nem álltak rendelkezésre vagy eleve megszűntek, rosszak voltak. Jellemzően a vezetékes számokon nehezebb volt elérni az öregdiákokat, mint mobilszámon, mert legtöbbször elköltözött az öregdiák vagy a telefonja sem élt már. Ha nem sikerült elérni egy hallgatót, a kvótán belül egy másik hallgató kiválasztásával újabb telefonos kapcsolatfelvételre került sor. Előfordult, hogy az elért hallgató az adott pillanatban nem ért rá és visszahívást kért. Szerencsére a visszahívás nem az elutasítást jelentette, mert a visszahívás időpontjában az öregdiákok jellemzően készségesen felvették telefonjukat. Néhány esetben előfordult, hogy a felhívott, megkérdezett öregdiákok bizalmatlanok voltak, nem hitték el, hogy az egyetemről telefonál a kérdező, így ezen esetekre megoldásként felmerült, hogy a Neptun kód első három karakterét megadta a kérdező, ezzel bizonyítva, hogy nem telemarketinges kérdező. Összességében nyitottak voltak az elért öregdiákok és a felajánlott NAGYBETŰS alumni magazin ajándéktól függetlenül szívesen válaszoltak a kérdésekre. 2. Általános egyetemi adatok, reprezentativitás A évben a Pannon Egyetem összes oktatási helyszínén folytatott képzésekben 4585 hallgató végzett, nagyjából egyenlő arányban oszlott meg a vizsgált évek között: 30-35%között. Nemi megoszlást tekintve a nők aránya közel másfélszer magasabb, mint a férfiaké (1. ábra). 10

11 1. ábra Pannon Egyetem összes kampuszán ben végzettek megoszlása nemek szerint (N=4585) Egyetemi karokat tekintve a vizsgált években, a Pannon Egyetem legtöbb diplomása (43%) a Gazdaságtudományi Karra (későbbiekben GTK) karra járt, egynegyedük (23%) Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karra (későbbiekben MFTK), továbbá a Műszaki Informatikai Karon (későbbiekben MIK) az öregdiákok egyötöde végzett (17%). Ennél kisebb létszámúak a Mérnöki Kar (későbbiekben MK) (9%) és a Georgikon Kar (GK) (8%) végzett hallgatói. A Pannon Egyetemen évben végzettek karok szerinti megoszlását mutatja a 2. ábra. 2. ábra Pannon Egyetem karok szerinti megoszlása (N=4585) A képzés jellegét tekintve a teljes sokaság 70,2%-a nappali képzésben tanult, 29,4% a levelezősök aránya és távoktatásban mindössze 19 fő (0,4%) tanult. A képzés jellegének alakulását tekintve, a levelezős végzett hallgatók száma csökkent nagyobb mértékben 2009-ben (1. táblázat Pannon Egyetem végzett hallgatóinak megoszlása a végzés éve szerint. 11

12 1. táblázat Pannon Egyetem végzett hallgatóinak megoszlása a végzés éve szerint Képzés Diplomaszerzés éve jellege Összesen nappali levelező távoktatás Összesen A Pannon Egyetem hat helyszínen folytat képzést. Hallgatói létszámát tekintve a hallgatók 74,6%-a Veszprémben tanult, a két másik jelentős egyetemi kampusz, Keszthely és Nagykanizsa, mely a hallgatói létszám 12,5%-át és 4,1%-át adja, valamint Székesfehérvár 6,3%-át. További helyszíneken, Pápán és Szombathelyen kisebb létszámú képzéseket folytat az egyetem (3. ábra Pannon Egyetemen ben végzettek megoszlása képzési helyek szerint (N=4585) 3. ábra Pannon Egyetemen ben végzettek megoszlása képzési helyek szerint (N=4585) A teljes sokaság ismertetése után a következőkben bemutatásra kerül a mintavétel kialakításának módszere. A mintavétel kialakításakor a korábban bemutatott négy alapváltozó szerinti reprezentativitásra törekedtünk. A kutatás jelen fázisában a veszprémi, nagykanizsai és keszthelyi képzési helyszíneket vettük alapul - figyelmen kívül hagyva a többi, elsősorban felsőfokú szakképzést nyújtó helyszínt -, és arra alakítottuk ki a kérdőíves kutatás mintáját, mely a diplomaszerzés évszáma, kar, nem és tagozat szerint arányaiban követi a teljes veszprémi, nagykanizsai és keszthelyi - sokaság megoszlását. A jelenlegi kutatásba kizárólag az alap- és mesterképzésben tanuló öregdiákok kerültek bele, kimaradtak a mintából a felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgatók. Így módosult a teljes sokaság 4089 főre, melynek 12

13 11,8%-át, 483 végzett hallgatót kérdeztük meg telefonon. A jelenlegi 483 fős kutatás karok szerinti reprezentatív mintamegoszlását mutatja a 2. táblázat. 2. táblázat A vizsgálat reprezentativitása karok szerint Végzett hallgatók Lekérdezett hallgatók Kitöltési arány GTK ,99% MFTK ,77% MK ,56% MIK ,57% GK ,88% Összesen ,82% A mintavételt kampuszokon belül karok, végzettség éve, a megkérdezett neme és a képzési tagozat alapján végeztük. Az alábbi táblázatok (3-4-5.) megmutatják, hogy a végzettek létszámához képest hány főt kérdeztünk meg az egyes képzési helyszíneken. 3. táblázat Veszprémi kampusz mintavételi adatai Végzett Lekérdezett Végzett Lekérdezett Végzett Lekérdezett Végzett Lekérdezett GTK MFTK MK MIK 2009 nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen

14 4. táblázat Keszthelyi kampusz mintavételi adatai Végzett Lekérdezett Végzett Lekérdezett GK GTK 2009 nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen táblázat Nagykanizsai kampusz mintavételi adatai Végzett Lekérdezett Végzett Lekérdezett GTK MIK 2009 nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen nappali, nő nappali, férfi levelező, nő levelező, férfi összesen

15 3. A megkérdezettek társadalmi gazdasági adatai Mielőtt a tartalmi elemzéshez hozzákezdenénk, fontosnak tartunk néhány, a minta megbízhatóságával kapcsolatos módszertani megjegyzést is közzétenni, ami az adatok értelmezését segítheti. Mint minden statisztikai adatfelvétel esetében, ezúttal is számolnunk kell a mintavételi hiba lehetőségével. Ez a megkérdezettek számából adódóan a felmérés esetében 5% körüli. A hibahatárnak ez a szintje megemelkedik olyankor, amikor a teljes mintánál kisebb alcsoportokat vizsgálunk. Az adatok bemutatásánál zárójelben közöljük a hibahatárt és az eredmények szórását. A jelenlegi elemzés évben, Veszprémben, Nagykanizsán és Keszthelyen végzett, 483 öregdiák véleményét tükrözi. A minta kampuszok szerinti megoszlása tükrözi a teljes egyetemi megoszlást, mely az alábbiak (4. ábra Válaszadók kampuszok szerinti megoszlása (N=483) és 6. táblázat) szerint alakul. A minta 82,8%-át teszi ki a veszprémi, 13% a keszthelyi és 4,1% a nagykanizsai kampusz végzett hallgatóinak véleménye. 4. ábra Válaszadók kampuszok szerinti megoszlása (N=483) 6. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása a végzés éve és képzési helyszínek szerint Képzési Diplomaszerzés éve helyszín Összesen Veszprém Keszthely Nagykanizsa Összesen

16 A megkérdezettek között a nők aránya közel kétszer nagyobb a férfiaknál. A válaszadók 62,5%-a nő, míg a férfiak aránya 37,5%, mely megfelel a teljes egyetemi évben végzett hallgatók nemi megoszlásának. A megkérdezett diplomások évek és nemek szerinti megoszlását mutatja a 7. táblázat. 7. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása a végzés éve és nemek szerint Megkérdezett Diplomaszerzés éve neme Összesen Nő Férfi Összesen A ben végzett hallgatók átlagos életkora 30 év (0,31 hibahatárral, 6,75 év szórással), mely nagy szórást mutat. A legfiatalabb hallgató 1988-as születésű, a legidősebb 1946-os születésű. A legtöbb megkérdezett 1983-ban született (módusz). A legnagyobb tartományba az között született öregdiákok esnek, a megkérdezettek kétötöde sorolható ide. Az életkor alapján három közel egyenlő csoportot alakítottunk ki a további kérdésekre kapott válaszok életkor szerinti eltérésének elemzése céljából előtt született a hallgatók egynegyede, kétötöde között született. A születési évkategóriák szerinti megoszlást az 5. ábra mutatja. 5. ábra Megkérdezettek születési évek szerinti megoszlása (N=483) A megkérdezettek fele jelenlegi lakóhelyként nagyobb településeket nevezett meg: a fővárosban lakik a megkérdezett diplomások 19,9%-a, vidéki megyeszékhelyen és megye jogú városban a 30,3%-a. A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlását mutatja a 6. ábra. 16

17 6. ábra Válaszadók jelenlegi lakóhely szerinti megoszlása (N=483) Ha összevetjük a képzés helyszínét a megkérdezettek jelenlegi lakóhelyével látható (8. táblázat), hogy a keszthelyi képzés esetén magas a községben élők aránya a teljes mintához képest, mely vélhetően a képzési területtel magyarázható, hiszen Keszthelyen az agrárképzés inkább vidékhez kötődő életvitelt feltételez. A főváros dominanciája a munka-élet világában elsősorban a veszprémi képzéseknél jelent meg, de ott is elmarad a megyeszékhelyektől és más városoktól. 8. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési helyszín és lakóhely szerint Képzési helyszín Lakóhely Főváros Megyeszékhely Egyéb város Község Összesen Veszprém Keszthely Nagykanizsa Összesen Szakmai tanulmányok 4.1. Korábbi szakmai tanulmányok A kiválasztott hallgatóktól megkérdeztük, hány szakon végeztek, illetve szereztek abszolutóriumot a Pannon Egyetemen (Ugyanazon a területen szerzett Bachelor és Master végzettségeket külön kezeltük). A végzett szakok nevét, képzési szintjét, képzési területét, államvizsga évét és tagozatát is felmértük. Az elemzés alapjául szolgáló minta karok 17

18 szerinti megoszlását tekintve látható, hogy a legtöbb végzett hallgató a GTK és az MFTK karra járt: a két kar adja a vizsgált években a diplomások 63%-át. (7. ábra) 7. ábra Megkérdezettek karok szerinti megoszlása Az ábrában szereplő öt karból a GK kivételével mind a négy kar megtalálható Veszprémben, Keszthelyen és Nagykanizsán pedig két-két kar működik, az előbbinél a GK és a GTK, míg utóbbinál GTK és MIK. A képzési helyszínek karok szerinti megoszlását mutatja a 9. táblázat, valamint a karok megoszlását végzés éve szerint a 10. táblázat. 9. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési helyszín és karok szerint Képzési Képzési kar helyszín GTK MFTK MK MIK GK Összesen Veszprém Keszthely Nagykanizsa Összesen táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési kar és végzés éve szerint Végzés éve Képzési kar GTK MFTK MK MIK GK Összesen Összesen Az elemzésbe nappalis és levelezős tagozaton végzett öregdiákok kerültek, nem vettük figyelembe a távoktatásban résztvevőket. A teljes megoszlást tekintve a megkérdezettek 70,6%-a nappali tagozaton tanult és 29,4% a levelezőn végzettek aránya. Karon belül a 18

19 levelező tagozaton végzettek aránya a Műszaki Informatikai Karon magasabb az átlagnál (44,2% a levelezős arány), a Georgikon Karon pedig alacsonyabb (12,2%). A nemek megoszlását tekintve karok szerint már lényeges különbség figyelhető meg, láthatjuk, hogy a Műszaki Informatikai Kar esetében a férfiak aránya a legmagasabb a nőkhöz képest. A Mérnöki Karon és a Georgikon Karon közel azonos a megkérdezettek nemi megoszlása, az összes többi kar esetében sokkal magasabb a nők aránya. A nemek közötti aránykülönbséget tekintve a GTK és az MFTK esetében közel háromszoros, illetve négyszeres a nők aránya a férfiakéhoz képest (11. táblázat). 11. táblázat Megkérdezett öregdiákok megoszlása képzési kar és nemek szerint Nemek szerinti megoszlás Képzési kar GTK MFTK MK MIK GK Összesen Nő Férfi Összesen Összefüggés mutatkozik a nemek és a képzési terület között, amely nem véletlenszerű: a nők többsége bölcsészet-, illetve gazdasági képzési területen, a férfiak pedig inkább az informatikai és műszaki területen voltak nagyobb arányban (8. ábra Megkérdezettek nemi megoszlása képzési terület szerintábra). 8. ábra Megkérdezettek nemi megoszlása képzési terület szerint 19

20 Míg a képzési területnél megfigyelhető korreláció nemek szerint, addig a tagozat és a nem között nincs szignifikáns összefüggés, vagyis a hallgató neme nem befolyásolja a tagozat választást. Vizsgáltuk azt is, hogy a születési év mutat-e szignifikáns különbséget képzési tagozatok és területek esetében. A végzett hallgatók átlagéletkora az egyes képzési tagozatokon és területeken az átlagtól nagyobb mértékű eltérést mutat: a nappali tagozaton végzettek átlagéletkora 27,6 év, míg a levelezőn 38,1 év a legidősebb átlagéletkor az informatikai képzési területen 32,5 év, a bölcsészettudományi területen 32,3 év, legalacsonyabb a társadalomtudományi területen 25,18 év (9. ábra) a Nagykanizsán megkérdezett öregdiákok átlagéletkora 27,2 év, a keszthelyi öregdiákoké 29,6 év, a veszprémi öregdiákoké 31,1 év (10. ábra) karok szerint nincs szignifikáns különbség a megkérdezettek átlagéletkora szerint. 9. ábra Megkérdezett öregdiákok átlagéletkora képzési terület szerint (év) 20

21 10. ábra Megkérdezett öregdiákok átlagéletkora képzési helyszín szerint (év) A diplomaszerzés éve a minta kialakításában is szerepet játszó tényező volt, így a végzés éve és a kari megoszlás is a teljes egyetemi mintának megfelelő arányban szerepel. A végzés éve az alapadatoknál került bemutatásra. Öregdiákoktól azt is megkérdeztük, hogy hány szakon végeztek, illetve szereztek abszolutóriumot a Pannon Egyetemen (11. ábra). A megkérdezettek 87,2%-a egy szakon végzett, 12,2%-a pedig két szakon szerzett abszolutóriumot. Kettőnél több szakon végzettek aránya mindössze három fő, akik kizárólag veszprémi MFTK-s hallgatók. A megkérdezett neme és karok szerint sem mutat összefüggést a végzett szakok száma. A kétszakosok 93,2%-a Veszprémben tanult, Keszthelyen mindössze 4 fő nevezte meg, hogy a Pannon Egyetemen két szakon szerzett abszolutóriumot, Nagykanizsán egyetlen megkérdezett sem (12. ábra). Az első és a második szak néhány esettől eltekintve ugyanazon a képzési területen folytatott képzéseket takart. A jelenlegi kis minta nem teszi lehetővé a képzési utak felvázolását, a szakok lehetséges képzéseinek egymásra épülésére, kiegészítésére vonatkozóan nem lehet következtetéseket leszűrni. 21

22 11. ábra Az elvégzett szakok száma karok szerinti megoszlásban 12. ábra Az elvégzett szakok száma képzési helyszín szerint 4.2. Jelenlegi tanulmányokat folytatók A megkérdezettek 81,4%-a nem tanul jelenleg semmilyen felsőoktatási intézményben. A jelenleg tanulók a minta egyötödét teszik ki (N=90), akiknek 53,3%-a tanul a Pannon Egyetemen, 46,7% pedig más intézményben. A kérdőív nem tért ki a máshol tanulók intézményére. Átlagéletkort tekintve a jelenleg tanulók fiatalabbak (28,3 év), míg a nem tanulók 31,3 évesek. A jelenleg tanulók fele (50,6%) mesterképzésben (MA, MSc) vesz részt, közel azonos az alapképzéses (16,9%), és doktoranduszhallgatók (14,6%) aránya. Felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben mindössze néhány hallgató vesz részt. A felsőfokú képzés jellege és az életkor nem mutat összefüggést, a jelenlegi tanulmányok típusát nem határozza meg a megkérdezett átlagéletkora. A megkérdezett neme sem befolyásolja azt, hogy valaki jelenleg tanul-e felsőoktatásban. 22

23 A megkérdezettek közel kétharmada (58,9%) államilag finanszírozott képzésben tanul, kétötöde (41,1%) pedig költségtérítéses képzésben. Nemek és életkor szerint nem mutat összefüggést a finanszírozási forma. A jelenleg oktatásban résztvevő megkérdezettek jelenlegi tanulmányaikat nagyobb arányban folytatják levelező tagozaton (55,2%), mint nappali (37,9%) tagozaton. Az esti tagozat és a távoktatás mindössze néhány főnél (előbbinél öt, az utóbbinál egy megkérdezettnél) került megnevezésre. Életkort tekintve a nappalin tanulók átlagos életkora 25,7 év, míg a levelezőn 30,2 év (a távoktatás és esti tagozaton tanulók mindössze néhány főt érintenek, így nem lehet következtetést levonni belőle). Jelen kutatás nem mutat szignifikáns összefüggést a nem és a képzési tagozat között. A jelenlegi tanulmányokat folytatók létszámát tekintve jellemzően a GTK-n, MK-n és az MFTK n végeztek, de arányaiban a különbség a tanulók és jelenleg nem tanulók között a többi karhoz képest statisztikailag nem mutat nagy eltérést. Képzési területek szerint megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a jelenleg tanulók között az átlagnál magasabb az öregdiákok aránya a gazdasági, bölcsészettudományi és a társadalomtudományi és természettudományi területen (de ez utóbbi kettőnél mindössze néhány megkérdezettet jelent). 13. ábra A jelenlegi tanulmányokat folytató és nem folytató öregdiákok karok szerinti megoszlása 23

24 14. ábra A jelenlegi tanulmányokat folytató és nem folytató öregdiákok képzési terület szerinti megoszlása 15. ábra A jelenlegi tanulmányokat folytató és nem folytató öregdiákok képzési helyszínek szerinti megoszlása Jellemzően az egy szakon végzettek tanulnak jelenleg is, a jelenleg tanulók mindössze 14%-a végzett két vagy több szakon végzett. A jelenlegi tanulmányokat folytatók adatai nem mutatnak összefüggést a finanszírozási forma, tagozat és tanulmányok típusa szerint sem. 24

25 4.3. Jelenleg nem tanulók továbbtanulási szándéka A kérdőívben a továbbtanulási szándékot is megkérdeztük azoktól, akik jelenleg nem tanulnak (N=393). A nők és a férfiak esetében is a többség nem tervezi újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányok elkezdését. A biztosan továbbtanulni szándékozók aránya 15,8%, további 23,4% valószínűleg elkezd újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat. A megkérdezettek 36,8%-a biztosan nem tervez az elkövetkező években újabb tanulmányokat. Karok és képzési helyszínek szerint nincs szignifikáns különbség a továbbtanulási szándékban. Ugyanakkor életkor szerint megvizsgálva a továbbtanulási szándékot azt tapasztaljuk, hogy az életkor előre haladtával csökken a továbbtanulási szándék. 16. ábra A jelenleg nem tanuló öregdiákok továbbtanulási szándéka képzési helyszín szerint 25

26 17. ábra A jelenleg nem tanuló öregdiákok továbbtanulási szándéka karok szerint Összefüggés figyelhető meg a korábbi tanulmányok tagozata és a továbbtanulási szándék között is: a Pannon Egyetemen nappali szakon végzett, de jelenleg nem tanuló diplomások egyértelműen magasabb arányban említették a továbbtanulási szándékot. A levelező tagozaton végzettek fele biztosan nem tervez újabb felsőfokú tanulmányok megkezdését, míg a nappalin diplomát szerzettek kevesebb mint egyharmada válaszolt határozott nemmel. 18. ábra A jelenleg nem tanuló öregdiákok továbbtanulási szándéka képzési tagozat szerint 26

27 Lakóhely szerint különbség rajzolódik ki a településtípus jellege szerint, de a szignifikáns összefüggés bizonyításához nagyobb mintára lenne szükség. Mindamellett látszik, hogy a továbbtanulási szándék elvetése nő a település méretének csökkenésével, a biztosan nem válaszok aránya a községekben a legmagasabb a településtípuson belüli megoszlást figyelve (41,7% a fővárosi 30%-kal szemben). 19. ábra A jelenleg nem tanuló öregdiákok továbbtanulási szándéka lakóhelytípus szerint Azoktól az öregdiákoktól, akik kifejezték továbbtanulási szándékukat, megkérdeztük, hogy ezt a Pannon Egyetemen fogják-e folytatni. Erre a kérdésre válaszolók (N=151) több mint fele (53,7%-a) azt tervezi, hogy a Pannon Egyetemen fog részt venni valamilyen képzésben. A megkérdezettek egyötöde (21,9%) biztosan az egyetemet választja továbbtanulási célból is, egyharmaduk (31,8%) pedig valószínűleg. A megkérdezettek egynegyede (27,2%-a) biztosan nem az egyetemen tanul tovább, egyötödük (19,2%) nem tartja valószínűleg, aminek a magyarázata nem kizárólag a negatív tapasztalatokban keresendő. Az elhangzott válaszok között a legtöbbször az szerepelt, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő képzés: még nincs olyan szak az egyetemen, amit szeretnék tanulni. De a lehetőséget nyitva tartják nincs kizárva, amennyiben lesz, jövök. Többen azért nem az egyetemet választják, mert távol van: a munkahelyemhez közelebbi képzési helyet keresek, mert messze lakom az egyetemtől vagy munka mellett nehezebb Veszprémbe járni és Budapesten könnyebben meg tudom oldani. Egy esetben hangzott el egy öregdiáktól, hogy más iskolát is szeretnék 27

28 kipróbálni. Nem mutatható ki szignifikáns kapcsolat az egyetemet továbbtanulási célból választók és a karok között. A megkérdezettek különböző képzési formák közül választhattak, hogy milyen képzésben szeretnének részt venni. A képzések között a legnépszerűbb a mesterképzés, amelyet a végzett hallgatók 37%-a megnevezett. Második, harmadik helyen a felsőfokú szakképzés és a bachelor képzés szerepel 21-23%-kal. A szakirányú továbbképzést és a doktori képzésen való részvétel kisebb arányban nevezték meg. A doktori képzést jellemzően a végzett MFTK-s (10 fő) hallgatók említették. A megnevezett képzési formák gyakoriságát mutatja az alábbi lista: mesterképzés 37% (57 fő) bachelor képzés 21,4% (33 fő) felsőfokú szakképzés 23,4% (36 fő) szakirányú továbbképzés 11% (17 fő) doktori képzés 8,4% (13 fő) egyéb képzés 13,6% (21 fő) vállalat által tervezett tanfolyam 1,9% (mindössze 3 fő) egyéb, nem akkreditált tanfolyam 2,6% (4 fő) egységes, osztatlan képzés 1 fő (GTK) szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés 1 fő (MFTK-s) A kis elemszám miatt, a képzési forma és más változók közötti összefüggések nem vizsgálhatóak. 5. Munkaerőpiaci sikeresség 5.1. Elhelyezkedés a diplomával A kérdőívben megvizsgáltuk, hogy a megkérdezettek a megkeresésben szereplő végzettség (abszolutórium) megszerzése óta rendelkeztek-e állandó munkahellyel. Ezt a változót a munkaerőpiaci sikeresség egyik mutatójának is lehet tekinteni, hiszen az adott diploma hasznosíthatóságát mutatja meg. 28

29 A megkérdezettek 88,6%-ának volt állandó munkahelye a megkeresésben szereplő végzettség (abszolutórium) megszerzése óta. Arányaiban az MFTK-n végzettek esetén magasabb, 22,9%-ának nem volt állandó munkahelye a végzettség megszerzése óta. Egy lehetséges út a továbbtanulás, ami látszik is, ha összevetjük a két kérdésre kapott válaszokat. Kirajzolódik, hogy azok, akik nem rendelkeztek állandó munkahellyel a végzettség megszerzése óta, nagyobb arányban tanulnak jelenleg. A másik három kar esetében jók az elhelyezkedési kilátások. 20. ábra Elhelyezkedés a diplomával karok szerint Képzési helyek tekintetében a Nagykanizsán végzettek esetében mindenkinek volt állandó munkahelye a végzettség megszerzése esetén. Abszolút értékeket tekintve a munkával nem rendelkezők 85,2%-a Veszprémben végzett, 14,8% pedig Keszthelyen, de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a minta 82,9%-át Veszprém adja. Ezért a főátlaggal megegyező arányokat kell megvizsgálni, mely szerint Veszprémben és Keszthelyen a főátlaggal megegyező arányok figyelhetőek meg: a veszprémi és keszthelyi öregdiákok 88,3%-ának és 87,3%-ának volt állandó munkahelye a diploma megszerzése óta. 29

30 21. ábra Elhelyezkedés a diplomával képzési helyszínek szerint Képzési területek szerint már polarizáltabb a kép: a végzettség óta állandó munkahellyel rendelkezők aránya a legmagasabb a gazdasági, informatikai, műszaki és pedagógiai területen (bár ez esetben mindössze 3 válaszadó helyzetét tükrözi) abszolutóriumot szerzett öregdiákoknak. A többi, jellemzően alacsonyabb értéket mutató képzési területeknél - a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és természettudományi területen végzettek esetében mindössze néhány főre korlátozódik a válaszadás, így inkább tájékoztató jellegűnek tekintendőek. Ha közelebbről megvizsgáljuk az abszolutórium megszerzése óta állandó munkahellyel nem rendelkezőket képzési terület és karok szerint, azt tapasztaljuk, hogy az állandó munkahellyel nem rendelkezők fele (27 fő) bölcsészettudományi területen (MFTK-n) végzett. További 12 inaktív öregdiák gazdasági területen végzett (10 fő a GTKn, 2 fő a GK-n karokon), a többi képzési területen mindössze néhány fő szerepel csak. A képzési területeken belül szakok szerint nincsenek kiugrások, jellemzően 1-2 főt érintő szakokról van szó. Nemek és lakóhely szerint nem mutat különbséget az állandó munkahely megléte. Életkor szerint az állandó munkahellyel rendelkező öregdiákok idősebbek (31,1 év), mint akiknek nincsen állandó munkahelye (27,7 év). Érdekes lenne megvizsgálni, hogy az állandó munkahely mennyiben kötődik a diplomához, látni azt, hogy a diploma előtt vagy 30

31 után tudtak elhelyezkedni, melyre ez a vizsgálat nem adott lehetőséget, de a tavaszi kutatásnál bekerül a kérdőívbe Jelenlegi munkaerőpiaci státusz Az öregdiákok munkaerőpiaci státusza a munkaerőpiaci sikeresség objektív mutatója. A Pannon Egyetem összes megkérdezett öregdiákjainak 90%-a rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel. Az inaktívak között a jelenleg nappali tagozaton tanulók és a munkanélküliek aránya közel azonos, a teljes minta 4,3%-át teszik ki a munkanélküliek, 5%-át pedig a nappali tagozatos diákok. A válaszadók további 4,3%-a rendelkezik állandó munkahellyel, de jelenleg inaktív státuszban vannak, egészségügyi okból vagy gyesen, gyeden van. Az aktívak között is a teljes munkaidőben dolgozók aránya a legmagasabb: a teljes minta 79,7%-át adják a cégnél, intézménynél teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Alkalmi szerződéssel dolgozók a teljes minta kis szeletét adják (4,6%-ot). Saját vállalkozásban a megkérdezettek 1,2%-a dolgozik (2 fő agrártudományi területen 1 fő agrármenedzser és 1 fő agrármérnök, 4 fő pedig gazdasági képzési (gazdálkodási, vendéglátási és idegenforgalmi szakon) területen végzett. Karok szerint vizsgálva a munkaerőpiaci aktivitást, teljes munkaidős foglalkoztatás jellemzően a GTK, MFTK, MIK, MK öregdiákjaira jellemző. Az alkalmi megbízás az MFTK öregdiákjaira körében magasabb, a többi karhoz képest. Az inaktív státuszban lévők is jellemzően nappali tagozatos, volt MFTKs hallgatók és nők. A munkanélküliek száma alacsony (4,3%, 21 fő). A munkanélküliek a GTK (11fő), MFTK (4 fő) és a GK (6 fő) öregdiákjai voltak, továbbá az átlagnál magasabb közöttük a nők és a községben élők aránya. Állandó munkahellyel rendelkezők, de inaktív státuszban lévők (pl. gyes, gyed miatt) kizárólag az MFTK, GTK volt hallgatóiból kerültek ki. Saját vállalkozás a GTK-n végzettek esetében jellemző és a férfiaknál (bár ez mindössze 6 főt jelent). Az alkalmi szerződés az MFTKs hallgatók esetében a legnagyobb, de ez is csak tájékoztató jellegű, mivel mindössze 22 fő helyzetét tükrözi. 31

32 22. ábra Jelenlegi munkaerőpiaci státusz megoszlása karok szerint 23. ábra Jelenlegi munkaerőpiaci státusz megoszlása képzési helyszínek szerint Az öregdiákok sikerességének mércéje nemcsak az elhelyezkedéssel mérhető, hanem azt is fontos megvizsgálni, hogy milyen területen tudtak elhelyezkedni és a jelenlegi munka jellegét, feladatkörét tekintve mennyiben kapcsolódik véleményük szerint a végzettségükhöz. Ez a jelenlegi munka és a végzettség területén a válaszadók által megítélt kapcsolódása a szubjektív sikeresség mutatója, mely módszertanában kapcsolódik nemzetközi kutatásokhoz (Cheers). Az illeszkedés alkalmas lehet a túlképzettség mérésére (Schomburg, 2010). 32

33 A megkérdezettek 57%-a úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi munkahelye nagyon nagymértékben kapcsolódik a végzettségéhez, további 15,5%-uk munkavégzésének fő tevékenysége szerinti munkája pedig nagymértékben. Kismértékű kapcsolódást nevezett meg 15,5%, míg a válaszadók 12%-a azt nyilatkozta, hogy jelenlegi munkája, tevékenysége egyáltalán nem kapcsolódik végzettségéhez. Az adatok elemzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az illeszkedés mértéke nem feltétlenül jelent rangsort (nem jelenti azt, hogy a végzettség-munkaterület teljes kapcsolódása magasabbra értékelt, a részleges pedig alacsonyabban), vagyis nemcsak a nagyon nagymértékű kapcsolódás lehet a cél (illetve optimális), mivel egyes képzések esetében a részleges kapcsolódás a diploma konvertálhatóságára is utalhat. Egyértelmű szignifikancia mutatható ki a Műszaki Informatikai Kar esetében, ahol a végzettek 94,7%-a (76 főből 72 fő) a végzettségének megfelelő munkát talált. Mérnöki Karon végzett megkérdezettek 82,9%-a (41-ből 34 fő). A GTK-n végzett hallgatók, Georgikon Karon és az MFTK-s öregdiákok esetében arányaiban némileg rosszabb a helyzet, de még itt is az egyes karokon végzett hallgatók kétharmada vélekedett úgy, hogy munkájuk végzettségükhöz kapcsolódik. A munkavégzés ágazatára a későbbiekben részletesen kitérünk. 24. ábra Jelenlegi munkahely, fő munkatevékenység kapcsolódása a végzettséghez karok szerint A keszthelyi képzési helyszínen arányaiban alacsonyabb a jelenlegi munka és a végzettség korrelációja: 67,3%, míg a veszprémi öregdiákok 76%-a és a Nagykanizsán végzettek 77,3%-a nagymértékű, illetve nagyon nagymértékű kapcsolódást nevezett meg. 33

34 25. ábra Jelenlegi munkahely, fő munkatevékenység kapcsolódása a végzettséghez képzési helyszínek szerint Képzési területek szerinti elemzésnél újra meg kell jegyezni, hogy a minta elemszáma miatt az adatok elsősorban irányokat jelölnek ki, de nem tekinthetőek statisztikailag szignifikánsnak. Egyértelmű kapcsolódás látszik az informatikai képzési területen szerzett végzettség és a jelenlegi munkaterület között. Az alacsony elemszám ellenére is kitűnik, hogy a társadalomtudományi és bölcsészettudományi területen a legalacsonyabb a munkaterületi kapcsolódás a végzettséghez. 26. ábra Jelenlegi munkahely, fő munkatevékenység kapcsolódása a végzettséghez képzési területek szerint 34

35 Tagozat szerint nincs különbség abban, hogy mennyire kapcsolódik az öregdiákok jelenlegi munkája végzettségükhöz: mind a nappalin, mind a levelezőn végzettek közel kétharmada munkája végzettségéhez kötődik. Megkérdeztük volt hallgatóinktól, hogy munkahelyük milyen ágazatba sorolható. Az ágazati felsorolás a DPR módszertani előírásait követte, így az alábbi munkaterületek közül választhattak a megkérdezettek: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Utaztatás, utazási szolgáltatás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, -védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb tevékenység Egyéb ágazat Szignifikáns összefüggés figyelhető meg, mely érthető is, hiszen az egyes karokhoz különböző munkahelyi ágazatok kötődnek. A GTK-sok többsége pénzügyi, szolgáltató, a közigazgatási szférában és a szálláshelyszolgáltatás területén tudott elhelyezkedni, az MFTK-n végzettek döntő többsége (50,6%) az oktatási szférában, az MK-nál ez bizonytalan (a többség egyéb szférában), de kisebb arányban megjelenik a feldolgozóipar, villamosenergia, gáz, víz, gőzellátás, a Mérnök Informatikai Karon végzetteknél az oktatás és egyéb kategória a döntő. A Georgikon Karos öregdiákok egyharmada a mezőgazdasági szférát nevezte meg. Képzési területek szerint is megfigyelhető kapcsolat: az agrártudományi területen végzettek 56,3%-a a mezőgazdasági szférában helyezkedett el a bölcsészettudományi területen végzettek 55,8%-a az oktatásban, 35

36 a gazdasági terület nagyobb szóródást mutat: 18,8% a pénzügyi szférát jelölte meg, 17,6% a szálláshelyszolgáltatást, vendéglátást, 12,9% a közigazgatást, a pedagógiai területen megkérdezett három fő az oktatást, az informatikai területen végzettek több mint fele az egyéb kategóriát nevezte meg, egyharmaduk pedig az oktatást (informatikai tanárként dolgoznak), a műszaki területen végzettek fele szintén az egyéb kategóriát nevezte meg, 17,9% pedig a feldolgozóipart, a társadalomtudományi területen végzett 8 hallgatóból 2 közösségi, személyi szolgáltatást végez, 8 fő pedig nem tudta magát besorolni egyik területbe sem, a természettudományi területen végzett két hallgatóból az egyik az oktatásban, a másik pedig a közigazgatás területén dolgozik. A jövőbeni kutatások során érdemes lenne megvizsgálni, hogy a képzési területekhez nem illeszkedő munkaterületek közül melyek játszanak szerepet a munkaerőpiaci elhelyezkedésnél (pl. az agrártudomány szakon végzett hallgatók fele hol helyezkedett el a képzési területhez illeszkedő munkaterületeken kívül). Veszprém esetében nagyon magas az oktatásban elhelyezkedők aránya (az öregdiákok egynegyede ezt nevezte meg). A Keszthelyen végzettek egyötöde mezőgazdasági (hal, erdő, vadgazdálkodási területen dolgozik), 18,2% szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban. A nagykanizsaiak közel egynegyede szintén a szálláshelyszolgáltatásban, vendéglátásban, a többiek (mindössze 1-1- főt jelent ágazatonként) más ágazatokban (pl. közigazgatás, oktatás) találtak munkát. Nemek szerint a nők aránya az oktatásban jóval magasabb: a nők 27,2%-a dolgozik ezen a területen, míg a férfiaknak 14,0%-a. Kisebb a különbség, de megfigyelhető a pénzügyi szféra esetében, ahol a nők 10,8%-a talált munkát, míg a férfiak 4,3%-a. A férfiak közel fele az egyéb szférát jelölte meg Munkával való elégedettség Az öregdiákokat megkérdeztük a munkájuk objektív és szubjektív tényezőivel kapcsolatban, mely kiterjedt az alábbi tényezők vizsgálatára: A munka szakmai-tartalmi jellemzői Szakmai előmenetel, karrierépítés lehetősége 36