Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika. A beteg neve: A beteg édesanyja neve:

Átírás

1 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika A beteg neve: A beteg édesanyja neve: A beteg azonosítója: A beteg születési ideje: A beteg lakcíme: BETEGTÁJÉKOZTATÓ Dobhártya és/vagy hallócsontláncolat helyreállítása hallásjavító fülműtét (Tympanoplastica Stapedotomia Stapedectomia) Kedves betegünk! Az alábbiakban megtalálható minden fontos információ a tervezett beavatkozással kapcsolatban. 1. Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók A fül a hallás szerve. A hallásérzékelés szerve a csiga, a belsőfülben helyezkedik el, az egyensúlyozószerv mellett. A belsőfülhöz a hangot a külsőfül és a középfül irányítják. A külsőfül részei a fülkagyló és a hallójárat. A hallójáratot a középfültől a dobhártya választja el. A középfülben (dobüreg) található a hallócsontláncolat (kalapács, üllő, kengyel), amely a hangátvitelt biztosítja a belsőfül felé. A középfül üregrendszerének egy része a csecsnyúlványban van a fül mögött. A fülkürt révén a középfül az orrgarattal van összefüggésben. Nyeléskor a fülkürt megnyílik. Ennek a rendszernek a középfül légnyomásának kiegyenlítésében van szerepe (hegyre autózáskor vagy repüléskor érezhetjük a füldugulást és nyeléskor a dugulás megszűnését.). F0060/1 FG 1

2 2. A beavatkozás (műtét) indikációi ( a beavatkozás elvégzését indokló tényezők) A műtét célja a heveny vagy idült középfülgyulladás, dobhártyasérülés miatt a dobhártyán kialakult maradandó nyílás zárása, illetve az együttesen fennálló krónikus középfülgyulladás gyógyítása, lehetőség szerint a hallás javítása. 3. Egyéb kezelési lehetőségek (röviden) A dobhártya nyílása válogatott esetekben pl. friss sérülésnél, nem fertőzött középfülnél kívülről is lefedhető (szilikon fólia), azonban ez nem gyógyító beavatkozás, csak a dobhártya spontán gyógyulását próbáljuk elősegíteni. Ez a beavatkozás a dobüreg fertőződését nem küszöböli ki, és a hallást sem mindig javítja. Ha a fül nem folyik, a hallás egyes esetekben hallókészülékkel is javítható. 4. A műtét menete, illetve a beavatkozás rövid leírása A hallójáraton belül ejtett, vagy a fül mögött vezetett bőrmetszés után általában a halántéktáji izomzatot borító kötőszöveti lemezből vagy a fül előtti kis porcos dudor (tragus) porchártyájából, szükség esetén a porcból kisebb darabot veszünk ki, majd megfelelő méretűre vágjuk. A hallójárat bőrének felemelése és a dobüreg megnyitása után operációs mikroszkóp segítségével az előkészített saját anyag felhasználásával alakítjuk ki az új dobhártyát. Amennyiben a hallócsontláncolat egyes részeinek pótlására is szükség van, úgy ebből a feltárásból az is elvégezhető. A hallócsontláncolatot a halántékcsontból vett apró csontdarabbal lehet egyidejűleg pótolni, de kis fém, vagy műanyag protézisek is beültethető. A hallójárat helyreállítása után a sebet varratokkal zárjuk, a hallójáratba tampon kerül. 5. Az érzéstelenítés lehetőségei A műtét történhet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban. Az altatásról külön betegtájékoztató szól. Helyi érzéstelenítést követően az arcideg közelsége miatt átmeneti arcmozgászavar előfordulhat, mely legkésőbb másnapra megszűnik. Az érzéstelenítővel együtt adott adrenalin átmeneti szívdobogásérzést okozhat. Gyógyszertúlérzékenység jelentkezhet. 6. Általános műtéti kockázat F0060/1 FG 2

3 A műtétnek általános veszélyei, úgymint thrombosis, érelzáródás, sebfertőzés, keringési reakciók a műtét után viszonylag ritkák. A műtét kapcsán egyszerű beavatkozások (infúzió bekötése, vénás katéter) szükségessé válhatnak. 7. A műtét lehetséges mellékhatásai, veszélyei, szövődményei A gyakoriság sorrendjében: a. Tipikus illetve gyakori jelenségek a műtét során illetve után: A műtét során tartósan oldalra fordított fej miatt nyaki fájdalom, enyhe szédülés előfordulhat. Amennyiben a hallócsontok pótlására is szükség volt, enyhe szédülés jelentkezhet főleg fejfordítást követően. b. Ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények a műtét után: Átmeneti szemhéjduzzanat előfordulhat. Kedvezőtlen anatómiai helyzet esetén az arcideg sérülhet és tartósan fennálló arcidegbénulás jöhet létre. Az agyhártya is sérülhet, agyvíz-csorgás jelentkezhet, emiatt fejfájás alakulhat ki. c. Extrém (nagyon) ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények a műtét után: Nagyfokú, életet veszélyeztető vérzés ritka. A seb fertőződése esetén láz, fájdalom, fülfolyás, esetleg szédülés és hallásromlás jelentkezhet. Az agyhártya sérülése illetve szabaddá válása miatt későbbi középfülgyulladás esetén agyhártyagyulladás alakulhat ki. 8. A műtét utáni időszak (kb. 1 hét) fontosabb teendői (amire figyelni kell) A műtét során a hallójáratba kb. 1 hétre tampon kerül a hallójárati bőr letapadásának elősegítésére. Ilyenkor a hallás még rossz, fülzúgás lehetséges. Náthás állapot a műtét sikerének kilátásait rontja. Az orrfúvás ebben az időszakban ellenjavallt. 9. A gyógyulás várható időtartama és megítélése A műtéttől elvárható hallásjavulás kb. a műtét utáni 6. hétre alakul ki. A hallójáratot víz nem érheti, orrfúvás csak óvatosan lehetséges. F0060/1 FG 3

4 10. A műtét elhagyásának várható kockázatai A perforáció miatt a hallás romlik. A nyíláson keresztül a középfül könnyen fertőződik és ilynkor fülfolyás keletkezik. A folyós fül további súlyos szövődmények forrását jelentheti (agyhártyagyulladás, agyi vénás öblök rögösödése, tályogok az agyban, a nyaki lágyrészekben, tüdőembólia, vérmérgezés, arcidegbénulás, hallásromlás, szédülés). A beteg fülét nem érheti víz, nem úszhat. Ha a fertőzés vagy a sérülés következtében a hallócsontláncolat sérül, a hallás tovább romlik. 11. A beteg kérdései: 12. Az orvos megjegyzése (a műtétnek illetve elhagyásának személyes kockázata):. 13. Otosclerosis a harmadik hallócsont rögzülése az ovális ablakba ún. Vezetéses halláscsökkenést okoz, mivel a hallócsontláncolat nem képes mozogni és átadni ezzel a rezgéseket a belsőfül folyadéktereibe. Ebben az esetben stapedectomiát végzünk, ilyenkor a kengyelt eltávolítjuk és egy protézissel helyettesítjük. Ezzel helyreáll a hallócsontláncolat folytonossága és mobilitása is. A műtétre vonatkozó általános tudnivalókkal kapcsolatban utalunk az első 10 fejezetben foglaltakra. Főbb szövődmények (az előfordulás gyakoriságában): Szédülés Hányinger, hányás F0060/1 FG 4

5 Fülzúgás A kiinduláshoz képest rosszabb hallás Dobhártya átfúródása Fülfolyás, fertőzés Ízérzés zavar Hallójárat szűkülete Sebgyógyulási zavar Arcideg bénulása Teljes süketség F0060/1 FG 5

6 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika A kutatás azonosító adatai: OTKA PD 75371, Halláscsökkenést okozó közép- és belsőfülbetegségek etiopathogenezisének vizsgálata otopathológiai regiszter létrehozása. Kutatásvezető: Dr. Karosi Tamás Ph.D. klinikai orvos, DE OEC, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Engedélyező: Egészségügyi Tudományos Tanács, Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (ETT TUKEB). ETT TUKEB engedély száma: A beteg neve: A beteg édesanyja neve: A beteg azonosítója: A beteg születési ideje: A beteg lakcíme: BETEGTÁJÉKOZTATÓ Halláscsökkenést okozó közép- és belsőfülbetegségek etiopathogenezisének vizsgálata Emberen végzett orvostudományi kutatásokról 2003/2002. V.9. EüM rendelet szerint Az eltávolított kengyelt minden esetben szövettani vizsgálatra küldjük, annak érdekében, hogy bizonyítsuk az otosclerosis tényleges jelenlétét, illetve, hogy elkülönítsünk egyéb betegségeket, amelyek szintén kengyelrögzülést okozhatnak. a, A kutatás alapvető célja: az otosclerosis és az egyéb halláscsökkenést okozó betegségek kóroktanának megismerése. Az alábbi vizsgálatok azért szükségesek, hogy jobban megértsük az otosclerosis és az otosclerosishoz hasonló betegségek kialakulási folyamatait és előrehaladását. A fenti adatok, kutatási eredmények F0060/1 FG 6

7 birtokában a jövőben lehetővé válhat ezen betegségek korábbi felismerése és még hatékonyabb kezelése. b, A kutatás időtartama: változó, a műtét után újabb kutatási célú, orvos-beteg találkozás általában nem szükséges. c, A kutatás menete: a műtét során eltávolított szövetminták feldolgozása folyamatosan történik. d, A vizsgálatba bevont betegek száma: több központban történik a szövetminták feldolgozása, becsléseink szerint évente mintegy beteg beválasztása történhet meg. e, Kezelési lehetőségek és azok változásai: a kutatásban történő részvétel nem befolyásolja az elfogadott kezelési elveket. Az ön kezelése az elfogadott klinikai irányelvek szerint fog a továbbiakban is történni. f, Lehetséges szövődmények: a kutatásban való részvétel szövődménylehetőséggel nem jár. A kezelés szövődményei, veszélyei a fülműtétből erednek, melyeket a fentiekben részleteztünk. g, Lehetséges előnyök: a kutatásban résztvevő számára a kutatás eredményei közvetlen előnyt nem jelentenek. A későbbiekben azonban segítséget nyújthatnak hasonló betegségben szenvedő betegek hallásjavításában. h, Költségtérítés: a kutatásban való részvétel költségtérítéssel nem jár, ingyenes. i, Beleegyezés visszavonása: felhívjuk a figyelmet, hogy a kutatásban való részvétel önkéntes és befolyástól mentes. A beleegyezés szóban, írásban bármikor felmondható, abból a kutatásban résztvevőnek hátránya nem származhat. j, Adatkezelés: A betegek adatainak kezelése szigorúan bizalmas! Az adatokba csak a kutatásban és a beteg kezelésében közvetlenül résztvevő orvosok nyerhetnek betekintést. A betegek személyes adatait máshol nem használjuk fel és bizalmasan kezeljük. A kutatásban résztvevő betegek egyedi azonosító kódot kapnak, mely illetéktelen számára hozzáférhetetlen és használhatatlan, azonban technikai okokból a kezelő- és kutatóorvosok a korábbi kezeléssel kapcsolatos adatokat a kód ismeretében visszakereshetik. A kutatást érintő vizsgálati és kísérleti eredményekről a betegeket F0060/1 FG 7

8 nem áll módunkban tájékoztatni, mivel ezek a további kezelést és a gyógyulás esélyeit nem befolyásolják, illetve orvosszakmai szempontból még nem elfogadott diagnosztikus módszerek. Az eltávolított szövet- és vérmintákat lefagyasztva hosszú időn keresztül tároljuk, annak érdekében, hogy a későbbiekben szükségessé váló egyéb vizsgálatokat is el tudjuk végezni. Fontos kiemelnünk, hogy az így létrehozott regiszter nem biobank, ugyanis az itt tárolt anyagok egyéb célra (pl. Klónozás, genetikai vizsgálatok, szerv- szövetátültetés stb.) nem használhatok fel. k, A kutatást felügyelő intézményi szervezet: Az Intézményi Kutatásetikai Bizottság (IKEB) elnöke: Dr. Szentmiklósi József, egyetemi docens (DE OEC, Gyógyszertani Intézet). Az IKEB elnök által kijelölt független felügyelő orvos: Dr. Pfliegler György, egyetemi docens (DE OEC, II. Belklinika, 4032, Debrecen, Nagyerdei Krt. 98.). A kutatás során a következő vizsgálatokat végezzük el: Szövettani vizsgálat Immunhisztokémiai vizsgálatok (receptor fehérjék azonosítása) Kanyaróvírus kimutatás Enzimek aktivitásának mérése Gyulladásos fehérjék koncentrációjának mérése Szükség esetén szövet illetve sejttenyészet létrehozása az otosclerosist kísérő patológiás folyamatok tanulmányozása érdekében A műtét előtt vérvétel is történik. Ez egyrészt fontos részét képezi a műtét előtti kivzsgálásnak, másrészt még kísérleti szakaszban lévő diagnosztikus vizsgálatok elvégzését is szolgálja. A vérből meghatározzuk: A kanyarovírus ellenes immunglobulinok szintjét Gyulladásos fehérjék koncentrációját F0060/1 FG 8

9 Fontos megjegyeznünk, hogy örökletes betegségek irányában nem végzünk vizsgálatokat, az utódokat érintő eredményeket szolgáltató genetikai kutatások nem történnek! A beteg kérdései Az orvos megjegyzései: F0060/1 FG 9