2012. szeptember 21. A szekció

Átírás

1 2012. szeptember 21. A szekció GRAMMNÁL KISEBB SÚLLYAL SZÜLETETT ÚJSZÜLÖTTEK ELLÁTÁSÁBAN SZERZETT TAPASZTALATAINK Jeager Judit, Berecz Botond, Varga Péter, Harmath Ágnes, Pete Barbara, Kollár Tímea, Beke Anna, Görbe Éva, Prof. Hajdú Júlia, Prof. Rigó János Semmelweis egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika NIC Célkitűzés: Az elmúlt hat évben klinikánkon született és kezelt 400 grammnál kisebb súlyú újszülöttek mortalitási és morbiditási adatainak elemzése. A kapott eredmények összehasonlítása az irodalmi adatokkal. Módszer: Retrospektív módszerrel történt adatgyűjtés során elemeztük az ok-okozati összefüggéseket, amelyek a túléléshez, ill. az elhalálozáshoz vezettek. Eredmények: 2006 és 2012 között tizenegy olyan élve született újszülöttet ápoltunk osztályunkon, akiknek születési súlya 400 grammnál kisebb volt. Közülük hárman maradtak életben, ők mind az elmúlt két évben születtek. Mindhárom életbenmaradt koraszülött dysmaturus volt. Gestatiós idejük hét közé esett. Ketten anyai HELLP syndroma, egyikük reverse flow miatt született meg sürgős császármetszéssel. Mindhármuknál kialakult BPD és retinopathia is. Következtetés: Az életbentarthatóság határa bár lassú ütemben évről évre tolódik az egyre kisebb súlykategóriák felé. A minőségi túlélés feltételei között - a korszerű gépek, eszközök és gyógyszerek mellett - szükséges kihangsúlyozni a megfelelően képzett és megfelelő létszámban dolgozó neonatológus szakorvosok és intenzív terápiás szakasszisztensek szerepét.

2 500 GRAMM ALATTI SZÜLETÉSI SÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK PROGNÓZISÁNAK VÁLTOZÁSA OSZTÁLYUNKON Varga Péter, Berecz Botond, Jeager Judit, Pete Barbara, Kollár Tímea, Harmath Ágnes, Beke Anna, Görbe Éva, Prof. Hajdú Júlia, Prof. Rigó János Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti Klinika NIC Célkitűzés: Az elmúlt években osztályunkon 500 grammnál kisebb születési súllyal született koraszülöttek adatainak elemzése. Módszer: A január 1. és július 1. között osztályunkon kezelt 500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek adatait vizsgáltuk. Betegeinket születési idejük szerint két csoportra osztottuk, január 1. előtt és után születettekre. Összehasonlítottuk a két csoport túlélési arányait, illetve a túlélőknél előforduló neonatális szövődmények gyakoriságát Eredmények: A január 1. után született 29 koraszülött 55,1%-os túlélése szignifikánsan jobb volt a másik csoportba tartozó 19 koraszülött 26,3%-os túlélésénél. (P:0,048) A neonatális szövődmények tekintetében a túlélőknél változatlanul nagy arányban fordult elő BPD (93,3 % vs. 100%), és laeser kezelést igénylő ROP (50% vs. 60%). Kisebb, de gyakorlatilag változatlan arányban fordult elő enyhébb I-II stádiumú IVH (31, 2% vs. 40%), valamint PVL (12.5% vs. 20%). Következtetés: Adataink alapján, az osztályunkon kezelt 500 grammnál kisebb születési súlyú koraszülöttek túlélése az elmúlt három évben jelentős javulást mutatott. A neonatális szövődmények gyakoriságában mérsékelt csökkenést tapasztaltunk.

3 AZ 500 GRAMM ALATTI SZÜLETÉSI SÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK UTÁNVIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYE Beke Anna, Varga Péter, Berecz Botond, Jeager Judit, Pete Barbara, Kollár Tímea, Harmath Ágnes, Görbe Éva, Prof. Hajdú.Júlia, Prof. Rigó János Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti Klinika NIC Célkitűzés: az elmúlt öt és fél évben klinikánkon született 500 grammnál kisebb születési súlyú koraszülöttek utánvizsgálatával nyert adatok elemzése. Módszer: A január 1. és július 1. között osztályunkon kezelt tizenhat 500 grammnál kisebb súllyal született koraszülött - közülük három 400 grammnál kisebb születési súlyú - fejlődését követtük, meghatározott protokoll szerint. Vizsgáltuk a fejlődési mutatók illetve a leggyakrabban előforduló súlyos, mérsékelt illetve enyhe szövődmények alakulását s ezek összefüggését a neonatális állapottal. Eredmények: az utóképeket tekintve a CP súlyos foka egyötödüknél, a súlyos látássérülés két esetben, értelmi és általános fejlődési elmaradás 3 esetben fordult elő. A csaknem minden esetben észlelt retinopatia a lézerkezelés hatására 14 esetben gyógyult, két hallássérült koraszülött fejlesztésben részesül. Következtetés: eddigi eredményeink alapján, az osztályunkon kezelt 500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek rendszeres követés és komplex fejlesztés mellett bíztató késői kimenetelt mutatnak

4 1500 GRAMMNÁL KISEBB SZÜLETÉSI SÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK SZÜLŐSZOBAI STABILIZÁLÁSA ROADSHOW ÉS TAPASZTALATOK Nádor Cs., Bodrogi E. Honvédkórház, Budapest 2005 óta gyűjti az Országos Gyermekegészségügyi Intézet a magyarországi PIC-ek statisztikai adatait. Ezekből már látszott az a trend, hogy Magyarországon is egyre jobbak a koraszülöttek egészséges túlélési mutatói, azonban a csecsemőhalálozás aránya az Európai Unió országaiban 3-4, nálunk először 2011-ben volt 5 alatti ben a Chiesi támogatásával megalakult Magyarországon a BPD-munkacsoport, akik első célként azt tűzték ki, hogy standardizálják az 1500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek szülőszobai ellátását, hiszen a csecsemőhalálozások 2/3-a ezt a populációt érinti. Felkérték a Honvédkórház PIC csapatát, hogy dolgozzon ki erre egy oktatási programot, amiben elméleti és gyakorlati képzés is szerepel decembere óta roadshow szerűen járjuk az országot, az oktató teamet minden alkalommal 2 orvos és 2 intenzíves nővér alkotja. Az előadásban a roadshow tapasztalatairól számolunk be.

5 KOMPORATÍV KÉPALKOTÓ ÉS KLINIKAI FEJLŐDÉSNEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Dr. Berényi Marianne Fejlődésneurológia -Budapest Célkitűzés: A magzati és a perinatális időszakban keletkező agyfejlődési rendellenességek egy része későbbiekben is változik. A Fejlődésneurológiai Osztály fontos feladatnak tartotta annak rendszeres nyomon követését, hogyan függ össze a képalkotással észlelt agyfejlődési rendellenesség és a fejlődésneurológiai diagnosztikai programokkal megállapított diagnózis. Módszer: A serialis ultrahang vizsgálatokkal és a hozzáférhető MR vizsgálatokkal jobb lehetőség nyílt a kóros agyfejlődés folyamatának nyomon követésére. A fejlődésneurológiai módszer tökéletesítése is jobb összehasonlítási lehetőséget nyújt a morfológiai és a neurofiziológiai vizsgálatok kapcsolatainak értékelésére. Eredmények: Újszülött- és fiatal csecsemőkorban az agy morfológiájának felmérése ultrahang, CT, illetve MR vizsgálatokkal fontos helyzetképet ad az agy állapotáról, a vizsgálat idején. Számos esetben ez elegendő is a kóros agyfejlődés állapotának becslésére, azonban mind a hypoxiás károsodások, mind a fejlődési rendellenességek egy része sorozatos nyomon követést igényel. Néha ijesztő elváltozások nem progrediálnak és emellett semmiféle kóros tünet nem jelentkezik a complex fejlődésneurológiai kivizsgálás alatt, a nyomon követett fejlődés minden vonatkozásban normális marad. Következtetés: A képalkotó eljárássokkal kapott információ önmagában nem jelent fejlődésneurológiai diagnosist és nem teszi szükségessé a neurotherapiás program indítását. Amennyiben a strukturális laesiohoz funkcionális elváltozás társul azonnali therapia szükséges!

6 2012. szeptember 21. B szekció A KORSZERŰ SZÜLÉSZET FŐBB ISMÉRVEI ÉS KÖVETELMÉNYEI Berkő Péter Miskolci Egyetem, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és EOK A szerző 21 éves osztályvezetői és 15 éves szakfelügyelő főorvosi tapasztalatai alapján kisérli meg összefoglalni a korszerű szülészet legfőbb ismérveit és követelményeit. A fő ismérvek: törekvés a terhesség és szülés alatti, valamint a gyermekágyi betegségek és szövődmények megelőzésére; - a biztonságos szülészeti ellátásra; - az ésszerűség határáig a természetességre; - és a családközpontú szülészet megvalósítására. Kiemelkedően fontos feladatnak tartja a prékoncepcionális orvosi kivizsgálás és gondozás általánossá tételét; - a terhesgondozás rendjének újbóli szabályozását; - a bababarát újszülöttellátás teljeskörűvé tételét; - a szülészeti és neonatológiai ellátás feltételrendszerének javítását; - az anya- és csecsemővédelemnek (újból) az egészségügyi ellátás prioritásai közé emelését; - új, országos és teljeskörű, on line elérhető, a terhesgondozásra, szülészeti és újszülöttellátásra is kiterjedő perinatológiai adatszolgáltatási rendszer megvalósítását. - Határozott fellépést sürget a választás szabadsága nevében követelt otthonszülés, fájdalom nélküli szülés, az orvosi javallat nélküli császármetszések gyakorlata ellen - és fontosnak tartja a mundér becsületének megvédését.

7

8 JAVASLAT A TERHESGONDOZÁST, A SZÜLÉ- SZETI- ÉS ÚJ-SZÜLÖTTELLÁTÁST IS ÁTFOGÓ ÚJ, ORSZÁGOS PERINATOLÓGIAI ADATSZOL- GÁLTATÁSI RENDSZER BEVEZETÉSÉRE Berkő Péter Miskolci Egyetem, B.A.Z. Megyei Kórház A szerző, a több mint 25 éve jól működö Borsod-Abaúj- Zemplén megyei perinatológiai adatszolgáltatási rendszer tapasztalatai alapján új, országos, teljeskörű, on line adatbevitellel működő, az eredmények folyamatos, és szabad lekérdezését az adatszolgáltató szülészeti és neonatológiai osztályok számára is lehetővé tevő adatzolgáltatási rendszer kialakítását és bevezetését sürgeti. Véleménye szerint olyan új adatszolgáltatási rendszerre van szükség: 1./ Amely biztosítja azt, hogy az egyes szülőnőket, ill. újszülötteket ellátó orvosok (és akár patológusok is) információkat kapjanak a betegellátás előző szakaszában, tehát a terhesgondozás, a szülészeti és neonatológiai ellátás során történtekről. 2./ Amely lehetővé teszi az egyes intézmények, megyék és az ország perinatológiai adatainak folyamatos feldolgozását. 3./ Amely biztosíthaja a hiánytalan adatszolgáltatást az EUROPERISTAT statisztikai feldolgozások számára is. - A szerző bemutatja, és egyben vitára bocsátja azt az adatlap-tervezetet, amely megfelelhet ezeknek az elvárásoknak.

9 AZ ÉFT (MDN) RENDSZER LEHETŐVÉ TESZI A KÉSŐBBIEKBEN NÖVEKEDÉSIHORMON-KEZE- LÉSRE SZORULÓ ÚJSZÜLÖTTEK ELKÜLÖ- NÍTÉSÉT Berkő Péter, Joubert Kálmán, és Gyenis Gyula Miskolc Budapest Célkitűzés. A szülők és gyermekgyógyászok számára is fontos lenne mielőbb tudni, hogy legalább az átlagos testmagasság elérése érdekében, a későbbiekben, melyik gyermek szorul majd növekedésihormon-kezelésre. A szerzők azt szerették volna tisztázni, hogy a Berkő-féle ÉFT (MDN)-rendszer tud-e ehhez segítséget nyújtani. Módszer. A szerzők 6335, olyan 18 éves sorköteles férfi testmagasságát vizsgálták, akiknek ismert volt a születéskori gesztációs koruk, testsúlyuk és testhosszuk. Eredmények. A születésükkor abszolút átlagosan fejlett újszülöttek testmagassága 18 éves korukban átlagosan 176,1cm volt. Ettől szignifikánsan (***) nagyobb (180,2cm) volt a testhossza a születésükkor arányosan túlfejletteknek, és szignifikánsan (***) kisebb (170,8cm) volt a testmagassága a születésükkor proporcionált retardáltaknak. Következtetés. Az eddig hittektől eltérően, növekedésihormon-kezelést nem a heterogén csoportot alkotó, ún SGA újszülöttek igényelnek, hanem közűlük, csak a proporcionált retardáltak. Az MDN-rendszer alkalmas módszer ezeknek az újszülötteknek az elkülönítéséhez..

10 2012. szeptember 21. A szekció A VÉRCUKORMEGHATÁROZÁS NEONATOLÓGIAI VONATKOZÁSAI Dr. Békefi Dezső 1 és Dr. Szőke Ildikó 2 Szent Borbála Kórház, Tatabánya, 1 Csecsemő- és Gyermekosztály és 2 Központi Laboratórium Célkitűzés Korábbi vizsgálataink során a gyors vércukormérő módszerek Ht függőségét találtuk. Vizsgálatainkkal az újabb vércukormérők Ht-függőségét határoztuk meg. Módszer A 77 Elektronika Kft Dcont Optimum és Ideál készülékeivel és a Méry vércukormérővel végeztük a vizsgálatainkat. 15, 30, 45 és 60%-os Ht tartományban különböző vércukortartományban végeztünk méréseket. Az eredményeket összehasonlítottuk a laboratóriumi méréssel (glukóz-oxidáz). Mindhárom vércukormérőt teszteltettük 3 koraszülöttosztályos nővérrel. Eredmények Az Ideál készülék minden vércukor és Ht tartományban igen jó, az Optumun jó egyezést mutatott a referenciamódszerrel. A Méry készülék hibahatára és szórása igen nagy volt. A nővérek az Ideál készüléket találták legjobbnak, ezt a Méry majd az Optimum követte. Következtetés Vizsgálataink alapján újszülött-koraszülöttek vércukormeghatározásához a 77 Elektronika Kft Dcont Ideál készülékét tartjuk legmegfelelőbbnek a vizsgálat három készülék közül..

11 TRANSZKUTÁN BILIRUBINOMÉTEREK A GYAKORLATBAN Bedi Viktória, Csáthy László Jahn Ferenc Kórház és Rendelőintézet, NIC-PIC II., Budapest Bevezetés: A hyperbilirubinaemia diagnosztikájában a gyorsaság és pontosság mellett nem elhanyagolható szempontként szerepel a fájdalom-, és a technikával járó vérveszteség kiküszöbölése az újszülött/koraszülött populációban. A mindezidáig gold standard -nek számító szérum bilirubinszint mérés mellett ígéretes alternatíva lehet a noninvazív, transzkután bilirubinmérési technika. Célkitűzés: Saját vizsgálatunk során, a magyar piacon hozzáférhető transzkután bilirubinométerek mérési pontosságát tanulmányoztuk. Módszer: Az MBJ-20 típusú transzkután bilirubinmérővel 160, a Dräger márkájú készülékkel 100 mérést végeztünk 35. gest.hét után született betegeinken az előírt módon. Az eredményeket összevetettük a szérum bilirubin értékekkel, valamint meghatároztuk a műszerek intra-assay coefficiensét is 80, illetve 50 esetben. Eredmények: A véres úton mért bilirubinérték az MBJ- 20 típusú készülékkel végzett mérések 48%-ában, a Dräger típusú bilirubinométer esetében a mérések 60%- ában esett a ± 10%-os szórási tartományba. A ± 25 µmol/l-es intervallumba az értékek 61, illetve 73 %-a tartozott. Következtetés: Eredményeink alapján az MBJ-20 és Dräger típusú transzkután bilirubinmérők tájékozódó mérésekre javasolhatók.

12 CALPROTECTIN ÚJSZÜLÖTTKORBAN Vida Gabriella, Lévai Tibor, Gyarmati Judit, Ertl Tibor PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Neonatológia Tanszék, Pécs Célkitűzés:A calprotectin az S100 fehérjecsaládba tartozó kalcium- és cink kötő protein, mely bizonyítottan a bélrendszeri gyulladások egyik érzékeny markere. A neutrophyl granulocytákból a székletbe kerül, így noninvazív módon vizsgálható. Célkitűzésünk a calprotectin fiziológiás változásainak és patológiás állapotokban mért értékeinek tanulmányozása, a koncentrációt befolyásoló tényezők és az újszülöttkori referenciaérték felállítása. Módszer: 66 újszülöttől (51/15: érett/koraszülött) gyűjtöttünk 106 székletmintát. Ezeknek ELISAmódszerrel történő calprotectin meghatározását végeztük. Az eredmények statisztikai kiértékelésére SPSS programot használtunk. Eredmények: Az érett újszülöttek széklet-calprotectin koncentrációja a 4 éves kor utáni referenciaérték sokszorosa. A biomarker szint az első élethét során jelentős változást mutat. A kezdeti emelkedést, az első hét végére jelentős csökkenés követi. Császármetszéssel születetteknél ez a változás eltolódik. Anyatejes táplálás mellett magasabb calprotectin koncentrációt találtunk, mint tápszer mellett. Necrotizáló enterocolitisben (NEC) a tünetek megjelenése előtt magas calprotectin szintet mértünk ( és μg/g). Következtetés: A széklet-calprotectin meghatározás, az egészséges újszülöttek értékeit alapul véve, a NEC, illetve a generalizált infekció jó prognosztikai biomarkerének tekinthető.

13 HYPERGLYCAEMIA ÉS INZULIN INDUKÁLTA RETINÁLIS VÁLTOZÁSOK ÚJSZÜLÖTT PATKÁNYBAN Gyarmati J 1, Szabadfi K 3, Gábriel R 3, Kiss P 2, Reglődi D 2, Kvárik T 1, Mammel B 1, Ertl T 1 1 Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, ÁOK, 2 Anatómiai Intézet, ÁOK, 3 Biológiai Intézet, TTK, PTE, Pécs Célkitűzés: Újszülött patkánymodellen tanulmányoztuk a hyperglycaemia (HG) és inzulin (Inz)-kezelés esetleges szerepét a ROP pathogenezisében. Módszer: Újszülött patkányokon vizsgáltuk a STZindukálta HG és Inz-kezelés retinális hatásait a következő csoportokban: Inz-kezelt (Stz-/Inz+), HG (Stz+/Inz-), Inz-kezelt HG (Stz+/Inz+), kontroll Stz-/Inz-. Emellett tanulmányoztuk egy retinoprotektív anyag (PACAP) intravitreális hatását. A metabolikus stressz aspecifikus markereit (GFAP, TH) és GLUT-1-t vizsgáltuk a retinán. Eredmények: A Stz-/Inz+ és Stz+/Inz- csoportokban normoglycaemia és HG volt megfigyelhető, a GFAPexpresszió növekedett. Inz-kezeléssel a STZ-indukálta hyperglycaemia rendeződött (Stz+/Inz+), a magas GFAP aktivitás azonban nem csökkent. Az intravitreális PACAP hatására csak az Stz-/Inz+ csoportban csökkent a GFAP expresszió. Az anti-th-, és a GLUT1-expressziók tekintetében nem észleltünk eltérést. Következtetés: A korai életkorban fennálló HG és Inzkezelés hatására metabolikus inzultus jeleit észleltük újszülött patkányok retináján, mely elváltozások intravitreális PACAP alkalmazásával részben kivédhetők. A modell alkalmas a ROP és a HG, valamint Inz-kezelés közti kapcsolat további tanulmányozására.

14 TRANSFER NÉLKÜLI SZEMÉSZETI MŰTÉT TAPASZTALATAI Sárkány Ilona, Vida Gabriella, Funke Simone, Gyarmati Judit, Till Ágnes, Gaál Valéria, Márton Sándor, Ertl Tibor PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológiai Tanszék A koraszülöttség egyik leggyakoribb szövődménye a retinopathia prematurorum (ROP), melynek korai kezelése a dióda lézerkezelés. A Pécsi Szülészeti Klinikáról december 31-ig műtét céljából az újszülötteket a Szemészeti Klinikára szállítottuk január 1. óta a szemészeti műtétek klinikánk műtéti blokkjában zajlanak szakszerű aneszteziológiai háttérrel, neonatológus jelenlétében g alatti súlycsoportban január 1. és december 31. között a súlyos ROP 71 (17,8%) volt, az összes ROP 155 esetben (39%) fordult elő. Ez megegyezett a nemzetközi irodalomban talált aránnyal. A súlyos ROP betegek 33,8%-a, azaz 24 koraszülött szorult lézerkezelésre. A műtéteket inhalációs narkózisban végeztük, melyek közül 14 esetben intubáció történt és 10 esetben laryngealis maszk használatára került sor. A műtétet követően az újszülöttek fél órán belül extubálhatóak voltak, tartós 24 órás lélegeztetésre 2 esetben volt szükség. Vizsgálatunk célja az volt, hogy kedvező tapasztalatainkról beszámoljunk.

15 RUTINSZERŰEN VÉGZETT ÚJSZÜLÖTTKORI RETINO-TELEMETRIÁS SZEMÉSZETI SZŰRÉS VÁRATLAN EREDMÉNYEI Harangozó Éva, Mótyvainé Jakab Ildikó, Toldi Teodóra, Dr. Maka Erika*, Dr. Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítvány, SE Szemészeti Klinika* Célkitűzés: A koraszülöttek retinopátiájának (ROP) mentési rendszerre telepített mobil telemetriás szűrési rendszerével felismert, nem ROP-os eseteinek elemzése. Módszer: Egy III-szintű neonatális intenzív centrumban (NIC) között végzett szemészeti szűrővizsgálatok eredményeinek retrospektív értékelése. Eredmények: A 2,5 éves időtartam alatt a NIC-ben, összesen 989 újszülött retino-telemetriás vizsgálatára került sor. A szűrővizsgálatok során 222 db (22,4%) nem-rop-os melléklelet került észlelésre, közel azonos éves incidenciával. A diagnózisok között kiugróan magas számban 139/222 db (62,6%) a vérzések szerepeltek, de 2 retinoblastomás eset is kiszűrésre került. A gesztációs kor szerinti elemzés a vérzéseknél a 36.- hétnél idősebb csoport dominanciáját mutatta, míg az egyéb elváltozások közel egyenletes szórást mutattak. Következtetések: Az újszülöttkori szemelváltozások felismerésében komoly segítséget jelent a retinotelemetria használata, amely jól felhasználható a normál újszülött-populáció rutinszerű szűrésére is. Ezért az adott NIC-ben ma már minden újszülött szűrését rutinszerűen elvégzik. A primer prevenciós alaptevékenység szerves részévé tett objektív újszülöttkori szemészeti szűrés a kötelező hallásszűréshez hasonlóan a jövőben biztosíthatná a korai ellátást és esélyegyenlőséget.

16 ÚJSZÜLÖTTEK OBJEKTÍV HALLÁSSZŰRÉSE SAJÁT VAGY VENDÉG SZEMÉLYZETTEL A NEONATÁLIS INTENZÍV CENTRUMOKBAN Szabó Elvira Dr.Gáborján Anita* Dr.Bódis Fruzsina* Dr.Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítvány, Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika* Probléma: Az újszülöttek objektív hallásszűrése egyes intézményekben a tárgyi vagy a személyi feltételrendszer részleges vagy teljes hiánya miatt nem valósulhat meg. Célkitűzés: A Peter Cerny Alapítvány (PCA) céljainak megfelelően igyekszik segíteni a neonatológiai ellátás hiányterületein. Azt vizsgáltuk, hogy a mentési tevékenységben a készenléti szolgálatot ellátó és az objektív hallásszűrésre kiképzett szakasszisztensek, napi rendszerességgel, biztonsággal el tudják-e végezni a NIC-ekben és az újszülött osztályokon az objektív hallásszűrést. Módszerek: A hallásszűrés a Madsen AccuScreen ProTE készülék használatával történik. A szűrővizsgálatok eredményei internetes rendszeren keresztül audiológiai szakorvosi kontrollt is biztosítva dokumentálásra kerülnek, mind a PCA adatbázisában, mind az egyetemi MedSol rendszerben. Eredmények: A PCA és között összesen 5754 újszülött, és koraszülött gyermeknél végezte el a fülészeti szűrővizsgálatot. Az általunk vizsgált NIC-ekben és újszülött-osztályon elvégzett, a mentési logisztikára épülő objektív hallásszűrési rendszer gyakorlatilag teljes lefedettséget (98%) biztosított, hasonlóan az olyan intézményekhez, ahol helyben, saját személyzettel teljes lefedettséggel végzik a szűrővizsgálatokat (Az elemzésből kizártuk azt

17 a 6 hetes időszakot, amikor a készülék üzemképtelen volt és a szerviz cserekészüléket nem biztosított. Következtetések: A neonatológiai ellátásban különböző okok miatt kialakult átmeneti hiányállapotok megszüntetését a koraszülött mentési rendszer és a NICek együttműködése hatékonyan oldhatja meg. Így az alapítványi mentőszolgálat kivonuló szolgálata, a napi rutinfeladatai mellett, az újszülöttkori szűrővizsgálatok elvégzésében is képes maradéktalanul segítséget nyújtani.

18 2012. szeptember 21. B szekció OTTHON VAGY KÓRHÁZBAN? Afonyiné Kaló Tünde, Szűcs Mária, Dr. Szűcs Ildikó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Osztályunkon évente néhány esetben előfordul, hogy a megszületést követő tartós kórházi ápolás után, felmerül a kérdés hogyan tovább? Olyan volt kora- és újszülöttekről van szó, akiket hónapokig kezeltünk, akik fejlődési rendellenességgel, vagy asphyxiában születtek, tartós gépi lélegeztetésre szorultak, súlyos szövődményekkel küzdöttek. Maradandó, további életüket befolyásoló károsodásokkal, de hazatérhetnének. Az alternatíva, a más kórházi osztályon történő elhelyezés. A hazabocsájtás előtti időszaknak a szülők és az ellátó személyzet még szorosabb kapcsolatáról kell szólnia, aminek középpontjában a beteg gyermek áll. Fel kell készíteni a szülőket a gyermek alapvető szükségleteinek otthoni körülmények közötti kielégítésére, az ehhez szükséges speciális készségek és eszközök használatának elsajátítására. Fontos a szülők pszichés támogatása, hogy gyermeküket önmagukkal, a szűkebb és a tágabb környezetükkel is el tudják fogadtatni. Segítenünk kell a szülőknek beszerezni az otthoni ápoláshoz szükséges eszközöket, és meg kell szerveznünk a folyamatos utógondozási védőhálót. A háziorvos, védőnő pozitív hozzáállása nélkülözhetetlen. Munkánk eredménye, ha a sérült gyermek évek múlva is a családjában él és ott nő fel.

19 KORAI ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK Nagy Zsoltné, Dudás Gabriella, Afonyiné Kaló Tünde, Dr. Vichor Diána, Dr. Szűcs Ildikó, Farkas Edina Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ A Koraszülött-Újszülöttpatológia osztályunk csak szállított újszülötteket lát el, így kis betegeink minden esetben elszakadnak édesanyjuktól rövidebb-hosszabb időszakra. Rendszeres feladataink ezért az anya-gyermek kapcsolat ápolására is irányulnak. Az első napok anyai hiányát pótolni nem tudjuk. Különböző az anyák egészségügyi és lelki állapota a szülés után, és vágyakozása gyermeke irányába. Életveszélyes helyzetben a kötődési igény még hetekkel később is labilis lehet. Az apák, nagyszülők bevonása, egyházi segítők szerepe nélkülözhetetlen a feldolgozás folyamatában. Céltudatos munkát végzünk, bár néha ezt a szülők nem érzik. Feladatunk nem könnyű, empátiát, emberismeretet, megújuló szeretetet kíván. Segíteni és fokozni a szülői kötődést egy intenzív osztályon, olykor kedvezőtlen körülmények között is, nagyon összetett. A szakdolgozói képzésnek része kellene, hogy legyen az ez irányú pszichológiai ismeretet szerzés.

20 BABA SZÜLETIK /LEENDŐ ÉDESANYÁK GYAKORLATI FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMA OSZTÁLYUNKON/ Pál Aranka, Lukszits Erika, Bartha Mónika, Csáthy László NIC-PIC II., Jahn Ferenc Délpesti Kórház és Rendelőintézet A kórházi ápolás mellett valamennyi szakdolgozónk egészségnevelő tevékenységet is végez. Igyekszünk az anyákat megtanítani újszülöttjük otthoni alapellátására. Rooming-in-es nővérünk minden nap az anyákat látogatja, kérdéseikre válaszol. Részt veszünk terhesek felkészítő programjában is. A tanfolyamokat osztályunk részéről szakdolgozóink, kórházi védőnőnk, valamint neonatológusok végezik. Cél a betegelégedettség növelése, mert a pozitív élmények növelik a páciens elégedettségét, ami kihatással van együttműködési készségére is. A leendő, eddig még gyermektelen anyák magabiztosabban tudják újszülöttjeiket ellátni, ezáltal a kórházban töltött idő alatt csökken a szakdolgozó, illetve szülőnő találkozásainak időtartama anélkül, hogy az ápolás minősége romlana között 100, először szülő édesanya véleményét kérdeztük, 50 édesanya részt vett, 50 nem vett részt a gyakorlati felkészítő tanfolyamon. A kérdőív hét fokozatú Likert- skálát tartalmazott, valamint zárt kérdéseket, ahol a kérdezett megjelölhette a számára megfelelő választ. A kérdőív végén egy nyitott kérdésre a kérdezett bármit, bármilyen megfogalmazásban leírhatott. A kérdőívek fő kérdéscsoportjai közé tartozott:

21 Személyes információk az anonimitás figyelembe vételével; Az ápolás minőségének általános értékelésére Az ápolás minőségét befolyásoló tényezők A kórházi személyzet és a betegek kapcsolata a betegek szemszögéből A tanfolyamon résztvevő anyák sokkal magabiztosabbak voltak újszülöttük ellátásában. Elégedetlen pácienssel nem találkoztunk. Az ápolási idő jelentősen csökkent. A gyakorlati felkészítő tanfolyam beváltotta a hozzáfűzött reményeket, az ápolás minőségének megítélése javult.

22 TANULNI SOHASEM KÉSŐ, AVAGY A ZSIRÁFPROJECT NŐVÉRSZEMMEL Gombácsiné Csiki Andrea, Bodrogi Eszter dr., Nádor Csaba dr. Honvédkórház, Budapest Az elmúlt pár év során osztályunkon jelentős változások történtek. Kis betegeink ellátása egy korábbitól eltérő szemlélet alapján történik, melynek kulcsszavai: noninvazív, bababarát, családközpontú. Ezt a számunkra teljesen újfajta ellátási formát nehéz volt elfogadnunk. Osztályunkon a nővérek többsége éve van a pályán. Ez idő alatt sok változásnak részesei voltunk az általunk tanultakhoz képest. S bizony az idő előrehaladtával egyre kevésbé vagyunk nyitottak a változásokra. Ezért tartom nagyon nagy jelentőségűnek a folyamatos továbbképzést, oktatást, rendszeres gyakorlást, és végül, de nem utolsósorban a személyre szabott motivációt. Előadásomban bemutatom az új ellátási modell sarokköveit, összehasonlítva az újat a régivel. Ismertetem, hogy a bevezetés során milyen nehézségekbe ütköztünk s azokat hogyan küzdöttük le, míg mindannyian eljutottunk odáig, hogy elfogadjuk, ez az új ellátási forma maximálisan szolgálja a csepp emberpalánták életben maradását és életminőségének javulását.

23 A BABA- BARÁT SZÜLÉSZETI ÉS ÚJSZÜLÖTT OSZTÁLY EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ EGRI MARKHOT FERENC KÓRHÁZBAN Egri Tünde Tímea, Simon Zsuzsanna, Tóthné Komáromi Beáta, Célkitűzés: A 6 hónapig, kizárólag anyatejjel táplált újszülöttek számának növelése azáltal, hogy a kórházban eltöltött első napokban az Édesanyák az őket körülvevő szakemberektől a Baba- Barát irányelveknek megfelelő gyakorlati útmutatást, támogatást kapjanak. Módszer: A régi gyakorlattal ellentétben az anya és újszülöttjének biológiai sajátosságainak, fiziológiai szükségletinek figyelembe vétele! Új irányelvek alkalmazása= 10 lépés. Eredmény: A és évet vizsgálva, hogyan változott a 6 hónapos korig kizárólag, igény szerint szoptatott csecsemők száma. Következtetés: a SZÜLÉSZETI ÉS ÚJSZÜLÖTT OSZTÁLY EGYÜTTMŰKÖDÉSE nagyban hozzájárul az anyatejjel táplált csecsemők biológiai, érzelmi és társadalmi jelentőségének magvalósulásához.

24 FIZIKAI STRESSZ-INGEREK CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI A NEONATÁLIS MENTÉSBEN Pákozdy Richárd Dr. Széll András Dr. Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat Célkitűzés: Mivel a koraszülöttek és a beteg újszülöttek fokozottan érzékenyek a környezeti hatásokra, a biztonságos neonatológiai transzport során ezeket a fizikai behatásokat és a fizikális stresszorok által létrejött reakciókat minimalizálni kell. A szállítási trauma csökkentésének lehetőségeit a Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálatnál elemeztük. Módszer: A rohamkocsi-koncepciók, az eszközök és a vezetéstechnikai lehetőségek összehasonlító elemzését végeztük. Eredmények: A stresszreakciót kiváltó fizikális ingerek (menetzaj, vibráció, kinetikus ártalom) jelentős részét a megfelelően megválasztott és célzottan berendezett mentőautók, az atraumatikus vezetéstechnika és a megfelelő útvonal megválasztása minimalizálja. A zaj-, fény-, és hő-vagy hidegártalom csökkentésében a a fentiek mellett a szakszerű ápolói munka (inkubátortér megfelelő berendezése, az újszülött elhelyezése, rögzítése, a fényforrások beállítása, minimál handling, stb.) bír kiemelkedő jelentőséggel. Következtetések: A neonatológiai transzport során a káros fizikális hatások tudatos tervezői munkával, a megfelelő technikai háttérrel és jól képzett személyzettel, valamint a stresszmentes ápolás elveinek betartásával a gyakorlatban is csökkenthetők.

25 A NEONATÁLIS SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÓK HATÁSA AZ ANYA-GYERMEK KAPCSOLATRA Mótyvainé Jakab Ildikó, Mikulecz Ágnes, Dr. Nagy Ágnes, Dr. Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítvány Célkitűzés: A születés helyéről a neonatális intenzív centrumokba történő szállítás során az újszülöttet az édesanyától el kell szakítani. Az anyától való elválást mindketten erős traumaként élik meg, ami komoly stresszforrást jelent mindkettőjüknek és a családnak is. Vizsgáltuk, hogy a neonatális sürgősségi ellátóknak milyen eszközeik vannak arra, hogy az anya-gyermek kapcsolat csak a lehető legkisebb mértékben sérüljön. Módszer: A vészhelyzetek elhárítását követő pszichés stressz oldására szolgáló lehetőségek elemzése. Eredmények: Az anya megnyugtatása, az újszülött megmutatása, a szem és a tactilis ingerek lehetővé tétele a szülők részére, a fotó készítése, kézzel fogható emlék átadása, továbbá a pszichés erőgyűjtésre szolgáló segédanyagok használata, valamint a fájdalom csökkentésére adott 24%-os szacharóz használata mentési rendszerünkben mára már az ellátási rutin részévé vált. Következtetések: A bőr-bőr kontaktus fontossága miatt a koraszülött mentési gyakorlatban aktívan kell segíteni az anyákat abban, hogy az újszülöttjeiket időszakosan mellre tehessék, még akkor is, ha elkerülhetetlen orvosi beavatkozásra van szükség. A bőr-bőr kontaktus kialakítására az apák is alkalmasak pl. míg az anya a császármetszésből ébred ezért őket is lehetőség szerint be kell vonni a korai kötődés kialakulásának segítésébe.