Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza tanév tavaszi félév

Átírás

1 Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza tanév tavaszi félév Magyarország ipara A gépipar és azon belül a közúti járműgyártás jellemzői Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2 Kötelező / Ajánlott irodalom: - Tankönyv vonatkozó fejezetei (az ipar általában, gépipar) - Barta Györgyi (2002): A magyar ipar területi folyamatai Budapest, Dialog-Campus - Barta Györgyi Czirfusz Márton Kukely György (2008.): Újraiparosodás a nagyvilágban és Magyarországon Tér és Társadalom 2008/ 4. szám pp.: Kiss Éva (2008.): A magyar ipar térbeli szerkezetének átrendeződése 1989 után I-II. Területi statisztika szám - Kiss Éva (2001): A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása Falu, Város, Régió 2001/9. - Kukely György (2004.): A területi és ágazati struktúra átalakulása a magyar ipar húzóágazatában, a gépiparban, Földrajzi Értesítő - Kukely György (2005.): A közúti járműgyártás szerepe az ipar területi fejlődésében - Mendöl emlékkötet TGF tanszék honlapja - Molnár Ernő (2008.): Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón IV. Magyar Földrajzi Konferencia - HVG ( és 10., és 16.) +Figyelő TOP 500-ak

3 A KSH gyorstájékoztató (közzétéve: ): ban az ipari termelés volumene az egy évvel korábbi 8,2%-os bővülés után 1,1%-kal csökkent. (a IV. negyedévben jelentősebb és egyre nagyobb arányú termeléscsökkenés következett be) - A belföldi értékesítés 2008-ban 2%-kal mérséklődött, az exporteladások a évi kétszámjegyű emelkedés után a múlt évben csaknem 1%-kal csökkentek. - Decemberben a belföldi értékesítés már 11, a külpiaci értékesítés pedig 22%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. Az év folyamán a növekedési ütem mérséklődése, illetve az utóbbi hónapokban a termelés csökkenése valamennyi feldolgozóipari ágazatot érintette. - A legnagyobb visszaesés az összes termelési érték héttizedét előállító, exportorientált nagyvállalati körben következett be, termelésük volumene 2,5%-kal az előző évi szint alatt maradt. - Az ipar összes rendelésállománya december végén 16%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új decemberi rendelések volumene 37%-kal visszaesett.

4 A KSH gyorstájékoztató (közzétéve: ): ben az ipari termelés előző évhez mért 17,7%-os csökkenése több éves mélypontot jelent. Hasonló arányú visszaesést 1991-ben regisztráltunk (18,4%), ( ) 2009 folyamán az ipari kibocsátást két eltérő dinamikájú félév alakította: a második félévben a visszaesés lassult, mintegy fele volt az első félévinek ben az ipari export jelentősen, 18,7%-kal csökkent az exportkereslet drasztikus visszaesése következtében, decemberben 5,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külpiaci értékesítés csökkenési üteme negyedévről negyedévre mérséklődött, a negyedik negyedévben már 5% alá lassult ben a teljes ipari értékesítés 49%-a, a feldolgozóipari értékesítés 68%-a került exportra. -Az ipar belföldi értékesítése 2009-ben 12,6, decemberben 9,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva decemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7%-kal növekedett 2008 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 7,8, az új belföldi rendelések 3,1%-kal emelkedtek.

5 Az ipar szerepe Hosszú időn keresztül az iparosodás, az iparosítás jelentette a legfontosabb dinamizáló tényezőt (ma dezindusztrializáció fejlett országok): a modern nemzetgazdaságok létrehozásában a gazdaság térbeli rendjének átrendezésében - az ipari termelés a tér kitüntetett pontjaiban valósul meg, a munkaerő koncentrációjában, a települések fejlődésében: ösztönzi az urbanizációs folyamatokat az életkörülmények javításában és az életszínvonal növekedésében a földrajzi környezet igénybevételében, átalakításában, szennyezésben

6 A magyar iparfejlesztés szakaszai es évek szovjet modell adaptálása nehézipar fejlesztés as évek a hazai adottságokra alapozás feldolgozóipar fejlesztése es 80-as évek intenzív fejlesztés szükségessége (de stagnálás, válság) es évek tulajdoni és szerkezeti átalakulás, válságkezelés, stabilizáció + reindusztrializáció Forrás: Kukely Gy. (2008.)

7 REINDUSZTRIALIZÁCIÓ Egyaránt jelenti új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenését ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak. Egyúttal jelenti azt a szerkezeti változást, amikor tradicionális ipari tevékenységek megszűnnek vagy jelentősen visszaszorulnak, és helyüket más ipari tevékenységek veszik át. (Barta-CzirfuszKukely 2008.)

8 Az ipari termelés és értékesítés alakulása (1985=100%) % 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50, Termelés Belföldi értékesítés Export Forrás: Magyar és Iparstatisztikai évkönyvek

9 A magyar ipar alágazatainak súlya termelési érték alapján (%) 100% 24 90% 20 60% 20 50% % 30% 20% 10% % , , , ,4 6, % 70% ,9 Élelmiszeripar Könnyűipar Építőanyag-ipar Vegyipar Gépipar Energiaipar Kohászat Bányászat 7,6 0, Forrás: Magyar és Iparstatisztikai évkönyvek

10 A magyar ipari alágazatok súlyának változása termelési érték alapján (%) 100% % ,4 2,6 3,7 3, ,6 9 8,0 6 7, % 15 5, ,8 2,5 3,3 3,3 Bőr, cipőipar 4,8 Fafe ldolgozás 6,1 Egyé b fe ldolgozóipar 6,9 T e xtilipar 7,0 Egyé b ne mfé m ásv ányi te rmé k gyártása 7,6 Papírgyártás, kiadói, nyomdai te v é ke nysé g 8,3 7 G umi-, műanyag te rmé k gyártása 11, G é p, be re nde zé s gyártása 14, % Kőolaj-fe ldolgozás (kokszgyártás) 9 14, Villamose ne rgia-, gáz-, gőz-, v íze llátás 13,5 Ve gyi anyag, te rmé k gyártása 14 20% 24 Fé malapanyag, fé mfe ldolgozási te rmé k gyártása % 28,3 Éle lmisze ripar 22,8 Járműgyártás Bányászat Villamos gé p, műsze r gyártása Forrás: KSH

11 Az ipari termelés bázis-index idősorai egyes megyékben Budapest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Medián 1964= Adatok forrása: Nemes Nagy József (2004.)

12 A rendszerváltás hatása az iparra a keleti piacok elvesztése minőségi problémák a belföldi kereslet visszaesése lakosság, más ágazatok növekvő importverseny A hazai ipar kapacitásainak közel fele feleslegessé vált A fokozódó külföldi működőtőke befektetések révén az ipari struktúra újra jelentősen átalakult A szocialista örökség, ill. az élelmiszergazdaság nagyobb súlya ma is jelen van az iparban

13 A rendszerváltás utáni visszaesés az egyes iparágakat másként érintette a bányászat, a kohászat és a gépipar összeomlott egyes vegyipari, élelmiszeripari tevékenységeket kevésbé rázott meg a rendszerváltás Legnagyobb visszaesés (harmadára) autóbusz, műszer, műtrágya, textil, bőr, cipő Felére esett vissza szénbányászat, vaskohászat, textilruházati ipar Kétharmadára történő visszaesés alumíniumkohászat és - feldolgozás, szerves és szervetlen vegyipar egy része Kisebb visszaesés kőolajbányászat és feldolgozás, villamosenergia- és élelmiszeripar

14 Forrás: Barta Czirfusz -Kukely (2008.)

15 A magyar ipari export összetétele 2005-ben (Összesen: 9621,65 millió Ft.) 4,7% 0,2% Élelmiszeripar 30,6% 42,4% Villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar (vegyipar: 12,4) Egyéb ipar 22,0% Adatok forrása: AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR ÉVI TEVÉKENYSÉ GE; KSH 2006

16 Cég ágazat Mol Magyar Olaj- és energiaipar Gázipari Nyrt. Audi Hungaria Motor Kft. autógyártás Nokia Komárom Kft. elektronikai ipar E.On Földgáz Trade Zrt. energiaszolgáltatás Philips Industries elektronikai ipar Magyarország Kft.* Magyar Telekom Távközlési távközlés Nyrt. GE Hungary Ipari és elektronikai ipar Kereskedelmi Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt. energiaszolgáltatás E.On Hungária Energetikai energiaszolgáltatás Zrt.* Magyar Suzuki Zrt. autógyártás Tesco-Global Áruházak Zrt. kiskereskedelem Samsung Electronics elektronikai ipar Magyar Zrt. energiamvm Trade Kft. nagykereskedelem Panrusgáz Magyar Orosz energiagázipari Zrt. nagykereskedelem Tiszai Vegyi Kombinát vegyipar Nyrt.** Sanmina-SCI Magyarország elektronikai ipar Kft. energiamoltrade-mineralimpex Zrt. nagykereskedelem Alcoa-Köfém Kft. fémfeldolgozás Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kiskereskedelem Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.* fémfeldolgozás székhely Helyezés Árbevéte árbevéte l (millió l alapján ft.) Export (millió ft.) Export aránya a teljes bevételből Budapest ,0% Győr Komárom Budapest ,7% 97,8% 1,2% Székesfehérvár ,5% Budapest ,9% Budapest ,3% Budapest ,2% Budapest ,0% Esztergom Budaörs ,1% 0,1% Budapest ,0% Budapest ,1% Budapest ,0% Tiszaújváros ,0% Tatabánya ,6% Budapest ,3% Székesfehérvár ,7% n.a ,1% Bicske Dunaújváros A 20 legnagyobb árbevételű hazai cég 2007-ben Adatok forrása: HVG TOP 500 rangsor

17 A külföldi működőtőke (KMT FDI) befektetések ágazati megoszlása a jegyzett tőkéből (%) 100% 80% 60% Ingatlan Pénzügyek Szállítás, távközlés 14 40% 56 20% 54 Kereskedelem Villamosenergia-ipar % Feldolgozóipar

18 Külföldi tőke ágazati és megyei aránya Egyéb Ingatlan,gazdasági szolg. Pénzügy Logisztika,távközlés Kereskedelem Energiaszektor Feldolgozóipar Mezőgazdaság 2001-ben Forrás:KSH millió Ft t a s pe B ud t s Pe. s s.-z Va B.-A e ev H Forrás: NFGM

19 Külföldi érdekeltségű vállalkozások az iparban C D DA DB DC DD DE Bányászat Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység DF DG Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása; vegyi anyag, termék gyártása DH Gumi-, műanyagtermék gyártása DI Nemfém ásványi termék gyártása DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DK Gép, berendezés gyártása DL Villamos gép, műszer gyártása DM Járműgyártás DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar C+D+E Összes hazai Szervezetek száma Saját tőke Ebből: külföldi befektetés milliárd Ft 10,9 10, , ,7 551,0 494,8 68,7 63,9 12,4 11,7 54,0 49,9 157,6 148, ,5 859, ,6 205,5 380,3 159,4 198,3 328, , , ,2 27,4 639,6 260, , ,2 26,5 492, , , , ,0 Forrás: KSH 2006.

20 0% Egy éb f eldolgoz óipar Gumi-, műany ag termék Faf eldolgoz ás Papír és ny omda Építőany agipar Bőr és c ipő Tex tilipar Bány ás z at Gép, berendez és Kohás z at Élelmis z eripar Feldolgoz óipar Ipari átlag V egy i any ag, termék Járműgy ártás Energiaipar V illamos gép, műs z er Koks z, kőolajf eld. Az egyes iparágak szervezeti struktúrája (a vállalkozások létszám-kategóriája szerint, 2000) 100% 90% 80% 70% 60% 300 f ő f elett 50% f ő köz ötti 40% f ő köz ötti 30% f ő köz ötti 20% 5-9 f ő köz ötti 10% Forrás: KSH

21 Relokáció delokalizáció Forrás: Kiss Éva (2006.) Relokáció a magyar iparban, Földrajzi Értesítő

22 Relokáció delokalizáció Forrás: Kiss Éva (2006.) Relokáció a magyar iparban, Földrajzi Értesítő

23 Az ipari foglalkoztatás alakulása 1600 ezer fő Forrás: KSH

24 Az ipari foglalkoztatottak megoszlása 2005-ben (Összes: ) Élelmiszeripar Villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar (vegyipar: 75533) Egyéb ipar Adatok forrása: AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR ÉVI TEVÉKENYSÉGE; KSH 2006

25 Az 1000 főre jutó ipari foglalkoztatottak Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006

26 Az ipari foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006

27 Ipari park alapjellemzők területe tulajdonjogilag és műszakilag egyértelműen definiált, megközelítések: ingatlanfejlesztő projekt koncentrált ipartelepítésre alkalmas terület ipari hasznosításra, ipartelepítésre előkészített terület a parknak van gazdája, amely a betelepült szervezetek számára szolgáltatást végez, mind a park infrastruktúrájának megteremtése, mind a parkban elérhető szolgáltatások segítik a betelepülő vállalkozásokat, a parkon belül értékteremtés (nem kizáróan ipari tevékenység!) folyik az ipari park címet a szakminisztérium adományozza Magyarországon óta (10 ha, 10 vállalkozás, 500 fogl.) fontos területfejlesztési eszköz

28 Forrás: Kiss É. (2007.): Egy felmérés tapasztalatai - az ipari parkok példája

29 Forrás: Kiss É. (2001.): A hazai ipari parkok néhány jellemző vonása

33 Az ipar lehetséges vizsgálati szempontjai Mutatótípusok (példák) Abszolút (példák) Fajlagos (példák) termelési bruttó termelési érték, ipari GDP, hozzáadott érték x főre jutó/x ipari foglalkoztatottra jutó beruházási teljes, FDI - KMT x főre jutó/x ipari foglalkoztatottra jutó értékesítési belföldi/export/(import esetleg rendelések) x főre jutó/x ipari foglalkoztatottra jutó foglalkoztatási foglalkoztatottak száma, fizetése aránya gazdasági szervezetek száma, mérete, tulajdonlása vállalkozássűrűség nagyvállalati (TOP 10, 100, 200, 500) száma, mérete súlya/aránya termelésben/értékesítésben különleges támogatási/telepítési formák ipari parkok, vállalkozási övezetek száma sűrűség környezetterhelési/ szennyezési felhasznált anyag, energia; kibocsátott szennyezőanyagok, hulladékok mennyisége termelési értékre/x főre jutó

34 Ágazati megközelítések A 3 nagy ágazat: mezőgazdaság - ipar - tercier esetleg quaterner összehasonlítása Ipar nagy ágazatcsoportjai Bányászat; Feldolgozóipar- Gáz/gőz/víz/VE ellátás Ágazatok (hagyományos) bányászat - kohászat - gépipar - vegyipar - VE ipar építőanyag-ipar - építőipar - könnyűipar (textil, textiláru; bőr, bőrtermék, lábbeli; fafeldolgozás, bútoripar(!); papír, nyomda) - élelmiszeripar Ipari alágazatok 1. vegyipar: kőolajfin./koksz/nukl. fűtőanyag; vegyi anyag/termék; gumi/műanyag termék gépipar - gép/berendezés; vill. gép/berendezés; járműgyártás Ipari alágazatok 2. gépipar - gép, berendezés; iroda, számítógép; máshova nem sorolt vill. gép; híradástechnikai termék, készülék; műszeripar; közúti jármű; egyéb jármű Ipari szakágazatok közúti jármű gyártása - jármű gyártása; karosszéria/pótkocsi; motor/alkatrész gyártása Időbeliség Időtáv megválasztása (pl.: kiegyezéstől, 1945-től, 1980-as évektől, 1990-es évektől, 2000-től) Abszolút/fajlagos mutatók végigkövetése + okok feltárása Dimenzió nélküli mutatók (pl.: bázis, vagy láncindexek) - összehasonlításra Komplex mutatók képzése Térbeliség székhely - telephely kérdés; telepítő tényezők vizsgálati szintek - világ, gazdasági közösség; nemzetállam; régiók; megyék, települések külön abszolút vagy fajlagos mutatók térbeli bemutatása dimenzió nélküli mutatók összehasonlításra kombinált - pl.: időbeliség és/vagy ágazatiság + térbeliség érzékeltetése

35 Vámszabad-területek: A beruházás-ösztönzés egyik legfontosabb eszköze ebben az időszakban a vámszabadterületi szabályozás volt, mely a kereskedelmi ill. az összeszerelő típusú, bérmunkaszerű, exportorientált, zöldmezős befektetések vonzásában meghatározó szerepet játszott. Az ipari vámszabadterületen import alapanyagokból történt az exportra gyártás, illetve a külföldről a vámszabadterületre beszállított termelőeszközök (gépek, berendezések, felszerelések) vámés áfamentességet élveztek. (Kukely, 2008.)

37 Az ipar termelési értéke Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006

38 Az ipari termelés és termelékenység, 2006 Megye, főváros, régió Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen Az Egy alkalmazásban Termelési érték, alkalmazásba állóra jutó termelés, milliárd Ft n állók száma, 1000 Ft fő 3 983, , , , ,5 471, , ,5 557,2 154, ,3 266,7 278,3 182,2 727, ,5 494,8 113, ,7 456,1 440,3 315, ,9 358,9 156,7 313,4 828, , Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006

39 Az 1 főre jutó GDP illetve ipari termelés értékei az országos átlagokhoz (100%) viszonyítva , ,5 234, ,3 132,7107, ,1 80,6 80,1 43,0 55,4 53,1 85,9 43,5 57,8 88,9 41,3 55,6 44,2 59, ,4 114,2 111, ,6 85,5 72,5 65,7 69,1 68,7 69,9 50,5 74,2 62,1 54,7 67,0 59,5 76,3 74,7 89,2 95,6 % st est e P ap ud B s Va la Za ar B a y an a y So m og n ol T Összes GDP/fő (országos átlag 100%) s e ev H Ipari termelés/fő (országos átlag 100%) GDP átlag Ft/fő; Ipari termelés átlaga: Ft/fő Adatok forrása: KSH

40 Forrás: Kukely Gy. (2008.)

42 A 11 legnagyobb kibocsátással rendelkező hazai iparvállalat az EPRTR 2004-es adatai alapján a 96 jelentésköteles telephelyből Településnév Pétfürdő Dunaújváros Oroszlány Visonta Kazincbarcika Tatabánya Pécs Százhalombatta Kazincbarcika Tiszaújváros Dorog Telephelynév Nitrogénművek Zrt. Műtrágyagyártó üzem II-es gyár DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőmű Mátrai Erőmű Rt. Visontai Erőmű BorsodChem Rt. Vértesi Erőmű Rt. Bánhidai Erőmű Pannon Power Rt. Pécsi Hőerőmű Összkibocsátási mutató MOL Rt. Dunai Finomító Százhalombatta AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőmű AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszaújváros Richter Gedeon V. Gy. Rt. Dorogi Telep 99,538 A mutató a Σ(ei / ki ) képlettel kerül meghatározásra, ahol ei = az i-edik anyag kibocsátásának értéke, míg ki = az i-edik anyag EPER jelentési küszöbértéké. Forrás: 652,03 558,05 355, , , , , , , ,6

43 Rangsor Adatszolgáltató ügyfél Mátrai Erömü Rt - Erőmü Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság - Oroszlányi Erőmű Hulladékm ennyiség (kg) MAL Zrt. - Ajkai Telephely Minerál 22 Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Rudolf Külfejtés Nitrokémia Zrt. - Külső égető Minerál 22 Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Császtai Külfejtés Békés Megyei Vízművek Zrt. - Békéscsaba szennyvíztisztító telep 8 Netpro Kft. - MAGASÉPÍTÉS Eastern Sugar Rt. - Cukorgyár Gai Kft. - Telephely (Matócsi & Vass Kft.) Bátortrade Kft - Központi telep, Biogáz termelő üzem MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - DUNAI FINOMÍTÓ MÜ-GU Kft. - FÉMHULLADÉK ÚJRAHASZNOSITÓ ÜZEM 14 Fkf. Zrt. - HULLADÉKHASZNOSITÓ MŰ Magyar Cukor Zrt. - CUKORGYÁR Tvk Rt - Vegyi üzem Fővárosi Csatornázási Művek ZRt. - ÉSZAKPESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP OAM Ózdi Acélművek Kft. - Acélmü Kalocsa Városi Kommunális Intézmény Kommunális Hulladék Lerakó 20 Isd Dunaferr Zrt. - Vasmű Legnagyobb hulladéktermelő cégek Adatok forrása: KVVM OKIR

44 Cég Ágazat Székhely Országos helyezés árbevétel alapján Figyelő 500 (2004.) Országos helyezés levegő- és vízszennyezés alapján (EPER 96 rang, 2004.) Országos TOP 100 hulladéktermelés rang Nokia Komárom Kft. elektronikai ipar Komárom 4 Nincs a listán Nincs a listán Philips Industries Magyarország Kft. elektronikai ipar Székesfehérvár 7 Nincs a listán Nincs a listán Sanmina-SCI Magyarország Kft. elektronikai ipar Tatabánya 12 Nincs a listán Nincs a listán Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. fémfeldolgozás Dunaújváros Magyar Suzuki Zrt. autógyártás Esztergom 15 Nincs a listán 87 Alcoa-Köfém Kft. fémfeldolgozás Székesfehérvár 29 Nincs a listán 77 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kiskereskedelem Bicske 34 Nincs a listán Nincs a listán Sanyo Hungary Kft. elektronikai ipar Dorog 75 Nincs a listán Nincs a listán Videoton Holding Zrt. elektronikai ipar Székesfehérvár 94 Nincs a listán Nincs a listán Hammerstein Bt. autóalkatrész-gyártás Mór 99 Nincs a listán Nincs a listán Legnagyobb ipari cégek és környezetterhelésük a KÖDU-on 2004.

45 Cég Ágazat Székhely Országos helyezés árbevétel alapján Figyelő 500 (2004.) Országos helyezés levegő- és vízszennyezés alapján (EPER 96 rang, 2004.) Országos TOP 100 hulladéktermelés rang Nincs a listán Nitrogénművek Zrt. Műtrágyagyártó üzem vegyipar (műtrágya gyártása) Pétfürdő Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőmű energia- és hőtermelés Oroszlány 193 (az egész cég, Oroszlány) 3 4 Vértesi Erőmű Rt. Bánhidai Erőmű energia- és hőtermelés Tatabánya 193 (az egész cég, Oroszlány) 6 11 Richter Gedeon V. Gy. Rt. Dorogi Telep vegyipar (gyógyszeralapanyag gyártás) Dorog 27. (az egész cég, Budapest) 11 Nincs a listán Bakonyi Erőmű Rt. Ajkai Hőerőmű hő- és energiatermelés Ajka Nincs a listán 15 7 Tatabánya Erőmű Kft. hő- és energiatermelés Tatabánya Nincs a listán 17 Nincs a listán EMA-POWER Kft. hő- és energiatermelés Dunaújváros Nincs a listán Holcim Hungária Cementipari Rt. Lábatlan építőanyag-ipar (cementgyártás) Lábatlan 220. (az egész cég) 21 Nincs a listán Nitrokémia Rt. vegyipar (szerves vegyi alapanyag gyártása) tüzelési tevékenység Balatonfűzfő Nincs a listán MAL Zrt. - Ajkai Telephely szervetlen vegyi alapanyag gyártása (timföld) Ajka 118. (az egész cég, Budapest) 37 3

46 Az ipar termelési és értékesítési volumenindexei - Előző év azonos időszaka 100% Termelés Összes értékesítés Belföldi értékesítés Export január 107,1 106,6 101,8 111,9 február ,5 108,2 114,9 március 103,2 103,4 103,5 103,3 április 112,6 115,6 112,9 118,2 május ,5 104,2 102,9 június 100,8 100,3 99,2 101,2 július 101,2 101,4 101,9 100,9 augusztus 95 94,3 95,4 93 szeptember 101,3 101,6 102,8 100,4 október 94,5 93,6 94,3 92,9 november 89,4 88,4 89,2 87,5 december 80,7 84,4 88,3 79,2 január 77,6 83,5 96,3 70,7 február 71,1 78,4 88,7 69 március 84, ,3 82,3 április 72,9 73,8 78,9 69,4 május 77,9 78,2 80,9 75,8 június 81,4 82, július 80,7 82,2 83,8 80,8 augusztus 80,4 83,6 84,3 82,9 szeptember 85,2 85,1 83,3 86,6 október 87 88,5 88,3 88,6 november 93,2 93,4 91,5 95,5 december ,4 90,1 105,4 A gazdasági válság hatása a hazai iparra Forrás: KSH Ipar Gyorsjelentés

47 Forrás: KSH gyorstájékoztató (közzétéve: )

50 A nyilvántartott álláskeresők számának növekedése és területi különbségei Forrás: Világggazdaság (Lőcsei Hajnalka cikkei)

51 2911 Motor, turbina gyártása (légi-, közútijármű-motor nélkül) 2912 Szivattyú, kompresszor gyártása 2913 Csap, szelep gyártása 2914 Csapágy, erőátviteli elem gyártása 291 Mechanikai erőgép, energiaközlő gyártása 2921 Kemence gyártása 2922 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása 2923 Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása 2924 Egyéb, máshova nem sorolt általános gép gyártása 292 Egyéb általános rendeltetésű gép gyártása 2931 Mezőgazdasági traktor gyártása 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása 293 Mezőgazdasági gép gyártása 294 Szerszámgépgyártás 2951 Kohászati gép gyártása 2952 Bányászati, építőipari gép gyártása 2953 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása 2954 Textil-, ruházati, bőripari gép gyártása 2955 Papíripari gép gyártása 2956 Egyéb, máshova nem sorolt speciális gép gyártása 295 Egyéb speciális rendeltetésű gép gyártása 296 Fegyver-, lőszergyártás 2971 Háztartási villamos készülék gyártása 2972 Nem villamos háztartási készülék gyártása 297 Máshova nem sorolt háztartási készülék gyártása 29 DK Gép, berendezés gyártása Gép, berendezés gyártása A gépipar szakágazatainak statisztikai besorolása

52 3001 Irodagépgyártás 3002 Számítógépgyártás 30 Iroda-, szám ítógépgyártás 311 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása 312 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 313 Szigetelt vezeték, kábel gyártása 314 Akkumulátor, szárazelem gyártása 315 Világítóeszköz gyártása 3161 Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása 3162 Egyéb, máshova nem sorolt villamos termék gyártása A gépipar szakágazatainak statisztikai besorolása 341 Közúti gépjármű gyártása 342 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása 343 Közútijármű-motor, -alkatrész gyártása 34 Közúti járm ű gyártása 3511 Hajógyártás, -javítás 3512 Szabadidő-, sporthajó gyártása, javítása Egyéb villamos termék gyártása Máshova nem sorolt villam os gép, készülék gyártása 321 Elektronikai alkatrész gyártása 322 Ipari híradás-technikai termék gyártása 323 Híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása 32 Híradás-technikai term ék, készülék gyártása 331 Orvosi műszer gyártása 332 Mérőműszer gyártása 333 Ipari folyamatirányító rendszer gyártása 334 Optikai, fényképészeti eszköz gyártása 354 Motorkerékpár, kerékpár gyártása 335 Óragyártás 355 Egyéb, máshova nem sorolt jármű gyártása 33 DL Műszergyártás Villam os gép, m űszer gyártása 35 DM Egyéb járm ű gyártása Járm űgyártás 351 Hajó gyártása, javítása 352 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása 353 Légi-, űrjármű gyártása, javítása 3541 Motorkerékpár gyártása 3542 Kerékpár gyártása 3543 Mozgássérültek kocsijának gyártása

53 Forrás: Kukely (2004.)

54 A termelés volumenindexei a gépipari alágakban (1992=100%) 1 800, , ,0 % 1 200, ,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0, Gép, berendezés gyártása Villamos gép, műszer gyártása 2001 Járműgyártás 2002 IPAR Forrás: KSH, Iparstatisztikai évkönyv 2002

55 Az ipar belföldi és exportértékesítésének megoszlása az ipar fontosabb alágaiban, (Forrás: KSH)

56 - A hazai gépipar 1992-ben a hazai GDP 4, ben 8%-át termelte - Hat ágazatának (TEÁOR) termelési értéke ig 21-szeresére nőtt (ipari átlag 6-szoros) - Exportbővülés 40-szeresére (ipar: 15-szörösére) a jelzett időszakban legmagasabb exportarány (ipari vámszabad területek jelentősége) - Termelékenység bővülése 18-szoros és közben létszámbővülés is (első lett egy főre jutó termelési értékben) után lassulás, stagnálás erős függés a nemzetközi konjunktúrától - Transznacionális cégek kiemelt szerepe beszállítóik betelepedése járulékos hatás (zöldmezős beruházások) - főleg jármű, híradástechnika, számítástechnika - Hazai cégek alig tudtak kapcsolódni duális gazdaság klaszterek létrehozása gyenge eredmények

57 - A magyar megyék többségében erősödő specializáció gépipar térnyerése (Dunántúl északi fele, pl.: Fejér, Komárom-Esztergom) Budapest szerepe redukálódik - inkább irányító (ebben ma is kiemelt) és kereskedelmi részlegek - gyártelepek eladva (értékes belvárosi telkek+korlátozott növekedési lehetőségek, környezetvédelmi szabályozás szigorodása) pl.: fővárosi hajógyártás megszűnt - műszergyártás szerepe lecsökkent, híradástechnikai termékek előtérben - Pest megye villamos gépek és híradástechnika (pl.: Lear, Sony, Samsung) - legtöbb új gépipari cég Nyugat- és Közép-Dunántúlra települt 30 legnagyobból 11 (Audi, Nokia, Suzuki) híradástechnika, számítógépgyártás, járműipar

58 Ágazati különbségek: - hagyományos gépgyártás háttérbe szorult - gép- és berendezés gyártása 45-ről 19-re a gépipari részesedésben ( ) kiemelkedő: Electrolux Lehel Jászberény ( ) - itt főleg privatizáció, alig zöldmezős beruházás Budapest, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok 40% (2002.) - híradás- és számítástechnikai eszközök gyártása tömeges beruházások az 1990-es években (alacsony termelési költségek, munkaerő, meglévő szakmakultúra, állami, helyi kedvezmények) jelenleg legjelentősebb iparág erős exportorientáció, relokáció veszélye (Mannesmann, Shinwa, Artesyn) számítástechnikai eszközök kiemelt Fejér megye szerepe (az IBM távozta után is), Videoton - híradástechnika Budapest, Pest, Fejér, Komárom megyék (Nokia, Samsung, Sony, TDK)

59 - villamos gépgyártás szintén húzóágazat, nagy termelési koncentráció itt is (GE, Siemens, Delphi, Lear Co.) - Villamos motorok, fényforrások, kábelek - Pest, Fejér, Zala megyék - műszeripar jelentős térvesztés (egykor MOM, Medicor, Gamma) gépipari termelés alig 2%-a (8-10-ről) Budapestnek ma is kiemelt szerepe van

64 A közúti járműgyártás szerepe a magyar ipar területi szerkezetében - a magyar ipar egyik húzóágazata (ipari termelés 13%-a, mrd ft termelési érték, 92% exportra; GDP 3%-a) jogi személyiségű vállalkozás 38 ezer foglalkoztatott (ipari foglalkoztatottak 4%-a) - rendszerváltás előtt: kiemelt autóbusz gyártás + kamion, tehergépkocsi, speciális felépítmények - jelenleg legfontosabb: motorgyártás (2003: 1,7 millió db (Audi, GM, Rába) - személyautógyártás: 130 ezer db (2003) - autóbusz: 258 db (2003) - külföldi működőtőke befektetések egyik preferált ágazata: külföldi tőke aránya a jegyzett tőkéből: 86% ig beérkezett működőtőke beruházások 10%-a (10 milliárd euro) - zömmel klasszikus bérmunka (összeszerelés) magas importarány is jellemzi

65 Közúti járműgyártó cégek Magyarországon 2004 Szerkesztette: Kukely György (2005.)

66 Legfontosabb szereplők: - Rába (Győr, Mór, Sárvár) 4500 fő jelenleg is, futóműgyártás, motorgyártás - Csepel jelentős leépülés, utódcégek: alkatrész-gyártás - Ikarus: utódcégek (IkarusBus Rt., Nabi Autóbusz Rt.) - Ford (2000 óta - Visteon Hungary Kft.) (1990) fő, indítómotorok, üzemanyag- és vízszivattyúk) - Opel GM (1992) 850 fő, motorgyártás (500 ezer db) - Suzuki (1992) 2500 fő, gépjárműgyártás (2003: 90 ezer db, 2006ra: 200 ezer db) - Audi (1994 motorgyártás (jelenleg 1,5 millió db., 1998 autóösszeszerelés, 2000: 56 ezer db), 5000 fő - Győr (Mosonmagyaróvár) Kühne - Credo autóbuszok - autóipari klaszterek: Pannon Autóipari Klaszter Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter (Esztergom)

67 Forrás: dr. Molnár Ernő: Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón (2008.)

68 A kelet-közép-európai autógyártás térszerkezete 2004 A térképet szerkesztette: Kukely György (2005.) A táblázat forrása: dr. Molnár Ernő: Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón (2008.)

69 Köszönöm a figyelmet!