KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KÖZBESZERZÉS

Átírás

1 Gál és Társa Ügyvédi Iroda KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KÖZBESZERZÉS Gál és Társa Ügyvédi Iroda Budapest, Arte et marte 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 3 II. FOGALOM MEGHATÁROZÁS A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ZÖLD JELLEGE A ZÖLD KÖZBESZERZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELİNYEI... 9 III. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR HAZAI JOGSZABÁLYOK KÖZÖSSÉGI JOGALKOTÁS IV. A ZÖLD KÖZBESZERZÉS KIALAKÍTÁSA ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELİKÉSZÍTÉSE AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SAJÁTOSSÁGOK AZ ÁRUBESZERZÉS ÉS A SZOLGÁLTATÁS MEGRENDELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A MŐSZAKI LEÍRÁS KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKAI NORMÁK KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK ÖKOCÍMKÉK Ökocímkék kategóriái V. SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYI HÁTTÉR SZERVEZETI HÁTTÉR SZEMÉLYI FELTÉTELEK VI. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI PÉLDÁK Külföldi példák Hazai példák VII. BEFEJEZÉS Arte et marte 2

3 I. Bevezetés A napjainkban egyre fontosabbá váló környezetvédelem, energiatakarékosság, fenntartható fejlıdés vonatkozásában érdemes visszatekinteni az elmúlt két évszázad ipari, technikai fejlıdésére. A hosszúnak nevezett 19. század nem csupán a nemzetállamok kialakulásának kora volt, hanem az ipari forradalmaké is, melyek hatására a technikai és technológiai fejlıdés egyre nagyobb méreteket öltött és gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy ez a folyamat napjainkban is tart, sıt szemmel láthatóan fel is gyorsult. A nagy volumenő fejlıdés hatására az emberiség egyre gyorsuló ütemben és egyre nagyobb mértékben fogyasztja az általa megtermelt javakat. Napjaink társadalmának legyen szó a világ bármely részérıl - már szinte állandó jellemzıje a "fogyasztás", amelynek kielégítése egyre nagyobb mértékő termelést is jelent egyúttal. A túlzott mértékő fogyasztás sok esetben a rendelkezésre álló természeti erıforrások teljes kiaknázásához és ezzel egyidejőleg környezetszennyezéshez, a természet károsításához is vezethet. A Föld természeti erıforrásainak túlzott kiaknázására és az ehhez, valamint a termeléshez kapcsolódó környezetszennyezésnek a jövı generációk létét fenyegetı káros hatásaira már az es években felhívták a figyelmet kutatók és a szakértık, melynek hatására a nemzetközi szervezetek égisze alatt különbözı akció-programok indultak szerte a világban. Ennek következtében kidolgozták az elsı nemzetközi egyezményeket és a legfontosabb környezetvédelmi témájú jogszabályokat, amelyek elsıdleges célja a környezet megóvása, másodlagos célja pedig a gyártók, vagyis a potenciális ajánlatevık tisztább, környezettudatosabb termelésre való "ösztönzése" volt. A különbözı környezetvédelmi témájú konferenciák és egyezmények egyik közkedvelt mottója lett a fenntartható fejlıdés megvalósítása. 1 Ennek a lényege, hogy a társadalom különbözı szükségleteit és igényeit anélkül kell kielégíteni, hogy megfosztanánk ugyanettıl a lehetıségtıl a következı generációkat. 2 1 A fenntartható fejlıdés szempontjából mérföldkınek tekinthetı az ún. Brundtland-jelentés. Az ENSZ felkérésére 1984-ben alakult meg Környezet és Fejlıdés Világbizottsága. Vezetıje Gro Harlem Brundtland asszony volt, a Norvég Királyság akkori miniszterelnöke, aki 22 tagot választott a bizottságba. A bizottság több évi munka után, 1987 februárjában fogadta el a Közös jövınk címő jelentést, ami Brundtland-jelentés néven vált közismertté. Alapgondolata, hogy a Föld minden lakosának joga van emberhez méltó életkörülmények között élni. Ezt a jelenlegi technológiákkal és termelési eljárásokkal, illetve a fejlett országok pazarló fogyasztásával azonban nem lehet megvalósítani. 2 World Commission on Environment and Development (WCED): Our common future. Oxford: Oxford University Press, 1987 (Környezettudományi Központ) Arte et marte 3

4 Az 1980-as évekre kezdett egyértelmővé válni az emberiség számára, hogy a környezetszennyezés nemcsak a gyártók hibája, a rendszer fenntarthatósága legalább annyira a fogyasztók felelıssége is, hiszen a gyártó többnyire olyan termékeket gyárt, amelyek a fogyasztók igényeit elégítik ki, vagyis a közgazdasági értelemben a kereslet határozza meg a kínálatot. Így gyakorlatilag a környezetbarát termékek megjelenésével a fogyasztó addigi passzív szerepe egyértelmően aktívvá vált. A "zöld" termék választásával a vásárló egyrészt erısíti az adott termék gyártóját, másrészt innovációra készteti az addig kevésbé környezettudatos versenytársakat. A fenntartható fejlıdés gondolata az ENSZ égisze alatt 1992-ben megszervezett a Riói Konferenciát is áthatotta. A konferencia célja többek között a már említett fenntartható fejlıdés megvalósítása, a fogyasztói szokások megváltoztatása volt, ezen keresztül pedig annak tudatosítása, hogy környezetvédelem valamennyi ember, valamennyi gazdasági szereplı, illetve állami szerv feladata és egyúttal kötelezettsége és felelıssége is. A fenntartható fejlıdés fogalmát a hazai környezetvédelmi törvény is meghatározza: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megırzi a jelen és a jövı nemzedékek számára, a természeti erıforrásokat takarékosan és célszerően használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminıség javítását és a sokféleség megırzését. 3 A nemzetközi folyamatok az Európai Uniót is arra sarkallták, hogy az intézményrendszerén keresztül bekapcsolódjon a különbözı nemzetközi programokba és egyúttal saját maga számára is kidolgozzon egy környezetvédelmi stratégiát. Az Európai Tanács 2007 tavaszán tartott ülésén az állam és kormányfık kiemelték, hogy a fenntartható és integrált európai éghajlat- és energiapolitika kialakítása elsıdleges fontosságú célkitőzés, és elfogadták az energia- és éghajlat-változási javaslatcsomagot annak érdekében, hogy az energia-megtakarításra és az éghajlatbarát energiaforrások használatára való ösztönzéssel az Európai Uniót egy versenyképes és biztonságos energiagazdálkodás felé vezessék. 4 Európa három nagy kihívás elé néz e területen: az éghajlatváltozás kezelése, a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás garantálása, és az európai gazdaság átalakítása a XXI. század fenntartható fejlıdési modelljévé. 3 A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 4 A 2020-ig kitőzött célok a következık: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest; a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra növelése az Európai Unió teljes energiafogyasztásán belül; valamint 20 %-os megtakarítás az elızetesen tervezettekhez képest. Arte et marte 4

5 Az Európai Tanács azon szilárd elhatározása, hogy Európát kis szén-dioxid-kibocsátású, és emellett nagy energiahatékonyságú gazdasággá alakítja át, azt jelenti, hogy az európai gazdaság folyamatos növekedését ami alapvetıen fontos a teljes foglalkoztatás és társadalmi integráció megvalósításához függetleníteni kell az energiafogyasztástól. A jelenlegi folyamatokat nem lehet fenntartani. Ha semmi sem változik, akkor az elırejelzések szerint Európa energiafogyasztása ig akár 25 %-al is nıhet magával vonva az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentıs emelkedését. A beszerzı hatóságok sok éven keresztül nem igazán vették figyelembe a termékek, szolgáltatások és építési beruházások környezeti értékét, azonban a globális gazdasági és politikai háttér megváltozott, mivel felmerült a már a fentiekben említett fenntartható fejlıdés koncepciója, valamint a környezetvédelmi megfontolások valamennyi egyéb politikai téren való figyelembe vételének szükséglete. A fenntartható fejlıdés az Európai Unióról szóló szerzıdésbe való, 1997-ben történt befoglalása óta az EU egyik legfıbb célja ben Lisszabonban az EU vezetıi megfogalmazták azon céljukat, hogy az EU-t a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává tegyék, amely képes fenntartható gazdasági fejlıdést elérni, úgy, hogy több és jobb munkahelyet és nagyobb társadalmi kohéziót teremt 2010-re. A lisszaboni stratégiát kiegészítették egy harmadik, környezetvédelmi pillérrel az EU Fenntartható Fejlıdési Stratégiájának a 2001-es gothenburgi Európai Tanács alkalmával történı elfogadása után. Ez a stratégia fordulópontot jelentett. A cél az volt, hogy a környezetvédelemre fordított megfelelı figyelem tanúsítása során mozdítsák elı a gazdasági növekedést és a társadalmi kohéziót. Ennek megfelelıen a környezetvédelmi célokat azok gazdasági és szociális hatásai szerint kell súlyozni annak érdekében, hogy lehetıség szerint nyertes-nyertes megoldások kerüljenek kidolgozásra a gazdaság, a foglalkoztatás és a környezetvédelem számára egyaránt ben a Tanács és az Európai Parlament elfogadta a 6. környezetvédelmi cselekvési programot, 5 amelyben meghatározták az EU-ra vonatkozó környezetvédelmi cselekvési irányokat a következı tíz évre vonatkozólag és megszabtak négy olyan elsıbbségi területet, amelyen sürgıs cselekvésre van szükség: - Klímaváltozás; - Természet és biodiverzitás; 5 Az Európai Parlament és Tanács július 22-i 1600/2002/EK határozata, amely a Hatodik Közösségi Környezetvédelmi Cselekvési Program alapjait fekteti le HL L 242, 2002/9/10 Arte et marte 5

6 - Erıforrás-gazdálkodás; - Környezet és egészség. Az EU Fenntartható Fejlıdési Stratégiájának és a Unió 6. környezetvédelmi cselekvési programjának végrehajtása a bıvített EU-ban különösen nagy kihívást jelent majd. Nemzetközi szinten az EU vezetı szerepet játszott kulcsfontosságú nemzetközi környezetvédelmi megállapodások és egyezmények kialakításában és bevezetésében. Így pl. a klímaváltozásról szóló 2002-es Kyotói Jegyzıkönyv ratifikálása által az EU elkötelezte magát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 8%-kal történı csökkentése mellett a közötti idıszakban (az es szinthez képest). A fenntartható fejlıdés a kormányzat minden szintjén történı megvalósítása nem hozható létre a környezetvédelmi dimenziónak valamennyi egyéb politikai területbe történı integrálása nélkül, amelyet a környezetvédelmi politikáknak a piaci alapú eszközök használata révén megvalósított megfelelı bevezetése révén, illetve a nyilvánosságnak a szükséges viselkedési változások ösztönzése céljából történı tájékoztatása által valósítanak meg. Világméretekben a zöld közbeszerzés külön kiemelt a Fenntartható Fejlıdés kérdésében 2002 decemberében Johannesburgban tartott Csúcstalálkozó Végrehajtási Tervében, amely ösztönzi a megfelelı hatóságokat arra, hogy döntéshozatalkor vegyék figyelembe a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos megfontolásokat és hogy támogassák az olyan közbeszerzési politikákat, amelyek segítik a környezetvédelmi szempontból megfelelı termékek és szolgáltatások létrejöttét és terjesztését 6 A Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretén belül a tagállamok kidolgoztak egy tanácsi ajánlást a közbeszerzés környezetvédelmi teljesítményének növelése érdekében. Az Európai Bizottság július 4-i értelmezı közleményében8 meghatározta a közösségi jog által kínált lehetıségeket a környezetvédelmi megfontolásoknak a közbeszerzési eljárásokba történı integrálása tekintetében. Az Európai Bíróság tovább tisztázta ezeket a lehetıségeket. 7 A március 31-én elfogadott közbeszerzési irányelvek 8 rendezik és kiegészítik a jogi környezetet. A rendelkezéseikben és a preambulum bekezdéseikben külön megemlítik a A Bíróság szeptember 17-i döntése a C-513/99-as esettel kapcsolatban és a december 4-i döntése a C-448/01-es esettel kapcsolatban 8 Az Európai Parlament és a Tanács március 31-i, 2004/18-as irányelve az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerzıdések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (a továbbiakban a 2004/18-as irányelv) és az Európai Parlament és a Tanács március 31-i 2004/17-es Arte et marte 6

7 környezetvédelmi megfontolásoknak a technikai elıírások kiválasztási és odaítélési feltételeibe és a szerzıdéses rendelkezésekbe való beépítésének a lehetıségét. Bár az irányelvek csak az olyan közbeszerzési szerzıdésekre vonatkoznak, amelyek becsült értéke meghalad egy bizonyos küszöböt, a Bíróság döntése értelmében az Európai Unióról szóló szerzıdésben foglalt egyenlı elbánással és áttekinthetıséggel, továbbá áruknak a tagállamok közötti szabad áramlásával a szabad letelepedéshez való jog gyakorlásával és szolgáltatások nyújtásának szabadságával kapcsolatos alapelvek az e küszöbértékek alá esı szerzıdésekre is vonatkoznak. A fogyasztói szokások megváltoztatása azonban nem csak nemzetközi konferenciák és hangzatos kiadványok eredményeként éretı el, hanem a környezettudatos beszerzés elterjedésén keresztül is, hiszen a környezetbarát beszerzések megvalósításában a közszféra, vagyis az állami szervek és az települési önkormányzatok mint lokális szervek - mutathatnak elsıdlegesen példát az állampolgárok, a fogyasztók számára. A jelen tanulmány célja, hogy elsıdlegesen a jogi környezet bemutatásán keresztül olyan javaslatokat fogalmazzon meg és már mőködı példákat mutasson be, amelyeken keresztül az érintett települési önkormányzat a saját lehetıségeit figyelembe véve megvalósíthatja az Európában már ól ismert zöld közbeszerzést. II. Fogalom meghatározás 1. A közbeszerzési eljárás zöld jellege A jogi relevanciával bíró fogalmak esetében indokolt a jogszabályi meghatározásokból kiindulni, azonban a jelen tanulmány tárgyát képezı zöld közbeszerzést egyik jogszabály sem definiálja. A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény 9 (Kbt.) is csak a közbeszerzési eljárás fogalmát határozza meg az alábbiak szerint: E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérıként meghatározott szervezetek visszterhes szerzıdés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékő beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A téma iránt érdeklıdık és fıleg a laikusok számára nyilvánvalóan kérdésként fogalmazódik meg, hogy egy közbeszerzési eljárás mitıl zöld. irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban mőködı ajánlatkérık beszerzési eljárásainak összehangolásáról (a továbbiakban a 2004/17-es irányelv 9 A közbeszerzésekrıl szóló évi CXXIX. törvény Arte et marte 7

8 A kérdésre a választ kizárólag a közbeszerzésekkel és a környezetvédelemmel kapcsolatos tanulmányok adják meg. Zöld közbeszerzés alatt érthetjük például azt, hogy a beszerzést végzık, vagyis az ajánlatkérık, a bonyolítók az egyes termékek, áruk, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vesznek bizonyos környezetvédelmi szempontokat. Más meghatározás alapján a zöld közbeszerzés azt jelenti, hogy minden, a beszerzésekkel, illetve szerzıdéskötésekkel kapcsolatos döntés, az ár és a minıség mellett, környezetvédelmi kritériumok figyelembe vételével születik. 10 Egy további értelmezés alapján a zöld közbeszerzési eljárás alapja az, hogy az alkalmazásakor az ajánlatkérık azoknak az áruknak, szolgáltatásoknak és építési beruházásoknak a beszerzését részesítik természetesen a jogszabályok által meghatározott körben - elınyben, amelyek más, azonos rendeltetéső árukhoz, szolgáltatásokhoz és építési beruházáshoz képest kisebb mértékben terhelik a környezetet, vagyis környezettudatosabbak. Gyakorlatilag a zöld közbeszerzésnek három szintjét különíthetjük el, ahol a környezetvédelmi szempontok különbözı mértékben érvényesülhetnek, vagyis mondhatjuk azt, hogy a zöld közbeszerzés szintenként határozható meg. 1. szint: Az ajánlatkérık és a közbeszerzési eljárás bonyolításban részt vevı személyek, szervezetek az eljárás folyamatában, az eljárás elıkészítésétıl egészen a szerzıdés megkötéséig figyelembe vesznek bizonyos környezetvédelmi szempontokat. - Elektronikus hirdetményfeladás, ami egyrészt nem igényli az esetenként több oldalas hirdetmény papír alapon történı benyújtását, másrészt pedig a nyilvántartást és a rendszerezést is nagymértékben megkönnyíti és hatékonyabbá teszi. - A dokumentáció elektronikus formában ( , CD/DVD) történı rendelkezésre bocsátása az ajánlattevık részére Újrahasznosított papír használata a különbözı jegyzıkönyvek, bírálati lapok, összegzések, szerzıdések elkészítésekor. 10 Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára - Környezettudományi Központ Budapest március 11 A Kbt (2) bekezdése lehetıvé teszi az ajánlatkérık számára, hogy az egyszerő eljárásra meghatározott legkevesebb 25 napos ajánlattételi határidıt az ajánlatkérı 20 naposra rövidítse: Az (1) bekezdéstıl eltérıen az ajánlattételi határidı legkevesebb huszonöt napos idıtartama legfeljebb öt nappal lerövidíthetı, feltéve, hogy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítı tájékoztatás megadása elektronikus úton történik. Arte et marte 8

9 2. szint: Az ajánlatkérık a közbeszerzési eljárást elindító hirdetményben alkalmassági feltételként vagy bírálati szempontként határoznak meg bizonyos környezetvédelmi kritériumokat. Ebben az esetben az ajánlatkérı a versenyt leszőkíti a környezetvédelmi szempontból megfelelı ajánlattevıkre és azok alvállalkozóira, illetve bírálati szempont esetében helyzetbe hozza azon ajánlattevıket, akik jobb környezetvédelmi feltételekkel rendelkeznek. - Nem lehet ajánlattevı, aki nem rendelkezik független szervezet által tanúsított környezetirányítási rendszerrel vagy nem tud bemutatni környezetvédelmi intézkedéseket, amelyeket a szerzıdés teljesítése során alkalmazni tud. - A bemutatott környezetvédelmi intézkedések bírálati szempontként történı értékelése. - A mőszaki leírásban olyan termékek meghatározása árubeszerzés esetében, amelyek rendelkeznek ökocímkével és ennek megfelelıen energiatakarékosak, környezet kímélıek. - Építési beruházás esetén olyan termékek felhasználásának a kötelezıvé tétele, amelyek nem eredményeznek környezetterhelést tíz vagy húsz év elteltével. 3. szint: Maga a közbeszerzési eljárás irányul olyan szerzıdés megkötésére, amelynek eredményeként a környezetvédelem szempontjából meghatározó beruházás, vagy szolgáltatás valósul meg. - Alternatív energiát termelı berendezések építése. (szélerımővek, napenergia) - Olyan szolgáltatás bevezetése, amely csökkenti a környezetszennyezést. (villamos pályák építése, bıvítése, vasúti közlekedés fellendítése, P+R parkolók létesítése, elektronikus ügyintézés) 2. A zöld közbeszerzés alkalmazásának elınyei A környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása a közbeszerzési eljárások lebonyolítása során több szempontból is hasznos lehet mind az ajánlatkérık, mind az ajánlattevık, mind pedig a lakosság szempontjából, azonban figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a zöld közbeszerzés módszerének alkalmazásához kapcsolódó gazdasági, társadalmi és szociális elınyökkel az ajánlatkérık, vagyis az önkormányzatok az esetek többségében csak hosszútávon számolhatnak. Alapvetıen a környezetbarát termékek beszerzésével az önkormányzat közvetlen elınyökre tehet szert, a fogyasztóknak pedig alacsonyabb költségekkel kell számolniuk, még ha az indulóköltségek magasabbak is. Ha összevetjük például a közbeszerzés tárgyainak életciklusát és a rájuk fordított költségeket és azok árát, akkor elmondhatjuk, hogy a zöld közbeszerzés gyakran megtakarításokhoz Arte et marte 9

10 is vezethet. Például bizonyos zöld irodatechnikai eszközök beszerzése a kisebb áramfogyasztáson, a hosszabb élettartamon keresztül vezethet megtakarításokhoz, az életciklusuk végén pedig könnyebben újrahasznosíthatóak vagy újrahasználhatóak. A környezeti hatások értékelésére számtalan eszköz áll rendelkezésre. Ilyen például a termék életciklus elemzés. Ajánlott a közbeszerzési eljárások megkezdésekor lefolytatni egy ún. életciklus elemzést. 12 Az életciklus vagy a teljes életciklus elemzése bıvebb értelemben az egyes anyagok, késztermékek vagy feldolgozási folyamatok felhasználási és alkalmazási területének összehasonlító vizsgálatát jelenti ökológiai, közgazdasági és társadalmi összefüggésben. Az életciklus elemzés a termékekkel, szolgáltatásokkal vagy folyamatokkal kapcsolatos környezeti terhelések értékelésének módszertana. Alapelve, hogy a környezeti hatásokat nem csak egyetlen fázisban például a termelés vagy a fogyasztás során, hanem a bölcsıtıl a sírig, azaz a termékek és szolgáltatások összes életszakaszában figyelembe kell venni. Az életciklus-elemzés a termékek azonos célú összehasonlítására ökológiai és ökonómiai szempontokból, az életcikluson belül az egyes termékek javítására, a termelési eljárás méretének megválasztására alkalmazható. Az életciklus-elemzésnek számtalan változata létezik, a továbbiakban a három alapvetı módszer kerül bemutatásra: - Statisztikai elemzés: Az energiafelhasználást a kapcsolódó iparágak publikált statisztikai adatainak alapján számítja. Megbízhatósága az adatok alaposságától, következetességétıl és megfelelı fokú részletezettségétıl függ. - Input-output analízis: A nemzeti szintő gazdasági folyamatokat vizsgálja. Az energiatermelı szektorok pénzáramaiból következtet az energiaáramra. Elınye, hogy a gazdaságban zajló valamennyi energia tranzakciót tartalmazza. Hiányossága az egyes iparágak különbözı jellegő termékeinek összemosása és a fizikai mutatók pénzzel való közelítése. - Folyamatelemzés: Az adott folyamat módszeres leírására törekszik. A folyamathoz kapcsolódó közvetett és közvetlen energiafelhasználást vizsgálja. Egyedi és pontos adatokat szolgáltat, de a teljes folyamat lekövetése rendkívül idı- és ráfordítás igényes. Az ún. hibrid életciklus-elemzés az elızıekben felsorolt három módszer leghasznosabb jellemzıit igyekszik kombinálni. Elsısorban az input- output és a folyamatelemzés elvein alapszik. Általában a termelési folyamatok végsı és az azt közvetlenül megelızı fázisának közvetlen energiafelhasználásáról a folyamatelemzések könnyen elérhetı és pontos adatokat szolgáltatnak. Az 12 Product Lifecycle Analysis Arte et marte 10

11 input-output analízis ott váltja fel a folyamatelemzést, ahol a pontos adatok megszerzése már olyan nehézségekbe ütközik, amelyek nem arányosak az eredményben elért javulással. Az elemzés során sok lehet a bizonytalan tényezı, ezért a gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhetı egy objektív életciklus elemzés. A zöld közbeszerzési eljárás értékeli a környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat elıállító vállalkozások munkáját, és ezáltal, a technológiák folyamatos fejlesztésére ösztönöz, elısegítve az Európai Unió gazdaságának motorjául szolgáló innovációt. Az ilyen eljárás nagyobb fokú és gyorsabb ütemő technológiai innovációra sarkallhatja a vállalkozásokat, esetenként olyan áttörést eredményezve, amely az egységárak csökkenését és a termékek tömegpiaci megjelenését vonja maga után. Az innováción és a technológiai fejlesztésen túl megjegyzendı, hogy ha környezetbarát termékek, vagy szolgáltatások beszerzésére kerül sor, akkor azok kisebb mértékő környezetterhelése hozzájárulhat a meglévı környezetvédelmi célok teljesítéséhez, a környezetvédelmi program végrehajtásához, ráadásul más szakpolitikai intézkedéseknél jóval költséghatékonyabb módon. A környezetvédelmi szempontok beépítése a beszerzési folyamatokba jelentıs piaci tényezı, mivel az OECD országokban a becslések szerint a közszféra termék és szolgáltatás "fogyasztása" a GDP 10-15%-t teszi ki, ami 1990-es évek végén kb milliárd USD-t jelentett. 13 A közbeszerzések értéke európai szinten is a GDP mintegy 16%-át 14 teszi ki. Magyarországon ez az érték 10-11% között mozog. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ennek az ún. közösségi fogyasztásnak az értéke hazánkban 2000-ben 1316,4 milliárd Ft volt. 15 Ebbıl adódóan az önkormányzatok által megvalósított zöld közbeszerzés minden bizonnyal erısítheti a környezetbarát termékek és szolgáltatások iránti keresletet, ezzel csökkentheti azok piaci árát, továbbá pozitív jelzést és persze bátorítást adhat 16 a környezetbarát termékek gyártói és a "zöld" szolgáltatók irányába, illetve ezzel együtt innovációra, fejlesztésre kényszerítheti a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó gyártókat és szolgáltatókat. Nem elhanyagolható szempont a környezeti hatások közvetlen csökkentése sem, hiszen a zöld termékek beszerzésével és felhasználásával az önkormányzatok, illetve az egyéb ajánlatkérık közvetlenül csökkenthetik az esetlegesen fellépı környezeti hatásokat. 13 Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára - Környezettudományi Központ Budapest március Magyar Statisztikai Évkönyv KSH, Budapest, Évente mintegy 1200 szervezet folytat le ajánlatkérıként közbeszerzési eljárást Az eljárások több, mint 30%- át önkormányzat illetve önkormányzati intézmény indítja. Arte et marte 11

12 A környezeti hatások csökkentésére jó példa lehet az ún. RELIEF program 17 keretében elvégzett számítás, amely kimutatta, hogy amennyiben az Európai Unió önkormányzatai által vásárolt villamos energia 100%-ban megújuló forrásokból származna, ez önmagában 3%-kal csökkentené az Unió tagállamainak összes szén-dioxid kibocsátását. 18 A közbeszerzési eljárások során alkalmazandó zöld szempontok kommunikációs szempontból is óriási elınyt jelenthetnek az egyes önkormányzatoknak, hiszen a zöld beszerzéseken keresztül mintegy példaként is szolgálhatnak a lakosság, illetve a fogyasztók számára. Mindemellett természetesen etikai szempontból is indokolható a közpénzek környezetbarát termékekre való felhasználása. A helyi önkormányzatok a központi kormányzati szerveknél rugalmasabb szervezetek, több a lehetıségük és sokszor több hajlandóságuk is van a kísérletezésre, az újításra. Európa számos országában a zöld beszerzési folyamatok elindítói, meghonosítói a helyi önkormányzatok voltak, ık voltak ennek a programnak az élenjárói. A helyi adottságok ismerete és a más önkormányzatoknál már bevált módszerek átvétele szinte mindennapos jelenség az Unió önkormányzatainak életében, ez álláspontom szerint követendı példa lehet hazánkban is. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a Riói csúcs után elindított, a fenntartható fejlıdés megvalósítását célzó folyamatoknak minden esetben egyik kulcsfogalma a közszféra beszerzéseinek környezetbaráttá tétele. 19 Ez a cél szerepel az ENSZ Fenntartható Fejlıdés Bizottságának 17 Az Európai Bizottság részt vett egy RELIEF 1 elnevezéső kutatási projekt finanszírozásában annak felmérésére, hogy milyen lehetséges környezeti elınyökkel járna az, ha a zöld közbeszerzést az EU-ban széles körben alkalmaznák. Ennek megállapításai a következık voltak: Ha EU-szerte valamennyi hatóság zöld elvő elektromos szolgáltatást igényelne, az 60 millió tonnának megfelelı CO2 megtakarítását eredményezné, ami megfelel az EU Kyotói Jegyzıkönyv szerinti üvegházhatáscsökkentési elkötelezettsége 18%-ának. Körülbelül ugyanekkora megtakarítás lenne elérhetı, ha a hatóságok nagy környezetvédelmi értékő épületek mellett döntenének. Ha EU-szerte valamennyi hatóság több energia-hatékony számítógépet igényelne, és ezáltal az egész számítógéppiac ebbe az irányba mozdulna el, az tonnányi CO2- megtakarítást tenne lehetıvé. Ha valamennyi európai közhatóság épületeiben hatékony WC-k és csapok mőködése mellett döntene, az a vízfogyasztást 200 millió tonnával csökkentené (ami megegyezik az EU teljes háztartási vízfogyasztása 0,6%- ával). 18 Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára - Környezettudományi Központ Budapest március 19 Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok szintjén is megjelent a kérdés komplex kezelése és az 1994-ben elfogadott Aalborg Charter ilyen irányú törekvéseit az ICLEI (International Council for Local Environmental Initiatives) Európai Titkársága EcoProcura címő programja keretében koordinálja. Arte et marte 12

13 programjában, és ezt tartalmazza az OECD tanácsának februári ajánlása is. 20 Napjainkra a környezetbarát beszerzés megvalósításának célja bekerült a legtöbb európai ország környezetvédelmi programjába, köztük hazánk Nemzeti Környezetvédelmi Programjába is (NKP). 21 Az NKP céljai között szerepel többek között az, hogy a közbeszerzések környezetkímélıbbé tételét jogszabály módosítással, illetve tájékoztató kézikönyvek közreadásával is elı kell segíteni. III. Jogszabályi háttér A környezetvédelem jogszabályi hátterét gyakorlatilag az elmúlt évtizedek termelték ki, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok felhasználása alapján jutottak el a nemzeti jogalkotók odáig, hogy a környezetvédelemnek a nemzetközi normákon túl nemzeti, könnyebben végrehajtható és kikényszeríthetı jogszabályi hátteret biztosítsanak. A zöld közbeszerzés, mint folyamat, és mint elgondolás is csak akkor életképes, ha a közbeszerzési jogszabályokon túl egyéb normák is megfelelıen szabályozzák a környezetvédelmet. Zöld közbeszerzés ugyanis önmagában nem létezik. 1. Hazai jogszabályok Az önkormányzatok és a környezetvédelem, zöld közbeszerzés kapcsolatát szabályozó jogszabályok lényegében két nagy csoportba sorolhatóak. Egyrészt vannak az önkormányzatokra általánosságban környezetvédelmi kötelezettségeket elıíró jogi normák, másrészt vannak a kifejezetten a közbeszerzésre vonatkozó szabályok. A jogforrási hierarchia csúcsán álló Alkotmány az alapjogok között rögzíti az egészséges környezethez való jogot, és annak biztosítását állami feladatként határozza meg. Az önkormányzatok konkrét, környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait azonban nem az Alkotmányból, hanem az önkormányzati törvény (Ötv.) 22 rendelkezéseibıl vezethetjük le, azzal, hogy a feladatok egy részét a legfontosabb alapfeladatokat - kötelezıen ellátandónak minısíti, egy másik részének ellátást pedig az önkormányzatok döntéseire és lehetıségeire bízza. 20 Recommendation on Improving the Environmental Performance of Government 21 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2002 októberében összeállított második, a 2003 és 2008 közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezete foglalkozik a környezetbarát közbeszerzés problematikájával. A program megvalósítási területei között ugyanis akcióprogramként szerepel a Környezettudatosság Növelése Akcióprogram, amelynek átfogó célja a "a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése". A további célkitőzések között szerepel a "környezetbarát termékek forgalmának növelése, a termékek környezeti jellemzésének, minısítésének (öko-címkézésének) fejlesztése". Továbbá elı kell segíteni a környezetbarát termékek és szolgáltatások elıtérbe kerülését, a közbeszerzéseknél ezek elınyben részesítését. 22 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) Arte et marte 13

14 Kötelezı feladatok: - Egészséges ivóvízellátás biztosítása; - Óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és nevelés biztosítása; - Egészségügyi és a szociális alapellátás; - Közvilágítás biztosítása; - Helyi közutak és a köztemetı fenntartása; - Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének elımozdítása; A szabadon választható feladatok között szerepel számos, a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység, amelyeket az egyes önkormányzatok a saját döntésüktıl függıen felvállalhatnak. Szabadon választható, környezetvédelmet érintı feladatok: - Az épített és természeti környezet védelme; - Vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás; - Köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; - Az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése; Az Ötv. által meghatározott generális feladatok mellett a környezetvédelmi törvény (Kt.) határozza meg a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintı - konkrét tevékenységeit, melyek az alábbiak szerint alakulnak: A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében: - biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; - önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. -ban foglaltak szerint, amelyet képviselıtestülete (közgyőlése) hagy jóvá; - a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz; 23 - együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; - elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; 23 A települési önkormányzat képviselı-testülete, illetıleg a fıvárosi önkormányzat esetén a fıvárosi közgyőlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban elıírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elıírásokat határozhat meg. [Kt.48. (1) bekezdés] Arte et marte 14

15 - a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elısegíti a környezeti állapot javítását. Az Ötv. általában feladatokat és hatásköröket telepít a települési önkormányzatokhoz, amelyek között szerepelnek ún. zöld tevékenységek, a Kt. azonban konkrétan meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a környezetvédelmet érintik, és amelyeket az önkormányzatoknak végre kell hajtaniuk. A fentiekben meghatározott törvényeken felül egyéb törvények és rendeletek is tartalmaznak a fentiekhez hasonló kötelezettségeket, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyniuk a hatóságoknak. A Kbt. az általános környezetvédelmi kötelezettségeken felül kifejezetten a közbeszerzési eljárások során végrehajtandó feladatokat és kötelezettségeket állapít meg. A Kbt. kifejezetten a közbeszerzések vonatkozásában állapít meg tehát környezetvédelmi feladatokat. A közbeszerzési tárgyak közül az építési beruházások speciális jellegükbıl adódóan külön szabályozásban részesültek, ugyanis a Kbt. felhatalmazása alapján a kormány 2004-ben megalkotta az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. számú rendeletét. Ez a rendelet kizárólag az építési beruházásokkal kapcsolatban határoz meg bizonyos kötelezettségeket az ajánlatkérık számára. Az 1989-es rendszerváltást követıen egészen 1995-ig kellet várni a megváltozott gazdasági környezetnek megfelelı közbeszerzési törvény megalkotására. 24 A jogalkotó az államháztartás kiadásainak ésszerősítése, a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körő nyilvános ellenırizhetıségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében alkotta meg elsıdlegesen a fentiekben nevezett jogszabályt. Ekkor azonban még nem került sor a környezetvédelmi szempontok alapelvi szintő szabályozására, arra csak a törvény további rendelkezési között találunk utalást. A jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek megfelelıen az ajánlatkérı a foglalkoztatáspolitikai célkitőzések érvényesítése - beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését -, az elmaradott térségek fejlesztése, a környezet védelme és a kis- és középvállalkozások részvételi esélye növelése érdekében 24 A közbeszerzésekrıl szóló évi XL. törvény Arte et marte 15

16 az ajánlati felhívásban az e szempontok érvényesülését elısegítı feltételeket határozhat meg akkor is, ha azt e törvény nem teszi kötelezıvé. 25 Tehát a törvény lehetıséget teremtett arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérık az ajánlati felhívás elkészítésekor, a közbeszerzési eljárás elıkészítése során bizonyos környezetvédelmi szempontokat érvényre juttassanak. A jogszabályváltozások következtében azonban egyre inkább abba az irányba mozdult el a késıbbiek során a jogalkotó szándéka, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele ne csak lehetıségként jelenjen meg, hanem azt az ajánlatkérık általános elvként alkalmazzák az eljárás valamennyi szakaszában és az így megkötött szerzıdés teljesítése során is. A régi törvény rendelkezései szerint az eljárás nyertese az volt, aki az ajánlatkérı részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján az elıre meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezıbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérı csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban elıírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következı legkedvezıbb ajánlatot tevınek minısített személlyel köthette meg a szerzıdést. 26 Lényegi ismérveit tekintve ez a szabályozás nem nagyon változott, azonban az ún. egyenértékő ajánlatok értékelése során már megjelentek bizonyos zöld szempontok. Abban az esetben ugyanis, ha a nyertes ajánlatot nem lehetett megállapítani, akkor az egyenértékő ajánlatok esetén elınyben kellett részesíteni azt az ajánlatot, - a következıkben meghatározott sorrend szerint - amely környezetbarát védjegyhasználattal rendelkezı terméket tartalmaz, illetve ha ilyen nem volt, akkor azt az ajánlattevıt, amelynek a minıségbiztosítási rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító tanúsította. 27 A környezetbarát védjeggyel ellátott árura vonatkozó tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kellett igazolni. Ha az ajánlattételi határidı lejártáig ez a tény még nem volt igazolható, az ajánlattevınek errıl az ajánlatában kellett nyilatkoznia, és a tényt utólag kellett igazolnia. A fentiek alapján jól látható, hogy a rendszerváltást követı jogalkotási folyamatok során már próbálkoztak azzal, hogy a környezetvédelmi szempontokat különbözı módokon érvényre juttassák, azonban ez a szabályozás még meglehetısen felületes volt, nem tartalmazott részletes rendelkezéseket. 25 A közbeszerzésekrıl szóló évi XL. törvény 35. (1) bekezdés 26 A közbeszerzésekrıl szóló évi XL. törvény 59. (1) bekezdés 27 A közbeszerzésekrıl szóló évi XL. törvény 59. (1) bekezdés Arte et marte 16

17 2003-ban került sor a 1995-ös közbeszerzési törvényt hatályon kívül helyezı új jogszabály megalkotására. A évi CXXIX. törvény május 1-én lépett hatályba, éppen akkor, amikor hazánk az Európai Közösség teljes jogú tagjává vált. A hatályba lépés idıpontja szimbolikusnak is tekinthetı, hiszen az új jogszabály tartalmi szempontból szintén csatlakozott az Európai Közösség jogrendjéhez, annak rendelkezései már jóval részletesebbek és a jogharmonizációs kötelezettségnek megfelelıen - széles körben átvették a a környezetvédelmi szempontokat szabályozó - közösségi irányelvek, rendeletek elıírásait. 28 Az új törvény az ajánlattevık gazdasági, pénzügyi, mőszaki és szakmai alkalmasságát, és az igazolás módját már részletesebben szabályozta a korábbiakhoz képest, kifejtette azon alkalmassági szempontokat és igazolási módokat, amelyeket az ajánlatkérıként eljáró szervezetek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megjelölhettek. Valamennyi közbeszerzési tárgy esetén a mőszaki alkalmasságot alátámasztó igazolási módok között szerepelt az elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettıl származó tanúsítvány, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történı hivatkozással egyértelmően meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak, illetve elı lehetett írni a termelési képesség, a vizsgálati és kutatási eszközök, továbbá a minıségbiztosítási intézkedések bemutatását is. 29 Az ajánlatkérınek lehetıséget adott a jogszabály arra, hogy az ajánlattevıkkel szemben alkalmassági követelményként írják elı bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszerrel való rendelkezést. Ha tehát az ajánlatkérı az ajánlattevınek bizonyos környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelıség tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írta elı, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelı szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi vezetési szabványokra kellett hivatkoznia. Tekintettel a csatlakozásra, az ajánlatkérı köteles volt továbbá elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettıl származó egyenértékő tanúsítványt, továbbá az egyenértékő környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is attól az ajánlattevıtıl, aki nem juthat hozzá ilyen tanúsítványhoz, vagy akinek nem volt lehetısége arra, hogy ilyen tanúsítványt az adott határidın belül beszerezze. 30 Elmondható, hogy ez a szabályozás a évi átfogó módosítás során 28 Az irányelveknek nincs ún. közvetlen hatálya, vagy közvetlen alkalmazhatósága, az csupán implementációs kötelezettséget fogalmaz meg a tagállammal szemben, amely kötelezettségének az irányelvben meghatározott határidıig eleget kell tennie. A tagállamnak tehát az irányelv rendelkezéseit át kell ültetnie jogalkotással, vagy jogszabály módosítással a saját jogrendszerébe. Ezzel szemben a rendeleteknek van közvetlen hatályuk, azok rendelkezései kötelezıek valamennyi tagállamra mindenfajta implementációs kötelezettség nélkül. 29 A közbeszerzésekrıl szóló évi CXXIX. törvény A közbeszerzésekrıl szóló évi CXXIX. törvény 68. (4) bekezdés Arte et marte 17

18 érdemben nem változott, e kritériumok továbbra is alkalmazhatóak az ajánlati felhívás és a hozzá tartozó dokumentáció elkészítésekor. A április 1. utáni szabályozással kapcsolatban megállapítható, hogy a jogalkotó már alapelvi szinten is erısíteni kívánja a beszerzések zöld jellegét. A Kbt. alapján: az ajánlatkérınek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére. 31 Elmondhatjuk tehát, hogy a 2009-es átfogó módosítás egyik legnagyobb vívmánya az, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét az alapelvek közé emelte, így ezt a szempontot az ajánlatkérıként eljáró szervezeteknek, így az önkormányzatoknak is az egyes közbeszerzési eljárások keretében, az eljárás teljes idıtartama alatt tiszteletben kell tartaniuk. 2. Közösségi jogalkotás Az Európai Közösség jogrendszere kettıs, egyrészt léteznek az elsıdleges jogforrások, mint az alapító szerzıdések és ezek módosításai, illetve az ezekhez kapcsolódó kiegészítı más szerzıdések. (EGK, Euratom, ESZAK Szerzıdés, az EK egységes Tanácsot és Bizottságot létrehozó szerzıdés, a költségvetési szerzıdés, a csatlakozási szerzıdések és a csatlakozási okmányok, az Egységes Európai Okmány, az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodás, a Maastrichti Európai Unió létrehozásáról szóló Szerzıdés, Amszterdami Szerzıdés). Másrészt beszélhetünk a másodlagos jogforrásokról, amelyek az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság által kiadott rendeletek, irányelvek, ajánlások, határozatok, állásfoglalások, melyek az Európai Bíróság döntéseivel, a bennük leírt jogelvekkel alkotják együttesen a másodlagos jogot. A környezetvédelemmel generálisan foglalkozó alapító szerzıdés 6. cikke elıírja, hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni a közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. 32 Ennek az általános megfogalmazásnak a másodlagos jogforrások és a tagállamok nemzeti jogalkotásai adnak igazi tartalmat. A másodlagos jogforrásokkal kapcsolatban ki kell emelni a rendeletek és az irányelvek közötti alapvetı különbséget. Ez azért is fontos a közbeszerzési kérdéseket az EU irányelvi szinten szabályozta. A rendelet egy olyan jogszabály, amely minden tagországban kötelezı és közvetlenül alkalmazandó, anélkül, hogy azt a nemzeti jogba a tagállamoknak külön át kellene emelni, vagyis nincs 31 Kbt. 1. (4) bekezdés (alapelvek) 32 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelve Arte et marte 18

19 implementációs kötelezettség. Ezzel szemben az irányelv a Tanács vagy Bizottság által kibocsátott jogi aktus, amely az elérendı célok tekintetében kötelezi a tagállamokat, azonban a cél eléréséhez szükséges eljárások megválasztását, a nemzeti jogrendszerbe illesztés módját a tagállamok hatáskörébe utalja. Az 1990-es években megalkotásra kerültek a közbeszerzési témájú közösségi irányelvek. - A szolgáltatás megrendelés szabályainak összehangolásáról szóló 92/50/EGK tanácsi irányelv, 33 - Az árubeszerzés szabályainak összehangolásáról szóló 93/36/EGK tanácsi irányelv 34 - Az építési beruházás beszerzése szabályainak összehangolásáról szóló 93/37/EGK tanácsi irányelv 35 A 2000-es évek elején, párhuzamosan az unió bıvítésével elindultak az egységes szabályozás kialakítására irányuló törekvések. Ezen elhatározás eredményeként született meg a 2004/18 EK irányelv, amely már egységesen szabályozza a fentiekben meghatározott irányelvek rendelkezéseit. Az irányelv alapján azoknak az ajánlatkérı szerveknek, amelyek környezetvédelmi követelményeket kívánnak meghatározni egy adott szerzıdés megkötéséhez kapcsolódó közbeszerzési dokumentáció mőszaki leírásában, környezetvédelmi jellemzıket állapíthatnak meg, mint például valamely gyártási módszer és/vagy a termékcsoportok vagy szolgáltatások konkrét környezeti hatásai. Alkalmazhatnak továbbá megfelelı, az ökocímkékben meghatározott leírásokat, feltéve, hogy a címke követelményeit tudományos adatok alapján, olyan eljárás során dolgozzák ki és fogadják el, amelyben az érdekeltek, azaz a kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók és környezetvédelmi szervezetek is részt vehetnek, továbbá feltéve, hogy a címke hozzáférhetı és minden érdekelt félnek a rendelkezésére áll. Amennyiben lehetséges, az ajánlatkérı szervnek olyan mőszaki leírást kell megalkotniuk, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élık számára való hozzáférhetıség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást. A mőszaki leírást továbbá egyértelmően kell megfogalmazni úgy, hogy minden ajánlattevı tudja, mit tartalmaznak az ajánlatkérı szerv által megállapított követelmények. Az irányelv egyértelmő iránymutatásként fogalmazza meg a tagállamokkal szemben, hogy abban az esetben, amikor az építési beruházás és/vagy szolgáltatás jellege indokolttá teszi környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazását a szerzıdés teljesítése során, akkor ilyen intézkedések vagy rendszerek alkalmazása elıírható. A környezetgazdálkodási rendszerek, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan közösségi jogi eszközök HL L 209., , 1. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel (HL L 285., , 1. o.) módosított irányelv. HL L 199., , 1. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv. HL L 199., , 54. o. A legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv. Arte et marte 19

20 alapján, mint például a 761/2001/EK rendelet (EMAS), 36 azt igazolhatják, hogy a gazdasági szereplınek, vagyis az egyes ajánlattevıknek megvan a szerzıdés teljesítéséhez szükséges mőszaki alkalmassága. Amennyiben az ajánlatkérı szervek környezetvédelmi jellemzıket állapítanak meg teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy ezek a leírások megfelelıek a szerzıdés tárgyát képezı árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzıinek meghatározására, és a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, illetve az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél - így kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet - részt vehetett, és a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetık. Az ajánlatkérı szervek jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított mőszaki leírásnak való megfelelést. Ilyenkor el kell fogadniuk valamennyi megfelelı bizonyítási eszközt, mint például a gyártótól származó mőszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervtıl származó vizsgálati jelentést. Az ajánlatkérı szerv az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megnevezheti - vagy valamely tagállam által kötelezhetı arra, hogy megnevezze - azt a szervet vagy szerveket, amelytıl, illetve amelyektıl a részvételre jelentkezı vagy az ajánlattevı megfelelı tájékoztatást kaphat az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózással, környezetvédelemmel, munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekrıl, amelyeket az építési területen végzendı építési munkákra, illetve a szerzıdés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell. A fentiekben említett tájékoztatást adó ajánlatkérı szerv felhívja az ajánlattevıket vagy a közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkezıket arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ajánlatuk elkészítésénél figyelembe vették az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén hatályos munkavédelmi rendelkezésekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket. 36 Az Európai Parlament és a Tanács március 19-i 761/2001/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetıvé tételérıl (HL L 114., , 1. o.). Arte et marte 20

21 Elmondható, hogy a fentiekben meghatározott irányelvi rendelkezéseket a magyar közbeszerzési törvény már megfelelıen tartalmazza, és ezzel a magyar jogszabály különösen a 2009-es átfogó módosítást követıen teljes mértékben megfelel a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatását illetıen - a közösségi elvárásoknak. IV. A zöld közbeszerzés kialakítása 1. Általános megállapítások Elméletileg valamennyi ajánlatkérı, így az önkormányzatok számára egyszerő lenne meghozni azt az elsısorban politikai döntést, hogy zöld elıállítási szemlélető termékeket vásároljanak, környezetbarát szolgáltatásokat vegyenek igénybe, és többnyire olyan építési beruházásokat rendeljenek meg, amelyek esetében érvényesíteni lehet bizonyos környezetvédelmi szempontokat. Valójában azonban ösztönözni kellene ıket arra, hogy ezt tegyék, hiszen ez nemcsak a környezet számára elınyös, hanem a szerzıdéskötı önkormányzat közmegítélését is javítja. A zöld szemlélető beszerzési politika általában semmilyen strukturális változást nem igényel a szerzıdéskötı önkormányzat részérıl, sokkal inkább az alábbiakra kell a hangsúlyt fektetni: - Stratégiai tervezés; - A beszerzést végzı személyzet képzése; - A környezetvédelmi információhoz való hozzáférés biztosítása; Amikor mindez megtörtént, a szerzıdéskötı önkormányzatok abba a helyzetbe kerülnek, hogy megfelelıképpen megszervezhetik a zöld közbeszerzési eljárást. 37 A beszerzéseket lebonyolító személyzetnek meg kell kapnia azt a jogi, pénzügyi és környezetvédelmi tudást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy meghatározhassák, milyen mértékben és hogyan illeszthetık be leginkább a környezetvédelmi szempontok az egyes közbeszerzési eljárásokba, továbbá azt, hogy vajon megfelelı-e azok szintje ahhoz, hogy a rendelkezésre álló anyagi fedezetért az összességében legjobb értéket kapják, illetve, hogy azok megfelelnek-e a szerzıdéskötı hatóság környezetvédelmi prioritásainak. 37 Bizottsági termék- és szolgáltatási adatbázis: Az Európai Közösségek Bizottsága egy adatbázist hozott létre, amely egyszerő környezetvédelmi információt tartalmaz mintegy száz termék- és szolgáltatási csoporttal kapcsolatban. Vállalati és állami beszerzıknek szánt alapvetı információt tartalmaz, pl. egy adott termékkel kapcsolatban elérhetı ökocímkére, illetve fıbb környezeti hatásaira vonatkozólag. Az adatbázis a következı weboldalon érhetı el: Arte et marte 21