Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

Átírás

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (06 56) Fax: (06 56) Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: 46-17/2015. Ea: Hegedűsné dr. Körmendi Rita Tárgy: Szolnok, KÖTI-VIZIG előzetes vizsgálat A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) által Szolnok vasúti híd és a tiszai torkolat közötti alsó Zagyva-szakasz bal parti árvízvédelmi töltés és támfal helyreállításához kapcsolódó beavatkozások tárgyú előzetes vizsgálat elbírálására kezdeményezett környezetvédelmi hatósági eljárás során a következő döntést hoztam: Határozat A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) által tervezett, Szolnok vasúti híd és a tiszai torkolat közötti alsó Zagyva-szakasz bal parti árvízvédelmi töltés és támfal helyreállításához kapcsolódó beavatkozások tevékenység előzetes vizsgálata eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 5. számú melléklete figyelembe vételével megállapítom, hogy a tervezett tevékenység nem környezeti hatástanulmány köteles. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36600/1061-1/2015. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A töltésrekonstrukcióra vonatkozóan vízjogi létesítési, majd üzemeltetési engedélyezési eljárást szükséges lefolytatni. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala JN-07D/EH/ /2015. számú szakhatósági állásfoglalását kikötés nélkül megadta az alábbi megállapítással: Az esetlegesen elkészítendő környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan örökségvédelmi szempontból kikötéseket nem teszek. Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője XIII /2015. számú szakhatósági hozzájárulásának előírásai: A kivitelezés során az összes keletkező hulladékra a hulladékról szóló évi CLXXXV. tv. rendelkezéseit, és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásait be kell tartani. A kivitelezéskor a munkaterületeken és a szállítás során gondoskodni kell a kiporzás minimalizálásáról, továbbá a szilárd burkolatú szállítási útvonalak azonnali tisztítását el kell végezni szennyeződés esetén. A szállítási útvonalakkal kapcsolatosan, a kivitelezés megkezdése előtt egyeztetni szükséges Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Igazgatóság Városüzemeltetési Osztályával.

2 2 A kivitelezési tevékenység során a zajtól védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében szereplő határértékeket be kell tartani. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve JNR/062/ /2015. számon szakhatósági hozzájárulását előírás nélkül megadta. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [ ,- Ft] megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4., továbbiakban: Igazgatóság) a Zagyva folyó Szolnok belterületét érintő jobb és bal parti védvonal szakaszainak (a Zagyva-torkolat és a vasúti Zagyva-híd között) teljes rekonstrukcióját tervezi végrehajtani az elkövetkezendő időszakban, ütemezett kivitelezéssel. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet [továbbiakban: R. ] 3. (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy A környezethasználó az 1. (5) bekezdésben foglalt eset kivételével előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.... A tervezett beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 102. pontjába tartozik, ezért az Igazgatóság Szolnok vasúti híd és a tiszai torkolat közötti alsó Zagyvaszakasz bal parti árvízvédelmi töltés és támfal helyreállításához kapcsolódó beavatkozások tevékenység előzetes vizsgálata iránt kérelmet nyújtott be a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez, mint a 481/2013. (XII.17) Korm. rendelet értelmében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Kérelméhez csatolta a BIOAQUA PRO Kft. által készített előzetes vizsgálati dokumentációt (kelt: augusztus). A kérelemből megállapítást nyert, hogy kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljárás kezdeményezésekor nem fizette meg az eljárásra előírt igazgatási szolgáltatási díjat, ezért a Ket. 37. (3) bekezdés alapján /2014. számon hiánypótlásra hívtam fel, mely felhívásnak kérelmező által október 14-én megküldött befizetési igazolás alapján eleget tett. A kérelem érdemi vizsgálata során a Felügyelőség a döntéshozatalhoz nem találta elegendőnek a rendelkezésre álló adatokat, ezért a Ket. 50. alapján kérelmezőt - a tényállás tisztázása érde-

3 3 kében /2014. számú végzéssel a közlekedési útvonalak pontosítása érdekében hiánypótlásra hívtam fel, amelyre az Igazgatóság november 14-én kiegészítést nyújtott be. Kérelmező december 17-én érkezett beadványával az eljárás kezdeményezésekor benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációjának 4.1. A levegőminőségben várható hatás c. fejezetét módosította. A módosított kérelmet áttanulmányozva megállapítást nyert, hogy a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, ezért levegővédelmi szempontból további kiegészítés megküldése vált szükségessé, melynek teljesítésére 46-3/2015. iktatószámú végzéssel hívtam fel az Igazgatóságot. Kérelmező a hiánypótlásnak határidőben, január 22-én érkezett beadványával eleget tett, mellyel a kérelem elbírálásra alkalmassá vált. A Ket. 29. (6) bekezdés, továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Khr.] 3. (3) és (4) bekezdések szerint, az eljárás megindítása, a kérelem módosítása és a hiánypótlások az érintett Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője közreműködésével, a Felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A hirdetményre a megszabott határidő alatt észrevétel nem érkezett. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A benyújtott dokumentáció szerint az Igazgatóság Szolnok város belterületén lévő Zagyva szakasz bal parti árvízvédelmi töltés és támfal helyreállítását tervezi. A bal partot érintő fejlesztések ( szelvények között) 694 m hosszban valósulnak meg. A rossz állapotban lévő parapetfal teljes elbontását és újraépítését, a parapetfal mellett, mind két oldalon töltés visszaépítését és a parapetfal mentett oldalán térburkolattal ellátott gyalogos-kerékpár út kialakítását tervezik. A tervezéssel határolt szakasz gyakorlatilag teljes egésze a KÖTIVIZIG kezelésű 777 hrsz.-ú belterületi ingatlanon helyezkedik el egy-egy rövidebb (~15-20 m) határos szakaszrésztől eltekintve, mely a hídra vezető közút (779 hrsz., Dr. Sebestyén Gyula körút), ill. a vasúti híd és pályaszerkezet területére (767/4 hrsz.) esik. A tervezett töltésfejlesztés anyagigénye a művelésből kivett töltés megnevezésű Szolnok 0251 hrsz.-ú ingatlanról lesz fedezve. A nevezett ingatlan egy árvízvédelmi töltésszakasz, mely korábban a Zagyva bal partján a Malomzugi hullámtér-öblözetet határoló elsőrendű védvonal része volt. A szállítási útvonal a Szolnok, 0375, 0454, 720, 766/4, 147/2, 147/6, 770, 764/20 és 721 hrsz-ú ingatlanokat érinti. A tervezett fejlesztés létesítményei: Új parapetfal építés Árvízvédelmi töltés fejlesztés (vízoldal), (mentett oldal) Töltéskorona kialakítás Mentett oldali szivárgó Egyéb építmények (rézsűlépcső, kulisszanyílás, vb. lépcső) A kivitelezés március és november között tervezett. A benyújtott tervdokumentációt a Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy: Hulladékgazdálkodási szempontból a megvalósulás, a működés és a megszüntetés vélhetően nem jár jelentős környezeti hatással, ezért az eljárásban környezeti hatástanulmány elkészítését nem tartjuk szükségesnek.

4 4 A kivitelezés, valamint az árvízvédelmi töltés és támfal üzemeltetése során jelentős hulladékképződéssel nem kell számolni. A területen esetleges felhagyás esetén az elbontás hulladékaival kell számolni, amelyek építési bontási hulladékfajták. Felhívom a figyelmet a következőkre: A bontásból származó valamennyi hulladék előkezelése (pl beton hulladékdarálás), szállítása, hasznosítása csak érvényes hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. A január 1-től hatályos Ht (3) bekezdés e) pontja szerint: nem terjed ki a törvény hatálya a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel. (Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a kitermelés helye konkrétan a beruházás helyszínét jelenti, az annak megfelelő helyrajzi számmal!) - 2. (4) bekezdése szerint: a kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, a melléktermékekre, ill. a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni. (Kérjük, vegyék figyelembe a Ht. melléktermékké való minősítésre, ill. a hulladékstátusz megszüntetésére előírt követelményeit!) A fentiektől eltérő esetekben, azaz ha a keletkezett építési-bontási hulladékot más helyszínen kívánják hasznosítani, vagy több helyszín hulladékát összegyűjtésüket követően együtt akarják hasznosítani, vagy más, nem saját kivitelezés hulladékát is fel kívánják használni, úgy azt csak érvényes hulladékgazdálkodási engedély birtokában tehetik meg. [Ht. 62. (1) bekezdés] Földtani közeg védelme szempontjából a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Szennyezést csupán a munkálatok során használt gépekből elfolyó olajszármazékok okozhatnak, amely a gépek rendeltetésszerű használata és megfelelő karbantartása esetén elkerülhető. Természet- és tájvédelmi szempontból a tervezett tevékenység végzéséből jelentős környezeti hatás nem valószínűsíthető, a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartjuk szükségesnek. A szállítási útvonallal, valamint a munkálatokkal érintett ingatlanok a hatályos jogszabályok alapján nem országos jelentőségű védett természeti területek, továbbá nem szerepelnek a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben sem, tehát nem Natura 2000 területek. Levegővédelmi szempontból a megvalósításból várhatóan nem származnak jelentős környezeti hatások, nem tartjuk hatásvizsgálat köteles tevékenységnek. A tervezett tevékenység helyszíne Szolnok belterületén, sűrűn lakott területek közvetlen közelében található. Az építés helyszínétől már mintegy 30 m-re lakóterület található. A beszállítás az alapanyag nyerő helyről a Zagyva folyó jelenlegi töltésén keresztül történik. A tervezett nyomvonal lakott területet nem érint, viszont a Malomszegi városrészt kb. 50 m-re megközelíti. Az alapanyag beszállításhoz szükséges átlagos, napi járműszám 13. A be- és kiszállítási tevékenységek, a munkagépek fel-és levonulása, a humuszleszedés, tereprendezés, az anyagok mozgatása, a töltés fejlesztés, a műtárgyak és felépítmények kialakítása a környezetbe történő légszennyező anyag kibocsátással járnak. A por kibocsátás csökkentése érdekében a felületek szükség szerinti locsolását kívánják végezni, mellyel a por emisszió várhatóan 95 %-al csökkenthető.

5 5 Az előzetes számítások alapján a létesítés hatástávolságát a tereprendezésből eredő szálló por (TSPM) kibocsátás határozza meg, a maximális hatástávolság 131,6 m-nek adódik. A kibocsátott légszennyezőanyagok szálló por (PM10, TSPM), CO, NOx, SO 2 terjedése következtében kialakuló levegőterheltségi szintek a hatástávolságon belül lévő ingatlanoknál sem haladják meg a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott határértékeket. Felhívom a figyelmet a következőkre: A munkálatokat és az ehhez kapcsolódó szállítási tevékenységet, valamint anyagtárolást a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) előírásait betartva úgy kell végezni, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe, lakossági panaszra okot adó levegőterhelés ne keletkezzen. A munkagépeknek és a szállító járműveknek meg kell felelniük az R. 28. (1) bekezdésében előírtaknak. Anyag szállításakor a közúti jármű üzembentartója köteles gondoskodni arról megfelelő intézkedések megtételével, hogy a szállított anyag levegőterhelést ne okozzon. A diffúz porterhelés megelőzésére szükség szerint nedvesíteni kell a munkaterületeket és szállítási útvonalakat. A diffúz porterhelés csökkentése érdekében a szállítás által igénybevett utakat a rárakódott portól, sártól rendszeresen meg kell tisztítani. Zajvédelmi szempontból nem feltételezhetőek jelentős környezeti hatások, ezért a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartjuk szükségesnek. Az építési munka környezetében m-en belül védendő lakóépületek helyezkednek el. Az építési munkákhoz alkalmazott munkagépek: Homlokrakodó, Gréder, Dózer, Juhlábhenger, Szállító járművek: Tehergépkocsi 2 db, Személygépkocsi 3 db. Az építési zajkibocsátás műszaki, munkaszervezési megoldással nem csökkenthető. Felhívom a figyelmet a következőkre: A kivitelezés megkezdése előtt a kivitelezőnek egyedi zajkibocsátási határértéket kell kérni felügyelőségünktől a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM renelet 1. számú melléklete 20.1 pontja szerint a tárgyi eljárás forint igazgatási szolgáltatási díj benyújtásával. A létesítmény a környezeti zaj és rezgés ellni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 13.. (1) bekezdése a.) pontja szerint, ha a kibocsátási határérték kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, a kivitelező felmentést kérhet a a 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet Építési kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelési határértékek a zajtól védendő területeken tárgyú (2. melléklet) 2. sora - zajterhelési határértékek betartása alól. Fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem várhatók, kizáró ok nem merült fel. A tervezett tevékenység kivitelezése során felmerülő környezetszennyezéssel kapcsolatos bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul jelezni kell a felügyelőségnek.

6 6 A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóságok hozzájárulásukat az alábbi indokolással adták meg: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36600/1061-1/2015. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú február 4. napján érkeztetett - megkeresésével a KÖTIVIZIG (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) Szolnok vasúti híd és a tiszai torkolat közötti alsó Zagyva-szakasz bal parti árvízvédelmi töltés és támfal helyreállításához kapcsolódó beavatkozások" előzetes vizsgálat elbírálására, kérelmére indult hatósági eljárásában a Hatóságot szakhatósági állásfoglalás megadása iránt kereste meg. A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet alapján a tárgyi tevékenység előzetes vizsgálata hatósági eljárásban a vízügyi szakhatósági hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött iratok alapján a fent hivatkozott szakkérdés tekintetében az alábbiakat állapítottam meg: A vizsgált tevékenység vízellátást, csapadék- és szennyvíz elvezetést nem igényel. Megállapítható, hogy vízvédelmi szempontból a létesítmény megvalósítására vonatkozó kizáró ok nem merül fel. A rendelkezésemre álló iratok érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, és a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és 2. mellékletének 10. pontja állapítja meg. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve JNR/062/ /2015. számú szakhatósági állásfoglalását kikötés nélkül megadta az alábbi indokolással: A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt.4.) Szolnok vasúti híd és a tiszai torkolat közötti alsó Zagyva-szakasz bal parti árvízvédelmi töltés és támfal helyreállításához kapcsolódó beavatkozásokra vonatkozó előzetes konzultációs kérelmet nyújtott be a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (továbbiakban: Felügyelőség), mint engedélyező hatósághoz. A Felügyelőség eljárásában a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján megkereste a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (továbbiakban: NSZSZ), mint szakhatósági hatáskörrel rendelkező hatóságot.

7 7 A megkereső hatóság elektronikus felületén elérhető tervdokumentum alapján megállapítottam, hogy az abban rögzítettek nem ellentétesek a népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó követelményekkel és jogszabályokkal, ezért a benyújtott dokumentáció alapján közegészségügyi vonatkozású kikötéseket nem írtam elő. A tevékenység során a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az emberi egészséget veszélyezteti, ezért az előzetes konzultáció iránti kérelembe foglalt gyógyiszap kitermelési tevékenység során a vonatkozó jogszabályok, mint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi UN. törvény, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak betartásáról gondoskodni szükséges. A szakhatóság hatáskörét,, illetékességét a 481/2013. (XII..17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése állapítja meg. Ezen szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdés, 44. (3) bekezdés, 44. (6) és (9) bekezdés rendelkezésein alapul. Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője XIII /2015. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) december 4-én kelt, /2014. sz. megkeresésében Szolnok, vasúti híd és tiszai torkolat közötti alsó Zagyva-szakasz bal parti árvízvédelmi töltés és támfal, helyreállításához kapcsolódó beavatkozások" tárgyú előzetes környezeti hatásvizsgálati eljárásban kérte Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzőének helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő szakhatósági állásfoglalását. Szakhatósági állásfoglalásomat XIII /2014. számon megadtam. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú, levelében jelezte, hogy a kérelmező a december 17-én érkezett beadványában kérelmét módosította, majd január 21-i kelttel hiánypótlást küldött. A szakhatósági megkereséshez csatolt dokumentációból megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelmi jogszabályoknak a fenti feltételek mellett megfelel. Szakhatósági állásfoglalásom a településrendezési és építési előírásokra vonatkozó szakkérdésekre nem terjed ki, továbbá az egyéb hatósági engedélyezési eljárások és esetleges egyeztetési kötelezettségek alól nem mentesít. A fentiek alapján a rendelkező rész szerint határoztam.

8 8 Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 33. (1) bekezdése és 5. sz. melléklet alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése szerint adtam ki. A Ket. 44. (9) bekezdése alapján a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala JN-07D/EH/ /2015. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség kezdeményezésére, az Szolnok vasúti híd és a tiszai torkolat közötti alsó Zagyva-szakasz bal parti árvízvédelmi töltés és támfal helyreállításához kapcsolódó beavatkozások megnevezésű munka előzetes vizsgálat elbírálása tárgyában eljárás indult hatóságomnál. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A BioAqu Pro Kft. módosított előzetes vizsgálati dokumentációja, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartási adatai alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás sem műemléki területet, műemléket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. Előzetes régészeti dokumentációt a beruházás területére vonatkozóan nem szükséges készítetni. Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -a alapján, amennyiben a tárgyi terv kivitelezése során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti emlék lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, vagy ennek gyanúja felmerül a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a Kötv. 22. (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről a felelős őrzés szabályai szerint a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. A kivitelezési munkák során előkerülő régészeti leletek feltárását biztosítani kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása Kötv. 82. (2) és az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. r.(a továbbiakban: Korm. r.) alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Korm. r. 4. -a alapján a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható bírság öszszege 10 ezertől 250 millió forintig terjedhet. Szakhatósági állásfoglalásomat a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 3. sz. melléklet A/3. pontjában szereplő szempont alapján adtam ki, miszerint az eljárás során azt szükséges vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás jellege és mértéke milyen hatással van a régészeti örökség elemeire. A jogorvoslat módjáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). 44. (9) bekezdése rendelkezik, mely szerint a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló

9 9 jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kormányrendelet 2. (1) bekezdés a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet 6. pontja, illetékességét a Kormányrendelet 1. melléklet 10. pontja határozza meg. A környezet védelmének általános szabályairól szóló, többször módosított évi LIII. törvény 67. (2) bekezdés értelmében A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit. A szakértői és szakhatósági vélemények alapján megállapítást nyert, hogy tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem várhatók, környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. -a és az 1. sz. melléklet IV/9. pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. A Korm. Rendelet 3. (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A Korm. rendelet 3. számú melléklet 102. pontja (állandó árvízvédelmi mű létesítése) szerinti beruházás a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Korm. Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. A Korm. rendelet 5. (2) bekezdés ac) pontja szerint: A felügyelőség a határozatában ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg; A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I/49. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, melyet az engedélyes megfizetett. A fellebbezés jogát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése szerint: Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A Ket. 99. (1) bekezdése szerint: A fellebbezést ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. alapján biztosítom.

10 10 A Ket. 45. (2) bekezdése szerint a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, február 19. Kónya Károly igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) Tértivevénnyel 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály (5000 Szolnok, József A. u. 14.) Tértivevénnyel 3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (5000 Szolnok, Ady E. u ) Tértivevénnyel 4. Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője (5000 Szolnok, Kossuth tér 9.) Tértivevénnyel 5. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (5000 Szolnok, Kossuth tér 1.) Tértivevénnyel 6. KÖTI-KTF Hatósági Osztály/HNYR 7. KÖTI-KTF Irattár Azonosító adatok: Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2. Ügyfél címe: 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt Ügyfél KÜJ száma: