A magyar biztosítási piac néhány jellemzője hallgatói szemmel

Átírás

1 A magyar biztosítási piac néhány jellemzője hallgatói szemmel Gordos Lilla Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi kar 2014

2 A magyar biztosítási piac néhány jellemzője Hogyan jellemezhető a biztosítások piaca? Mennyire éles a piaci verseny? Beszélhetünk-e innovatív szolgáltatókról? Az elmúlt években a koncentráció vagy annak csökkenése jellemezte a magyar biztosítási piacot, annak ágait? Kinek jelent előnyt az online biztosítások terjedése? Ez a rövid tanulmány a biztosítások piacát elemzi és többek között a fenti kérdésekre kíván válaszokat találni. Egy rövid bevezetés után a magyar biztosítási piacot jellemző koncentrációs mutatók értékei, illetve ezek változásai részletesebben, majd a belépési korlátok vázlatosan kerülnek bemutatásra. A tanulmány következő része a biztosítási termékekről, azok jellegéről szól. A szabályozási környezet bemutatásával és néhány versenyjogi esettel zárul a tanulmány. A biztosítási termékek olyan pénzügyi szolgáltatások, kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszerek, melyek meghatározott kockázatokra vagy azok csoportjaira nyújtanak biztosítási fedezetet. A biztosításban a biztosítások kockázati ismérvei alapján két fő ág, a nem-élet- és az élettípusú biztosítási ág különül el egymástól. Ezen fő ágakon belül további ágazatok különíthetők el, szintén a kockázatok alapján ben a magyar biztosítási szektor bruttó biztosítási díjbevétele 770,1 milliárd forint volt. Ez az adott évi bruttó nemzeti termék (GDP) 2,8%-a. Az adatok alapján a szektor bevételei stabilan a GDP 3%-a körül alakulnak (MABISZ, 2013). A 2008-as pénzügyi válság hatására jelentős visszaesés következett be a biztosítási termékek, de különösen az életági biztosítások keresletében. (PSZÁF, 2009) Az elemzés fontos kezdeti lépése a releváns piac meghatározása. Jelen esetben a vizsgált piac földrajzilag Magyarország. A vizsgát termékpiac a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) által szabályozott piac termékeit jelenti. 1. A biztosítási termékek A biztosítási termékek piacán a termékválaszték rendkívül sokszínű. A választék nagyságára hatással van, hogy a fogyasztók a biztosítási termékek jellemzőit illetően erős és jól megkülönböztethető preferenciákkal rendelkeznek. A lakossági biztosítások túlnyomó részének fogyasztásában nem csak egy szűkebb csoport, egy jól behatárolható fogyasztói réteg érdekelt. Ezek mindenki számára elérhetőek. A potenciális fogyasztók magas száma, az 1

3 eltérő kockázati körülmények nagyobb termékválaszték, differenciált termékek megjelenését tették lehetővé. A biztosítási termékek helyettesítő termékeit külön-külön érdemes vizsgálni. Az azonos ágazatokhoz tartozó biztosítási termékek jellemzői és kockázatai is igen eltérőek, a biztosítás tárgya lehet személy, ingatlan, egyéb vagyontárgy, illetve esemény bekövetkezése is. A szerződések különböző, eltérő kockázattal rendelkező igényeket elégítenek ki. A biztosítási termékeknél fontos, hogy az adott fogyasztó mennyire hajlandó a kockázatot (akár részben) saját felelősségére vállalni, illetve, hogy mennyire keresi a biztonságot. A biztosításnak lehetnek más alternatívái is. Akik azonban kockázatkerülőbbek és a kockázataikat biztosításokkal fedik le, azok már csak szűkebb biztosítási választékból választhatnak helyettesítő terméket. A gépjárművek üzemeltetőit a gépjármű veszélyes üzemű jellegénél fogva felelősségbiztosítási kötelezettség terheli, mely a károsultat a teljes mértékű kártérítés lehetőségével, a károkozót pedig a kártérítés biztosító általi átvállalásával az anyagi teherviseléstől védi. A biztosítási kötelezettséget az alábbi ágazatok fedik le: - önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség, - légi járművekkel összefüggő felelősség, - tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség. 1 A közúti közlekedésben résztvevő gépjárművek és üzemeltetőik külön törvényi szabályozás 2 alá tartoznak, ami meghatározott gépjárművekre előírja a felelősségbiztosítás kötését és a hozzátartozó miniszteri rendeletekkel részletesen szabályozza azt. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak (továbbiakban: kgfb.) tehát nincs helyettesítő terméke. Egy lakásbiztosítás esetében pedig igen nehéz a biztosításon kívül helyettesítő terméket találni. A kockázati életbiztosításoknak sem igazán találhatók helyettesítő termékük. A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknak két elemük van, a befektetés és a kockázati életbiztosítás. Mivel a unit-linked biztosítás részben maga is egy befektetési forma, ezért e tekintetben helyettesítő termékei a befektetések. Kapcsolatukat jól mutatja, hogy a pénzügyi válság hatására a megtakarítások szűkülésével mind a unit-linked életbiztosítási termékek kereslete, mind a befektetések volumene jelentősen esett vissza. A befektetési egységhez kötött biztosítási termékek piacán történt visszaesés jelentős mértékben járult hozzá az életági biztosítók díjbevételének csökkenéséhez. 1 Bit. 1. számú melléklet A) rész: A nem életbiztosítási ág ágazatok szerinti besorolása évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 2

4 Megállapítható, hogy a biztosítások különleges, specifikus jellege miatt azoknak igen kevés helyettesítő termékük van. A következő fejezet a magyar biztosítási szektort, annak két fő ágát, valamint a szabályozási okokból különleges helyzetű kgfb.-ok piacát vizsgálja. 2. A piaci koncentráció a biztosítási szektorban A piaci koncentráció mérésére, elemzésére számos módszert dolgoztak ki. A jelen elemzés a koncentrációs rátával és a Herfindahl-Hirschman-indexszel (HHI), valamint e mutatók értékeinek időbeli változásával vizsgálja a szektort, illetve az abban végbemenő változásokat. A koncentrációs ráta a szektorban tevékenykedő a szektor jellegétől függően meghatározott számú, a biztosítási szektor tekintetében általában kettő (CR 2 ), négy (CR 4 ), öt (CR 5 ) vagy tíz (CR 10 ) legnagyobb piaci részesedésű vállat százalékos részesedéseinek kumulált összegével jellemzi a vizsgált piacot. A tanulmányban az öt és a tíz legnagyobb biztosító koncentrációs rátájának kiszámításával történik az elemzés. A HHI a piaci koncentrációt méri, számítása az alábbi képlettel történik:! HHI = s!! ahol s! a szektor i-edik biztosítójának százalékos piaci részesedése és n a biztosítók száma. A HHI értéke tehát a vizsgált piacon működő biztosítók százalékos piaci részesedéseinek a négyzetösszege. A jelen elemzésben a piaci részesedések számítása a biztosítások bruttó díjbevételén alapul. A kapott eredményeket a szakirodalom három kategóriába sorolja (Kovács, 2010, 18. o.): - HHI > 1800 esetében a piaci koncentráció magas, az erőfölénnyel való visszaélés valószínűsíthető, több országban ez a beavatkozás küszöbe < HHI < 1800 esetében a piaci koncentráció közepes, a társaságok stratégiai interakciói, a piaci verseny szabadsága további vizsgálatokat igényelhet. - HHI < 1000 esetében a piaci koncentráció alacsony, a tapasztalat szerint a piac működése nem igényel beavatkozást. A HHI-elemzéssel kapcsolatos egyik fő probléma éppen a módszer előnye, vagyis a mutató tömörsége. Számítása során az összegzéssel lényeges információk vesznek el. Adott értéket többféleképpen meg lehet kapni. A mutató értékei hasznos információkkal szolgálhatnak, ha azok változását folyamatában vizsgáljuk. A piaci erő mérésére használt Lerner-index számítása a szektor sajátosságai (differenciált termékek, az egységes ár!!! 3

5 meghatározásának problémája, a költségek nem nyilvános volta) miatt korlátozottan lehetséges A biztosítási szektor A bruttó díjbevétel alapján számított öt (CR 5 ), illetve tíz (CR 10 ) legnagyobb biztosító piaci részesedése folyamatosan csökkent (1. ábra). A vizsgált öt év során az Allianz Hungária Zrt. piaci részesedése volt a legnagyobb, melyet a Generali-Providencia Biztosító Zrt. részesedése követett. E két biztosító együttes piaci részesedése 55% és 40% között mozgott. 1. ábra: Az öt, illetve a tíz legnagyobb biztosító piaci részesedésének alakulása [saját számítás, adatok forrása: MABISZ, ] A vizsgált időszakban 2002-től 2012-ig a teljes biztosítási szektor koncentrációja csökkent. A trendet a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra: A biztosítási piac koncentrációjának alakulása a bruttó díjbevételek alapján [saját számítás, adatok forrása: MABISZ, ] A HHI mutató 2011-ben lépte át az 1000-es határt, a mutató értéke ebben az évben HHI!"## = 949, majd a rá következő évben tovább csökkent (HHI!"#! = 927). A piaci koncentráció 2011-től mozog abban a sávban, melyben a versenyhatóságok szerint nincs mód az erőfölény gyakorlására, így a piac működése versenyjogi szempontból nem igényel beavatkozást. 4

6 2.2. Az életbiztosítási piac Az elmúlt öt évben az életági biztosítások tekintetében a holland ING Group magyarországi leánybiztosítóának volt a legnagyobb a piaci részesedése. E területen a második legnagyobb piaci részesedéssel 2008-ban és 2009-ben a Generali-Providencia, azóta az Allianz rendelkezik. 3. ábra: Az öt, illetve a tíz legnagyobb biztosító piaci részesedésének alakulása [saját számítás, adatok forrása: MABISZ, ] A biztosítási ágak közül az életbiztosítások piacán alacsonyabb a koncentráció mértéke, a dekoncentrációs trend e piacot is jellemzi (4. ábra). 4. ábra: Az életbiztosítási piac koncentrációjának alakulása a bruttó díjbevételek alapján [saját számítás, adatok forrása: MABISZ, ] 5

7 2.3. A nem-életbiztosítási piac A nem-életági piacon az árbevételek 75-80%-át az öt legnagyobb biztosító realizálta. Tekintve, hogy a második öt legnagyobb biztosító a bevételek nagyjából 15%-án osztozott, a piac igen koncentráltnak mondható. A megfigyelt tendencia azonban ezen értékek csökkenését mutatja, idővel a legkisebb biztosítók piaci részesedése nő. ábra). 5. ábra: Az öt, illetve a tíz legnagyobb biztosító piaci részesedésének alakulása [saját számítás, adatok forrása: MABISZ, ] A nem-életbiztosítási piac koncentrációja a vizsgált időszakban szintén csökkent (6. 6. ábra: A nem-életbiztosítási piac koncentrációjának alakulása a bruttó díjbevételek alapján [saját számítás, adatok forrása: MABISZ, ] Az életbiztosítási termékek piacához képest e piacot a HHI magasabb értékei jellemzik. A HHI értéke 2007 előtt meghaladta az 1800-as szintet. Ez akár az erőfölénnyel való visszaélés aggályait is felvetheti, amennyiben elfogadjuk a közgazdasági folyóiratokban leggyakrabban használt 3 besorolásokat. A hazai biztosítási piac fiatal szabad piacgazdasági volta és fokozatos kiépülése azonban magyarázatot adhat a magas koncentrációra. Nem hagyható figyelmen kívül a magyar piac mérete, illetve a magyar lakosság száma sem. Az egy főre jutó 3 Kovács,

8 GDP és az életszínvonal jelentősen elmarad a fejlett nyugati országokétól. A biztosítási kultúra is eltér régiónként, országonként, ami szintén befolyásoló tényező A gépjármű-biztosítási piac A nem-életág biztosítások nagy részét kitevő gépjármű-biztosítások egyik fajtája a CASCO mellett a már említett kgfb. A pénzügyi válság hatására a gépjárművek eladása csökkent. E csökkenés és a kötelező biztosítások piacán élesedő árverseny hatásai a gépjárműpiaci biztosítási díjbevételek csökkenésében is megmutatkoztak. A szegmens koncentráltságának változását tekintve szintén csökkenő trenddel szembesülünk (7. ábra). 7. ábra: A gépjármű-biztosítási piac koncentrációjának alakulása a bruttó díjbevételek alapján [saját számítás, adatok forrása: MABISZ, ] A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az előző két időszak koncentráltságához viszonyítva (HHI!""# = 1870 és HHI!""# = 1712) 2009-re koncentráltabbá vált a piac (HHI!""# = 1873). A koncentráció növekedésének egyik oka a MÁV Általános Biztosító Egyesület megszűnése. Továbbá hatással van a kapott eredményre a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező Allianz Hungária Zrt as 35,5%-os bruttó díjbevételek alapján számított piaci részesedésének növekedése. A biztosító részesedése 2009-re 37,96%-ra nőtt. 4 Kiemelendő változás ebben az évben, hogy a TIR Biztosító Egyesület a kgfb. tevékenységét megszüntette és meglévő állományát az AIM Általános Biztosító Zrt.-nek adta át (PSZÁF, 2009). 4 Említésre méltó a MABISZ 2010-es 2009-re vonatkozó adataival kapcsolatban, hogy a gépjárműbiztosítások piacát illetően az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-re vonatkozóan bruttó díjbevételérték nincs feltüntetve. A társaság bruttó díjbevétele 2008-as időszakban 4154 millió forint, a 2010-es időszakban 3225 millió forint volt (MABISZ, 2010 és 2013). Az OTP, illetve a Groupama Garancia esetében is hiányzik ezen adat. A gépjármű-biztosítási szektor 2009-es összbevétele azonban nagyságrendileg megegyezik a Felügyelet (PSZÁF) által közzétett értékkel. 7

9 A gépjármű-biztosítási piacon a 2009-es év után tovább folytatódott a koncentráció csökkenése. 3. Belépési korlátok a magyar biztosítási szektorban A szakirodalomban nincs egyetértés a belépést korlátozó tényezőkről a biztosítási piacot illetően. A magyar biztosítási piacra való belépés a versenytársak által nem korlátozott, a belépés ilyen értelemben szabad. A jelen tanulmány két korlátozó tényező kiemelését tartja fontosnak. Akadályokat egyrészről a törvényben rögzített személyi és tárgyi feltételeknek való megfelelés jelenthet. Ezen feltételek közül a legszigorúbb a tőkemegfelelés. Az életbiztosítóknak például euró, a nem-életbiztosítóknak pedig euró minimális biztonsági tőkével kell rendelkezniük. 5 Másrészről a belépni szándékozó vállalkozás számára a jogi korlátokon kívül a piacon hosszabb ideje jelen lévő, inkumbens biztosítók hírneve, magas reputációja jelenthet további kihívást. A pénzügyi termékek piacán a magas kockázatok a fogyasztók többségét az ismertebb, kedvezőbb megítélésű szolgáltatókhoz vonzzák. Az újonnan megjelenő, kisebb vállalkozásokkal szemben érthető módon nagyobb a bizalmatlanság. A magyar biztosítási szektorra jellemző a felvásárlással történő piacszerzés. Kitűnő példa erre a francia Groupama S. A. térnyerése, mely 2008-ban vásárolta fel az OTP Garancia Biztosítót. Így jött létre a Groupama Garancia Biztosító Zrt., mely az ügyfelek megtartásával és az arculatváltás reklámozásával, ugyanakkor az OTP Garancia reputációjának tudatos fenntartásával vált ismertté, elfogadottá. A Groupama teljes piaci részesedése 2012-ben a harmadik legnagyobb mintegy 11% volt (MABISZ, 2013). A szektor nem minden szegmensét jellemzik magas belépési korlátok. A kis biztosítók, főleg a mezőgazdasági biztosítók vagy a kisebb egyesületek könnyebben jöhetnek létre. Ezen biztosítók esetében a behatárolt tevékenységgel összhangban csökkentett tőkekövetelmények kisebb belépési feltételeket, korlátokat jelentenek. 4. A biztosítások és a piaci verseny Már többször említésre került a biztosítási termékek széles választéka, differenciáltsága. A termékek homogenitását, differenciáltságát tekintve azonban igen színes képpel találkozunk. A lakossági biztosításokat vizsgálva, például a kgfb., a CASCO vagy az utasbiztosítás kifejezetten versengő termékeknek számítanak. Egyéb biztosítási termékekhez képest ezek jóval homogénebbek. 5 Bit

10 A kgfb. teljesen homogén termék. Már megállapításra került, hogy e termék piacán intenzívebb a verseny az árverseny. Általában az árverseny a fogyasztóknak kedvez. A növekvő versennyel az árak közelebb kerülnek a költségekhez. A pozitív hatások mellett is előfordulhat, hogy e folyamat nem tesz jót a piacnak, főleg egy kis méretű piacnak. A túlzott mértékű verseny is okozhat károkat. Például 2008-ban az árverseny (egyéb szabálytalanságokkal együtt) a már említett MÁV ÁBE biztosító csődjéhez vezetett. Közgazdasági szempontból azonban a MÁV ÁBE nem volt megfelelően hatékony, költségei valószínűsíthetően túl magasak voltak, ezért nem bírta az árversenyt. A helyét a hatékonyabb, alacsonyabb költségekkel működő társaságok vették át. A lakásbiztosítás például egy összetettebb biztosítás. E szegmensben differenciáltabb termékekkel versenyeznek a biztosítók. Itt a fogyasztók számára az árak mellett, sokszor a saját igényeik, preferenciáik játszanak nagyobb szerepet. Az eltérő preferenciák, kockázatok és az ingatlanokat jellemző sajátosságok miatt a biztosítók nagyobb termékválaszték kialakítására vannak ösztönözve. A műtárgybiztosítás vagy a villámcsapás másodlagos hatására szóló biztosítás nem elterjedt, de egyes biztosítók vállalják. Az efféle termékdifferenciálás versenyelőnyt jelenthet. Az ipari biztosítások nagymértékben differenciáltak, a biztosítók az adott létesítmény, esemény biztosítását biztosítóra szabják, egyedi, az ügyfél igényeihez igazított ajánlatokat dolgoznak ki. Általánosságban viszont megállapítható, hogy kevés az egytermékes biztosító, a szolgáltatók általában több piaci szegmensben is jelen vannak, több termékkel versenyeznek. 5. Innovációk és reklámok a biztosítási szektorban A biztosítási szektor egy igen innovatív szektor. Radikális innovációk kevésbé, csekély mértékű folyamatfejlesztések viszont annál inkább jellemzik. A termékújításokat illetően a termékek feltételei nyilvánosak, így az újítások terjedése igen gyors lehet. A szektor innovatív voltát, megújuló képességét jól mutatja több száz éves történelme. Az adott kor igényeihez és technológiájához való igazodás kulcsfontosságú. Napjainkban például az online biztosítások terjedése, az internetes díjkalkulátorok megjelenése segíti a fogyasztókat az árak és feltételek összehasonlításában és a szerződés megkötésében, így élesítve az árversenyt, tovább mérsékelve a díjakat. Az online kapcsolatfelvétel lehetősége az online biztosításkötés és kárbejelentés egyszerűsíti az ügyintézést, a fogyasztóknak így kevesebb időt és energiát kell biztosítási ügyeik intézésére fordítaniuk. Ezzel lényegében a fogyasztók képesek költségeket megtakarítani. A fogyasztókon kívül a biztosítók is érdekeltek az online ügyintéző felületek kialakításában, melyek hosszútávon számukra is jelentős 9

11 költség-megtakarítást jelenthetnek. Ezen innovációk ritkább fiókhálózat üzemeltetését, kisebb személyi állomány foglalkoztatását is lehetővé teszik. A telekommunikációs forradalommal új szokások, termékek, piacok jelennek meg. A technológiai haladás új távlatokat nyitva megannyi új költségcsökkentő folyamat és biztosítási termék bevezetéséhez vezet. Az utóbbi években megjelent például a piacon a felelősségbiztosítással kiegészült síbiztosítás. E termék már nem csak az elszenvedett (anyagi, baleset és betegség) károk térítését, hanem az okozott károk fedezetét is biztosítja a szerződési feltételeknek megfelelően. Megjelenésekor innovatív biztosításnak számított a likőrbiztosítás (Liquor Liability Insurance), melyeket főleg rendezvények, fogadások szervezésekor kötnek. Amennyiben a meghívottak kárt okoznak, melyért a rendezvény szervezőjét teszik felelőssé, helyette a biztosító viseli a kockázatokat. Újdonságnak számítanak és első hallásra különösnek tűnhetnek az elrablásra, váltságdíjra és zsarolásra kötött biztosítások (Kidnap, Ransom and Extortion Insurance). Innovációnak számít Magyarországon az útminőséget is minősítő kátyúbiztosítás. A termék-innovációkról, az új termékekről, az új feltételekről szóló híreket érdemes mihamarabb eljuttatni a fogyasztókhoz. Ebben a biztosítók segítségére lehet a reklám, mint csatorna, melyen az új megoldásokról való tájékoztatáson kívül az elhivatottságukat és a tőkeerejüket is érzékeltethetik. A reklámtevékenység a biztosítási piacon igen meghatározó. Együtt az oroszlán szárnyai alatt. hangzik a Generali Biztosító jól ismert szlogenje. Együtt A-tól Z-ig. szintén a biztonságot, az együttműködést sugallja az Allianz. Ki ne hallotta volna e szlogeneket televíziózás közben? A biztosítási termékek bizalmi termékek. Ezért is fontos a megnyerő arculat gondos kiépítése, a bizalmat, erőt és biztonságot sugárzó reklámok megfelelő célközönséghez való eljuttatása. A biztosítási reklámok részben jelzés céljából, részben emlékeztető, részben tájékoztató jelleggel készülnek. A presztízs-reklámoknál a mondanivaló kevésbé, de magának a reklámnak a ténye annál inkább számít. A kgfb. a biztosítási szakmában egyfajta kopogtató termékként ismertté, adott esetben pedig elfogadottá tehet újabb, belépő biztosítókat. E piacon lényegesen nagyobb az árverseny a termék homogén jellege miatt, ezért e termékeket hirdető reklámok tájékoztatóbb jellegűek és sokszor járulékos kedvezményekkel teszik vonzóbbá az ajánlatokat. 10

12 6. Szabályozás 6.1. Szabályozó szervezetek, szakmai szövetségek A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó évi IV. (2014. március 15-től évi V.) törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) vonatkozó fejezete szabályozza a biztosítás magánjogi területét (a biztosító és a szerződő kapcsolatát, a biztosítási feltételeket), továbbá a Ptk. általános háttérjogszabályként szolgál főleg a kártérítést, az ügynöki, megbízói jogviszonyt illetően. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Kormány biztosítási piac szabályozásáért felelős tagjaként ellátja, illetve előkészíti a biztosítás elsődlegesen közjogi szabályozását, beleértve a biztosítókra vonatkozó személyi, tárgyi feltételeket, tőke- és tartalékképzési szabályokat. A legfontosabb biztosítási tárgyú felső szintű jogszabályok, melyek végrehajtását miniszteri rendeletek teszik teljessé: évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről, évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról, évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról, - 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.) 4. - ának (9) bekezdése alapján az MNB ellátja a pénzügyi rendszer felügyeletét. Az MNB rendeletalkotási jogkörrel is rendelkezik, mely főként a piaci szereplők adatszolgáltatására irányul. Az Mnbtv.158. (1) bekezdése alapján az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében javaslatot tehet a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére. A törvényi előírásoknak megfelelően az NGM gondoskodik arról, hogy a biztosítási jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen, azaz a társadalmi egyeztetésre bocsátásról, annak lefolytatásáról és a beérkezett vélemények feldolgozásáról. A biztosítási tárgyú jogszabályok tervezeteit a tárcák és a központi szervek (MNB, Gazdasági Versenyhivatal 6 ) mellett a szakmai szövetségek is rendszeresen véleményezik. Ezek általában a piaci szereplők egyesületi formában működő érdekképviseleti szervezetei: MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége), FBAMSZ (Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége), MABIASZ (Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége), MANBESZ 6 GVH 11

13 (Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége), MAT (Magyar Aktuárius Társaság), MABÜSZ (Magyarországi Banki és biztosítási Ügynökök Szövetsége). A MABISZ (29 tag, melyből 2 egyesület és 6 fióktelep, továbbá 3 pártoló tag) fő célja a magyar biztosítási szakma képviselete és érdekvédelme, részvétel biztosítási jogszabálytervezetek véleményezésében, tagjai egyes tevékenységének koordinálása (pl. oktatás, biztosítási csalások elleni védekezés), tagozatai az azonos területen dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjének fórumai. Ellátja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás központi feladatait: kezeli a Kártalanítási Számlát, Kártalanítási Alapot, működteti a Nemzeti Irodát, a Magyar Zöldkártya Irodát. Szakmai kiadványokat publikál, konferenciákat szervez. A független biztosításközvetítők szövetségei FBAMSZ (1991-ben alakult, jelenleg mintegy 100 tagja van, tagjain keresztül 1,5 millió lakossági és közel százezer biztosítói ügyfelet képvisel), MABIASZ (2002-ben alakult a magyar tulajdonú biztosítási alkuszcégek érdekképviseleteként, taglétszáma átlépte a 160-at). Fő feladatuk az alkuszi szakma érdekképviselete, a lakossági és biztosítói ügyfelek tájékoztatása a biztosítási termékekről, egyben új termékek és megoldások kezdeményezői, jogalkotási egyeztetések aktív résztvevői. Küldetésük a magyar biztosítási kultúra fejlesztése, konferenciákat, előadásokat szerveznek Versenyjog Az EU versenyjoga általánosan tiltja a szolgáltatók (így a biztosítók) versenyt akadályozó, torzító együttműködéseit. Ugyanakkor meghatározott esetekben a piac fejlődése és az ügyfelek érdeke miatt az EU Bizottsága Biztosítási Csoportmentességi Rendelet (Block Exemption Regulation, BER) formában engedélyezte a biztosítók néhány közös fellépését. Az új BER szabályok április 1-én kerültek megújításra, de az addigi négy mentesülési körből kettő már nem élvez csoportmentességet (a biztonsági rendszerek közös minősítése, valamint az általános szerződési feltételek közös kidolgozása). Továbbra is lehetséges a másik két együttműködési forma: - közös kockázati díjszámítás, statisztikák, tanulmányok készítése, - meghatározott típusú kockázatok együttbiztosítása (pool, co-insurance). Az összesített adatokat, tanulmányokat méltányos, megfizethető és megkülönböztetésmentes feltételekkel hozzáférhetővé kell tenni, illetve nem tartozik a mentesség hatálya alá az ad-hoc együttbiztosítási megállapodás, amelyben az adott kockázat egy bizonyos részét a vezető biztosító fedezi, a fennmaradó rész pedig a társbiztosítók. A változásokat a MABISZ vezetésével a hazai biztosítók követték. 12

14 6.3. Versenyjogi esetek Biztosítókartell néven vált ismertté a GVH 2006-ban hozott Vj-51/2005/184. (talán eddigi legjelentősebb) határozata. Versenykorlátozó megállapodásért elmarasztalt két piacvezető gépjármű-biztosítót, a gépjármű márkakereskedők szövetségét (GÉMOSZ) és három márkakereskedő alkuszt, összesen 6,8 milliárd forint bírságot rótt ki rájuk, ebből a legnagyobb hazai biztosítóra 5,3 milliárd forint rekordösszeg jut. A GÉMOSZ társadalmi szervezetként jogszabályi felhatalmazás hiányában a márkakereskedések javítói árait illetően ajánlott árakban állapodott meg a biztosítókkal az árversenyt korlátozta a 2003., a és a évben (más árak érvényesülhettek a piacon, mint az ajánlás hiányában). A Versenytanács azokat a megállapodásokat minősítette jogsértőnek, amelyek esetében az óradíj mértéke bizonyítottan összekapcsolásra került a biztosítási termékek értékesítésében elért eredménnyel. A fellebbezést követően a másodfokú bíróság 2009-ben a jogsértéseket megállapította, és a teljes bírságösszeget jogszerűnek találta. Fogyasztók megtévesztése miatt több biztosítót többször is elmarasztalt az elmúlt években a GVH, de ezen ügyek egyike sem volt kirívó, jelentőségük kisebb. 13

15 7. Összegzés Összességében megállapítható, hogy a biztosítási piac koncentrált, ugyanakkor megfigyelhető egy fokozatosan csökkenő trend. A belépési korlátot elsősorban a magas tőkekövetelmény, valamint a szigorú tárgyi és személyi feltételek jelentik. Ugyanakkor a piacra lépőknek meg kell küzdeni ismeretlenségük hátrányával és a piacon lévők reputációs előnyével, mivel a legjobb tőke a jó hírnév lehet. A belépési korlátok magasnak bizonyulnak. A biztosítások különleges, specifikus jellege miatt azoknak igen kevés helyettesítő termékük van. A unit-linked termékek esetében, a szektoron kívüli egyéb befektetési lehetőségek is helyettesítő termékeket jelenthetnek. Megállapítható, hogy a biztosítási termékek piacán igen kiterjedt a termékválaszték. A fogyasztók a biztosítási termékeket jellemzően erős preferenciákkal rendelkeznek, így a biztosítási szektorban a versenyképesség, a siker kulcsa az igényekhez való igazodásban, a termékdifferenciálásban, az innovációban rejlik. A homogénebb termékek piacaira az árverseny nagyobb foka a jellemző. A fogyasztók számára a megfelelő tulajdonságokkal, feltételekkel rendelkező termék kiválasztása, a kiválasztott termék ára és az azt kínáló szolgáltató hírneve, reputációja egyaránt fontos. A biztosítók ezért áraik megfelelő megválasztásában, arculatuk kommunikálásában, reklámozásában is érdekeltek. A 2006-os biztosítási kartellügy óta a Versenyhivatal a fogyasztók megtévesztése miatt több biztosítót is elmarasztalt, de ezen ügyek egyike sem volt jelentős. A szektor működése stabilnak, kiegyensúlyozottnak mondható. 14

16 Felhasznált irodalom A Bizottság 267/2010/EU Rendelete a biztosítási megállapodásokról (2010. március 24.) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (Bit.) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (Kgfbt.) A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.) Biztosítási Szemle (2011): KGFB-kalkulátorok: A leegyszerűsítésnek ára van! (Biztosítási Szemle, Hazai Hírek, november 10.) FBAMSZ: A szövetségről ( ) GVH (2009): Másodfokon GVH győzelem született a biztosítókartell perében ( ) GVH Vj-51/2005/184. határozata Kovács N. (2010): A piaci erő közvetett és közvetlen értékelése a biztosítási piacon (Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, Győr) MABIASZ: Bemutatkozás ( ) MABISZ: Magyar Biztosítók Évkönyve MABISZ: Szövetségünk rövid története ( ) Pepall, L., Richards, D. J., Norman, G. (2008): Piacelmélet (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, a harmadik kiadás magyar fordítása) PSZÁF (2009): A felügyelt szektorok működése és kockázatai (Risk Outlook) (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) PSZÁF (2012): Kockázati jelentés 2012/II. (2012. november) PSZÁF (2013): Gyorselemzés a biztosítók II. negyedéves adatai alapján (2013. augusztus) 15