A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására

Átírás

1 A különadók és a minimálbér hatásai az élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására Készült: az Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából A dokumentum 78 oldalt tartalmaz június Készítette: 1024 Budapest, Fillér u. 10/b.

2 2 Készítette: Ügyvezető Tóth Péter Szakértők: Fórián Zoltán Dr. Nyujtó Ferenc A kézirat lezárásának időpontja: június 28.

3 3 TARTALOM oldal I. BEVEZETÉS, A TÉMA AKTUALITÁSA 4. II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5. III. AZ ÉLELMISZERIPARI SZAKÁGAZATOK PÉNZÜGYI ADATAI, MUTATÓI 11. IV. A KÜLÖNADÓK RENDSZERE 20. EU VÉLEMÉNY 22. A VIZSGÁLATI KÖR LEHATÁROLÁSA 26. ÁGAZATI KÜLÖNADÓK 27. BANKI KÜLÖNADÓ 30. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (CHIPS-ADÓ) 31. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK 32. AZ EGYES ÁGAZATOKAT TERHELŐ KÜLÖNADÓK 33. NETA 38. BANKADÓ 39. V. KALKULÁCIÓK A FENTI KÖLTSÉGTÉNYEZŐK ÉLELMISZERIPAR HATÁSAIRA 42. BANKADÓ 42. AZ EGYES ÁGAZATOKAT TERHELŐ KÜLÖNADÓK 45. BOLTI KISKERESKEDELEM 45. TÁVKÖZLÉSI KÜLÖNADÓ 49. ENERGIAELLÁTÓK KÜLÖNADÓJA 51. NETA 53. VI. A MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA, HATÁSA AZ ÉLELMISZERIPAR KÖLTSÉGEIRE 55. VII. KÖVETKEZMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK 66. IRODALOMJEGYZÉK 72. MELLÉKLET: ÚTDÍJ 73.

4 4 I. BEVEZETÉS, A TÉMA AKTUALITÁSA A minimálbér és a különadók (illetve 2013-tól válságadók) közvetve, vagy közvetlenül, de emelik az élelmiszer-feldolgozás költségét. Az elemzés célja annak bemutatása, mekkora mértékben hatnak az egyes szakágazatokban, és milyen a foglalkozatásra gyakorolt hatásuk. Ennek minél pontosabb számszerűsítése érdekében kalkulációkat készítünk az élelmiszeripari szakágazatok mérlegeire és eredmény kimutatásaira, a jogszabályokban foglalt terhekre alapozva. A számítások módszere az, hogy a költségek emelkedésének mértékét a szakágazatoknak az adott szolgáltatásban elfoglalt helye, súlya alapján kalkuláljuk. A különadók esetében átlagos díjemeléseket kalkulálunk, mivel a szolgáltatók több tényezőre bontva hárítják tovább azokat. Ezeket minden vállalkozásra nézve azonos arányú emelkedésnek tekintjük. A szakágazatok költségszerkezetében képviselt arányuk szerint pedig számítunk egy átlagos költségemelkedési szintet. Mindebből pedig következtetéseket vonunk le a címben foglaltakkal kapcsolatosan. Véleményünk alátámasztására piaci információkat és rövid helyzetelemzéseket közlünk, amelyeket keretes formában különítünk el a szövegben. Ezen dokumentum is csatlakozik a korábbi szintén az szakmai műhelyében készült tanulmányokhoz -, és az Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottság azon elkötelezettségét erősíti, amely az élelmiszeriparral, és azon keresztül az egész élelmiszer termékpályával szemben áll fenn. Abból kiindulva, hogy az élelmiszer termékpálya éppen az élelmiszeriparon keresztül élénkíthető leginkább, a kormányzati intézkedések kiemelt jelentőséggel bírnak a teljes szektor számára.

5 5 II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az Európai Uniótól is sok kritikát kapott magyarországi különadó-rendszer számos közvetlen és közvetett hatást fejt ki a magyarországi élelmiszeriparra. Ezek körvonalazása és lehetőség szerinti számszerűsítése előtt tanulmányunk első fejezeteiben az élelmiszeripar aktuális helyzetét, pénzügyi mutatóit, valamint az öt vizsgálandó különadó (bankadó, kiskereskedelmi adó, távközlései adó, energiaellátói adó, népegészségügyi termékadó) hátterét, tartalmát mutatjuk be. Az élelmiszeripar helyzetének legrövidebb összegzése az, hogy nem tesz lehetővé fenntartható fejlődési pályán maradást. Az erőforrások felélése folyik. Ezt nagyon fontos (lenne) tudni akkor, amikor újabb terheket raknak az élelmiszerfeldolgozásra. 2. A magyarországi élelmiszeripar gazdálkodási körülményei kifejezetten rossznak tekinthetők. Ennek ellenére a termelése elkezdett növekedni, exportja pedig töretlenül növekszik. Ez az életképesség ágazati szintű meglétéről tanúskodik. Ugyanakkor rámutat arra, hogy az iparágban rejlő potenciál kihasználása igen alacsony szintű. 3. Az élelmiszeripar fejlesztése a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a mezőgazdasági adottságaink kiaknázását magasabb szintre emeljük. Ezt az alapvető összefüggést ismerte fel a jelenlegi kormányzat akkor, amikor a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az élelmiszeripar fejlesztésére. Mivel vállalkozásunk (az ) számos ponton részese ennek a folyamatnak, állítjuk, hogy a szaktárca együttműködve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP tervezőivel az eddigieknél jelentősen nagyobb fejlesztési forrásokat szándékozik az élelmiszeripar számára biztosítani. 4. Az egyik legfontosabb következtetés azonban továbbra is az, hogy a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság jellemzi a magyarországi vállalati gazdálkodási környezetet. Ez rontja a befektetések esélyét, elbizonytalanítja a beruházást-tervezőket, és távol tartja a finanszírozó külső tőkét (banki forrásokat, kockázati tőkealapokat, stb.) az élelmiszeripartól is. A váratlan adóemelések, a gyors ütemű jogszabályi változások, az

6 6 átpolitizáltság, az amúgy is magas elvonások, a fizetőképes kereslet alacsony szintje nem teszi vonzóvá az élelmiszeripari befektetéseket továbbra sem. 5. Az előbb említett azon remény, amely az Európai Unió elkövetkező pénzügyitervezési időszakában ( ) az élelmiszeripar számára a most véget érőnél jelentősen nagyobb forrásokat biztosítana beruházásokra, még csak távoli. Az élelmiszeripar jelentőségét a kormányzati kommunikációban egyre inkább elismerik, és végre, mint kitörési pontot azonosítják a mezőgazdasági potenciál kihasználása okán. 6. A határozott kormányzati szándék ellenére a különadók döntő hányada továbbhárításra kerültek. Ezáltal nem csak az ide célzott NETA, hanem a többi különadó terhének egy része is az élelmiszeriparnál csapódott le. 7. Ismét ki kell emelni azt a tényt, hogy az időszakosra tervezett különadók többsége állandósult. Ezért azok a hatások, amelyeket például a beruházások emiatti elhalasztása szenvedett el, akár tartós elállásokhoz vagy más országban való megvalósításhoz is vezethetnek. 8. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszeriparra háruló különadók általunk számszerűsített költséghatásai erősítették a többi költség- és gazdálkodást nehezítő tényező hatását. Ezért, amikor az általunk számított átháruló összegeket tekintjük, akkor gondolni kell azok negatív folyamatokat erősítő hatására. Azzal együtt, hogy érdekérvényesítő képességének gyengesége miatt az élelmiszeripar e költségemelkedéseit nem tudja továbbhárítani sem a vevőire, sem a beszállítóira. 9. Számításaink szerint, a vizsgált különadók az elmúlt három évben több mint 50 milliárd forint többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak. Ennek legnagyobb tétele a közvetlenül ható (44%) a NETA. Sorrendben mögötte a bankadó (21%) a kiskereskedelmi adó (20%) az energia (12%) és a távközlés (3%) áll. Ha az összeg évek közötti eloszlását nézzük, akkor 21, 25 és 54 százalék volt az elmúlt három év sorrendjében az arány.

7 7 A különadók számított hatása az élelmiszeriparban, millió Ft Összesen bank 4 202, , , ,2 kiskereskedelmi 3 993, , , ,6 távközlési 459,3 501,0 518, ,5 energiellátók 1 703, , , ,1 NETA , , ,3 Összesen , , , ,7 Forrás: Szakágazati összegző táblánk szerint az édesipart sújtja leginkább a különadózás, hiszen főként a NETA közvetlen érintettsége miatt majd 3 milliárd forint költsége keletkezett csak 2011-ben. Mögötte az amúgy is sok gonddal küszködő húsipar, majd az alkoholmentes italgyártás cégei sorakoznak. A vizsgált különadók élelmiszeripari költséghatása 2011, millió Ft Bankadók Kiskeradó Távközlési adó Energiaadó NETA Összesen Édesség gyártása 214,0 519,6 26,0 112, , ,2 Húsfeldolgozás, -tartósítás 425, ,1 59,8 267, ,1 Üdítőital, ásványvíz gyártása 207,9 591,9 29,6 122,5 720, ,2 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 273,4 907,2 45,3 207, ,4 Tejtermék gyártása 293,4 738,8 36,9 166, ,7 Olaj gyártása 355,7 666,3 33,3 161, ,9 Haszonállat-eledel gyártása 210,8 625,5 31,3 143, ,0 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 310,4 475,9 23,8 106,7 916,7 Dohánytermék gyártása 197,6 569,9 28,5 33,8 829,8 Kenyér; friss pékáru gyártása 152,7 521,4 26,1 98,8 798,9 Szőlőbor termelése 301,8 313,7 15,7 68,1 699,3 Fűszer, ételízesítő gyártása 50,7 101,4 5,1 21,4 458,4 637,0 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 174,2 365,0 18,2 77,4 634,9 Malomipari termék gyártása 137,0 385,5 19,3 86,7 628,5 Keményítő, keményítőtermék gyártása 101,3 350,7 17,5 67,6 537,1 Sörgyártás 138,0 300,0 15,0 40,3 493,3 Hobbiállat-eledel gyártása 179,6 240,7 12,0 51,7 484,1 Készétel gyártása+homogenizált, diétás étel gyártása 144,5 207,0 10,3 42,9 404,7 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 86,3 188,1 9,4 45,8 329,6 Cukorgyártás 73,8 183,2 9,2 46,1 312,3 Tartósított lisztes áru gyártása 70,4 157,0 7,8 28,6 263,8 Tésztafélék gyártása 66,9 132,9 6,6 28,0 234,4 Desztillált szeszes ital gyártása 64,1 142,3 7,1 19,8 233,3 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása 17,9 52,0 2,6 10,5 83,0 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás 11,1 40,8 2,0 8,8 62,7 Jégkrém gyártása 7,7 17,2 0,9 3,2 28,9 Tea, kávé feldolgozása 5,0 15,4 0,8 3,4 24,6 Margarin gyártása 4,8 14,9 0,7 4,0 24,5 Halfeldolgozás, -tartósítás 1,5 1,2 0,1 0,3 2,9 Gyümölcsbor termelése 1,3 1,1 0,1 0,3 2,8 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása 0,1 0,1 0,0 0,0 0,2 Malátagyártás 0,1 0,0 0,0 0,0 0,1 Összesen 4 279, ,6 501, , , ,9 Forrás: számításai 10 Amiatt, hogy e plusz terhek is rárakódtak az élelmiszeripar költségeire, nem csodálkozhatunk azon, hogy az alkalmazottak száma tovább csökken az iparágban. Ez a termelési hatékonyság javulását jelenti növekvő termelés mellett, de több árnyoldala is van. Egyrészt, középtávon csökkenti a termelési potenciál jobb kihasználásának esélyét, másrészt fokozza a szakemberhiányt, hozzájárul a szakemberképzés további sorvadásához.

8 8 Itt már említenünk kell a szintén vizsgált minimálbért is. Hiszen ez is a többi hatással egyesülve, azok hatását erősítve rontja a foglalkoztatási potenciált még annak ellenére is, hogy a termelés csökkenése megállt. Az elmúlt három évben az alkalmazottak létszáma az élelmiszeriparban újabb 2,3 százalékkal csökkent. Ebben a különadók hatása kézzel fogható, hiszen 2009 után még növekedett is a létszám. Az újbóli csökkenést szorosan összekapcsolhatjuk a különadók negatív hatásokat erősítő jellegével. Ennek a 2200 alkalmazottnak a leépítésében kulcsszerepet játszottak a különadók. Arányaiban a fenti, a szakágazatok érintettségét mutató táblázat arányai szerint történt ez. Tehát a legnagyobb emberveszteséget az édesipar szenvedte el. 130,0 125,0 120,0 128,0 126,0 126,0 123,0 123,6 Az alkalmazásban állók száma és az átlagos statisztikai létszám ezer fő 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 118,6 112,9 116,0 105,3 113,0 100,3 107,0 99,7 103,5 96,0 101,3 96,4 97,4 93,9 91,8 95,7 94, Forrás: KSH, ÉFOSZ 11. Az élelmiszer-feldolgozásban alkalmazottak létszámának csökkenése és a minimálbér emelkedése között mindenképpen van összefüggés. Ugyanilyen szoros az élelmiszeripar bér és bérjellegű kifizetéseinek függése a minimálbér változásának ütemétől. Az alábbi ábrán jól érzékelhető, hogy az élelmiszeripari vállalkozások személyi jellegű ráfordításai egy irányban változnak a minimálbérrel. Az eltérő mértéket a létszám csökkenése és a személyi ráfordítások elemeinek (pl. tb-járulék, egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék, nyugdíj-biztosítás, szakképzési járulék)

9 9 változásai okozzák. Mivel az élelmiszeriparban jelentős a minimálbéren foglalkoztatottak aránya, annak emelése közvetlenül hat a bérköltségek növekedésére. 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0 A minimálbér és az egy főre jutó személy jellegű ráfordítások változása, % előző év =100-6, minimál-bér 6,0 7,5 9,6 4,8 5,3 3,6 2,8 6,1 szem. jell. ráf. 9,8 3,5 6,9 2,1 10,5 1,7-4,8 3,4 Forrás: KSH és ÉFOSZ adatok alapján számítás A minimálbér és annak évről-évre történő emelése azonban nem önmagában oka az élelmiszeripari foglalkoztatottak száma csökkenésének, de erősíti azokat a hatásokat, amelyek a termelési költségek racionalizálása irányában hatnak. Ilyenek például az alapanyag költségek emelkedésének nehézkes továbbhárítása a vevők felé, vagy a kereslet csökkenése miatti termelés-visszafogás, illetve a magas költségvetési elvonások. Mivel feltételezzük, hogy a beruházások szintje az élelmiszeriparban messze elmaradt a fenntartható pályán való maradás minimálisan szükséges szintjétől, joggal feltételezzük azt is, hogy a hatékonyság-növelés miatt szükségtelenné vált dolgozói leépítés nem játszott fontos szerepet az alkalmazottak számának csökkenésében. Arra a kérdésre, hogy a minimálbér-emelés nélkül hogyan alakult volna az élelmiszeripar foglalkoztatási helyzete, csak erős feltételezésekre támaszkodhatunk. Nevezetesen, azok a körülmények, amelyek az élelmiszeripari vállalkozásokat tevékenységük folyamatos racionalizálására kényszerítik, a minimálbér nélkül is csökkenő foglalkoztatotti számot eredményeztek volna. Amennyiben mégis számszerűsítésre, illetve a létszámcsökkenésre leginkább ható tényezők sorba

10 10 rendezésére törekszünk, akkor az iparág előző fejezetben bemutatott 2000 óta mért 25 százalékos létszámcsökkenésének okai között elsőként a piaci kényszer okozta cégbezárásokat, csődöket kell említeni. Ebben a belföldi piacvesztés, a gazdasági válság okozta nehézségek, a hálózatos kereskedelem térnyerése állnak - többek között - a háttérben. Az állami elvonások, a munkaerővel kapcsolatos költségek emelkedése és magas szintje csak ezek után következik. Véleményünk szerint, az említett leépülés összetett ok-okozati összefüggéseiben a minimálbér közvetlenül csak kis arányban szerepel. Sőt, a minimálbér-emelés nem is elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti bérekkel rendelkező rétegek keresetére. A minimálbéremelésekre a legtöbb élelmiszeripar vállalkozás nem tud már létszámcsökkentéssel reagálni, mivel a racionalizálási kényszerek miatt azt már korábba megtette. Ehelyett az annál többet keresők béremelését mérsékli, esetleg elhalasztja. Így hat közvetve a minimálbér arra, hogy csökken az élelmiszeripar munkaerő-vonzó és megtartó képessége, romlik a munkaerő minősége, csökken a versenyképesség. 12. A magyarországi élelmiszeripar várható foglalkoztatási potenciáljával kapcsolatban, a fentiek alapján a következő szakértői véleményt fogalmazzuk meg: Tekintettel arra, hogy a fenti költségterhek állandósulni látszanak, viszont a piaci lehetőségek már inkább lassú bővülést fognak mutatni, ebben az évtizedben nem számítunk az élelmiszeriparban alkalmazottak számának további csökkenésére. Előrejelzésünk szerint 2020-ben mintegy 95 ezer főt fog az iparág alkalmazni. 130,0 125,0 120,0 115,0 110,0 105,0 128,0 Az alkalmazásban állók létszámának várható alakulása 2020-ig, ezer fő, 2013-tól Agrár Európai Kft. előrejelzés 100,0 95,0 90,0 85,0 80,0 94,2 95,

11 11 III. AZ ÉLELMISZERIPARI SZAKÁGAZATOK PÉNZÜGYI ADATAI, MUTATÓI Ahhoz, hogy számszerűsíteni tudjuk a minimálbér emelkedésének, valamint a különadóknak az élelmiszeripar gazdálkodására kifejtett hatását, először át kell tekintenünk az iparág gazdasági helyzetét. Ehhez a legfrissebb elérhető évig, 2011-ig használjuk fel az adatokat. Ebben a fejezetben azokat a pénzügyi tendenciákat emeljük ki először ágazati, majd szakágazati szinten, amelyek a minimálbér és a különadók okozta terhelések mérését megalapozzák. Ilyenek például a forgalom, a nyereség, a társasági adó, a létszám, a személyi jellegű kiadások alakulása. Anélkül, hogy a magyarországi élelmiszeripar helyzetének teljes áttekintését adnánk, kiemelünk néhány olyan mutatót, amely képet ad az alapvető folyamatokról. Ilyen például az árbevétel és a nyerseség alakulása. Az élelmiszeripar nettó árbevétele a mélypontnak számító évihez képest 2011-re 21 százalékkal nőtt nominálisan. Ugyanebben a viszonylatban adózás előtti nyeresége 6 százalékkal esett vissza. Ami még ennél is beszédesebb, az időszak során az árbevétel arányos adózás előtti nyereség 0,3 és 2,2 százalék között alakult. Nyilvánvaló, hogy ez nem tesz lehetővé fenntartható fejlődési pályán maradást. Az erőforrások felélését bizonyítja. Ezt nagyon fontos (lenne) tudni akkor, amikor újabb terheket raknak az élelmiszerfeldolgozásra Az élelmiszeripar nettó árbevétele és adózás előtti nyeresége ezer forint árbevétel adózás előtti nyereség Forrás: ÉFOSZ

12 12 Maradva az erőforrások felélésénél, két újabb bizonyítékot is feltárunk. Az egyik a hitelállomány és az ezzel összefüggő hitelképesség. Az élelmiszeripar hitelállománya immár négy éve folyamatosan csökken. Eközben a termelés már nem csökken, a cégek száma érdemben nem változik 1, tehát a hitelezési vagy a hitelképességi romlás áll a folyamat hátterében. Véleményünk szerint, a két tényező közül a hitelképesség romlása a meghatározó, amit az iparág pénzügyi mutatói jeleznek is. Az említett, négy évvel ezelőtti szintnél ma 30 százalékkal kevesebb banki forrás van az élelmiszeriparban, amely pedig továbbra is igen tőkeigényes tevékenység. Különösen nagy - erre az időszakra vetítve 56 százalékos - a devizahitelek visszaesése. Ezt akár pozitívan is fel lehet fogni, hiszen a devizahitel-károsultak között szép számmal vannak élelmiszeripari vállalkozások, de mivel közben az export növekedése folytatódott, a hitelportfolió racionalizálásáról és a hitelképtelenség gyengüléséről van szó. 500,0 450,0 400,0 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya milliárd Ft, 1995 december március Élelmiszeripar Mezőgazdaság 363,9 311,7 311,8 247,1 0, december szeptember június március december szeptember június március december szeptember június március december szeptember június március december szeptember június március december szeptember június 2013.március Forrás: MNB A másik emlegetett bizonyíték a munkaerő számának alakulása. Mivel elemzésünk kiemelten foglalkozik az élelmiszeripar foglalkoztatási, munkaerő megtartási helyzetével a minimálbér és a különadók fényében, itt mutatjuk be a személyi jellegű ráfordítások alakulásának tendenciáját. Jól látható, hogy a és évi kiugró értékek után e kiadások visszatértek tartósan emelkedő trendjükhöz, ami az 1 A megszűnő és létrejövő vállalkozások száma nagyságrendileg azonos.

13 13 árbevételekhez viszonyított arányukat illeti, a vizsgált időszakban az tartós csökkenést mutat. Az időszak elejét jellemző 10,0-10,5 százalékról 9,0 százalék alá mérséklődtek a személyi jellegű kiadások. Ez azt jelenti, hogy a forgalom növekedése nagyobb ütemű, mint a személyi jellegű kiadások bővülése. Ebben persze leginkább a dolgozók számának csökkenése játszott szerepet, hiszen 2003 és 2011 között 24 százalékkal csökkent az élelmiszeriparban az alkalmazottak száma A személyi jellegű ráfordítások tendenciája, ezer Ft Forrás: ÉFOSZ 130,0 125,0 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 128,0 126,0 126,0 123,0 116,0 113,0 107,0 Az alkalmazásban állók létszáma ezer fő 103,5 101,3 95,7 96,4 97,4 94, Forrás: KSH Ennek fényében kell értékelni azokat az előrelépéseket, amelyek a kibocsátás és az értékesítés területén történtek. Az elmúlt évben ugyanis 2010 után ismét két százalékos bruttó termelés-bővülést tudott felmutatni az élelmiszeripar. A szinte

14 14 folyamatosan jól teljesítő, bővülő export mellett ez már a belföldi piacon történő eladások növekedésének is köszönhető. 104,0 102,0 100,0 98,0 96,0 94,0 92,0 90,0 88,0 86,0 Az élelmiszeripar belföldi eladásainak volumenindexe előző év= Forrás: KSH A kivitel a legnagyobb hajtóereje az élelmiszeriparnak, annak ellenére hogy a bevételekben jóval kisebb az aránya, mint a belföldi eladásoknak. Ahogy az az alábbi grafikonon jól látható, 2001 óta mindössze két év volt, amikor az előző évhez képest nem tudott a mennyiségi kivitel emelkedni. Ez is inkább a mezőgazdasági termékkínálattal, mint a piaci kereslettel függött össze. 112,0 110,0 108,0 106,0 104,0 102,0 100,0 98,0 96,0 94,0 92,0 Az élelmiszeripar exportjának volumenindexe előző év= Forrás: KSH

15 15 Az export aránya az élelmiszeripar árbevételében ugyanakkor folyamatosan és tartósan emelkedik. A csatlakozás körüli évekre jellemző 18 százalékról 2011-re 28,5 százalékra nőtt, és a trend minden bizonnyal folytatódni fog. Példaként említjük, hogy az egyértelműen sikerei teljében lévő német élelmiszeripar görbéje ugyanilyen, s a mérték is megegyezik Az export aránya az árbevételben, % Forrás: ÉFOSZ adatok alapján saját számítás Mielőtt a szakágazati szintű adatok elemeznénk, kiemeljük még, hogy a magyarországi élelmiszeripar helyzetének hű tükre az iparág társasági adófizetésének csökkenő tendenciája. Az élelmiszeripari vállalkozások által befizetett társasági adó árbevételarányosan 2003 óta harmadára csökkent, 0,6 százalékról 0,2-re Az élelmiszeripar társasági adója, ezer Ft Forrás: ÉFOSZ

16 16 Az élelmiszeripari szakágazatok sorba rendezése különböző jellemzőik alapján érdekes megfigyelésekre teremt alkalmat. Miközben például számukat tekintve a sütőipari vállalkozások vannak legtöbben, forgalmuk alapján csak a nyolcadikak a szakágazatok között. A szám szerint második borászatok még hátrébb állnak a forgalmi sorrendben. Az élelmiszeripari szakágazatok sorrendje a vállalkozások száma az árbevétel (ezer Ft) szerint Vállalatok száma % Értékesítés nettó árbevétele Kenyér; friss pékáru gyártása ,5 Húsfeldolgozás, -tartósítás Szőlőbor termelése ,9 Baromfihús feldolgozása, tartósítása Húsfeldolgozás, -tartósítás 390 7,8 Tejtermék gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 373 7,4 Olaj gyártása Desztillált szeszes ital gyártása 332 6,6 Haszonállat-eledel gyártása Üdítőital, ásványvíz gyártása 304 6,1 Üdítőital, ásványvíz gyártása Készétel gyártása+homogenizált, diétás étel gyártása 232 4,6 Dohánytermék gyártása Édesség gyártása 207 4,1 Kenyér; friss pékáru gyártása Tésztafélék gyártása 150 3,0 Édesség gyártása Haszonállat-eledel gyártása 138 2,8 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása 125 2,5 Malomipari termék gyártása Malomipari termék gyártása 116 2,3 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Tejtermék gyártása 100 2,0 Keményítő, keményítőtermék gyártása Tartósított lisztes áru gyártása 98 2,0 Szőlőbor termelése Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 71 1,4 Sörgyártás Olaj gyártása 69 1,4 Hobbiállat-eledel gyártása Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 66 1,3 Készétel gyártása+homogenizált, diétás étel gyártása Sörgyártás 53 1,1 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Hobbiállat-eledel gyártása 43 0,9 Cukorgyártás Fűszer, ételízesítő gyártása 41 0,8 Tartósított lisztes áru gyártása Tea, kávé feldolgozása 30 0,6 Desztillált szeszes ital gyártása Jégkrém gyártása 21 0,4 Tésztafélék gyártása M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása 21 0,4 Fűszer, ételízesítő gyártása Halfeldolgozás, -tartósítás 11 0,2 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása Burgonyafeldolgozás, -tartósítás 11 0,2 Burgonyafeldolgozás, -tartósítás Gyümölcsbor termelése 11 0,2 Jégkrém gyártása Keményítő, keményítőtermék gyártása 7 0,1 Tea, kávé feldolgozása Dohánytermék gyártása 6 0,1 Margarin gyártása Cukorgyártás 5 0,1 Halfeldolgozás, -tartósítás Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása 5 0,1 Gyümölcsbor termelése Margarin gyártása 3 0,1 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása Malátagyártás 2 0,0 Malátagyártás , Forrás: ÉFOSZ Még izgalmasabb képet mutat a nyereség különböző szintjeinek alapján képzett sorrend. Persze tudjuk, hogy a keményítőgyártók más termékei nagyon összezavarják a képet, de kétségtelen, ezek a legeredményesebb tevékenységek az élelmiszeriparban. Bár az átlagok elmossák a szakágazaton belüli vállalkozások közötti - akár szélsőséges - különbségeket, az iparágon belüli összehasonlításra alkalmas. Üzemi szinten, a jövedelemtermelési listák végén a tejipar és az édesipar található. Míg azonban az adózás előtti eredmény az édesiparban már kedvezőbb helyezést mutat, a

17 17 tejipar ezen a szinten is nagyon kedvezőtlen képet fest. Ráadásul, ha azt is tudjuk, hogy ez évek óta tartós helyzet, megértjük, miért sűrűsödnek a tulajdonosváltások, és miért kerül lakat egyes cégek kapujára. Miközben tehát hangsúlyozni kell, hogy a számviteli adatok, az éves beszámolók nem minden esetben mutatják a valós képet, s főleg a szakágazati átlagokkal kell nagyon óvatosan bánni, az előbbi és az alábbi táblák jelzik, hogy az élelmiszeripar eredményét a cégek egy szűk csoportja állítja elő. Amikor tehát a különadók és a minimálbér hatásait próbáljuk bemutatni, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége igen alacsony jövedelmezőséget tud felmutatni. Ebben a csoportban pedig felülreprezentáltak a nemzetközi cégek, amelyeknél az egyes leányvállatok közötti tevékenységek és jövedelem-megoszlás üzletpolitikai kérdés és döntés is. Az élelmiszeripari szakágazatok sorrendje a nyereség (ezer Ft) szerint Üzemi tevékenység eredménye Keményítő, keményítőtermék gyártása Haszonállat-eledel gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Malomipari termék gyártása Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Üdítőital, ásványvíz gyártása Olaj gyártása Cukorgyártás Sörgyártás Szőlőbor termelése Kenyér; friss pékáru gyártása Hobbiállat-eledel gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Tésztafélék gyártása Készétel gyártása+homogenizált, diétás étel gyártása Desztillált szeszes ital gyártása M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása Fűszer, ételízesítő gyártása Jégkrém gyártása Tea, kávé feldolgozása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása Malátagyártás Gyümölcsbor termelése Halfeldolgozás, -tartósítás Dohánytermék gyártása Margarin gyártása Burgonyafeldolgozás, -tartósítás Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Tejtermék gyártása Édesség gyártása Forrás: ÉFOSZ Adózás elotti eredmény Keményítő, keményítőtermék gyártása Haszonállat-eledel gyártása Malomipari termék gyártása Cukorgyártás Tésztafélék gyártása Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás Húsfeldolgozás, -tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Üdítőital, ásványvíz gyártása Tartósított lisztes áru gyártása Készétel gyártása+homogenizált, diétás étel gyártása Kenyér; friss pékáru gyártása Desztillált szeszes ital gyártása Szőlőbor termelése M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása Jégkrém gyártása Fűszer, ételízesítő gyártása Tea, kávé feldolgozása Édesség gyártása Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása Malátagyártás Gyümölcsbor termelése Halfeldolgozás, -tartósítás Margarin gyártása Hobbiállat-eledel gyártása Burgonyafeldolgozás, -tartósítás Sörgyártás Dohánytermék gyártása Gyümölcs-, zöldséglé gyártása Olaj gyártása Tejtermék gyártása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

18 18 Mivel a kiskereskedelmi adóval összefüggésben az élelmiszerek fogyasztói árának változása is a vizsgálandó tényezők között van, bemutatjuk, alakulásukat. Az érintett három év közül kettőben (2011, 2012) az élelmiszerek fogyasztói árai az inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek. Különösen kiemelkedő 2011, amikor 6,6 százalékos volt a fogyasztói élelmiszer-áremelkedése, szemben az infláció 3,9 százalékos szintjével. Ez az év azonban azért is volt különleges, mert a beszállítói élelmiszerárak még ennél is nagyobb arányban, 8,0 százalékkal nőttek, ami azonban még mindig kevesebb, mint fele a mezőgazdasági árak akkori növekedési mértékének. Árváltozások az élelmiszer termékláncban, %, előző év =100 mezőgazdasági termelői árindex élelmiszeripar belföldi értékesítési árindex élelmiszerek fogyasztói árindexe fogyasztói árindex ,2 8,4 11,5 8, ,7 10,4 10,2 6, ,5 0,5 4,4 4, ,8-1,1 3,2 4, ,3 8,0 6,6 3, ,4 5,2 5,9 5,7 2013* 15,8 6,3 4,1 2,4 Forrás: KSH *jan-ápr, máj 50,0 40,0 Az árváltozás üteme az élelmiszer termékláncban az előző év azonos időszakához képest, 2006 júl máj, % 30,0 mezőgazdasági termelői árindex fogyasztói árindex 20,0 élelmiszerek fogyasztói árindexe 10,0 0, július szeptember november 2007 január március május július szeptember november 2008 január március május július szeptember november 2009 január március május július szeptember november 2010 január március május július szeptember november 2011 január március május július szeptember november 2012 január március május július szeptember november 2013 január március május -10,0-20,0 élelmiszeripar belföldi értékesítési árindex -30,0 Forrás: KSH

19 19 A következő olyan tényező, amely segítségünkre lesz a különadók hatásának számszerűsítésében, az anyag jellegű ráfordítások alakulása. Abból a feltételezésből indulunk ugyanis ki, hogy az elérhető adatok közül az anyag jellegű ráfordítások vannak leginkább arányban az energia-felhasználással. Ennek alapján tudjuk leginkább reálisan leosztani a szakágazatok között a különadó terhét. E költségtényezőket a szakágazati szintű eredmény-kimutatásokból nyerjük Anyagjellegű ráfordítások alakulása az élelmiszeriparban, ezer Ft Forrás: ÉFOSZ

20 20 IV. A KÜLÖNADÓK RENDSZERE Mielőtt kalkulációkba bocsátkozunk, érdemes röviden áttekinteni azokat az adónemeket, amelyek élelmiszeripari hatását vizsgálni fogjuk. Szükségtelennek tartjuk a részletes áttekintést, hisz mondanivalónk szempontjából az adó alanya, költségvetési hatása az érdekes. Több tényező is különös aktualitást ad ennek az elemzésnek. (i) Egyrészt, az Európai Unió túlzott deficit eljárása alól éppen ebben e hónapban kerül ki Magyarország. Azok az adók ugyanis, amelyeket az elmúlt években vezetett be a kormány, és ágazati különadók gyűjtőnév alatt híresültek el, éppen ezt a célt szolgálták, de immár előre lép másik fontos jellemzőjük, a gazdasági növekedést akadályozó. (ii) A másik fontos aktualitás, hogy a kézirat lezárása előtt jelentette be a nemzetgazdasági miniszter, hogy augusztus elsejétől tovább emelik ezen adók némelyikét 2. A kommunikáció szerint, a pótlólagos intézkedésekre azért van szükség, hogy az ország ne essen vissza a túlzott deficit eljárás alá, miután kikerültünk, miként az más országokkal, például Máltával történt. (iii) A harmadik tényező az a friss hír, mi szerint várhatóan még az idén ítéletet hoz az Európai Bíróság a bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyarországi különadó ügyében. Az Európai Bizottság a Hervishez (SPAR csoport) hasonlóan úgy véli, hogy a 2 A parlament június 27-i ülésén elfogadták az újabb megszorító csomagot. A kormánytöbbség úgy döntött: nő a pénzügyi tranzakciós illeték. Eddig 0,3 százalék volt az illeték mértéke, ez augusztustól 0,6 lesz, és megszűnik a 6000 forintos felső limit. A számlák közti utalásnál a 0,2 százalékos mérték 0,3-ra nő. A 6000 forintos korlát itt megmarad. A távközlési adó szintén módosul: 2 forintról 3 forintra nő a céges vállalkozásokat terhelő adó, a felső korlát 2500-ról 5000 forintra nő. A bányajáradék 12-ről 16 százalékosra nő. Az egészségügyi hozzájárulás 6 százalékos lesz a kamatokra vonatkozó tőkejövedelmek esetében. Megszavazták a szerdán benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatot is. A kormány az önkormányzati adósság átvállalásakor kivetett 7 százalékos különadóról lemondott, helyette inkább a tranzakciós illeték utólagos felemelését választotta. A befizetendő összeg meghaladja a bankok első negyedévi nyereségét. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett zárószavazás előtti módosító szerint ennek célja az, hogy a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezik a bankokat 2013-ban. A pótbefizetés a január-áprilisi időszakban fizetett tranzakciós illeték 208 százaléka, a számítások szerint 75 milliárd forint lesz. Kétségtelen, van olyan bank, amelyik ezt az illetéket áthárítja, van olyan, amelyik nem kommentálta Varga Mihály a kritikákat a záróvitában.

21 21 kiskereskedelmi különadó szabályozása a hazai vállalatokat kedvezőbb elbánásban részesíti, és az adó főként a külföldi tulajdonú cégeket terheli. A brüsszeli testület tavaly júniusban amúgy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a különadó miatt, amit az ősszel második fokozatba léptetett. Ismeretes, hogy a távközlési adó is hasonló vizsgálat alatt van. A különadóztatás története nem 2010-ben, hanem 2006-ban kezdődött, amely adófajta az utóbbi időben az adóztatás egyik igen gyakran alkalmazott eszköze. A 2006 óta napirenden van a vállalati különadóztatás mint például a hitelintézeti járadék, energiaellátók különadója, társas vállalkozások különadója, amelyet leginkább az államháztartási hiány csökkentése, kisebb részben pedig a munka- és tőke adóterhelése közti különbség közelítése motivál. A különadózás politikailag is a legkisebb ellenállás felé mutatott, élvezve a közvélemény támogatását. (6) A különadók hatékonyságát vizsgáló elemzések már 2011-ben arra hívták fel a figyelmet, hogy talán a nem kívánt viselkedési hatások (áthárítás, adóelkerülés, beruházások visszafogása, profitmozgatás) ellenösztönzése jelenti a legnagyobb problémát. Ráadásul nem zárható ki az adó akár teljes áthárítása a többi gazdasági szereplőre a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően. (6) Már elemzésünk elején kijelenthető, hogy ezen elvonások aligha rövid távú szereplői a magyarországi adórendszernek. Erre utal legalábbis, hogy (i) az államadósság továbbra is magas. A költségvetés stabilan tartása pedig nem nélkülözheti ezeket az adónemeket. De konkrétan kijelentésre is került 3, hogy (ii) az adórendszerünk szerkezete véglegesnek tekinthető, ami szintén azt jelzi, hogy ezek hosszú távú eszközei az adópolitikának. 3 A mostani az új magyar gazdasági modell adórendszere: nincsenek benne válságadók, ideiglenes elemek; ami most szerepel a rendszerben, az hosszú távon is szerepelni fog nyilatkozta Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta: a kormány nem csökkenti a bankok, az energiaszektor, vagy a monopol helyzetben lévő cégek adóját, ellenben csökkenti a személyi jövedelemadót, a munkát terhelő járulékokat és a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók terheit. "Nincsen semmilyen áthárítás", sem a bankadót, sem a tranzakciós adót, sem pedig a közműadót nem tudják áthárítani a lakosságra közölte a kormányfő.

22 22 Mértékük jövőbeni alakulását tekintve a mostanihoz hasonlóan, sokkal inkább emelésre számíthatunk, mint csökkentésre, vagy megszüntetésre. 4 EU VÉLEMÉNY A különadók meghatározása előtt az Európai Bizottság véleményét kell még citálnunk. Ezt áprilisban, egy olyan kiadványban tett közzé, amely 13 olyan ország - a többi között Magyarország - gazdaságát vette górcső alá, amelyeknél korábban a makrogazdasági egyensúly megbomlását állapította meg. (4) Magyarországnak alacsonyabb ágazati és a pénzügyi szektorra kivetett különadókat kellene meghatároznia a növekedés fellendítése és egy új üzleti környezet létrehozása érdekében - derül ki az Európai Bizottság elemzéséből óta a háztartásokra közvetlenül kivetett terhek növelése helyett Magyarország a pénzügyi, energia-, távközlési- és kiskereskedelmi ágazatra vetett ki különadókat, amellyel a költségvetési lyukakat foltozták be. Ezen adóintézkedések segítségével a kormány 3 százalék alatt tarthatja a költségvetési hiányt. "A fiskális konszolidáció útján halad Magyarország, hogy megteremtse a fenntartható növekedés alapjait, a közelgő választás pedig hasznos lehet az adórendszer, ezen belül is az egyes szektorokra kivetett különadók csökkentésének felülvizsgálata szempontjából. Különösen a pénzügyi szektorra kivetett adók esetében, amellyel új üzleti környezetet lehetne kialakítani" - véli az Európai Bizottság. Kiemelik, hogy bár Magyarország folyó fizetési mérlege többletet mutat, a hazai kereslet csökken, és a vállalati hitelkínálatnak gyors mérséklődése hozzájárult a történelmileg is alacsony beruházásokhoz. Mindez növelte hazánk sebezhetőségét, csökkentette a potenciális növekedési kilátásokat és tartósan magas szinten stabilizálta a 4 A különadók fennmaradásával a következő kormányzati ciklus közepéig számolni kell, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választást 2014-ben mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. Rogán Antal a különadókról úgy fogalmazott, hogy azokkal "akármilyen kormány is jön 2014-ben szinte biztos, hogy a következő ciklus közepéig, második feléig kalkulálni kell", mert érdemi gazdasági növekedés nélkül csak ezekkel a különadókkal tartható egyensúlyban a magyar költségvetés.

23 23 munkanélküliséget, ami csak nehezebbé teszi a költségvetési konszolidációt. Bár a tanulmány hozzáteszi még a csökkenő államadósságot is, megjegyzik az átvett magánnyugdíjpénztári vagyon szerepét is ebben a folyamatban. Az elemzés szerint továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely odafigyelést és határozott politikai lépéseket igényel. A magas külső és belső adósság és az alacsony gazdasági növekedés miatt Magyarország továbbra kis van téve a hirtelen, kedvezőtlen piaci hangulatváltozásnak - tették hozzá. Az ország a külföldi befektetőkkel szembeni vonzerejének és a banki hitelezés visszaállításával lenne képes csökkenteni a sérülékenységét. Kétségtelen, hiába a 2010 óta 500 millió forintos forgalomig 10 százalékra mérséklődött társasági adóteher (amely - lássuk be jelentős könnyítés, és ami Írországé mellett a legalacsonyabb Európában) nemzetgazdasági szinten a vállalkozások adóterhei emelkedtek. De a kutya a részletekben van elásva, s ezt az EU is kimutatta. A kormányzati szándéknak megfelelően a nagyobb cégek - különösen néhány kiemelt szektorban - adóterhelése növekedett, miközben a kis- és közepes vállalkozásoké csökkent. Ha vállalati adóterhekről beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk a helyi adóról sem. Ezek méginkább inhomogének, de a nemzeti termékhez viszonyított arányuk eléri a másfél százalékot.

24 24 Az EU-27 szintjén az adók a GDP 40 százalékának felelnek meg. Az euró-zónában ez majd egy százalékkal magasabb érték. Nálunk 2011-ben 37 százalék volt ez az arány. Szerkezetét tekintve a közösségben szinte általánossá vált az utóbbi években a forgalmi adó növelése, a társasági adó és a munkát terhelő elvonások csökkentése. A hazai viszonyok tehát nem térnek el az EU általános tendenciáitól. Más kérdés, hogy a forgalmi adó szintjében mi jutottunk a legmagasabbra. 42,0 41,0 40,8 40,0 39,0 38,0 40,1 37,1 37,0 36,0 Adók a GDP százalékában EU-27 euró-zóna Magyarország 35, Forrás: Eurostat Ha megpróbáljuk a vállalkozások bevételeit terhelő adók szintjét összevetni az EU többi tagállamában működőkkel, akkor azt látjuk, hogy bár 10 tagállamban alacsonyabb ezek felső kulcsainak átlaga, mint a miénk, az EU átlagos szintjének tartósan és jelentősen alatta vagyunk. Annak tudatában, hogy nálunk a vállalkozások túlnyomó többségét alkotó kis és közepes vállalkozásokra alacsony társasági adókulcs vonatkozik, kifejezetten kedvező a pozíciónk. Ebben ugyebár a társasági adó mellett a helyi adók és egyéb (nálunk például az innovációs) adók is benne foglaltatnak. A legalacsonyabb a bolgár és ciprusi (10%), a legmagasabb a francia (36,1%) és a belga (34%) társasági adóterhelés. A jellemző tendencia mindenütt a mérséklés.

25 A társaságok bevételeit terhelő adók átlagos felső mértékei, % 23, , Forrás: Eurostat EU Magyarország A kép teljesebbé tétele érdekében vessük össze a hazai terheket néhány EU tagállaméval! E tanulmány témáját illetően a legfontosabb, hogy a bér adóterhelése Ausztria és Franciaország szintjén van Magyarországon. Térségünkben a cseheké hozzánk hasonló, míg Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban jelentősen kisebb. Egyes adónemek terhelése (a GDP arányában, százalék) Bért terhelő Fogyasztást terhelő Teljes elvonás Magyarország 38,4 26,8 37,0 Szlovákia 31,9 18,7 28,5 Csehország 39,0 21,4 34,4 Románia 31,4 21,6 28,2 Ausztria 40,8 21,2 42,0 Németország 38,1 21,1 37,7 Lengyelország 32,2 20,8 32,4 Bulgária 24,6 22,4 27,2 Franciaország 38,6 19,9 43,9 EU ,8 20,1 38,8 Forrás: Európai Bizottság Az adókulcsok szintjén a személyi jövedelemadóban kedvező, a forgalmi adóban kedvezőtlen, a vállalati adóknál pedig átlagos a helyzetünk.

26 26 Főbb adónemek felső kulcsa 2013-ban (százalék) Szja Vállalatokat terhelő adó Áfa Magyarország 16,0 20,6 27,0 Szlovákia 25,0 23,0 20,0 Csehország 22,0 19,0 21,0 Románia 16,0 16,0 24,0 Ausztria 50,0 25,0 20,0 Németország 47,5 29,8 19,0 Lengyelország 32,0 19,0 23,0 Bulgária 10,0 10,0 20,0 Franciaország 50,2 36,1 19,6 EU ,7 23,0 21,3 Forrás: Európai Bizottság A VIZSGÁLATI KÖR LEHATÁROLÁSA A vállalkozásokat sújtó elvonások szerkezete és mértéke - jól érzékelhetően - folyamatosan változik. Ezért nagyon fontos, hogy körülhatároljuk, mi is tartozik vizsgálataink körébe. E tanulmány keretében az alábbi adónemek működését, élelmiszeriparra gyakorolt hatását tekintjük át: 1. Energiaadó; 2. Kiskereskedelmi adó; 3. Távközlési adó; 4. Bankadó; 5. Népegészségügyi termékadó. Tehát nem elemezzük az új útdíj-rendszer - egyébként igen súlyos - hatását, de összefoglaló képet adunk a tanulmány mellékleteként. Nem vizsgáljuk a reklámadó, a tranzakciós illeték és a biztosítási adó hatását sem. Illetve, a tranzakciós adót nehéz lehatárolni az áthárítás szempontjából, ezért közvetetten szerepel a számokban. A következtetéseknél utalunk arra, hogy a vizsgáltak mellett egyéb adók közvetett hatásával is szembe kell néznie az iparágnak. A vizsgálat sorrendjét az határozza meg, hogy az első három adó egy törvény által szabályozott volt. A felsorolásunkban szereplő további két elvonást ezt követően, sorszámuk szerint vesszük górcső alá.

27 27 ÁGAZATI KÜLÖNADÓK Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló évi XCIV. törvényt (ágazati különadó tv.) az Országgyűlés október 18-i ülésén fogadta el, s december 4-étől volt hatályos. E törvény szerint az adókötelezettség háromféle tevékenységre vonatkozott: a) a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, b) a távközlési tevékenységre, és c) az energiaellátók vállalkozási tevékenységére. Az adóköteles tevékenységek meghatározásának alapja a TEÁOR volt. E tekintetben, a kiskereskedelmi tevékenységben az adókötelezettség a közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítést terheli, s nem adóköteles például a nagykereskedelmi értékesítés (a viszonteladónak, más nagykereskedőnek történő eladás). Adóköteles viszont az, ha a termelő közvetlenül a végső fogyasztónak értékesít saját boltjában, vagy közvetlenül raktárából. A távközlési tevékenység alatt az ágazati különadó törvény az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását érti. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll. Az energiaellátó esetén a teljes, az energiaellátó személyében végzett vállalkozási tevékenység adóköteles. Az adókötelezettség tehát nemcsak a szorosan vett, energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenységet, hanem az energiaellátó személyében folytatott valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet (pl.: bérbeadás) felöleli. Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel volt. Tehát, ha például egy vállalkozás többféle tevékenységet is végez, akkor csak a bolti kiskereskedelmi tevékenységből, a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevétel képezte az adó alapját, például a termékek nem kiskereskedelem keretében

28 28 (nagykereskedőnek, kiskereskedőnek) való eladásából származó vagy termékek javításából eredő árbevétel nem volt része az adóalapnak. Ugyanakkor az energiaellátó bármely tevékenységéből származó nettó árbevétele az adóalapba tartozott, tekintve, hogy esetében a teljes vállalkozási tevékenység adóköteles volt. Az adó mértéke mindhárom tevékenységi körben sávosan progresszív volt. A kiskereskedelemben esetében: 500 millió és 30 milliárd forint közötti árbevétel után 0,1 százalék; 30 milliárd és 100 milliárd forint között 0,4 százalék; 100 milliárd forintos forgalom felett 2,5 százalék. Távközlési tevékenység esetében: 500 millió és 5 milliárd forint közötti 4,5 százalék; 5 milliárd forint felett 6,5 százalék. Energiaellátó vállalkozási tevékenysége (a teljes nettó árbevétel): 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,3 százalék; 5 milliárd forintot meghaladó része után 1,05 százalék. Az adót három adóév után kell megfizetni, a 2010., a 2011., a adóév után. Ezért a törvény is határozott időre szólt, január 1-jén hatályát vesztette. Az ágazati különadók január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a kormány a költségvetés stabilizálása érdekében 31 százalékra növelte az energiaellátók jövedelemadóját, közkeletű nevén a Robin Hood-adót, továbbá kibővítette azoknak az adóalanyoknak a körét, akik ezen adó fizetésére kötelezettek 2013-tól előtt a Robin Hood-adó alanyának kizárólag az energiaellátók minősültek, 2013-tól azonban a közszolgáltatók is a törvény alanyaivá váltak, így az egyes víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelők. A fentieken kívül a módosítás bővítette az energiaellátók fogalmi körét is: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is energiaellátónak minősül 2013-tól. Az adó mértéke 8 százalékról 31 százalékra emelkedett, ugyanakkor - az adókötelezettség 50 százalékig - a Robin Hood-adóból

29 29 is érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény. Az adókulcs emelésével 2013-tól, a társasági adót is figyelembe véve, habár nem teljesen ugyanarra az adóalapra vetítve, akár közel 50 százalékos jövedelemadó is terhelheti a fenti ágazatokban tevékenykedő vállalatokat, így az energiaszektor a bankszektor mellett változatlanul az egyik legmagasabban adóztatott ágazat marad. A kivezetésre kerülő ágazati különadók miatti bevételcsökkenést a kormány tulajdonképpen már a távközlési adóról szóló törvény július 1-jei bevezetésével részben kompenzálta. Mint ismeretes, a törvény alapján adóköteles az a szolgáltató, amely a távközlési szolgáltatást nyújtja. Az adó mértéke indított hívásonként és küldött üzenetenként egyaránt 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/db maradt. Magánszemély esetén jelenleg maximum 400 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély esetén maximum 1400 Ft/hó/hívószám az adófizetési plafon. A törvény szövegének értelmében azonban a törvényi maximumok 2013-tól emelkedtek, magánszemélynél 700 Ft/hó/ hívószám mértékűre, nem magánszemélyek esetén 2500 Ft/hó/hívószám mértékűre. A fenti adómértéket emelte tovább a legújabb adócsomag ( ). Összegezve: 2013-tól tehát kivezetésre került a bolti kiskereskedelmet, a távközlési tevékenységet, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenységét terhelő, átmeneti jelleggel bevezetett különadó. Ezen szektorok adóterhe ugyanakkor nem csökken: az ELÁBÉ 5 levonhatóságának korlátozása növeli az iparűzési adót a kereskedelemben, a távközlési tevékenység esetében a közműadó jelent új, számottevő adóterhet (a már korábban bevezetett percdíj alapú adózás mellett), az energiaellátók esetében pedig szintén a közműadó bevezetése, valamint a Robin Hood adó emelése történik meg a különadó kivezetésével párhuzamosan. 5 Eladott áruk beszerzési értéke

30 30 BANKI KÜLÖNADÓ Magyarországon a jelenleg is alkalmazott bankadó első típusát 2008-ban vezették be, amelyet a korábbi, államilag kamattámogatott forint jelzáloghitelek kamatbevétele után kell megfizetni. Mértéke az ilyen típusú kamatbevétel 5 százaléka, összege körülbelül 11 milliárd Ft/év. Típusából fakadóan a lakossági jelzálog-finanszírozást végző bankok arányosan fizetik. A pénzügyi szervezetek második típusú különadóját az igen aktív kormányzati válságintézkedések keretében 2010-ben vezették be, ennek alapja a évi korrigált mérlegfőösszeg. A mértéke 50 milliárd forint mérlegfőösszegig 0,15 százalék, felette (2011-től) 0,53 százalék, összege a teljes bankszektorra körülbelül 120 milliárd Ft/év. A teljes bankszektor fizeti, hatása különösen súlyos a vállalati ügyfelek hitelezésére fókuszáló bankoknál, hiszen a szokásos vállalati marge-ok nem bírják el a fél százalékos adótartamot. Hatása az új induló bankoknál, a hagyományosan nagyon kicsi bankoknál és takarékszövetkezeteknél mérsékelt. A bankadó hatásai között nem hagyható figyelmen kívül a visszamenőleges hatású jogszabályi változtatások okán az sem, hogy ezek a döntések a kiszámítható jogrendszerbe vetett bizalmat is megingatták. (2) Az elfogadott törvény értelmében a pénzügyi szervezetek (hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek) 2013-ban is kötelezettek maradnak a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, az adó mértéke pedig nem csökken. A Nemzetgazdasági Minisztérium november 16-án kiadott közleménye szerint a pénzügyi szervezetek különadója a 2013-as mértéken, végleges adóként rögzül az adórendszerben. Ide kívánkozik a nemzetgazdasági miniszter június végén (27-én) elfogadott csomagjának egy eleme. A hét százalékos adót, amit a kormány arra az önkormányzati adósságállományra vetett volna ki, amelyet idén vesz át, elvetették, de a tranzakciós illetéket tovább emelték.

31 31 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (CHIPS-ADÓ) A magyar chips-adó története 2010-re nyúlik vissza, ekkor kereste meg az egészségügyi államtitkárságot a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, amely kiszerelési egységenként tízforintos hozzájárulást javasolt hamburgeradóként. A szövetség javaslatát élelmezéstudományi és egészségügyi szakemberek, pénzügyi és jogi szakértők gondolták tovább, javaslatuk két hónapos munka után került a kormány elé. A munka során olyan élelmiszerekről készítettek listát, amelyek só- és cukortartalma az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet vizsgálatai szerint meghaladja az egészségügyi határértéket. A lista elkészült, szeptembertől a cukros üdítőitalok adója öt forint literenként, az energiaitalé 250 forint, az előrecsomagolt, cukrozott készítményeké 100 forint kilogrammonként, a sós snackeké 200 forint, az ételízesítőké pedig az eredetileg tervezett 500 forint helyett 200 forint. A korábban elfogadott módosítások értelmében január 1-jétől adókötelezettség terheli nem csak az adóköteles termék első belföldi értékesítését, hanem az adóköteles termék beszerzését is, akkor, ha azt az adóalany belföldön saját termék előállításához használja fel és az előállított terméket belföldön értékesíti. A kettős adóztatás elkerülése érdekében a most elfogadott módosító törvény mentességet biztosít azon adóköteles termék beszerzésével kapcsolatban, amelyet az adóalany saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná. Két energiaital kategóriát különböztet meg a törvény január 1-jétől. A módosítás az adó mértékét a hatályos, magasabb összegben (250 forint/liter) állapítja meg a taurint is tartalmazó energiaitalok esetében. Alacsonyabb, 40 forint/liter adómérték vonatkozik jövőre a taurint nem tartalmazó, de metil-xantint (koffeint) tartalmazó termékekre. Az ÉFOSZ 2013 áprilisában egy közleményben foglalta össze az adóval kapcsolatos lényeget: a népegészségügyi termékadó nem csökkentette a só- és cukorfogyasztást, míg az érintett ágazatok vesztesége jelentősen emelkedett. Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett beruházás hiúsult meg az ágazatban, az európai uniós

32 32 támogatásokat visszamondták, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és középvállalatoknál. A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja vélekedik a szövetség. Az ÉFOSZ megjegyezte: ezt látta be a dán kormány is, amely a cukor- és a zsíradó eltörlése után a cukrozott üdítőitalok adóját is eltörölte, miután észlelte, hogy nemzetgazdaságilag az élelmiszerek adóztatása kizárólag károkat okoz, a lakosság egészségi állapota pedig ezektől az intézkedésektől nem javul. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK A költségvetési hatások bemutatását kezdjük mindjárt az összefoglaló táblákkal! Az alábbi táblázat a költségvetés bevételeit és az idei előirányzatot mutatja. A bankokat érintő hitelintézeti járadék és pénzügyi szervezetek különadója 2012-ben jelentősen visszaesett. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy a legújabb csomagban újra a bankok adóinak emelése játssza a főszerepet. A költségvetés bevételei, millió Ft Bevételek, egyenleg évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi előirányzat A gazdálkodó szervezetek befizetései Társasági adó Hitelintézeti járadék Egyszerűsített vállalkozói adó Energia adó Környezetterhelési díj Energiaellátók jövedelemadója Cégautóadó Pénzügyi szervezetek különadója Egyes ágazatokat terhelő különadó Kisadózók tételes adója Kisvállalati adó Közműadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó Jövedéki és regisztrációs/fogyasztási adó Távközlési adó Pénzügyi tranzakciós illeték Biztosítási adó Népegészségügyi termékadó A lakosság befizetései Személyi jövedelemadó Adóbefizetések Illetékbefizetések Gépjárműadó Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Befizetés az államháztartás alrendszereiből Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel Kamat- és egyéb bevételek Egyéb uniós bevételek Bevételek összesen Egyenleg Összesen Forrás: KSH

33 33 Ha kiemeljük, és előrejelzésekkel bővítve tekintjük a különadók költségvetési hatását, akkor látjuk, hogy a évi volt a legnagyobb bevétel, és a tavalyi harminc százalékot meghaladó visszaesés okán értjük meg az újabb csomagok megszületését. Az előttünk álló években már csak egyszámjegyűen csökken a tervezett bevétel e tételekből, ami szintén ezen adónemek tartóssá válását sugallja. Előrejelzés a költségvetési bevételekre, millió Ft Hitelintézeti járadék Pénzügyi szervezetek különadója Egyes ágazatokat terhelő különadó Távközlési adó Népegészségügyi termékadó Összesen Forrás: KSH, 2013-tól (7) AZ EGYES ÁGAZATOKAT TERHELŐ KÜLÖNADÓK Az előzetes számítások szerint a három ágazatra (bolti kiskereskedelem, távközlés, energiaellátók) kivetett különadó közvetlen hatásként 2010-ben 161,5 milliárd forinttal, a években pedig milliárd forinttal gyarapították volna a költségvetés bevételeit. A közvetett hatások közül a különadók költségként való elszámolhatósága miatt a társasági adóbevételek csökkenése emelhető ki, amely 15 milliárd forintra tehető az érintett időszak minden évében. Az intézkedések némiképp csökkentik a lakossági fogyasztást és emelik az árakat, illetve késleltetik a beruházásokat. Ezek a hatások összességében kismértékben növelik a fogyasztási típusú és munkát terhelő adókból és járulékokból származó bevételeket. A kötelező ellentételezés külső tételekre vonatkozó szabályát teljesíti a törvényjavaslat mind az idei, mind a következő évben. (5) Az alábbi tábla tehát a különadók bevezetésének idején készült. A fejezet kiinduló táblája és az alábbi közötti különbség jól jelzi az érintettek alkalmazkodását. Ebbe azonban az is beletartozik, hogy áthárították ezen adókat a vevőik, ügyfeleik irányába.

34 34 Költségvetési hatások pénzforgalmi szemléletben (milliárd Ft, augusztusi technikai kivetítéshez képest) bolti kiskereskedelem 37,2 37,8 41,6 2,5 távközlés 69,9 71,1 78,3 4,7 energiaellátók 54,5 61,9 68,2 3,3 közvetlen hatások összesen 161,6 170,8 188,1 10,5 közvetett hatások -17,2-6,6-2,7-8,4 teljes hatás 144,4 164,2 185,4 2,1 Forrás: (5) Mindhárom adó esetén az adófizetők köre rendkívül koncentrált. A bolti kiskereskedelem esetén az 1500 adófizetőből 11 darab (öt élelmiszer jellegű vegyeskereskedelmi, kettő üzemanyag-kiskereskedelmi és négy gépjármű-kereskedelmi vállalkozás) árbevétele nagyobb 100 milliárd forintnál, és ők fizetik az adó több mint 90 százalékát. A távközlési ágazatban az 5 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező 15 vállalat fizeti az ágazatra jutó adótömeg közel 97 százalékát. Az energiaellátókra vonatkozó adó a lineáris adómérték miatt kevésbé koncentrált, az első öt legnagyobb árbevétellel rendelkező céget a teljes adótömeg 61 százaléka, az első húszat pedig 85 százaléka terheli. A szabályozás szerint a 2010-et követő két évben a különadók mértéke az aktuális gazdasági teljesítményhez volt kapcsolva. Habár a nettó árbevétel alapú adók általában sokkal nehezebben megkerülhetők más vállalati közterhekhez (v.ö. profitadók) képest és a kapcsolt vállalatokra vonatkozó rendelkezés is érdemben szűkíti az alkalmazkodási lehetőségeket, a két többkulcsos adó esetén nem zárható ki valamilyen adóoptimalizálási törekvés az érintett üzleti szervezetek részéről (pl. a vállalati szervezet, vagy az üzleti modell átalakításával). Ez megítélésünk szerint összességében csak csekély mértékű negatív kockázatot jelent az adóbevételekre adott becsléseinkben. (5) Sok tanulsággal szolgálnak azok az előzetes számítások, amelyek a különadók egyéb hatásait próbálták előre jelezni: (5)

35 35 Bolti kiskereskedelmet terhelő különadó A bolti kiskereskedelmet terhelő különadó makro-hatásai közgazdaságilag hasonlóak a fogyasztást terhelő adókéhoz. Bár az adót már IV. negyedévében közel ugyanakkora összegben kellett megfizetni egy negyedév alatt, mint a es évek egészében, azzal számoltak, hogy az alkalmazkodás csak fokozatos lesz. Modellszámítások szerint az adó hasonló átgyűrűzési profillal rendelkezik majd, mint a fogyasztási típusú adók általában, azaz az első évben az adó árakra gyakorolt átgyűrűzési hatása 52 százalék, amely később a csökkenő fogyasztási kereslet miatt fokozatosan, de jelentős mértékben mérséklődik. A különadó ennek folytán rövidebb távon részben megjelenhet a fogyasztói árakban, amely a reáljövedelmet és a fogyasztási keresletet is csökkenti. Az adó hatására rövidtávon némiképpen élénkül a munkakínálat is, ám ezt a hatást ellensúlyozza az alacsonyabb aggregált kereslet miatt bekövetkező munkakereslet-csökkenés. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy amint már korábbi kiadványainkban is leírtuk, önmagában a fogyasztási adó emelése, ha más torzító pl. munkát terhelő adók csökkentését váltja ki, akkor hosszabb távon magasabb termeléshez és fogyasztáshoz vezethet. Ami a beruházásokat illeti, az adónak csak kismértékben van hatása a nem kereskedelmi vállalatok beruházására, hiszen a csökkenő termelés miatti beruházási kereslet csökkenést nagyrészt ellensúlyozza az árak emelkedése miatti átmeneti reálkamatcsökkenés beruházás-élénkítő hatása. A kereskedelmi szektorban azonban azzal számolunk, hogy a tervezett beruházások egy része késést szenvedhet. A makro hatások esetén jelentős bizonytalanságot jelent, hogy a kereskedelmi vállalatok a profitcsökkenésre a beszállítói piacon próbálhatnak alkalmazkodni: vagy más beszerzési források keresésével vagy úgy, hogy megpróbálnak a beszállítóknak adott feltételeken szigorítani. Ezek a hatások akár az import emelkedését is eredményezhetik, és tompíthatják a fogyasztói árak emelkedését és a fogyasztói kereslet csökkenését.

36 36 Távközlési szektort terhelő különadó Makro-szimulációink során úgy számoltunk, hogy a lakossági ügyfélkörben ez egy fogyasztási típusú adóhoz hasonlít (átgyűrűzése ugyanolyan mértékű, mint a fent tárgyalt kiskereskedelmi adónak), miközben a terhelt vállalati szektor körében elhalasztott beruházásokat eredményez. A hatások tehát hasonlóak a bolti kiskereskedelmet terhelő különadó hatásaihoz, bár ebben az esetben az elhalasztott beruházás majdnem kétszer akkora, ami a nemzetgazdasági beruházás növekedési ütemét ben 0,1-0,2 százalékponttal veti vissza. A makro-hatások esetén bizonytalanságot jelent, hogy a vállalati ügyfélkörre mekkora mértékben terhelik a szolgáltatók a különadót, és az mennyiben vezethet a vállalatok költségeinek megemelkedéséhez. Alap-szcenáriónkban ilyen hatást csak korlátozott mértékben valószínűsítünk. Energiaellátókat terhelő különadó Az energiaellátókat terhelő különadó makro-hatásai több csatornán keresztül és az egyes részpiacok eltérő viselkedésén keresztül jelentkeznek. A járműüzemanyag-piacon az ágazati szakértői információk alapján azt valószínűsítjük, hogy az adó emelkedése a nettó árakat kb. 1 százalékos mértékben emelheti (ez egy átlagos fogyasztási adó emelés esetén várható emelkedésnél kisebb átgyűrűzést jelent). Mindez emeli az árakat és csökkenti a fogyasztást. A hatások számszerűsítésében jelentős bizonytalanságot jelent ugyanakkor, hogy mivel a változás a gépjárműüzemanyag-piac szereplőit eltérő mértékben érinti (pl. a kiskereskedők egy részét nem, vagy csak kisebb mértékben), a piac szerkezete is megváltozhat. Az adóteher fogyasztókra történő áthárítását az is akadályozza, hogy számos forgalmazónak lehetősége van az import növelésére. Szintén az áthárítást korlátozza az üzemanyag-turizmus intenzitásának potenciális növekedése is. Összességében úgy véljük, hogy az adó fogyasztókra történő áthárítása az üzemanyagokra kivetett egyéb adóknál észleltnél alacsonyabb lehet. Az energiaszektor azon szegmensére kivetett adó esetén, ahol szabályozott árak vannak érvényben, az adó végső árakban történő érvényesítését nem tartjuk valószínűnek, így ebben a körben főként profitcsökkenésre és beruházások elhalasztására számítunk. Azon piaci szegmensben, amelynél nem szabályozottak az árak (főként a vállalati villamos energia szegmensben) viszont azzal számolunk, hogy a vállalatok költségei kis mértékben emelkednek, amely áttételesen csökkenő termeléshez, munka- és fogyasztói kereslethez

37 37 vezet, valamint a fogyasztói árak kismértékű emelkedésével is járhat. Az érintett energiaszektor tehát összességében csak korlátozottan képes áthárítani az adót, a profitja csökken, amely a szektor beruházásainak elhalasztásához vezethet. Ez a hatás a másik két adónál tapasztaltnál számottevően nagyobb lehet. Ismét kiemeljük, hogy a legújabb intézkedések ezen adónemeket is érintik. Az elfogadott módosítás szerint a távközlési adó jelenlegi mértéke 2 forintról 3 forintra emelkedik a vállalati ügyfelek esetében. A rendelkezésre álló adatok alapján a vállalatok részesedése a távközlési szolgáltatásokban 45 százalék. Alappályánkon 2013-ban 41,4 milliárd forint bevételt várunk a távközlési adóból, ennek 45 százaléka 18,6 milliárd forint, aminek 50 százalékos emelése 9,3 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten. Az augusztus 1-i hatálybalépés miatt az idei többletbevétel eredményszemléletben 3,9 milliárd forint, pénzforgalmi szemléletben 3,1 milliárd forint. (3)

38 38 NETA 2012-ben 19,05 milliárd forint befizetés teljesült a NETA-ból, ami az előirányzott 20 milliárd forinttól mindössze 5 százalékkal marad el. Ez nem szerepel a KSH hivatalos költségvetési táblázatában. Ott a évi teljesítési rovatban 3,3 milliárd forint áll. Köszönhetően a többszöri módosításnak, a NETA tavaly jelentősen nagyobb elvonást jelentett, mint 2011-ben. A NAV által közzétett két táblázat alapján nem csak a költségvetési hatások, hanem a szakágazati vonatkozások is konkretizálhatók. Az adó alanya: a) az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő, b) az adóköteles terméket beszerző személy, szervezet. Bevallás beküldésének dátuma (év, hónap) Előrecsomagolt cukrozott készítmény 100 Ft/kg NETA11 nyomtatványcsomag * Energiaital 250 Ft/l Ételízesítő 200 Ft/kg Sós snack 200 Ft/kg Üdítőital 5 Ft/l Végösszeg (Ft) Összesen Forrás: NAV Bevallás beküldésének dátuma (év, hónap) Cukrozott kakópor 70 Ft/kg Előrecsomagolt cukrozott készítmény 130 Ft/kg Energiaital 250 Ft/kg Ételízesítő 250 Ft/kg NETA11 nyomtatványcsomag * Gyümölcsíz 500 Ft/kg Ízesített sör és alkoholos frissítő 20 Ft/l Más üdítőital 7 Ft/l Sós snack 250 Ft/kg Sűrítmény, koncentrátum, vagy szörp formában értékesített üdítőital 200 Ft/l Végösszeg (Ft) Összesen * A leválogatás a augusztus 31-ig beküldött bevallások és önellenőrzések benyújtásának dátuma alapján, a nyomtatvány típusának figyelembe vételével készült. Figyelem! A táblázatok első oszlopa nem bevallási időszakra, hanem a bevallások benyújtásának időpontjára utal. Tényszerű következtetések kizárólag valamennyi tényező együttes vizsgálata alapján vonhatók le. Forrás: NAV

39 39 BANKADÓ A költségvetési bevételek között a bankadó tekintetében a évinél jóval magasabb előirányzat szerepel 2013-ra. Bankokkal kapcsolatos sorok a költségvetés bevételei között, millió Ft Hitelintézeti járadék Pénzügyi szervezetek különadója Összesen Forrás: KSH, 2013-tól (7) Itt a teljesség kedvéért kitérünk a tranzakciós illetékekre is. Erre módot ad, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium havi államháztartási tájékoztatójának 2013 áprilisi megjelenésekor Banai Péter helyettes államtitkár kitért a tranzakciós illeték bevételek alakulására. Eszerint az év első öt hónapjában mintegy 52,8 milliárd forintos összbevételből 16,7 milliárd forintot fizetett a Magyar Államkincstár, 36,1 milliárd forintot pedig a bankszektor (amit szinte teljesen a lakosság fizetett meg, mivel a pénzintézetek továbbhárították a terhet). Ami a tranzakciós illeték-bevételi tervek teljesülését illeti: a 2013-as költségvetés pénzforgalmi szemléletben 301 milliárd forintos bevétellel kalkulált eredetileg (ez 11 hónapnyi bevétel, mert az első befizetések februárban érkeztek be az államkasszába a januári tranzakciók után). Ebből 80 milliárd forintot várt az államkincstártól, de

40 40 eredményszemléletben. Vagyis ezek alapján - pénzforgalmi szemléletben - a kormány 73,3 milliárd forintos bevételt várt az államkincstártól, és 227,7 milliárdot a bankoktól. Ezek fényében azt mondhatjuk, hogy a május végi (február, március, április és május) adatok alapján az államkincstár az időarányosan tervezett bevétel 63 százalékát fizette be (26,6 milliárdos öthavi terv helyett 16,7 milliárdot), a bankok pedig az időarányosan tervezett bevétel 44 százalékát teljesítették (82,7 milliárdos öthavi terv helyett 36,1 milliárd forintot). Vagyis a banki szektor esetében nagyobb az időarányos elmaradás, de az államkincstári befizetések is egyharmaddal elmaradnak a tervezettől. Az elmaradást firtató kérdésre Banai Péter kifejtette: ennek hátterében egyrészt a banki forgalom várthoz képest időarányosan elmaradó forgalma, illetve az érintettek vártnál gyorsabb alkalmazkodása áll. Másrészt, a bevételek elmaradásának oka a szezonalitásban is keresendő, az év második felében a bevételek felfutására számítunk a nagyobb arányú második félévi banki forgalomnak köszönhetően - tette hozzá. Egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a tranzakciós illeték esetében a hétfőn beterjesztett kulcsemeléssel együtt sem fog teljesülni a 301 milliárd forintos terv. Mindez természetesen nem jelenti az államháztartás egészének egyenleg-romlását - tette hozzá. (8)