A munkaidő, pihenőidő a Kúria legutóbbi ítélkezési gyakorlatában. Dr. Tass Edina november 14.

Átírás

1 A munkaidő, pihenőidő a Kúria legutóbbi ítélkezési gyakorlatában Dr. Tass Edina november 14.

2 Kicsit távolabbról Az Európai Parlamenti és Tanács munkaidő-szervezésről szóló november 4-i 2003/88/EK irányelve Munkaidő fogalma az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti szabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően Pihenőidő ami nem munkaidő Mikor lehet a nem munkavégzéssel töltött időt munkaidőnek minősíteni? EUB C-266/14. Tyco-ügy

3 EUB C-266/14. Tyco-ügy Tyco spanyol cégcsoport Lopásgátló biztonsági berendezések üzembe helyezésével és karbantartásával foglalkozik Munkavállalók - lakásokban, ipari és kereskedelmi létesítményekben történő üzembehelyezésével, karbantartásával foglalkoznak

4 Kezdetben. Regionális irodák Reggelenként a munkaidő kezdetekor - itt megjelentek a munkavállalók Átvették a járműveket és az ügyféllistát R R R A munkaidő végeztével ide tértek vissza R R Munkaidő: irodába való megérkezéstől az irodába való visszaérkezésig R R

5 2011-ben Bezárta a regionális irodákat Munkavállalókat a madridi irodához rendelte nem volt állandó munkavégzési helyük A munkavállalók szolgálati járművet és mobiltelefont kaptak Lakóhelyükről utaztak a munkavégzési helyekre, Előző nap kaptak meg az útitervet az egyes ügyfelekkel való találkozás időpontjával Munkaidő: az első ügyfélhez való megérkezéstől az utolsó elhagyásáig a lakóhely és az ügyfél közötti idő = pihenőidő

6 Kérdés: Azt az időt, amit a munkavállalók a nap elején és végén utazással töltenek, az irányelv értelmében munkaidőnek kell-e tekinteni? EUB válasza: Munkaidő Az utazás ideje alatt is tevékenységüket vagy feladatukat végezték Az utazás a munkavégzéshez szükséges eszköz Ha nem: sértené a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére irányuló célkitűzést A vezetés korábban is a munkaidő részét képezte Az utazásoknak a kiindulópontja, illetve végállomása változott Utazás alatt rendelkezésre állnak, utasítást kaphatnak A változás a munkáltató döntéséből, nem a munkavállalók szándékából ered

7 Magyar szabályozás 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. (2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. (3) Nem munkaidő a) - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Mi tekinthető munkavégzési helynek??

8 Régi Mt. a munkaszerződés kötelező eleme állandó vagy változó Új Mt. nem kötelező eleme ahol a munkáját szokás szerint végzi Normál esetben amíg a munkahelyére utazik és haza az nem munkaidő DE! Ha a munkavállaló munkavégzése nem telephelyhez kötött Az utazás pedig a munkavégzés szükségszerű velejárója A munkaidő nem korlátozható Főleg ha közben a munkáltató írja elő a sorrendet A munkavállalónak a munkáltató által behatárolt munkaideje van Ez az utazás nem az Mt. 86. (3) szerinti utazás

9 Munkaidő-nyilvántartási kötelezettség Mt (1) bekezdés A munkáltató kötelezettsége kivétel: kötetlen munkaidőben foglalkoztattak és a vezetők Naprakészen Megvalósulhat a munkaidőbeosztás igazolásával is

10 Kúriai ítéletek Mfv.II /2016/6. Mfv.II /2015/4. Mfv.II /2012/6. Mfv.II /2016/4. Mfv.II /2014/6. Mfv.II /2017/4.

11 Mfv.II /2016/6. Tényállás 3 áruházvezető-helyettes Nyitva tartás: H-Szo: 6 22 óráig V: 8 19 óráig Egy vezetőnek bent kell tartózkodni de kötetlen munkarend Maguk készítettek beosztást 1. H-Szo: :00 2. H-Szo: 14:00 22:30 3. V: 7:30 16:00

12 Munkaügyi ellenőrzés Elsőfokú hatóság Munkaügyi bírságot szabott ki a munkáltatóval szemben( ft) Kötelezte a munkáltatót, hogy vezessen munkaidő-nyilvántartást Nem minősülnek vezetőnek az Mt a szerint Másodfokú hatóság Helyben hagyta a munkáltató nem engedte át ténylegesen a munkaidő-beosztás jogát, csak minimális egyeztetésre adott lehetőséget A munkavégzésük napi 8 óra volt

13 Közigazgatási és munkaügyi bíróság A keresetet elutasította A kötetlen munkarend jogszabályi feltételei nem valósultak meg A munka szervezéséről a munkáltató utasításának megfelelően gondoskodtak Volt munkaközi szünetük A rendkívüli munkavégzést lecsúsztathatták Volt munkaidőkeret

14 Felülvizsgálati kérelem A kötetlen munkarend nem jelenthet teljes kötetlenséget Munkaköri feladatok sajátosságai Vitatta a munkaközi szünetet és a lecsúsztatásokat, valamint hogy azok a munkaidő kötetlenségét igazolnák De jár nekik is pihenési, étkezési szünet Attól még kötetlen a munkarend, ha a feladatok egy részét csak meghatározott időben lehet teljesíteni Ellenkérelem Az ítélet hatályában való fenntartása

15 Kúria A munkarendet a munkáltató határozza meg Meghatározza, hogy a munkavállalónak melyik napon, mettől-meddig kell munkát végeznie Kötetlen munkarend esetén ezt részben vagy egészben átengedi a munkavállalónak A kötetlen munkarend megállapításának feltétele: o a munkakör sajátos jellege, o a munkavégzés önálló megszervezése o munkaidejének legalább a felében olyan tevékenységet végez, amely független a többi munkavállalótól, o és ezt az időt a munkavállaló maga oszthatja be

16 Ezek a feltételek nem valósultak meg Munkájukat az áruház nyitvatartási idejében voltak kötelesek végezni Feladatuk szorosan kapcsolódott a többi munkavállalóhoz, a nyitva tartáshoz A munkakör nem volt kötetlen A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

17 Mfv.II /2015/4. Tényállás A munkavállaló munkakezdéskor az elektronikus belépőkártyáját nem húzta le A munkáltató utólag, a munkavállaló jelenlétében jegyzőkönyvben tisztázta a hiányzó adatot és pótolta, rögzítette az elektronikus rendszerben Munkaügyi ellenőrzés munkakezdés ellenőrzés 13:30 14:49 12:30 14:14

18 Munkaügyi ellenőrzés Elsőfokú hatóság A munkáltató a késedelmes munkaidő regisztrálás miatt megsértette az Mt (1) és (4) bekezdését Kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalók munkaidő-nyilvántartását naprakészen vezesse Másodfokú hatóság Helyben hagyta Két munkanap vonatkozásában nem volt naprakész a munkaidőnyilvántartás A munkaidő kezdetét és végét azzal egyidejűleg kell rögzíteni A szabályszerű foglalkoztatásért a munkáltató felel a munkavállaló közrehatása lényegtelen

19 Közigazgatási és munkaügyi bíróság A felperes keresetét elutasította Marasztalta perköltségben és kötelezte az illeték megfizetésére Mt (1),(2) nyilvántartási kötelezettség, naprakészség eseményszerűség Ennek a munkáltató gyakorlata nem felet meg

20 Felülvizsgálati kérelem Hivatkozott a gyakorlatukra, hogy a munkavállaló jelenlétében veszik fel a jegyzőkönyvet A munkavállaló által megadott adattal pótolják a munkaidőnyilvántartást A munkavállalói közrehatás nem lényegtelen Észszerűség követelményei Nem sérült a naprakészség a felmerülés napján rögzítette A munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének eleget tett Szabályzata volt arra, hogyan kell pótolni a hiányzó adatokat Ezt oktatta is, ellenőrizte is, és pótolta is A jogalkotó célja nem lehetett, hogy a munkavállalót egyenként, a rögzítendő tény felmerülésekor azonnal ellenőrizze és a hiányosságot azonnal küszöbölje ki

21 Kúria A munkaidő-nyilvántartás elvei hitelesség ellenőrizhetőség naprakészség De a törvény nem ír elő alaki követelményt (bármilyen formában) Nem feltétel, hogy egy dokumentumban legyen A munkáltató előírta és oktatta a blokkolókártya használatát Szabályzatot alkotott a kártya használatáról és az elmaradás pótlásáról A jegyzőkönyvezés ennek megfelelően még aznap megtörtént Nincs egyidőben történő dokumentálási kötelezettség

22 Az Mt a a munkavállaló védelmét szolgáló szabály nem merült fel adat arra, hogy a munkavállalónak nem kellett volna munkát végeznie A munkavállalót ért jog és érdeksérelem sem merült fel A munkáltató elektronikusan, esemény szerűen vezette a munkavállaló munkaidejét A Kúria a jogerős ítéletet és a jogsértő közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte

23 Mfv.II /2012/6. Tényállás Felperes: munkavállaló A munkáltatónál kötelezően jelenlétiívet vezettek De nem a valóságnak megfelelően Csak a törvényes munkaidőt tartalmazta Azt a munkahelyi felettes ellenjegyezte Volt mágneskártyás beléptető-rendszer is, ami már nem volt meg a per idejére Volt Tájékoztató a beléptetőkártyák használatáról Volt Kollektív Szerződés a jelenlét igazolására

24 Felperes keresete Adott időszakra rendkívüli munka ellenértékét igényelte Hivatkozott arra, hogy a jelenléti ívben csak a törvényes munkaidőt tüntette fel Az igényét a beléptető kártya adataira alapozta volna Alperesi ellenkérelem A beléptető kártya csak az érkezést, távozást és a napközbeni mozgást regisztrálta Erre csatolta a hivatkozott munkáltatói dokumentumokat (szabályzat, KSZ)

25 Munkaügyi Bíróság A beléptető rendszer adatainak hiányát nem értékelte a munkáltató terhére, mert annak rendeltetése nem a munkaidő nyilvántartása volt A becsatolt jelenléti íveket a munkavállaló töltötte ki, így az ő felelőssége annak tartalmi valósága Törvényszék a kereseti kérelmet elutasította A perben a felperesnek kellett volna bizonyítani az általa kitöltött és a felettese által ellenjegyzett jelenléti ívvel szemben, hogy az ott rögzítettektől eltérő időtartamban végzett munkát Fontosnak tartotta a mágneskártyához kapcsolódó szabályozókat az ítéletet helyben hagyta

26 Felülvizsgálati kérelem A bíróság nem biztosította, hogy a felek jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják, nem akadályozta meg a munkáltatót a beléptető adatainak megsemmisítésében Éjszaka gyakran egyedül végzett munkát Váltótársa többször órákat késett A feladatok átadására egyébként is kellett átfedés

27 Kúria A jelenléti íven valótlan adatokat tüntetett fel Az általa vezetett jelenléti ív adataival szemben a beléptető rendszer adatai az átfedési idő bizonyítására, a rendkívüli munkavégzésre és annak tényleges idejére alkalmatlanok lettek volna Ezt a munkáltatója felé kellett volna jeleznie A teljes körű bizonyítás lehetőségének hiánya a terhére esik A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

28 Mfv.II /2016/4. Tényállás Szerződés 5. pontja: heti 40 órás munkarend Tájékoztató: A) Irányadó munkarend : o o o a hét minden napja munkanap, a pihenőnapok a munkaidő beosztástól függően kerülnek kiadásra Havi egy alkalommal a szombat vasárnapra eső pihenőnapot a munkáltató biztosítja

29 Tényállás folytatása A munkavállaló munkaköre: expo-hasznosítási rendezvényszervező Volt munkaköri leírása - előre meghatározott eseménynaptár alapján tervezett rendezvényeket kellett megszerveznie, lebonyolítania, felügyelni, összehangolni Volt egy helyettese A bérszámfejtés alapjául szolgáló jelenléti ív csak a munkarend szerinti munkaidőt tartalmazta Tényleges munkaidő-adatokat a portaszolgálati napló rögzítette A túlórákat lecsúsztatták, amelyről előzetesen ben tájékoztatták a munkáltatót Több alkalommal volt napi 12 órát meghaladó munkavégzése és a heti munkaideje is meghaladta esetenként a 48 órát A rendezvénynaptárt havi szinten küldte meg a munkáltatónak

30 Felperesi kereset Az általa hivatkozott időben végzett rendkívüli munka ellenértékét igényelte A pihenéshez való jogának megsértése miatti nem vagyoni kártérítéssel Hivatkozása: a munkaszerződés adataiból kell kiindulni, ami heti 40 órás munkaidőt írt elő a 40 órát meghaladó munkavégzése rendkívüli munka Alperesi ellenkérelem Elismerte, hogy munkaidőkeretet nem határozott meg, de a tájékoztató A) pontja irányadó, így havi elszámolás az irányadó

31 Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság A munkaszerződés a heti 40 órás munkaidőt rögzítette a munkáltató nem intézkedett munkaidőkeret meghatározásáról Törvényszék a felperes heti 40 órás munkaidőkeretben dolgozott szakértői számítás alapján megítélte a rendkívüli munka ellenértékét, a nem vagyoni kártérítés iránti igényt elutasította Teljes munkaidős foglalkoztatás - heti 40 óra A munkarend nem az általános, hanem a beosztáshoz igazodik, azaz szombat-vasárnap is munkanap lehet Eltérően kevesebb összegben számította a túlóra pótlékot és a pihenőnapi túlmunkát megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését

32 Felülvizsgálati kérelem A másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú ítélet helyben hagyása mellett A munkaidőkeretben lehet vasárnapra munkát elrendelni, de ahhoz kell a munkáltatótól munkaidőbeosztás ilyet pedig nem kapott Emiatt általános munkarendben dolgozott ( H P, napi 8 óra, szo-v pihenőnap), nem munkaidőkeretben A heti 40 órát meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzés

33 Kúria Munkaidő napi 8 óra, heti 40 óra Munkarendet, munkaidőkeretet, munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg Munkaidő tényleges beosztása hiányában a hét minden napja munkanapnak minősítése jogszabálysértő A munkáltató a munkaidőbeosztásra munkaidőkeretet nem határozott meg Így a heti pihenőidő általános szabályainak alkalmazását nem mellőzhette Heti két pinőnap egyike mindenképpen vasárnapra kellett esni A munkavállaló rendszeresen heti 40 órát meghaladóan szombatvasárnapon munkát végzett

34 A törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, a kmb ítéletét helyben hagyta Lényeges! A munkaszerződés mindig a felek megállapodását rögzíti A tájékoztató az a munkáltató egyoldalú nyilatkozata A tájékoztatónak a szerződéssel összhangban kell lennie, nem lehet azzal ellentétes

35 Mfv.II /2014/6. Tényállás 3 felperes 2 biztonsági ellenőr és 1 portás Napi 12 órás munkaidő-beosztás Munkaköri feladatuk folyamatos ellenőrzés A munkaközi szünetben is! Felperesek keresete A részükre kiadni elmulasztott munkaközi szünet ideje alatt rendkívüli munkát végeztek A munkaközi szünet időtartama a 12 órához igazodóan 90 perc Annak ellenértékeként túlmunkapótlék illeti meg őket és 60 percre nem volt munkaidőbeosztásuk arra kérték az állásidőre járó személyi alapbérüket

36 Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság A csatolt munkaidőnyilvántartás aláírás hiányában nem hiteles Bizonyítást nyert, hogy a munkaközi szünet nem volt biztosítva Megállapodás hiányában a munkaidőbe nem számít bele a munkaközi szünet időtartama Felperesek munkaköre nem minősült készenléti jellegű munkakörnek Törvényszék a keresetnek helyt adott A munkaközi szünet tartamára díjazás csak akkor jár, ha annak kiadása munkaidőben történik Így a 12 órás műszakot teljesítőnek 13 órát kellene a munkahelyén tartózkodni Ha nem biztosítja a munkaközi szünetet, a ténylegesen végzett munka alapján jár a díjazás MK.81.

37 Munkaidő-beosztástól eltérő, rendkívüli munkavégzésnek minősülő foglalkoztatásra nem került sor, azaz a 12 órán felül túlmunkát nem végeztek - a kiadni elmulasztott munkaközi szünet időtartama nem minősült a munkaidő-beosztástól eltérő, azt meghaladó rendkívüli munkavégzésnek - a 12 órát ledolgozták, amire a munkabért megkapták, így nincs olyan kiesett munkaidő, amikor a munkáltató működési körébe tartozó okból nem tudtak munkát végezni a felperesek teljes keresetét elutasította Felülvizsgálati kérelem 12 óra megszakítás nélkül végzett munkából 11 rendes munkaidő, a munkaközi szünet tartamára eső egy óra rendkívüli munkaidő Mivel egy órára nem volt beosztásuk, arra állásidőre járó díjazás jár - alapbér

38 Kúria A felperesek érdekében állt annak bizonyítása, hogy mikor milyen mértékű túlmunkát végeztek A munkaközi szünet kiadásának hiánya önmagában az igényt nem alapozza meg A jogszabálysértő foglalkoztatás megállapítására alapot ad, de a rendkívüli munkavégzés teljesítését, annak törvényi feltételeinek hiányában nem bizonyítja Rendes munkaidőben rendkívüli munkavégzés teljesítése kizárt Nincs kiesett munkaidő sem, amikor nem tudtak munkát végezni A jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

39 Mfv.II /2017/4. Tényállás A közalkalmazott jogviszonya öregségi nyugdíjazása miatt 8 hónap felmentési idővel szűnt meg A munkáltató a teljes időtartamra mentesítette a munkavégzési kötelezettsége alól A munkáltató erre az időre szabadságot nem adott ki, nem váltotta meg sem Kereset Kérte a szabadság megváltását Ellenkérelem Nem minősül munkában töltött időnek (Mt. 55. (1) bekezdés k) pont

40 Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - Törvényszék A törvény a mentesítés minimum idejét határozza meg csak De lehetősége van hosszabb időre is mentesíteni A teljes felmentési idő a Kjt. rendelkezésein alapul, a teljes idő munkában töltött időnek minősül Mt (1) bekezdés szabadság munkában töltött időre jár (2) bekezdés meghatározza mi minősül munkában töltött időnek lényeg a g) pont, ami visszautal az 55. (1) bekezdésre A felperesnek a mentesülés idejére jár a szabadságmegváltás Felülvizsgálati kérelem A szabadságra való jogosultság alapja nem a munkaviszony, hanem a munkában töltött idő A felmentési idő nem munkában töltött idő, nem mentesülési idő

41 Kúria A munkavállalót a munkában töltött idő alatt szabadság illeti meg minden naptári évben A szabadság rendeltetéséből adódóan arra a munkavégzése alapján szerez jogosultságot Meghatározott esetben a jogalkotó a munkavégzés nélkül töltött időt is munkában töltött időnek minősíti ez van felsorolva az Mt. 55. (1) bekezdés b)-k) pontjaiban A k) pont a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időt rögzíti Az Mt. 13. szerint ez jogszabály, KSZ, üzemi megállapodás stb. KJT. is!! Ez kötelezte a felmentési idő legalább felére mentesítésre A jogerős ítéletet hatályában fenntartotta

42 Senki sem tud kimeríteni egy témát, kimeríteni csak a hallgatóságot lehet (Reiners) Köszönöm megtisztelő figyelmüket!