2. Ne folytasson a határozat indokolás részében megjelölt, a fogyasztók jogainak megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot.

Átírás

1 Iktatószám: Tárgy: HB/04-FVO/ /2017 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat Kötelezem a Truck - repair Kft.-t., (1054 Budapest, Alkotmány u. 18. a továbbiakban: társaság, illetve Kft.) hogy működése során, jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától, működése során tegyen eleget az alábbi kötelezettségeinek: 1. A Debrecen, Ozmán u. 3. szám alatt üzemeltetett TRUCK - REPAIR KFT. MŰSZAKI VIZSGABÁZIS" elnevezésű telephelyen alkalmazott hatósági műszaki vizsgadíjakról szóban megfelelő tájékoztatást adjon a fogyasztók részére. 2. Ne folytasson a határozat indokolás részében megjelölt, a fogyasztók jogainak megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot. Kötelezem továbbá a társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a Járási Hivatalt a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül írásban értesítse. INDOKOLÁS A Fogyasztóvédelmi Osztály munkatársai április 20. napján országos témavizsgálat keretében hivatalból helyszíni hatósági ellenőrzés alá vonták a társaság által Debrecen, Ozmán u. 3. szám alatt üzemeltetett TRUCK - REPAIR KFT. MŰSZAKI VIZSGABÁZIS" elnevezésű telephely alábbi reklámanyagait: - A március 24-én megjelent XXVI/12-ei Debreceni Szuperinfó első oldalán közzétett, következő tartalommal ellátott reklámot: TRUCK REPAIR

2 2 Személyautó Műszaki Vizsga AKCIÓ ÁR: Ft Truck - Repair Kft. Debrecen, Ozman u A Vizsgabázis területén, a telek határain elhelyezett következő tartalommal ellátott közterületi reklámhordozó eszközön közzétett reklámot: TRUCK REPAIR Személyautó Műszaki Vizsga AKCIÓS ÁR: Ft 10 méter -->" Az ellenőrzés során az alábbiak kerültek megállapításra: Az ellenőrzést végző szakügyintézők (továbbiakban: szakügyintézők) a helyszíni ellenőrzés során a vizsgabázisra való érkezésük céljának közlése, illetve bemutatkozása nélkül érdeklődtek arról, hogy egy személygépkocsi műszaki vizsgáztatása mennyibe kerül, valamint, mennyit kell várni a vizsgára. Az irodában lévő dolgozó közölte, hogy a személygépkocsik vizsgadíja Ft, de kérte, menjenek a szakügyintézők az ott dolgozó vizsgabiztoshoz, és tőle érdeklődjenek, mivel ő tud erről pontos információt adni. A vizsgabiztos a megkérdezése után közölte, hogy a személyautók vizsgadíja durván Ft, de valójában Ft. és leghamarabb hétfőn délután lehet bevinni az autót. A szakügyintézők, a fenti beszélgetést követően jelezték, hogy hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából érkeztek a vizsgabázisra. A vizsgabiztos ezt követően jelezte, hogy azért mondta, hogy valójában Ft a díj, mert ez a hatósági ár, és bevizsgálással együtt kerül a vizsgáztatás közel Ft-ba, azaz Ft-ba. A vizsgabiztos kérte az irodában elhelyezett írásbeli tájékoztató megtekintését, amelyen elmondása szerint Ft szerepel. Az ellenőrzés idején az ügyfelek fogadására is szolgáló irodában valóban ki volt helyezve egy A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat díja (alapdíj)" címmel ellátott tájékoztató, melyen a személygépkocsik vizsgadíjaként Ft volt feltüntetve, és az egyes gépjármű típusok műszaki vizsgájának díja mellett azon a következő szövegrész is szerepelt:

3 3 A vizsgáló állomás által nyújtott egyéb szolgáltatások díja Például: előzetes vizsgálat (vizsgára felkészítés)* stb Ft-tól +Áfa *ezen vizsgálat elvégzése nem kötelező, ezen díj nem minősül hatósági árnak" Az ellenőrzés során a telephelyvezető, illetve a telepen dolgozó vizsgabiztos is azt a tájékoztatást adta a szakügyintézők részére, hogy Ft-ért vizsgáztatják a személyautókat, de ha valaki előzetes átvizsgálást is kér, akkor egy folyamatban lévő akciónak köszönhetően Ft-ot kell fizetni összesen az előzetes vizsgálatért és a vizsgáért. A szakügyintézők érdeklődtek az iránt is, hogy a Debreceni Szuperinfóban megjelent vizsgálat alá vont reklámban, miért Ft szerepel, amire azt a választ adták a jelenlévők, hogy ez vélhetően egy elírás, hiszen a vállalkozás az irodában jelenleg is kihelyezett szórólapot mellékelte a Debreceni Szuperinfóban megjelent reklám közzétételének megrendelésekor, és azzal azonos szövegtartalmú hirdetés megjelenítését kérte a Szuperinfó szerkesztőségétől. Az ellenőrzésről a HBF sorszámú jegyzőkönyv készült. A helyszíni ellenőrzésen jelen lévő telephely vezető a jegyzőkönyvben foglaltakat a valósággal egyezőnek találta, a jegyzőkönyvet átvette. A Fogyasztóvédelmi Osztály április 20. napján, a fenti ügyiratszámon eljárást indított, amelyről a HB/04-FVO/ /2017. számú, április 21. napján kelt végzés útján a társaságot értesítette. A tényállás tisztázása érdekében a Fogyasztóvédelmi Osztály a HB/04-FVO/ /2017. számú április 21. napján kelt végzésében több kérdés útján adatszolgáltatásra hívta fel a társaságot. A társaság az általa április 28. napján megküldött adatszolgáltatásában nyilatkozott, és az alábbiakat adta elő: A vizsgálat alá vont reklámok közzétételében reklámozóként van jelen. A közterületi reklámhordozó január elején lett kihelyezve. A szórólapok 500 darabban lettek gyártva, és azokat az ügyfélváróban helyezték el, illetve a Kft. alkalmazottai a lakókörnyezetük közelében, postaládákba bedobva juttatták el a fogyasztókhoz. A

4 4 Debreceni Szuperinfó elnevezésű újságban 4 alkalommal, március 1-től 2 hetente jelent meg a reklám. A vizsgáló állomás közelében kihelyezett molinón, a Szuperinfós újsághirdetésen és a szórólapon kívül más reklámhordozót nem vettek igénybe. A járművek műszaki vizsgáztatását az ügyfélváróban is elhelyezett hatósági rendelet (91/2004. (VI.29.) GKM rendelet) díjtételei alapján végzi a vállalkozás. A sikeres vizsga érdekében a fogyasztónak lehetőségük van előzetes átvizsgálás igénybevételére, mely díj szintén fel van tüntetve az ügyfélváróban. Ez nem kötelező, az ügyfél döntésén múlik, hogy kéri-e. A reklámozott szolgáltatást minden esetben Ft-ért ( Ft hatósági díj és 700 Ft kedvezményes átvizsgálás) hirdették, a Debreceni Szuperinfóban tévesen, a vállalkozáson kívül álló ok miatt jelent meg hibásan Ft, de ezt sajnos a Fogyasztóvédelmi Osztály által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során vették észre. A reklámokban nincs feltüntetve a díj megbontásos formában, viszont a fogyasztók a műszaki vizsga előtt tájékoztatást kapnak az ügyfélváróban kihelyezett díjtáblázatból, illetve szóban is közlik velük a lehetséges módozatokat. Ennek igazolásául a Truck-repair Kft. számlamásolatokat is mellékelt adatszolgáltatásához, azon látható, például hogy ha egy új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatakor nem kérik, nem számítanak fel átvizsgálási díjat, de használt járműnél az ügyfél kérésére ezt elvégzik és szerepeltetik a számlán. A rendelkezésre álló iratokból az alábbiakat állapítottam meg: A vizsgálat alá vont reklámokban műszaki vizsga díjaként nem a jogszabályban meghatározott díjat tüntették fel, ami alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A vizsgabázis ügyfélváró helyiségében kihelyezett ártájékoztatón a vizsgáló állomás által nyújtott egyéb szolgáltatások díjaként, példaként említve a vizsgára való felkészítés során végzett előzetes átvizsgálást 2500 Ft-tól + Áfa van rögzítve. Ez azonban nem a fogyasztó által ténylegesen fizetendő ár, mivel az áfát nem tartalmazza, és nem is fedi a valóságot, hiszen a kapott szóbeli tájékoztatás szerint, valamint vállalkozás adatszolgáltatásához mellékelt számla szerit 700 Ft-ot kérnek a személygépjárművek előzetes átvizsgálásért. A határozat alapjául az alábbi jogszabályi hivatkozások szolgáltak:

5 5 A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 14. (1) és (3) bekezdése értelmében, a fogyasztót - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet I. fejezet 4. pontja tartalmazza: 4. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat díja (alapdíj) 4.1. Segédmotoros kerékpár Motorkerékpár, továbbá ennek pótkocsija M1 kategóriájú jármű ( személygépkocsi"), továbbá az M1 és N1 kategóriájú járműhöz kapcsolható pótkocsi a) Vizsgálat díja 16 2 b) Vizsgálat díja környezetvédelmi adatlappal rendelkező M1 kategóriájú, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett jármű esetén (műszaki és közlekedésbiztonsági díjrész) N1 kategóriájú jármű ( könnyű tehergépkocsi") a) Vizsgálat díja 17 0 b) Vizsgálat díja környezetvédelmi adatlappal rendelkező, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett jármű esetén (műszaki és közlekedésbiztonsági díjrész) N2, N3 kategóriájú járművek ( tehergépkocsik" és vontatók") és M2, M3 kategóriájú járművek ( autóbuszok"), továbbá ezek pótkocsijai

6 6 a) Vizsgálat díja 24 9 b) Vizsgálat díja környezetvédelmi adatlappal rendelkező, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett jármű esetén (műszaki és közlekedésbiztonsági díjrész) Mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezek pótkocsijai 7 76 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. -a szerint: (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdés c.) pontja értelmében, megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Az Fttv. 2. alapján e törvény alkalmazásában:

7 7 c) áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog, d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Fttv. 9. (1) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Az Fttv. 10. (1) bekezdése szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Az Fttv. 19. a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi hatóságnak a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárása tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Fgytv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Fttv. 21. (1) bekezdése értelmében az Fttv. rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. Az Fgytv. 45/A. (1) bekezdés a) pontja értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Az Fgytv. 45/A. (2) bekezdés alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön

8 8 jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén. Az Fgytv. 47. (1) bekezdése alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást. INDOKOLÁS A Fogyasztóvédelmi Osztály munkatársai április 20. napján országos témavizsgálat keretében hivatalból helyszíni hatósági ellenőrzés alá vonták a társaság által Debrecen, Ozmán u. 3. szám alatt üzemeltetett TRUCK - REPAIR KFT. MŰSZAKI VIZSGABÁZIS" elnevezésű telephely alábbi reklámanyagait: - A március 24-én megjelent XXVI/12-ei Debreceni Szuperinfó első oldalán közzétett, következő tartalommal ellátott reklámot: TRUCK REPAIR Személyautó Műszaki Vizsga AKCIÓ ÁR: Ft Truck - Repair Kft. Debrecen, Ozman u A Vizsgabázis területén, a telek határain elhelyezett következő tartalommal ellátott közterületi reklámhordozó eszközön közzétett reklámot: TRUCK REPAIR Személyautó Műszaki Vizsga AKCIÓS ÁR: Ft 10 méter -->"

9 9 Az ellenőrzés során az alábbiak kerültek megállapításra: Az ellenőrzést végző szakügyintézők (továbbiakban: szakügyintézők) a helyszíni ellenőrzés során a vizsgabázisra való érkezésük céljának közlése, illetve bemutatkozása nélkül érdeklődtek arról, hogy egy személygépkocsi műszaki vizsgáztatása mennyibe kerül, valamint, mennyit kell várni a vizsgára. Az irodában lévő dolgozó közölte, hogy a személygépkocsik vizsgadíja Ft, de kérte, menjenek a szakügyintézők az ott dolgozó vizsgabiztoshoz, és tőle érdeklődjenek, mivel ő tud erről pontos információt adni. A vizsgabiztos a megkérdezése után közölte, hogy a személyautók vizsgadíja durván Ft, de valójában Ft. és leghamarabb hétfőn délután lehet bevinni az autót. A szakügyintézők, a fenti beszélgetést követően jelezték, hogy hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából érkeztek a vizsgabázisra. A vizsgabiztos ezt követően jelezte, hogy azért mondta, hogy valójában Ft a díj, mert ez a hatósági ár, és bevizsgálással együtt kerül a vizsgáztatás közel Ft-ba, azaz Ft-ba. A vizsgabiztos kérte az irodában elhelyezett írásbeli tájékoztató megtekintését, amelyen elmondása szerint Ft szerepel. Az ellenőrzés idején az ügyfelek fogadására is szolgáló irodában valóban ki volt helyezve egy A forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat díja (alapdíj)" címmel ellátott tájékoztató, melyen a személygépkocsik vizsgadíjaként Ft volt feltüntetve, és az egyes gépjármű típusok műszaki vizsgájának díja mellett azon a következő szövegrész is szerepelt: A vizsgáló állomás által nyújtott egyéb szolgáltatások díja Például: előzetes vizsgálat (vizsgára felkészítés)* stb Ft-tól +Áfa *ezen vizsgálat elvégzése nem kötelező, ezen díj nem minősül hatósági árnak" Az ellenőrzés során a telephelyvezető, illetve a telepen dolgozó vizsgabiztos is azt a tájékoztatást adta a szakügyintézők részére, hogy Ft-ért vizsgáztatják a személyautókat, de ha valaki előzetes átvizsgálást is kér, akkor egy folyamatban lévő akciónak köszönhetően Ft-ot kell fizetni összesen az előzetes vizsgálatért és a vizsgáért. A szakügyintézők érdeklődtek az iránt is, hogy a Debreceni Szuperinfóban megjelent vizsgálat alá vont reklámban, miért Ft szerepel, amire azt a választ adták a jelenlévők, hogy ez vélhetően egy elírás, hiszen a vállalkozás az irodában jelenleg is kihelyezett szórólapot mellékelte a Debreceni Szuperinfóban megjelent reklám

10 10 közzétételének megrendelésekor, és azzal azonos szövegtartalmú hirdetés megjelenítését kérte a Szuperinfó szerkesztőségétől. Az ellenőrzésről a HBF sorszámú jegyzőkönyv készült. A helyszíni ellenőrzésen jelen lévő telephely vezető a jegyzőkönyvben foglaltakat a valósággal egyezőnek találta, a jegyzőkönyvet átvette. A Fogyasztóvédelmi Osztály április 20. napján, a fenti ügyiratszámon eljárást indított, amelyről a HB/04-FVO/ /2017. számú, április 21. napján kelt végzés útján a társaságot értesítette. A tényállás tisztázása érdekében a Fogyasztóvédelmi Osztály a HB/04-FVO/ /2017. számú április 21. napján kelt végzésében több kérdés útján adatszolgáltatásra hívta fel a társaságot. A társaság az általa április 28. napján megküldött adatszolgáltatásában nyilatkozott, és az alábbiakat adta elő: A vizsgálat alá vont reklámok közzétételében reklámozóként van jelen. A közterületi reklámhordozó január elején lett kihelyezve. A szórólapok 500 darabban lettek gyártva, és azokat az ügyfélváróban helyezték el, illetve a Kft. alkalmazottai a lakókörnyezetük közelében, postaládákba bedobva juttatták el a fogyasztókhoz. A Debreceni Szuperinfó elnevezésű újságban 4 alkalommal, március 1-től 2 hetente jelent meg a reklám. A vizsgáló állomás közelében kihelyezett molinón, a Szuperinfós újsághirdetésen és a szórólapon kívül más reklámhordozót nem vettek igénybe. A járművek műszaki vizsgáztatását az ügyfélváróban is elhelyezett hatósági rendelet (91/2004. (VI.29.) GKM rendelet) díjtételei alapján végzi a vállalkozás. A sikeres vizsga érdekében a fogyasztónak lehetőségük van előzetes átvizsgálás igénybevételére, mely díj szintén fel van tüntetve az ügyfélváróban. Ez nem kötelező, az ügyfél döntésén múlik, hogy kéri-e. A reklámozott szolgáltatást minden esetben Ft-ért ( Ft hatósági díj és 700 Ft kedvezményes átvizsgálás) hirdették, a Debreceni Szuperinfóban tévesen, a vállalkozáson kívül álló ok miatt jelent meg hibásan Ft, de ezt sajnos a Fogyasztóvédelmi Osztály által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során vették észre.

11 11 A reklámokban nincs feltüntetve a díj megbontásos formában, viszont a fogyasztók a műszaki vizsga előtt tájékoztatást kapnak az ügyfélváróban kihelyezett díjtáblázatból, illetve szóban is közlik velük a lehetséges módozatokat. Ennek igazolásául a Truck-repair Kft. számlamásolatokat is mellékelt adatszolgáltatásához, azon látható, például hogy ha egy új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatakor nem kérik, nem számítanak fel átvizsgálási díjat, de használt járműnél az ügyfél kérésére ezt elvégzik és szerepeltetik a számlán. A rendelkezésre álló iratokból az alábbiakat állapítottam meg: A vizsgálat alá vont reklámokban műszaki vizsga díjaként nem a jogszabályban meghatározott díjat tüntették fel, ami alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A vizsgabázis ügyfélváró helyiségében kihelyezett ártájékoztatón a vizsgáló állomás által nyújtott egyéb szolgáltatások díjaként, példaként említve a vizsgára való felkészítés során végzett előzetes átvizsgálást 2500 Ft-tól + Áfa van rögzítve. Ez azonban nem a fogyasztó által ténylegesen fizetendő ár, mivel az áfát nem tartalmazza, és nem is fedi a valóságot, hiszen a kapott szóbeli tájékoztatás szerint, valamint vállalkozás adatszolgáltatásához mellékelt számla szerit 700 Ft-ot kérnek a személygépjárművek előzetes átvizsgálásért. A határozat alapjául az alábbi jogszabályi hivatkozások szolgáltak: A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 14. (1) és (3) bekezdése értelmében, a fogyasztót - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet I. fejezet 4. pontja tartalmazza:

12 12 4. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat díja (alapdíj) 4.1. Segédmotoros kerékpár Motorkerékpár, továbbá ennek pótkocsija M1 kategóriájú jármű ( személygépkocsi"), továbbá az M1 és N1 kategóriájú járműhöz kapcsolható pótkocsi a) Vizsgálat díja 16 2 b) Vizsgálat díja környezetvédelmi adatlappal rendelkező M1 kategóriájú, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett jármű esetén (műszaki és közlekedésbiztonsági díjrész) N1 kategóriájú jármű ( könnyű tehergépkocsi") a) Vizsgálat díja 17 0 b) Vizsgálat díja környezetvédelmi adatlappal rendelkező, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett jármű esetén (műszaki és közlekedésbiztonsági díjrész) N2, N3 kategóriájú járművek ( tehergépkocsik" és vontatók") és M2, M3 kategóriájú járművek ( autóbuszok"), továbbá ezek pótkocsijai a) Vizsgálat díja 24 9 b) Vizsgálat díja környezetvédelmi adatlappal rendelkező, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatra nem kötelezett jármű esetén (műszaki és közlekedésbiztonsági díjrész) Mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezek pótkocsijai 7 76 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. -a szerint: (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

13 13 (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdés c.) pontja értelmében, megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Az Fttv. 2. alapján e törvény alkalmazásában: c) áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog, d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.

14 14 Az Fttv. 9. (1) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Az Fttv. 10. (1) bekezdése szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Az Fttv. 19. a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi hatóságnak a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárása tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Fgytv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Fttv. 21. (1) bekezdése értelmében az Fttv. rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. Az Fgytv. 45/A. (1) bekezdés a) pontja értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Az Fgytv. 45/A. (2) bekezdés alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén. Az Fgytv. 47. (1) bekezdése alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást. Kelt: Debrecen, 2017.

15 15 Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,