1. A PATOLÓGIA TÁRGYA, CÉLJA, HELYE AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN 19

Átírás

1 1. A PATOLÓGIA TÁRGYA, CÉLJA, HELYE AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN 19

2 Zalatnai Attila Gyakorlati patológia fogorvostan-hallgatók részére

3 Zalatnai Attila Gyakorlati patológia fogorvostan-hallgatók részére

4 A könyv megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap Lektorálta: Dr. Nagy Péter egyetemi tanár Semmelweis Kiadó, 2014 Dr. Zalatnai Attila, 2014 ISBN Az e-könyv alapja a vele azonos címû (ISBN ) és tartalmú, 2014-ben megjelent kötet. A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzõi jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási jog alatt áll. Bármely részének vagy egészének mindennemû többszörözése kizárólag a szerkesztõk, a szerzõk és a kiadó elõzetes írásbeli engedélye alapján jogszerû. Felelõs kiadó: dr. Táncos László Felelõs szerkesztõ és tervezte: dr. Vincze Judit Borító: Mallász Júlia SKD442

5 TARTALOM V TARTALOM ELÕSZÓ XV RÖVIDÍTÉSEK XVII 1. A PATOLÓGIA TÁRGYA, CÉLJA, HELYE AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN A patológia összetevõi, vizsgálati módszerei Autopsia Hisztopatológia Citológia Molekuláris patológia A patológia alapvetõ kategóriái A HALÁL ÉS HULLAJELENSÉGEK REVERZÍBILIS SEJTKÁROSODÁSOK ÉS ADAPTÁCIÓS SZÖVETI REAKCIÓK Kóros intracellularis vízfelhalmozódás Kóros intracellularis anyagtárolás Degeneratio adiposa (zsíros degeneratio; steatosis) Kóros glikogéntárolások Koleszterin-, koleszterin-észter-tárolás Fehérjék felhalmozódása Pigmentek Endogén pigmentek Naevus pigmentosus Exogén pigmentek Atrophia (sorvadás) Lokális atrophia Egy szervrendszer egészét érintõ atrophia Generalizált atrophia Osteoporosis (csontritkulás) Coeliakia (gluténsensitiv enteropathia) Alzheimer-kór Hypertrophia (túltengés) Hypertrophia ventriculi sinistri cordis Hyperplasia (túlburjánzás) Hyperplasia nodosa prostatae Obesitas (elhízás; kóros kövérség) Metaplasia Hámszöveti metaplasia Mesenchymalis szövetek metaplasiája IRREVERZÍBILIS SZÖVETI KÁROSODÁSOK Apoptosis Necrosis Coagulatiós necrosis Infarctus haemorrhagicus intestini tenuis Infarctus haemorrhagicus pulmonis Osteoradionecrosis Biszfoszfonát-necrosis Gastroduodenalis nyálkahártya-necrosisok Akut tubularis necrosis Vesekéreg-necrosis

6 VI GYAKORLATI PATOLÓGIA Colliquatiós (liquefactiv) necrosis Agylágyulás (emollitio cerebri) Zsírnecrosis Demyelinisatiós kórképek Gangraena (üszkösödés) A GYULLADÁS PATOLÓGIÁJA A gyulladás általános Jellemzése Akut gyulladások formái és jellegzetes kórképei Inflammatio serosa seu simplex (savós gyulladás) Herpesvírus-fertõzések Varicella Pemphigus vulgaris Inflammatio catarrhalis seu mucinosa (nyákos gyulladás) Inflammatio fibrinosa (fibrines gyulladás) Lobaris pneumonia (pneumonia crouposa) Inflammatio purulenta seu suppurativa (gennyes gyulladás) Meningitis purulenta Staphylococcus okozta gyulladások Streptococcusok okozta gyulladások Bronchopneumonia Speciális pneumoniák Post-streptococcalis ( másodlagos ) megbetegedések Rheumás láz (febris rheumatica) Post-streptococcalis (diffúz endocapillaris proliferatív) glomerulonephritis Gonorrhoea Infectiv endocarditis Actinomycosis Pyelonephritis acuta (akut infectiv interstitialis nephritis) Inflammatio fibrinosopurulenta Appendicitis acuta (féregnyúlvány-gyulladás) Inflammatio ichorosa (eves gyulladás) Inflammatio gangraenosa (üszkös gyulladás) Gázgangraena Inflammatio haemorrhagica (vérzéses gyulladás) Influenza (grippe) Az akut gyulladások szövõdményei Sepsis Nem bakteriális akut gyulladások Akut hepatitis Pancreatitis acuta KRÓNIKUS ÉS GRANULOMATOSUS GYULLADÁSOK Szokványos krónikus gyulladások Gastritis chronica Fibrosissal járó krónikus gyulladások Krónikus hepatitis Pancreatitis chronica Pyelonephritis chronica (krónikus infectiv interstitialis nephritis) Granulomatosus gyulladások Tuberculosis Boeck-sarcoidosis Crohn-betegség (ileitis terminalis; ileitis regionalis) Gumma Granulomatosus vasculitisek Suppurativ granulomák GENETIKAI KÁROSODÁSOK ÉS JELLEGZETES KÓRKÉPEIK Kromoszomális betegségek Down-szindróma Klinefelter-szindróma

7 TARTALOM VII Turner-szindróma Autosomalis domináns betegségek Marfan-szindróma Peutz Jeghers-szindróma Familiaris hypercholesterinaemiák Familiaris adenomatosus polyposis Adult polycystás vese (ren polycysticus adultus) Neurofibromatosis (Recklinghausen-kór) Autosomalis kodomináns betegségek Autosomalis recesszív betegségek Wilson-kór Cysticus fibrosis (mucoviscidosis) Haemochromatosis Tárolási betegségek X kromoszómához kötött öröklõdõ betegségek Haemophiliák Multifaktoriális öröklõdés FEJLÕDÉSI RENDELLENESSÉGEK, PERINATALIS PATOLÓGIA A morphogenesis zavarai Cystaképzõdés Szívfejlõdési rendellenességek Nagyér-transpositio Truncus arteriosus communis Ductus Botalli persistens A pitvarsövény fejlõdési rendellenességei Kamrai septumdefectus Fallot-tetralogia Coarctatio aortae Velõcsõ-záródási rendellenességek Perinatalis patológia Az érettség és az éretlenség patológiai jelei Koraszülöttség és intrauterin retardatio Hyalinmembrán-betegség (IRDS) Újszülöttkori agyvérzés Nekrotizáló enterocolitis (NEC) Erythroblastosis fetalis Újszülöttkori sárgaságok Perinatalis infectiók REGENERÁCIÓ, SEBGYÓGYULÁS ÉS AZOK ZAVARAI Regeneráció Sebgyógyulás A sebgyógyulás zavarai Vadhús, pyogen granuloma Hyalinisatio Keloid Amputatiós neuroma Dehiscentia Csonttörések gyógyulása Fogextractiót követõ alveolaris regeneráció CALCIFICATIO, KÕKÉPZÕDÉS Calcificatio Kõképzõdés (lithiasis) Epekövesség Az epekövesség következményei Vesekövesség (urolithiasis) KÓROS IMMUNOLÓGIAI VÁLASZREAKCIÓK ÉS FONTOSABB KÓRKÉPEIK Alapvetõ immunológiai alapfogalmak és mechanizmusok

8 VIII GYAKORLATI PATOLÓGIA Az immunválasz effektor sejtjei Cellularis és humoralis immunválasz Hypersensitiv (allergiás) reakciók okozta megbetegedések Azonnali típusú reakciók Urticaria, allergiás rhinitis és conjunctivitis, ételallergia Asthma bronchiale Anaphylaxiás shock Citotoxikus (cytolyticus) reakciók Immunkomplex kórképek Sejt közvetítette (késõi) hypersensitivitas Contact dermatitis Komplex immunkárosodások Autoimmun kórképek Több szervrendszert érintõ autoimmun kórképek Lupus erythematodes (LE) Szisztémás sclerosis Rheumatoid arthritis (régebbi nevén: primer krónikus polyarthritis; PCP) Szervspecifikus autoimmun kórképek Autoimmun hepatitis Primer biliaris cirrhosis (PBC) Primer sclerotizáló cholangitis (PSC) Myasthenia gravis Autoimmun haemolyticus anaemiák Anaemia perniciosa (vészes vérszegénység) Addison-kór Immundeficiens állapotok Primer immundeficienciák Szekunder immundeficienciák HIV-fertõzés/AIDS Transzplantációs patológia Amyloidosis THROMBOSIS ÉS EMBOLIA Thrombosis A thrombusok morfológiája A thrombusok sorsa A thrombusok következményei Disseminált intravascularis coagulatio (DIC) Emboliák Tüdõembolia AKTÍV ÉS PASSZÍV HYPERAEMIÁK Aktív hyperaemiák Hyperaemia passiva Jobbszívfél-elégtelenség Postthromboticus szindróma és ulcus cruris VÉRZÉSEK ÉS ANAEMIÁK Vérzések Vérzések a keletkezési mechanizmus szerint Haemorrhagiás diathesis Vérzések nagyságuk szerint Vérzések lokalizáció szerint A vérzések sorsa A vérzések következményei Schönlein Henoch-purpura Koponyaûri vérzések Anaemia (vérszegénység) Csökkent vörösvértest-képzésen alapuló anaemiák Aplasticus anaemia Fokozott vörösvértest-pusztulás miatti anaemiák

9 TARTALOM IX Vérvesztés következtében létrejövõ anaemiák Összetett patomechanizmusú anaemiák OEDEMÁK KÉPZÕDÉSE ÉS FORMÁI Vénás elfolyás zavarai Tüdõoedema Gyulladásos oedema Allergiás eredetû oedemák Nyirokelfolyás akadályozottsága Hypoxiás eredetû oedema Oedema cerebri Generalizált oedema Nephrosis-szindróma és vesebetegségek Minimal change (lábnyúlvány-betegség) Focalis segmentalis glomerulosclerosis (FSGS) Membranosus glomerulonephritis/ nephropathia Goodpasture-szindróma Kimmelstiel Wilson-szindróma (intercapillaris glomerulosclerosis) Veseamyloidosis A SHOCK PATOLÓGIÁJA Cardiogen shock Obstructiv shock Hypovolaemiás shock Distributiv shock A shock patomorfológiája ARDS AZ ARTERIOSCLEROSIS PATOLÓGIÁJA Atherosclerosis Az atherosclerosis rizikótényezõi Az atherosclerosis pathogenesise Az atherosclerosis morfológiája Az atheroscleroticus plakk szövõdményei Az atherosclerosis következményei Ischaemiás szívbetegségek (ISZB) Krónikus ischaemiás szívizomkárosodás Akut myocardialis infarctus (infarctus myocardii) Arteriolosclerosis Mönckeberg-féle mediasclerosis A HYPERTONIA PATOLÓGIÁJA Essentialis hypertonia Szekunder hypertoniák Phaeochromocytoma VITIUMOK ÉS CARDIOMYOPATHIÁK Vitiumok A vitiumok további szövõdményei A vitiumok sebészi kezelésével kapcsolatos patológiai szempontok Cardiomyopathiák Hypertrophiás (obstructiv) cardiomyopathia (aszimmetrikus septum-hypertrophia) Congestiv (dilatativ) cardiomyopathiák Restrictiv cardiomyopathia Obliterativ cardiomyopathiák COR PULMONALE Cor pulmonale acutum Cor pulmonale chronicum Pneumoconiosisok

10 X GYAKORLATI PATOLÓGIA 21. A DAGANATOK PATOLÓGIÁJA A daganatok elnevezése A daganatok csoportosítása biológiai viselkedés (dignitás) alapján Benignus (jóindulatú) daganatok jellemzõi Malignus (rosszindulatú) daganatok jellemzõi A daganatok morfológiai jellegzetességei A malignitás mikroszkópos jellemzõi A rosszindulatú sejtek citológiai jellegzetességei A malignitás szövettani jelei A malignus daganatok szöveti felépítése A daganatok epidemiológiája A daganatok etiológiai tényezõi Kémiai carcinogenek Sugárzások Biológiai kórtényezõk Öröklõdés és daganatok A daganatok genetikai háttere Protoonkogének Tumorsuppressor gének DNS-repair gének A daganatképzõdés komplex folyamata A malignus daganatok növekedése A daganatok heterogenitása Az immunrendszer és a malignus daganatok Oncofetalis antigének Metastasisképzõdés Az áttétképzõdési kaszkád Az áttétképzõdés formái A metastasisképzõdés dinamikája Metastaticus csontdaganatok A malignus daganatok prognózisát meghatározó tényezõk Általános daganattan A hámszövet daganatai Benignus, laphám eredetû daganatok Bizonytalan természetû laphámdaganatok Malignus, laphám eredetû daganatok Beningus, mirigyhám eredetû daganatok Endocrin szervek adenomái Colorectalis polypusok (adenomák) További adenomaformák Malignus, mirigyhám eredetû daganatok Lágyrésztumorok Fibrosus szövetek benignus daganatai Intermediaer malignitású (lokálisan agresszív) fibrosus tumorok Malignus fibroblastos tumorok Fibrohistiocytaer tumorok A zsírszövet benignus daganatai Malignus zsírszöveti tumorok Benignus, simaizom eredetû daganatok Malignus, simaizom eredetû daganatok Harántcsíkolt izom daganatai Benignus érdaganatok Intermediaer malignitású érdaganatok Malignus érdaganatok Perifériás idegszövet tumorai Gastrointestinalis stromalis tumor (GIST) Neuroendocrin tumorok Multiplex endocrin neoplasiák (MEN-szindromák) Carcinoid szindróma Csírasejtes daganatok

11 TARTALOM XI Bizonytalan histogenesisû/differenciációjú daganatok Részletes daganatpatológia Colorectalis carcinomák Emlõrák (carcinoma mammae) Az emlõrák kockázati tényezõi Az emlõrákok patológiája Non-invasiv emlõrákok Invasiv emlõrákok Paget-carcinoma Metastasisképzõdés Receptorstatus A patológus szerepe az emlõrákkal kapcsolatban Az emlõ egyéb tumorai és tumorszerû laesiói Carcinoma prostatae Pancreasrák (carcinoma pancreatis) Gyomorrák (carcinoma ventriculi) Petefészekrák Méhnyakrák (carcinoma cervicis uteri) Malignus májdaganatok Carcinoma hepatocellulare (HCC) Carcinoma cholangiocellulare Angiosarcoma Metastaticus májdaganatok Veserák Agydaganatok Astrocyta eredetû gliomák Oligodendroglioma Csírasejtes tumorok Craniopharyngeoma Ependymoma Primer agyi lymphomák Metastaticus daganatok Általános megjegyzések az agydaganatokkal kapcsolatban Az agydaganatok következményei Melanoma malignum Csontdaganatok Malignus myeloid kórképek Myelodysplasiás szindrómák Akut myeloid leukaemiák (AML) Krónikus myeloproliferatív kórképek Gyermekkori és veleszületett daganatok Akut lymphoid leukaemia (ALL) Neuroblastoma Wilms-tumor (nephroblastoma) Retinoblastoma Medulloblastoma Rhabdomyosarcoma Hepatoblastoma Ewing-sarcoma / primitív neuroectodermalis tumor (PNET) Primitív (differenciálatlan) kis, kereksejtes tumorok Praeneoplasticus állapotok A malignus daganatok immunhisztokémiája Daganatok hatása a szervezetre Cachexia (daganatos senyvesség) Paraneoplasticus szindrómák A daganatterápia patológiai vonatkozásai Daganatprevenció DOHÁNYZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ PATOLÓGIÁS ELVÁLTOZÁSOK Carcinogenitas

12 XII GYAKORLATI PATOLÓGIA Tüdõrák (carcinoma pulmonis) Carcinoid tumor Egyéb malignus daganatok Vascularis hatások Krónikus obstructiv légúti betegségek (KALB, COPD) Bronchitis chronica Emphysema pulmonum (tüdõtágulás) Gastrointestinalis hatások Magzati hatások AZ ALKOHOLIZMUS PATOLÓGIÁJA Májkárosodások Szívkárosodás A pancreas károsodása A gyomor károsodása Idegrendszeri károsodás Magzatra gyakorolt hatás Carcinogen hatás Az alkohol további hatásai A DIABETES MELLITUS PATOLÓGIAI VONATKOZÁSAI A diabetes mellitus szövõdményei A NYIROKCSOMÓK PATOLÓGIÁJA Regresszív elváltozások Reaktív elváltozások Lymphadenitisek Mononucleosis infectiosa Macskakarmolás-betegség Toxoplasmosis Mycobacteriumok által okozott lymphadenitisek Egyéb granulomatosus elváltozások Metastaticus daganatok Malignus lymphomák B-sejtes lymphomák Praecursor B-sejtes leukaemia/lymphoma Krónikus lymphoid leukaemia (CLL) Follicularis lymphoma Burkitt-lymphoma Diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBL) Köpenysejtes (mantle cell) lymphoma Hajas sejtes (hairy cell) leukaemia Plazmasejtes daganatok Waldenström-féle macroglobulinaemia Gyomor MALT-lymphomája T/NK-sejtes lymphomák Mycosis fungoides Hodgkin-kór Posttransplantatiós lymphoproliferatív betegségek (PTLD) A FEJ- ÉS NYAKTÁJÉK PATOLÓGIÁJA Fejlõdéstani cysták Egyéb cysticus elváltozások Daganatok és daganatszerû laesiók Nyaki nyirokcsomók betegségei A PAJZSMIRIGY PATOLÓGIÁS ELVÁLTOZÁSAI Fejlõdési rendellenességek Struma nodosa colloides (göbös golyva) Basedow- (Graves-) kór (struma basedowificata) Thyreoiditisek

13 TARTALOM XIII Akut gyulladások Krónikus thyreoiditisek Pajzsmirigydaganatok Benignus tumorok Malignus tumorok Pajzsmirigy-mûködési zavarok Hyperthyreosis Hypothyreosis A MELLÉKPAJZSMIRIGYEK PATOLÓGIÁJA Hyperparathyreoidismus Primer hyperparathyreosis Szekunder hyperparathyreoidismus Hypoparathyreoidismus ORR, ORRMELLÉKÜREGEK PATOLÓGIÁJA Gyulladások Wegener-granulomatosis Sinusitis Orrpolyp (polypus nasi) Daganatok Epistaxis Foglalkozási ártalmak A GARAT ÉS A GÉGE PATOLÓGIÁJA Garat Fejlõdési rendellenességek Adenoid Otitis media (középfülgyulladás) Gyulladások Daganatok Angiofibroma (nasopharyngealis fibroma) Nasopharyngealis carcinoma Gége Gégeoedema Gyulladások (laryngitis) Gége tumorszerû elváltozásai, daganatai Benignus daganatok Gégerák (carcinoma laryngis) OROFACIALIS FEJLÕDÉSI RENDELLENESSÉGEK Archasadékok Állcsont-rendellenességek Fissuralis cysták OROFACIALIS GYULLADÁSOS KÓRKÉPEK PATOLÓGIÁJA Bakteriális gyulladások Vírus okozta gyulladások Autoimmun kórképek Krónikus gyulladásos dermatosisok Szájüregi gyulladások Candidiasis (szájpenész; soor oris) Stomatitis aphthosa Tonsillitis follicularis (tüszõs mandulagyulladás) Tonsillitis chronica Syphilis (lues; vérbaj) Orofacialis granulomatosis Gócfertõzések A NYELV PATOLÓGIÁJA Morfológiai eltérések

14 XIV GYAKORLATI PATOLÓGIA Fejlõdési rendellenességek Glossitisek Hairy leukoplakia Daganatok Piercing indukálta elváltozások A GINGIVA PATOLÓGIÁJA Gyulladások Daganatok SZÁJÜREGI DAGANATOK ÉS RÁKELÕZÕ ÁLLAPOTOK Tumorszerû laesiók és benignus daganatok Malignus daganatok Szájüregi carcinoma Szájüregi praeneoplasticus elváltozások Egyéb, szájüregi malignus daganatok Ajakrák A NYELÕCSÕ PATOLÓGIÁJA Fejlõdési rendellenességek Gyulladások Daganatok Carcinoma oesophagi Nyelõcsõ eredetû vérzések A NYÁLMIRIGYEK PATOLÓGIÁJA Sialosis (sialadenosis) Nyákcysták Gyulladások (sialoadenitis) Sjögren-szindróma (sicca-szindróma) Daganatok Benignus daganatok Malignus tumorok Besugárzást követõ nyálmirigy-elváltozások SZISZTÉMÁS BETEGSÉGEK MANIFESZTÁCIÓI A SZÁJÜREGBEN Gastrointestinalis betegségek Hematológiai betegségek Hiányállapotok Immunológiai kórképek Légúti betegségek Amyloidosis Diabetes mellitus Gyógyszerindukált elváltozások ORÁLPATOLÓGIAI ELVÁLTOZÁSOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA Pigmentált elváltozások Vesiculobullosus elváltozások Szürkésfehér elváltozások Kékesvörös elváltozások Fekélyes elváltozások Papillaris-verrucosus elváltozások Elõdomborodó elváltozások TÁRGYMUTATÓ

15 ELÕSZÓ XV ELÕSZÓ A patológia oktatása évtizedek óta jól bevált, tradicionális rendszerben történik, melynek során elõször az általános elveket tárgyaljuk, és ezt követi az egyes szervek kóros elváltozásainak részletes bemutatása. Ez a felosztás a kétszemeszteres tanévre épül, és bár a szerzõ meggyõzõdése, hogy az orvosképzéshez szükséges klinikopatológiai szemlélet kialakításához ez még nem elegendõ, de az alapvetõ célnak, egy koherens ismeretanyag nyújtásának megfelel. A fogorvosképzés hagyományai szerint a patológia és az orális patológia évtizedek óta külön tanszéken, párhuzamos tárgyként került oktatásra, egyenként 2-2 szemeszterben. Ez a struktúra a 2011/2012-es tanévtõl kezdve alapvetõ változáson esett át: mindkét tárgy 1-1 szemeszterre zsugorodott, és az ismeretek átadása egyetlen tanszék feladatává vált. Ez a szerkezeti átalakítás komoly kihívást jelentett mindkét tárgy tematikája tekintetében. Úgy biztosítani a magas szintû képzést, hogy ez egyúttal ne jelenthessen színvonalcsökkenést, megmaradjon mindaz az ismeretanyag, ami a leendõ fogszakorvosok számára alapvetõ fontosságú, ugyanakkor tekintettel lenni a rendelkezésre álló idõkeret korlátozott voltára is. A patológia elsajátítását az utóbbi évtizedben számos elsõrangú egyetemi tankönyv biztosította, azonban ezek részletessége messze meghaladta a fogorvostan-hallgatóktól elvárt tudásanyagot, és folyamatos frusztrációt eredményezett. Teljesen evidens, hogy ez az anyagmennyiség a jelenlegi egy szemeszterben különösen túlméretezett: sem nem adható le, sem nem követelhetõ meg a hallgatóktól. Elkerülhetetlen tehát egy olyan tananyag biztosítása, ami ennek az igénynek kíván megfelelni, igazodik a realitásokhoz, és egyben szilárd bázisát képezheti a késõbbi ismeretek ráépítésének. Ez mindenképpen szükségessé tette azoknak a kórképeknek, kórfolyamatoknak az elhagyását, melyek nem feltétlenül szükségesek a fogorvostani stúdiumban, és emellett egy másfajta, integrált tárgyalási módot igényel, melyben az általános és részletes patológia szerves összefonódásban jelenik meg. Eszerint az általános ismeretek bemutatása során nem csak példákkal illusztráljuk a patológiai történéseket, hanem ott és akkor egyúttal a legfontosabb betegségeket is részletezzük. Ez a felépítés alapvetõen eltér a patológia oktatásának hagyományos logikájától, mivel így egymás mellé kerülnek olyan kórképek, melyek látszólag (de csak látszólag) nem tûnnek összetartozónak. Természetesen, ha a hallgatók egyes betegségekrõl mélyebb ismereteket kívánnak szerezni, rendelkezésükre áll számos magyar és idegen nyelvû patológia könyv, amikkel jelen munkának nem célja sem konkurálni, sem törekedni azok helyettesítésére. A patológia oktatásának ilyenfajta struktúrája elõzmények nélküli, és mint ilyen, óhatatlanul buktatókat rejthet magában. A szerzõ ennek a nem könnyû feladatnak a megvalósítása során 30 év egyetemi oktatási tapasztalataira támaszkodott, miközben igyekezett elkerülni Szkülla és Kharübdisz csapdáját, egyensúlyozni a nem túl sok és nem túl kevés között. A patológia tanulmányozásánál figyelembe kell venni azt, hogy az orvostudomány egy és oszthatatlan, csak a specializálódás igénye választotta szét a különbözõ diszciplínákat, melyek egymásra épülnek ugyan, de egymást sokszorosan átfedik. Egy adott kórkép klinikai megjelenése mögött a szervek/szövetek különbözõ morfológiai eltérései állnak, melyek ismerete nélkül a racionális diagnózis és terápia nem képzelhetõ el. A jellegzetes makroszkópos képet azonban jellemzõ szövettani elváltozások is kísérik, melyek nem függetlenek a szabad szemmel látható laesióktól, hanem pont ellenkezõleg, ugyanannak a megbetegedésnek egy mélyebb szintû megnyilvánulásai. Ezzel egyidejûleg szubmikroszkópos és molekuláris szinten is változások történnek. Más esetekben viszont fordítva, specifikus genetikai hibák a kiindulópontjai egy-egy adott kórkép kialakulásának. Az egyetemi képzés során a hallgatóknak a mozaikokból összeálló, teljes képet kell nyerniük a különbözõ kórképekrõl, és mivel a patológia (hagyományai révén) az orvostudomány igen nagy részét lefedi, kiválóan alkalmas szintetikus alaptantárgynak. Ugyanakkor, ez a hatalmas ismeretanyag némi ellentétben áll az egy szemeszteres tanulmányi kurzussal. Ez a feszítõ ellentmondás csak úgy oldható fel, ha a patológia tanítása során nem törekszünk arra az illuzórikus célra, hogy az elképzelhetõ összes ismeret benne legyen a tananyagban. A patológia tananyagának nem lehet célja

16 XVI GYAKORLATI PATOLÓGIA vetekedni a szakvizsga anyagával, sem átvenni a kórélettan, belgyógyászat, immunológia stb. szerepét, hanem a várható igényekhez kell igazítani a mondanivalót, természetesen, klinikopatológiai szemlélettel. A könyv törzsanyagként szolgál a fogorvostan-hallgatók részére, tehát ezeket az ismereteket feltétlenül elsajátítandónak tartjuk, ennél kevesebb nem fogadható el vizsgákon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár az érdeklõdõ, akár az itt csak megemlített kórképek iránt részletesebb ismeretekre szomjazó hallgatók számára ne lennének felhasználhatók azok a tankönyvek, amelyek az általános orvosképzésben használatosak. Az Orális patológia külön félévben kerül részletes tárgyalásra, amihez rendelkezésre áll speciális tankönyv, ezért a jelen munkában a szájüregi kórfolyamatokat csak mint az emésztõrendszer egy fontos egységében zajló patológiás elváltozásokat ismertetjük. És mivel az egyes betegségek tárgyalása során kitértünk szájüregi vonatkozásokra is, célszerûnek tûnt ezeket egy külön fejezetben is összegezni. Kedves, fiatal kollégák! Bízom benne, hogy egy olyan, úttörõ jellegû patológia könyvet tartanak most kezükben, ami kellõ alapot nyújt a kórfolyamatok megismeréséhez, és amire a késõbbiekben is építeni lehet. Budapest, június Zalatnai Attila

17 RÖVIDÍTÉSEK XVII RÖVIDÍTÉSEK AAT alfa-1-antitripszin ACTH adrenocorticotrop hormon ADH alkohol-dehidrogenáz ADH antidiuretikus hormon, vazoporesszin AFP alfa-fetoprotein AGBM antiglomerularis basal membrán AML akut myeloid leukaemia ANCA anti-neutrofil cytoplasmaticus antitest ARDS akut/adult respiratoricus distress szindróma ASCUS atypical squamous cells of undetermined significance BHL bilateralis hilaris lymphadenopathia BRONJ biszfoszfonáttal kapcsolatos állcsontnecrosis CDK4 ciklindependens kináz 4 CEA carcinoembryonalis antigén CIN cervicalis intraepithelialis neoplasia CML krónikus myeloid leukaemia CMP cardiomyopathia CMV cytomegalovírus COPD chronic obstructive pulmonary disease CRP C-reaktív protein DAD diffúz alveolaris károsodás (diffuse alveolar damage) DCIS in situ ductalis carcinoma DIC disseminált intravascularis coagulatio DHT dihidrotesztoszteron DLBL diffúz nagy B-sejtes lymphoma DLE discoid lupus erythematodes EBV Epstein Barr-vírus ECL enterochromaffin-like EGFR epidermalis growth factor receptor EMA epithelialis membrán antigén ERCP endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia FACS flow cytometry; folyadékáramlásos citometria FNAB vékonytû-aspiratiós biopsia FNAC vékonytû-aspiratiós citológia FNH focalis nodularis hyperplasia FSGS focalis segmentalis glomerulosclerosis G6PD glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz GAG glukózaminoglikán GFAP glial fibrillar acidic protein GFR glomerularis filtrációs ráta GH növekedési hormon GIST gastrointestinalis stromalis tumor GVHR graft versus host reakció HAV hepatitis-a-vírus HbsAg hepatitis-b-vírus felszíni antigén HBV hepatitis-b-vírus HCC hepatocellularis carcinoma HCG humán choriogonadotropin HCV hepatitis-c-vírus HER-2 human epidermalis growth factor receptor 2. típusa HHV-8 humán herpesvírus 8-as altípusa HPV humán papillomavírus HSV herpes simplex vírus IARC International Agency for Research on Cancer IDDM inzulin dependens diabetes mellitus IEL intraepithelialis lymphocyták IGF inzulinszerû növekedési faktor IL-1 interleukin-1 IL-2 IRDS ITP ISZB IUD KALB LCA LOH MALT MEN-1 MEOS MFH MHC MPNST MPS MRSA MSH mtor NEC NHL NIDDM NK-sejt NNK NO NSAID NSE PAN PanIN PAS PBC PDGF PGI2 PIC PIN PNET PSA PSC PTH PTLD RSV SIL SIRS SLE SS-A, B STD TDLU TIA TMA TNF- TNM VEGF VIN VIP VLDL VWF VZV WHO interleukin-2 idiopathiás/infantilis respiratoricus distress szindróma idiopathiás (immun) thrombocytopeniás purpura ischaemiás szívbetegség méhen belüli fogamzásgátló eszköz krónikus aspecifikus légúti betegség leukocyta common antigen loss of heterozygosity mucosa-associált nyirokszövet multiplex endocrin neoplasia-1 microsomalis etanoloxidáló rendszer malignus fibrosus histiocytoma major hisztokompatibilitási komplex malignus perifériás ideghüvelytumor macrophag-phagocyta system methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus melanocyta stimuláló hormon mammalian target of rapamycin nekrotizáló enterocolitis non-hodgkin-lymphoma nem inzulindependens diabetes mellitus NK-sejt, természetes ölõ sejt nikotin eredetû nitrózamin-keton nitrogén-oxid nemszteroid gyulladásgátló gyógyszercsoport neuronspecifikus enoláz periarteritis/panarteritis nodosa pancreas intraepithelialis neoplasiája periodic acid-schiff primer biliaris cirrhosis thrombocytaeredetû növekedési faktor prosztaciklin perinatalis intenzív centrum prostata intraepithelialis neoplasiája primitív neuroectodermalis tumor prostata specifikus antigén primer sclerotizáló cholangitis parathormon posttransplantatiós lymphoproliferativ betegségek respiratoricus syncitialis vírus squamous intraepithelialis laesio systemic inflammatory response syndrome szisztémás lupus erythematodes ribonukleoproteinek elleni antitestek szexuálisan átvitt betegség terminális ductularis-lobularis egység transiens ischaemiás attack tissue microarray tumor necrosis factor tumor/nyirokcsomó/metastasis vascularis endothelialis növekedési faktor vulvaris intraepithelialis neoplasia vasoactiv intestinalis peptid very low density lipoprotein von Willebrand-faktor varicellovírus Egészségügyi Világszervezet