Az agrár-élelmiszer lánc és élelmiszeripar kutatásfejlesztési és innovációs helyzetének vizsgálata Osječko- Baranjska županijá-ban

Átírás

1 Az agrár-élelmiszer lánc és élelmiszeripar kutatásfejlesztési és innovációs helyzetének vizsgálata Osječko- Baranjska županijá-ban készítette: SOKICA KKT

2 A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott, a Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table című HUHR/1001/2.1.3/0001 projekt keretében készült tanulmány lektorálta: Horváthné dr. Kovács Bernadett, adjunktus, projektvezető 2013 A projekt azonosítója: HUHR/1001/2.1.3/0001 A projekt rövid elnevezése: INNO-CropFood 2

3 TARTALOM 1. Bevezető Célkitűzés Anyag és módszer A horvát mezőgazdaság és élelmiszeripar HORVÁTORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI POTENCIÁLJÁNAK BEMUTATÁSA Bevezetés Anyag és módszer Eredmények és értékelésük A horvát mezőgazdaság részletesebb elemzése Összefoglalás Felhasznált irodalom, illetve források jegyzéke Az adriai térség minőségi élelmiszer előállításának jellemzői Bevezetés Makrogazdasági mutatók Mezőgazdaság és élelmiszeripar a nyugat-balkáni országokban A kutató tevékenység áttekintése a mezőgazdaság és élelmiszeripar szektoraiban Az innováció szükségessége megvalósíthatósági tanulmány eredményei Források és szakirodalom Innovációs gyakorlatok sikeres vállalatoknál ÖSSZEFOGLALÁS: BEVEZETÉS A HORVÁT VÁLLALATOK INNOVATÍV AKTIVITÁSA A KIVÁLASZTOTT SIKERES HORVÁT VÁLLALATOK INNOVÁCIÓS AKTIVITÁSA

4 Kiválasztott sikeres és átlagos ipari vállalatok ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK Hivatkozott irodalmak jegyzéke A HORVÁT ÉLELMISZERIPAR SZEREPLŐINEK INNOVÁCIÓS KÖRNYEZETÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ÚJ TUDÁS MEGTEREMTÉSE: HORVÁTORSZÁGI PERSPEKTÍVÁK Bevezetés A TRADICIONÁLIS TUDÁS ÉS AZ ÚJ TUDÁS MEGTEREMTÉSÉNEK ÉRTÉKEI ÉS NORMÁI A TUDÁS ÚJ MEGTEREMTÉSÉNEK KIHÍVÁSAI ÉS KONFLIKTUSAI AZ TUDÁS ÚJ MEGTEREMTÉSE ÉS A HORVÁTORSZÁGI PERSPEKTÍVÁK ÖSSZEFOGLALÁS Hivatkozott publikációk A NEMZETI INNOVÁCIÓS RENDSZER HORVÁTORSZÁGBAN Bevezetés Elméleti források Mi a nemzeti innovációs rendszer? Az innovációs rendszer, mint társadalmi folyamat A NIR jellemzői A NIR fejlesztési lehetőségei - és Horvátország A horvát nemzeti innovációs rendszer Összegzés Irodalmak jegyzéke Az élelmiszeripari szereplők és KKV-k kutatás-fejlesztési tevékenysége A horvátországi élelmiszer szektor megkérdezéses vizsgálatának eredményei Összegzés Bevezetés

5 Anyag és módszer Eredmények és értékelésük Következtetések Melléklet A horvát határmenti régió élelmiszerszektorának kutatás-fejlesztési és innovációs tényezői Mezőgazdasági potenciál Általános hagyományok az adriai térségben Horvát vállalatok innovatív aktivitása Nemzeti innovációs rendszer/politika A horvátországi élelmiszer szektor KFI tevékenységét meghatározó tényezők Felhasznált, illetve idézett irodalmak jegyzéke

6 1. BEVEZETŐ A jelen tanulmány a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatott Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) című projekt keretében készült. A Kaposvári Egyetem (Kaposvár), az Eszéki J. J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (Kaposvár) és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (Pécs), valamint a Horvát Élelmiszer Ügynökség, Eszék partnerségében megvalósuló projekt a magyar-horvát határmenti régió közös K+F+I kapacitásainak a felsőoktatási intézmények, vállalkozások és hídképző intézmények közötti együttműködésen alapuló bővítéséhez járul hozzá. A projekt átfogó célja közös kommunikációs platform létesítése az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók között a célrégió K+F+I kapacitásainak bővítése céljából. Ennek érdekében Szántóföldtől az asztalig tematikus műhelyek szervezése, jó gyakorlatok megismertetése mellett a közös agrár-élelmiszer szektorhoz kötődő kutatási-fejlesztési és innovációs együttműködés potenciáljának feltárását, lehetséges fejlesztési irányait tanulmányozza. Az eredmények stratégiai javaslatként kerülnek megfogalmazásra kiemelten a partnerek érdekeltségi viszonyai alapján. A jelen tanulmány a horvátországi célrégió kutatás-fejlesztési helyzetét veszi górcső alá és ismerteti meg a potenciális magyar partnereket, kutatókat, fejlesztőket, innovátorokat az élelmiszer szektorhoz kötődő KFI hátterének egyes tényezőivel. A tanulmány foglalkozik a nyugat-balkán államok és ezen belül a horvát mezőgazdaság és élelmiszeripar jellemzőivel, kiemeli az EU csatlakozás okán kialakult kihívásokat; az élelmiszerszektor szereplőinek kutatás-fejlesztési tevékenységével. Összegzésként a horvát (agrár-) élelmiszerlánc KFI tevékenységét és hátterét jellemző fő elemeket azonosítja. 2. CÉLKITŰZÉS A tanulmány célkitűzése a horvát és ezen belül részletesebben az INNO-CropFood projekt célrégiója, Eszék-Baranya megye élelmiszer szektorához kötődő kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység hátterének feltárása, illetve az azt meghatározó tényezők alakulásának vizsgálata. A feltárt eredmények a horvát-magyar célrégió közös KFI 6

7 kapacitásainak javítására teendő javaslatokat alapozzák meg, amely mint a projekt eredménye, a helyi (térségi, intézményi, stb.) fejlesztési stratégiák számára kerülhet hasznosításra. Ezáltal nemcsak a régió termelőinek, hanem a kutatás-fejlesztés és innovációs folyamatban érdekelt további szereplőknek közvetlen, illetve fejlesztési stratégiákba épülve közvetetten hasznosuló eredményeket nyújt. A közös régió (agrár-) és élelmiszer szektorának KFI kapacitásai tekintetében hiányterületnek számít különösen a felsőoktatási kutatóhelyek vonatkozásában a horvát célrégió ismerete, ezért fokozottan indokolt a már korábban keletkezett irodalmak megismertetése is a projekt célcsoportját jelentő intézményi kutatókkal, döntéshozókkal. 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A tanulmány mind elsődleges adatgyűjtésre támaszkodó statisztikai elemzések, mind pedig a vonatkozó szinte teljesen horvát nyelvű szakirodalom feldolgozása módszerével készült. A horvát szakirodalom feltárása a projekt szakmai vezetőjének, valamint a stratégiai anyag kidolgozásáért felelős szakmai útmutatás alapján kiválasztott dokumentumokra épül. A hiánypótló ismereteket tartalmazó anyagok csaknem teljes terjedelmének magyar nyelvre ültetése és beillesztése mellett a szakirodalom megállapításainak kiemelése, összegzése szolgál a tanulmány elkészítése során a fenti célkitűzés teljesítésére. A primer feldolgozás tárgyát képező elsődleges adatok forrása az INNO-CropFood projekt tevékenysége (Kaposvári Egyetem) által szolgáltatott adatbázis és felmérés. Az adatbázis az élelmiszeripar 70-80%-át adó vállalatok, vállalkozások adatait tartalmazza, amelyek kitérnek a vállalkozás fő tevékenységére és az agrár-élelmiszer piachoz való hozzájárulására, emberi erőforrás bázisára. Az adatbázis tartalmazza az egyes vállalatok/vállalkozások által végzett innovációs munka típusát (termék, eljárás, szervezeti, marketing innováció) és mértékét (az összes ráfordítás és összes alkalmazott arányában). Fenteken túl az együttműködésben végzett innovációs tevékenységek esetén a partnerintézmények besorolását (felsőoktatási kutatóhely, állami kutatóhely, piaci alapokon fenntartott kutatóhely). Az adatok feldolgozása matematikai statisztikai eszközökkel, egyszerű (diszkriptív, megoszlások), illetve a valószínűség-számításokkal támogatott hipotézisvizsgálati eszközökkel, kereszttábla elemzésekkel, valamint regressziós modell kialakításával és elemzésével történt. 7

8 A tanulmány szerkezete az alábbi: 1. A horvát mezőgazdaság és élelmiszeripar; kiemelten az EU csatlakozás okán kialakult kihívásokra és megoldásaira (szekunder kutatás: vonatkozó irodalmak, jogszabályok, minisztériumi és kutatóintézetek által készített helyzetelemzések). 2. Az agrártermelőkhöz (és beszállítóik) kapcsolódó jellemző kutatás-fejlesztési tevékenységek; (szekunder kutatás a releváns kutatás-fejlesztési statisztikai adatbázisok alapján, esetleg primer kutatás). 3. Az élelmiszeripari szereplők és KKV-k kutatás-fejlesztési tevékenysége (szekunder kutatás a releváns kutatás-fejlesztési statisztikai adatbázisok alapján, valamint a piaci részesedés alapján szereplők 60%-án végzett primer kutatás) 4. A horvát (agrár-) élelmiszerlánc KFI tevékenységének fő elemeinek azonosítása. 8

9 4. A HORVÁT MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR 4.1. HORVÁTORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI POTENCIÁLJÁNAK BEMUTATÁSA A horvát mezőgazdasági potenciál, ezen belül a projekt célrégiójának, Eszék-Baranya megyének jellemzőivel foglalkozik az alábbi fejezetrész BEVEZETÉS Jelen tanulmány elsődleges célja a horvát mezőgazdaság potenciáljának bemutatása, különös tekintettel Eszék-Baranya megyére. A kontrolcsoport esetenként Magyarország, illetve az uniós átlag, amelyeknek legitimitást részben a két ország szomszéd volta, illetve Horvátország 2013-as uniós csatlakozása adja meg. A mezőgazdasági teljesítmény megítéléséhez szükséges megvizsgálni az ágazat nemzetgazdasági súlyát, teljesítményét, a természeti adottságokat, illetve a lakosság vásárlóerejét is ANYAG ÉS MÓDSZER A dolgozat adatsorainak összehasonlítása csak abban az esetben lehetséges, ha az adott értékek gyűjtése, feldolgozása azonos módszertan alapján történt. Erre a három vizsgált csoport esetében (EU-27, Horvátország, Magyarország) az Eurostat adatbázisa ad lehetőséget, illetve Eszék-Baranya megye esetében a legfrissebb, angol nyelven is elérhető 2003-as mezőgazdasági összeírás használható fel EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A csatlakozási tárgyalások Horvátország (ezzel egy időben Törökország) és az Európai Unió között 2005 októberében kezdődtek és 2011-ben érték a finisbe, amikor is decemberben aláírták a csatlakozási szerződést. Ennek értelmében Horvátország július 1.-től az EU 28. tagországa lesz. Természetesen ennek az is feltétele, hogy a jelenlegi tagországok kormányai, parlamentjei formálisan elfogadják az Unió bővítését. 9

10 Horvátország lakossága ezer fő volt 2010-ben, amely az Unió lélekszámának nem éri el az 1%-át (0,88%), a magyar lakosság 50%-át. Megállapítható tehát, a horvát bővüléssel sem lélekszámban, se gazdasági potenciált tekintve nem történik jelentős bővülés. A horvát csatlakozás elsődleges üzenete talán sokkal inkább politikai jellegű, hiszen így Szlovénia után egy újabb volt jugoszláv tagköztársaságról van szó, egy fajta példát mutatva a bebocsátásra váró Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbia előtt EU-27 LU NL IE AT SE DK DE BE FI UK FR IT ES CY MT SI CZ EL PT SK EE LT HU PL HR LV RO BG 1. ábra GDP/fő alakulása 2011-ben (EU-27=100) Forrás: Eurostat Egy ország gazdasági helyzetének bemutatására gyakran használják az egy főre jutó GDP nagyságát. Bruttó hazai termék (GDP): termelési oldalról számítva egyenlő az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek (azaz a kibocsátás és a folyó termelő-felhasználás különbségeinek) és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összegével (KSH, 2012). Horvátország esetében (2010-ben) az egy főre jutó GDP Euró volt, amelynél csaknem két és félszeres értéket látunk az Unió átlagában ( Euró/fő). Amennyiben az EU-27 átlagát 100-nak vesszük, úgy azt tapasztaljuk, hogy mind Horvátország, mind Magyarország jócskán 10

11 lemaradva attól, a képzeletbeli rangsor végén helyezkedik el (1. ábra). Magyarország csak a két utolsó csatlakozott országot, Romániát és Bulgáriát, illetve Lengyelországot előzi meg. Tehát összességében Horvátország gazdaságilag az uniós átlagtól jelentősen elmaradva egy kevésbé fejlett országnak minősíthető az Európai Unióban. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 73,6 65,3 67,8 40% 30% 20% 10% 0% 4,0 6,9 6,0 27,2 18,7 19,6 1,7 3,5 5,7 EU-27 Magyarország Horvátország Mezőgazdaság Ipar (x) Építőipar Egyéb 2. ábra A bruttó hozzáadott érték alakulása nemzetgazdasági ágazatonként (2010) Forrás: Eurostat Az egyes szektorok nemzetgazdasági jelentőségét mutatja be a 2. ábra. Általánosságban jellemző, hogy az ipar fejlettségével fordítottan arányos a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása. Uniós szinten mezőgazdaság részesedése a szektorok bruttó hozzáadott értékéből 1,7%-ot ér el, Magyarországon 3,5%-ot, Horvátországban 5,7%-ot. A diagramon látható, hogy a horváth ipar és ebből kiemelve az építőipar teljesítménye arányosan az uniós szinten közelíti. Egy ágazat jelentőségére utal az is, hogy az aktív dolgozók hány százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Horvátország esetében az uniós és a magyar átlagot lényegesen magasabb értéket láthatunk 2011-ben, amely meghaladta a 12%-ot (3. ábra). A mezőgazdaságban dolgozók döntő többsége családi munkaerő: az Unióban és 11

12 Magyarországon (2010-ben) az össze munkaerő 92%-a került ki a közvetlen családtagok közül, míg Horvátország esetében még ennél is nagyobb értéket láthatunk (98%). 14,0% 12,9% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,6% 4,8% 4,0% 2,0% 0,0% EU-27 Magyarország Horvátország 3. ábra A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a éves korosztályban (2011) Forrás: Eurostat Érdemes azt is megvizsgálni, hogy az élelmiszer termékek iránt mekkora a kereslet, ezen belül a lakosság jövedelmének hány százalékát fordítja e javakra (4. ábra). 12

13 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 25,6% 17,1% 7,2% 3,0% Magyarország Horvátország 4. ábra A háztartások kiadásainak alakulása (2011) Forrás: Eurostat A statisztikai felbontást követve azt látjuk, hogy Horvátországban a keresetek lényegesen nagyobb hányadát költik élelmiszerekre (25,6%), mint Magyarországon (17,1%). Az EU-27 átlaga 13%, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy hazánkban is ez az arány egyre kisebb lesz, így elmondható, hogy jövedelmünk egyre kisebb részét költjük élelmiszerekre. Az is szembetűnő, hogy egyes felosztásokban az élelmiszerfogyasztáshoz csatolt alkohol és dohány termékek esetében hazánk több, mint kétszer akkora arányt mutat, mint Horvátország, vagyis déli szomszédjaink amúgy alacsonyabb jövedelmük kisebb hányadát költik élvezeti cikkekre. Természetesen az élelmiszerek iránti keresletet azok ára is jelentősen befolyásolja. Az bérek értéke és az élelmiszerek ára együttesen befolyásolja ezt a folyamatot, így pontosabb képet kaphatunk, ha a hazai és a horváth élelmiszer árakat az uniós árakhoz viszonyítjuk (1. táblázat). Az 1. táblázat adataiból azt látjuk, hogy Magyarországon olcsóbbak az élelmiszerek mint Horvátországban, egyes esetekben a különbség jelentősnek mondható (pl. kenyér és cereáliák, vagy a hús esetében). 13

14 1. táblázat Élelmiszerek árindexei EU-27=100 Élelmi szer Kenyér cereáliák & H ús H al Tej, sajt & tojás Növényi és állati zsiradékok Zöldség, gyümölcs & burgonya EU Magyar ország Horváto rszág Forrás: Eurostat FÖLDHASZNÁLAT Az Unió területéből megközelítőleg 1,7 millió négyzetkilométer mezőgazdaságilag művelt terület, amely egy főre vetítve 0,34 hektárt tesz ki. A mezőgazdaságilag művelt területek 60%-a szántóterület. (Szántónak minősül az a terület, amelyet rendszeresen művelnek és valamilyen szántóföldi haszonnövényt termelnek rajta.) Egyes uniós országokban esetében (Írország, Spanyolország, Luxemburg, Ausztria, Portugália, Szlovénia) az szántó aránya nem éri el az 50%-ot. A gyepterületek aránya megközelítőleg az összes terület harmadát teszi ki. Az ennél nagyobb arányt képviselő országok esetében (Írország, Ausztria, Szlovénia, Egyesült Királyság) a gyepre alapozott állattartás meghatározó szerepet tölt be. A teljes mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 6%-át borítják ültetvények, de ezek arányait tekintve a mediterrán országokra jellemzők inkább. Kirívó érték Málta esete, ahol az össze mezőgazdaságilag művelt terület 10%-a konyhakert. Az 5. ábrán látható, hogy a Magyarország és Horvátország egymástól eltérő módon az uniós átlag felett és alatt teljesít egyes kategóriákban. Hazánkban a mezőgazdaságilag művelt terület az ország területének csaknem 64%-a, amellyel európai összevetésben is a legkiemelkedőbb értékek egyikével bírunk. Ezzel szemben Horvátországban ez az érték nem éri el az ország területének negyedét sem, ugyanakkor az erdősültség lényegesen meghaladja a magyarországit. A százalékos arányos esetenként nem mutatja a tényleges 14

15 értékek közötti különbséget, ezért célszerű a két ország adatait abszolút értékben is bemutatni. (2. táblázat) 2. táblázat Földhasznosítási módok arányai (2011) Szántó Rét, gyep, legelő Ültetvények Konyhakert Magyarország 4 313,6 758,9 183,3 81,5 Horvátország 892,2 346,4 83,2 4,2 Forrás: Eurostat A 2. táblázat adataiból összességében megállapítható, hogy Magyarország mezőgazdasági potenciálja lényegesen jobbnak mondható, mint Horvátországé, bármely vizsgált kategória esetében. 70,0% 63,9% 60,0% 50,0% 44% 40,0% 30,0% 20,0% 24% 20,9% 15,2% 32% 10,0% 0,0% Mezőgazdaságilag művelt terület Erdő Egyéb terület Magyarország Horvátország 5. ábra Földhasználat (H=2009, CR=2010) Forrás: Eurostat 15

16 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÁLLATTARTÁS Horvátországban a haszonállatok néhány csoportjának létszámalakulását mutatja be a 6. ábra db Szarvasmarha Tejelő tehén Sertés Juh, kecske 6. ábra Főbb állatfajok létszámalakulása Horvátországban Forrás: Eurostat Megállapítható, hogy húsmarha (értéke a szarvasmarha létszám és a tejel szarvasmarha létszám különbözeteként lett kalkulálva), a juh és kecske esetében az utóbbi években növekedés állt be az állatlétszám tekintetében, ugyanakkor a tejelő marha és a sertés esetében kis mértékű csökkenést, vagy stagnálást láthatunk. Nem csak a termelés, hanem a feldolgozás területén is jelentős különbség látható a két ország esetében (7- ábra). Volumenét tekintve két szegmensben nem látható a magyar rész erőteljes többlete, ez pedig a szarvasmarha és kiskérődzők vágása esetében állapítható meg. 16

17 1000 t ,3 383, ,2 53,8 60,8 26,0 0,2 0,8 Szarvasmarha Sertés Juh, kecske Baromfi Magyarország Horvátország 7. ábra Vágások alakulása a főbb állatfajok esetében (2011) Forrás: Eurostat A tejtermelés esetében alapvetően három állatfajjal számolhatunk, de mindkét ország esetében megállapítható, hogy a tejelő szarvasmarha állomány adja az ország termelésének jelentős részét (8.-9. ábra). Hazánkban évek óta visszaszorulóban van a tejtermelés és a feldolgozás, illetve a megtermelt tej egy részét exportáljuk. Az exportunk egyik fő piaca épp Horvátország, ahova döntően feldolgozatlan nyerstejet szállítanak ki. Az egyéb álltafajok szerepe a tejtermelésben gyakorlatilag Magyarországon sporadikus (nem éri el a 0,4%-ot), ezzel szemben Horvátországban lényegesen nagyobb arányt képviselnek (juh esetében 1,6%, kecskénél 1,5%). 17

18 100,0% 99,8% 99,6% 99,4% 99,2% 99,0% 98,8% Szarvasmarha Juh Kecske 8. ábra A teljes tejtermelés alakulása Magyarországon Forrás: Eurostat 100,0% 99,0% 98,0% 97,0% 96,0% 95,0% 94,0% Szarvasmarha Juh Kecske 9. ábra A teljes tejtermelés alakulása Horvátországban Forrás: Eurostat 18

19 MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS A 10. ábra adatai alapján megállapítható, hogy Horvátország meghatározó növényi kultúrája a gabona félék. Ezek termés mennyisége a vizsgált időszakban meglehetősen hektikusan mozgott, amely a hazai helyzethez hasonlóan a mezőgazdaság időjárási hatásoktól való nagyfokú függőségére utal. Hektikus termésingadozást láthatunk még a cukorrépa esetében, ugyanakkor a többi vizsgált haszonnövénynél viszonylag kiegyenlített termésátlagokat figyelhetünk meg tonna Cukorrépa Olajos növények Burgonya Gyümölcs Gabona ábra A főbb növényi termények termelésének alakulása Horvátországban Forrás: Eurostat A termesztett növények termőterületét mutatja be a 11. és a 12. ábra a Magyarországra és Horvátországra vonatkozóan. Megállapítható, hogy főbb vonalakban a termesztett kultúrák és azok területi arányaik megegyezőek, lényeges különbséget az olajos növények esetében látjuk, amely esetében Magyarországon arányait tekintve is nagyobb területet használnak a hazai termelők. 19

20 23,6% 30,9% 0,5% 0,4% 6,4% 14,1% 24,1% 11. ábra A főbb termesztett növények területi megoszlása Magyarországon (2011) Forrás: Eurostat Kukorica Búza Napraforgó Árpa Burgonya Cukorrépa Egyéb 33,4% 36,2% 1,3% 2,5% 5,6% 3,5% 17,4% 12. ábra A főbb termesztett növények területi megoszlása Horvátországban (2011) Forrás: Eurostat Kukorica Búza Napraforgó Árpa Burgonya Cukorrépa Egyéb 20

21 A HORVÁT MEZŐGAZDASÁG RÉSZLETESEBB ELEMZÉSE Korábbi elemzéseinkből láthattuk, hogy Horvátországban a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége nagyobb, mint az EU-27 átlagában, vagy akár Magyarország esetében. A bruttó hozzáadott érték tekintetében 5,9% ad az ágazat, míg a foglalkoztatás tekintetében a 12,9% jóval az uniós és a magyar érték felett helyezkedik el. A horvát mezőgazdaság termelési értéke (2010-ben) meghaladta a 20 ezer millió kunát, amelyből a növénytermesztés , míg az állattenyésztés millió kunával részesült. Látható az adatokból, hogy a növénytermesztés súlya a mezőgazdaságban Horvátországban is nagyobb részt képvisel, amely problémával Magyarországon már régóta küzdünk. Az aránytalan ágazati egyensúly lehetőségek ellenére az országot importra kényszeríti bizonyos állati termékek esetében és a növénytermesztés az esetleges túltermelés esetén nem számíthat az állattenyésztésre, mint belső felvevő piacra. Az ágazati termelést vizsgálva hosszabb időtávon azt tapasztaljuk, hogy a vizsgált évek meglehetős erős ingadozást mutatnak. A mezőgazdasági számlákat indexálva látható, hogy bizony években (pl et és 2010-et összehasonlítva) 60%-kal nagyobb volt a termelésiérték index, mint az azt megelőző évben. Az állattenyésztés klasszikus módon késve reagál az eseményekre, hiszen egy rosszabb év termése, csak az adott év második felétől hat ki negatívan a termelési költségekre. Ez a jelenség is azt mutatja, hogy a horvát mezőgazdaság időjárástól való függősége erős, emellett a a korábban elemzett adottságok miatt a lehetőségei sem olyan jók, mint pl. Magyarország esetében. 21

22 Gabona Ipari növények Takarmány Zöldség Virág Gyümölcs Oliva olaj, szőlő Tehéntej Sertés Ju, kecske Baromfi és tojás Egyéb 13. ábra Termelők száma termelési irány szerint (2002) Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal A 13. ábrán látható, hogy a mezőgazdasági szektoron belül a szántóföldi növénytermesztés és ezen belül a gabonatermesztés, ami dominál. Az állattenyésztésben belül két ágazatot lehet kiemelni: a tejtermelést és s sertés tartást. A kutatás egyik célja, hogy a Somogy megyével határos Eszék-Baranya megye mezőgazdasági potenciálját feltérképezzük. A Horvát Statisztikai Hivatal honlapján elérhető adatbázis meglehetősen régi állapotot tükröz, hiszen angol nyelven csak a 2003-as mezőgazdasági összeírás adati érhetők el az érdeklődő számára. Az adott adatbázis azonban lehetőséget ad arra, hogy a megye agrárlehetőségeit elemezzük. A szarvasmarha állomány nagyságát áttekintve megállapíthatjuk, hogy a megye az ország szarvasmarha állományának 6,3%-át adja, a tejelő állomány 4,6%-át. A sertésállomány esetében ez az arány lényegesen nagyobb értéket képvisel (14,9%) így megállapítható, hogy a megye Horvátország sertéstartásában meghatározó szerepet játszik. A gazdaságok méretre egyértelműen elmondható, hogy a termelők döntő többsége kisüzemi körülmények között foglalkozik állattartással. Horvátországban a tehéntartók csaknem 90%-a 1-5 tehenes gazda, Eszék-Baranya megyében ez az arány 88%. Elmondhatjuk tehát, hogy a termelés struktúrájára döntően az önellátásra berendezkedett, esetleg a lokális piacon szerepet játszó 22

23 gazdaságokból tevődik ki. Ennek a pólusnak a másik véglete a nagyobb gazdaságok aránya. A 20 tehénnél több állatot tartó gazdaságok aránya rendkívül alacsony, országosan 0,2% (Eszék-Baranya megyében 0,3%). A hazai nomenklatúrát követve a tejtermelést gyakran nevezzük a mezőgazdaság nehéziparának. A jelentős eszközlekötés, az igényelt beruházások nagysága a gazdaságos tejtermelést alapvetően a koncentráltabb, nagyobb állománnyal rendelkező üzemekkel képzeli el. Horvátországban erre ebben a struktúrában igazából nincs lehetőség. Hasonló képet látunk a sertés tartás esetében (14. ábra) Horvátország Eszék-Baranya megye koca 2 koca 3 koca 4 koca 5 koca 6-10 koca 10 koca felett 14. ábra Sertés termelőegységek száma kocalétszám alapján (2003) Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal A 14. ábrán a koca állomány nagyságát láthatjuk Horvátországban és Eszék-Baranya megyében. A korábbi elemzésektől eltérően itt más struktúrát látunk országosan és a megyében. Horvátországban az 1-3 kocát tartó gazdaságok az összes gazdaság 85%-át adják, ez Eszék-Baranya megyében 47%. A nagyobb gazdaságok arányát vizsgálva megállapítható, 23

24 hogy a 10 kocánál többet tartók aránya országosan alig több mint 1%, Eszék-Baranya megyében csaknem 19%. Összegzésként megállapítható, hogy Horvátországban a két meghatározó állatfajt (sertés, szarvasmarha) tartó gazdaságokra az elaprózódott struktúra jellemző, amelyben döntően a háztáji, önellátásra berendezkedett, esetleg a lokális helyi piacon meghatározó gazdaságok dominálnak. Sertéstartás esetében a megye az országos termelésben meghatározó szerepet játszik, és a méretstruktúra is hatékonyabb képet mutat, mint az országos. Ez a struktúra a növénytermesztésben is tapasztalható (15. ábra). 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% összesen 0,10 ha alatt 0,11-0,50 ha megoszlás az ország gabonatermesztésének %-ában 0,51-1,00 ha 1,01-2,00 ha 2,01-3,00 ha 3,01-5,00 ha 5,01-10,01-10,00 ha 20,00 ha 20,00 ha felett 15. ábra A gabonatermesztéssel foglalkozó egységek aránya méretkategória szerint, Eszék Baranya megye, 2003 Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal A 15. ábrán látható, hogy a növénytermesztésre is az elaprózódott birtokstruktúra jellemző: a 0,1-5 hektárral rendelkező gazdaságok az összes gazdaság 73%-át adja. 24

25 ÖSSZEFOGLALÁS Magyarország és Horvátország szomszédsága, illetve déli szomszédunk 2013-a uniós csatlakozása a gazdaság minden területén érdekes kérdéseket vet fel, így a mezőgazdaság esetében is. Ebben a tanulmányban elsősorban a horvát és a magyar mezőgazdasági potenciál kerül összehasonlításra, döntően az Eurostat kiadványai és adatbázisa alapján. Horvátország lakossága ezer fő volt 2010-ben, amely az Unió lélekszámának nem éri el az 1%-át (0,88%), a magyar lakosság 50%-át. A gazdasági fejlettséget vizsgálva megállapítható, hogy Horvátország esetében (2010-ben) az egy főre jutó GDP Euró volt, amelynél csaknem két és félszeres értéket látunk az Unió átlagában ( Euró/fő). Amennyiben az EU-27 átlagát 100-nak vesszük, úgy azt tapasztaljuk, hogy mind Horvátország, mind Magyarország jócskán lemaradva attól, a képzeletbeli rangsor végén helyezkedik el. Általánosságban jellemző, hogy az ipar fejlettségével fordítottan arányos a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása. Uniós szinten mezőgazdaság részesedése a szektorok bruttó hozzáadott értékéből 1,7%-ot ér el, Magyarországon 3,5%-ot, Horvátországban 5,7%-ot. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya eltérő képet mutat a két országban: Horvátország esetében az uniós (4,6%) és a magyar átlagot (4,8%) lényegesen magasabb értéket láthatunk 2011-ben, amely meghaladta a 12%-ot. A mezőgazdaságban dolgozók döntő többsége családi munkaerő: az Unióban és Magyarországon (2010-ben) az össze munkaerő 92%-a került ki a közvetlen családtagok közül, míg Horvátország esetében még ennél is nagyobb értéket láthatunk (98%). A vásárló erőt elemezve különös tekintettel az élelmiszerekre - azt látjuk, hogy Horvátországban a keresetek lényegesen nagyobb hányadát költik élelmiszerekre (25,6%), mint Magyarországon (17,1%). Az EU-27 átlagához viszonyítva a két ország alapélelmiszereinek árszínvonalát azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon olcsóbbak az élelmiszerek mint Horvátországban, egyes esetekben a különbség jelentősnek mondható (pl. kenyér és cereáliák, vagy a hús esetében). A fölhasználatot vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország területének csaknem 64%-a, amellyel európai összevetésben is a legkiemelkedőbb értékek egyikével bírunk. Ezzel szemben Horvátországban ez az érték nem éri el az ország területének negyedét sem, ugyanakkor az erdősültség lényegesen meghaladja a magyarországit. Összegzésként megállapítható, hogy Horvátországban a két meghatározó állatfajt (sertés, szarvasmarha) tartó gazdaságokra az elaprózódott struktúra jellemző, amelyben döntően a háztáji, önellátásra berendezkedett, esetleg a lokális helyi piacon meghatározó gazdaságok dominálnak. Sertéstartás esetében a megye az országos termelésben meghatározó szerepet játszik, és a méretstruktúra is hatékonyabb képet mutat, mint az országos. A 25

26 növénytermesztésre szintén az elaprózódott struktúra jellemző: a gazdaságok jelentős rész az önellátást szolgálja, piacra lépni csak kisebb hányaduknak van lehetősége FELHASZNÁLT IRODALOM, ILLETVE FORRÁSOK JEGYZÉKE EUROSTAT, European Comission: Enlargement countries, Economic developments, 2012 edition, ec.europa.eu/eurostat letöltés ideje november. EUROSTAT, European Comission: Candidate and potential candidate countries, Transport and energy, 2011 edition, ec.europa.eu/eurostat letöltés ideje november. EUROSTAT, European Comission: Agriculture, fishery, and forestry statistics, Pocketbooks, ISSN EUROSTAT, European Enlargement countries, Population and social conditions, 2011 edition, ec.europa.eu/eurostat letöltés ideje november. EUROSTAT, European Comission: Enlargement countries, Agriculture, 2012 edition, ec.europa.eu/eurostat letöltés ideje november. EUROSTAT, European Comission: Pocketbook on the enlargement countries, 2012 edition, ec.europa.eu/eurostat letöltés ideje november. 26

27 4.2. AZ ADRIAI TÉRSÉG MINŐSÉGI ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK JELLEMZŐI Az alábbi fejezetben támaszkodunk az ADRIA- FOOD QUALITY PROJECT 1 A sajátos adriai térség minőségi zöldség, gyümölcs és állati eredetű termékeinek marketingje c. projekt dokumentumaira; amely az Európai Bizottság által támogatott INTERREG/CARDS-PHARE Program keretében öt országra terjedt ki: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Crna Gora (Montenegro) és Szerbia BEVEZETÉS A horvát nyelvű anyag feldolgozása az INNO-CropFood projektben azért indokolt, mert a jelen projekt célkitűzéseivel összhangban az Adria-Food Quality Projekt zöldség, gyümölcs és állati eredetű egészséges és minőségi termékek előállításának meghatározott, integrált módszerekkel való követése a forrástól a fogyasztóig koncepciót tekintette át. Ezen túlmenően két partnere az INNO-CropFood projekt célrégiójában található, így a projektdokumentum megállapításai és eredményei nemcsak hasznosak, hanem kihagyhatatlanok a feldolgozásból. (Az eredeti anyagot magyar nyelvre ültetésével és az alábbi fejezetben elhelyezett hivatkozásával dolgoztuk fel, mint szekunder irodalmi forrást.) A projekt 4, a modern mezőgazdaság és feldolgozóipar számára stratégiailag fontos, területen: a, NORMA ÉS MINŐSÉG b, BIZTONSÁGOS TERMÉKEK c, TANÚSÍTVÁNYI FOLYAMATOK d, SOKSZÍNŰSÉG Partnerek: 1 ADRIA-FOOD QUALITY PROJECT - Pred-studija o izvedivosti poljoprivredno-prehrambenih inovacijskih centara u zemljama zapadnog Balkana 27

28 Forli -Cesenai Határvidék (Olaszország) Centuria R.I.T. (Olaszország) Növényi Termesztés Kutatóközpontja Crpv Centro Ricerche Produzioni Vegetali (Olaszország) Isztriai Fejlesztési Intézet (Horvátország) Koprivnicai Vállalkozó Kft. (Horvátország) Helyi Fejlesztési Kezdeményezés (Lir Lokalna Inicijativa Razvoja, Bosznia És Hercegovina) Lazarevac Község (Crna Gora) Eucon (Crna Gora) Kotori Térség (Crna Gora) Delfin Öko-Központ (Crna Gora) Abmc (Albánia) A feldolgozott megvalósíthatósági előtanulmány része annak a tevékenységnek, amely az INTERREG/CARDS-PHARE Projekt keretében valósult meg az ADRIA- FOOD QUALITY PROJECT A sajátos adriai térség minőségi zöldség, gyümölcs és állati eredetű termékeinek marketingje címmel. A kutatás célja volt viszonyítási kereteket adni, amely segíti a döntéshozatal folyamatát a mezőgazdasági és élelmiszeripari szolgáltatói központ létrehozásában, és a minőségellenőrzés hivatalának megvalósításában a nyugat-balkáni országokban. Ezt szem előtt tartva, az első rész rövid elemzését adta a viszonyítási kontextusnak: elemezte a gazdasági alapokat és rövid elemzését adta a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektornak, hogy ez alapján szervezze és hasonlítsa össze a kiválasztás fő tényezőit, és így megalapozza a kezdeményezés feltételeit. A kidolgozott megállapítások lényegében az adott országok beszámolóiban található adatokon alapulnak, amelyeket a 2 projekt munkacsomagjainak keretében adtak meg. A második részben a beszámoló bemutatott néhány esetet, amelyek az olasz és európai mezőgazdasági és élelmiszeripari innovációs központokra vonatkoznak, s amelyek az ingatlan modellt ábrázolják, azt a modellt, amelyik a létesítményépítést és a beköltözést aktivizálja (laboratóriumok, inkubátor termek stb.), valamint a virtuális modellt, amikor a szolgáltató központok nem kezelnek ingatlanokat. Az utóbbi szempont tartalmazza a 28

29 meglévő európai, fő szolgáltatói központok elemzését is, valamint azon különböző területek speciális szükségleteinek értékelő (benchmarking) tevékenységét, amelyekkel a központok foglalkoznak. Az kutatás ennek a témának releváns szakirodalmán alapul, mint ahogy az interneten található hasonló rendszerek honlapjainak adatain is. A tanulmány középső része a fő tényezőket mutatta be, amelyek alapján definiálhatók azon beavatkozási modellek, amelyek hozzájárulnak a strukturált tudás és a szolgáltatások előfeltételeinek megvalósulásához, amelyekkel támogathatók a kutatások és az innovációk a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorban a projekthez csatlakozott országokban. A tanulmány részeredményei az innovációs környezet tényezőinek összefoglalásához járul hozzá jelen tanulmányban. Az intervenciós modellek különféle aspektusokat képviselnek: a szolgáltatások tipológiáját, a szolgáltatások módját, a lehetséges szervezeti struktúrákat, az irányítás módjait, költségeit stb MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK A nyugat-balkáni országok átfogó jellemzése a fenti célkitűzésekkel összhangban keretet nyújt a horvát élelmiszergazdaság innovációs környezetének értékeléséhez tágabb földrajzi kontextusban. A projekt felmérései szerint a nyugat-balkáni országok GDP-je összesen 60 milliárd Euró, s ez mindössze az EU gazdaságának 2 %-a. Ezekre az országokra jellemző a tranzitív gazdaság, de a GDP éves kamatláb növekedése átlagosan egy fokkal magasabb, mint az EU országaiban. Más országokkal összevetve, Horvátország gazdaságának a legnagyobb és legerősebb a GDP-je: 28 milliárd Euró (ez a régió GDP-jének majdnem a fele), míg az egy főre jutó GDP több mint 6000 Euró (megközelítőleg 25%-a az EU Eurójához viszonyítva). A legkisebb növekedés és a legszegényebb gazdaság Koszovóban van, az előrejelzések szerint 2 milliárd GDP-vel, illetve az egy főre jutó 1000 Euróval. A régiót nagy munkanélküliség is sújtja (míg 2005-ben az EU 27 országában a munkanélküliségi mutató átlagosan 8 % körül van, addig a Nyugat-Balkán országaiban ez az érték 30 %); a kereskedelmi deficit és a különféle gazdaságok közötti strukturális egyenlőtlenség jellemzi. Ezen kívül korlátozott a közvetlen külföldi befektetések beengedése, s ennek következménye, hogy gyengén fejlett a szektor többsége. Fontos hangsúlyozni, hogy a fejlettségi szint és életszínvonal erősen eltérő a régió országaiban. Mégis a nyugat-balkáni országok politikai téren az érdeklődés középpontjába kerültek és 29

30 ezek az országok kulcsfontosságú területnek mutatkoztak gazdasági téren is (a befektetetés és az export-import tekintetében is), mert ebbe a fejlődési folyamatba sok európai ország kapcsolódott be. Nyugat-Balkán országai előrehaladtak a piac orientált reformokban, különösen a kis- és középvállalkozások privatizációjában, a kereskedelem liberalizációjában, még ha sok is még a tennivaló. Makrogazdasági mutatók HORVÁT- ORSZÁG BiH CRNA GORA ALBÁNIA EU-25 Mutatók Lakosság (összesen (1.000) Terület (km2) Népsűrűség (fő/km2) Mezőgazdasági területek (1.000 ha) GDP (folyómérleg M ) GDP egy főre jutó (folyómérleg ) Tényleges GDP-növekedés (%) Forrás: , , , , na 518 na * 6.727, , , ,1 5,3 3,7* 5,5 1,6 Kivitel és szolgáltatás (GDP%) 23,6 26,5 25,2* 7,8 9,3 Behozatal és szolgáltatás (GDP%) Inflációs ráta (éves %) Regisztrált munkanélküliségi ráta 49 76,8 37,0* 30,8 9,9 3,3 4,4 2, , ,0 22,6* 14,2 9 30

31 MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR A NYUGAT-BALKÁNI ORSZÁGOKBAN A mezőgazdaság és élelmiszer szektor valamint az egész nyugat-balkáni régió rurális területeinek elemzése a fent hivatkozott projekt keretében történt adatgyűjtés alapján készült. Megállapításra kerültek az alábbiak: 2.1 Átfogó megállapítások A régióban a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van (gazdasági és szociális egyaránt), és átlagosan 17%-os részesedése van ezekben az országokban, ami jelentősen magasabb az EU átlagánál, amely 1.6%. Másrészt sajátos korlátok vannak, amelyek ezt a mezőgazdaságot versenyképtelenné teszik. Mindenekelőtt a mezőgazdasági szektort kis gazdaságok jellemzik, az alapszükségletek termelése, valamint a helyi piac helytelen működése. A másik szempont, amely miatt gyenge eredmények születnek az, hogy hiányzik a magas fokú gépesítés, a modern gazdasági rendszerek és technológiák. Ezen kívül korlátozott a hozzáférés a tanácsadói szolgáltatásokhoz, nem rugalmasak a kereskedelmi útvonalak (piacról és tudásról való alul tájékozódás), az infrastruktúra hiányossága, az élelmiszerbiztonság és a minőségi normák alacsony szintje, valamint a hitelezés korlátozott lehetőségei azok a problémák, amelyekkel különböző szinteken szembesülnek a régió országai; és ami negatívan hat a termékek hozzáadott értékének piacképessé tételére. A Nyugat-Balkán országai a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nagy importőrei. H.O. BiH CRNA GORA ALBÁNIA EU-25 Mutatók Termőföld rész/összesen megművelt föld 46,8% 48% 37,5% 24% 40,8% Foly. vetett és művelt termőföld rész /Összesen hasznosított termőföld 21,3% 25% 13,67% 12,3% nincs adat 31

32 Mezőgazd. GDP-rész (élelm. szektor nélkül)/össz. GDP 6,8% 10,1% 11,3% 24,0% 1,6% Munkaerő rész a mez.gazd.ban/össz. munkaerő 7,3% 3,6% 1,2% 58% 5% Mez.gazd. termékek kivitele/össz. kivitel 9,5% 6% 12,5% 8,2% 6% Mez.gazd. termékek importja/össz. import 9% 20% 23,2% 17,6% 6% Indikátorok a mezőgazdaságban Forrás: Tanulmány az öt EU-csatlakozási kérelmet benyújtott ország mezőgazdasági állapotáról, ARCOTRASS Konzorcium, jan. in: H.O BiH CRNA GORA ALBÁNIA Mutatók M % M % M % M % Össz. GAO nincs használható adat nincs használható adat 366, Vetéstermés össz.: ,6 nincs használható adat nincs használható adat 156,4 42, Állattenyésztés össz.: ,4 nincs használható adat nincs használható adat 209,7 57, Bruttó mezőgazdasági termelés Forrás: Tanulmány az öt EU-csatlakozási kérelmet benyújtott ország mezőgazdasági állapotáról, ARCOTRASS Konzorcium, jan. in: 32

33 A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A különféle éghajlati viszonyoknak köszönhetően Nyugat-Balkánt a változatos zöldség- és gyümölcstermesztés jellemzi. Azonban ez a termelés lényegében a személyes szükségletek előállítására korlátozódik vagy a helyi piacokra, és nem a feldolgozóipar számára. A bevételek szabályszerűen alacsonyak a nem kielégítő mezőgazdasági felszerelés, az elöregedett vetésmódszer és tenyésztési metódus, a vetőmag alacsony minősége miatt. Továbbá a kis és szétaprózott mezőgazdasági birtokok lehetetlenné teszik a termelékenység és piacképesség növelését. De mégis az utóbbi években a hozam sok országban megnövekedett, az új termesztési eljárásoknak és eszközöknek köszönhetően. Az állattenyésztés jelentősége egyre növekszik a régióban, és ennek köszönhetően a termőföld jelentős százalékában állattartásra alkalmas terményeket állítanak elő. Továbbá az állattenyésztés kis egységekben történik, lényegében a személyes szükségletek kielégítésére. Ez a szempont döntő jelentőségű, mert a kis egységek képtelenek a versenyképes termelésre és a minőségi állattartás és állatvédelem szempontjainak érvényesítésére. Az utóbbi évtizedekben az állattenyésztési szektorban fokozatos átalakulás tapasztalható, ahol is a nagy és szakosodott előállítók (az állattenyésztésben) az állami tulajdonból piacorientált családi kis- és középvállalkozásokká alakultak át. Albánia a legfőbb bárány- és kecskehús termelő, míg Szerbia a marha-, sertés- és csirkehús termelésben jár elől. Általában elmondható, hogy a balkáni országokban a zoo-technikai előállítás nem önálló. Zöldség és gyümölcstermesztés HORV.O. BiH CRNA GORA ALBÁNIA EU-25 Mutatók 2005 Gyümölcs (össz. term.) 392,79 271,43 na. 445,30 Zölds. (össz. term.) ,34 na. 450,99 Össz. gyüm. és zölds. term ,77 na

34 Forrás: FAO Adatbázisa in: ÉLELMISZERIPAR A Nyugat-Balkán országai nagy importőrei a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek, és ez a tény nagyban hozzájárul a negatív kereskedelmi mérleg kialakulásához. Ennek a helyzetnek fő oka, hogy korlátozott a hazai friss gyümölcs és zöldségtermesztés, ahogy az apró feldolgozóegységek is, ami miatt a mezőgazdasági ipar többsége nem tudja kihasználni teljes kapacitását. Ezen kívül a rendelkezésre álló gyenge minőségű alapanyagok nagy gondot okoznak a végtermék előállításakor. A feldolgozóiparban kevés a képzett és a speciálisan képzett munkaerő, és a régió élelmiszeriparát a 90-es évek változásai is erősen érintették. A meglévő technika és technológia modernizációjára szánt befektetések elkerülhetetlenül fontosak a minőség javításához, az alacsony termelékenység leküzdéséhez és a hatékonyság javításához, valamint az EU normák bevezetéséhez. Jelenleg csak kisebb számban felelnek meg a feldolgozó üzemek az EU elvárásai által megfogalmazott minőségi követelményeknek és ellenőrzésnek. Így lehetetlenné válik az exportálás az EU országaiba A KUTATÓ TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE A MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR SZEKTORAIBAN A Nyugat-Balkán országainak kutatási rendszere nehézségeken megy keresztül. A mezőgazdasági és élelmiszerkutató egységek többségét a szűkös anyagi lehetőségek, a kisszámú kutatók jellemzik, és elöregedett technológiai infrastruktúrával rendelkeznek. A helyzetre való tekintettel nagyon nehéz külföldi kutatókat bevonzani, és a helyi kutatók mobilitása is nagyon alacsony. Szemben az európai trendekkel, a Nyugat-Balkán országaiban a privát szervezetek száma - amelyek kutatási tevékenységet végeznek a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorokban korlátozott, ha az állami intézményekhez hasonlítjuk. A legfejlettebb kutatási területeken az élelmiszertechnológia kérdései (élelmiszerbiztonság, mezőgazdasági termékek feldolgozása, emberi élelmezés és fogyasztóvédelem), és a növénytudomány kérdései (biotechnológia, növénytermesztés és növényvédelem) vannak jelen. 34

35 LÉTEZŐ INNOVÁCIÓS SZERVEZETEK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN A fent hivatkozott projekt értékeli a nyugat-balkán országaiban fennálló innovációs infrastruktúra intézményi hátteréül szolgáló innovációs szervezeteket. Az alábbi táblázatban is kitűnik, hogy a vizsgált geográfiai környezetben Horvátország jellemzően jobban ellátott az innováció intézményeivel. ALBÁNIA INNOVÁCIÓS KÖZPONTOK BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA HORVÁTO. CRNA GORA ABMC Albánia Vállalati Gazdálkodási Központ és Egyesület Innovációs Kutató és Technológiai Központ Technológiaátadási Központ, Zagreb Innovációs és Tájékoztató EU Központ, Crna Gora Egyetemi Vállalkozói Innovációs Központ, Zenica Innovációs Központ, Banja Luka nyitás 2008 végén Helyi Kezdeményezés a Fejlődésért, Banja Luka Innovációs Technológiai Központ, Rijeka d.o.o. Technológiai Központ, Split Technológiai Fejlesztési Központ, Osijek d.o.o. Delfin Öko- Központ, Kotor Tengeri Kutatásfejlesztési Központ, Dubrovniki Egyetem AZRR Rurális Fejlesztési Hivatal Isztria d.o.o., Pazin TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI INTÉZETEK Jelenleg nincsenek intézetek Jelenleg nincsenek intézetek (tervezik egy technológiai, tudományos intézet megalapítását Zenicában) Technológiai Intézet, Zagreb Jelenleg nincsenek intézetek 35

36 BOSPER Egyesület (Boszniai perspektíva a mezőgazdaságban) Technológiai Intézet Impulzus Központ, Varaždin Kutinai Technológiai Intézet Impulzus Központ Kutatás Irányítási Platform Nyugat-Balkáni Országok Tájékoztatási Hivatala see-science.eu in: AZ INNOVÁCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE A hivatkozott projekt felmérésében feldolgozásra kerültek azon üzemek elvárásai, amelyek elsődleges termeléssel foglalkoznak, valamint a feldolgozó üzemek, az oktatási szervezetek és a technikai támogatottság (a kutatás által átfogott minden területen) mind beazonosíthatók a mindent felölelő szakirodalom alapján, a speciális kérdőívek elemzésével, amik lokális szinten kerültek kiosztásra vagy a partnerektől begyűjtött információk alapján, valamint a projekt feladatainak teljesítése közben. Minden elem átkerült az egyes országokról szóló elemzésbe, amelyek megadták a legfőbb innovációs szükségleteikről szóló áttekintést. Figyelembe véve a különféle szituációkat, amelyek a Nyugat-Balkán országait jellemzik, és a különféle tényezőket, amelyek az elsődleges termelésre és feldolgozóiparra hatnak, a kutatás összegző és elemző áttekintésének végeredménye az a mátrix, amely a legfontosabb eredmények összefoglalását, az egyes országok beszámolóit tartalmazza annak érdekében, hogy áttekinthető legyen a jelenlegi és a jövőbeni fejlődés. 36

37 PRIORITÁSOK ÉS SZÜKSÉGLETEK MÁTRIXA Elsődleges termelés Piac-irányult-ság Tanács-adó rendszer Technológia/ technika amezőgazdaság-ban Termelés-szervezés Mezőgazdászok-a termelés minőségének és mennyiségének javítása Állator-vosi felügyelet EU-nor-mák minőség és higiénia Horvátország Bosznia és Hercegovina Montenegró Albánia Forrás: in: Mezőgazdaság ipara Élelmiszerfeldolgozás technikája, technoló-giája Biztosí-tani a fogyasztó termék iránti bizalmát Specializált személyzet Mezőgazdasági termelők, pásztorok és tenyésztők vertikális integrációja Piac-irányult-ság Marke-ting csatornák fejlesztése EU-normák és higiénia Termelés-szervezés Méretgazdaságosság -az élelmiszeripar kapacitásainak kihasználása Hűtő-kapacitások a raktározás láncolataiban Horvátország Bosznia és Hercegovina Montenegró Albánia 37

38 Általános Szakértők és tanács-adók Szolgáltatások rendszere Specializált személy-zet Pénzügyi források a mezőgazdasági élelmiszeripari ágazatban Mezőgaz-dasági és élelmiszer-ipar különféle rendsze-reinek EU-normás fejlődése (ökológiai, hagyomá-nyos és egyéb termékek Meghatáro-zott területű gyárak intézmény-hálózata/ információk a termelői szektor felé Termelők, ipar, kutatási központok hálózata Logisztikai infrastruktúra és disztibúciós csatorna Magán-szektor kutatási és fejlesz-tési befek-tetése Turizmus és termék-reklámozás Techno-lógiai/gazdasági parkok hálózata Inter-diszciplináris és gyakorlati továbbképzés Horvátország Bosznia és Hercegovina Montenegró Albánia Forrás: in: A projekt főbb megállapításai az innováció szükségességével kapcsolatosan az alábbiakban foglalhatók össze: A mátrix azt mutatja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer szektor nagy része nem testreszabott. A mátrixban bemutatott szektor valószínűleg nem lesz képes elérni termékeinek hatékony versenyképességét a célba vett piacokon. A termelés szétaprózottsága és a szűk dimenziójú kis vállalkozások jelentik az akadályt a megfelelő technikai szint és gazdasági hatékonyság eléréséhez. Ez mégis csak a gazdaság volumenével lenne megvalósítható, más szóval több dimenziós küszöb átlépésével. Ugyanígy, a szigorú európai normáknak megfelelő minőségellenőrző rendszerek hiánya, jelentősen szűkítik a hazai piac növekedésének lehetőségeit, és erőteljesen behatárolják a helyi termelés lehetőségeit, hogy megjelenjenek a külföldi piacokon, mert nem felelnek meg az élelembiztonság speciális elvárásainak. A mezőgazdasági valamint a mezőgazdasági-ipari szektort alacsony fokú innovációs folyamatok és termelés jellemzik a Balkánon, még ha nagyok is a különbségek az egyes területek között. A már felsorolt hiányosságokon túl meg kell említeni a helyi termelés értékeinek korlátozott növekedési képességeit, a rossz integrációs láncolatot, a vállalkozói szférának nyújtott alacsony szintű szolgáltatás, az elégtelen innovációs és más strukturális formák iránti érdeklődés, ilyenek például a logisztikai és szervezési problémák. A meglévő nyilvános és privát központok gyakran szembetalálják magukat az együttműködés problémáival, 38

39 magukra hagyva tevékenykednek, kapcsolatok nélkül és eltávolodva az ipar világától. Ezeket a hiányosságokat specifikus problémák kísérik. Ilyen az infrastruktúra javításának lassú folyamata, a több generáción átívelő elköltözés a falvakból, a hatékony politika jelenlétének hiánya és a szektor ösztönzése, modernizációjának lassú folyamata, a politika alacsony prioritása a mezőgazdasági tevékenységekben és üzletkötésekben, összevetve a külföld fejlesztésközpontú politikájával. Másrészt az elemzés pozitív szempontokat és lehetőségeket is kimutatott: - nagy lehetőségek a termelékenység és minőség javításában, - a jellegzetes, minőségi termékek gazdagsága, - jó és kedvező éghajlati viszonyok a különféle zöldség és gyümölcs termesztéséhez, - kedvező feltételek az öko-termeléshez, - meglévő tudományos-technikai jártasság az értékteremtéshez, - finanszírozási lehetőségek az EU csatlakozási és előcsatlakozási kereteiből. Ezek az elemek kulcsfontosságú tényezők, amiket az innovációs központok használnak az intervenciós stratégia megfogalmazásánál, amellyel leküzdhetik a hiányosságokat, helyesen alkalmazhatják a fent felsorolt pozitív elemeket. Ezek azok a fejlődési szempontok, amelyeken ez a kutatás alapul. Az INNO-CropFood projekt számára fontos megállapítások, hogy a beavatkozás legfőbb szintjei, minden országban azonosan, három tevékenységi területen foglalhatók össze: INFRASTRUKTÚRA Ez a terület tartalmazza a helyi igazgatásba való beavatkozást és meghaladja az innovációs központok tipikus tevékenységeit, és ezzel együtt ennek a kutatásnak a céljait is. Ez a szint magában foglalja, például, az alábbi tevékenységeket: - az elsődleges termelés mostani szétaprózottságának megszüntetése, - a modern és hatékony kereskedelmi és elosztási csatornák fejlesztése, - közlekedési és logisztikai infrastruktúrák javítása, - nyersanyaggal és az elsődleges termékekkel való ellátottság javítása (mennyiség és ár, beszerzési árak stb.), 39

40 - technológiai modernizációs pénzügyi keretek elkülönítése. TECHNOLÓGIA ÉS KUTATÁS A beavatkozások szándéka, amiket ez a szint irányoz elő, megfelelő támogatást nyújtani (laboratóriumok, technikai felszereltség stb.) a tudományos és technikai tevékenységeknek. Ennek a támogatásnak megteremtése/létezése és működtetése történhet közvetlenül a központok szerkezetén belül vagy valamely más rendszer szerkezetén belül, amelynek birtokában vannak az ehhez szükséges felszerelések. A szint prioritásai: - EU-s normáknak megfelelő minőségellenőrzési szempontok érvényesítése, - a felszerelések és gépek technológiai modernizációja, - eljárás technológiák modernizációja, különösen a fagyasztás technológia, - termék követhetőségi rendszer bevezetése, - az ökológiai és tipikus termékek javítása, - vertikális integráció, gazdasági arányosság kihasználása (magasabb intenzitás és átfogóbb termelés), - technikai gyakorlat és a mezőgazdasági birtokok igazgatásának javítása, - ICT technológia alkalmazása, - hatékony állatvédelmi szempontok elsajátítása. JÁRTASSÁG ÉS TUDÁS Az utolsó szint azokat a különböző beavatkozási területeket öleli fel, amelyek kulcsfontosságúak a terület piacképessége szempontjából. Ilyenek például a tudás és jártasság felzárkóztatása, valamint a hozzáadott érték növelésének képessége, az innováció és kutatás eredményeinek alkalmazása: - a bio-sokszínűségen alapuló termékfejlesztési stratégiák (közös befektetés, feldolgozó szövetkezetek stb.), - a mezőgazdaság iparában a vertikális együttműködés fejlesztése a teljes láncolat mentén, 40

41 - szakképzett és speciális személyzet létrehozása, - tipikus termékek reklámozása, - környezetvédelem és rurális fejlődés. Szükséges megteremteni és megkönnyíteni a rendszerelvű és speciális szakképzéshez való hozzáférhetőséget annak céljából, hogy technikai szempontból javuljon a termelés. De ugyanígy szükséges ezt gazdasági, szervezeti és irányítási területeken is megteremteni, ahol hiányzik a más országokhoz képest kinevelt magasan kvalifikált munkaerő MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY EREDMÉNYEI BEVEZETÉS A mezőgazdasági-élelmiszeripari innovációs központok helyileg létrehozott szervezetek, amelyek technológiai és szervezeti fejlesztéssel foglalkoznak a mezőgazdaságiélelmiszeripari folyamat egyes területein. Ezek a szervezetek különféle elnevezésűek (tudományos parkok, innovációs központok, szolgáltató központok), de hasonló küldetés jellemzi őket: azoknak az üzemeknek reklámozása és támogatása - tevékenységekkel, szolgáltatásokkal és innovációs tartalmakkal -, amelyek részei ennek a referenciális láncolatnak. A régió gazdagsága szorosan kapcsolódik üzemeinek piacképességéhez: ezért fontos támogatni őket a piacképesség és innovációs törekvéseik javításában, a hatékonyan igazgató szerkezeteken keresztül, amelyek helyi forrásokból táplálkoznak a jártasság, tudás és kapcsolódások hálózatában. Az első fontos szempont, hogy egy mezőgazdaságiélelmiszeripari innovációs központ fejlesztése magában hordozza két dimenzió, helyi és nemzetközi szintű, integrációját. Az innovációs központ a maga szervezeti modelljét és tevékenységi prioritásait a hely specifikus kontextusra összpontosíthatja, de a központnak követnie kell a nemzetközi perspektívákat is, hogy betölthesse a maga szerepét és elérhesse az előre megfogalmazott célokat. Kihasználva a legjobb lehetőségeket és ösztönzéseket, amiket a potenciális lehetőségek nyújtanak a helyi és nemzetközi kontextusban. A központ nem lehet zárt terület, hanem éppen ellenkezőleg, változatos realitásnak kell lennie, amelyik stimulálja a folytonos és megszakítatlan összekapcsolódást a saját környezetével. Ez különösen az összetett rendszerekre vonatkozik, mint amilyen a mezőgazdaságiélelmiszeripari rendszer, amelyik különféle szempontokat és területeket kapcsol be, s amelyik fontos szerepet játszik gazdasági szempontból. A mezőgazdasági ipar sajátos jellegzetességgel bír, kulturális és régiós kapcsolatban áll, és sajátos kifejeződése az erőteljes 41

42 kapcsolódásnak, például tipikus termékek esetében. A másik nagyon fontos szempont, amelyekről a következő fejezetekben több szó esik majd, az, hogy még nincs egységes szolgáltatói központi modell. Az ilyen struktúrák szervezete függ a terület specifikumaitól valamint azon iparpolitikától, amelyik ezen fejlődik. A területtel való összekapcsolódás és a helyi jellegzetességek adják a központok referenciális pontjait, amelyek a meglévő szubjektumok hálózatának lesznek összekötő elemei: ők a kapcsolat a helyi realitás és a külvilág között. Ilyenformán, kihasználva a sokszínűséget, meg lehet teremteni a belépő felületet és a hálózati igazgatást, amelyik összeköttetésben van a központtal AZ INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ SZERVEZETEK A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZEKTORBAN A nyugat-balkán országokban felmért innovációt támogató szervezetek legfontosabb jellemzőiről, vállalt feladatairól számol be az alábbi fejezet, úgy a fizikai berendezkedés tevékenységein (inkubáció), mint a virtuális központokon keresztül. Ez a két tipológia jelentősen különbözik, de mindkettő sikeres a saját területén. Az ingatlan alapú és a virtuális központok közötti különbség részletezve lesz a következő fejezetekben. A kutatás európai szintű tapasztalatokon alapul, különösen Spanyolország és Olaszország tapasztalatain. Mert más innovációs központok jellemzői jelentősen eltérnek a referenciális kontextustól - méreteit, szerkezeti kérdéseit és fejlesztési tevékenységét tekintve is. Padanói Technológiai Park - Parco Tecnologico Padano (PTP) Parco Tecnologico Padano - Italia: Via Einstein Località Cascina Codazza Lodi - Italija Tel Fax ptplodi@tecnoparco.org web: Jellemzők: A Parco Tecnologico Padano Padanói Technológiai Park 2005 óta működik, és 3 kulcsfontosságú szerkezetből áll: 42

43 Technológiai transzfer és kutató központból a zootechnikai és mezőgazdaságiélelmiszeripari szektorban a központ kutatási tevékenységgel foglalkozik, ahogy kutatói, úgy vállalkozói körben is. Különösen: a CERSA, a Mezőgazdasági Egyetem, az IBBA, amelyik társult a CNR-hez (Nemzeti Kutatóközpont), valamint a Lazzaro Spallanzani Kísérleti Intézet. Az épületben rendelkezésre áll a Technológiai Platform, laboratóriumi felszerelésével együtt, a génkutatáshoz és inkubáláshoz mintegy 2000 m2-en felszerelt laboratóriumok, alapítás alatt lévő cégek, valamint akadémiai és ipari spin-off cégek. A mezőgazdasági épület, ahol a termesztők társulása székel, a Tartományi Mezőgazdasági Tanács, a Muzza-Bassa Lodigiana Földrekultivációs Szakszervezet, valamint a mezőgazdasági szervezetek, amelyek a Tudományos Park kutatói és a mezőgazdaság szektora közötti folyamatos kapcsolattartással és kommunikációval támogatják és elősegítik a technológiai transzfer-kezdeményezéseket. Állat Kísérleti Profilaxis Intézet elvégezteti az állati betegségek diagnosztikai szolgáltatását, biztosítja az élelemellenőrzést, elemző és tanácsadói szolgáltatást nyújt a profilaxis tervezéséhez, elvégzi a járványügyi ellenőrzéseket az állategészségügy szektorában. Szolgáltatást nyújt az alap és alkalmazott kísérleti kutatásokban, biotechnológiai kutatásokban az állatorvosi diagnosztikai eszközök és vakcinák előállítása céljából. Célok: A technológiai park 4 fő kutatási célt fogalmazott meg: 1, a növényi és állati gének javítása a versenyképesség növeléséhez, 2, genetikailag megnövelni a különféle állati és növényfajták ellenálló képességét, különös tekintettel a patogén ágensekre, 3, molekuláris diagnosztikával garantálni az élelmiszerbiztonságot, 4, megőrizni a helyi állati és növényfajtákat, illetve előállításukat. Felszerelés és szolgáltatás A főépületek, amelyek a Park épületegyüttesében találhatók, mintegy m2-en terülnek el, s ebből 1000 m2 hivatalok, 9000 m2 laboratóriumok és 2000 m2 inkubátorok számára. További m2 a Gazdasági parknak fenntartott hely. A Park 6 részlegben folytat kutatási tevékenységet (Állati gének 1 2, Növényi gének, Rizs gének, Bio-informatikai Központ, Genetikai Platform, Molekuláris és Sejtbiológia) azzal a szándékkal, hogy innovatív növényi és állati genetikai kutatásokat végezzenek, az egészséges állati és növényi kultúrák nemesítése céljából. 43

44 Létezik már az a részleg is, amelyiknek tevékenységéhez tartozik a nemzetközi együttműködés. Feladata megkönnyíteni a kutatási eredmények megosztását és diffúzióját a technológiailag magasan fejlett valamint a fejlődő országokkal is. A Park egy sor speciális inkubációs szolgáltatást kínál üzemek számára (jelenleg 12-t): - általános inkubációs szolgáltatások, - térítéses speciális szolgáltatások (jogi és szabadalmaztatási tanácsadás, segítség az üzleti terv elkészítésében, projektirányítás, adminisztrációs tanácsadás, tudományos és ipari partnerek felkutatása), - tudományos szolgáltatások, mint amilyen a genetikai platformhoz, a protein platformhoz valamint a tudományos felszereléshez való hozzáférés, steril helyiségekhez, radioaktív helyiségekhez és a Központ további eszközeihez való hozzáférés. Szervezeti szempontok: A Padanói Technológiai Parkban két területet lehet megkülönböztetni: a tudományos kutatással kapcsolatos területet és az igazgatási területet. Így itt található a Főigazgató és a Tudományos igazgató is, akik már az első fázistól támogatják a laboratóriumi tevékenységet. Az igazgatási személyzet 10 munkatársból áll, míg a laboratóriumokban 18 tudós dolgozik. Ezen kívül a Park még 10 külső tanácsadóval dolgozik, akik tudományos és specifikus szolgáltatásokat nyújtanak. A befektetési költségeket, amelyek szükségesek voltak a Park megteremtéséhez, a Lodi önkormányzat, a Lodi tartomány és régió állták. Az első két fél létrehozta még a Padanói Technológiai Park Alapítványt is, amelyhez később más struktúrák is csatlakoztak, és amelyből az első két évben sikerült a tudományos parkot is finanszírozni. Jelenleg a költségeket a különféle projektekben való részvételből fedezik. Az alapítványi tőke 7 millió Euro. CENTURIA_RIT Romagna Innováció Technológia (Innovazione Tecnologia) Italia CENTURIA RIT Romagna Innováció Technológia - Italia: Via dell'arrigoni, Cesena (FC) Tel Fax Via Granarolo, Faenza (RA) Tel Fax centuria-rit@centuria-rit.com 44

45 Jellemzők: WEB: A Centuria-RIT - Romagna Innováció Technológia egy konzorcium, amelyik több mint 70 társult tagból áll: üzemekből, közigazgatásból, kereskedelmi társaságokból, Kereskedelmi Kamarából és bankokból. A Centuria-RIT romagnai tudományos-technológiai park, amit az Emilia-Romagna régió innovációs központként ismert el. A Centuria-RIT érdekelt a technológiai és szervezeti innovációban, így a társult tagok fejlesztési támogatásában és a Romagna régió egészének növekedésében is, különösen a mezőgazdasági-élelmiszeripari és előállító szektorban. A Centuria-RIT sikerének kulcsa a szüntelen kutatás a SOFTmegoldásban. Ez a hozzáállás segíti a nonprofit szolgáltatásokat, az üzleti és a vállalkozói világ flexibilitását és a specifikus szükségletekhez való közelítését. Célok: A Centuria-RIT célja az innovációs fejlődés előmozdítása, ötletcserék kezdeményezése, az Egyetemek, intézmények és vállalkozók közötti kapcsolat és technológia eljuttatása. A Centuria-RIT küldetése az Alapító Okiratban lett definiálva, 3. bek.: az innováción keresztüli támogatás és vállalkozói növekedés előmozdítása, központként megjelenve az intézmények, a vállalkozók világa és a kutatási központok között, tevékenységének fő szektoraiban: mezőgazdaság és élelmiszer, automatika és gépészet, elektronika, anyagok, környezetvédelem, technológia és specifikus szolgáltatások A Park célja azonosítani és kielégíteni az üzemek innovációs és információs szükségleteit a fent említett szektorokban, üzleti szolgáltatásokat nyújtva és az alkalmazott kutatások projektjeinek előmozdításával A haladó és összetett gazdasági rendszerek szolgálatában tevékenykedve, a Centuria-RIT így arra összpontosít, hogy szolgáltatásain keresztül szolgálja az innovációk minőségi köreit: - az innovációkról szóló minőségi információk folyamatának optimalizálása, kiválogatva azokat úgy a külső környezetből, mint a lokális rendszerből, és előmozdítva a kapcsolatokat a különféle felek között, - helyi lehetőségek és technológiai befektetési trendek növelése, - helyi tényezők nyereségen alapuló kapcsolatának előmozdítása magasan integrált és interdiszciplináris módon. Felszerelés és szolgáltatások 45

46 A Centuria-RIT-et a SOFT-hozzáállás jellemzi: a nem-anyagi természetű szolgáltatásokra, flexibilitásra, a vállalkozói és üzleti világ specifikus szükségleteire összpontosít. A Centuria-RIT különféle szolgáltatásai néhány általános tevékenységi területre szűkíthető: - informálás, hálózatépítés és adatkutatás, - szemináriumok, - projektirányítás, - tanácsadói szolgáltatások. Növénytermesztési Kutatóközpont CRPV Centro Ricerche Produzioni Vegetali CRPV Centro Ricerche Produzioni Vegetali Italija: Via dell'arrigoni, 120 Cesena (FC) tel fax ortofrutticola@crpv.it web: Jellemzők: A CRPV szövetkezeti társulás, amely a kutatások előmozdítására, kísérletezésre és a növénytermesztés területén kifejtett tevékenység szélesítésére irányul. Együttműködve a mezőgazdaság és élelmiszeripar legnagyobb üzemeivel, a CRPV-nek sikerül beállítani és innovációval segíteni a projekteket, bevezetni az innovációt, és kutatásokat fejleszteni a felek szükséglete alapján, az élelmiszerek biztonsági szintjének javításának céljával és a termékek értékének növelésével. A CRPV társadalmi alapját a termelők szervezetei, a gazdasági szervezetek, a kutatási és professzionális képzési központok, az államigazgatási és privát szervezetek képezik. Ezen kívül a CRPV összeköttetésben áll más szervezetekkel, amelyek különféle néven saját kompetenciájukon belül tevékenykednek. Az egyik legrelevánsabb jellemzője a CRPV-nek a szoros kapcsolat a Központ és a mezőgazdasági termelés között. Ez láthatóvá válik a célzottan elgondolt és kifejlesztett kutatásokban, projektekben és tevékenységekben néhány létező termelői struktúra szükségleteivel összhangban. Célok: 46

47 A CRPV célja biztosítani a megfelelő válaszokat a termelés szükségleteire. Felkínálni a termelőknek és a mezőgazdasági szakembereknek - a projektek speciális tevékenységével - a technikai és az elért tudományos kutatások eredményeit, amelyeket az éves és többéves kutatási programok során értek el. Valamint bekapcsolni a társult, szövetkezeti csoportokat, konzorciumokat, üzemeket és más testületeket, amelyek intézményesített célként a tervezést és a növénytermesztés értékének növelését teszik. Szolgáltatások: A genetikai javítás tevékenységi keretei között a CRPV biztosítja a szabadalmaztatás irányítását is, ahogy az új fajták további diffúzióját is, és a kutatási eredmények terjesztését valamint a kísérletezést is. A szakértelem, amit a CRPV nyújt a projektek és fejlődés -ben, kiterjed azon konkurens kutatások bejelentésére is, amelyek ösztönzik a specifikus termelői tevékenységet, a különféle tevékenységek koordinálását, s amelyek összefüggésben állnak a specifikus projektekkel. Ösztönzik az így kapott eredmények terjesztését, maguknak a projekteknek adminisztratív irányítását. Struktúra: A tevékenységek három részlegben történnek: - gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés és vetőmag, - szőlészet, borászat és olívatermesztés, - a farmertermelés módszerei és a bioenergia. Cartif Alapítvány- Spanyolország Parque Tecnológico de Castilla y Leon Parque Tecnológico de Boecillo. Parcela Boecillo. Valladolid. Tel.: (+34) Fax: (+34) Madridi Hivatal Edificio "Madrid 92" Calle Chile nº Las Rozas. Madrid Tel.: (+34) Fax: (+34) cartif@cartif.es web: 47

48 Jellemzők: A Cardif Alapítványt 1994-ben hozták létre. Ez az Alkalmazott Kutatások és Technológiai Innovációk Központja jelenleg nonprofit szervezetként működik, és a Technológiai Innovációs Központ (CIT) valamint a Technológiai Transzfer Hivatal (OTRI) hálózatához tartozik. A CARTIF 9 részlegből áll, amelyekből néhány a Kutatási Területek részleg összetevői: Folyamatautomatizációs és Ellenőrző Osztály, Biotechnológiai Osztály, Üzleti Innovációs Osztály, Számítástechnika és Informatikai Technológiai Osztály. Energetikai Osztály, Környezetvédelmi Osztály, Élelmiszerkémiai Osztály, Gépészettechnológiai Osztály, Robotika, Számítógépes Tervezés és Valósidejű Rendszerek Osztálya. Célok: Az Alapítvány célja a technológia és azon eljárások alkalmazása és fejlesztése, amelyek segítik az üzemek versenyképességének növelését. Tevékenységek, amiket ez a rendszer az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltató szektorban kíván alkalmazni: - az alkalmazott kutatások és technológia fejlesztése, - szakképzett személyzet oktatása szakmai és üzleti kereteken belül, - technika és prototípusfejlesztés, amiket az ipari szektor alkalmazhat, - információgyűjtés és disztribúció, valamint a legmodernebb, specifikus szükségleteknek megfelelő technika, - technikai segítség a tágabb értelemben vett üzemek és állami szervek igénylésére. 48

49 Felszerelés és szolgáltatások: A kutatási tevékenység a CARTIF kutatási részlegeiben és helyiségeiben történik, a különféle projektek kereteiben, amiket ott végeznek. Az objektum két fő laboratóriumból áll: Vizsgáló és Elemző Laboratóriumból (LAE) és a 3D Színes-digitális Laboratóriumból. Ezen kívül a Cartif foglalkozik még képzéssel és oktatással a versenyképesség növelése céljából, széles palettáját nyújtva a különféle tanfolyamoknak: - Folyamatirányítás és felszerelés, - Ipari diagnosztika, minőségellenőrzés és kiszámítható karbantartás, - Igazgatási struktúrák, - Szerkezetkialakítás, - Termelési folyamatok, - Ipari robotika, - Mobil robotika, - Számítógépes tervezés, - Valósidejűség, - Kémiai folyamatok, - Mezőgazdaság és élelmezés, - Bio-üzemanyagok, - Megújuló energia, - Környezetigazgatás, - Környezetigazgatási technológiák, - Biológiai technológiák, - Szoftver és kommunikációs technológia, - Üzleti innovációk. A tanfolyamok legfőbb célja, amelyeket a Cartif végez, hogy az azon résztvevők minden tárgyból gyakorlati készségekre tegyenek szert. Az oktatói gárda 50 magasan kvalifikált profi oktatóból áll. A bemutató lapok rövid információi is megerősítik az előfeltevéseket: nincs egyedüli, általánosan elfogadott innovációs központokra vonatkozó szervezeti modell, hanem vannak a különféle modellek és változatok, amelyek a különféle kontextusokhoz igazodnak. A fenti intézmények jellemzői és feladatai tekintetében a hivatkozott projekt megfogalmazta egy lehetséges innovációs központ feladatait, koncepcióját. Az Inno-CropFood projekt által levonható következtetések szempontjából a fejezetrész tanulmányozása megalapozó jelentőségű. 49

50 KÜLDETÉS Az innováció egy stratégiai mozzanat a versenyképesség eléréséhez a mezőgazdaságiélelmiszeripari szektor számára a Nyugat-Balkán országaiban. A fogyasztók és a szereplők jellemzője, hogy nagyfokú figyelemmel fordulnak a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektorban megjelenő, minden szempontból a minőséghez kapcsolódó tényezőhöz. A szektort szintén jellemzi az egyre nagyobb teret hódító ICTtechnológia bevezetése és a globalizációs folyamatok hatása: a legfőbb üzleti partnerek termelésének és a nemzetközi szintű kereskedelmi struktúráknak átszervezése, valamint az áruáramlás egyre szabadabbá tétele. Az áru, tőke és munkaerőpiac integrációja. Az ilyen összetett és jól fejlett piac rákényszeríti az üzemeket (minden méretű és a láncolat bármely szintjén), hogy megszakítás nélkül szembesüljenek a folyamatok, termékek és szervezeti struktúrák változásaival. Az ilyen szerkezeti dinamika elvárja, hogy képesek legyenek támogatást nyújtani a tudás és készségek elsajátításában, valamint kísérletező-fejlesztő tevékenységekhez: azok a szervezetek, amelyek képesek előmozdítani az ötletek és emberi potenciál körforgását, és képesek haladó, irányító szerepet játszani az összekötő és oktató infrastruktúra tevékenységeiben, kulcstényezők a befektetés és emberi erőforrás viszonyában. A központ stratégiai célja támogatást nyújtani a résztvevőknek, akik a mezőgazdaságiélelmiszeripari láncolatban tevékenykednek, hogy fejlődhessenek. Kielégítve információs, technológiai és szervezeti innovációs szükségleteiket, egyúttal koordinálva is a lokális erőforrásokat, hogy kapcsolatokat, jártasságot és tudást szerezzenek, így növelve a rendszer versenyképességét. A küldetéssel összhangban a központ meghatározza a tevékenységeket. Azzal a céllal, hogy a lokális tényezőknek támogatást adjon az egész termelési folyamatban (előállítás, feldolgozás, marketing, a termék követhetősége), így segítve a modern mezőgazdasági-élelmiszeriparban szereplő üzleti felek fejlődését, illetve a tipikus termékek értékének megőrzését és növekedését. Ez a cél a környezetvédelem és a termelékenység kombinációjával érhető el, méghozzá a modern technológia és az új szervezeti eljárások alkalmazásával. A cél nem csak a magas minőségű termék elérése, az EU szigorú szabályozásaival összhangban, hanem a termék diverzifikációja, a régióval összekapcsolt értéknövelés, megőrzés és a régió előmozdítása. 50

51 EGY SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CÉLJAI A központ elsődlegesen a mezőgazdasági és a mezőgazdasági-élelmiszeripari üzemekre irányul, ezen felül az elosztó üzemekre és a végfelhasználókra, ahol is a termék minőségét és biztonságát helyezi előtérbe az egész láncolatban. A szolgáltatások legfőbb megrendelői a konzorciumok és társulások, a kutatási létesítmények, a technikai támogatásokat nyújtó szervezetek és intézmények. A projekt referencia lesz az egész szektor számára, idegenvezető szerepe van a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektorban, ahogy közvetítő szerepe is van a helyi fejlődés előmozdításában. A központ, például, az alábbiakat tudja nyújtani a feleknek: - a tudományos kutatási eredmények alkalmazása a termelésben, - kihasznál minden, piac adta lehetőséget, - innovatív módon szervezik a termelést és erőforrásokat, - kihasználják az európai fejlesztési alapokat. A célok az esetleges második fázisban bővíthetők abban az esetben, ha megfelelő időben épülnek ki kapcsolatok más szektorokkal, amelyek kapcsolatban állnak a mezőgazdaságiélelmiszeripari szektorral (mezőgazdasági technológia, ICT, turizmus stb.). A központ nem lesz zárt tér, amelyik öncélúan folytat kutatásokat és hoz létre technológiai termékeket, hanem tágra nyilt valóság, amely folytonosan ösztönöz a környezettel való átjárhatóságra: ahogy az akadémiai világgal, úgy a kutatásokkal és a gazdasággal is. A központ dinamikus kötőelem lesz a különböző kapcsolódó rendszerek között, amelyiknek célja a termelés világában megvalósítani a hatékonyabb képességet a tudás közvetítésére a privát és állami struktúrákban, illetve egyetemeken. Tömören: a Központnak kötőelemnek kell lennie az innovációra szoruló szükségletek és a készségek között, amelyeket az akadémiai kutatások, valamint az állami és privát kutatási központok nyújtanak. A tervezési folyamatban szükséges a közvetlen kapcsolat a potenciális felekkel, hogy értékelhetővé váljon a célok kvantitatív és kvalitatív fontossága. Az alábbiak segítségével jöhet létre kapcsolat: - indikáció, a társulások és referencia konzorciumok és/vagy intézmények támogatásával, 51

52 - esetleges spontán érdeklődés a központ tevékenységei iránt, amelyekre az üzemek tartanak igényt, - felügyeleti információs struktúrák, amelyek ezeken a vdékeken tevékenykednek. Az információgyűjtés kulcsmozzanat a projekt definiálásának folyamatában és lehetővé teszi a kapcsolatok és üzleti kapcsolatok hálózatának létrehozását. Az ilyen információnak hangsúlyoznia kell: - az esetleges adaptációt, amit szükséges megtenni a központ szervezeti struktúrájában válaszként arra a jelzésre, amit a hivatkozott források adnak, - a szolgáltatások iránti igény szintjét, amit a címzett valós szükségletei, az innovációs igénnyel fellépő üzemek, az információk, az új szolgáltatások fejlesztése valamint a tevékenységek alapján határoznak meg, - a pontosan meghatározott szolgáltatási formák, költségek és fázisok, annak érdekében, hogy a piac valós igényeihez igazodjon, - pontosan azonosított, már meglévő szolgáltatások, amiket más struktúrák nyújtanak, hogy lehetővé váljon a széles, teljes és minősített ajánlat, és így elkerülhető legyen a káros párhuzamosság, valamint hogy a meglévő lehetőségekhez ösztönözze a komplementer hozzáállást, - esetleges érdeklődés (üzemek, társulások és intézmények) az innovációs központban való részvétel iránt SZOLGÁLTATÁSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az innovációs központ tevékenységei szabály szerint legalább egyre vonatkoznak, az alábbi területek közül: - alkalmazott kutatás, - üzemeknek nyújtott technikai segítség, - technológiai képzés, - információk. Fontos figyelmesen vizsgálni a jelentésekben azonosított elemeket és alapokat, amelyek az országokról készültek, hogy helyesen határozhassuk meg és tervezhessük a központ által 52

53 nyújtott szolgáltatásokat. Ezeknek az elemeknek a teljes mezőgazdasági-élelmiszeripari rendszer általános fejlődési irányát kell követniük, és úgy foglalhatók össze, mint: - némely termékek és a piaci érdekek viszonylagos érettsége; stratégiák és szolgáltatások iránti igény, amelyek termékinnováción és termékdifferenciáláson alapulnak, - a fogyasztók egyre fokozódó figyelme az ökológiai termesztésből származó termékek iránt, - a mezőgazdasági és a mezőgazdasági-élelmiszeripari termelés összehangolásának szükségessége, a rurális környezet megóvásának és a környezet védelmének szándékával, - a nagyobb kiviteli tendencia ösztönzésének szükségessége, és az üzemek ösztönzése ebbe az irányba, a saját szolgáltatásaikon keresztül, - a nem megfelelő méretű üzemek, és a növekedési stratégia megindításának szükségessége a vertikális integrációs folyamatokban, az együttműködésen és a hálózatteremtésen keresztül, - modern marketing és disztribúciós csatornák kiépítésének szükségessége, amelyek segítséget nyújthatnak a helyi termékek értéknövelésében, - a minőségre és biztonságra vonatkozó témák középpontba helyezése mind a termék, mind a termelési folyamat tekintetében. Az ilyen általános irányvonalakból ered a négy fő intervenciós terület: - minőség, - technikai innovációk, - szervezeti innovációk, - piac. Az irányvonalaknak igazodniuk kell, hogy megfeleljenek a lokális termelési láncolat jellemzőinek, valamint az üzemi elvárásoknak, érdekeknek és trendeknek egyaránt. Ezeket valós költségvetési helyzetre és a szakképzett személyzetre kell alkalmazni. Ezek a megállapítások részletesen lettek elemezve az igazgatási és fejlesztési modellről szóló fejezetben, és alternatív intervenciós formák is meg lettek fogalmazva. Figyelembe véve a kontextust, fontos, hogy a szolgáltatások tervezése az üzemek és a kapcsolódási láncolat tényleges szükségleteire reagáljon, és ne csak kövesse a technológiai irányítás logikáját. A szolgáltatások tervezésének a lokális kontextuson kell alapulnia (kereskedelmi társaságok, ipar, intézmények stb.), és az innovációk elfogadásának és végrehajtásának képességén a 53

54 termelésben és azok folyamataiban. Egyedül így lehetséges ösztönözni a lokális kapacitásokon alapuló intervenciókat és megteremteni a szektoriálisan hozzáadott értéket. A fő cél egy sor szolgáltatást kínálni, lényegében tájékoztatási szolgáltatást és technikai segítséget, amelyek a szektor minőségi sztenderdjeit képesek emelni mind az elsődleges termelésben (modern agronómiai gyakorlat elsajátítása, állatvédelem stb.), mind a feldolgozóiparban (minőségellenőrzési és minőségbiztosítási sztenderdek megállapítása és elfogadása stb.). Ezután megpróbálni a kínálatot integrálni a fejlettebb és speciálisabb szolgáltatásokkal, a specifikus felhasználói elvárásoknak megfelelően. A projektnek előnyben kell részesítenie a technológiák azonosítását. Azok sikeresen végezhetők lokális kontextusban is, az összetett és túlzottan fejlett technológiák és kutatások alkalmazása helyett, amelyek nehezen tudnak alkalmazkodni a szektor specifikus, helyi szintű szükségleteihez. Eleget téve az értékelés ezen elemeinek, minden fent említett intervenciós területen meg lehet állapítani és tervezni lehet a specifikus szolgáltatásokat, mint például: KUTATÁS IGAZGATÁS PIAC TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ Oktatás Támogatás Segítség Tanúsítvány Termelői szervezetek Konzorciumok a minőségért Farmergazdaságok fejlődési tervei Anyagi eszközök Termelői szervezetek Export Információk a piacról ICT Információk Szaktanácsadás Technológiai transzfer Kivitelezhetőségi tanulmány Információk és információáramlás: Az innováció az üzem sikerének, gazdasági növekedésének és versenyképességének kulcsmozzanata. Az innovációs folyamat hatékonyságához szükséges, hogy a láncolat résztvevői átvegyék és használják az input elemek összetett sorozatát. Különösen fontosak, például, az állandó és időszerű információk a legújabb innovációkról és lehetőségekről, amiket az alkalmazott kutatások és technológiai innovációk nyújtanak. De az alternatív megoldások is fontosak, amelyek hatékonyabbak és olcsóbbak a termelői folyamat hagyományos alkalmazásainál. A másik fontos tényező: a tevékenységüket a határon túlra is bővítő üzemek számára a folyamatosan frissített és pontos információ, az Európai Unió törvényeiről és előírásairól, különös tekintettel az élelemminőség/élelembiztonság szempontjaira. 54

55 A résztvevőknek tudatában kell lenniük a piaci igényeknek. Flexibiliseknek kell lenniük és gyorsan kell reagálniuk a külső inputokra és a kínálkozó lehetőségekre. Ki kell használniuk az üzemek, kutatási központok és más technológiai szektorok vagy versenytársak által nyújtott felszerelést és az innovációk értékének gyors növekedését, még a távoli piacokon is. Ebből a szempontból fontos, hogy a különböző résztvevők dinamikus környezetben léphetnek kölcsönhatásba - amit az erős információ-áramlás jellemez - az informális és interdiszciplináris kapcsolatokkal és specifikus szolgáltatásokkal. A dinamikus környezet megőrizheti és ösztönözheti az üzemek versenyképességét. Lehetővé téve így az egyetemeknek és a meglévő helyi struktúráknak, a támogatásért cserébe, hogy nagyobb befolyása legyen a termékekre - megteremtve így a kutatóknak a vállalkozói szférával való kapcsolat lehetőségét. Az információk, a hálózatépítés és kommunikációs tevékenységek, az információ-kiválasztás és információáramlás a technológiai és innovációs kérdésekről vagy a piaci elvárásokról/lehetőségekről, a központ legfőbb prioritása kell hogy legyen. A központ lesz a közvetítő, amely megkönnyíti a helyi szintű kommunikációáramlást, valamint a külső információk vételének antennája is. A tevékenység az alábbiakban jelenhet meg: Információ-kiválasztás és információáramlás az innovációkról és technológiáról. Hatékony módja a tájékoztatásnak és információáramlásnak a hírlevél (newsletter), az elektronikus vagy papíralapú tájékoztató jelentés. Ezek a szerszámok speciális témákat érinthetnek, adott témák kiegészítését adhatják vagy lehetnek általános információk (üzleti lehetőségek, projektek, pénzalapok, kereskedelmi társaságok fejlesztési finanszírozása stb.), de technikai is vagy technológiai témák is lehetnek. Egyszerre lehet előkészíteni a közvetlen és pillanatnyi információt a részvényeseknek, hogy az ő specifikus érdekeiknek lehessen eleget tenni, vagy éppen végszükség esetére. Az események, az ötletcserék és ötletterjesztés szervezése és aktiválása: műhelyekben, találkozókon, kongresszusokon, fókusz csoportokban, helyi és nemzetközi tagozati központokban stb., A hálózatok kiépítése és folyamatos támogatottsága tudja összekapcsolni a referenciális érdekelteket a helyi résztvevőkkel és a nemzeti, nemzetközi szintű specifikus struktúrákkal, azzal a céllal, hogy valamifajta web-rendszert hozzanak létre. A legmegfelelőbb struktúrák megállapítása és elindítása az innovációs projektek megvalósításának szándékához, és összhangban a technikai/tudományos koncepcióval, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Hozzáférés az üzemek és 55

56 intézmények hálózatához a tapasztalatcsere, illetve a potenciális kapcsolatok és üzleti kapcsolatok felkutatása céljából. Ezenkívül nagyon fontos a kutatás és technológia világát hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára, hogy erőteljesebb legyen az innovációs szint növekedése, fontos a régióval való kapcsolódás valamint az esetleges akadályok és az új struktúrák iránti szkepticizmus leküzdése. Ebből a szempontból a központnak nyitottnak kell lennie a látogatók és egyetemisták felé, felajánlva a közvetlen, egyszerű, érthető tudományos tartalmakat, együtt kell működnie az iskolákkal, és a tudományos kommunikáció céljából találkozókat és más eseményeket kell szerveznie. A kutatás és oktatás világa közötti kapcsolat ugyanolyan fontos, mint amennyire fontos a vállalkozás szférájával való kapcsolat. Ebből eredően alapvető jelentőségű stabil kommunikációs csatornát megvalósítani, a projekteken és eseményeken keresztül, a fejlett kutatási és oktatási rendszerek között, amelyekkel a fiatalokat a tudománynak lehet megnyerni, a tudósokat pedig ismereteik terjesztésére ösztönzi. Tanácsadói tevékenységek A mezőgazdasági-élelmiszeripari szektorban megvalósított technológiai innovációk meghatározó fontosságúak a láncolat fejlődésében. Az innováció legfontosabb hatása a termelés és a minőség javulása, a termelési költségek csökkentése, a termék minőségének javítása és annak felhasználása. A központnak készen kell állnia a tanácsadói tevékenységre és a specifikus technológiai segítségnyújtásra, növelni az innovációs értéket, készen kell állnia a tudás és szakmai készségek alkalmazására és tovább adására, illetve marketingjére. Ennek a tevékenységnek a formája lehet az ellenőrzési rendszer: például konzultáció a specializált adatbázisról, részvétel a specifikus hálózatokban, az üzemekkel való találkozó a technológiai/innovációs kereslet-kínálat ellenőrzésének és terjesztésének megvalósítása céljából, valamint az eredmények, lehetőségek és üzemi trendek megállapításának és elfogadásának szándékával. A technológiai transzfer, a kiválasztás tevékenysége, az elaboráció és a szintézis eredményeképpen, a használatra kész termék folyamatában megvalósíthatóvá válik a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekről és innovációkról a technológiai portfólió, amit az üzemeknek mutatnak meg, a technológiai információkkal együtt, válaszolva az üzemek elvárására. A szolgáltatások fejlesztése az alábbi lépésekkel összhangban történhetnek: - az innovációs szükséglet azonosítása, meglévő innovatív megoldások felkutatása (technológiai szint, szervezeti szint stb.), 56

57 - identifikáció és támogatás a kutatási partner kiválasztásában és a kapcsolatteremtésben, - a kapcsolatteremtés és a tárgyalások támogatása, - a technikai, szervezési és gazdasági tevékenységek megállapítása, támogatása és a szakértelem átadása, - segítség, felügyelet és irányítás a szakértelem átadásának folyamatában. A tevékenység már a létrehozás mozzanatában igényli a probléma és a meglévő szolgáltatási rendszerek kritikus megfontolását, innovációs és technológiai transzferét, valamint a termelés folyamatának elmélyült tanulmányozását. Ezeket lényegében a kis kereskedelmi társaságok és gyártók igénylik, akiket a nem ipari rendszerű igazgatás és a kívülről belépő nyersanyagok alacsony kapacitású feldolgozása jellemez. Kutatás és fejlesztés Még ha a Nyugat-Balkán országait az eltérő kutatási terület jellemzi, vannak olyan közös fejlesztési területek is, amiket az alkalmazott kutatás és a műszaki vizsgálat során tesznek: - zöldségtermesztés és -védelem, - élelmezési technológiák, - természeti és biológiai erőforrások kezelése. Ezeken a hagyományos kutatási területeken kívül vannak még más intervenciós területek is, amelyek jelenleg nem fejlődtek ki kellő mértékben minden országban. De ezek stratégiai fontosságúak a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektor jövőbeli fejlődésében: - a biodiverzitás megőrzése; az őshonos fajok és tipikus élelmiszertermékek megőrzése, védelme és valorizációja, - állatok élelmezése és védelme; az állatról emberre terjedő betegségek kutatása (zoonoze), - az élelmiszerellenőrzés minősége, biztonsága és rendszerei, - környezetvédelem, - az élelmiszertermékekben található szennyező, allergén és toxikus anyagok forrásainak kutatása és elemzése, - biotechnológia, élelmezés és dietetika. 57

58 Ezek a területek lehetnek a kutató és technológiai laboratórium elindításának kiindulópontjai. A laboratóriumok nem feltétlenül fizikai terek, még ha van is referenciális központjuk, hanem készségek és szervezeti egységek hálózataként is működhetnek, regionális kutatási központ részeként úgy, hogy az üzemek könnyen férhessenek hozzájuk. A szolgáltató központ, ebben az értelemben, struktúrává válik, amelyik összeköti a gyártót és a kutatási rendszert. Másrészt a központ a felszerelések, gépek, eszközök és főberendezések tárolásához is adhat teret. Továbbá a figyelmét irányíthatja az alkalmazott kutatások és kísérletek tevékenységére, az innovatív folyamatok tesztelésére és applikációjára a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektor egészében. A laboratóriumok figyelme így irányulhat azon rendszerekre, amelyek a technológiai támogatást szolgálják, és igénylésre végeznek innovációs és ipari kutatási projekteket, mint például: - növényi prototípusok vizsgálata/kutatása, - folyamatinnovációk, technológiai folyamatok tanulmányozása a rizikótényező csökkentése és/vagy megelőzése céljából, valamint a termék minőségének javítása céljából, - új kialakítások, - csomagolás, - a minőségbiztosítás új módjai a teljes mezőgazdasági-élelmiszeripari láncolatban, az újabb rizikótényezőok megelőzésének módszerei, - a kialakulóban lévő és a már jól ismert patogén mikroorganizmusok kutatása, a mezőgazdasági-élelmiszeripari láncolat egészében, - a kívánatos és nem kívánatos molekuláris változások az élelmiszer előállítás technológiai folyamatában, - az élelem tipikussága és minősége: molekuláris nyomon-követhetőség és szenzoros tulajdonságok. A struktúra valahol félúton lenne a tradicionális kutatások (amiket az egyetemek és/vagy a privát rendszerek végeznek) és a gyárak, üzemek kutatásfejlesztő részlegei között. A központnak képesnek kellene lennie arra, hogy elősegítse a technológia közvetítését a kutatás világa és az előállító rendszerek között, mindkettőt szembesítve a realitással: a kutatásfejlesztési tevékenységek megvalósításában, a felügyeleti tevékenységekben 58

59 valamint ennek következményeként az eredmények érvényesítésében; a fejlett és drága felszerelések előnyének kihasználásában. A másik fontos szempont a továbbképzések színvonala. A központ vonzhatja a gyárakból érkező kutatókat és feleket, így valorizálva az ő hozzáértésüket és képességeiket. Hasonló módon a kutatók és az egyetemisták is lehetőséghez juthatnának, hogy szembesüljenek a gyárak mindennapi gyakorlati problémáival. Ösztönözve az új munkavállalók belépését a kereskedelmi társaságokba. Projektek: Ez az operatív szféra lesz az a tevékenység, amelyik az alábbiakban nyújt támogatást a gyáraknak: - a kutatásfejlesztési projektek létrehozása és irányítása (együttműködve a nemzeti és nemzetközi kutatási intézményekkel) még a gyárak által megfogalmazott problémák folyamatában, még a készségek identifikációjának folyamatában (az egyetemeken és a kutatói intézményekben), valamint a finanszírozási eszközök felkutatásában. A tevékenység magába foglalhatja a koordinációs tevékenységet is, a finanszírozó szerveket, a gazdaságipénzügyi felügyeletet és végül a projekt általános könyvelését is. - a technikai segítségnyújtás és a gyárfejlesztési projektek létrehozása és irányítása, - helyi fejlesztést megcélzó projektek indítása: a központ segíthet az intézményeknek és a helyi szerveknek megszervezni és irányítani az ágazati/ágazatok közötti összehasonlító táblázatokat azzal a céllal, hogy megvalósuljon az ágazati nyilvánosság. Ezekben a projektekben a különálló nyilvános és privát tényezők adják a kritikus állapotok elemzését és vitatják meg a megoldásokat, amelyek közösek mind az egész régió, mind a termelési ágazat számára. Ez adja meg a magasabb fokú intervenciós lehetőséget, amely nem nélkülözheti a központ szoros összekapcsolódását a régióval, következésképpen akkor valósulhat meg magasabb szinten, amikor a központ megfelelő szinten legitimált. Tanúsítvány: A központ lehet az a referenciális struktúra, amely kiadja a tipikus termékek tanúsítványát, különösen a termék- és a fejlesztéstanúsítványt, amely tanúsítja és reklámozza a minőségi összetételt (quality system), az élelmiszerbiztonsági rendszert és az európai szabályoknak, normáknak megfelelő környezetgazdálkodást. 59

60 Ez a szolgáltatás nagyon fontos segítségnyújtás lenne a gyárak minősítésében, mert eszközt ad a helyi termék valorizációjában: a termék kikerülhet a piacra, mert megfelel a követhetőség elvárásainak és a magas minőség sztenderdjeinek. Továbbképzés: A központ továbbképzéseket ajánlhat a már meglévő professzionalizmus és az újak megteremtéséhez azzal, hogy a készségek megújításával és tökéletesítésével, képessé tegye őket az új technológiák átvételére, az új szervezési formák és módszerek átvételére a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban. A központ a különféle helyi felek bekapcsolásával és koordinálásával előmozdítja és támogatja is a kapcsolatokat és a tapasztalatcserét a továbbképzési, kutatási rendszerek és gyárak között. Ebből a szempontból a gyakorlati és a kutatási képzés tevékenységei, a termelésben résztvevő felek speciális elvárásaival összefüggésben, kapcsolódhatnak a tradicionális továbbképzési tevékenységekhez és így összekapcsolhatják a gyárak, üzemek készségeit és a helyi kutatási központok tudását, és elérhetik specifikus és valós céljaikat. A tevékenységek, amelyek a tanúsítvány szempontjaira és a továbbképzésekre vonatkoznak, ezután részben társulhatnak a központ speciális osztályán az élelemellenőrzési és tanúsítványi esettanulmányhoz, ami a következő fejezetben olvasható KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ ÉLELMISZERTERMÉKEK ELLENŐRZÉSÉRŐL ÉS TANÚSÍTVÁNYÁRÓL Cél Ennek a tanulmánynak a bevezetőjében már hangsúlyt nyert, hogy a balkáni mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat specifikus problémákkal kénytelen szembesülni, mint amilyen az élelmiszerbiztonság, a helyi termék védelme és elősegítése, és ennek az ágazatnak alacsony beruházási szintje. Az ilyen kompetitív ágazatban, mint amilyen a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektor, ahol a termék meghatározása elsődleges fontosságú a végső fogyasztó szempontjából, a balkáni országok csak akkor versenyképesek és találhatják meg a helyüket a piacon, ha a jogalkotást harmonizálják az európai jogalkotással. S ezzel összhangban alkalmazzák is a megfelelő minőségellenőrzési rendszereket saját termelésük során (mind az elsődleges, mind az ipari termelésben). 60

61 Ezekkel az elvárásokkal kapcsolatban a fő akadályt a laboratóriumok hiánya, az élelmiszerek mikrobiológiai és egészségügyi elemzésére alkalmas rendszerek, a szakképzett személyzet hiánya jelenti, és az élelmiszerjelölésről, a termékbiztonságról és a fogyasztóvédelemről szóló hatékony szabályozás hiánya. További kritikus pont, hogy a termelők nehezen társulnak, vagy vertikálisan nehezen egészítik ki egymást, hogy elérhetnék a termelők kritikus tömegét, amelyik már elégséges lenne az innovációs folyamatok támogatásához és a fejlett ellenőrzési rendszerekhez. Az ilyen helyzet csökkenti a helyi élelmiszerek kiviteli lehetőségét az Európai Unió felé, ami tekintettel a nagyfokú behozatalra kiviteli deficitet idéz elő. Ebben a kontextusban nehéz megvalósítani a hatékony védelmet és a tipikus termékek valorizálását, mert a termelők nem rendelkeznek termékeik ellenőrzésére alkalmas ellenőrzési és tanúsítványi rendszerekkel. S szembetalálják magukat a speciális törvények és előírások hiányosságaival, saját kereskedelmi jelzéseik identifikációs deficitjével és a modern, szervezett kereskedelmi csatornák hiányával. Figyelembe véve mindezeket az intervenciós szempontokat, ahogy ez hangsúlyt nyert már, stratégiai fontosságú az ellenőrzési és tanúsítványi tevékenység az egész balkáni területre vonatkozóan: hogy megvalósíthassák az élelembiztonságot, valorizálhassák a hozzáadott értékű termékeket (ahogy a tipikus helyi termékek, úgy az innovációs folyamatok, illetve a gyümölcs- és zöldségtermesztés, az állattenyésztési technológia lokális ágazatainak esetében is). Ebből a szempontból született az ötlet a tanúsítványi és ellenőrzési központ megalapítására, amelynek segítő szándéka a hatékony és az ad hoc továbbképzésekre irányul, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat rendszeres harmonizációjára. Meg kell teremteni az európai törvények és rendelkezések megalapozott és a folyamatosan frissített áttekintését a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban. Meg kell teremteni az élelmiszerek új biotechnológiai elemzéseinek teljes körű módszertani leírását, a már létező vállalkozói rendszereken belüli minőségirányítási rendszerek világos szintézisét. Egyedül ezen az alapon fogják tudni garantálni a résztvevő felek, a mezőgazdasági-élelmiszeripari láncolat minden fázisában, a termék biztonságát. Célok A kutatás - a mezőgazdasági és mezőgazdasági-élelmiszeripari szakemberekre, - a mezőgazdasági és mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat diplomás munkavállalóira, 61

62 - a farmgazdaságok és az élelmiszer feldolgozóipar termelésével megbízott személyekkel, - az élelmiszer üzemek és a nagyobb lakossági kereskedelmi cégek minőségi menedzsereire, - a műszaki tanácsadókra és a cégek tanácsadóira, akik bekapcsolódtak a szolgáltatást és támogatást nyújtó tevékenységekbe a mezőgazdasági-élelmiszeripari kereskedelmi társaságoknál, - olyan közrendszerek személyzetére, amelyek a felügyelet és ellenőrzés tevékenységét végzik a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazatokban irányul. A KUTATÁS FELÉPÍTÉSE A kutatás célja szorosan összekapcsolódik a szolgáltató központ céljaival és annak működésével. Figyelembe véve a kapcsolatot, amely az igazgatásban és az operatív rendszerek logisztikájában valósulhat meg (laboratóriumok, titkárság stb.), úgy tűnik természetesnek hat a kutatást a központ integratív részének tekinteni. A kutatás megvalósulása a központ által koordinált továbbképzések palettájának kiszélesítését jelenti. Ami a továbbképzés ajánlatainak taglalását illeti, a tevékenységeket olyan különböző területeken lehet szervezni, amelyek a specifikus makrogazdasági témákra irányulnak, s továbbá minden tárgy tovább osztható olyan speciális részekre (egységekre), amelyek az elméleti előadásokat kombinálják a gyakorlatias továbbképzéssel és a külföldi gyakorlattal. Három fő területet lehet kiemelni az azonosított prioritások alapján, amik köré csoportosíthatók a kutatásban is megjelölt tevékenységek: Az első terület az élelemhigiénia és élelembiztonság, amely az új európai egészségbiztonsági rendeletekre összpontosít az élelmiszertermékek vonatkozásában. Ennek a kutatási témának a technikai szempontú kiindulópontjai a következők: az élelmiszerekben fellelhető szennyezőanyagok kutatása, az élelmiszerszennyeződés megállapítására alkalmas és a már meglévő technológiák, az élelemelemzést végző laboratóriumi kapcsolódások, ahol már alkalmazzák ezeket a technológiákat és módszereket. Az élelmiszer címkézése és követhetősége, a fogyasztó tájékoztatása, allergének ellenőrzése az élelmiszerekben ezek mind a bővítendő tudás specifikus területei. Az elméleti-gyakorlati modul irányokat adhat a meglévő szabályozásokkal összhangban történő üzemi laboratóriumok megvalósításához, de az elvégzett mintavételezés eredményeinek folyamatairól is, és a minták megőrzéséhez, illetve azok elemzéséhez is. 62

63 A második stratégiai terület a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat minőségirányítása, azaz a referenciális normák elemzése, amelyek ebben a szektorban kerülnek alkalmazásra annak érdekében, hogy eleget tegyenek az elvárásoknak és egészségbiztonságnak, a termelés jogszerűségének. Ennek a területnek a középső része az alapvető szempontok és az irányítási rendszer minőségi fejlesztésének elemzése a mezőgazdasági-élelmiszeripari gyárakban, valamint a hatékonyság és jogharmonizáció értékelési szempontjainak értékelése. A harmadik terület a szakfelügyeleti és ellenőrzési tevékenység: az elsődleges termelés minden aspektusa, amely leginkább befolyásolja az iparilag feldolgozott és átdolgozott élelmiszertermékek minőségi elvárásait és az egészségbiztonságot. Ez a szemlélet a termékek, folyamatok és a környezetvédelmi paraméterek tesztelésében nyilvánul meg, valamint a releváns technikai és technológiai aspektusok elemzésében, amelyekkel garantálható az élelmiszerbiztonság A FEJLŐDÉS ÉS IRÁNYÍTÁS MODELLJE Az innovációs központok beavatkozási modelljeinek fejlődése Szerte a világon vannak innovációs központok, és ezek egyben a helyi igazgatások fejlesztéspolitikájának fontos céljai is. És mégis, ha meg is van az általános egyetértés az innovációs központok küldetéséről és céljairól, még sincs egységes megállapodás az innovációs központ szervezési és operatív szerkezeti modelljéről. A módszerekre, amelyekkel a központok céljai elérhetők, erősen hat a lokális kontextus, azaz a speciális struktúrák megléte (termelési övezetek, egyetemek, kutatási központok), az iparpolitika, a régió innovációs szükséglete. Ezen kívül ezek a célok összekapcsolódnak a stratégiai döntésekkel is, mint ahogy a finanszírozási lehetőségek kritikus állapotaival is. Nem létezik csak egy intervenciós modell. Meg lehet változtatni a befektetési formákat, a finanszírozási módszereket és igazgatási/irányítási struktúrákat a nyilvános, magán vagy kombinált modellek, valamint a változtatható formájú intervenciós modellek alapján. Némely struktúrák a felek közötti viszony és cserekapcsolat hálózatának fejlődésére irányulnak az ingatlanok szempontjából, azaz a létesítmények közös használatára, a logisztikai szolgáltatásokra és az infrastruktúrára, a tudományos-technikai tevékenységekre és funkciókra. 63

64 Az alternatív megoldásokat a központok adják, ahol a tevékenységek nem az ingatlanokban történnek. Ezekben az esetekben a kutatási létesítmények, az új gyárak elszállásolási problémáinak megoldása és a kedvező anyagi feltételek, lehetővé teszik a versenyképesség fontosabb problémáira történő koncentrálást: mint például a tudáshoz való hozzáférés, a készségek, a tőkeállomány, a kutatások és innovációk eredményeinek átvétele és valorizációjának képessége. Az ilyen modell előrevetíti az alacsony tőkeberuházás melletti nagyon nagy hatékonyságot. Úgy tűnik, hogy az innovációs központok modelljeinek fejlődése egy irányba halad: a tradicionális ingatlanokon kívül még magasan fejlett szolgáltatásokat is nyújtani virtuális vagy soft innovációs központokon keresztül. Vagyis olyan központokon keresztül, amelyek a maguk küldetését a szervezésben és a tudásirányításban valósítják meg, vagyis a versenyképesség immateriális tényezőiben, és mindezt a tevékenységet tartós létesítmények nélkül. Következésképpen ma tanúi vagyunk az irányítási modell fejlődésének a menedzser perspektívával összhangban, ahol a szolgáltatások és tevékenységek felosztása jelentős része lesz az összbevételnek, az állami- és magánszektor részesedésével együtt. Beavatkozási modell: Javaslat Ebben a kontextusban, amelyben a technikai, kutatási és tudományos infrastruktúra még mindig nincs hozzáigazítva a növekedés szükségleteihez, az a modell alkalmazható, amelyik kombinálja az ingatlan modellt (laboratórium, inkubációs terek stb.) az immateriális szempontú központtal (szolgáltatások, reklám, hálózatépítés, továbbképzés), hogy megteremtődjön a szervezési és a fizikai tér, amelyben a különféle elemek és tényezők együttesen hathatnak szervezett és nyereséges módon. Figyelembe véve az adminisztratív s anyagi korlátokat és a kontextushoz kötődő problémákat, a központ struktúráját néhány lépésben lehet felépíteni, hogy az objektumok és funkciók követhessék a rendelkezésre álló anyagi eszközöket (pénzeszközökhöz való hozzáférés, magánszereplők stb.) és a specifikus helyi/lokális prioritásokat. A másik fontos aspektus a szervezeti struktúrák definiálása, amik eleget tehetnek a referenciális kontextus specifikus elvárásainak. Egyrészt világos, hogy a tudományos komponenst és a tudásirányítást akadémiai alapokra kell helyezni, míg másrészt kívánatos a kezdeményező attitűdöt felvenni, és ennek megfelelően a magánszektorok irányítási módszereit alkalmazni a központ minden tevékenységében. Így biztosítható a magas szintű hatékonyság, dinamika és flexibilitás. 64

65 Gyakorlatilag szükséges definiálni a fejlődésmodellt és a területirányítási módokat a különféle funkcionális szférák kínálata nézőpontjából (lehetséges kutatási területek, gyárak, szolgáltatások és továbbképzések), és az igazgatás erőforrásainak megteremtése és/vagy felkutatása stb. szempontjából. A modell definiálása során csak egyes tevékenységeket kell azonosítani, azokat, amelyek a központ kezdőprogramjait alkotják. Lehetővé téve így a szerkezet feltételeinek javítását a későbbi folyamatos előkészítések és megbeszélések során. Az indulási fázis lehetséges ösztönzési tevékenységei: - szolgáltatási tevékenységek és támogatás a modernizálás, a belső piacfejlesztés és a disztribúciós csatornák megteremtése érdekében, - a technikai segítség megvalósítása, - technológiai transzfer, - a hatékony információs rendszer aktiválása, a láncolatban szereplő gyárak és felek számára, - továbbképzések szervezése, válaszul a specifikus szükségletekre, - a meglévő fejlett technikai/kutatási eszközök azonosítása és ellenőrzése, és a lehetséges kapcsolódó szolgáltatások láncolatának megteremtése. Eddig az indulási fázis lett leírva, az experimentális fázis egy fajtája, amellyel meghatározást nyertek azok az értékelési szempontok, amelyek a kezdeményezés megvalósításának lehetőségeit hordozzák, és végül döntést hozhattak a jövőbeni szolgáltatásokról és a központok tevékenységéről. Ebben a vizsgálati szakaszban a központnak egyszerű és flexibilis struktúrának kell lennie, professzionálisnak, rendelkeznie kell vállalkozói szervezettel, amit egy teljesen független vezető irányít, és a hálózat részének kell lennie. A központ strukturálásának folyamata az inkubációs fázison keresztül mehet végbe. Olyan kutatási központon vagy valamely nyilvános szervezeten belül, amelyik már működik ezen a területen. A központot független részlegként vezetve infrastruktúrát, képzettséget és operatív szervezetet biztosíthat. Az experimentális folyamat eredményei alapján határozódik meg, hogy az új struktúrát lehet-e önállóan irányítani. A folyamatokba bekapcsolódott különféle felek nem megfelelő interakciójának kontextusában szükség van közép- illetve hosszú távú experimentális fázis kifejlesztésére, természetesen figyelembe véve a fejlesztési és ellenőrzési tevékenységek nehézségeit és az esetleges koordinációs problémákat. 65

66 A struktúrairányítással kapcsolatban fontos, hogy a központ Igazgatótanácsa szakértőkből álljon, akik az ágazat fejlődésének három kulcsfontosságú elemét képviselik: a kutatás, a vállalkozói szellem és a technika világát. A központ csak akkor érheti el a céljait, ha megvalósítja a három tényező együttműködését (szinergiáját), s ez igaz a stratégiai szintű döntések meghozatalában is. Emellett az Igazgatótanács, a központ tevékenységének keretein belül, a tanácsadó testület szerepét is betöltheti. Döntéseket hozhat és felügyelheti azokat a különféle tevékenységeket, amely tevékenységek a központ hatékonyságára irányulnak: a stratégiai fejlesztés politikájának definiálása és megfogalmazása, a bekapcsolandó felekkel (gyárak, kutatási struktúrák, egyetemek stb.) történő kapcsolatok fejlesztése, a reklámpolitika definiálása, szakemberek felkutatása stb. Az operatív struktúrának minimum ezeket a személyeket kell bekapcsolnia: - felsőbb vezető (ügyvezető/vezérigazgató), aki az emberi és technikai erőforrások szervezéséért és koordinációjáért felelős, ahogy a logisztikáért is, valamint az adminisztratív igazgatási struktúrákért is, - beosztott, a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektor szakértője, megfelelő operatív készségekkel, felelős az igazgatótól beérkező adatok fogadásáért és hatékony folyamatokon keresztüli érvényesítéséért, valamint képes garantálni a tevékenységek megvalósíthatóságát, - titkár/adminisztratív alkalmazott, aki biztosítja az operatív struktúra működését. Figyelembe véve a projekt újdonságát és fontosságát, gazdasági hatókörét, az intervenciók nehézségét, nem lehet elhanyagolni a központ fejlesztési és irányítási modelljének bővítését. A bővítés realizálódhat a tervezés fázisában, a megvalósíthatósági tanulmányokban (tekintettel egyes specifikus lokális kontextusokra), ezek fontos javítási eszközök a projekt növekedési és hatékonysági menetében. Ezek a tanulmányok lehetővé teszik a tudatosság növelését a befektetésben, az operatív irányítás szempontjaiban, az ingatlanok esetében, hogy definiálni lehessen a célokat, a költségeket és a várható hasznot. Következésképpen meg lehessen határozni az irányításkezdeményezés kereteit és ellenőrizni az eredményeket A SIKERESSÉG MUTATÓI 66

67 Hogy garantálni tudja a kitűzött célok reális elérhetőségét, a központnak fokozatosan elő kell készítenie és el kell végeznie a megfelelő felügyeleti, elemző és javító folyamatokat. Így ellenőrizve a szolgáltatások hatékonyságát és garantálva, hogy a folyamatok (irányítás, üzleti szolgáltatások és támogatási szolgáltatások nyújtása) és a tevékenységek megfeleljenek az előirányzott minőségi elvárásoknak, s azok folytonos fejlesztésének. A megfelelő eljárások fejlesztése és elfogadása része a kitűzött céloknak. A szolgáltató központnak biztosítania kell a specifikus operatív eszközöket, hogy az irányítást a kitűzött célok felé terelje. A mutatók mérései alapján (gazdasági és egyéb mérések) kiemelhetővé válik az esetleges tervektől és a kitűzött céloktól való eltérés, és mérhetővé válik a központ közép- és hosszú távú gazdasági fenntarthatósága. A rendszer szintjén: A fő mutató a mostani produktivitástól való eltérés értékelése lesz és a lokális termelési rendszerek konfigurációja. Figyelembe véve a központ tevékenységének kezdetét és realizációját, a résztvevők fokozatos bekapcsolását és a kitűzött célok elérését. Röviden: az értéklánc verifikációjának realizálása az egyes lépések során. Operatív szinten: A központ értékelő tevékenysége olyan folyamatként szerveződik, amely a kapcsolat, eredményesség, hatékonyság szempontjaira irányul, szem előtt tartva a célokat. Felügyeli az alábbi mutatók sikerességét: - Gazdasági/pénzügyi, - Menedzsment-stratégia, - Menedzsment-operativitás, - Struktúra. A következő sikerességi mutatók különböző céloknak tehetnek eleget: - A projekt elért céljainak ellenőrzése, - Az operatív menedzsmentnek nyújtott információk, - A hosszú távú tervezéshez szükséges információk közlése, - Az összehasonlításhoz szükséges adatok közvetítése, - A külső kommunikáció számára hasznos információk nyújtása. Ezen kívül a mutatók lehetővé teszik a tevékenységek ellenőrzését, ahogy a kvantitatív (mérhető) hatékonyság, úgy a s ez még fontosabb kvalitatív szempontok megállapítását is. 67

68 A felhasználói elégedettség elemzése: Az adott szolgáltatások után elvégzik a felhasználói elégedettség ellenőrzését, felmérve a felekre gyakorolt hatékonyságot, a megkapott kvantitatív és kvalitatív információkat, amelyek szükségesek az esetleges fejlesztési tevékenységek definiálásához. Az értékelés egyes tárgyai/területei lehetnek: a szolgáltatások értékelése, a szociális érzékenység, a flexibilitás, az időszerűség, a gyár tevékenységeinek következményei. Az emberi erőforrások kezelése: a központnak a saját személyzete számára tartott továbbképzések koordinálásában és vezetésében garantálnia kell a minőségi eljárásokat. A végső cél garantálni a tudományos-technikai készségek folyamatos frissítését és összehangolását a jelenlegi követelményekkel nemzeti és nemzetközi szinten is FENNTARTHATÓSÁG ÉS KÖLTSÉGEK Ez a fejezet a fő költségek és feltételek néhány olyan általános megjegyzésével foglalkozik, ami megmutatja, hogyan lehet a központ működését garantálni. Hivatkozva a fentebbi különféle feltételekről tett megjegyzésekre, amelyek a nyugat-balkáni országokra jellemzők, és az ilyen típusú központok lehetséges szervezeti módjairól tett megjegyzésekre is, világossá válik, hogy a költségek mértékének közvetlen meghatározására irányuló minden próbálkozás csakis véletlenszerű és szinte jelentéktelen lehet. Ezért ez a kutatás előnyt nyújt a módszertani arculat értékeléséhez és a költségek elemzéséhez, amit teljes mértékben definiálni csakis a szolgáltató központ tervezési folyamatának fázisában lehet. Itt két változatot adunk meg: 1) a központ a tradicionális szolgáltatási központ modelljét követi, amelynek tevékenysége az ingatlanokban nyilvánul meg 2) a központ a soft - modellhez kapcsolódik, az ingatlanokra irányuló tevékenységek nélkül. Mindkét esetben a modell fejlődése előfeltételezéseken és előzetes feltételeken alapul. A szervezetirányítási és az esetleges tulajdoni szerkezet meghatározásával kapcsolatban az előző fejezet megjegyzéseire utalunk. AZ INGATLANON ALAPULÓ KÖZPONT FELVÁZOLÁSA A központ indulási és működési költségei vonatkoznak: - a telekvásárlás és az ingatlanokba való beruházás költségeire, 68

69 - a központ operatív tevékenységeire. A telekvásárlás és az ingatlanokba való beruházás költségei: A tervezési fázis folyamán szükséges definiálni a létesítmény típusát és annak helyigényeit, következésképpen a teljes területigényt. Kulcsfontosságú a tulajdon és/vagy a rendelkezésre álló földterület - a létesítmény megvalósítása és a feltételek meghatározása céljából -, valamint az ingatlan biztonságos kezelési módjainak megállapítása. A megvalósítás költségeinek áttekintése, ebben a fázisban: - Földvásárlás, - Előzetes tervezés, - Végrehajtás tervezés, - Urbanisztikai munkálatok (fő- és alárendelt útvonalak hálózata, vízhálózat és csatornázás, elektromos vezetékek hálózata, telefonhálózat, közvilágítás stb.), - Telepítés (alaplétesítmények s ezek biztonsági rendszerei stb.), - Építési munkálatok, - Technikai költségek (a fenntartás térítései/költségei és a felügyeleti költségek). A komplexitástól függően a projekt megkívánhatja az infrastruktúrába való komolyabb beruházásokat, amit szabály szerint a helyi szervek valósítanak meg, közvetlenül és/vagy közvetve azokon a társaságokon keresztül, amiket ellenőriznek. Ugyanígy feltételezhető a létesítmények és funkciók fokozatos működésbe helyezése, biztosítva így a beavatkozások fenntarthatóságát, azaz az első intervenciós csomag alkalmazása,amely az elsődleges ágazatokra és funkciókra vonatkoznak. Ezen kívül fontos a megfelelő, a tudományos kutatásokhoz szükséges felszereléssel rendelkező termek minősítése (konstrukciós és statikai szempontból). Az alapvető tartalmak megvalósulása (klimatizáció, légszűrő berendezések, elektromos csatlakozások, gázberendezések, szellőztetőrendszerek stb.) valamint a biztonsági berendezések (őrizet, gáz- és füstriasztó berendezések, gázszelepek stb.) jelentős hatással lehetnek, és 69

70 összhangban kell lenniük a hatályos elvárásokkal, de az előrelátható és jövőbeni szükségletekkel is. Szabály szerint a termek funkcionalitása és szervezése magában foglalja: - Az igazgatóság hivatalait, az adminisztratív és technikai részlegeket (a szolgáltatások vezetője, igazgatóhelyettes, kutatók, gyakornokok stb.), - Laboratórium, - Tanácskozó- és konferenciatermek, - Szolgáltató helyiségek (raktárak, telefonközpont, számlálók, berendezések stb.), - Szolgáltató tevékenységek (étterem, pénztár stb.). A laboratóriumok közös tereknek tekinthetők, mert az ágazati gyárak rendelkezésére állnak a befizetett részvétel arányában. A termek moduláris struktúrákként történő szervezése garantálhatja a valós és különféle szükségletek legnagyobb mértékű flexibilitását és alkalmazkodó képességét, a központ egyes fejlődési szakaszaiban, nagyobb volumenű utólagos költségkiigazítás nélkül. A termek bérbe adhatók külső felek számára a továbbképzések szüneteltetése idejére, a bérleti szándék jelzése és térítése ellenében, így is gyarapítva a bevételeket. A szolgáltató tevékenységeket különleges pályázatokban/szerződésekben hitelesített magánszemélyeknek kell végezniük, akiknek a központ igazgatója vagy a terem tulajdonosa által feltételként szabott módszereknek és megszorításoknak kell eleget tenniük. Kezdetben a gyárak inkubációs termei számításba jöhetnek a spin-off kutatások, a kereskedelmi társaságok, valamint új üzleti partnerek számára is. Ebben az esetben a termek megszervezésekor figyelembe kell venni a szolgáltatóipar hivatalait, magas hozzáadott értékként, a termelői műhelyeket és a közös termeket (multimédia terem, tanácskozótermek stb.). A központ működési költségeihez tartozik: - a közös terek, laboratóriumok felszerelése, a hivatalok/irodák bebútorozása, - a technikai feldolgozás és adatfeldolgozás felszerelései, - az emberi erőforrások, 70

71 - a kommunális szolgáltatások (fogyasztás stb.), - a rendszeres karbantartás, fizetendő kamatok, biztosítások. A központ állandó személyzetből (főigazgató, az igazgatási osztály vezetője, a különféle funkcionális területekért felelős személyzet), akik a központot és annak szolgáltatásait vezetik, valamint ad hoc, az egyes projektekért és munkákért felelős személyzetből fog állni. Röviden: az ingatlanon alapuló modellt az ingatlanokkal kapcsolatos befektetések jellemzik (földvásárlás, építkezések stb.) és az épületek működési költségei, míg a soft -modellt csak a tervezett működési költségek és a munkaterület bérleti díjai. FENNTARTHATÓSÁG Szabály szerint az innovációs központok nonprofit struktúrák, amelyek elősegítik a tevékenységeknek és a szolgáltatásoknak a cél elérése irányában tett helyi érdekű erőfeszítéseit. Ilyen a specifikus ipari ágazatok előmozdítása, a régiótámogatási tevékenység, a technológiafejlesztési és innovatív tevékenység a közforrások felhasználásával vagy az erőforrások kombinációjával a köz- és privát résztvevők között. Az ilyen struktúrák, végső elszámoláskor, szabály szerint alacsony bevételi oldallal rendelkeznek és a jövedelem fő forrásai pedig: - bevétel az állami szervektől, - a tagok éves tagsági befizetései, - a projektekben való részvételért kapott támogatások, - a szolgáltatások eladása (szaktanácsadások, tervezés, technikai segítség, továbbképzés, speciális szaktanácsadások stb.) - kutatások, - az épület/terület bérbeadása (inkubációs tevékenységek, gazdasági park stb.). Az állami szervektől beérkező relatív jelentőségű jövedelem gyakran kiemelkedő fontosságú lesz az állami szerep miatt, amely szerepet a jelentős mennyiségű központok töltik be. Különböző kutatások hangsúlyozzák, hogy míg az állami beavatkozások (az EU és az államigazgatás) az elindulás költségeinek átlagosan 70%-át, de akár 100%-át is képesek fedezni, addig a privát szektorokban (bankok és más szervezetek) körülbelül a 13%-át; az egyetemek és más kutatási intézmények csak az 5%-át képesek fedezni. 71

72 Egyrészt a struktúra elindításának fázisában a nyilvánosság jelenti a támogatás fő forrását, másrészt szükség van a menedzseri és stratégiai hozzáállás meghatározásához, ami lehetővé fogja tenni a központ jövőbeni önfenntartását. A központnak aktívnak kell lennie azokon a projekteken és azokban a tevékenységekben, amelyek mögött megfelelő kritikus tömeg áll, de ugyanígy garantálnia kell a szolgáltatásokat, kutatásokat és teszteket, ott is, ahol ennek kicsi a realitása. Hogy eleget lehessen tenni mindezeknek a szempontoknak, a központ realizációját meg kell előzze a kivitelezhetőségi tanulmány elkészítése. Azaz a segédeszközre vonatkozó fejlesztési stratégiák, technikai, strukturális, gazdasági és finansziális összetevők elemzésének kidolgozása. A kivitelezhetőségi tanulmánynak meg kell mutatnia a stratégiai irányítás megfelelő irányvonalait, és meg kell adnia legalább a következő szempontok elemzését: - gazdasági megvalósíthatóság (munkaterv kidolgozása, a fő mutatók ellenőrzése), - pénzügyi megvalósíthatóság (a legjobb finanszírozási megoldások kiválasztása, a legmegfelelőbb pénzügyi és korporatív struktúrák, szervezetek kiválasztása), - hatástanulmányok (környezeti, társadalmi-gazdasági szinten stb.). ERŐFORRÁSOK ÉS FELSZERELÉS Ahhoz, hogy a szolgáltató központ rendben működjön és elérje céljait, két fő típusú forrást kell hozzáférhetővé tenni a számára: - A tudás forrását, azaz a technikai, szervezeti és gazdasági tudást, valamint a menedzseri hozzáértést, - A köz- és magánfinanszírozás forrásait. A TUDÁS FORRÁSAI Különösen fontos a központ és a szervezetek közötti viszony, amelyik létrehozza (megteremti) a tudást, és három csoportba sorolhatók: - Egyetemek és nyilvános kutatási központok, amelyekben a tudományos kutatások eredményei lényegében publikációkban, konferenciákon, magas szintű és speciális továbbképzéseken terjednek stb., 72

73 - Műszaki egyetemek, amelyekben a tudományos és technikai eredmények - amiket külső és belső kutatási és fejlesztési tevékenységek során kapnak -, technikai, szervezeti és menedzseri tudássá alakulnak. Meg kell teremteni és fejleszteni kell a tudás hálózatát, amelyik magában foglalja nem csak a meglévő lokális struktúrákat, hanem a nemzeti és nemzetközi szintű szektorcsoportokat (klaszter) is a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazatban. A központ fizikai objektum, köszönhetően a maga felszerelésének, de virtuális tér is, tekintettel a széles hálózaton belüli viszonylataira, amelyeknek célja megteremteni és integrálni a kapcsolatokat a kutatási tevékenységeken, továbbképzéseken és a szolgáltató központ szolgáltatásain keresztül vagy a központtal kapcsolatosan. A központ a tudásból indul ki, hogy eredményeket teremtsen a járt utak/folyamatok mentén, más erőforrásokkal kombinálva és optimalizálva a tudást, hogy végül eljusson a megtermékenyítő eredményekig és azok megőrzéséig, reklámozásáig és terjesztéséig. A FINANSZÍROZÁS FORRÁSAI Tekintettel a finanszírozás forrásaira, a nyilvánosság elkerülhetetlen, különösen a kezdeményezés első szakasza folyamán. A központ mint a szolgáltatások és innovációs tevékenységek strukturált láncolata, olyan tényező, amelyik általános érdekből működik. Következésképpen a >>nyilvános szféra<< elő kell hogy mozdítsa a tevékenységeket és intervenciókat, hogy támogatást nyújthasson a központ elindításához és konszolidálásához. Az intervenciók finanszírozási módjai 1) a nemzeti közmunkaügyi minisztérium különféle előírásaival összefüggő módozatok, és 2) projektfinanszírozás. A projektfinanszírozás az az eszköz, amely lehetőséget kínál a közmunkára, az állami szervek (amelyek bekapcsolódtak a projektbe) pénzügyi megterhelése nélkül. A gazdasági kezdeményezés finanszírozása a magánszereplők csoportjának szintjén támogatható (az ad hoc társaságok megalapításával) vagy ezt átveheti pénzügyi szereplő is, amelyik a beáramló eszközökön keresztül, kiértékeli az adósság visszatérítésének lehetőségeit, amely a kezdeményezés finanszírozásához kell. Az európai pénzügyi alapok, amit a ciklusra terveztek, nagy lehetőségeket nyújtanak a pályázóknak és a csatlakozó országoknak, mert specifikus programokon keresztül támogatják a csatlakozást, a társadalmi-gazdasági fejlődés kezdeményezéseit és 73

74 projektjeit, az adminisztrációs és gazdasági reformokat stb., amiket az Európai Unió finanszíroz. Az Adriai Határon Túli Együttműködés (IPA) programja: A program az együttműködés és a fenntartható fejlődés erősítését célozza meg az adriai régióban, három egymással összhangban lévő fő terület kezdeményezésének megvalósításában: gazdasági, társadalmi és intézményes együttműködés; természeti és kulturális erőforrások, a kockázatok elhárítása; hálózat és hozzáférhetőség. Kivéve az olasz adriai tartományt, a program nyitott Szlovénia, Görögország, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Crna Gora (Montenegró), Albánia és Szerbia felé (csak az intézményi együttműködés projektjeire). A os időszakra történt tervezés előirányozta az európai pénzügyi alapok ( FESR ) felosztását kizárólag az Európai Közösségen belüli fejlett országok részére, és az európai pénzügyi alapokat CARDS/PHARE az Adria keleti partjának országai számára, míg az adriai IPA anyagi eszközöket biztosít, amit fel lehet osztani az egész elfogadott adriai régió országai között (FESR- és IPA-alapok). A Dél-kelet Európa együttműködési program: A program célja az államközi partnerség fejlesztése a fontos stratégiai témákban, a regionális és gazdasági megerősítés szándékával, valamint a társadalmi integráció folyamatának fejlesztése. A kapcsolatok ápolásának, a versenyképesség és a térség biztonságának támogatása a hozzáférhetőség elősegítésével, az innovatív hálózatok fejlesztésével, integrált ösztönzéssel a természeti, ökológiai és kulturális erőforrások együttműködésére valamint a policentrikus típusú urbanizáció fejlődésére. Az együttműködés területileg magában foglalja a már társult országokat: Ausztriát, Bulgáriát, Görögországot, Magyarországot, Olaszországot, Romániát, Szlovéniát, Szlovákiát és a pályázatesélyes IPA országokat (Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Albánia), a csatlakozásra váró országokat (Horvátország, Makedónia) és a harmadik csoportot, az ENPI - országokat (Moldávia és Ukrajna). A magáneszközök bekapcsolásával például a rendszerfinanszírozás magasabb fázisaiban, amikor a szolgáltatási rendszer jól megalapozottan működik, és a tudást termelő szervezetek és gyárak a központon keresztül kifogástalanul képesek együttműködni, az innovációk határozottan magasabb szintje válik lehetővé. 74

75 MEGVALÓSÍTHATÓSÁG A hivatkozott projekt az alábbi pontokban szedte össze a megvalósíthatóság kritériumait. KRITIKUS PONTOK - a projekt összetettsége, különösen a gazdasági megvalósíthatósága és az irányítás szempontjai, - a megnehezített integráció és a külső szakértelem, kvalifikáció és erőforrás bekapcsolása, - a bürokratikus hozzáállástól való eltávolodás - az esetleges akadályok és gyanakvás az új tevékenységi struktúrák iránt. POZITÍV SZEMPONTOK - a projekt stratégiai fontosságú a helyi fejlődéshez, - a termelés és minőség javításának széles lehetőségei, - hozzáférési lehetőség az európai előcsatlakozási és csatlakozási pénzügyi alapokhoz, - a meglévő tudományos-technikai szakértelem az érték növeléséhez, - a tipológiák és tényezők sokfélesége - amelyek bekapcsolódhatnak - kombinálhatják a különféle nézőpontokat, amelyek garantálhatják az innovációhoz szükséges egyetértést A SIKERES SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK KULCSELEMEI Az említett kutatásnak zárszavaként felsorolásra kerül néhány mutató és elem, amelyek az innovációs szolgáltató központot jellemzik, az előző oldalon felvázoltak szerint. A TUDÁS MEGTEREMTÉSE A központ hozzájárul a tudás megteremtéséhez a régió és annak üzemei számára, a belső kutatási részlegek és laboratóriumok keretében megvalósítva a kutatótevékenységet, valamint az egyetemeken, a nyilvános és magán kutatóközpontokon és helyi üzemeken keresztül. 75

76 A központnak ki kellene használnia pozícióját az egész technológiai termelési láncolat mentén, hogy megakadályozza a kutatás és innováció területén a más struktúrákkal történő átfedést, másrészt meg kell teremtenie köztük az előnyös kapcsolatokat. A központnak szoros kapcsolatban kell állnia az üzemekkel, meg kell értenie technológiai szükségleteiket, következésképpen ajánlania kell ezekkel az elvárásokkal összefüggő kutatási tevékenységeket. A központ katalizátorként, a kutatások előmozdítójaként és fejlesztőjeként is működhet az egyetemekkel, kutatási központokkal és üzemekkel karöltve. A TUDÁS TERJESZTÉSE A központ betöltheti a főszerepet a tudás terjesztésében, amit az egyetemek, az állami és magán kutatóközpontok, üzemek teremtenek, miközben technológiai felületként és technológiai tartalmak menedzsereként működik, amelyek megteremtik és terjesztik a tudást, segíthetik a helyi üzemeket, hogy ezt a tudást termékennyé formálják. Ebből a szempontból szükséges, hogy a központ bekapcsolódjon a nemzeti és nemzetközi hálózatokba, amelyek technológiai transzferrel, kutatással és tanácsadó szolgáltatással foglalkoznak. Ez a tevékenység tekinthető a terület revitalizációjának is, tekintettel az innovációhoz való kapcsolatára. A központ elősegítheti a területen belüli kapcsolatok technológiai típusú megteremtését, nem csak a gazdasági szereplőkre osztva a terjesztést és a kezdeményezést, hanem a helyi érdekek képviselőire is (társulások, köz- és magántestületek stb.). Akkor is, ha szabály szerint ezt nem fizettetik meg, a szempontok fontosak az innovációs piacon és a központ tevékenysége számára, mert előkészítik a kedvező feltételeket a következő szakaszhoz: a szolgáltatás eladását. A SPECIALIZÁLT TUDÁS KONCENTRÁCIÓJA A központ bevonzhatja a leginnovatívabb üzemeket, amelyeknek birtokában van a magas szintű tudás, és ami a struktúra közelében van elhelyezve, hogy kihasználhassa a gazdaságos közelség előnyeit, összekötve a tudással és kutatásokkal, amiket a központ valósít meg. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG 76

77 A központnak törekednie kell a gazdasági függetlenség elérésére a tudományos, technikai és információs szolgáltatások üzemeknek történő eladásával, valamint a laboratóriumi felszerelések, gépek és berendezések magas fokú kihasználtságával. Középtávon a központ igazgatásának el kell jutnia oda, hogy fedezni tudja a költségeit. Azonban lehetséges, hogy a központ az első években veszteségesen fog működni a piaci legitimitás hiányának következtében, s kezdetben nem fogja felismerni a növekedési potenciált, amiket a központ technológiai szolgáltatásai nyújtanak FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Konzorcium ARCOTRASS, (Tanulmány a csatlakozási szándékot benyújtó öt ország mezőgazdaságának állapotáról, január). Podnositeljica zahtjeva za članstvo, prosinac CEEC Agripolicy, Rurális technológiai transzfer az átmeneti gazdaságokban, projekt beszámoló ( ). USAID LAMP Projekt: Piaci profilok és versenyképesség. Jelentés a készletekről, Az EU által finanszírozott projekt beszámolója: A klaszter fejlődése az ökológiai mezőgazfaságért, Állatok azonosítása és a mozgáskövető rendszer (AIMCS) Tanácsadói szolgáltatások a mezőgazdaságban és SZ területen (PSS) Faostat adatbázis Szakértők által kitöltött kérdőívek és az Adriafood keretében végzett projekt interjúi Innovációs infrastruktúra a nyugat-balkáni országokban Kutatás a nyugat-balkáni országokban Információs iroda menedzsment platformja: see-science.eu (2008) 77

78 4.3. Innovációs gyakorlatok sikeres vállalatoknál Az alábbi fejezet Vesna Andrijević-Matovac a SIKERES VÁLLALATOK INNOVATÍV GYAKORLATA A HORVÁT IPARBAN: ESETTANULMÁNYOK FARMAKOLÓGIAI, ÉLELMISZERIPARI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS VÁLLALATOK KÖRÉBŐL című munkájának 2 tartalmi elemeit mutatja be részletesen ÖSSZEFOGLALÁS: A dolgozatban a horvát vállalatok innovatív tevékenységeinek a kutatásainak eredményei vannak bemutatva, és a várakozásnak megfelelően az mutatkozott meg, hogy az innovatív tevékenység nagyon alacsony. Azt vizsgáltuk, hogy nagyobb versenyelőnye van- e azoknak a vállalatoknak amelyek többet fektetnek be a komoly beruházások, tudás, kutatásfejlesztés terén. És ahogy az várható volt ez pontosnak bizonyult. A szervezeti és vezetési gyakorlat lett összehasonlítva a kiválasztott sikeres horvát vállalatoknál és az átlagos horvát cégekhez képest. Az összehasonlítás azt mutatta meg, hogy ezek a vállatok különböznek, figyelembe véve az innovációs aktivitás céljait, információs forrásokat, akadályokat, amikkel szembesülnek, az ösztönzőket, amik vezetik őket és a vállalatok stratégiai céljait. A sikeres vállalatok gyakorlata alapján javaslatok vannak téve a horvát gazdaságban az innovatív aktivitás növelése érdekében. KULCSSZAVAK: innováció, beruházás a tudásba, kutatásba és fejlesztésbe, nemzetközi cserekereskedelem BEVEZETÉS A piac globalizációjának idején lassan kezd elveszni a határ a hazai és a nemzetközi gazdaság között, ebből kifolyólag azok a vállalatok, amelyek versenyképesek szeretnének maradni, leggyakrabban e két stratégia közül valamelyiket használják: az árversenyt vagy a 2 V. Andrijević-Matovac(2005): SIKERES VÁLLALATOK INNOVATÍV GYAKORLATA A HORVÁT IPARBAN: ESETTANULMÁNYOK FARMAKOLÓGIAI, ÉLELMISZERIPARI ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS VÁLLALATOK KÖRÉBŐL PREGLEDNI ZNANSTVENI ČLANAK 658(497.5): ]:

79 differenciációt. Az árverseny összességében az árak háborúját hozza, ahol ezt csak legnagyobbak és legkitartóbbak élik túl. Egy termék differenciálását és a fogyasztók számára a konkurenciájától való megkülönböztetését egyedül csak az innováció rendszerének aktivitás növelésével lehet elérni. Néhány ország, mint pl.: Finnország és Írország ezzel a módszerrel érte el a gazdaság nagyobb versenyképességét, mivel az ő gazdaságukban állami támogatással segítik az innovatív aktivitást, így a vállalatok arra törekszenek, hogy az innovációt fenntartsák, mint a szervezeti kultúra részét. (Heraty et.al., 2003, Ireland R&D Information Service, 2002.). A technológiába és a tudásba való befektetés nálunk épp úgy mint máshol a világban, a felsőoktatás és vállalatok irányából történik. Fontos kiemelni, hogy egyes vállatok kutatásifejlesztési befektetése nagyobb, mint az állam befektetése ugyanazon a területen. (Statisztikai Hivatal 2003). A gazdaságban a legnagyobb figyelmet a tudományos- kutatási munkára a gyógyszeripari, élelmiszeripari és a telekommunikációs vállalatok szentelik. Mindemellett összességében a horvát ipari vállalatok innovatív aktivitása gyenge. A innovatív tevékenységek kutatásai (Andrijević-Matovac, 2003.) az 1996-tól 2000-ig terjedő időszakban azt mutatták, hogy a horvát vállalatok csak 28,6%-ának van bejelentett innovációja, ami lényegesen alacsonyabb az EU átlagnál és más fejlődő országok gyakorlatánál. A pénz, amit az innovatív tevékenyégbe fektetnek, lényegében a licenszek és szabadalmak megszerzéséről és azok kiaknázásáról szól (a munkavállalók képzése, műszaki előkészítés, próbatermelés) A tanulmány célja többrétű volt: (1) megvizsgálni a kapcsolatot a tudásba történő befektetés és a kutatás, illetve a külföldi piacokon lehetséges nagyobb versenyképesség elérése között, (2) bemutatni azon horvát vállalatok gyakorlatát, amelyek az innovatív tevékenységükről ismertek: gyógyszeripari, élelmiszeripari és a telekommunikációs vállalatok, (3) valamint összehasonlítva őket a horvát ipar átlagával, javaslatot tenni az innováció szintjének növelésére a horvát gazdaságban. A dolgozat hipotézise szerint, azok a vállalatok, amelyek befektetnek a tudásba, kutatásba és fejlesztésbe (K+F), nagyobb versenyképességet biztosítanak maguknak a külföldi piacokon (az export aránya a teljes eladásokhoz képest), mint azok a vállalatok, amelyen nem fektetnek be a tudásba és kutatatási tevékenységbe. A bevezetőt követően a második részben a horvát vállalatok innovatív tevékenységéről szóló kutatási eredmények rövid bemutatása történik. A harmadik részben leírásra kerül három sikeres horvát ipari cég innovatív tevékenységének története. Az értekezés negyedik része ezen vállalatok jellemzőit tartalmazza az alábbi területek szerint: innovatív és szabadalmi tevékenység, az új technológiák beszerzése és bevezetése, a tudásba történő befektetés, az innovatív tevékenység céljai, az innovációt segítő ötletek és információk forrásai, valamint az innovatív tevékenységet serkentő illetve akadályozó tényezők. 79

80 Az ajánlások a horvát gazdaság innovatív aktivitásának fejlesztésére az értekezés összefoglaló részében találhatók A HORVÁT VÁLLALATOK INNOVATÍV AKTIVITÁSA A horvát vállaltok innovatív aktivitásáról készült kutatás (Andrijević Matovac, 2003) eredményei összehasonlításra kerültek az EU, illetve a fejlődő országok vállalatainak tapasztalataival. A kutatásban felhasznált kérdőív az OSLO Kézikönyv (OECD, 1992.) alapján lett kidolgozva. A mintába az összbevétel alapján kiválasztott 300 nagyvállalat került. A kutatás két körben történt 2002 márciusáig. A kérdőívekre 91 cég válaszolt. A kutatási eredmények bemutatása az alábbiak szerint történt: (1) az új technológia beszerzése, (2) a horvát vállalatok innovatív aktivitása, (3) az innovatív tevékenység céljai, (4) az innovatív tevékenységhez szükséges ötletek és információk forrásait, (5) tényezők, amelyek serkentik illetve akadályozzák az innovatív tevékenységet, (6) a cég innovációs aktivitásra épülő fejlesztési stratégiája, (7) a tudásba, kutatásba és fejlesztésbe történő befektetés, (8) a tudásba való befektetés és a versenyképesség kapcsolata. Ennek a kutatásnak az eredményeit hasonlítjuk össze a kiválasztott sikeres horvát vállalatok tapasztalataival. (1) Az új technológiák beszerzésére a vállalatok közel fele az új technológiák beszerzésének leggyakoribb módszerét használta: mint információs rendszerek vásárlása új technológiákkal, termelési folyamatok új technológiákkal, szolgáltatások technológiai tartalommal, anyagok vagy félkész termékek új technológiákkal, a szakemberek és a szakértők elkötelezetté tétele. (2) Az EU államainak nagyobb az innovatív aktivitása, mint a horvát vállalatoknak (1. ábra), amire ugyanazon metodológiával végzett különböző kutatások összehasonlítása mutatott rá. (Mickiewicz et.al, 2001.). 80

81 1. ábra: A vállalkozások aránya, amelyeknek volt innovatív aktivitása a kiválasztott országokban Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Irska - Írország Njemačka - Németország UK Egyesült Királyság EEA (European Economic Area) Európai Gazdasági Térség Slovenija Szlovénia Španjolska Spanyolország Poljska Lengyelország Hrvatska - Horvátország Az EU és a horvát vállalatok innovatív költségeinek összehasonlítása (2. ábra) azt mutatta, hogy a horvát vállalatok sokkal többet költenek a szabadalmak és licenszek megszerzésére és sokkal kevesebbet a kutatás-fejlesztésre, mint az uniós vállalatok. (Radosevic, 2002.). 81

82 2. ábra: Az innovatív aktivitás költségeinek struktúrája (táblázat) Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Istraivačko-razvojna djelatnost Kutatás-fejlesztési tevékenységek Pribavljanje patenata és licenci Bejelentett szabadalom, licensz Projektiranjedizajn proizvoda Tervezés termék dizájn Probna proizvodnja, obrazovanje, zaposlenih és tehnička priprema Munkavállalók képzése, műszaki előkészítés, próbatermelés Analiza trišta - Piackutatás Ostalo - Egyéb (3) A horvát cégek innovatív aktivitásának céljai nem sokban különböznek az EU, Szlovénia, Magyarország, Lengyelország és Oroszország vállalataitól (Radosevic, 2002.), azaz felsorolásszerűen: új termékek bevezetése, termékkör szélesítése az alap programon belül, piac bővítése, költségek csökkentése és a minőség növelése. (4) A horvát vállalatok innovatív aktivitása számára legfőbb információ forrásként a vállalat vezetése, a kutatási és fejlesztési osztály, az értékesítési és marketing osztály szerepel. Míg az EU-s és szlovén vállalatoknál az innovatív aktivitás számára a legfőbb információforrást a kliensek és a vásárlók jelentik. (Radosevic, 2002.). (5) A horvát vállalatok úgy tartják, hogy az innovatív aktivitás számára a legfontosabb: a vállalat vezetés jövőképe, a vállalat személyi és kutatási potenciálja, valamint a külső piaci tényezőoktól származó információk. Az innovatív aktivitást könnyítő tényezőket azonban relatíve alacsonyan rangsorolják. A horvát vállalatok innovatív tevékenységének 82

83 akadályai megegyeznek az EU-s, szlovén és magyar vállalatokéival (Radosevic, 2002.): a finanszírozás hiánya, a hosszú megtérülési idő és a vállalat alacsony innovatív potenciálja. (6) Kiemelt hangsúlyt kapott a vállalatok stratégiai céljainak elemzése. Azok a célok, melyek lehetővé tennék a tudás és technológia fejlődését relatíve alacsony értékelést kaptak, ezek közé az új technológia fejlődése, az innovációs struktúra szervezetének felépítése, az innovátor feltalálók díjazási rendszerének bevezetése, az új anyagok alkalmazása és a technológiák továbbfejlesztése, újítása tartozik.. (7) A tudásba történő befektetés vizsgálata a szakemberek oktatásának keretén belül történt, amelyet a vállalatok többsége bár megtesz, de a legtöbb eszköz az idegennyelvi kurzusokra, a termelő munkások és az adminisztratív személyzetre fordítódik. A 3. számú kép mutatja az egyes nemzeti gazdaságokra lebontva azon vállalatok részarányát, akik befektetnek a kutatásba és fejlesztésbe. A kutatásba és fejlesztésbe való befektetés a horvát vállalatok valamivel több, mint a felénél van jelen. Első ránézésre érdekesnek tűnik, hogy a horvát iparban relatíve sok vállalat fektet be kutatásba és fejlesztésbe, miközben a horvát vállalatok részesedése sokkal kisebb az európai átlagnál, de egyben nagyobb is a szlovén és lengyel vállalatokénál, bár meg kell jegyezni, hogy ezekről az országokról az adatok 1997-től 1998-ig álltak rendelkezésre (Mickiewicz et.al, 2001.), míg a Horvátországra vonatkozó adatok a 2000-es évekből valók. Mindemellett a horvát vállalatok összességében átlagosan az összbevételük 2,8%-át költik kutatásra és fejlesztésre, ezzel szemben az ajánlások 5 és 10% között vannak (Brown et.al, 1998.), ami azt mutatja, hogy a horvát vállalatok mégiscsak keveset fordítanak erre a területre. (8) Azok a vállalatok, amelyek befektettek a tudásba, összbevételükben nagyobb export aránnyal rendelkeznek azokhoz a cégekhez viszonyítva, kik nem fektettek be a káderképzésbe. (4. ábra). A t-teszt megmutatta, hogy ez a különbség statisztikailag kimutatható 1%-os szignifikancia szinten, minden évre. (1. táblázat.) 83

84 3. ábra: Vállalkozások aránya, amelyek befektetnek a kutatásba és fejlesztésbe Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Irska - Írország Belgija - Belgium Francuska - Franciaország Luxembourgh - Luxembourgh Njemačka - Németország Nizozemska - Hollandia Norveška - Norvégia Italija - Olaszország Španjolska - Spanyolország Danska - Dánia Slovenija - Szlovénia Poljska - Lengyelország Hrvatska - Horvátország 84

85 4. ábra: Az export aránya (%) az összbevételhez képest azoknál a vállalatoknál, akik befektetnek a tudásba és azoknál, akik nem fektetnek be a tudásba. Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Ulažu u znanje Befektet a tudásba Ne ulažu u znanje Nem fektet be a tudásba 1.táblázat A t- teszt eredményei. Az export aránya összbevételhez képest a tudásba történő befektetés alapján Év t-érték p (szignifikancia) ,644 0, ,232 0, ,954 0, ,815 0, ,271 0,002 Forrás: Andrijević-Matovac,

86 Azoknak a vállalatoknak, amelyeknek volt kutatás-fejlesztési (KF) tevékenységük, nagyobb volt az export arányuk a teljes bevételt tekintve, mint azoknak a vállalatoknak, akik nem folytattak ilyen tevékenységet (5. kép). Ugyanakkor több időre van szükség ahhoz, hogy a KF tevékenység eredményei megmutatkozzanak, emiatt ezek a különbségek statisztikailag nem jelentősek, amint azt a t-próba (2. táblázat) mutatja. Összegezve arra lehet következtetni, hogy a KF tevékenység a külföldi piacokon növeli a vállalatok versenyképességét, de ennek a feltevésnek a bizonyítása további és mélyebb vizsgálatot igényel. 5. ábra: Az export aránya az összbevételhez képest azoknál a vállalatoknál, amelyek folytatnak KF tevékenységet, illetve nem folytatnak KF tevékenységet Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Imaju IR djelatnost K+F tevékenységet folytat Nemaju IR djelatnost K+F tevékenységet nem folytat 2. táblázat A t- teszt eredményei. Az export aránya összbevételhez képest a K+F aktivitás alapján Év t-érték p (szignifikancia) ,719 0, ,355 0,180 86

87 1998 0,782 0, ,834 0, ,169 0,866 Forrás: Andrijević-Matovac, A KIVÁLASZTOTT SIKERES HORVÁT VÁLLALATOK INNOVÁCIÓS AKTIVITÁSA Az iparilag fejlett országokban az innovációk felismerése és értékelése az egyik fő gazdaságpolitikai irányvonal. A sikeres vállalatoknál ezért fordítanak nagy figyelmet a termelési folyamatok javítására, a termékekre és szolgáltatásokra. A kutatáshoz a horvát ipari szektorból három sikeres, nagy innovatív tevékenységet (Andrijević Matovac, 2003) folytató vállalat lett kiválasztva, amelyek a szövegben, annak függvényében, hogy az ipar mely területéről jöttek, mint élelmiszer-, gyógyszer és telekommunikációs vállalat szerepelnek. Az élelmiszeripari vállalatnál az innovációs tevékenységnek már több mint 25 éves tradíciója van. Ebben az időszakban több mint 600 innovatív javaslatot nyújtottak be, amelyek többsége technikai fejlesztésekre vonatkozik. Alkalmazásukkal biztosított a termelési folyamatok kontinuitása, javult a termékek minősége, és a munkavégzés biztonsága. A es év fő beruházásaiként említhető a kész termékek számára szolgáló modern magaspolcú raktárak, új gyártósorok, automata csomagolás létrehozása, és végül a HACCP rendszer bevezetésének megvalósítása, amellyel a kritikus ellenőrzőpontokon fellépő veszélyeket analizálják. A vezetés keretén belül jelentős előrelépés történt az oktatás és a személyzet fejlesztése terén. Az új oktatási program keretén belül különböző képzési programokba a dolgozók jelentős részét bevonták (informatikai képzés, kiegészítő képzés a felsőfokú szakképesítésért, idegen nyelvek tanulása, tréningek az új technológiai folyamatok megismeréséért, szemináriumok, stb...). A képzések nagy részét a vállalat szakemberei realizálták (on the job training). Az oktatásba történő befektetés aránya az összbevételhez képest növekedési tendenciát mutatott. A telekommunikációs vállalat nagy sikereket ért el a horvát és az exportpiacon egyaránt. A misszió és a stratégia a vásárlókra, alkalmazottakra és a hírnévre helyezi a hangsúlyt. Mivel a vállalat olyan tevékenységet folytat telekommunikáció - amely napjainkban a leggyorsabban növekszik, illetve amely az utóbbi hét évben folyamatosan változik és átalakul, a vállalat vezetése a vásárlóra, a tudás megteremtésére, a minél rövidebb idő alatt 87

88 történő összetett projektek realizációjára, piacbővítésre, fiatal kreatív szakemberek foglalkoztatására és a költségek kontrolljára ill. optimalizálására összpontosít. A vállalat egyedisége a virtuális csapatokban rejlik, akik ösztönzik az innovatív tevékenységet. A vállalat egy virtuális szervezetet fejleszt, ahol a csapatok cselekvéséhez jelentős autonómiát ad, alapot biztosítva a legbonyolultabb feladatok megoldására. A vállalat feltételezése az, hogy a humán erőforrások a legfontosabbak a túlélésben, a gazdasági tudásban. Valójában a virtuális csapatok férnek hozzá a szükséges információkhoz és tudáshoz. A csapatok egymás közt hálózatot alkotnak, ami jelentősen növeli az innovációs potenciáljukat, valójában így jött létre az internet kioszk is, a vállalat egyik legfontosabb innovációja az utóbbi időben. A farmakológiai vállalat célja, hogy globális piac keretén belül fejlődjön és maradjon versenyképes, ami a vállalattól folyamatos hozzáértést vár el az innovációra, a termék minőségére, az alkalmazottak ügyességére és tudására alapozva. A farmakológiai cég kutatási és fejlesztési költségei folyamatosan nőnek, mivel számos új generikus gyógyszer fejlesztésén dolgozik és felépült egy új kutató intézet is. Ennek a vállalatnak az innovációs költségei egy nagyságrendben vannak a Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium tudományos projektre fordított költségeivel Kiválasztott sikeres és átlagos ipari vállalatok A kiválasztott sikeres vállalatok a legnagyobbak között vannak Horvátországban, így közülük mindegyiknek nagyobb az összbevétele, mint a horvát gazdaság átlagának. Az export aránya az összbevételhez képest (6. ábra) a farmakológiai és a telekommunikációs vállalat esetében nagyobb, mint a átlagos horvát vállalatok teljesítménye ugyanebben a mutatóban. Egyedül az élelmiszeripari cégnek van kisebb export aránya az összbevételhez képest, ami annak az eredménye, hogy ez a vállalat nagyrészt a hazai piacra orientálódik. Mindemellett, ha az élelmiszeripari cég kivitelét abszolút összegeken keresztül nézzük, akkor az sokkal magasabb a horvát ipar export átlagánál. Más szavakkal, nagyon nagy cégről van szó, amelyik sokat exportál, de olyan erős hazai piaci pozícióval rendelkezik, hogy a kiviteli aránya az UP vállaltokba relatíve kicsi. 88

89 6. ábra: A sikeres vállalatok és az átlagos horvát iparvállalatok exportarányának összehasonlítása az összbevételhez képest. in: Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Prosjek Átlag Prehrambena kompanija Élelmiszeripari vállalat Farmaceutska kompanija Gyógyszeripari vállalat Telekomunikacijska kompanija Telekommunikációs vállalat AZ INNOVATÍV ÉS SZABADALMI TEVÉKENYSÉG A technológiai innovatív tevékenységeket és folyamatokat 1996 és 2000 között mindhárom cég fejlesztette, és a jövőben is ilyen aktivitással szeretnék ezt folytatni. A kiválasztott sikeres horvát vállalatok realizált innovációi számszerűleg lényegesen meghaladják a horvát ipar átlagát, csak a farmakológiai cég jegyzett valamivel kevesebb számú jelentett és realizált innovációt, ami annak a következménye, hogy csak a jelentősebb innovációk kerültek bejegyzésre a vállalat nyilvántartásába. 89

90 7. ábra: A sikeres horvát vállalatok és a horvát ipar összehasonlítása a realizált innovációk és a bejelentett innovációk arányában Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Prosjek Átlag Prehrambena kompanija Élelmiszeripari vállalat Farmaceutska kompanija Gyógyszeripari vállalat Telekomunikacijska kompanija Telekommunikációs vállalat Az összes vállalat közül legtöbb eszközt az innovatív aktivitásba a gyógyszeripari cég fektet be (362,9 mil. kn), ezt a telekommunikációs cég követi (8. kép), míg az élelmiszeripari cég befektetése (24,5 mil. kn.), ami még mindig a horvát átlag felett van, ami 13,5 mil. kn. (Andrijević Matovac, 2003.). A sikeres horvát vállalatok eszközeik legnagyobb részét kutatásra és fejlesztésre költik. A horvát ipar átlagos vállalatának (9. ábra) összbevételéhez legnagyobb arányban a lényegében változatlan termékek járulnak hozzá (54,4%), ezt követik a folyamatos változáson keresztülmenő termékek (30,9%), legkevesebb az újonnan bevezetett illetve a jelentősen módosított termékek aránya (27,2%). Mindemellett a sikeres vállalatok állapotának elemzése kimutatta, hogy az új termékek aránya elsősorban a vállalat érettségétől függ és nem az innovatív aktivitásától. Bár mind a három vállalat magas szintű innovatív tevékenységet 90

91 mutat, de csak a telekommunikációs cégnek, amely az ipar húzóágazatához tartozik, vannak olyan termékei, amelyek folyamatos változtatásoknak vannak alávetve. 8. ábra: A kutatás-fejlesztéshez köthető innovációs aktivitás költségei Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Nizovi Megnevezés Prosjek hrvatske industrije Átlagos horvát vállalat Prehrambena kompanija Élelmiszeripari vállalat Farmaceutska kompanija Gyógyszeripari vállalat Telekomunikacijska kompanija Telekommunikációs vállalat 91

92 9. ábra: Az összbevétel megoszlása a évben a bemutatott termék típusok szerint Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Prosjek hrvatske industrije Átlagos horvát vállalat Prehrambena kompanija Élelmiszeripari vállalat Farmaceutska kompanija Gyógyszeripari vállalat Telekomunikacijska kompanija Telekommunikációs vállalat Novo uvedeni ili znatno izmijenjeni proizvodi - Bevezetett új, vagy jelentősen módosított termékek Proizvodi podvrgnuti postupnim promjenama Fokozatos termékfejlesztés Proizvodi suštinski nepromijenjeni Lényegében változatlan termékek AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK BESZERZÉSÉNEK FORMÁI ÉS TERÜLETEI A sikeres vállalatok közül kisebb nagyobb mértékben mindegyik szerzett be új technológiákat, ezért az ő gyakorlatuk leírása csak arra az időszakra vonatkozik, mely egybeesik a kutatás idejével. (1) Az élelmiszeripari cég Horvátországból szerezte be a technológiai tartalmú szolgáltatásokat, míg külföldről a munkaeszközök, új technológiájú termelési folyamatok érkeztek, a szakembereik pedig elkötelezettek. (2) A farmakológiai cég a következő módokon és forrásokból, nagyon intenzíven szerezte be a technológiáit: 92

93 Kutatás-fejlesztési szerződés - USA felhasználói jogok megvétele mások találmányai esetén szabadalmak megvásárlása - Horvátország, Európa üzleti titkok megvásárlása - Horvátország, Európa, USA, más államok új technológiájú információs rendszerek vásárlása- USA. Európa munkaeszközök vásárlása- Horvátország, EU, USA, más államok technológiai tartalmú szolgáltatások- USA, EU termelési folyamatok új technológiákkal- USA, EU, más államok új technológiákkal rendelkező eszközök illetve félkésztermékek vásárlása- USA, EU, Horvátország, más államok a szakemberek és szakértők elkötelezése - Horvátország, EU, USA, más ország A telekommunikációs cég szintén extenzíven szerezte be a technológiát, de csak európai forrásokból. A technológia beszerzésének következő módozatait használták: kutatási-fejlesztési megállapodás (együttműködés), szabadalmak vásárlása, üzleti titkok vásárlása, új technológiával rendelkező információs rendszerek vásárlása, termelőeszközök vásárlása, technológiai tartalmú szolgáltatások, új technológiájú termelési folyamatok, új technológiás anyagok és félkész termékek vásárlása és a szakemberek elkötelezése BEFEKTETÉS A TUDÁSBA Nincs nagy különbség a sikeres vállalatok és a horvát ipar átlaga között, ha a tudásba történő befektetést az oktatás átlagos tartósságával mérjük, és a résztvevők átlagos arányát az összes alkalmazott számához viszonyítjuk. Emellett a vizsgált cégek kiemelték azt, hogy számukra fontosabbak azok az oktatási programok, amelyek speciálisan az ő szükségleteikhez igazodnak. Minden sikeres vállalatnak van egy szabályzata az innovatív munka értékeléséről, amelyet rendszeresen alkalmaznak a gyakorlatban, míg ezzel a mintában szereplő átlagos vállalatok csak 22%-a rendelkezik. Minden cégnél az innovációt jelentős pénzügyi eszközzel jutalmazzák AZ INNOVATÍV AKTIVITÁS CÉLJAI A sikeres vállalatoknál az innovatív aktivitás öt leginkább preferált célja a következő (10. ábra): új termékek bevezetése, az termékkör szélesítése az új programon belül, új piacok megszerzése az EU-n kívül, a munka minőségének javítása és a munkafeltételek/biztonság javítása. A másik oldalon viszont az átlagos horvát vállalatok 5 legfontosabb célja: a piaci részesedés megtartása, ill. növelése, a munka minőségének javítása, új termékek bevezetése 93

94 a piacon, új piacok meghódítása nemzeti kereteken belül, és új technológiák/berendezések bevezetése. Ebből levonható az a következtetés, hogy mindkét vállalatcsoport az újabb és jobb minőségű termékek bevezetésére összpontosít, de a sikeres vállalatok ezen kívül még a munkafeltételek javítására és az országon kívüli piacok megszerzésére is összpontosítanak. Míg a másik oldalon az átlagos horvát vállalat azt várja, hogy a vásárolt új technológiával/eszközökkel Horvátországban tudjon újabb piaci részesedést elérni. 10.ábra: A sikeres és átlagos horvát vállalatok innovációs aktivitásának legfontosabb céljai (1- nem fontos, 5-nagyon fontos) Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Povećanje ili održanje udjela na tržištu - A piaci részesedés megtartása ill. növelése Poboljšanjem kvalitete proizvoda - A munka minőségének javítása Uvođenje novih proizvoda - Új termékek bevezetése U nacionalnim okvirima - Új piacok meghódítása nemzeti kereteken belül, Uvođenjem nove tehnologije/opreme - Új technológiák/berendezések bevezetése. Proširenje asortimana unutar osnovnog programa - A termékkör szélesítése az új programon belül Ostale europske zemlje - Új piacok megszerzése az EU-n kívül Poboljšanje uvjeta rada/sigurnosti - A munkafeltételek/biztonság javítása ÖTLETEK ÉS INFORMÁCIÓK FORRÁSAI AZ INNOVÁCIÓK FOKOZÁSÁRA 94

95 Az átlagos horvát vállalat innovációi fokozásának legfontosabb ötlet és információ forrásai: kutatási és fejlesztési osztály, vásárlók vagy kliensek, a vállalat vezetése, értékesítési és marketing osztály, és a termelési osztály. A másik oldalon, a sikeres horvát vállalatok a legmagasabbra a kutatási és fejlesztési osztályt, (5,0), vásárlókat ill. klienseket, szakmai találkozókat, szakmai folyóiratokat és az ipari- kutatási intézeteket rangsorolták. Szembetűnő, hogy a sikeres vállalatok a vállalaton kívüli ill. belüli intézményesített információ és ötlet forrásokra támaszkodnak, míg az átlagos cégek belső forrásokra támaszkodnak: igazgatásra, kutatás és fejlesztési osztályra és a termelésre. 11. ábra: Az ötletek és információk forrásai az innovációk fokozására a sikeres és átlagos vállalatoknál Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Odjel za istraživanje és razvoj - Kutatási és fejlesztési osztály Kupci ili klijenti - Vásárlók vagy kliensek Uprava poduzeća - Vállalat vezetése Odjel za prodaju és marketing - Értékesítési és marketing osztály Konkurenti.- Versenytársak Stručni časopisi Szakmai folyóiratok Stručni skupovi Szakmai rendezvények Uprava poduzeća - Termelési osztály 95

96 AKADÁLYOK ÉS ÖSZTÖNZŐK AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGBEN Feltételezhető volt, hogy munkájuk során valójában a legtöbb akadállyal azok a vállalatok találkoznak, amelyeknek van innovatív tevékenysége. A kutatási eredmények pontosan ezt mutatják (12. ábra), ezek szerint a sikeres vállalatok az innovációs tevékenységek összes akadályát magasabb osztályzattal értékelik, mint az átlag horvát iparvállalatok. A sikeres vállalatok legfontosabb akadályként a befektetés hosszú megtérülési idejét, a megfelelő finanszírozási források hiányát, az innovációhoz köthető magas költségeket, és az alkalmazottak nem megfelelő képzettségét/szakképesítését jelölték meg. A másik oldalról a horvát ipar átlaga leginkább a társaságon belül a változások elleni ellenállást, az innovációhoz köthető magas költségeket, a nem elégséges külső technikai szolgáltatásokat, az innováció túl hosszú megtérülési idejét és az innováció bizonytalan realizációs idejét tartja akadályozó tényezőnek. 12. ábra: Az innovatív aktivitás legmagasabb rangú akadályai a sikeres, illetve az átlagos horvát iparban (1 - legkevésbé fontos, 5 - nem fontos) Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Otpori uvođenju promjena u poduzeće A változtatásokkal szembeni ellenállás Previsoki troškovi vezani uz inovacije Az innováció megfizethetetlen kapcsolódó költségei Nedovoljne vanjske tehničke usluge - Elégtelen külső technikai szolgáltatások Predug period povrata ulaganja u inovacije Az innovációs beruházás túl hosszú megtérülési ideje Neizvjesnost oko roka realizacije inovacije -Az innováció megvalósításának bizonytalan dátuma Nedostatak odgovarajućih izvora financiranja Megfelelő finanszírozás hiánya 96

97 Mali inovativni potencijal poduzeća Gyenge innovációs kapacitás Nedovoljna kvalificiranost / obrazovanost zaposlenika A személyzet képesítésének / oktatásának hiánya A fejlett vállalatoknál a belső források és a KF képességek a legnagyobb ösztönzői az innovációs aktivitásnak (13. ábra). Az átlagos vállalatok viszont az innovatív aktivitás ösztönzését valami magasabb helyről, a vállalat vezetésétől vagy az államtól várják. 13. ábra: A legmagasabbra rangsorolt innovatív aktivitást ösztönzők a sikeres vállaltoknál, illetve az átlagos horvát iparban (1 - legkevésbé fontos, 5 - nem fontos) Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Vizije uprave poduzeća A vállalatmenedzsment víziója Informacije o tržištu Piaci információk Kadrovski potencijal Potenciális munkaerő Financijsko stanje poduzeća A társaság pénzügyi helyzete Istraživačkorazvojne sposobnosti Innovációs képességek Istraživački potencijal poduzeća A társaság kutatási potenciálja A VÁLLALATOK FEJLŐDÉSÉNEK STRATÉGIÁJA Az átlagos horvát iparvállalat saját stratégiájában a problémák megoldását helyezi középpontba, mely abból a tényből fakad, hogy a legmagasabbra rangsorolt céljai közé a költségek csökkentése és a mai piaci viszonyok közt a termelés fenntartása tartozik. Más szóval az átlag horvát ipari vállalatok célja, hogy fenntartsák jelenlegi pozíciójukat a piacokon, egyúttal csökkentsék a költségeket és növeljék a jövedelmezőséget. A sikeres 97

98 vállalatok minden, az innovációhoz köthető célra, magas osztályzatot adtak. Különösen kiemelkedik az új termékek bevezetése a meglévő piacra, a meglévő termékek bevezetése új piacra, az új technológia fejlesztése, a jobb vezetés érdekében a motiváció rendszerének fejlesztése és a káderek folyamatos képzése. Ezekből a célokból következik, hogy a sikeres vállalatok nagy figyelmet szentelnek az innovativitásnak és tudásnak. 14.ábra: A vállalatok stratégiai fejlesztésének legmagasabbra rangsorolt céljai a sikeres vállalatoknál, ill. az átlagos horvát iparban (1-legkevésbé fontos, 5-legfontosabb) Forrás: Andrijević-Matovac, 2005 Smanjenje troškova rada Munkaerő-költségek csökkentése Odravanje tekuće proizvodnje na sadašnjim trištima Jelenlegi termék bevezetése új piacra Uvođenje novih proizvoda na postojećim trištima Új termék bevezetése meglévő piacra Uvođenje sustava totalne kvalitete Teljes minőségirányítási rendszer Poboljšanje sustava motivacije zabolje rukovođenje Motivációs rendszer fejlesztése Kontinuirano obrazovanje kadrova Folymatos képzés Razvojnove tehnologije - Techológiafejlesztés 98