- PDF Ingyenes letöltés

Átírás

1 A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése Kihívások az agrárium előtt, az élelmiszer-biztonság fő kérdései Németh Tamás Magyar Tudományos Akadémia November 25. Budapest

2

3 Világunk méretei Németh Tamás Kihívások az agrárium

4 Új, kozmikus világban élünk, nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-é ez most attól függ, milyen gyorsan és milyen helyesen tud alkalmazkodni, át tudja-e építeni eszméit és elgondolásait társadalmi, gazdasági és politikai szervezetté. Léte attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni, mintsem alantas erők elpusztítanák. Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel; olyan aggyal, mely nem sokat változott azóta, amióta kialakult. Idejemúlt gondolkodással, intézményekkel és módszerekkel fogadjuk a változásokat, olyan politikai vezetőkkel, akik szellemi gyökereikkel egy régi, pretudományos világba kapaszkodnak, és azt hiszik, hogy a problémák megoldásának az egyetlen módja a csalafintaság, a kétszínűség,... Szent-Györgyi Albert

5 Értekezés KÁLTI MÁRK a XIV. században élt krónikaíró fehérvári és veszprémi kanonok az 1370-ben elkészült latin nyelvő magyar krónikájában, ami a hunok történetét dolgozta fel a honfoglalás befejezéséig, azt írja: Akié a föld, a víz, a fő azé minden!

6 Jean-Jacques ROUSSEAU ( ) filozófus, író és zeneszerzı Értekezés az emberek közötti egyenlıtlenség eredetérıl és alapjairól: Az elsı ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani, hogy: ez az enyém

7 Németh Tamás Kihívások az agrárium Leonardo da Vinci ( ) Olasz polihisztor, tudós, matematikus, gépész, feltaláló, anatómus, festő, szobrász, építész, botanikus, zenész és író Többet tudunk az égitestek mozgásáról, mint a talajról, mely a lábunk alatt van. Azt mondhatjuk, hogy a Földön a szellem a növekedés; a talaj a hús.

8 A hozamok alakulása Európában a XIII-XIX. század között terület idıszak átlaghozam (az elvetett maghoz képest) Anglia ,7 Franciaország ,0 Anglia ,7 Franciaország ,5 Németország, Dél-Skandinávia ,2 Kelet-Közép- és Kelet-Európa ,1 Slicher van Bath (1963) nyomán

9 Gabonahozamok alakulása Parlagos gazdálkodás - 0,1-0,2 t/ha Ugaros gazdálkodás - 0,4-0,6 t/ha Vetésforgó a századfordulón - 1,0-1,5 t/ha Magyarország az 1970-es években t/ha Élenjáró üzemek az 1970-es években t/ha Élenjáró üzemek az 1990-es években t/ha Kádár, 1979

10 Az életminőség alapvető - tiszta víz; - jó levegő; meghatározói - megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer.

11 KAP támogatás felmérés november 22 december 19. (25 tagállam 25 ezer polgára) Prioritás: 1, Gazdag, stabil és megfelelő jövedelem 36 % 2, Egészséges és biztonságos élelmiszer 30 % 3, A környezet védelme 28 %

12 AZ AMSZETERDAMI SZERZİDÉSSEL SSEL SZAKÍTOTTAK A FELZÁRK RKÓZTATÁSI POLITIKÁVAL, MÚLTM LTÉVÁ TETTÉK K AZ EGY SZINTRE HOZÁS S ELMÉLET LETÉT. T. EHELYETT A KÜLÖNBK NBÖZİ FEJLETTSÉGI SZINTEK KÖZÖSSK SSÉGEN BELÜLI LI EGYMÁS MELLETT LÉTEZL TEZÉSÉT T HÍRDETTH RDETTÉK K MEG. Dr. Kovács János

13 Centrum Periféria-1 Periféria-2 Dr. Kovács János Németh Tamás Kihívások az agrárium

14 AZ ÚJ, HOGY EGY RENDSZEREN BELÜL LÉTEZIK A CENTRUM ÉS S A PERIFÉRIA RIA (PERIFÉRI RIÁK) Dr. Kovács János

15 Dr. Kovács János Németh Tamás Kihívások az agrárium

16 MIÉRT KELLETTEK AZ ÚJ TAGOK? * ÖNMAGUKBAN ÉLETKÉPTELENEK LETTEK VOLNA AZ ÚJ DEMOKRÁCIÁK ÖNSZERVEZİDÉS INDULT VOLNA MEG, VAGY VISSZARENDEZİDÉS * KIHASZNÁLHATÓ VOLT A TÁRSADALMAK ATOMIZÁLTSÁGA, NAIVITÁSA - NYUGATI SEGÍTSÉG, A PARTNERSÉG VONATKOZÁSÁBAN * BAJBAN VOLT ÉS VAN MAGA AZ EU IS! Dr. Kovács János

17 TÖBB LAKOST KELL ELTARTANIA KEVESEBB FOGLALKOZTATOTTNAK, ALACSONYABB TERMELÉKENYS KENYSÉG G MELLETT CÉL A CENTRUM VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA ÚJ FEJLESZTÉSI FORRÁSOK KERESÉSE TERM. VOLUMEN NÖVELÉS, DE RÁFORDÍTÁSI KÖLTSÉGCSÖKKENTÉSSEL, A TERMELÉSI BIZTONSÁG MEGTARTÁSÁVAL DIFFERENCIÁLT MEGOLDÁS CENTRUM GYORSÍTOTT FEJLİDÉS, ÉLETSZÍNVONAL MEGTARTÁS PERIFÉRIA SZABAD KÉZ A CENTRUMNAK, PUFFER SZEREP, TİKEKIVONÁS, KÖVETİ ÉLETSZÍNVONAL POLITIKA (AKÁR CSÖKKENÉS IS) Dr. Kovács János

18 CENTRUM-PERIFÉRIA VISZONY A PERIFÉRIÁN ELÉRHETİ EXTRA JÖVEDELEMMEL PÓTOLHATÓ A CENTRUM ORSZÁGOK ALACSONYABB HATÉKONYSÁGA, KIEGÉSZÍTHETİ A FEJLESZTÉSI FORRÁS EGY RENDSZEREN BELÜL BIZTOSÍTAHATÓ A TİKE, AZ ÁRU SZABAD MOZGÁSA A KÖZÖSSÉGI ÉS AZ ORSZÁGOS SZABÁLYZÁSI RENDDEL KETTÉ VÁLASZTHATÓK A GAZDASÁGI- ÉS A TÁRSADALMI FOLYAMATOKAT ÉRINTİ KÉRDÉSEK CÉL: A CENRTUM ORSZÁGOK POZÍCIÓ MEGİRZÉSE USA-VAL ÉS JAPANNAL SZEMBEN Dr. Kovács János

19 AZ ÚJ TAGFELVÉTEL GONDOS ELİKÉSZÍTÉSE AZ EU TAGSÁG MENTİÖV, KITÜNTETÉS A CSATLAKOZÁSI LEHETİSÉG A FEJLETT VILÁGHOZ. A CSATLAKOZÁST KI KELL ÉRDEMELNI, OLYANNÁ LENNI, AMILYENNÉ KÍVÁNJÁK. SZABADSÁG, VALÓDI DEMOKRÁCIA JÓLÉT SEJTETÉS, DE NEM ÍGÉRÉS! NEMZETI ÖNRENDELKEZÉS GAZDASÁGI ALAPJAINAK LEROMBOLÁSA Dr. Kovács János

20 MAGYARORSZÁGI MÓDSZER A MEGFELELİ PARTNER KIVÁLASZTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA (FELHASZNÁLÁSA) ELSİ ÜTEM - ROMBOLÁS: HÁROM TERÜLETRE VALÓ FÓKUSZÁLÁS MEZİGAZDASÁG IPARI NAGYVÁLLALATOK FELSİOKTATÁS MÁSODIK ÜTEM GAZDASÁGI POZÍCIÓK ÁTVÉTELE BANKI SZEKTOR ÁTVÉTELE TÚLSÚLY ELÉRÉSE A KERESKEDELEMBEN MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK FÖLÉNYÉNEK ELÉRÉSE AZ IPARBAN KVARTER SZEKTOR ELHAGYÁSA SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI, OKTATÁSI, FOGLALKOZTATÁSI STB. KÉRDÉSEK A SZUVERÉN ORSZÁG BELÜGYE Dr. Kovács János

21 HASZNOS SZEM ELİTT TARTANI! A szabadkereskedelem-liberalizmus az erısebbnek jelent nagyobb hasznot. A szabad kereskedelem elınyösnek tekinthetı Az EU mint egész számára, de soha nem bizonyulhat a legjobb politikának egy adott periféria ország szempontjából. A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, viszont nagymértékben elınyös a keveseknek. Dr. Kovács János

22 LÉTEZIK KÖZÖSSÉGI POLITIKA ÉS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ, DE A KÉNYES KÉRDÉSEK A PERIFÉRIÁN AZ BELÜGY, A NEMZETI SZUVERENITÁS RÉSZEI Dr. Kovács János

23 VÁLSÁGRA ADOTT VÁLASZ CENTRUM ORSZÁGOK: HIKS GAZDASÁG- FILOZÓFIÁJA - NEW DEAL TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÁLLAMI BEAVATKOZÁS, CSÖKKENTIK A VÁLLALATI NYERESÉGET, NÖVELIK, VAGY SZINTEN TARTJÁK A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁST JÖVEDELEMELSZÍVÁS A PERIFÉRIÁTÓL! PERIFÉRIA: TERMELÉS LEÉPÍTÉS, LAKOSSÁGI MEGSZORÍTÁSOK, ÉLETSZÍNVONAL VISSZAFOGÁS, KISZOLGÁLTATOTTSÁG NÖVELÉSE Dr. Kovács János

24 A földterület használatának alakulása világviszonylatban Egyéb 31 % Termőterület 11 % Legelő 26 % Erdő 32 %

25 A talaj és talajvíz természeti erőforrások veszélyeztetettsége a potenciális szennyező források és azok túlhasználata miatt Potenciális talajszennyezési források Öntözés, műtrágyázás, növény védőszer használat, geogén szennyezési források, városiasodás, felszíni víztestek, szemét elhelyezés, meddőhányók, gyárak, természetes és mesterséges talajvíz feltöltések, víztározók speciális használata Szennyezés kockázata Talaj és talajvíz, mint természeti erőforrás túlhasználat kockázata A mezőgazdasági és erdészeti termelés intenzitásának növekedése, talajvíz kivétel ivóvíz, ipari és mezőgazdasági felhasználásra, talajvíztestek felszínre kerülése különböző terepmunkálatok során Talaj és talajvíz használat

26 Gál Gyula: Gyarmatként kezelték Magyarországot Németh Tamás Kihívások az agrárium Ha azt halljuk, hogy valaki a futamidı alatt a kapott pénzt sokszorosát fizeti vissza, és a végén egy összegben beszedik tıle a kamatokkal növelt teljes tıkét is, akkor csóváljuk a fejünket, mondván: tudatlan emberek megint egy gyorshitelezı uzsorással szerzıdtek. Pedig nem. A leírtak megfelelnek annak, amit a tendergyıztes Suez nevő francia és az RWE nevő német világcég elért akkor, amikor szerzıdést kötött a Fıvárosi Vízmővek kisebbségi tulajdonának megszerzésére. A történet 1997-ben kezdıdött, amikor a két külföldi óriásvállalat, erıit egyesítve, megszerezte a Fıvárosi Vízmővek 25 százalék plusz egy szavazatának tulajdonjogát, és a szerzıdésnek köszönhetıen a vízmővek üzemeltetési, azaz menedzsment-jogait közös cégük, a Hungáriavíz Zrt. részére. Utóbbi azért fontos, mert ennek révén hordták ki a pénzt az országból. Amikor a fıvárosi önkormányzat megkötötte a szerzıdést legyünk jóindulatúak, még nem látta, hogy a vízszolgáltatás kiváló üzlet, és csak az lebegett a szeme, hogy megszabadul a közszolgáltatás pillanatnyi nehézségeitıl. Az önkormányzati közszolgáltató cégek vezetıi ugyanis az úgynevezett közmőzsarolás eszközével próbáltak újabb és újabb pénzeket kisajtolni a fıvárosból, hogy fenntarthassák a pazarló rendszereket. A privatizációs pályázaton, amellyel ebbıl a kutyaszorítóból akart kimenekülni a fıváros, 8 cég vett részt. A tender kapóra jöhetett a Sueznek, hiszen ebben az idıben igazoltan korrupción nyugvó privatizációs technikával terjeszkedett, s amelynek legnagyobb feltárt botránya a grenoble-i vesztegetési ügy volt, ami végül a polgármester és több Suez-tisztviselı elítélésével zárult. Az ivóvíz ára az elmúlt 12 év alatt három és félszeresére növekedett Budapesten, aminek révén a kisebbségi tulajdon megszerzésére nem egészen 17 milliárdot költı francia német üzemeltetı évente körülbelül 3 milliárd forint menedzserdíjat tudott kivinni az országból. A Fıvárosi Vízmőveket már a privatizáció idején is lehetett gazdaságosan üzemeltetni, hiszen sem a fıváros mint többségi tulajdonos, sem a német francia közös cég soha egy fillér plusztıkét nem tett a vállalatba. A mőködtetéshez és fejlesztéshez a pécsihez hasonlóan itt is banki kölcsönöket vettek igénybe. A privatizációs szerzıdés egyébként szokatlan garanciá-kat biztosított a Suez RWE közös vállalatnak: például Budapest elvileg alacsonyabb áron is adhatná az ivóvizet, ám a szerzıdésben leírt vízdíjképlettıl lefelé való eltérés esetén a francia német szaktudás árát, a menedzsmentdíjat ki kell egészíteni a hiányzó összeggel. A 25 évre kötött szerzıdésben garantált az is, hogy a szerzıdés megszőnésekor a Fıvárosi Vízmővek piaci értékének rá esı részét vissza kell fizetni a befektetınek. Informátorunk szerint a Hungáriavíz gyakorlatilag látszattevékenységet végez, a menedzsmentdíj kiszivattyúzására szolgál. Az üzemeltetéssel járó költségeket például a vezetık szolgálati lakásának bérleti díját is! a vízmővek terhére számolják el. Összefoglalva: a kisebbségi tulajdonosok magyarországi cégükön keresztül a kezdetektıl fogva olyan magas menedzsmentdíjat kértek és kaptak, amely rendszeresen elvitte a teljes nyereséget November 19.

27 Magyarország földhasználatának alakulása az 1931 és 1950 közötti időszakban (átlagban)

28 Magyarország földhasználatának alakulása a 2003-as évben Németh Tamás Kihívások az agrárium

29 A világ megművelt területeinek változása között (1850 = 100 %) Dél-Ázsia 296% Délkelet-Ázsia 770% Európa 96% Észak-Amerika 409% Kína 179% Latin-Amerika 777% Szovjetunió 247% Trópusi Afrika 388% Összesen 279% IIED-WRI, 1987

30 Az egyre növekvő népesség ellátása Forrás: L.M. Maene IFA (FAQ) Németh Tamás Kihívások az agrárium

31 Mezőgazdaság Uniós költségvetés - 40 % EU tagállamok költségvetése - 1% Németh Tamás Kihívások az agrárium

32 Magyarország szerepe - önellátás - lakosság megtartása - vidéki élet minősége Németh Tamás Kihívások az agrárium

33 az állam a földtulajdonos a földhasználó az egész társadalom Az ésszerű talajhasználat részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé! stratégiát rövid-, közép-, és hosszú távú akcióprogramokat tudományosan megalapozott intézkedési tervet gazdaságilag jól indokolt

34 ÉRTÉK ÉRDEK ÉRTELEM ÉRZELEM Az állami vagyon körülbelül 50 ezer milliárd forint 3400 milliárd forint a termıföld és az erdı értéke

35 A tehetség mindent megtanul, a zseni mindent tud. Geothe Minden megoldás új problémát szűl. Arthur Bloch Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap. Szent-Györgyi Albert

36 Luc Ferry időszerű gondolat A globalizációval a fejlődés széles körben automatikus és vak folyamattá vált. Az igazat szólva, fogalmunk sincs már arról, hogy a fejlődés vajon fejlődés-e. Hagyjuk, hogy mesékkel csapjanak be minket olyanokkal, mint a demokrácia ígérete. Ám ma a pénzpiacok olyan logikája, mint például a delokalizáció (az üzemek áttelepítése egyik országból a másikba) a demokráciától való tényleges megfosztást eredményezi francia oktatásügyi miniszter

37 Város Vidé k 100 Németh Tamás A termıföld több mint

38

39 Az ország boldogulása a szürke állomány és a barna állomány óvásán, gondozásán és érvényesülésén alapul. Stefanovits Pál nyomán

40 A lakosság és a rendelkezésre álló földterület alakulása Németh Tamás Kihívások az agrárium

41 Fenntartható-e ezek után a fejlıdés? IGEN NEM Németh Tamás Kihívások az agrárium

42 Köszönöm megtisztelı figyelmüket! Németh Tamás Kihívások az agrárium